Köszönöm, már rájöttem magam is, hogy az esztergályozás is egy szakma. Aki még sosem próbálta az könnyen beleesik abba a hibába, hogy tekergetem a karokat előre hátra aztán pont olyan lesz mit az álom. Messzemenőkig nem ennyire egyszerű a dolog. Ezért viszem szakihoz a kicsit is komolyabb melóimat.
Kinyomtattam hozzá (és lefűztem), az eredeti használati utasítást! Rengeteg mindent tud, de én csak hajtásra, fordulatszámváltásra/szabályzásra használom. A gépemen még nagyon sok javítani való van, úgy csapágyazás, mint a fogaskerék pótlás terén. Az eszterga, jelen állapotában nem tud gépi előtolást, és a belső műanyag fogaskerék sérülése miatt, csak a fele sebességi fokozattok használhatók.Áttehetnék rá egy 380-as motort a dahlander helyére, és akkor ide is használhatnám a frekiváltót, de az esetben az utóbbi kis teljesítménye miatt, le kellene mondanom végleg a marás gépi előtolásról. Ugyanis annak a feltétele, az eszterga főorsó forgása. A gépi menetvágás talán jövőre,(ha) megjelenik valaha is rajta lehetőségként
A frekvenciaváltóknál sokféle paraméterezési lehetőség létezik.
A felfutási és lefutási rámpát el is lehet hagyni, vagy kombinálni igény szerint. ( pl. vészleállítás emelőgépeknél, ahol működik elektromos rögzítő, vészfék is )
A lefutás kíméletes indítása előre menetben tényleg hasznos, mert a nagyobb dinamikai erők elmaradnak, kímélve a retesz és ékpályákat, a fogkapcsolatokat. Menetvágáskor előválasztható elvileg az azonnali megállás is a lefutási rámpa kihagyásával. ( a gép vészstop kapcsolónál is ) Ellentétes irányú mozgásnál megfordítható ez a folyamat. Gondolom erre nem csak menetvágáskor van szükség, hanem gépi előtolásnál ütközős megálláshoz. Az azonnali irányváltogatásra nem kényes a berendezés, mert az átváltási kis idővel akkor is védekezik, ha ide, oda kapcsolgatom.
Egyébként állítólag egy hátrányuk van a frekiváltóknak, hogy nem megfelelő szűrés, beállítás esetén hosszútávon megeszik a motorokat.
Ez számomra ismeretlen szerszám. Tudnál róla egy fotót feldobni? Azt hittem TE is (mint egy régi nyíregyházi kollégám), a lapkákat keresztelted át gyémántnak.
1. Ha a 7 lapka 5 mikronnál nagyobb távolságokra van (magasságban értve), akkor csíkoz.
2. Ki is kell egyensúlyozni, arra is külön súly csavarok vannak benne.
Sajnos (még) nincs optikai szerszámbemérőm, per pillanat nincs hozzá "kedvem". Úgyhogy a szerszámátmérőket is mikrózom, illetve visszakorrigálok az első kontúrmarás után.
Nekem 80-as, 7 gyémántos síkmaróm van alura, de egy ilyen szerszámot már beállítani is komoly készültséget igényel. Nagyobb nem fér el a tárban a többi mellett.:-)
Jól mondod, (már sokat használtam), de igencsak zsebbenyúlós szerszám. Volt a kezemben egy olyan szerszám, 200-as átmérőn , 1 ipari-egy természetes gyémánttal, -a tulajdonosa szerint- tükörfelület tud alumíniumon! Vannak nagyon csodálatos szerszámok, de a nagy rádiuszú kések nem jók kicsi és gyenge szerkezetű gépekre. A VHM marók sem gyenge-lógós barkácsgépekre valók. Ebben biztos egyetértesz velem. Masszív gépekhez is kell érteni a bicskaköszörüléshez, de a gyengébbekhez még inkább!:-)
A marón lévő motornak nem volt kihozva a csillagja, és olyan keskeny maga a motor, hogy 230-as alkalmazásnál, csak csapágyházként működhetett volna. Kihoztuk a csillagot, és úgy ment rá a frekiváltó. Az esztergarészt, (egy eredeti kapcsolási rajzot találva) 230-ra kötöttem. Zsák menetnél gyorsan ellen kell kapcsolni, azt nem merném a frekiváltóval megtenni, másrészt a lágy indítás miatt, a szerszám még tovább haladna befelé!
