Sziasztok, letrehoztam egy web oldalt azzal a szandekkal, hogy ott osszegyujtom az igenyes erotikus irodalom digitalisan elerheto darabjait, es talan a mufajt szeretok segitsegevel gyarapithatoak is azok... Remelem ez nem tiltott reklam, amit most csinalo, de nem tudtam jobbat kitalalni: olyan szegenyes az, amit a neten talaltam... Valamikor letezett az "Erato", de ma semmi - csak a porno, ami sajna untat engem. Szoval akit erdekelnek az erotikus irasok, jojjon - http://www.freeyellow.com/members5/erotika/index.html
Még valami: nincs veletlenul keszen valakinek erotikus konyvekrol egy bibilografiaja? Ha szerencsem lenne, kerem kuldje el nekem emailben!
Most olvasom Varnus Xaver első könyvét és
nagyon tetszik. Szerencsére még nem volt al-
kalmam élőben hallani, hogy előre megutáljam,
így most igazán becsülöm.
Minden témáról határozott véleménye van, és
nagyon művelt is. És így messziről még az ön-
becsülése is tetszik.
Kurt Vonnegut:Börleszk, avagy nincs többé magány - alapkönyv/ ha rossz kedved van, tuti gyógyszer/
Garcia Lorca drámái/ a legjobbak:Bernarda Alba háza, Vérnász,Yerma/-hasonló tanulságok vonhatók le , mint a 1OO év magány c. könyvből
Valószínüleg módfelett konzervatívnak fogok feltünni, de nekem akkor is a Sörgyári capriccio a kedvencem, egyéb Hrabal-müvekkel egyetemben, továbbá Németh László könyveit is szeretem.
Ezeken kívül pedig verhetetlen Tolkientöl A gyürük ura.
Vette mar kozuletek barki is a faradtsagot, hogy Ottlik Gezatol az "Iskola a hataron" kivul mast is elolvasson?
Erdemes!
Pl: Hajnali haztetok, Valencia rejtely
Robert Graves : Én, Claudius
Claudius az isten
Mario Vargas Llosa : A város és a kutyák
Orson Scott Card : Végjáték
A holtak szószólója
Joseph Heller : A 22-es csapdája
Isten tudja
Gold a mennybe megy
késő-kamaszkoromat meghatérozó könyvek:
Tolkien:A gyűrűk ura
Faludy György: Pokolbéli víg napjaim
Blaise Cendrars: A villámsújtotta ember
Ottlik: Iskola a határon (pedig kötelező volt)
aztán a kezembe került a Töredék Hamletnek című első Tandori kötet (három éven keresztül olvastam)
Hajnóczy Péter:A Halál kilovagolt Perzsiából
Závada Pál: Jadviga párnája (végre gy jó kortárs de klasszikus regény)
Irka! Úgy örültem Neked - Paul Auster miatt!
Most olvastam végig az összes kötetét...
Imádom. Én így rangsorolom:
1. New York Trilógia (ezt olvastam először)
2. A véletlen zenéje
3. Mr. Vertigo
4. Holdpalota
Előtte meg a BETTY BLUE-t olvastam, Philippe
Dijian: 37,2 fok reggel c könyvét! Irtó jó a
stílusa! Látta valaki a filmet? Meséljetek
róla, én nem...
A megfilmesítés-témához: nemrég olvastam a
"Játékos"-t Dosztojevszkijtől, aztán megnéz-
tem a filmet, Makk Károly rendezésében.
Kellett! Ő ugyanis hozzátette azt is, milyen
körülmények között született ez a kisregény.
Vagyis két szálon futottak az események: az
egyik Dosztojevszkij életét, a másik a Játé-
kosét mutatta be. M.K. hozzáadott még valami
pluszt, amit nélküle sose tudtam volna meg.
(Egyébként a film nemrég díjat is nyert.)
Nézzétek, olvassátok...
zeller ! Talán azért az első három, mert azokat rengetegszer olvastam, na meg ifjú kori élmények, nosztalgia stb. Lehet, hogy azóta is jó, de igazából amióta politikával is foglalkozik, azóta már nem annyira szimpi.
A régiek nagyon spontánnak tűntek és nyelvileg meg gondolatilag is zseniálisnak.
Hali !
Irka,
Szívesen nyilatkoznék a Gépnarancsról, de én meg a filmet nem láttam.:-( A könyv egyébként nagyon lyó, tele van nyelvi leleménnyel, de szerencsére eltalálták a fordítást is.
---
Ha könyv, akkor Hamvas Béla: Karnevál.
