Menj be az önkormányzat éposztályára, kérd el a telkedre vonatkozó helyi szabályozást, vagy keresd meg a neten. Ebben benne lesz, hogy mit és mennyit építhetsz (egybe kell lenni a főépülettel, vagy sem). Ezeknél az épületeknél is be kell tartanod az építési helyet (előkert, oldalkert stb.), valamint a beépíthetőségbe is beszámít.
Amennyiben normális az előadód, akkor biztosan segít a lehetőségek megtalálásában.
Ha szabályosan építed és a végén kérsz egy hatósági bizonyítványt is róla, akkor kihívhatod a földmérőt és a földhivatal is feltünteti a térképen.
Jól értelmezem a jogszabályi leírtakat, miszerint 50m3-nél kisebb épületre nem kell engedély, semmi? Tehát megcsinálhatom az alapját egy kész faháznak mondjuk? (felvonulási épület lenne, majd később sufni/műhely, tároló)
Illetve mi kell egy ilyen bódé alá?
Itt sima térkő van a képen, de gondolom ez csak a bemutatás idejére elég, esik egy kis eső, és átfolyik az egészen...
És ez 50m3 / telek, vagy 50m3 / épületre vonatkozik?
A lényeg az lenne, hogy egy közeljövőben induló építkezéstől függetlenül csinálhatok-e egy fabódét előtte illetve az építkezés után pl. egy szaletlit, féltetőt a kocsi fölé?
Nem tudom mekkora KPE csőre gondoltál, de nem lesz annak kicsi az átmérője? Nem csak áteresztő képesség miatt gondolom, hanem az esővízzel esetlegesen érkező falevelek miatti eltömődés miatt.
nekem is esőelvezetés kérdésem van. lejtős a telek a ház közepétől az esőcsatornábol lejovo víznek a járda szélén van egy folyóka árok csinálva a betonba. eléggé ronda és rá akarok teraszlappal burkolni.
mivel alakitsam ki a vizelvezetést ? kanyar is van benne, arra gondoltam hogy van vízcsö ( az a fekete KPE vagy mi) abból csinálnám meg az alagutat és ráburkolok. nem dobja le a csemperagasztot?
nem értem félre de pont foglalkoztam riasztók szerelésével . Az szép hogy elkért ennyit . De te be tudtad volna kötni ? szabotázs védetten? ráadásul más után kitalálni a vezetékezést ? Van hozzá szerszámod ,szaktudásod ? fog üzembiztosan működni?vállalsz a munkádért garanciát?
Ezeket gondold szépen végig mielőtt valaki munkadíját minősíted ....
Ettől függetlenül van lehúzás és elszállt árak de ezeknek utána lehet olvasni érdeklődni ..
az ajánlatban benne volt az is hogy ez 2x4 embernap?
amúgy ha anyag+munka volt az ajánlat és ebben a 250 a munka, akkor ugye bele van értve nem csak a munka, hanem az eszköz és annak oda meg elcuccolása is.
Uh, félre ne érts, elismerem én a munkát, főleg a fizikait... Én csak azt akartam tudni, hogy ez elfogadott árnak tekinthető-e, mert ha órabéresítem, akkor kicsit soknak tűnik. De ha ennyi akkor természetesen nincs vele semmi gond, nyilván meg van az oka ennek is.
Még mindig jobb, mint mikor egy biztonságtechnikus elkér 50-60 ezer Ft-ot pár mozgásérzékelő és egy központ felszereléséért, amit 2-3 óra alatt megcsinál :)) (Úgy, hogy a komplett vezetékezést már előre elkészítette más...).
Egy sátor tetős kerti kis házikó (2,40x 2,40) tetején elvileg csak csak kátránypapír volt, most lecseréltem mind a két oldalán trapéz lemezre, de középen ahol találkozik a két tábla, nincs ötletem, hogy mit rakjak. Remélem érthető.
Igen, itt kézi betonozásról van szó, de csak a zsalukövezésnél (4-5 m3 betonról beszélünk max), a 80 cm-es alapbeton már hozatva lenne, tehát ott nincs munkadíj.
Nem tudom én egy kicsit azért ezt soknak találom, tekintve, hogy 2 napos munkáról van szó a tervek szerint. Ha még 4 ember csinálja, akkor is fejenként kb 31.000 Ft-ot jelent, amiből még ha mindenki rendesen adózik, akkor is nagyon nagyon jó órabért kapok...
Ezek alapján ha tehetném csak kerítést építenék... :)
Panel lakások falainak a legnagyobb része nem, vagy csak nagyon komplikált módon távolítható el. Azt gondolom, hogy ez abba a kategóriába tartozik amelyik nem eltávolítható. A szakipari fallal bármit lehet csinálni. Régen a panel az külön szakma volt, kell keresni egy olyan statikust akinek panel gyakorlata és engedélye(?) van. A panel az az élek mentén fekszik föl és ha eltávolítanak egyet akkor nincs ami tartsa a födém szakaszt. Az alapelv ez, keresni kell egy panelban gyakorlottat.
Úgy hozta az élet hogy tudok venni egy panel lakást aminek a felújítására is van tökém.
Szeretnék töletek pár kérdésemre választ kapni /mielött meg veszem és más mondja hogy ülj le 1es/.
- A csatolt alaprajzon lévő 3 egymás mellet lévő szóbák falai bonthatoak-e ill áthelyezhetőek-e?
- Mind a 2 terasznál szakipari fal található /asszem így hívjak amikor ablak alatt nem beton ha nem fa fal található/ mivel kicserélem a nyílászárokat így szeretném a terasz ajtót és az ablakot felcserélni /amerikai konyhás nappaliban gondolkodok és helykihasználás véget jobb lenne/?
- Jelenleg az ablak alatt található a radiátor /panel épitésekor került be,belül " átfolyós"/ mivel ez útban lenne ha meg tudom cserélni az ablakot ajtot szeretném azt 90fokkal elforgatni /hosszanti falra/ ez megoldható lenne-e?
A csatolt képen található alaprajz a valosághoz képest 180 fokkal elvan fordulva.
Anyát nem tudunk a beton oszlopra hegeszteni, de majd ráhegesztem valami laposacélra, azt meg bele betonozzuk az oszlopba, ahogy a kapupántnak szokták. Vagy esetleg 4-es, 6-os drótból hajlítunk szemeket és azt engedjük bele a betonba. Nagyszerű ötlet ez a függőleges betonvas, köszönöm.
Hegesszetek rá vonalban pár 17-es anyát, aztán függőlegesen beletolsz egy vasbetondrótot, anyánál ráhegeszted, amikor falaztok vízszintesen behúzgáljátok drótokkal ott ahol esik, hisz bárhová mehet a függőlegesen tud csúszkálni
Nálam a fészernél az van, de annak fából vannak az oszlopai is. Ennek az épületnek a gazdája idegenkedik a "könnyűszerkezetes" megoldásoktól, ezért is lesz betonból az oszlop. Ráadásul van neki egy halom bontott vályogtéglája, amit pénzbe kerülne elvitetni, plusz az OSB és a hungarocell is pénzbe kerülne, mondja ő. A drótozást/hiltizést nem tartom egyébként elvetélt ötletnek, nem falon kívül, hanem benne a falban. Az ytong falamat is így "rögzítették" a kőművesek, amikor a ház épült. Igazából csak az a kérdés, hogy foglalkozzunk-e már az oszlop felhúzásakor a dologgal, vagy ráér majd ha a falat húzzuk/húzzák.
Épül egy műhely féleség, vasbeton oszlopokon (30x30-as pillérzsalu bevasalva, kiöntve betonnal) fa tetőszerkezettel, cserép fedéssel, födém nélkül. A későbbiekben vályog lesz a kitöltőfalazat, egy sor zsalukő lábazattal. Jó lenne majd a falat valamivel az oszlopokhoz rögzíteni, de mivel a fal csak később épül meg, nem szeretnénk az oszlopokból mindenféle vasakkal kiállni, mert az balesetveszélyes lenne. A kérdés az, hogy érdemes-e esetleg hilti szalagot kilógatni az oszlopokból, például minden második zsalukő után? Vagy felesleges ezen gondolkodni, mert előre úgysem tudom hová fognak esni a fal fugái, elég lesz majd akkor belefúrni az oszlopba, és egy-egy csavarral rögzíteni pl minden második-harmadik sorban egy szál drótot, vagy akár hilti szalagot? Előre is köszönöm a segítségeteket.
A henger szélén kisollóval picit csapd le-kerekítsd, trimmeld a szőrt, hogy ne legyen éles-nyomós széle, használj normális fémrácsot, hosszan görgesd ki, ne tunkold agyon a hengert, gurigasd sokat keresztbe is, de ne áztasd agyon a falat, mert feltépheted ha korábban valaki alátaknyolt valami ismeretlent. A nagy hengerrel könnyű ebbe beleesni. Picirit hígítsd a festéket és jól kavard fel, akár menet közben is. De itt is ugye a gyakorlás, gyakorlás gyakorlás, nem kapkodás. Fehéret nem is olyan könnyű fehérre festeni, mert nem látszik, de ha nem jó, adj neki még egy sort. Héra mattfehér diszperzit?
teraszról a kertbe nekem van. nem egy nagy durranás, kiveszel a korlátból egy mezőt, meg veszel egy műanyag csúszdát. nekem nincs is rögzítve csak lent cövekekkel, hogy ne tudjon lecsúszni.
Imádom az ilyen tákolmány lépcsőt, hétvégén majdnem legurultam egy hasonlóról. Rohadt nagy meló lesz azt onnan kirobbantani, hisz nincs ott semmi méretezés, csak beöntötték annyival amennyi egy elefántot is elbírna. Túlméretezett aládúcolás nélkül hozzá ne kezdj és vegyél ki 1 hét szabit. 1 hét alatt szétveritek, kihordjátok, 1 hétig meg táppénzen leszel ágyban fekve. :)
lehet hogy tudod, de azért: mindent a végleges burkolt magasságra tervezz meg, és utánna minden egyes szintből vedd le a burkolatot. mivel az indulószinten, érkezőszinten és a lépcsőn magán nem ugyanaz a burkolat, nem lesz minden fok azonos magas! ezt is szokás elcseszni.
minden attól függ. főleg hogy milyen kerítés. egy fonatos kerítést az életben nem festesz le hengerrel, viszont mivel zárt, nincs annyi veszteség fújásnál. egy léckerítést már esélyes hogy hengerrel érdemesebb.
2. a lenolaj olyan, hogy amit nem szív be félóra alatt, azt le kell töröld, különben egy gusztustalan mézga lesz belőle, ami idővel meg is feketedik. szóval lenolajjal óvatosan. inkább hígítsd meg lakkbenzinnel, és kend vékonyan, csak annyit amit beiszik.
Több mint 60 darab 2x2 méteres fa táblás kerítést kellene felújítanunk, korábban (+10éve) lenolajkencével voltak csak kezelve. Van valakinek tapasztalata, hogy ekkora felületet ha már a csiszolás miatt úgy is kiemeljük egyenként a táblákat ecsetelni- hengerelni vagy táblánként meríteni (2x2x0,05 méteres deszka keretű nylonnal borított "medencébe") érdemes kerítéslazúrba/lenolajkencébe?
Nem tudom, én lehet kérdeznék betonvágással foglalkozó cégeket talán ők gyorsabbak/hatékonyabbak ebben.
Ha túl vagy rajta légyszi írd meg a tapasztalatokat - mi 9 éve tapasztalat/vállalkozó híján végül nem mertünk belevágni kb. ugyanebbe, így megszoktuk inkább az egyenetlen fokokat... de hátha most:)
Én is hallottam ilyeb szerről.Gyakorlatilag barmi jó, mert ha zarja a porusokat, lyukacskakat a bennr elo bogarak megfulladnak!Ha mereg a kulso héjon van akkor fuldoklaskor kifele menet beszi a cuccot.
