Negyed 10 környékén indultam el a cementgyári megállóból pecsételés után. Nem siettem, mert Bánkúton aludtam, ezúttal nem kellett se buszhoz se vonathoz alkalmazkodnom. A Gyári tó be volt fagyva. A nap is sütött szépen haladtam felfele. Ahol az aszfalút elkanyarodik van eg házikó vadetető szerűséggel ott megálltam pihenni, mert a bakancs kidörzsölte a sarkaimat. Amint leraktam a táskámat, akkor konstatáltam, hogy az első zseb nyitva, ami annyit jelentett, hogy a tintapárnát ott felejtettem a vasútnál...lerohantam és vissza felsiettem, de így is egy órát vesztettem. Továbbhaladva a Lak-völgyben rengeteg kidőlt fa volt, onnantól viszont simán tudtam haladni, jelzések rendben voltak. Napos időben volt részem egész nap. A késést behozni már nem tudtam (a bakancs miatti sarokfájások és érzékenységek miatt nem is tudtam gyorsan menni), így a Tar-kőnél sötétedett rám. Innentől éjszakai túra először szürkületben majd teljes sötétségben...volt bennem para, hogy nehogy elvesszenek a jelek, szerencsére minden gond nélkül megtettem a cirka 2 órás utat így Bánkútig. A síházban volt a szállásom, az üzemeltető hölgy nagyon rendes, maximálisan meg voltam elégedve mindennel. Vacsora és a reggeli is bőséges és finom volt. Mindenkinek jó szívvel ajánlom a helyet!
Másnap fél 8-kor indultam el, végig borús idő volt a nap folyamán. Minden gond nélkül haladtam a dédesi vár kiágazó ösvényéig, ahol a kék jobbra fordul majd balra, rá a Vár-völgyre. Itt kidőlt fák tömkelegei akadályozzák a haladást, a továbbjutás nehézkes, időigényes, de megoldható. A jobbra leágazó ösvényre is figyelni kell, nekem térkép alapján nem volt gond. A Vár-völgy nagyon szép és természetes látványt nyújtott, bár ott is voltak keresztben kidőlt fák tucatszámra régiek és újak egyaránt. Mályinkán szép az új fakilátó (egy helyen megbontotta a fémtetőt a szél), nagyon messzire nem láttam el, mert köd is volt még. Mályinkán pecsét rendben (minden pecsét rendben volt az út során), jelzések is viszonylag jók voltak. Lázbérci tóig eseménytelen utam volt, a tó nagy része be volt fagyva. A közepe felé volt az egyik jégréteg határa, ott ácsorgott sok-sok kacsa. Az Upponyi-szoros nagyon szép, olyan mint az emlékeimben is rémlett. A szoros hamar véget ért, Upponyba pecsételés után rögtön indultam tovább. Felküszködtem magam az emelkedőkön, egészen a K+ kiágazásáig. Upponytól eddig is igen gyatra jelzések voltak, de itt viszont az egyik fa után véget értek és nekem az eddigi kéktúrás pályafutásom legnagyobb elkeveredését okozta ez. Én még a régi kéktúra atlasszal közlekedem, amely az elágazás után balra mutatja tovább az utat, mentem is de kb. 100 méter múlva volt az utolsó jel. Több utat is megnéztem, egyik sem nyert (tu.hu szerint egyenesen kellett volna menni (egészen más útvonalat jelez, a régit meg sem jeleníti), de arra meg nekem sem út, sem jelzés nem rémlik. Benézhettem én is mondjuk, ritkán velem is előfordul). 40 percet töltöttem az útkereséssel, ezek után az 1 óra 50 perc múlva Putnokról induló vonatomra való tekintettel (illetve az éjszakai túrát sem akartam megismételni), mentettem ami menthető volt, így nagy kerülővel, de körbe mentem, ahol a jelzés visszatér és így mentem Putnokig. Pecsételés után jött is a vonat, pontosan elég volt az idő mindenre.
A képen a naplemente látható a Kékestetővel, a Tar-kőről maximálisan ráközelítve.
