tulajdonképpen pont ez a lényeg, az atomenergia problémája az engedélyeztetés, az iparág általános túlszabályozottsága, és a szabályozási rendszer szereplőinek a rossz motivációi, ami erősen a semmi se történjen irányba mutat, abból nekem bajom nem lehet címmel
ezt gyakorlatilag csak politikai oldalról lehet kijavítani, deregulációval, és a szereplők felelősségének a jobb, hatékonyabb elosztásával
nem hiszem hogy az atomenergia problémáira az smr a megfelelő válasz, ezek a moduláris reaktorok fajlagosan még drágábbak is lehetnek mint a nagyok
viszont a létezése, a jóváhagyásba rakott pénz, etc megalapoz annak, hogy legyen belőle hajózásban általánosan használható méretű, és akkor már tömeggyártható eszköz
sokat segítene a tengeri hajózás karbonmentesítésén
NuScale said in January the target price for power from the plant was $89 per megawatt hour, up 53% from the previous estimate of $58 per MWh, raising concerns about customers' willingness to pay.
Még el sem kezdődött az építkezés... mire vége lenne 200 dollárnál tartanának. Idejekorán józanodtak ki.
Módosítási javaslatot nyújtottak be az atomerőművi törvényre. Ezentúl nem kell a kivitelezőnek mindenféle engedélyekkel és egyéb bürokratikus akadályokkal bajlódnia, elegendő lesz bejelentenie a tevékenységét, vagy annak változtatását. A hivatalnak joga lesz ezentúl tudomásul venni, mit csinál a Roszatom az atomerőművel kapcsolatban.
Óriási jelentőségű ez az építkezés felgyorsítása szempontjából a hivatal részéről is, hiszen eddig valakinek vállalnia kellett a felelősséget minden egyes lépésre, ezentúl pedig mintha a hivatal nem is lenne, megy minden magától, ha valaki be nem avatkozik a kéthetes határidőn belül.
Akadnak kritikus hangok, hogy esetleg a biztonság rovására mehet az új nemengedélyezési eljárás, de szerencsére az OAH megnyugtató módon elmagyarázta, hogy aggodalomra semmi ok, az új eljárási rend elősegíti a hivatal hatékonyságának növelését:
A Lantos Csaba energiaügyi miniszter által benyújtott javaslat indoklásában leszögezték, hogy
a módosuló szabályozás változatlanul magas szinten garantálja a nukleáris biztonságot, elősegíti a hatósági felügyelet hatékonyságának növelését. A hatósági felügyelet során szisztematikusan érvényesíti a fokozatos megközelítés elvét, optimalizálja a rendszerelem szintű engedélyezést és erősíti a létesítményi szintű engedélyezést.
Egyidőben Szijjártó Péter aláírta a Roszatom vezetőjével a paksi bővítés ütemtervét, tehát megkezdődhet az atomerőmű tényleges építése. Az új blokkok a tervek szerint kb. egy évtized múlva, már a 2030-as évek elején meg is kezdhetik a termelést.
Én elhiszem, de ez a Ti problémátok, nem a napelemek újrafelhasználhatóságáé.
Itt a New Yorkban az utcán 6 méter vastagon álló lószarhoz hasonló próféciát olvashattunk Paditól, hogy majd ellepik a Földet a kiszuperált napelemek... nos nem lepik el, még akkor sem, ha most éppen kis országunkban problémák lehetnek a begyűjtéssel.
Érdekességképp kiszámoltam az Energiastratégia adatai alapján a gáztüzelésű erőművek költségeit. 40 €/MWh földgázárral és 50 %-os kihasználtsággal (nem rendelkezésre állás) számolva.
Új építésű erőműnél ~42 Ft/kWh, beruházási költség megtérűlte után ~37 Ft/kWh körül alakul az önköltségi ár. Feltételezve, hogy kiegyenlítő energiára, flexibilis erőművekre akár a nukleáris, akár a megújulós, vagy hibrid energiatermelés mellett is szükség lesz, ez a költség a tárolási kapacitásokkal/költségekkel áll majd versenyben.
Megjegyzendő, hogy 50 %-os kihasználtság esetén a nukleáris erőmű ~50/19 Ft/kwh; a naperőmű ~27 Ft/kWh a hiteltörlesztés 25 évében, utána ~3 Ft/kWh költséggel termelhet a termelési képesség 50 %-os kihasználtsága mellett (nem rendelkezésre állás).
A gáztüzelésű erőművek legfontosabb szerepe, hogy tartalék kapacitásként készenlétben álljanak a termelésre, amire kiválóan alkalmasak is. Fontos paraméter, hogy ilyenkor milyen költségek jelentkeznek.
