Fantáziadúsabb elméletekben Atlantiszi fejdísznek tartják, de az archaikus görög, az etruszk és a főníciai művészet jellemzőit is felismerni vélik. (Felismerni vélem a szkíta viselet jellemzőit is, a többiről most nincs időm képet keresni.)
Ezért nem mertem leírni mert az Atlantiszi eredetére nincs bizonyíték. Erre gondoltam, de ha a Turuñuelo de Guareña -i leleteket nézzük, még közelebb kerülünk a tartésszoszi ősi civilizációhoz, amivel szintén van kapcsolat oly módon, hogy kiderült a nyaklánc igazából diadém!
Hoppsz! Maya. Jaina. Agyag. Nagy követ hordozó törpe!
Ergonomikusan illeszkedő maszk, cinóberes ereklyetartó, a híres madár, ezt már nem is merem leírni, hogy milyen fejdíszt visel a nő, és honnan, és van itt egy cápalovas is. Mindez a véletlen műve.
Most már nem is tűnik üregesnek az a figura. Egyszerűen kicsinek hat. Mivel a marka valamit tartott, talán egy zsineg ment át rajta, mint a fakeretbe rakott régi játékokon, melyeket fogó szerűen markolva rángatták a benne lévő kis figurákat.
A víz alatti szekérnyomok kapcsán Máltán felmerült egy hivatalos álláspont (az egyik képnél, a Szent György-öböl partján található kocsi nyomvonalak ismertetésénél), hogy az elmúlt 3,500 év során a sziget délkelet felé történő kb. 3 méteres süllyedése okozhatta ezeket. Ezt is érdemes figyelembe venni. Málta ugye a Földközi-tenger középső részén helyezkedik el, ahol az Afrikai és az Eurázsiai lemez találkozik. Az Afrikai lemez az Eurázsiai lemez alá bukik, s ez elméletileg okozhat lassú, folyamatos süllyedést a térségben. Drasztikus változást egészen biztosan nem okozott az utolsó kb. 5000 évben, pl. nagy földrengést, vetődéseket a kutatások (a történelmi és geológiai adatok) alapján. A legvalószínűbb, hogy a lemeztektonikai lassú mozgások és a jégkor végi utolsó nagyobb áradási hullám tengerszint ermelő hatása együtt okozhatta a szekérnyomok és Gebel Gol-Bahar víz alá kerülését. Ezért a legvalószínűbb kora ezeknek a víz alatti struktúráknak kb. 5500-6000 év inkább, semmint 2000-3500 év.
Gebel Gol-Bahar viszont - szerintem - elég erős bizonyíték arra, hogy minimum 6000 éves lehet a máltai megalitikum. Láttam egy kis videót, a youtubon, melyet maga Gebel Gol-Bahar 1999-es feltárója, Prof Hubert Zeitlmair készített a víz alatt, búvárkodással. Meggyőzőek a képek, illetve a videó átiratában a prof. megjegyzései nagyon érdekesek. Leírja, hogy templomokra emlékeztető szerkezetek voltak St. Julians Bay partjától 2 km-re, 3 kőkör egységen belül. 911 méter átmérőjű szobákkal, a részek pedig 610 méter magasak. Egy sugárút vezet fel az építmény bejáratáig, amely keletre néz. A helyszínen szekérnyomokra emlékeztető nyomokat is észleltek a tengerfenéken. A legmagasabb falak még mindig állnak 10 méteres mélységben. 19 méter mélyen van a fennsík, melyen a növényzettel benőtt romok vannak. A bejárat pontosan keleti tájolású, a napéjegyenlőségek és a napfordulók jelzése valószínű a struktúráknál - kifinomult csillagászati ismeretek mezőgazdasági vonatkozásokkal. A tengerfenéken található, szekérnyomokra emlékeztető nyomok azt sugallják, hogy ezek az utak a szárazföldi szekérnyomokhoz hasonlóan szállítási útvonalak lehettek. Ez arra utal, hogy a területet intenzíven használták a tengerszint emelkedése előtt.
A figurák leírásánál semmi konkrétum, csak feltételezések: vallási, illetve politikai kiegészítő, medál.
Néha felajánlásként szent helyeken, például építmények alatt, azok falában, lagúnákban, vagy barlangokban helyezték el. Sok esetben emberi test, szarvas agancs, denevér-, vagy madárfejjel, feltűnően gyakori a "madárember".
A korábbi darabokra jellemző a részletesebb, igényesebb kialakítás, később már nem molyoltak annyit. Nem lehet tudni, hogy mit tartanak a kezükben.
Más nyílás nagyon nem is látszik rajta. Már csak azért, mert hol öntenék bele a folyadékot? Ha a farka végén lévő lyukon, úgy ezen elég nehéz lenne kiszopókázni, ha ez "kulacsként" üzemelt volna, mint azt írod.
