Így van. Ezért nyúltunk mi is egyikhez-másikhoz. De - mint százszor írtam volt - kuriózumnak ezért nem nevezném. Ahhoz már túl sok mindenki csinált ezekkel a dalokkal túl sok mindent.
Tényleg nem értelek, de lehet, hogy én vagyok túl liberál, hiszen ezek csak hangok, bemutatják a témát, megrázzák, és kész a jazz, szerintem. A jazz egyedüli ismérve az improvizáció, de talán még az sem mindig. Főleg vokális jazz területén, szinte mindenki játszik popslágereket, vagy popos dolgokat, önmagában ezzel nincs baj. Szerintem.
Az eredeti problémakörből ki nem lépve: ha valamit jazz-kuriózumként hirdetnek, akkor az a produkció ne (jazzesítve vagy nem jazzesítve játszott) Beatles-számokból álljon.
Persze lehet, hogy az ominózus koncerten nem ezek hangzottak el.
Ezt csak per érdekesség linkeltem be, de a témához kapcsolódva csak annyit szeretnék megjegyezni, hogy nem a Beatlestől lesz nem-jazz, hiszen a sztenderdek nagy része énekelt popzene a harmincas évekből.
Hát, a fene tudja. Ha most kellene választani, először egyértelműen a magyarokra mentem volna, de rákattintottam a linkre, és az ott látott honlapon azonnal egy popsláger indult el. Annyit vártam meg, hogy "Oh, look at all the lonely people", és ekkor katt a kis piros ikszre.
Lehet, hogy elhamarkodtam, de ha jazzt hirdetnek, és pláne "kuriózumot" a jazzben, akkor ne halljak popslágert. Ez azonnal azt a képzetet kelti bennem, amikor "jazz" címszó alatt valaki popdalokat énekel "élőben, élő hangszerekkel".
Lehet, hogy bennem van a hiba, és lemaradok valami jó dologról.
Sziasztok! Balázs Elemér Group koncert lesz szeptember 19-én 19h-tól a Pilinszky Café-ban (Bp. V. Váci u. 33.)! A belépés ingyenes! Mindenkit szeretettel várunk!!! http://www.pilinszkycafe.hu
Üdv Nem rég alakult egy bossanova - jazz stílusirányzatú együttesünk ( Voler Mouche). Első számunkhoz forgattunk egy saját klippet is : http://www.youtube.com/watch?v=htY5pjeSo2s
Csatlakozom a Pallai Péter levelében foglalt véleményhez.
Bár most itt az alkalom...
A londoni koncerten is megjelent Téli Márta egy 5 női hangra létrejhozott jazz-formáció, a JAZZ JET (www.jazzjet.hu) művészeti vezetője. A Jazz Jet hétfőn, 26-án a Tháliában lép fel 19.00-kor és biztos vagyok benne, hogy a jazz kedvelőinek megéri rászánni az a két órát, mert UNICUM lesz! A zenekar is jó (Gyárfás István, Regős István, Csuhaj Barna Tibor és Jeszenszky György).
05.26. hétfő - 20 óra: The Syndicate - Tribute to Joe Zawinul
Joe Zawinul kései együttese, a The Syndicate viszi tovább a mai napig a Mester szellemi, zenei és emberi örököseként a lángot, és azt az egyedülálló zenét, amelyet ránk hagyott.
Pallai Péter levele Londonból - engedelmével közzétéve:
Kedves jazzkedvelő barátaim!
Még Londonból írom ezt a levelet, teljesen a Szakcsi Junior Trio játékának és tomboló, valóban tomboló itteni sikerének hatása alatt. Nyolcadik éve szervezem a londoni Magyar Intézet jazz koncertjeit. Az elmúlt öt évben mindig telt házat vonzottak az itt fellépő magyarok. A közönség többsége angol és teljesen lenyügözi őket a mieink játéka. Eljönnek annak dacára, hogy csak a mi lelkes reklámszövegeinkből tudnak kiindulni és – első nekifutásból - fogalmuk sincs arról, hogy ki a nagy vagy a kis Szakcsi Lakatos Béla, a Binder Karcsi, a Vukán Gyuri, a Balázs Elemér, a Bolla Gabi vagy akárki. Teljesen nyitottak, de meg is szokták az évek során, hogy itt rossz magyar zenészt még nem hallottak és egy szűk körön belül ennek már híre ment.
Azóta cseremegállapodások jönnek létre – egyelőre a londoni 606 Club és a Magyar Jazzművészek Társasága, illetve a Budapest Jazz Klub között, - melynek keretében nálunk britek, Londonban pedig magyarok lépnek fel.
Márciusban Szabó Dani, a héten pedig Szakcsi Béci teljesen meghódította a 606 közönségét is. (Ez a harmadik legrangosabb jazz klub Londonban.) Steve Ruby, a klub tulajdonosa, aki maga finanszírozza a nála fellépő magyarok tiszteletdíját és a Budapestre érkező angolok szállását, kijelentette: “nem küldök hozzátok angol zongoristát, mert a tieitekkel összehasonlítva ott csak égni fognak”.