Elvileg a bogarak életciklusa olyan hogy évenként kirepülnek és keresnek másik fát. Tehát 5 évenként előbújnak és akkor tud hatni rájuk a csodaszer. Vagy kijön de vissza már nem megy mert nem tetszik neki a csodaszer.
De mint írtam sehol nem találni ezzel kapcsolatosan konkrét tapasztalatokat, infókat. :-(
Ezeket a csodaszereket kétféle módon lehet a fába bejuttatni. Vagy nyomás alatt kazánban, vagy ha áztatják benne beépítés előtt. A többi módszer hatásossága kétséges.
Azt írja hogy írtja is őket, tehát megszüntető hatású is.
Sőt több háznál láttam hogy valami fehér színű valamivel, feltehetőleg mésszel kentek le pár gerendát, de ahogy láttam azokban jóval kevesebb a rágás mint a többiben. Tehát akármi is legyen az, valamilyen szinten hatásos. De lehet hogy csak azért mert 1 db volt lekenve, a többi nem így a bogaraknak egyszerűbb volt a szomszédos gerendákba menni... De ha mind le lett volna meszelve lehet akkor semmit nem számítana a dolog.
Permethrin pedig sokféle szerben van, pl a közönséges csótányirtó spray is 0,15%-ot tartalmaz.
De ha vásárolnák sima rovarirtó permethrines permetszert és azzal egész egyszerűen lepermetezném a tető faanyagait elvileg lehet annak is lenne hatása.
De ezzel kapcsolatosan nem találni semmit a neten, pedig ahány házat néztem, szinte mindben voltak farontó bogarak.
A legtöbb helyen, még a most épült közintézményeinken sem kezelték a tetőt bogár ellen, de szerintem farontó bogár járvány várható.
Tehát valami irodalom, tapasztalatok valami valakinek? A csere és elégetésen kívül... ?
Hát azért mert ha végig kopogtatják és ahol kong leverik javítani kellene, ha sok felületről jön le akkor már nem éri meg vakolni, plusz legalább azt a 2-4 cm is számít.
A házunkat nyáron szeretném külsőleg szigetelni, 10cm re tellik, már szigeteltem házat de nem mindennel vagyok tisztában.
A gáz a falon kívűl megy egy csővezetéken, nem szeretném bevésni, de úgy tudom nem szigetelhetem le, hanem ki kell hagynom, ez igaz?
Illetve konvektorok vannak ,gondolom a kivezető csöveket meg kell toldanom és a szigetelés fölé kell helyeznem a rácsokat, egyéb tűvédelmi előírás erre vonakozóan ?.
Írtam ezt a nem döngölöm meg a földet dolgot.Rászántam magam, megdöngöltettem.
Viszont:Ráhordattam 15-20 centi zúzott követ, és most nem értem miért kell ezt újra megdöngölni, mikor beton kemény az alatta lévő rész.Sőt, ez kő.A kő meg nem tömörödik, max zömül.
Igen de ha az alja betonkemény fől, a teteje meg beton, akkor semmilyen mozgása nem lesz képes az a kőzúzalék, magyarul nem fog összeesni soha.
A kérdés azért fontos nekem, mert állítólag oda egy 150kg-os vibrátor kell ami tényleg több emberes helyszínre mozgatást jelent.Ennyi ember a világon nincs most....
én a melóhelyemen találtam kb 15 éves fekete nitro festèket. nincs párja. rozsdára minden nélkül rákenem. örök élet meg egy hét. 4 éve irja....sehol semmi hiba...
az öcsém vmi alkytont használt. az sem olyan rossz.
Egy egyszerű kérdésem lenne, mert így kellene számolnom a kerítéssel. :)
25 cm-es zsalukővel szeretnénk rakni a kerítést, 30 cm széles alappal. Kérdés. A kerítés külső széle kell, hogy a telekhatáron legyen, vagy rakhatom a felét az én telkemre, a kerítés másik felét a telken kívülre, ha a kerítés középvonala (ezzel együtt pl. a kovácsoltvas közök) pont a telekhatáron lesz?
Olyan jellegű fémfestéket, mint a Hammerite, tudtok esetleg mást javasolni? Én csak ezt ismerem, nyilván a marketingje miatt, de hátha van jobb/olcsóbb.
Az égés közben, főleg vegyes tüzelésű berendezések esetében óhatatlanul is végbemegy a tökéletlen égés folyamata. Ilyenkor szén-monoxid keletkezik, ami a füst elvezetése közben megül a kémény belső falán. A visszafolyó kondenzvízben feloldódik és a kondenzvíz-gyűjtőbe kerül. Nem egy olyan eset történt már a valóságban, hogy ezt a nem elvezetett vizet megpróbálták kézi úton eltávolítani és a kiömlő víz felmarta a padlót, csempét, stb.
Sok esetben úgy próbálják megoldani, hogy a kertbe vezetik ki ezt a folyadékot, ami maró, savas hatású. Ezzel a saját lakó-környezetünket romboljuk. Ha viszont a ház belső szennyvíz-elvezető rendszerébe kötjük be, akkor a mosások által keletkezett lúgos folyadékban ez a savas hatású kondenzátum könnyen semlegessé válik, javítva ezzel a lúgos kémhatású szennyvíz kémhatását is.
A bemutatott képen egy elkátrányosodott kémény belső szakasz lett bemutatva.
Ezt nem a CO okozta, hanem sok sok más kátrány jellegű vegyület. Annak a szakasznak egyébként már annyi.
A gázfűtések égésterméke igaz savas , de nagyjából a szódavíz, a limonádé koncentrációjával azonos. Azokat meg ugye rendszeresen iszogatjuk.
A gáz egyébként ként nem tartalmaz , jó bizonyíték erre a konyhába lévő nyílt égésterű tűzhelyek ezrei.
A kondenzt természetesen el kell vezetni, de az ördögöt a falra feszeni nem ildomos.
Más lenne a helyzet ha valaki magas kéntartalmú szénnel tüzel, helytelenül. Ha sok kondenzt termel azt kezelni kell.
A problémát mindig a mennyiség oldaláról is vizsgálni kell.
A laminált parketta párazár annyira, hogy alatta az OSB teljesen szét fog rohadni.
Sajnos az ilyen homok-párnafa-parkettás padlót rendesen ki kell kaparni, betonozni/párazárni/hőszigetelni/betonozni vagy szárazpadlózni, és burkolni.
Ha nagyon barkácsolni akarsz, akkor az OSB helyett rakj inkább betonyp lapot (két rétegben eltolva), mert az birja a nedvességet. De a párnafa attól ugyanúgy szét fog rohadni, szóval szerintem ez sem jó megoldás.
Urak. A parnafara szogelt halszalka parkettat ha felszedem. Jo retegrend ha a parnafak közét feltöltöm szaraz homokkal, tomoritem szinultig majd osb es arra a padloalatet majd a laminalt? Paraatereszto vagy parazaro folia kell az osb ala/fole? Amugy minden csont szaraz. Koszi elore is
Egy kis darabot be kell áztatni vízbe (több óra!) ésbe kell rakni a mélyhűtőbe. 1 nap. Ha kibírja akkor műszakilag alkalmas, de az új előírások nem kedvelik az úsztatott betont.
A föld döngölés helyett mi lenne ha a szoba belsejét 1-2 napig folyamatosan esőztetővel öntözném?Nem lenne elég amit így tömörödik?
Csak mert nagyon nehéz a döngölőgép, macerás elhozni is - én meg nem emelhetek sajnos- így 2 embert kellene megkérnem... aztán ha jól tudom a kavics után is döngölni kellene... akkor ismét szívesség kérése.
Gondoltam ha elgereblyézem szépen a földet és öntözöm, akkor talán még jobban is összeesik...
Bocsi, csak most olvastalak.Szifon mindenképpen kell? Mármint ha szabadba kifolyik akkor is? Mert félek eldugul pl.A 110-es PVC csőbe meg csak elfolydogálna egy darabig...
Odakintre egy fém szűnyoghálót tennék - egér,bogár ellen.
"Minden Schiedel kémény esetében fontos, de nem szabad megfeledkezni a tartalék kéményekről sem. Tipikus kivitelezési baki az, amikor a tartalék kémény vízelvezetése nem történik meg. Tulajdonképpen a kémény alján lévő kifolyó csövet kell bekötni a szifonba."
Azt hiszem kénytelen leszek elvezetni a szabadba- mert a csatorna a ház másik felén van kb körbe vagy 20 métert kellene vezetni.... inkább a szabadba és oda egy edény, ami ha mégis feltelik akkor kifolyik a fűre... az sem jó de majd igyekszem kiönteni néha, vagy hátha odakint elpárolog
Hát igen a kerítés az mindig fontos. Néha mindennél.
Az egyik unoka tesóméknál is az egyik legfőbb projekt volt . Ugyan létezett már kerítés , de nem volt szép szerintük.
Így csináltattak egy bontott tégla oszlopos és kovácsoltvasutánzatos betétes kerítést, ami szép.
A 40 -es szülők 15 éve együtt nem nyaraltak, a két kiskamasz /nagykamasz gyerekük fiú és lány még mindig egy szobában lakik. Meg is jegyezte az egyik nagyszülő kár sietni, ugyis előbb utóbb elmennek.
én még nem nagyon láttam tartósan szép deszka keritest.
es en már csak betonból és vasból épitek.
amugy a legjob eredményt eddig használt étolaj madarasteszkós keritéslazurral értem el. idéglenesen készült amíg él a kutya. hogy ne menjen a novényekhez ásni. majdnem olyan mint mikor elkészült. bezzeg a sadolin stb... 2 év és gatya..
Beton térkövet szeretnék valamivel kezelni/impregnálni, hogy egyrészt kevésbé kopjon a színe, másrészt a szennyeződéseket is könnyebben lehessen eltüntetni és ne színezzék el (túlságosan). Mivel érdemes ezt megtenni?
Csak azért kérdeztem itt, mert Építkezés-felújítás témakörbe a kerítés is beletartozik (szerintem), hátha csináltatott valaki a jelenlévők közül ilyet.
Tapasztalati infó mindig jobb, mint egy puszta gugli találat.
Heló!Nem tudja valaki hogy a hullámpala két sarkát(átlósan)miért szokták levágni?Bontottan vettem de nem értem miért vágott a sarka.A válaszokat előre is köszönöm!
Vajon az a belső perem lenne maga az áthidaló? Tégla egyébként, megnéztük. Mert ugye, ha az az áthidaló, akkor elvileg nem is lehetne elé tenni az ablakot a külső síkra nem? Amúgy azon a külső peremen pont elférne a 70es ablak, mert pont annyi.
8-10 centi. Most hogy mondod, tényleg nem lehetne így a síkra enni, hacsak nem annyira vastag a szigetelés. Akkor marad az, hogy amennyire lehet, kintre hozni, hogy még épp ne lógjon ki a majdani szigetelésből.
ez az ÉNY-i homlokzat, a ház ÉNY-DK tájolású. Tehát az ablakokat nem igazán süti a nap, a DK-i oldalon reggel, a másikon meg késő DU. Tehát árnyékolási szempont annyira nem játszik. A képen látszik, az ÉNY-i homlokzat eső ellen is védett valamennyire. Tehát itt elvileg ki lehetne tenni a külső síkra az ablakot, csak nem tudom a redőnynek mi baja lesz ekkor :)
Eszerint az lenne a legjobb, ha nem a külső síkra kerülne az ablak, de minél közelebb hozzá.
"Az árnyékolás és az árnyékoló szerkezetek elhelyezése szempontjából sem szerencsés ez az elhelyezés." -írja a külső falsíkra. Mi baja lesz a redőnynek ha nem a kávára, hanem a falra van felfogatva?
Nem tudom, 16 centit mondott. Hogy hova kerül, épp az a kérdés. Ugye két verzió van: ablak a külső falsíkra, és akkor a redőny is a kűlső falsíkra az ablak fölé. Vagy az ablak belső falsíkra-kávába, és a redőny is. Ekkor ugye rá kell szigetelni a kávára, és emiatt kéne elvileg a toktoldó pluszban.