Szerintem meg valami kulacs. A farka csücskén egy szopókával. És csak azért ilyen vastag a farka töve, hogy legyen elegendő űrtartalma. A nagyszentmiklósi aranykészletben is van két kos alakú ivócsésze.
Málta a Földközi-tenger közepén helyezkedik el, viszonylag távol a nagyobb tektonikus lemezhatároktól, ami viszonylagos geológiai stabilitást biztosít. Nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy Máltán aktív vetődések vagy jelentős földmozgások történtek volna a közelmúltban, amelyek a tengerparti vonal drámai változásait okozták volna. Az eddigi geológiai kutatások és tanulmányok inkább arra utalnak, hogy a máltai szigetek stabilak geológiai szempontból, és nincsenek jelentős vetődések vagy földrengések nyomai a szigetek közelében.
Ezért valószínűbb, hogy a máltai szekérnyomok és Gebel Gol-Bahar víz alá kerülését a tengerszint emelkedése okozta, és nem földmozgások vagy vetődések. Ha ez így megáll, akkor a tenger alá futó cart rutsok Máltán, Cadiznál és a templom legalább 6000 évesek, hiszen ekkor állt be kb. a mai tengerszint. Ha a tengerszint emelkedése volt az ok, akkor ezek a nyomvonalak minimum 6000 évesek lehetnek. De inkább több.
A "szekérnyomokról" itt régebben részletesen beszéltünk, mint pár hsz-el előbb megjegyeztem. Ilyen szinten meg felesleges újból elővenni a témát, ez nagyon fárasztó.
A cart rutsok Kb. 1000 %, hogy emberi tevékenység produktumai. Brazíliától, Marokkón át Ukrajnáig rengeteg országban megtalálhatóak. Máltán van messze a legtöbb. Itt, a tenger alatt 42 méter mélyen is találtak szekérnyomokat. Cadiznál Uwe Topper lefényképezte a cadizi La Caletta kikötő szekérnyomait apálykor.
Ha csak 50-60 méterrel volt alacsonyabb a tengerszint 10000 éve, az sem változtat a dolgok lényegén, hogy ez is jelentős kiterjedésű szárazföldi területeket hozott létre a Földközi-tenger medencéjében, Málta és a környező szigetek sokkal nagyobb szárazföldi tömböt alkottak, valszeg egy összefüggő földdarabot, és a partvonal sokkal messzebb húzódott a mai szigetek határainál, több természetes kikötővel és öböllel.
A víz alatti régészet területén egyre több felfedezést tesznek. Gebel Gol-Bahar, amely körülbelül három kilométerre fekszik Málta partjaitól, az egyik ilyen potenciális helyszín, ahol víz alatti templomokat vagy más építményeket fedeztek/fedezhetnek fel.
Persze, hogy nagyobb volt Málta a jégkorszak alatt és annak vége felé is, mint ma.
"10 ezer éve a tengerszint mintegy 100-120 méterrel volt alacsonyabb..." Érdekes, hogy ez nem különösebben zavart, mikor Lixus prehisztorikus "kikötőjének" nagy köveit mutogattad itt (hogy tkp. innen jóval mélyebben volt a part).
A grafikonról leolvasható, hogy 22 ezer évvel ezelőtti 130 méterről csökkent úgy 15 ezer évvel ezelőttiig a világtengerek szintje 130 méterről 100 méterre.
Annak meg nem tudom, mi köze ahhoz, hogy a sziget "sokkal nagyobb volt", ahhoz, hogy nem találtak emberi jelenlétre utaló nyomokat i.e. 5900 előttről,. Hiszen a keréknyomok a mai szigeten vannak mindenfelé, s értelemszerűen azt várnánk, hogy ha ezek emberi tevékenység nyomai, úgy miért nincs semmi más tőlük?
Mindenre rámondod, hogy 10-12 ezer éves, de ezekről semmilyen bizonyítékot nem tudsz felmutatni, egyszerűen tetszik neked ez az évjárat...
10 ezer éve a tengerszint mintegy 100-120 méterrel volt alacsonyabb, ami azt jelentette, hogy Máltán a mai szigetekhez további szárazföldi területek csatlakoztak. Málta valószínűleg sokkal nagyobb sziget volt, esetleg a mai Gozo és Comino szigetek is összekapcsolódtak vele egy nagyobb szárazföldi tömböt alkotva. A jégkorszak alatt a mediterrán éghajlat hűvösebb és nedvesebb lehetett, de utána egyre melegebb és szárazabb lett. Valószínűleg gazdag növény- és állatvilág élt a szigeten és a hozzá kapcsolódó területeken. Málta egy virágzó és stratégiailag fontos terület lehetett az őskori Földközi-tenger régiójában. A Szicíliából Málta felé vezető útvonalak is szárazföldön vagy szigetek láncolatán keresztül valósulhattak meg.
. 
. 