A 606-ban egyébként az a műsorpolitika, hogy magyar szólista angol kísérettel játszik. A magyar művész két napra rá pedig saját együttesével lép fel a Magyar Intézetben. Tehát Steve Ruby még nem hallotta a bőgőseink vagy a gitárosaink zömét sem (a zongoristák közül Nagy Jancsit igen, aki Tisza Beát kísérte 3-4 évvel ezelőtt a klubjában, melynek hatása alatt Steve kezdeményezte, hogy vegyenek fel egy albumot Beával, javarészt Bea saját szerzeményeivel, ami meg is történt. Steve imádta a Pecek Lakatos fiúkat is, akik két éve játszottak nála valami összeurópai fesztivál keretében) – a többiekről nem is szólva. Szakcsi Béci klub-szereplése alkalmával beszállt a virtuóz angol tenorszaxofonos, Mornington Lockett, aki Béciékkel Pesten játszott a csereprogram keretében, sőt egy szám erejéig a néhai Oscar Peterson egykori dobosa, Martin Drew is kísérte Bécit. Most már a Ronnie Scottklub is kezd érdeklődést mutatni zenészeink iránt.
Hogy miért írom le mindezt? Meg fogtok lepődni. Elkeseredésemben! Teljesen elkeserít, hogy fogalmatok sincs arról, (TISZTELET A KIVÉTELEKNEK!) világviszonylatban milyen nagyszerű zenészektől hemzseg a mi kis, önsajnálatban fetrengő, szüntelen panaszkodó (TISZTELET A KIVÉTELEKNEK!) városunk. Kirobbanóan tehetséges fiatal zenészeink jelentős része örülhet, ha havonta egyszer felléptetik valahol. Az egyikük meg is mondta, rég éhenhalt volna, ha nem állna mögötte a családja. Ha meg felléptetik, akkor alig lézengtek a koncertjeiken. Emlékszem, amikor három amerikai világsztár jött Pestre, sokan véresre tapsolták a tenyerüket és 9.000 (igen, kilencezer!) forintot fizettek egy gyengébb, mint középszerű produkcióért, amit tengerentúli barátaink unottan dobtak gyöngyszemként elénk, disznók elé. A jegyár egytizedéért sokhelyütt jobb zenét hallhattatok volna Budapesten.
Persze, hogy nem minden magyar zenész kiváló. Elismerem, nem tetszhet mindenkinek minden alfaja a jazznek. Aki bebopot szeret, lehet, hogy ki nem állhatja a fúziót, aki fúziót szeret lehet, hogy kiütést kap az etnótól, aki etnóban utazik, az rühellheti az avantgárdot és így tovább. De még a választott stílusotokban játszó magyar zenészek koncertjeit sem nagyon látogatjátok. Ha csak nem roppant ismert a név, akkor esélyt sem adtok neki. Nem akarok neveket mondani, de van számos olyan magyar zenész, akitől Londonban elájultak, mind az angol zenészek, mind pedig az angol közönség, nálunk pedig örülhet, ha huszan elmennek a koncertjére. Nem olyan régen egyik legjobb zenészünk koncertteremben lépett fel itthon és csalinak hozzácsaptak két amerikai világsztárt. Az egyik jó volt, de nem volt igazán sok dolga, a másik csapnivalónak bizonyult és saját hangszerén legalább tíz magyar muzsikust tudnék kapásból felsorolni, aki sokkal jobban játszott volna, de az ameriakaiak (is) kellettek ahhoz, hogy eljöjjetek a sajátunkat meghallgatni. A két amerikainak arra az egy alkalomra adott tiszteletdíjából, útiköltségéből és elszállásolásának árából két magyar zenész tudna megélni kényelmesen egy egész éven át! Amit pedig klubszinten mi fizetünk a mieinknek, az egyenesen arcpirító! Fellépésenként megkapják – jó esetben! – nyolc londoni metrójegy, vagy egy átlagosan jó magyar vendéglőben egy vacsora árát.
Ez pedig, sajnálom kimondani, részben a ti közönyötöknek (TISZTELET A KIVÉTELEKNEK!), zártságotoknak (TISZTELET A KIVÉTELEKNEK!), minden itthonit lesajnáló sznobériátoknak (TISZTELET A KIVÉTELEKNEK!) köszönhető.
Nem hazabeszélek. Nem azt szeretném, hogy a Nyitott Műhelybe gyertek tömött sorokban, illetve persze hogy szeretném, de menjetek inkább a Budapest JazzKlubba, a Rádió Márványtermébe, a Take 5-ba, a Gödörbe, a MÜPÁ-ba, a Columbusra vagy bármelyik jazz-helyre Budapesten. Csak menjetek, mielőtt ragyogó zenészeink mennek el innen, vagy szögre akasztják a hangszereiket, vagy elkezdenek lakodalmas rockot játszani, vagy éhenhalnak.