A szaki persze a hagyományos utat követné: ablak középre, RAL szalagos kérdésemre annyit mnondott, hogy csináltak már olyat is..
Szóval volt kint a szaki felmérni a méreteket. Dilemmába vagyok mi legyen. Ugye olvastam, hogy a külső falsíkra kéne tenni az ablakokat, lesz majd hőszigetelés is. De lesz redőny is.. Ugyebár ha van redőny, akkor nem lehet a kűlső falsíkon az ablak, vagyis lehet, a redőnyt meg a falsíkra tenni, de azt is olvastam hogy valamiért ez se jó megoldás :)(miért is?) Kompromisszumos megoldás: amennyire lehet, a külső sík felé tenni, a redőny meg kilóg a falsíkon túl? Ez jó lenne?
A másik, hogy a szaki ajánlotta a plusz toktoldókat a káva hőszigetelése miatt. 2-2 centi. Igenám, de csak később ugrott be, hogy ez vagy 30e ft lenne pluszban.. A másik meg hogy az a 2 centi elég kevés sztem. De a redőny miatt is kell toldó. Vagy legyen az előbb említett, amennyire lehet, a külső sík felé az ablak, azt a kis rész kávát meg xarjam le szigetelésileg? Amúgy az ablakra miért nem jó szigetelni? Úgyse sűrűn veszik ki az ember a helyéről :) Após úgy csinálta meg a sajátját, hogy vagy 5 centit ráment a káváknál az ablakkeretre.
Igazad lesz... Már mi is inkább area hajlunk hogy egy kis kubota szétveri ezt a 30 métert relative gyorsan, aztán ki is tudja szedni a törmeléket... Ez azért jobb megoldásnak tűnik, mint a régi betonnal szenvedni.
Törd le a tetejét, probáld meg egy hosszú feszítővassal, hátha nagyobb darabokat le tudsz róla pattintani (esetleg megfúrod az odalát is). Aztán fúrj be fi.14-es betonfúróval, az alap aljáig 4ocm-ként és híg cements lével ragassz be egy alap + végleges melvért magasság +5 cm hosszú fi 12-es parabolikus betonvasat.
Akkor az alapból kiáll neked 4o cm-ként egy betonvas.
Kend be a meglevő alapot egy tapadóhiddal (Baumit Beton primer) .
Nem használnék zsalukövet. Kell készíteni egy 4x PC 1o-es gerendát 2oxmelvértmagasság- 2 cm kengyelekkel, 2ocm-ként- azt be kell kötni a függőleges vasakhoz.
Bérelnék 2oox5ocm-res zsalú lapokat. És aztán öntenék egy 25cm széles melvértet. Gyorsabban is megy, nem kell vakolni a zsalukövet.
No, elkezdtük a meglévő kerítésalapot bontani, de beletört egyelőre a bicskánk, nagyon nehezen jön az alja HILTI vésővel.
A beton mélysége 55 cm, ebből 25 cm körülbelül egy vékonyabb 10 cm széles sáv, amit még bonthatónak is mondanék... De az alja.... Az alja nagyon kemény, tiszta cement. Ez a réteg olyan 25-30 cm széles és 25-30 cm mély.
Ennek a rétegnek az alja a leendő 0 szinthez képest 60-65 cm mélyen van.
Feltétlenül szükséges kiszednünk ezt az alsó, nagyon merev réteget is? Nem lehet valahogy ezt bevasalni és ráönteni frissbeton, majd erre rakni a zsalutéglákat?
Van egy kis kerti hintaágy, aminek egyszerű sátorteteje van: csővác, rajta a deszkázat, fólia, dekornád. A nád 10 év alatt annyira tönkrement, hogy leszedtem (annak idején lekezeltem valami favédőszerrel).
Kellene valami olcsó de jó megoldás a tetejére, mert nem akarunk nádat megint. Könnyű legyen, mert elég egyszerű a tartószerkezet.
Polikarbonát jó lene, de ekkora felületre 35-40e Ft lenne.
Gondoltam bitumenes zsindelyre is, de az nehéz lenne szerintem.
Valami vékony OSB (vagy MDF?) esetleg jó lenne, ha le lehetne kezelni valamivel, hogy UV-, időjárásálló legyen. Vagy rakni rá vékony EPS-t és lábazati vakolattal lekenni? Az már lehet túl vastag lenne.
Hát ez tiszteségesen meg lett anno vasalva. Tény, hogy néha- főleg a szabadon álló (úgy 7 -8 m magasság felett i ) kéményeknél szükséges a vasalás, na de ilyen szelvényekkel. A fele is elég lett volna.
Majd ha már körbe veszi a szoba akkor ráértek ezzel foglalkozni, sőt lehet már nem is kell, mivel fűtött térbe kerül.
Köszi a választ, mi is arra jutottunk a kivitelezővel, hogy a kerítéssel fogunk variálni.
Egyébként honnan mérik a 3 métert, telekhatártól vagy a kerítéstől? (Itt 15 centis téglafal kerítés van, a mi telkünkön, ha centizgetni kell, mint most, nem mindegy az a 15 centi.)
Az alabbi kepen lathato kemeny egy szoba belsejebe kerul.A rajta lathato kifolyon idonkent viz jon ki.Mit tegyek vele? A szoba kozepere nem folyhat... mi a megoldas? Hogyan oldjak meg ezt altalaban?Kivezetni ki lehet dd en meg soha nem lattam ilyet
5 cm eltérés az, amit még tolerálnak, szóval ez még éppen határeset.
És igenis lemérik, mert egyszer leméri a földmérő GPS-es, centi pontos érzékenységű műszerrel, és lemérheti az épitésfelügyelet menet közben, valamint leméri az épitéshatóság használatbavételikor.
Utóbbi kettő egyébként kijátszható, mert arrébb kell rakni a keritést, és majd használatbavételi után vissza.
Ha viszont lemérik, és problémáznak, akkor nagy a gond, mivel nincs meg a 3 méteres oldalkert, igy nem szabadonállónak minősül az épület, azaz az erre néző homlokzati falszakaszon nem lehet 90x60-nál nagyobb nyiló ablak.
Sziasztok. Ha valakinek van ilyen jellegű tapasztalata, légyszi ossza meg velem, mert síkideg vagyok.
A telken, amin építkezünk, az oldalhatár kicsit ferde, nem teljesen merőleges az utcafrontra, a ház viszont szabályos négyzet. A tervezésnél ezt figyelembe is vették. Viszont most derült ki, hogy a kivitelezésnél valamit nagyon elmértek, 15 centivel arrébb került a ház, mint a terv szerint. Így viszont az egyik oldalon egy darabon nincs meg a 3 méter oldaltávolság a kerítéstől, a legszűkebb ponton csak 292cm. A kivitelező szerint nem kell ezen izgulni, úgyse mérik le mindenhol, ha meg mégis, pár centit "kivitelezési pontatlanságnak" fognak venni. Én viszont egyáltalán nem vagyok nyugodt. Mire számíthatunk, ha jönnek ellenőrizni a használatbavételi engedély miatt? Elbontathatják emiatt a házat?! Vagy bírságolnak?
Beton térkövet szeretnék valamivel kezelni/impregnálni, hogy egyrészt kevésbé kopjon a színe, másrészt a szennyeződéseket is könnyebben lehessen eltüntetni és ne színezzék el (túlságosan). Mivel érdemes ezt megtenni?
Fémkozol M2o-as menetesz szárból, 4 darab, az átkötve egy 2oox15mm-ss vaslemezből készített alátétel, de amilyen hosszú a pult. A 1o-as fal, átfúrva és a másik oldalon szerelni egy négy függőleges alátétet ami 4oox2oox15mm vaslemezből készült. Azt a hosszára függőlegesen kell beszerelni. A fal másik oldalán készíteni egy burkolatot fúrnéros rétegelt lemezből, vagy egy gk előtétfallal megoldani 9o cm magasságig. Annak kell kapni valami funkciót.
Másik lehetőség.
4ox4ox3-as zártszelvényből készitesz két téglalap alaku keretet, amit függőlegesen a két hosszú oldalon összekötsz 4 helyen, 4ox4ox3-as zártszelvénnyel.
A bal oldalon készítesz két lábat, padlótól a mennyezetig, amit megszakítasz a kereteknél (arra heggesztve gyakorlatilag), a lábakra heggesztesz talpakat és lefogatod őket betondübelekkel.
A szemközti fal mellé beépítesz még 4 lábat, megszakítva a keretnél, azokat is rögzíted talpakkal és betondübelekkel.
Az egészet leburkolod 2 réteg üvegszállas GK lappal, sok önfúrós csavar fog kelleni, ezt bízd szakemberre.
szerintem nem csak a bal, hanem a jobb oldalon is be van kötve a vasszerkezet abba az egyedálló oszlopba és így akkor már 3 oldal tartja a pultot valójában..
nekem is ilyen van (3 oldalas, szélén oszlop), de nem ilyen széles - 80 cm? - és talán kicsit mélyebb.. van benne vas, a pult maga ytong, és zkerámiával van burkolva felül illetve szemből.. ha nem akarsz extra méretet, akkor szerintem nem kell tartó oszlop..
az ytong talán azért is jobb, mint a gipszkarton, mert egyrészt nem olyan nehéz mint egy tégla, de mégse "levegő", másrészt a különböző hajítási erők fellépésekor az ő téglatestje is feltámaszkodik, illetve ellent tart, nem csak a vas (bár ezt elmondják majd a hozzá értőbbek)... az ytongot pár centire beengedtük.. az oldalsó fal nálunk is válaszfal, illetve az oszlopba csak a vas bekötés került gyakorlatilag...
lehet csinálni C alakú lábat, és bevésni a falba meg az aljzatba, de nemtudom megéri-e. Vagy akár T alakú, és csak a falba belevésni. persze a 10 centibe nem nagyon vésel semmit. de ilyen konzolokra nem tehetsz több száz kilós beton szerkezetet.
Megfelelő vasszerkezet kialakításával U alakban vagy L alakban és a falra erősítve egykét helyen a 10 fal elég necces egy ilyennek. A vas ra meg rálehet applikálni OSB vagy gipszkarton lemezt és arra a csempét - lapot.
a képen látható dolognak az a lényege, hogy sarokban van. kb csak sarokban lehet. a láb nem elég, mert amikor a levegőben levő sarokra rátámaszkodsz, akkor a másik sarkát emelni akarja. Két élet mereven be kell fogni hogy működjön.
A fürdőszobába szeretnénk egy "lebegő" épített mosókagylót, nagyjából a képen látható módon:
Az lenne a kérdésem, hogy ez milyen módszerrel oldható meg hogy ne legyen lába a pultnak? Egy 10 cm-es válaszfalra lenne építve, illetve a jobb oldalán megoldható lenne a láb, de a pult bal oldala jó lenne, ha láb nélkül lenne.
Igen, sajnos ez a déli árnyékolás elég gáz, valószínűleg ez lesz az oka, hogy nem vágok bele. Ha le kell bontani a házat és a telek északi oldalára építek, akkor már nagyon magas árban vagyunk.....(illeték, bontás, nulláról, illetve így már erős mínuszból indulás)
Ha hajlandóak lennénk vidékre költözni, akkor már mindenféle nagy telken, mindenféle tájolásban, mindenféle méretben lehetne találni megfizethető telket. De városban, megyeszékhelyen kicsit más az árfekvés.....
Köszönöm a gyors választ. :) Annyira ott még nem tartunk, hogy nekem ezzel bármit is kezdeni kellene... Először, hogy esedékes legyen, meg kellene vennem a házat...
De nagyon sok a bizonytalan tényező, ami miatt hezitálok az egészen.
Nagyon jó helyen van az ingatlan, ez a legfőbb csáberő, nem maga a ház. Az csak bonyolítja a dolgot.