Nincs még egy ilyen. Sehol sem olvastam még az emberi tudat belső mozgásának ennyire kimerítő leírását, nem láttam még ilyen döbbenetes éleslátást mindarról, ami van. Hihetetlen. Hesse is tudott valamit, de ezt az intenzitást nem éri el; a Karnevál olvasása után csak a csodálkozás marad, miért nem kapott Hamvas irodalmi Nobeldíjat.
Csak a könyv olvasása már maga is extázis.
A Karnevál több mint irodalom, de legalábbis az irodalom zenitjén áll. A legmagasabb.
Orwell: 1984
Nagyon jó társadalomtanulmány a totális diktatúráról 1948-as utópisztikus jövőképpel.
Én Amerikai utazásom során olvastam, és nagyon a szívemhez nőtt:
J. Kerouac: Az úton
Ötvenes évek Amerikája: drog, alkohol, barátok, szex, és nem utolsó sorban utazás.
60-as évek Csehszlovákiája:
M. Kundera: A tréfa
Hihetetlen történet a működő kommunista diktatúra korából, politikai üldöztetés romantikus elemekkel.
Bocs, de mindig az elküldés után jut eszembe a következő példa:
Huszárik Szinbádja vagy Bódy Gábor Psychéje is más, mint a könyv, de legalább olyan jó.
Könyvek megfilmesítéséről:
Hát, igen, nekem is sokszor csalódás a könyv után a film, nem is merem megnézni kedvenc filmjeim könyvváltozatát. De azért van egy két ellenpélda, amikor a film legalább olyan jó, mint a könyv. Most leginkább a Menzel filmek jutnak eszembe Hrabal után, pl. sörgyári Capriccio, Szigorúan ellenőrzött vonatok, Hóvirágünnep.
Vagy amikor jobb, pl. Tarkovszkij Stalkere. Kubrick-filmeket is elismerően szokták emlegetni, de én nem olvastam se a Gépnarancsot, se a 2001 Űrodisszeia alapját. Valaki hozzá tud szólni?
Ray Bradbury: Marsbéli krónikák. Ezt sci-fi kategóriába sorolják, de a legtöbb novella benne annyira nagyon emberi, hogy olvasás közben sokszor igencsak nyeldekelnem kellett.
Villanytelep pl..
Jerome K. Jerome: Három ember kerékpáron: Isteni angolos humor
Lázár Ervin összes, ő valamit tud..
Mika Waltari: Szinuhe - regény, izgalom, ókori egyiptomi történelem, csodás.
És még vagy négyszázötven könyv..
A könyvek megfilmesítésénél én eddig mindig csalódtam. William Wharton Madárkája - nem tudom érti e azt valaki ha nem olvasta a könyvet. A jól ismert Dűne, hát az aztán abszolút nem sikerált, semmi nem jött át a filmen a könyv hangulatából. Legalább azt a cirkoruhát megkreálták volna rendesen, de azt sem. Carl Sagan Kapcsolatát (alapkönyv) meg a film tisztára elferdítette, elhalivudisította, teljesen elveszett a könyv igazi 'üzenete'. Egyedül Jodie Foster játéka kárpótolt..
stb stb..
zsosz, kedves!
A könyvek megfilmesítéséről:
A piszkos tizenkettőt szerintem igen sokan látták. (+jegyzem: nem is rossz film). Volt szerencsém olvasni is, nos a könyv ezerszer jobb IMHO. Sokkal kiforrottabb, gondolatébresztőbb a történet a regényben, sokkal kidolgozottabbak a személyiségek. Summa summaárum: könyv alakban összehasonlíthatatlanul jobb.
A kötelező irodalomról:
Így sikerül leszoktatni a serdületlen és serdültebb ifjúságot az olvasásról. :-(((
A kőszívű ember fiainak én magam is többször nekifutottam anno ált.isk. ötödikes koromban, de csak átrágtam magam. Filmen emészthetőbb, de nem is adja meg Jókai sajátos stílusát! Enélkül pedig sokkal szegényebb lennék.
Általában az olvasásra szavaznék, ha erről lenne közvélemény-kutatás. A vizuális , teremtő fantáziát az önálló gondolkodást, véleményt nem pótolhatja még egy szuperül sikerült film sem.
Szerintetek jó, hogy egyes könyveket megfilmesitenek ??? Most itt nem arról van szó, hogy ha rossz a rendező, akkor nem , hanem arról, hogy nem veszik-e el valami a megfilmesités során. Hallottam olyanról, hogy ált. isk.-ben nem kellett elolvasni, hanem csak megnézni a kötelező olvasmányt.
Hrabal összes, de legfőképp az Őfelsége pincére voltam, s a trilógia, amit a felesége szemszögéből írt, s nem jut eszembe a neve.
Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés, Karamazov testvérek
Th. Mann: József és testvére, Varázshegy, Doktor Faustus.
Németh László: Iszony
Flaubert: Salambo
Stern: Tristram Shandy
Nádas Péter: Emlékiratok könyve, Családregény
Darvasi László
Zavada Pál: Jadviga naplója
Ágota Kristóf: Trilógia
Paul Auster: Holdpalota, Mr. Vertigo
és még sokan mások...
Májne lista:
Robert Merle összes, különös tekintettel a
- Malevil
- A sziget
- Mesterségem a halál c. könyvekre
Jack London- Fehér Agyar
Kundera- A lét elviselhetetlen könnyusége
Remarquez(?)- Nyugaton a helyzet változatlan
Sallinger- Zabhegyezô
Salvatore- Otthon ----- a sötét-elf trilógia (mely 10 könyvbôl áll...)
Steinbeck- Egerek és emberek
Dosztojevszkij- Feljegyzések a Holtak Házából
Victor Hugo- A nevetô ember
Mindig van aki meg nem ismeri: tehat Orkeny Istvan, Egyperces novellak. Izelito:
Az elet ertelme:
Ha sok cseresznyepaprikat madzagra fuzunk, abbol lesz a paprikakoszoru.
Ha viszont nem fuzzuk fel oket, nem lesz beloluk koszoru.
Pedig a paprika ugyanannyi, eppoly piros, eppoly eros.
De megse koszoru.
Csak a madzag tenne? Nem a madzag teszi. Az a madzag, mint tudjuk,
mellekes, harmadrangu valami.
Hat akkor mi?
Aki ezen elgondolkozik, s ugyel ra, hogy gondolatai ne kalandozzanak
osszevissza, hanem a helyes iranyban haladjanak, nagy igazsagoknak
johet a nyomara.
Az Otthon
A kislany meg csak negyeves volt, emlekei bizonyara osszemosodtak, s
az anyja, hogy tudatositsa benne a kuszobon allo valtozast, odavitte
a szogesdrot-keriteshez, es messzirol megmutatta neki a szerelvenyt.
- Nem is orulsz? Ez a vonat visz haza.
- Es akkor mi lesz?
- Akkor otthon leszunk.
- Mi az hogy otthon? - kerdezte a gyerek.
- Ahol azelott laktunk.
- Es otthon mi van?
- Emlekszel meg a mackodra? Talan a babaid is megvannak meg.
- Anyu - kerdezte a gyerel. Otthon is vannak o"ro:k?
- Ott nincsenek.
- Akkor - kerdezte a kislany - onnan meg lehet majd szo:kni?
Hir
Agyaban dohanyzott borsodbanyai lakasa Haris Ma'rton vajar.
Miutan vegigszivta cigarettajat, lampat oltott, falnak fordult es
elaludt.
Trilla
Kicsavarja a papirt az irogepbol. Uj lapokat vesz elo.
Kozibuk rakja az indigot Ir.
Kicsavarja a papirt az irogepbol. Uj lapokat vesz elo.
Kozibuk rakja az indigot Ir.
Kicsavarja a papirt az irogepbol. Uj lapokat vesz elo.
Kozibuk rakja az indigot Ir.
Kicsavarja a papirt. Husz eve van a vallalatnal. Hideget
ebedel. Egyedul lakik.
Wolfne'nak hivjak. Jegyezzuk meg: Wolfne'. Wolfne'. Wolfne'.
Keresd a hibat!
A babiloni fogsagravitel utan Jekonias nemze Salathielt;
Salathiel nemze Zorobabelt;
Zorobabel nemze Abiudot; Abiud nemze Eliakimot;
Eliakim nemze Azort;
Azor nemze Sakodot; Sakod nemze Akimot; Akim nemze Eliudot;
Eliud nemze Eleazart; Eleazar nemze Piszkos Fredet, a
kapitanyt, Piszkos Fred nemze Matthant; Matthan nemze Jakobot;
Jakob nemze Jozsefet, es aztan nem volt tobb hiba.
A megvalto
Delelott tiz ora volt, amikor az iro befejezte uj dramajat.
Este meg ket nehez jelenete volt hatra. Atirta az ejszakat.
Kozben legalabb tiz feketet fozott maganak, es legalabb tiz
kilometert gyalogolt a szuk szallodaszobaban ala s felezve.
Most megis olyan frissnek erezte magat, mintha nem is volna
teste, olyan boldognak, mintha megszepult volna az elet, es
olyan szabadnak, mintha megszunt volna lenni a vilag.