Igazából az a kérdés hogy mit tekintünk lágy indításnak? Egy batár nagy ventilátor akár egy két perces felfutását, vagy az esztergámon beállított kb 300mS le és felfutást ami a menetvágás, és az én reflexeimnek megfelelő fordulatszám tartományban azonnali irányváltásnak tűnik, ugyanakkor elmarad a foghézagok reteszek kotyogása miatti nekem nem szimpatikus csattanó indulás. Persze fékellenállás kell a váltóra ehhez a fékezéshez.
Igen kell a deltába kötés lehetősége, ez a magyar esztergák közül kiejti az e1n gépet ami csak a tekercselést megbontva köthető át így annak nehézkes a 230V-os üzeme. ( Persze teljesítménycsökkenéssel átkötés nélkül is használható amatőr gépként ahol messze nincs kihasználva a motor teljesítménye )
A frekiváltó előnye, hogy csodálatosan tudod a fordulatot szabályozni, és kis fordulatszámon, is megmarad a nyomaték. Amivel számolni kell, hogy "csak" 3X 230V-ot tud előállítani (3X 120 fok fázis eltolással). tehát a motornak 380/220V-osnak kell lennie hozzá (Y/delta). A másik, hogy lehet az én frekiváltóm is tud nem csak lágy indítást, amit én nem tudok beállítani, viszont így a hirtelen megállás kiesett, ami zsákfuratba kellene menetvágáshoz.
Bocs, hogy erre a korai írásodra reagálok! A munkadarab felületét, meglehetősen sok minden befolyásolja. Esztergálásnál a megfelelő élkialakítás és szerszámmagasság az alap, a másik nagyon fontos dolog a megfelelő forgácsolási sebesség, és nem utolsó szempont mi módon fogtuk be a darabot, hogy határoztuk meg a technológiai folyamatot. Eddig a duma. Nem minden gépen jók a szerelt szerszámok, mert ha gyenge a gép szerkezete, akkor a nagy csúcssugarak fognak bőven meglepetést okozni. Hasonló dolgok történnek, ha vídia késsel szeretnénk megmunkálni színesfémet (elsősorban vörösréz) ide HSS bicska az igazi. A szerelt vagy váltólapkás szerszámok leginkább CNC gépekre valók. Ott nincs szánlógás, és előfeszítettek az orsóik. Lényeges a csúcssugár a kontúrkövetésnél (meg is kell adni kúp esztergálásnál az értékét). Hagyományos gépeknél a forgácsolási irányok (rásodró/lesodró), már sok szerszám végzetét okozták. Egy VHM fúró napokig dolgozhat egy CNC gépen, míg hagyományos asztali fúrógépen, az első darabban megsérül. Hagyományos marógépen a gépasztal emelésével nyugodtan használhatjuk ezt a szerszámot, viszont a főorsó kézi előtolása (pont a holtjáték miatt) végzetes lehet. Nálunk úgy kezdődött a CNC suli, hogy mindegy valaki forgácsoló szakemberként, vagy postásként élt eddig. Ettől nagyobb hülyeséget azóta sem hallottam. Szerintem még hosszú ideig szükség lesz a hagyományos gépekre, és az azokon jól dolgozó szakemberekre.
Csak 1 fázisom van és nem voltam benne biztos, hogy így kivitelezhető. De ha valaki esetleg tudna jó gépet ajánlani akkor lenne komoly vásárlási szándékom.
Mindenkinek köszönöm a segítséget a E2N egy fázisról való meghajtással kapcsolatban. A kérdés egyelőre elméleti volt de ha tudok venni egy jó gépet jó /megfizethető/ áron akkor újra jelentkezem. Köszi! jamesz.
Először is tudd, hogy nem vagyok hozzáértő, de nekem is van ilyen gépem.
Szerintem csak az előtolóműben van eltérés.
Míg az MU-1000 előtolósebességét a homlok felületen kapcsolod, az ME kapcsolót a baloldalra tették és ennek megfelelően van kialakítva az előtolómű. Talán az ME egyszerűbb. :-) De majd a hozzáértők megmondják.