Negatívumok:
-50-es években épült ház, amiről egyenlőre nem tudom eldönteni, hogy érdemes esetleg a főfalakig visszabontani és bővíteni vagy itt csak a dózer segíthet....anyagilag ugyebár egyáltalán nem mindegy.
-a telek és rajta a ház kelet-nyugat tájolású, a déli oldalára a szomszéd ház teljesen ráépített, ergo déli oldalt egyáltalán nem lehetne kialakítani
Természetesen nem ma délelőtt akarom megvenni a házat 1 és 2 között, ha komolyra fordulna a dolog, akkor kerítenék valami építészt vagy statikust(?) akivel felméretném, hogy lehet-e valamit kezdeni a meglévő házzal. sajnos ilyen területen laikus vagyok és nem tudom eldönteni, hogy idióta ötlet a meglévő házzal bármit is kezdeni vagy igenis racionális, jó ötlet....
Szerintetek mennyire lutri egy 60 éves házat felbővíteni??
A ház alatt ilyen födémes pince van. Kb. 30 éve kapott vasbeton alapzatot valamilyen nem ismert szigetelőanyaggal, amit a pincefalakra kb. 35-40cm magasságig felhoztak kb. 5-6cm vastagságban. A második kép ennek fényében mutat nektek valamit? (Az a műanyag szennyvízcső, ami átfúrja az egyik tartóoszlopot valami balfék vízszerelő munkája.....) Ilyen esetben a vízszigeteléssel utólag gazdaságosan lehet még valamit kezdeni? És a pincefödémmel? Kb. 1,7-1,8 méter a pince belmagassága....
Mivel a házra déli oldalon teljesen ráépített a szomszéd ház, ott az alappal és a fallal se lehetne kívülről sok mindent kezdeni....
Miről árulkodik ? Hát sok mindenről. pl. hogy nem megfelelő volt a sóder, kevés a cement, de legfőképpen arról, hogy a rávitt vakolat a nem megfelelő. Az a beton azért még jó 60 évig tartani fog. Ha zavar leszeded a könnyen leszedhető vakolatot és vagy erős cementessel újra vakolod.
De ez sem kell.
Elég csak fehércementes un. szórt eljárással kőporos fedést rá vinni. Szép világos lesz..
A lényeg, hogy ne meszes legyen a felhordott anyag.
Mottó : a beton bírja a nedvességet, a meszes vakolat kevésbé .
A belsö szigetelest csak azert gondoltam, hogy minel jobban csökkentsem az acel piller ket oldalanak hokülönbseget, hogy elkerüljem a tulzott vizesedest. A muszaki dokumentacioban, amit megkaptam a terasz szigetelese szerepel, tehat elmeletileg van hely a szigetelesnek. Jelenleg bituin reteg van rajta. A leiras szerint jon ra meg parazaro szigeteles, lepesallo nikecell, parazario folia, szerelö beton es burkolat.
Elnezest az ekezetek hianya miatt, notebookomon nem magyar billentyüs..
A vas az gondolom acél. Az sem mindegy, hogy milyen profil, "I", "U" stb. Ha "U" akkor kifelé vagy befelé van a gerince.Lehet, hogy kell majd eléje valami szerkezet (pl. rabicháló, vagy betonyp lemez), a kiváltó méretétől is függ.
Na nekem meg a vas ablak fölött vas áthidaló van(legalábbis egynél tuti, a többit nem tudom). Ez nem okoz gondot ha marad? Később ugye be lesz szigetelve a ház.
Belülről nincs értelme. Az a belső tér teli ablakokkal, nemtom mennyire lesz meleg.
Kell szerelni eléje egy vastag függönyt télire.
Nézd meg a gerendákat is a teraszon. Min. 15cm hősziszigetelés kell mindenhova. Alá egy spéci bitumenes vízszigetelés, ami kivezeti a párát, ebből 2 réteg,. Arra geotextil, szerelőbeton, pvc szigetelés. Utánna XPS, megint geotextil, szerelőbeton.. Drága megcsinálni jól (6o euró burkolás nélkül négyzetmétere, ha jól emlékszem), A padlószifon áratól a teraszra felháborodtam. Egy erre szakosodott alvállalkozóval készítem mindig el, heggeszthető PVC-vel, úgy kell vigyázni mindenre. mind a tojásokra. Ha valami nem stimmel vagy feldobja a burkolatot, vagy beázik.
A teraszajtóhoz egy spéci profi jönl... Kicsit agyrém.
Szóval ha a terasz szigetelhető, nem kell különösebben tartanom az acél pillérektől? Szerintem a teraszon van hely szigetelésnek, de ezt meg kell neznem ujra, mar nem emlékszem ra..
Valami olyanon agyalok, hogy kívülről és bellűről is ragasztanék rá valami szigetelést. A legjobban a sarki acél pillér zavar..
Ebbe a helyisegbe van tervezve egy kandallo, is, szoval eleg nagy hőmérsékletkülönbség is fennálhat.
Nem a pillér a probléma, tegyél rá annyit legsűrűbb közetgyapottból, amennyit az ablaktok megenged.
De nehéz lesz ráragasztani... dupla öntapadós szallag.... Franc tudja. Esetleg egy betonyp lap, 1 cm, arra a gyapott.
A teraszt nézd meg. Le lehet szigetelni fenntről? Az egy konzol, maszív vasbeton gerendákkal a peremén. Fordított gerendákkal lehet ezt megoldani, kérd el a részeltrajzokat a házról, hátha ki van találva.
Másképp lehetetlen szigetelni (vagy a terasz padló színtje magassabb lessz mind az emeleti színt), és mindig kondenzes lesz a mennyezet alatt.
Nem voltam elég pontos. Összesen 4 nagy ablak van, tehát a sarokban van egy acél piller (tehát összesen 4db a sarokbol indulva, mind ugyanazon a falon) es az ablakok között is acél pillétek vannak. Nekem nem világos, hogy lehetne szigetelni..
Egy ház vásárlása előtt állok, van egy dolog ami nekem a metekinteskor megütötte a szemem éspedig:
Egy délkeleti sarok ket oldalrol nagy üvegfelülettel rendelkezik, a panorámás kilátás miatt, viszont a sarokban emiatt egy acél pillér lett beépítve. 10x10 es, 4mm es falvastagsággal, púrhabbal kitöltve, festetlenül/kezeletlenül került beépítésre.
A pillér felett amugy a második szint van(monolit beton födem), ezen a részen pont terasz, tehát terasz sarok. A falak 30cm Phorotherm nf az ablakok U értéke 1 es, tervezett szigetelés 10cm gratitos. A ház egyelőre szerkezetkész.
Nem vagyok szaki, de a sarki acél pillértől félek, hogy elég nagy hőhíd, ahol a fal könnyen penészedni fog, mellesleg a pillér is elrozsdálódhat.
Lehetne valahogy jól szigetelni? Vagy csak en látom ennyire problémásnak?
Nekem is ilyen rolóim vannak (külső is, neked lehet ez kellene), a zsinórt nyugodtan levághatod, de ne tőből hanem hagyj kb 1cm-t, hogy később ha esetleg mégis kell tudj rajta állítani. Az az egy cm-es darab nem is látszik, de később pont elég, hogy meg tudd fogni.
Nagy különbség nincs köztük teherbírásban, a 40x40x4 (hidegen hajlított, van melegen hajlított is) 5,35cm2, inerciasugara 1,44cm, a 60x40x2,9-es az 5,39cm2, inerciasugara2,20cm, illetve 1,55cm.
A nagyobb szám a jobb, de vigyázni kell vele mert a 3mm vastag szelvény hamarabb elrohad mint a 4mm vtg. Elfogadható mind a kettő. A rozsdatűrést nem számítva a két szelvény egyforma. Jobb lenne a 60x40x4mm-es.
3 m-es 10x10-es zártszelvény oszlopot betonoznék sávalapba. Az alap 40 cm széles, 80 cm mély. Mixerbetonnal lesz beöntve, de az oszlopokat előbb szeretném beállítani.
Terv szerint ások egy 15 cm mély, 23x23-as lyukat, arra ráültetek egy 25x25-ös (20 magas) zsalukövet és ebbe a 35 cm magas, -95cm-ről induló "lyukba" betonoznám be első lépésben az oszlopokat.
Kérdésem az, hogy hogyan rögzítsem a betonozás/kötés idejére függőben az oszlopokat? Zsaluzatra merőlegesen elhelyezett gerendák vagy vastagabb palló közé szorítsam be az oszlopot és szögezzek rá lécet?
Igazából 2 vízszintes tartó lesz, csak az lemaradt az előző képről!
Fali csatlakozáshoz ilyet vettem:
Be lesz engedve a falba, csak könnyűszerkezetes a kecó és nem sikerült úgy variálni, hogy a ház tartóoszlopához essen! OSB-re meg nem merek ráterhelni ekkora súlyt.
Belülre nem akarok gerendát! Azért akarok fémet, mert abból kisebb keresztmetszetű is elég, valamint a plusz szigetelés úgyis takarni fogja a fémet és akkor csak egy sima falrész lesz ott!
Kisebb problémába ütköztem nem lehet a vízszintes 10x15 gerendát a falhoz rögzíteni! Alá készítenék egy fém ,,lábat" aminek csak tartó szerepet kéne betöltenie, súlyt kéne tartania (függőleges ill. vízszintes elmozdulás megoldva)!
Felül 7 db 7,5x15-ös 5,4m hosszú gerendák lennének!
Kérdés....mi a min. méret ami szerintetek megfelelne? Én 40x40 zártszelvényben gondolkozom! Esetleg kisebb?
Afém láb később nem látszódna, mert szigeteléssel takarnám (12cm)!
Mi a véleményetek az az önkormányzat birságol (hat) amelyik eddig nem foglalkozott a vízelvezetéssel?
A házam, telkem egy utca mellett húzódik párhuzamosan. Az utca szemközti oldalán van árok, de felöllem nincs. (elképzelhető, hogy az előző tulaj töltötte be)
Az utca közepétől az összes víz az én kapumon folyik be. Önkormányzat birságolhat ezért ha ások egy árkot, hogy ne hozzám folyjon be a víz? Vagy milyen hatósághoz tartozik?
Az valószinű feltevés, hogy az új födém gerendával kezdődik, de nem biztos, mert befolyásolja a gerendázandó födémszakasz hossza. Ha nem jön ki a méret akkor monolit szakaszt szoktak berakni és ezzel lehet kezdeni is. Ugyancsak monolit sáv szokott lenni a kéménynél is. Az járható, hogy a meglévő elektromos átvezetéshez képest méri az új helyét.
Sajnos nalunk is van 3cm szintkulonbseg az eloszoba es a konyha kozott. Egyutt lehet vele elni, senki nem bukott meg fel benne mivel alapvetoen szamit az ember egy kuszobre az ajtonal.
Nem lehet biztosra venni a kamra felett a gerenda irányát, mert ha volt valahonnan többlet gerendájuk akkor oda is azt raktak. Némileg egyszerűbb végig egy irányba rakni, de ha csak egy -két gerendányi részről van szó akkor nem biztos, hogy a rövidebb irányba rakták. De ez ritka.
van egy metszet ami alapján 4cm felbeton, 4cm szigetelés, 5cm beton, 2cm kiegyenlítő réteg és a szőnyegpadló/laminált... a kerámia alatt akkor talán 7cm beton lehet...