Meg egy kavet fozott. Lesetalt a partra. Megkereste a csonakost.
- Kivisz-e a vizre egy kicsit, Volentik bacsi? - kerdezte tole.
- Tessek beulni - mondta a csonakos.
Borus volt az eg, de szello se rezdult. Mint egy oriasi
mariauveg-lap, olyan sima es szurke es csillogo volt a to.
Volentik bacsi gyors, de rovid csapaskkal evezett, ahogy a
Balatonon szokas.
- Mit gondol? - kerdezte az iro, mikor mar jo darab utat
megtettek. - Ide latni meg a partrol?
- Meg ide - mondta a csonakos.
Tovabbmentek. Az udulo piros csereptetejet lassan elboritottak
a fak. A partnak csak a zoldje, a vonatnak csak a fustje latszott.
- Meg most is? - kerdezte az iro.
- Meg most is - mondta a csonakos.
Csak az evezok csobbanasa hallatszott; a partrol mar nem ert idaig
a hang. Osszemosodtak a hazak, a kikotok es az erdok. Mar csak egy
ceruzavonas latszott, ahol veget ert a to.
- Meg most is ide latni? - kerdezte az iro.
A csonakos korulnezett.
- Ide mar nem.
Az iro lerugta a labarol a szandalt, es folallt.
- Akkor huzza be az evezot, Volentik bacsi - mondta.
- Megprobalok egy kicsit a vizen jarni.
In memoriam DR. K.H.G.
- Ho:lderlin ist ihnen unbekannt? - kerdezte dr. K.H.G., mikozben
a lodognek a godrot asta.
- Ki volt az? - kerdezte a nemet or.
- Aki a Hyperion-t irta - magyarazta dr. K.H.G. Nagyon szeretett
magyarazni. - A nemet romantika legnagyobb alakja. Es peldaul Heine?
- Kik ezek - kerdezte az or?
- Koltok - mondta dr. K.H.G. - Schiller nevet sem ismeri?
- De ismerem - mondta a nemet or.
- Es Rilket?
- Ot is - mondta a nemet or, es paprikavoros lett, es lelotte
dr. K.H.G.-t.
Ahasverus
Ket zsido megy az utcan.
Az egyik kerdez valamit a masiktol.
A masik valszol neki.
Ekozben mennek.
Az elso, akinek idokozben egy uj kerdes jutott az eszebe,
folteszi.
A masik valaszol ra valamit.
Ezen neha nevetni lehet.
Maskor nem lehet rajta nevetni.
Ok pedig tovabbmennek.
Tovabb beszelgetnek.
Nehez dolog ez.
Informacio
Tizennegy eve ul a kapubejaratban, egy kis toloablak elott.
Mindossze ketfelet kerdeznek tole.
- Merre vannak a Montex irodai?
Erre igy valaszol:
- Az elso emeleten, balra.
A masodik kerdes igy szol:
- Hol talalhato a Ruggyanta Hulladek Feldolgozo?
Amire o igy felel:
- Masodik emelet, jobbra a masodik ajto.
Tizennegy ev ota meg sohase tevedett, mindeenki megkapta a
kello utbaigazitast. Egyszer tortent csak, hogy ablakahoz
odaallt egy holgy, es foltette a szokasos kerdesek egyiket:
- Kerem szepen merre van a Montex?
Erre o kivetelesen elnezett a messesegbe, aztan igy szolt:
- Mindnyajan a semmibol jovunk, es visszamegyunk a nagy budos
semmibe.
A holgy panaszt tett. A panaszt kivizsgaltak, megvitattak,
aztan ejtettek.
Tenyleg, nem olyan nagy eset.
szodaviz
10-20 6:08 PM
Ezt nem olvastam! Mondanál a könyvről pár baráti szót?
Szeretném tudni, hogy egy férfi miből ismerheti meg a nőket. :)
Ma esti ajánlatom Kiplingtől a Dzsungel könyve. Különösen az tetszik, hogy: "egy vérből valók vagyunk mi, te meg én", meg a "tiszteljétek az öreget". Van mit (újra)tanulni a dzsungel törvényeiből! :))
Heinrich Boll : Billiard fel tizkor
[amellett hogy jo konyv, rendszervaltasi alapmu]
Gunther Grass: A hal
Stefan Heym: David kiraly kronikaja (hogyan kell tortenelmet hamisitani)
Stanislaw Lem: Kiberiada (alapmu)
A vilagur csavargoja (Ijon Tichy sztorik, kozte jopar remek gunyrajz a szocirol)
Boris Vian: Pekingi ôsz (az abszurd csucsa)
Tajtekos napok