A CCGT gáztüzelésű erőmű állandó költsége alapján, minden 1 kWh termelési készenlét (tartalék kapacitás), az első 30 évben ~3 Ft/kWh, utána 1 Ft/kWh önköltségi ár számolható. Tehát ennyibe kerül a nukleáris és az időjárásfüggő termelők tartalék kapacitása, ennyivel drágítja meg a termelésüket.
A napelemek újrahasznosítása megoldott, semmi olyan anyagot nem tartalmaz amit ne lehetne hasznosítani. Jelenleg nincs annyi napelem hulladék, ami lehetővé tenné a nagyüzemi hasznosítást.
A nukleáris hulladékok tárolása sem megoldott, nemhogy az újrahasznosítása. Én szívesen tennék egy próbát, alszom egy napig egy kiselejtezett napelemen, Te pedig aludj egy használt nukleáris fűtőelemen! Utána megtárgyaljuk melyik a veszélyes hulladék.
majd így 60 év és 3 generáció után mekkora halom marad belőlük...(és erre jön Gabika az 1000 év őrzéssel, vajon mennyi elhasznált napelemet kéne elásni 1000 év alatt, ami 50 generáció?)
a megújulóról akkor, ha a 20 évente tönkremenő és lecserélt napelem, szélkerék lapát, meg esetleg a hozzá tartozó Li akku újrahasznosítása/ártalmatlanítása is megtörtént, és kifizették az addig megtermelt energia árából
gyanítom hogy ezek sohasem fognak megtörténni, egy idő után hegyekben fog állni a feldolgozhatatlan, tönkrement, és veszélyes hulladék napelem
rosszabb esetben nem kupacban, hanem ott ahol telepítették, a talajt takarva, mert arra se marad pénz meg ember hogy elbontsák
ugyanaz lesz vele mint most a veszélyes hulladéknak kinevezett hullámpalával, amit régen óriási számban használtak tetőfedésre, most meg se feldolgozni, se leadni nem lehet csak drágán, se legálisan áttelepíteni, úgyhogy aki nincs rákényszerítve hogy levegye, az inkább rátesz még 1 tetőfedő réteget, hogy ne kelljen leadnia
Az energiasteratégia két ágon fut, WEM és WAM. WEM a korábbi stratégia mentén, WAM az új intézkedésekkel elérhető eredményeket vázolja. Itt az egyik érdekesség a 20 GWp beépített napenergia és 3 GWp szélenergia teljesítmény.
Meglepően sok és kiegyensúlyozatlan a napenergia kapacitás a szél arányában, viszont a magas nukleáris kapacitásokat, a napenergia alacsony költségét és kevésbé tákjidegen megvalósíthatóságát nézve van racionalitása, csakhogy a jelenlegi villamosenergia csúcsfogyasztásunk közel háromszoros napelemes csúcskapacitás semmiképp nem integrálható a VER-be komoly napi és évszakos szintű kiegészítő rendszerek nélkül.
Azt már tudjuk, hogy a nap és szél komplementerek, tehát legalább nem kell a két csúcskapacitás összegével számolni.
Ez a legújabb energiastratégia valóban azzal számol, hogy Paks1 még 2050-ben is üzemelni fog.
Szerencsénkre (?) a Paks1 orosz VER440-es reaktorok tervezésénél még logarléc volt a legfontosabb tervezőeszköz, ráadásul az orosz ipar minőségbeni szórását is figyelembe kellett venni, úgy, hogy a meglehetősen redundáns tervezés miatt az egyetlen fődarab, amit nem lehet cserélni, a reaktor sokkal jobb állapotban van ma is, mint eredetileg tervezték. (Részben talán, mert a Skoda művekben gyártották.)
Megjósolni, hogy meddig érdemes üzemeltetni nemigen lehet, egy ilyen felújításon már túl vagyunk, de ezek nem szólnak már 50 évre, annál is inkább, mert eredetileg is csak 40 évre tervezték.
Egyrészt mégiscsak növekszik egy súlyosabb baleset kockázata, másrészt egyre gyakoribbá válnak a nemtervezett üzemzavarok, amik növelik a költségeket. Úgy tűnik Paks1 esetében egyik sem kritikus jelenleg, a diagnosztika fejlődése segít megelőzni a váratlan eseményeket.
A kritikus pont inkább Paks2. Elég sok kockázata van az építésnek orosz részről, átírták a szerződést, ki tudja mire? Az új orosz atomerőművek nem muzsikálnak valami fényesen, A vezérlést felmondta a Siemens.