A gerendát semmiképpen sem szeretném megfúrni, mindenhol azt láttam, amit írtál is, hogy tilos fúrni-vágni-faragni. Viszont engem nem a tároló érdekel, oda csak benyilaztam az északi irányt (vagy mindig az északi irány van felfelé a tervrajzokon?). Én a négyzettel jelölt helyre az előtérben vagyok kíváncsi, arra írtam, hogy a bal szélen lévő főfal az a régi rész vége, s ezért gondoltam, hogy a konyha-kamra-előtér rész É-D irányban van gerendázva, mert az csak 6 méter, míg a rész szélessége 8 méter a két főfal között a kamráig. Mert az most jutott eszembe, hogy a csillárkiállások csöveit ezek szerint csak és kizárólag a béléstesteken át vezethették, azok lettek megfúrva, s ha megvan a gerendák iránya, akkor csak a jelenlegi kiállásokból kell elindulni a gerendák irányával párhuzamosan. Vagy rosszul gondolom?
Azt, hogy a kamra feletti részen K-Ny irányúak a gerendák, akkor ezt biztosra vehetem, olyan nincs, hogy ki így-ki úgy rakatja fel, mindig kötelezően a rövidebb falközt hidalja át a gerenda (tudom, hülye kérdés, de egyfelől nem értek hozzá, másfelől viszont érdekel, csak "sajnos" felvettek anno az első helyre villamosmérnöknek, s így kimaradt az építőmérnöki, mert az előbbi egy picit jobban érdekelt).
A födém gerenda normális helyen az egymáshoz közelebbi irányban lévő teherhordó falakra dolgozik. Tehát a kérdésre a válasz, hogy a gerendák É-D-i irányúak az, hogy NEM. A tároló födémének gerendái normális eseben K-Ny-i irányúak. Arról pedig, hogy az "E" gerendát megfúrja teljes szívemből lebeszélném, mert:
1. Gerendát csak a legvégső esetben, statikai ellenőrzés után fúrjuk meg (ha számítás szerint lehet). Akkor sem mindegy, hogy a támasz közelében vagy a támasz felében, mert helyfüggő. Támasz közelében a gerenda más része fúrható mint középen, de csak statikus tervező által készített terv alapján.
2. Az "E" gerenda nem síma vasbeton gerenda hanem feszített. A gyári beépítési utasítás szigorúan tiltja a gerenda vágását és fúrását. Egy elfúrt nagyszilárdságú feszítőhuzal (kb. 11000(tizenegyezer) kg6cm2-re meghúzott feszítőhuzal érdekes dolgokat tud csinálni ha akar.
A cement kötés nagyrészt 7nap alatt lezajlik, addig nem szerencsés, ha nagy huzat, napsütés, meleg éri az esztrich betont, főleg az első három napban, locsolni külön nem szükséges. Le lehet permetezni vegyszerrel, ami bezárja a vizet, takarni fóliával, de ez csak nagy melegben indokolt. Ha mégis locsolni kell, az csak nedvesítés legyen, semmi esetre sem elárasztás.
A burkolással nem a kötés miatt kell várni, amikor a padló járható, már burkolható is. Azért kell várni, mert nem egészséges dolog a vizet bezárni egy padló rétegrendbe, ki fog valahol diffundálni és ott penészesedhet.
Estrich vagy más keverésű beton, locsolni vagy 10 napig és 20-28 napnál elöbb nem burkolnék rá semmit, amig telsesen nem szürke/zsáraz mindenhol. Ez persze időjárásfüggő
A betonban a cement kötéséhez víz kell, a többi idő szilárdulás
Folyamatosan számolok, de nem akar kijönni a matek pénzügyileg. A ház egyik oldalán szeretnék egy télikert jellegűt építeni. 10mm polikarbonát tető, kétrétegű ablak (bontott) oldalfalak és fa váz. Lehetőség szerint nem hidegburkolatot tervezek (osb-re rakott laminált padló, linóleum???)
Az aljzat esetében szeretném ha nem lenne fagyos hideg és esetleg laminált padlóval fedném. Milyen rétegrendet javasoltok erre, ami még megfizethető?
Vasalt aljzatbeton 8-10 cm számolok, de közé xps vagy eps és újra beton + vízszigetelés...stb az erősnek tűnik... Fűtve elméletileg nem lesz, nem a lakótérrel egyforma hőmérsékletre gondolok, de a használhatóságát nagyban segítené, ha nem sütne a hideg a padlóból. Előre is köszönöm az ötleteket.
Adott az alábbi tervrajza a házunk hátsó felének, amit most fejezünk be:
A villanyszerelést magam csinálom. A csövek a falban és az aljzatbetonon, vezetékek mindenhol behúzva, kivéve a kamrában. Behúzószalagos vizsgálatok után kiderült, hogy a kőművesek megtörték a csövet, pont ott van akadás, ahol a falról ráfordul a cső az aljzatra, emiatt a helyiségbe nem lehet az eredeti úton a csövekben behúzni a vezetékeket. Kisebb bontással járó megoldásnak azt találtam ki, hogy felviszem a padlásra a csövet az elosztónál (piros téglalap) és visszahozom a kamra sarkában.
Fúrást megkönnyítendő a következő a sejtésem, kérdés, hogy jól gondolom-e: a födém E jelű vasbeton gerenda födém a B-B keresztmetszeti tervről leolvasva. Jól sejtem-e, hogy a gerendák É-D irányúak? Ebben a pdf-ben ( http://down.archicentrum.hu/40/tadatlapok/e_eb_jelu.pdf?f_ ) azt olvastam, hogy a 6 méteres fesztávnál duplázva vannak a gerendák, két gerenda - egy béléstest - két gerenda sorrendben. Az épület nyugati felén a fal a régi első résznek a fala, az nem lett megbontva, csak hozzáépítve és egybenyitva a két rész. Jól sejtem-e, hogy az egy vagy két kezdő gerenda a nyugati oldalon rögtön a fal mellett fekszik, s ha a faltól 40-60 cm-re beljebb fúrom meg a födémet, akkor pont eltalálom az üreges béléstestet, s nem kell a gerenda és a vasbetétek átfúrásával szenvednem.
Mester, ne akarj te ilyen házakat. hol vannak ezek? vidéken? ahogy elnézem nem a budai hegyekben, vagy egyéb jó környéken. akkor felesleges. ezekbe milliókat kell belelocsolni, tudom mert ezt csinálom 3 éve.
és ezekbe kár is tolni a pénz mert eladhatatlanok.
keress valami kis felújitandó lakást vidéken oszt jónapot. azok is olcsók.
kivéve ha egyben vagy kőműves/festő/fűtés, gépészetszerelő, ács, burkoló , minden.
Ha a fal mellől(!!!) kiássák a földet csökken az alap teherbírása(!!!). Lehet, hogy marad elég, de 50 cm az nem kevés. Szakaszosan nagyobb biztonsággal hajtható végre a kívánt művelet.
Küszöb. Csak azt nem írtad hogy ez mekkora részen ilyen, a legolcsóbb megoldás egy küszöb készítése ami a laminált részre kerülne egy kicsit 2-3 mm magasabban kiállva a csempétől. Gondolom ajtó nyílásban van ez.
csaphornyos parketta lett tervezve, de lamináltat raktak...
valamint került egy villamos fűtőkábel a padlólap alá.
padlólapcsere lesz, kétfajta forgatókönyv van:
1:
aljzatbeton is feljön, vizes padlófűtés leteker, új beton a lamináltnak megfelelő szintben
2:
villamos padlótemperálás megy a padlólap alá, és a laminált alá tennénk valami alátétet... az egész szinten emelni kell kb 4 centit 70m2en és persze a lépcsőnél is kell majd szórakozni
3:
betonmaróval leszedni azt a kb 3-4cmt a 12m2es fürdőből...
Nem tervezek szigetelést, mert megvagyok elégedve a fűtés számlával, biztos lehetne csökkenteni még rajta, de előbb akkor a szellőztetést kellene megoldanom, mert télen így is párásak az ablakok. Minden nap az ablakon keresztül szellőztetünk. Porotherm 44K téglából épült a ház.
Térkövezni szeretnénk majd, és a térkövet nem akarjuk elvinni a falig, mert sok helyen láttam már, hogy térkő van a fal tövéig, a lábazat meg fel van vizesedve, ezt szeretném elkerülni a kavics feltöltéssel a ház körül.
Adott egy 100nm es tégla kockaház.kb 80 cm magas beton alappal.tavaly szigetelve lett kívülről,illetve a lábazat le lett verve és újra vakolva csirkehálózva.Idén szeretném a lábazatot is le szigetelni,viszont az új vakolaton is látni a lábazaton a fehér só nyomokat.
Mielőtt le szigetelném a lábazatot mindenképpen kéne kezdenem ezzel valamit!
A ház fal mentén fel szeretnék szedni minden szilárd burkolatot,aztán le ásni kb 50 cm et a fal tövében majd szigetelni víz ellen.
Bitumenes kenhető anyagra gondoltam,illetve a külső lábazati szigetelést a föld felszin alá le ereszteném kb 20-30 cm el.
Aztán ahová nem kell járda oda kulé követ gondoltam végig valamilyen mélységben.Nem tudom ez jó e vagy rossz ötlet,vagy menjen vissza szilárd burkolat! Illetve a kő alá rakjak. fóliát vagy k. papírt?
A kulé köves árok talán annyival lenne jobb hogy hagyná az alapot ki szellőzni folyamatosan!
Mit gondoltok mennyire fontos, hogy minősített legyen egy lánc? Elég kényes hely, mert galéria födémbe rögzítésről lenne szó és lánccal lenne rögzítve. Boltban azt mondták, hogy a "barkácsboltos" kereskedelmi láncot ne használjam. Amúgy a 8mm-esről lenne szó. Anyagában lehetnek vele problémák? Ti fel mernétek tenni?
Szóval a csuklós megoldással csak baj lesz? Akkor is ha valami jobb nevű teméket veszek?
A teljes ajtós tényleg jó, de szerintem nekem az nem jó. Balra nyitva pont útban lesz a közlekedésnek. Jobbra meg ott az ablak, illetve a párkány, ami kilóg a falsíkból. Persze lehetne oda valami ütközőt csinálni.
Műanyag betétlemezről mi a vélemény? Gondolom az üveg jobban tisztántartható, de jóval nehezebb is.
"A melléképületben szeretnék kazánházat kialakítani.
A fala vályog, és picit ferde. Ha szeretném kicsit kiegyensíteni, lefesteni, mielőtt felteszik a kazánt a falra, le kéne vakolni, vagy elég lenne csak glettelni, úgy festeni? . Glettelés olcsóbb lenne.
Az átmenőcsavaros dolog nem fog menni, mert a túloldalon lakótér van már:-) ... de remélem attól még elbír majd 30kg-ot."
Lekapargattatod azt a festéket nagyjából, felrabicoltatod erős fémhálóval majd erős cementes vakolat mehet rá. Akár 3 cm is . Ott marad. az a ferdeség valamit enyhűl. Gondolom nem függő. Habár korábban mintha ítad volna hogy már csövezés van ott. Így elég nehéz lesz, de ajó kőmíves megoldja. Az a 30 kg viszont nem súly azt akár a tiplis megoldás is megtartja, de ne ám 6 cm legyen hanem annyi mint a falvastagság. Vályogfalaknál meg a válaszfal is min. 15, de inkább 20 cm. Az átmenős megoldás is jó ellehet azt rejteni. Megoldjátok !
Ilyen falra nem 30 kg-os valamik kerülnek hanem 50 -60 kg is annál nagyobbnál már a lábas megoldás a célravezető.
Egy kicsit be kell süllyeszteni ha van elég vastagság, vagy az ellenlemezhezkell hegeszteni a csavarokat, vigyázni kell, hogy merőlegesek legyenek, mert különben nem lehet átdugni.
Fekete vagy szürke flexibilis és 9omm átmérőjű, be kell vezetni a csatornázásba. Be kell gyöngyölni geotextilbe.
Ha nagyon peciz ember vagy:), akkor kiásod, és készitesz a gödör alján egy esésben lehúzott beton vájút. Erre fekteted le a csövet, teszel rá egy kevés homokot, hogy védje, aztán megcsinálod a fordított drént, ami nagyobb kövek az alján és kisebb kövek, ahogy jössz felfele a gödörbe. Ildomos tenni a falhoz egy dörken lemezt is, a tüskékkel befele. A vízes fal nagyon lassan szárad, de kiszárad. A szárazat megvédi.