Sajnos gépkönyvet még a gyárból se tudtam szerezni. :-(((
A birtokomba került egy MU 1000 típusú marógép. Ránézésre olyan, mint egy ME 1000. Ennek a bal oldalán van az olajszivattyúja, valószínűleg esztergomi gyártású, de német nyelvű az adattáblája. Szükségem lenne gépkönyvre, vagy jó-e hozzá az ME 1000-es gépkönyve? Ez utóbbi van, hála Csuhás fórumtársnak. De a géppel kapcsolatban bármilyen infó jól jön. A terv, szétszedem rendbe rakom és üzembe helyezem.
Bocs hogy beleszólok .Az E1N nagyon buta lesz egyfázisú motorral.Fele fordulat elveszik.Nemrég láttam egy karambolos egyfázisu gépet Nem fordult meg az egyfázisu motor irány váltáskor.Csúnya látvány volt. Nagyon óvatosan azért lehet forgácsot gyártani vele de kár azért a jó gépért. Persze mindenki a
Ahogy írta Feri az egyfázisú motor nem alkalmas esztergára. A frekiváltótól ne félj. Ezek ipari elektronikák nagyon ritkán mennek tönkre. Persze forgácstól, emulziótól védeni kell őket.
Ne ezt a megoldást válaszd! Ezzel csak zörög mindig a sarokban egy motor, és a gép is csak jól közelíti a gyári állapotot. ( E1N dahlander motoros ott nincs más egyszerű megoldás ) Ezzel szemben egy 3KW körüli 230 bemenetű vektoros frekiváltóval jobb lesz a géped mint a gyári. Tud csattanás nélküli indulni, fékezve irányt váltani és a gyárinál alacsonyabb ( esetleg magasabb ) fordulatszámokon üzemelni. ( Nekem van 3f a műhelyben de így is frekiváltóval megy az e2n )
Új vagyok itt, egy kicsit vissza olvastam, sok tapasztalt szaki gyűlt itt össze. Tőlük kérdezném: az E2N esztergát meg lehet úgy "mókolni", hogy egy fázisról azaz 230V-ról megfelelően tudjon működni?
Próbálta már valaki? Sikerült már valakinek? Köszi!
Hm, lehet te jártál jól. Nem vagyok benne biztos, hogy meg fogom kapni. Ahogy nézem már csak 91%-os az eladó, és priváttá tette a feedbackjeit, hogy más ne tudja megnézni. Gyanús, hogy csaló.
Persze nem nagy gond, az ebay kártalanít, ha átverés történik, egyszer már belefutottam egy ilyenbe. Csak egy felesleges kör, meg plusz idő.
Kérdéssel fordulnék hozzátok. Régóta nézegetem már az esztergákat vételi szándékkal,de sajnos mind 5-600 ezres kategória(E400,Ean,E3n). Így elkezdtem kacsingatni az új kínai 300-as csúcstávú gépek felé. Azt látom,hogy mind egy kaptafa (Erba,Jet,Hyundai,Crus D.S.,Güde) de ettől függetlenül az áruk közt több 10 ezer forint is lehet. Szerintetek mennyire tartósak ezek a kis gépek? Valakinek van velük tapasztalat? Van köztük amelyik jobb anyagminőséget használ? Menetvágás,előtolás mennyire rapszodikus velük? műanyag a hajtómű fogaskerék azt láttam,szóval nem fűzök hozzá nagy elvárásokat. Nem tekeredik a szánszerkezet? gondolok itt olyan lötyögésre "gagyiságra" amitől mondjuk hordót gyártana.
Na nem az első képet akartam bemásolni mert bal kézzel nem lett pontos a mérés,de már letöröltem a többi képet mire észrevettem. Szóval 39.98-at mértem. Nem a használattól kopott ki mert az esztergálás barázdái látszanak a csőtengelyen.
Áttehetnék rá egy 380-as motort a dahlander helyére, és akkor ide is használhatnám a frekiváltót, de az esetben az utóbbi kis teljesítménye miatt, le kellene mondanom végleg a marás gépi előtolásról. Ugyanis annak a feltétele, az eszterga főorsó forgása. A gépi menetvágás talán jövőre,(ha) megjelenik valaha is rajta lehetőségként
Tisztelt afórumozók.Tudnának segiteni hogy mi lehet ez?És hogy mire való?Válaszokat előre is köszönöm.