Az angolok mondják, hogy minden ország olyan kormányt kap, amilyet megérdemel. Ha ez a zenészekre is igaz, akkor eddig magasan érdemeinken felül kaptunk zenészeket. Az ég szerelméért, próbáljuk meg kiérdemelni őket!
Utazás miatt eladó 8db jegy, a május 7-én a Sportarénában megrendezésre kerülő Dixie Kocsma rendezvényre ahol a Benkó Dixieland Band és barátai lépnek fel. A jegyeknek darabja 2500 forint, egymás mellé szólnak. 8 darab együtt 17500 Ft, de külön-külön is megvásárolhatók.
Bővebb információ az eseményről: http://www.ticketa.hu/? &showevent=11571
Ha érdekelnek a jegyek, akkor írj a gybig@freemail.hu e-mail címre, és ott egyeztetünk.
Trombitásokat várnak a Magyar Rádió rangos versenyére
Tizedik alkalommal rendezik meg az MR3-Bartók Rádió országos dzsesszversenyét; az idei, pénteken kezdődő és május 23-ig tartó tehetségkutató versenyt fiatal trombitások számára hirdették meg - közölték a szervezők.
A verseny Tomsits Rudolf trombitaművész, zeneszerző nevét viseli - mondta a sajtótájékoztatón Farkas Zoltán adófőszerkesztő.
"A tehetségkutató verseny kifejezésben a tehetségkutatásé a fő hangsúly, versenynek azért nevezzük, mert az ifjú művész-jelöltek a bemutatkozáson túl díjakat is kapnak" - fűzte hozzá Maloschik Róbert, az eseménysorozat szervezője.
Huszonegy jelentkező közül tizenkét versenyzőt válogatott be a zsűri az elődöntőbe. Az első elődöntő pénteken lesz, a következő március 28-án, a harmadik pedig április 25-én, mindegyik alkalommal négy-négy versenyző muzsikál egy professzionális trió kíséretével a Magyar Rádió (MR) Márványtermében. A trió tagjai: Cseke Gábor, Hárs Viktor és Sramkó János.
A döntő május 23-án, ugyancsak az MR Márványtermében hallható, a gálakoncertet pedig másnap este rendezik meg a közeli, nemrég megnyílt Budapest Jazz Clubban. A koncert után következik az eredményhirdetés, majd a díjkiosztó és végül egy igazi "jam session", amit az MR3-Bartók Rádió egyenes adásban közvetít.
Kiválóságok a zsűriben
A zsűri elnöke Ráduly Mihály szaxofonművész, a legendás Rákfogó és Syrius együttes tagja. Részt vesz a testület munkájában Kőszegi Imre dobművész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem dzsessztanszékének adjunktusa, Turi Gábor szakíró és Csányi Attila dzsessztörténész. Maloschik Róbert elmondta, hogy a zsűri díszelnöke egy igazi sztármuzsikus: Gerard Presencer trombitaművész, a Londoni Zeneművészeti Egyetem Jazztanszékének vezetője, aki a gálaesten duóban játszik a verseny győztesével.
Most is lesznek közönségdíjasok: minden elődöntő után személyesen lehet szavazni a helyszínen. Aki nem jut el a hangversenyekre, vagy szeretné a koncertélményeit feleleveníteni, április 22-27. között minden nap, a Jazz hangverseny-különlegességek című, késő esti műsorban meghallgathatja a versenyzők produkcióiról készült felvételeket az MR3-Bartók Rádióban.
A verseny névadója, Tomsits Rudolf (1946-2003) a magyar dzsessztrombita egyik úttörője. Nyolcévesen kezdett trombitálni, 12 éves korától már budapesti dixielandegyüttesekkel lépett fel. 1962-ben járt Dániában (Koppenhága) és az ott szerzett élmények hatására végleg elhatározta, hogy dzsesszmuzsikus lesz. 1963-64-ig Svédországban, Stockholmban élt.
Hazatérése után, 1964 és 1979 között, a Magyar Rádió Tánczenekara - az akkor már Stúdió 11 néven működő formáció - tagja lett. Közben 1968-ban megalakította önálló dzsesszegyüttesét, a Tomsits Quartetet (Vukán György - zongora, Berkes Balázs - bőgő, Rosenberg Tamás - dob), amellyel 1969-ben I. helyezést ért el a Palermói Jazzfesztiválon. 1980 és 1995 között a Zeneakadémia jazz tanszakának trombitatanára volt. Nem sokkal halála előtt kapta meg a Magyar Jazz Szövetség életműdíját, a Szabó Gábor-díjat.
Értesítelek Benneteket, hogy január 5-én szombaton új jazz klub nyílik Budapesten a Kossuth Klub épületében (VIII. ker. Múzeum utca 7.), a Nemzeti Múzeum szomszédságában. A megnyitó nyilvános és ingyenes, szeretettel várunk minden jazz rajongót.
Fellépnek: Budapest Jazz Orchestra és Micheller Myrtill A Budapest Jazz Club sztárvendégei: Binder Károly, Dresch Mihály Jam Session - a Budapest Jazz Club művészeinek szabad jammelése