Jelenleg nincs semmi szigetelés se a falon, se a lábazaton, és nem is tervezem hőszigetelni. A lábazat kb. 50 cm magas. Te is díszítési céllal készítetted, vagy vízelvezetési célzattal?
Erről a drén csőről már sokat halottam, de még élőben nem láttam hogyan néz ki, és hogy működik.
Ez alapból ki van lyukasztgatva, vagy nekem kell kilyukasztani?
Én is hasonlót javasoltam. lehet keret is, de a két függőleges lába nem árt ha leér a földig és sok kis csavarral van a falhoz srófolva. A srófok úgy az igaziak ha átmennek a falon és a másik oldalon van egy teherelosztó lemez a fölső csavaroknak. (azok dolgoznak húzásra)
Terasztetőt szeretnék építeni, de egy kicsit összezavarodtam. A tető mérete 6x4m. A tető hajlászszöge alacsony 7 fokos. Milyen tetőfedő anyagot javasoltok?
- minnél több a mechanika, annál több a gond és a hozzáférhetetlen takaríthatatlan zug. toló, harmonika, görgős sínes minden
- nekem a kedvencem az egy darab üveglap zsanérral, ha van hely ahova nyíljon. viszont ahhoz hogy az ajtóról bentre follyon a víz, a peremtől pár centivel bentebb kell tedd, az meg bénán néz ki hogy kilóg a tálca az ajtó alatt.
Egy cirka 30 kg-os kazánt kellene elbírnia, csak szeretném, hogy esztétikailag ne legyen ennyire okádék kinézete a falnak. Sajnos előtét falat nem tudok elé húzni, mert használati hideg-meleg vizes osztót meg már felrakták arra a rossz falra, és a csövek nem engednek annyi már annyit.
Esetleg valami keretre feltenni, a vizes rész meg maradna csúnya.
speciális üveg (cseppmentes), harmonika, felső görgökkel vagy toló, ha nem vagy testes. Van egy fémlemezből készült váz, két U profil ami egymásba csúszik (az egyiket felfogod a csempére, a másikat beletolod), abból lehet állítani a függőleges hibát. Nagyon figyelj oda a szerelésre, meg tudod csinálni, csak állítsd a két U profilt amit a falra szerelsz egy síkban és tökéletesen függőbe.
Kész a zuhanyzó, 90x90cm-es tálca a helyén. Maga a zuhanyfülke U alakú, körbe csempézett, a helység sarkában van, mellette ablak is van, ami kicsit behatárolja a lehetőségeket.
Használati tapasztalatok érdekelnének a különböző ajtótípusokkal kapcsolatban. Van nagyon sokféle, teljes nyíló, harmonikiaszerű, toló, anyagában üveg vagy műanyag, stb.
Jó lenne, ha jól zárna, mert alacsonyan van a pereme a tálcának. Függönyre is gondoltunk, de az tuti nem fogja meg rendesen a vizet (a fürdőszobába meg nem csináltam padlóösszefolyót).
Később rakok fel egy fotót is, hátha az segít az ötletelésben, csak érjek haza.
Vályogfalra nagy súlyt? Lehet, hogy van rá lehetőség, de én még nem találkoztam ilyennel. Sokkal praktikusabbnak tartanék két oszlopot (függ. gerendát) és ahhoz rögzíteni.
Egy kb 4nm-es részt szeretnék csak megcsinálni, ha leverem a festéket, és lehálózva megcsináltatom a kőművessel a vakolatot, akkor az fennt fog maradni? Egyéb más megoldás lehetséges?
Valami speckó vakolat? Vagy hagyjam a fenébe?
...most egyébként meszelve van, de érzem, hogy csak a lélek tartja fennt, ahogy kopogtatom, érzem, hogy mozog.
Most nincs szigetelés a falon? Milyen magas a lábazat?
Én úgy csináltam, ahogy Jenő írta, lejtésben kiástam a talajt, majd került felületszivárgó (drén-)lemez a kavics alá és a falra. Alulra a domború felével felfelé, a falhoz pedig domború felével a fal felé. Így a fal tud szellőzni, ha szükséges, alul viszont nem áll meg a víz.
A szegélykövet csak leállítottam, nem betonoztam. A szegélykő és a drénlemez közé/alá került még dréncső, amivel még el is vezettem máshová az oda kerülő vizet. Nem biztos, hogy minden szakszerű, de nekem így tűnt logikusnak.
Szeretnék a ház körül a lábazat mellett egy kb. fél méter széles kavicsfeltöltést. Hogyan szokás ezt csinálni, hogy a ház lábazatának se ártson? A lábazat jelenleg szigeteletlen zsalukő lábazat.
Kell-e tenni a kavicságy alá valamit, szigetelés, stb? Kell-e a lábazatot a feltöltés alatt szigetelni, vagy csak tegyem le a szegélyköveket, és öntsem ki kaviccsal?
A nagy irodaépületek, gyár épületek körül is ilyen szokott lenni, gondolom itt a díszítésen van valami más szerepe is a kavicsfeltöltésnek.
Rá van írva a glettre hogy milyen vastagságot bír el.
Én próbáltam ócska kőfal kisebb (területű, de nagyobb mélységű) hibáját csak glettel javítani, de kb. 1 cm-nél(?) nagyobb mélység esetén a glett száradás után "összeesik", repedezik - érdekes módon a színe is más, hosszú távon is: "normál" használatban vékonyan felvive egészen kifehéredett, a nagy "luk"-nál sokkal szürkébb maradt, és nem csak a száradás miatt, mert fél év után is így maradt.
A melléképületben szeretnék kazánházat kialakítani.
A fala vályog, és picit ferde. Ha szeretném kicsit kiegyensíteni, lefesteni, mielőtt felteszik a kazánt a falra, le kéne vakolni, vagy elég lenne csak glettelni, úgy festeni? . Glettelés olcsóbb lenne.
Hogy meddig kellene a ház? 20-30 évre... annyit jóeséllyel kibírnak. Persze a szaporodó földrengések, viharok, fura időjárás sokminden nem várt dolgot okozhat.
Pl a 100 éves vályogházak most kezdtek el repedezni, süllyedni a sok rendszertelenül eloszló csapadék miatt.
Pl személyes megfigyelésem hogy a tetőben a "bogarak" sokkal de sokkal gyorsabban szaporodnak és károsítanak.
Lehet hogy nincs elég hideg így a fagy nem csökkenti a populációjukat.
Most megint néztem egy házat, ebben kérném a segítségeteket.
Vályogház, tégla alapon ami kitudja mennyire mély. Belül szétrohadt hajópadló, sok egérlyukkal. Falak elég vastagok de vannak gyanús repedések.
Kívül a vakolat már megadta magát, ahol még nem esett le ott üreges.
A tető viszont kb 10 éve lett újracsináltatva. Utólag csináltak egy fedélszéket ami gyanúsan le lett festve mésszel. Elég jó állapotúnak tűnik, bogárrágások csak hébe, hóba de még abszolúte nem vészes. Felül a födém elég kemény és sima saralású, nem érződni azt mint sok háznál hogy hajlik alattam.
Lehet a saralás is új, nem tudja az eladó sem.
Nekem a födém a gyanús mert alulról nézve elég hepehupás, de fentről jónak tűnik. Az továbbra is gyanús hogy a fedélszékben van a legtöbb bogár, tehát vagy azzal fertőzték meg, vagy maga a födém is telivan és azért van a fedélszékben is a legtöbb.
Tehát így a képek alapján kérném a véleményeteket....
Ha nem esik műemlékvédelem alá, ha nem haladja meg a beépítési százalékot és a zöldterületi mutatót stb és nem esik építési tilalom alá, a telken lakás építés megengedett (megváltozhatott és lehet, hogy az elbontott fennmaradási engedéllyel állt, az új épületre nem vonatkozik a régi fennmaradási engedélye!!!) akkor lehet. Akkor sem esélytelen ha sikerül az átépítést javítási kategóriába sorolni.
Tervezunk rovid idon belul epitkezni, es ehhez keresem a megfelelo telket. Mivel normalis elhelyezkedessel mar nincs beepitetlen telek, ezert valamilyen nem tul jo allapotu hazat nezek telekkel, amit olcson meg tudok szerezni. Nem feltetlenul akarom a meglevo lerombolni a hazat a telken, hanem garazzsa alakitani, ha arra alkalmas a haz, pl fo szerkezeti elemek megtartasaval, stb.
Van lehetoseg ilyenre szerintetek? Gondolom ha igen, utana beepitettsegi kotelezettsegem keletkezik, szoval fel kell huznom a telekre a "garazs" melle egy hazat.
Csinalt mar valaki ilyet egyaltalan? :)
Ha van erre valami szakosodott topic hajtsatok el oda pls. :)
Az oszlop mellett befolyhat a víz (vagy az oszlop belsejébe is). Nemtom hogy vasalja meg a lábazatot és a poharat, de a beton vas nélkül csak a nyomást bírja.
Köszönöm a tippeket a tetőtéri ablak hővédelmével kapcsolatban, a redőny lenne az igazi, de 100e ft szereléssel együtt egy darabra az ára, az pedig sok. Marad a külső roló es a belső fény záró
A tetőcserepeim egy jó része az észak-nyugati oldalon széttöredezett, elfagyott. Keresek Tatai egyenes szalagcserepet, legalább 70 nm-t. A tetőfedő azzal biztatott, hogy lehet kb. 1000 Ft / nm áron is szerezni. Nos, már a szememet is kinéztem a hirdetések közt, de sehol semmi ilyen áron, csak ezt találtam:
Van valakinek valami ötlete, tapasztalata, merre keresgéljek? Használtan találtam ugyan, sokkal olcsóbban is, de szerintetek ilyeneket meg merjek venni?
80 cm elég alapozási mélységnek, bár az utóbbi időben nem szabályos. Oszlop befogásához annyi azért nem kell. (bajnak nem baj, de alatta is legyen beton) De legyen vastagsága is a szerkezetnek amibe be lesz betonozva.
Te vagy a szaki,nekem nincs olyan tapasztalatom hogy a bebetonozott oszlop ha megfelelően erős hulladékból,több irányba"pracnikkal" van bebetonozva hogy az kifordul !:) Ott akkor már minden kifordul/borul/dől stb... !:) Szerintem .
A "pracnik" ráhegesztésénél úgy is leég a horgany !:)A "pracnik " lehetnek bármilyen hulladék anyagból ,az oszlop már nem tud kimozdulni/elmozdulni !:)
Tipikus amerikai megoldási rendszer, de hasonlóak a könnyűszerkezetes rendszerek is. Amit ennél ha elbaltáznak az egész szerkezetet kicsinálja az a szigetelés.
Horganyzott zártszelvényt betonoznék be kerítésoszlopnak. Fúrjam át alul és toljak át rajta betonvasat, hogy jól rögzüljön a betonba? Vagy mi erre a technológia?
Az alapozás időszükséglete nincs beszámolva az építés idejébe, a tüzihorganyzott acél sem bír nemhogy 100, de még húsz évet sem. (tudom, mert láttam) Sokkal komplikáltabb építeni mint a nálunk szokásosat, ki ért hozzá? Aki mondja? Ha valami csövet cserélni kell, az hogy történik? Stb.
Pont ezzel nincs tapasztalatom, csak a hasonlókkal. Megnéztem, amerikai stílusnak tűnik, amelyik arról nevezetes, hogy 5-10 évenként új tulajdonos van és akkor új ház is. Sógoromnak van hasonló, nagyon büszke rá, csak még nem tudja, hogy nem 50 évre épült a háza. Egyébként nagyon oda van az amerikai életstílusért, kiváncsi vagyok milyen képet fog vágni amikor rájön, hogy szart vett. Kivágnám a kőművest a technológiájával együtt. Ilyen dumát még nem hallottam, hogy csak ezzel ér rá. Úgylátszik nagyon ebbe az irányba befolyásolja a gyártó.
