Szenzációhajhász, amerikai stílus, de ami érdekes benne, az az, hogy egy szakértő csoport modern műszerekkel vizsgálja a kölni dóm szerkezetét, hogy nincs-e rajta sérülés.
Sajnos úgy tűnik, hogy az épület 19. századi befejezésekor sokkal silányabb minőségű építőanyagokat használtak, mint az eredeti, 13. századi építők.
Ennek ellenére a modern műszeres vizsgálatok nem találtak szerkezeti sérüléseket.
A franciaországi Chartres-i katedrális mennyezetén viszont van egy hasadás, amely, ha tovább hasad, akár balesetveszélyes is lehet, amely mondjuk azzal is járhat, hogy a katedrálist le kell zárni a hívek és a turisták elől.
Hála Istennek, a műszeres vizsgálatok alapján a repedés állapota stabil, nem tágul, így egyenlőre talán nincs ok az aggodalomra.
és még mindig Beethoven, csak mert ma van Beethoven hivatalos születésnapja.
Mit is ir a wiki? "Ludwig van Beethoven (Bonn, 1770. december 16. (vélhetően) – Bécs, 1827. március 26.) német zeneszerző. "
Azért december 17, mert ez a dátum maradt fenn mint feljegyzés a megkereszteléséről és mivel nem tudunk mást, igy ez a hivatalos születésnapja. Ténylegesen valszeg pár napja előbb született meg, 15-én, 14-én vagy 16-án? vagy más napon. Beethoven nem irt önmagárol önéletrajzot. Ezt a dátumot meg levelezéseiben és kézirataiban sem tartotta érdemesnek megemliteni.
Megemlékezésül, egyik legismertebb alkotása az 1804-ben irt Allegro con brio (magyarul gyorsan és tüzesen).
Annyit kell tudni rola, hogy ez Beethowen 3. zongoraversenye a köztudattal elterjedt számozással ellentétben. Csak éppen ez az első, amit kiadott. Tehát kiadás szerinti 1. zongoraverseny, ami amugy a 3.
1796-97 között irta és Keglevich hercegnének ajánlotta. A korban ez egy szponzorszerzési gyakorlat volt.
További érdekessége a dolognak, hogy Gerhardt mester eredeti tervei közül nem is olyan régen (1830 tájékán?) véletlenül megtaláltak egyet, azt ami a homlokzatot ábrázolja, ez egy kb embernagyságu pergamenlap.
Ez alapján fejezték be eredeti tervek szerint a Kölni Domot és ha jol emlékszem 1867 (?) ben volt az ünnepélyes avatás II. Vilmos jelenlétében.
Utánaolvastam egy kicsit a gótikus építészeti stílus kifejlődésének is:
itt a 12. század közepe tája és a franciaországi Saint-Denis apátság vezetője, Suger apát szerepe emelhető ki.
A francia Ile-de-France régió volt a stílus szülőhazája, innen terjedt szét aztán Európa más területeire is.
Az északfrancia Amiens városában lévő Notre Dame gótikus katedrális már a kifejlett gótika terméke, a mai napig ez a legnagyobb egyházi épület egész Franciaországban.
Sajnos az utóbbi időben egy kb. 4 cm mély repedést fedeztek föl a főhajó mennyezetén, nagyon remélem, hogy a helyzet nem fog súlyosbodni és helyre lehet állítani a károkat.
Amúgy valahol tényleg fura, hogy ebben az elég elmaradott középkori társadalomban ilyen magas szintű matematikai tudással rendelkeztek emberek, de már az ókori Egyiptomban is furcsa hogy kőeszközöket használtak, de piramisok építésére megvolt a tudásuk.
Az egyszerű, tanulatlan, analfabéta, a tágabb világról lényegében majdnem semmit sem tudó középkori köznép szemében a katedrálisépítők már-már mágikus matematikai és építészeti tudással rendelkeztek.
de nem az elején volt, hanem a közepén a 13. századnak,. az alapkövet Konrad von Hochenstein érsek tette le 1248-ban. Az érseket például utálták a város polgárai.
Szval ez nemcsak regény, de valoság is. Gerhardt mester létező dokumentált, hatalmas tudásu gót tervező volt, aki az épülő Kölni Domrol lezuhanva lelete a halálát és ugy hitték ekkora tudás csak ördögtöl eredhetett.
Ő volt az, de nemcsak csávó, hanem a katedrál tervező-épitésze. Tudása miatt terjesztették rola, hogy a tudoánya ördögi. Hasonloan II. Szilveszrer pápához.
Az a csávó pl. ki volt, aki még a 13 sz. elején egy viharos, sötét éjszakán fölment a tornyokhoz - állítólag azért, hogy 1.) ellenőrizze a munkálatokat, 2.) egyeztessen az ördöggel, 3.) zűrös hátterű alvilági figurákkal találkozzon - és akkor fejjel előre, szabadesésben jött lefelé?
Ő is valamiféle építőmester volt, akinek a köntösében volt a katedrálisépítés tudománya.
Egy német szerző által írt történelmi regényben olvastam.
Egy másik topicban vetette fel valaki, hogy szerinte a szalagfűrész jobb, mint a körfűrész. Szerintem ez is hasonlóképpen vitatható állítás, bár az ritka eset, hogy egy fűrészről ne lehessen eldönteni hogy inkább szalag-e vagy inkább kör, míg az gyakori, hogy egy zenei produktumot ne lehessen egyértelműen besorolni a megfelelő kategóriába.