Bár nagyon óckodtam :) ellene, de kellemes meglepetés lett a Sandokán panzió. Tiszta egyszerű és olcsó szállás és remek babgulyás, ami ott van. Érdemes benézni az arrajáróknak. Nem mondom meg hol van.
a kismackó zseniális. Még délelőtt is. Mindennel foglalkoznak. Mondjuk csak simán üldögéltem félórát, de élmény volt. Valszeg a helyszín is hozzájárul ahhoz, hogy a kék egyik legjobb vendéglátóhelye.
A gasztro-részleg után valami más. Avagy "túramozgalom lehetne"...
Jártunkban-keltünkben, esetleg éppen egy túramozgalom teljesítése közben biztosan más is járt már úgy, mint én, azaz hogy elkezdett azon morfondírozni, milyen jó kis túramozgalmat lehetne még itt indítani...
Tudom, hogy egyre több túramozgalom van, egyre inkább lefedik az országot (sőt vannak jelentős átfedések is köztük), de álmodozni azért lehet a kínálat további bővítésén.
Nekem 3 ilyen gondolatom van jelenleg ("több gondolat bánt engemet"). Ha valaki esetleg lát benne fantáziát, nem kérek "jogdíjat" érte :-) és szívesen teljesíteném magam is.
a) Vértes Vándora: a régen elhalt Vértesi tájjáró nyomán lehetne egy részben útvonalkövető, részben érintőpontos mozgalom a hegység kevésbé ismert, de jellegzetes és felfedezésre méltó helyeinek felkeresésére ösztönözve a túrázókat.
b) Komárom-Esztergom megye középkori templomai. Ebben a megyében (is) számos középkori, vagy középkori eredetű templom és rom található. Ezekből mondjuk 12-t egy érintőpontos mozgalomra "fel lehetne fűzni".
c) Források a Börzsönyben. Csak a Börzsöny-térképen 150-nél több nevesített forrást találunk. A felkeresés nehézsége alapján akár többszintű mozgalom is létrehozható lenne belőle.
"A talán kicsit túl értékelt Mary-néi Vendéglője..."
Ezzel a mondattal egyet kell értenem. Minden O.K., de valahogyan mégis így érzem én is.
Homerx!
A magyarkúti fogadós olyan amilyen, picit én is inkább az előnyösebb oldalára próbáltam rávilágítani a helynek, de ennek ellenére sok-sok túrázó negatív tapasztalata vele kapcsolatban oda vezetett hogy kivették tőle a bélyegzőt és egy villanyoszlopra helyezték a fogadó előtt.
engedd meg, h a magyarkuti pipas fogadot vedjem. sokat jarok arra gombaszni, idonkent beterek. van, h csak uditore, van, h kajalok. nehany fix kaja van, jol csinaljak meg. en mar ismerem a tulajt, sot, orias poffeteges helyet is adta mar meg. szoval nem zord :) erdemes megnezni. a teren gyerkocok jatszhatnak, van jatszoter is, bogracsozohely, es ha valaki esetleg gombaszni akarna, akkor csak be kell menni az erxobe. galambok, voroses nyalkas, tinoruk mindig akadnak. kicsit tavolabb roka es varganya is leszen. :)
A talán kicsit túl értékelt Mary-néi Vendéglője(Vértes Vendéglő) ami egyben pecsételő hely is. Látszik a helyen a felkapottság és az elmúlt idők rengeteg fejlesztése.Igényes,rendezett,tiszta. A személyzet teljesen rendben,szívélyes,kedves .
Az ételek többé-kevésbé rendben,annyira nem kiugró minőség,mennyiség teljesen rendben(kivéve egy kaját),bőséges.
Árak a hely felkapottságához viszonyulnak,az átlagtól nagyon picit drágább.
A fentiek ellenére kétszer is itt ettünk a túráink lezárásaként.
A kísérők:
Levesek: Vadkacsa húsleves,Sváb gombaleves. Az előbbitől többet várna az ember ,a másik rendben,de a levespor íze itt is érzett:
Barátaink szokásos bőségtálja ,ami tényleg az volt,kaptak vagy 6 szelet húst,csirkecombot és egy kis vegát(gomba,sajt) .Köretként hasábburg és héjas pir.burg volt.
Kedvesem cigány pecsenyéje,fatálon héjas burg-val. Kapott 3 szelet tarját(haza is jutott belőle) és még a kakas taréj is úgy sikerült,ahogy kellett.