Testvéremék most építkeznének és a mi kőművesünk, akivel maximálisan meg vagyunk elégedve ilyen technológiával is dolgozik. Sajnos csak ez férne az idejébe, téglaházat idén már nem tudna felhúzni.
Van valakinek gyakorlati tapasztalata az ilyen ingatlannal kapcsolatban?
Egy olyan gondom van, hogy a 3 éve betonozott garázs aljzata porlad. 55 négyzetméter. :/ Olyan mintha csak egy sóderréteg lenne. Ha kiakarom seperni, akkor vagy 2 lapát fonom sóderes anyagot szedek össze. Kész betont vettem anno, ez majd 1-2 hétig olyan zöldes színű volt. Az udvarra máshonnan vettem, az hibátlan.
Tudom akkor kellett volna reklamálni, de akkor olyan finoman porladt még, meg meg meg... na akkor nem.
Mit lehetne ezzel kezdeni? Gondolom most már így nem bizonyítható, hogy a beton minősége vacak volt. Valamivel nem lehet kezelni? Igaz most meg olyan, hogy sepregetésnél a porréteg kijön, a nagyobb kövek maradnak....egy ideig, majd az is kijön.
Kádár kockás házunk van, ami nek az oldalain 2x8cm-es polisztirol van.
Terméskő lábazatom van. Szeretném hőszigetelni, mert a lábazatnál bent páralecsapódás/penész van.
Mivel elég magas a lábazat kb 1m, ezért arra gondoltam, hogy alsó sorra XPS-t rakok, a második sornak pedig táblás üveggyapotot. A lábazatunk nem vizes, azért gondoltam üveggyapotot, hogy a párát átengedje, mert a lábazat csak természetes kő és minimálisan a talajnedvességet veszi fel.
Viszont sok mindent nem tudunk. Pl. hogy földszinti vagy emeleti az a helyiség. Ez azért lényeges mert a parketta alatti rész állapota más és más lehet.
A recsegés egyébként a szegelt és jól kiszáradt parketták jellemzője.
De még ez is kevés. Lehet hogy száraz bizonyos mezöknél, másutt viszont nedves és a korhadás már végzett vele. Mármint azzal ami a parketta alatt van.
Ezek általában a sarkok szoktak lenni. A hőhidak miatt is mindig nedves a parketta alatti rész (vakpadló, vakpadlót tartó stafnik és elkorhadnak.
Nos lehet kis munka is de akár nagy is. Mérlegelés szükséges feltárással.
A szegelt keményfa parketták majd örök életűek. De ami alatta van az nem.
A feltárás előtt a szagvizsgálat is ad némi támpontot. Na nem annak aki használja, hanem annak aki ritkán jár a helyiségbe. A dohszag az első gyanús valami.
Ha földszinti a helyiség és tényleg csere kell, akkor azt egy víz és hőszigeteléssel lehet összekötni.
recsegés oka hogy az alatta lévő párnafa mozog és a mozgás ad ki ilyen hangot, további oka hogy ott a fa alatt nincs alátámasztás vagy a salak esett össze vagy a homok nyomódott el. Ezt megszüntetni lehet az elképzeléseddel de sok esetben csak problémákat fog szülni. Fel kell szedni és megcsinálni.
Kell venni egy karimás szifont. Azt rendesen le lehet szigetelni.
Nem tudom, hol lehet kapni, nekem mindig hozza a csempebeszállitó. Ilyesmi, csak van a karimán egy bitumenes lemez (piros) arra kell rákenni 2x a szigetelést-
2 és fél éve volt egy vízszivárgás mit észrevettem a ház hátán és elvileg megtaláltuk az okot és megszüntettük. A fémrács alatt roppant szakszerűen kb 8 centi beton volt és utána jött csak a lefolyócső.... A víz lyukat talált - csinált a betonba és szépen eláztatta a falamat. Ami azért gáz mert vályog.
Felszedtük a lapokat bekentük szigetelővel, a csőt pótoltuk.
Megnyugdtam.
Most viszont sztem megint vízesedik. Nagyon naggyon gyanús. Sajnos a falon maradt az elöző ázás nyoma és nem tudom megítélni, hogy ez a régi vagy sem, de szerintem ázik.
Több keretszerkezetes épületnél a belső falakat Ytongból készítettük, a hosszú falak repednek (sajnos, az épület átadása után öt év múlva is).
Nagy a hőtágulása az Ytongnak, meg kell szakítani a hosszú falakat egy dillatációs profillal. Illetve be kéne tartani azt, hogy a keretszerkezet (födém, oszlopok, gerenda) téglalapjának a három oldalán a befalazott Ytongnak legyen dillatációs profilja a kerületén. Csakhát...
Miért nem kezded a külső rolóval,szerintem többet ér mint a benti,nekem mindkettő Velux kombinálva valamivel jobb a szumma,de tudomásul kell hogy csak a külső redőny lenne az igazi hőkirekesztés !:)
Na ne ! Ajtóknál van 60 cm -es, 75 cm -es sőt kamrába még 50 cm -es is. Ablaknál meg akár 40 cm is. Ok legyen a folyósó min. 110 cm. Na de azért nem mindegy hogy az a folyósó 2,5 m vagy 6 m hosszún Egyébként ma már annyi kell, ahol a kerekes szék elfér.
Köszi, és érezhetően mennyivel kevésbé melegszik fel a szoba, ha le van húzva? Nálam pont a déli oldalon van egy nagy tetőablak a fenti előtérben, nappal már most melegebb van ott, mint a szobákban. A hőszigetelés elég jó, 25-30cm, így csakis az ablakon át jövő napsugárzás melegíti fel a helységet. Redőny lenne jó, de nagyon drága, első körben ezt a fényzárót gondoltam, aztán ha kell még akkor a külső rolót is megveszem hozzá...
fényzáró rolót vettem tőlük, Velux ablakra, teljesen pöpec, 10 perc felrakni (írják, és igaz lehet, hogy ha már át volt festve az ablak, akkor lehetnek gondok. Eredeti állapotra simán felment)
1 "hátrány" van: a Veluxnál a két sín-spárga végét be lehet gyömöszölni egy műanyag dobozkába, ennél meg le kell vágni, ha nem akakrod lógni látni.
én még nem mertem levágni, "mert mi van ha állítani kell", de még nem kellett
Van valakinek tapasztalata a Termolux termékeivel kapcsolatban? Konkrétan fényzáró rolót keresek a Velux ablakokra, a kérdés, megéri e az árát a Termolux vagy valami hasonló, jóval olcsóbb nem gyári Velux roló, mint az eredeti, közel dupla áron?
hát lehet. biztos hogy egy /másfél szobás lakásba elég a konvektor.
én nemtom mennyit eszik egy konvektor de ha ugyanennyi gázból a kazán melegit és megforgat 6-8 radiátornyi melegvizet és azzal fűt sokkal több helységet, akkor..
Érdeklődnék, hogy az alábbi képen látható kivitelezés (eltérő anyagok: kerámia áthidaló hangszigetelő mészhomok téglával) együtt való alkalmazása nem okozhat-e problémát. Gondolok itt például az eltérő hőtágulásra, valamint a hő- és hangszigetelő képességre (hő-és hanghíd). Az ajtóhelyek a későbbiekben lakások bejáratai lesznek.
nem a m2, hanem a fűtött köbméterrel kell számolni. egy gépésszel tudnád kiszámolni, hogy mennyi fa kell. fát tárolni azonban csak száraz, szellős helyen célszerű, például ha a szuterén nem szellőzik, akkor bepenészesedik a fád és alig veszít a víztartalmából
Köszi, akkor az ötlet elvetve! :-) Csak vízszintesen akartam vasalni, néhány centit rábetonozva a zsalukőre, a "tetején" mosott kaviccsal. De felesleges pénzkidobást nem szeretnék, úgyhogy akkor marad a szegélykő. :-)
"Leírom még egyszer: okos ember előbb szigetel/felújít, majd utána a megspórolt pénzből cseréli a gépészetet a már megfelelő méretűre. A buta megveszi az új gépészetet, alig spórol vele és soha sem lesz pénze szigetelésre. Ha felveti a pénz mégis, szigetel és utána ismét lecseréli a feleslegesen túlméretezett és rossz hatásfokú fűtését egy modernebbre..."
ezt nem igazán értem. nálam adott volt egy régi családi , szigeteletlen ház, konvektorral, cserépkályha+ villanyboyler. lezabálta egy agyamat. és megfagytunk.
első körben kivágtam a konvektorokat ,kályhát,boylert beraktam egy kond. kazánt+kémény+új radiátorrendszer. most a kazán eszik annyit mint 1-2db konvektor és befűti a lakást+melegvizet ad.
kb 1500-1600köbm gáz/idény.
miután ez megvolt elkezdeztem csinálni a szigetelését a falakon 10cm xps+lábazati , stb. kb egy milla körberakni a házat, és munkadíjat nem fizettem mert én csináltam nagyrészt. a födém és atető van még.
annyiban vitatkoznék ha előbb szigetelést csináltam volna egyrészt nincs bent meleg amit szigeteljek márészt körberakom dryvittal a konvektor parapetet aztán vissza az egész? légbbeejtők, szellőzők dettó.
nem egyszerűbb a nyers falon kialakitani a gépészetet ás utána arra ráigazitani a szigetelést? hát..
Érdeklődnék, hogy szerintetek járdaszakasz készítésénél kivitelezhető-e az, hogy a kerti szegélykő helyett 1 sor 15-ös zsalukövet ások le a talajszintig, bevasalva, lebetonozva? Időtálló megoldás lehet ez, vagy felejtsem el?
Lelked rajta, nálam ez a "fürdővízzel a gyereket" esete,de persze a döntés kizárólag a Tied lehet/lesz !:) Ami biztos szerintem ,hogy relatíve sok pénzt kell majd fizess a szolgáltató cégnek ,akikkel a gerincig visszabontatod a gázcsonkodat !:) A szolgáltatónál számíts "nagy kerek szemekre"mikor előadod a kérésed,mert gondolom áthelyezések napi rutinba mennek,de végleges visszabontást kevesen kérhetnek(formanyomtatvány biztos nincs rá) !:)
A honlapon található 22 Ft/kg árért próbálj meg SZÁRAZ fát szerezni leszállítva, behordva, berakva a kazánba úgy, ahogy gáznál kapod. A 91,9% hatásfok éves szinten elérhetőségéről előbb azért kérdezz a fagázos topikban!
Szerinted mindig lesz parázs abban a kazánban, hogy csak úgy bedobálod a méteres rönköket? Kérdezd meg azt is az említett topikban az ugyanilyen márkájú kazánokat használóktól, hogy napi mennyi idő megy el a fűtésre és pontosan mennyivel olcsóbb a gáznál. Számold ki mennyi az órabéred, szorozd meg a kapott időt a fűtési szezon 180 napjával, mert ezt munkának veheted, mivel muszáj megcsinálni, ha nem akarsz fázni. Vagy döntsd el, hogy mennyit adnál azért, hogy ne neked kelljen csinálni. Kérdezd meg azt is a topikban, hogy mennyibe került a kazán, vezérlés, zsivattyúk, csövek, biztonsági berendezések és a megfelelő méretű puffer, esetleg kémény, mindez összeszerelve munakdíjjal összesen. Add hozzá az általuk és a tüzelő által elfoglalt lakásrész környékeden jellemző ingatlan négyzetméterárát. A végeredményre sokan kíváncsiak lesznek. A kapott összeget oszd el a várható éves megtakarítással és áruld el nekünk a "megtérülést".
Szigetelésre költve ugyanezt a pénzt semennyi munkát sem veszel napi szinten a nyakadba, és szerintem több pénzt takarítasz meg. Nagy eséllyel soha sem romlik el, és karbantartás szüksége sincs.