Tejfölös szűz,burg.gombóccal(sváb kaja) ezt én ettem. Ez a kaja mind mennyiségben ,mind minőségben nagyon elmaradt a várakozástól. Ízre jó lett volt,de az ilyen kajákat általában a szószban illik megpárolni,de itt "csak" megsütötték a szüzet és rálöttyintették az egyébként f@sza szószt. A nagyobb baj viszont a mennyiséggel volt ,mertek adni 3 és fél pici medaliont. Éhes maradtam,így plusz egy kísérőt kellett rendelnem :D
Másodjára a levesek ugyanazok voltak. A barátaink a hagyományos bőségtálra szavaztak.
Kedvesem velővel és póréhagymával töltött bordája, tökmagolajos,balzsamecetes kevert salátával kajája teljesen rendben volt,bőséges és finom.
Én harcsapaprikást kértem fokhagymás csuszával. Teljesen korrekt volt ízben is és mennyiségben is. Csak ugye a harcsa nem a mi vizeinkből került az asztalra. Val.szeg import cápaharcsa volt.
A képeket első menyasszonyom készíti,Ő a "csapat" fotósa.
Igaz,hogy csak egy "melegszenyót"ettünk itt,de a pozitív helyek felsorolásánál mindenképp meg kell említeni Tulokné büféjét . A hölgy egy nyugdíjas pedagógus,de ízig-vérig az üzletének él,sőt nagyon a szívén viseli a "kékezőket" Mindenben segít,megszervez bármit,szállást intéz stb.. Nem találkoztam még a túráim alatt még egy ilyen elkötelezett szolgáltatóval az OKT iránt. Csak ajánlani tudom !
Mivel útközben voltunk,így csak egy meleszendvicset toltunk be,ami tökéletes volt. Az árai is teljesen korrektek.
Igen, ott voltam, nem olyan rég emlegettem az ominózus egeres szállásunkat :-) Viszont azon a túrán az irotai turistaház teljesen korrekt volt, és a gondnok néni vaddisznópörköltjét a mai napig emlegetem :-)
Jó képek, érdekesek, különösen a sámsonházi tetszik!
Sirokon ez melyik hely?, Mi a Hunorban voltunk párszor, de ez nem rémlik.
Ha már Sirok... a Sirok Motel szerintem a kéktúra talán legolcsóbb szálláshelye (tornatermeket, parókiákat leszámítva) és ráadásul még jó hely is. Egy jelenség, érdemes megnézni azt is, házinéni pedig meglepően intelligens, és jó beszélgetőpartner.
Sokat gondolkoztam a napokban azon hogy ha egyetlen egy helyet kellene megjelölni a kéktúrán amely esszenciája a hazai gasztronómiának, falusi szálláshelyeknek, vendéglátásnak, és nem utolsósorban a kéktúra világából is ízelítőt ad a környezete, melyik lenne ez a hely?
Minden szempontot figyelembe véve nem meglepő módon a vágáshutai Koronás Vad Vendégház lenne az én választottam.
Nagyon igényes, nagyon kulturált szálláshely, de mégsem szálloda, kedves vendéglátók, iszonyúan jó konyha, de mégsem étterem, bár akár az összehasonlítást ezekkel is simán állná.
Közel van a kéktúra útvonalához, de ha úgy tetszik akkor a régi kéktúra útvonalán fekszik. (Vágáshuta Nagypart)
Sokat nem kell vesződnöm a bemutatásával, megtettem már párszor, egyszer össze is foglaltam a sztorijukat:
Sümegen már ajánlották a főutcán levő húsboltos-hentest
Ott én is jól behurkáztam!
Hátravittem a palota melletti fedett zenepavilonhoz mert zuhogott az eső (csak délig van nyitva a hely, előtte pár perccel értem oda, elvitelre még adtak) és ott hangulatosan elfogyaszottam
Így elsőre asszem a Fancsalon lévő szállás hagyott kívánni valót maga után :-) (K.Kata ott te is voltál Velünk? )
Étteremben(bár sokat nem jártunk túráink során) elsőre a Hármaskönyvre tudok bólintani helyeslően, és a közelben lévő romhányi Fáradt Vándorban is sikerült már túra közben megfáradni, mely után nem estek annyira jól a cserháti dombok Alsópetényig. (természetesen nem vagyok annyira bélpoklos, hogy nevezett két helyet egy túrán látogattam volna :-))