Leírom még egyszer: okos ember előbb szigetel/felújít, majd utána a megspórolt pénzből cseréli a gépészetet a már megfelelő méretűre. A buta megveszi az új gépészetet, alig spórol vele és soha sem lesz pénze szigetelésre. Ha felveti a pénz mégis, szigetel és utána ismét lecseréli a feleslegesen túlméretezett és rossz hatásfokú fűtését egy modernebbre...
Ha a vigast a vegyes kazanoddal hasonlitod ossze (ha jol ertelek akkor azt szeretned kivaltani vele) akkor a kulonbseg amit sporolsz nem tul jelentos. Reszemrol sokkal kiforrottabnak tartok egy hagyomanyos vegyes kazant. En is vegigragtam mar magam a hoszivattyutol kezdve mindenen. Nalam most ott tart a dolog, hogy fég marad, defro vegyes+puffer hozza jön, az atmeneti futesi idoszakra pedig klima. A csovek es radiatorok nalam is cserere szorulnak.
Tervező van kéznél, de én is szeretnék kicsit képben lenni. Csak annyira, hogy nehogy valami hülyeségre szedjenek rá és valóban gazdaságos legyen a fűtés.
Ami a megtakarítást illeti, az nem 15000, hanem 160000-nél is több, legalábbis, ahogy a táblázatból látszik:
Ha mondjuk megtartanám a FÉG C40-est, persze egy felújítás után, de a radiátorokat és a csöveket kicserélném (ezeket mindenképp muszáj, mert néhány helyen megváltozik, máshol lesznek a mellékhelyiségek, stb..) ez a régi kazán illeszthető-e az új lapradiátorokhoz és a vékony csövekhez? Tehát nem maradna gravitációs a rendszer. Kell-e ehhez ilyenkor gázterv?
Sőt, inkább úgy szeretném, egyre inkább az körvonalazódik bennem, hogy a másikat, a régi vegyes tüzelésű kazánt cserélném egy faelgázosítóra és a C40-est megtartanám, mint másodmegoldást. Két kazánt semmiképp sem cserélnék, ekkor értelmét veszítené, hogy a gázt is lecseréljem kondenzációsra.
Tanulságos, hogy erre is kell gondolni... Az a 3 évnyi fa-mennyiség kb. mennyi? Mármint térfogatra? (140 nm-re és hőszigetelt házra vonatkoztatva.) Hely az van bőven ebben a házban, a kazántér egy 4 x 5 m-es "szoba" és vannak még melléképületek is.
Ma az egyik gépészjelölt azon a véleményen volt, amennyiben nem töröm fel az aljzatbeton és nincs meg az 1 centis dilatációs rés az újonnan betonozott padlófűtes és a fal között, akkor a padlólap fel fog jönni, mert a beton tágulási hely nélkül szépen felpúposodik mint a 4-6 villamos síne nyáron...
már csináltattam utólagos padlófűtés kömkel kollegával, a fentiek betartásával.
a kérdés arról szól, hogy ha csak temperálni akarok, akkor sem úszom meg a bontást?
nem szeretnék 6 centis betont fűteni, radiátorkör visszatérő ágat (vagy egy megszűnő radiátor külön ágát) kötném rá, külön termoszeleppel...
a lényeg az lenne, ha megy a fűtés akkor kellemes legyen mezítláb...
Ha csak alkalmanként használnád, van vele a macera.
Kéményt elő kell fűteni, hogy jó legyen a huzat és ne füstölögjön a szobába vissza. Minden begyújtáskor és végig az égéskor ablaknak legalább bukóra nyitva kell lenni.
Sógoroméknál úgy van, hogy gázos kp-i fűtés, +van a nappaliban, kb a ház közepén egy kandalló. Valahogy úgy működik, hogy amíg nincs nagy hideg addig fával tüzelnek, ill rásegítenek, így később kapcsolnak be a radiátorok termosztátjai, kevesebb gáz fogy. Ha nincs nagyon xar állapotban és nem foglal sok helyet, én megtartanám. Egyelőre.
engem nem zavar a favágás, sőt. igaz kérdés, hogy megéri-e tartani, ha csak hideg télen,akkor is csak hétvégén lenne használva. és még a hely sem túl nagy.
mivel egy régebbi ház lett átépítva, és ez még abból maradt, gondolom jó lehet a kémény (vagy legalábbis tisztitás után az lenn), mert előtte használták.
Sziasztok! Lehet nem jó topikban kérdezem de hátha. 2 hete koszorút öntöttünk az új falra.Az lenne a kérdésem hogy a régi falat(az új mögött) ki bonthatom-e ennyi idő után? Most még a régi falon vannak a gerendák az tartja a súlyt.(meg persze a tetőt. Régi ház fagerendás féltető.Nem részletezném hogy miért de csak az első falról van szó amin a fagerendák egyik fele támaszkodik fel.
Hát jó nagy tahó vagy, de én meg jófej, úgyhogy hozzáteszem a dologhoz amit tudok :)
Tavaly novemberben írtam a Tigáznak ez ügyben, és két nap múlva ezt válaszolták:
"Tisztelt X Y!
Társaságunkhoz érkezett megkeresésére válaszolva az alábbiakról tájékoztatjuk:
Amennyiben az Érd XXXXXX szám alatti ingatlan hrsz-e: XXXXX, akkor nincs csonk kiépítve, és egy 4 m3/h igény esetén 150.000,- Ft+áfa várhatóan a csatlakozási díj. Tájékoztatjuk hogy jelen összeg nem minősül ajánlattételnek, az összeg a beadás időpontjában érvényes árak alapján kerül majd meghatározásra.
A gázigény bejelentést eredeti példányban postai úton kell megküldeni a szükséges mellékletekkel, a Tigáz-DSO Kft. 2101 Gödöllő PF.: 443 posta címére.
A kapacitásigény bejelentés kielégítésének folyamata:
A TIGÁZ-DSO Kft.-hez postai úton benyújtott kapacitásigény bejelentésre a jogszabályban foglalt időtartamon belül kell választ kapnia a bejelentőnek.
Új kapacitásigény esetén csatolandó az igénybejelentéshez a 3 hónapnál nem régebbi tulajdoni lap másolat és a földhivatali térkép.
A válasz a csatlakozási díj mértékére vonatkozó ajánlat, melynek elfogadása esetén küldi meg TIGÁZ-DSO Kft. a csatlakozási szerződést, és - amennyiben kell csatlakozási díjat fizetni – a befizetésre szolgáló Postai számlabefizetési megbízást (csekket). A szerződések minden példányát az igénylő által aláírva kérjük visszaküldeni, mellékelve a csekk feladóvevényének fénymásolatát.
TIGÁZ-DSO Kft az általa is aláírt szerződés igénylői példányát visszaküldi.
Amennyiben az ingatlan nem rendelkezik leágazó vezetékkel (nincs „csonk”), TIGÁZ-DSO Kft az igénylő által visszaküldött aláírt csatlakozási szerződés és befizetés igazolás (csekk feladóvevénye) beérkezése után ad megbízást alvállalkozójának az ingatlan ellátását biztosító leágazó vezeték tervezésére és kivitelezésére.
A fogyasztóvá válás folyamata:
A csatlakozási szerződés megkötése után megkezdhető a telekhatáron belüli gázrendszer terveztetése arra jogosult személlyel. A tervezők névsora a Magyar Mérnöki Kamara honlapján (www.mmk.hu) érhető el. Az elkészült tervet felülvizsgálatra a TIGÁZ-DSO Kft.-hez kell benyújtani, ami a tervező feladata. Benyújtáskor mellékelni kell a csatlakozási szerződést.
Az ingatlanon belüli kivitelezési munkát csak a jóváhagyott terv birtokában, gázszerelői igazolvánnyal rendelkező személy, vagy cég végezheti.
Az elkészült gázszerelést az üzembe helyezés előtt Társaságunk ellenőrzi. Az ellenőrzést a (műszaki átvételt, egyben Szilárdsági és tömörségi vizsgálatot) kivitelező készrejelentése alapján, a vele egyeztetett időpontban végezzük.
A belső rendszer gáz alá helyezését a sikeres műszaki átvétel után TIGÁZ-DSO Kft. végzi el. (Amennyiben a gázellátáshoz leágazó vezetéket, vagy gerincvezetéket kellett építeni, az üzembe helyezésnek természetesen annak elkészülte és gáz alá helyezése is feltétele.) Az üzembe helyezés feltétele továbbá az egyetemes szolgáltatói vagy kereskedelmi szerződés megkötése is, melyről nyilatkozatot kel benyújtani TIGÁZ DSO Kft-nek.
Üzembe helyezéskor szerelik fel TIGÁZ-DSO Kft. szakemberei a nyomásszabályozót (ha szükséges) és gázmérőt. A gázkészülékek üzembe helyezését a fogyasztó ez után végeztetheti el a gyártó által feljogosított szakszervizzel."
Miért ,nálad a nappali közepére esett a gázcsonk kiállása?Nagyon útban van,félsz hogy átesel rajta,kilátást zavarja?:) Hallottam már pár furcsa dolgot ,ezt is beírom oda !:) Gondolom fizetni így már nem kell érte semmit, lehet az utódok meg akarnak majd vele valamit kezdeni,vagy esetleg Te kerülhetsz olyan helyzetbe hogy mégis jó lenne ?!:)
van egy kisebb családi ház amit meg szeretnénk venni. Kétszintes, alul 75 m2, felül 45 m2 a hasznos alapterület.Kombi gázkazán van, alul radiátors, felül padlófűtés. Alsó szinten, a nappaliban van egy nagy cserépkályha,de nincs bekötve a házközponti rendszerbe.
mivel úgy néz ki sikerül a megegyezés, elgondolkodtunk mit lehetne kezdeni a cserépkályhával. (nem tudom hány éves, mikor lett átrakva stb.) A házközponti rendszerbe nem kötnénk be, mivel a ház szigetelése jó, igy első számú fűtés a gázfűtés lenne, és amúgy sem szeretnénk a házon belül csak ezzel fűteni. (hamu, fa behordása stb stb.) Viszont nagyon nincs szívünk kidobni az egészt, és esetenként télen, hétvégente lenne kedvünk hangulati elemként begyújtani. Kandallóban is gondolkodtunk, de a cserépkálya lebontása és újabb kandalló építése ismét nagy költség. Mellesleg a nappaliban helyet is foglal.
ha valakinek lenne ötlete, valami praktikus dizájnos megoldása, irjon.
Pénzért jó sokért a csonkot megszüntetik, de miért is akarod a csonkot megszüntetni? Egy telek értékébe minden közmű beleszámol, ha eladod később és nincs gáz csonk amire az új tulaj aránylag kis költséggel vissza köttethet, a tárgyalási alapot csökkenti. Lásd ingatlan hirdetéseket hasonló telek teljes közművel x összeg míg anélkül jóval olcsóbb.
Nekem C18 van. Immar 26. eves. Lehet hogy sok szebb es valamivel jobb hatasfoku akad de ilyen jo ertelemben vett igenytelen joszag aligha. Az uzemeltetesi koltseghez csapd hozza a karbantartast es az ujaknal a 10 evente szukseges keszulekcseret is. A FEG verhetetlen szvsz. En is igy indultam az atalakitasnak mint te. De most inkabb vennek vadi uj C18-at ujabb 30 evre mint barmi mast. En ezt akarom kiegesziteni hagyomanyos defro vegyeskazannal. Ebben a C18ban van szivattyu.
Természetesen a hőszigeteléshez terveztetném az új fűtést, az nem is kérdés. Az is eszembe jutott, hogy azt a régi FÉG C40-est megtartom. Viszont a régi radiátorokat és a csöveket mindenképp le kell cserélni, mivel a házban átalakítások is lesznek, máshova kerülnek az új radiátorok, máshol kell fussanak az új, vékony csövek, mert pl. a vizes helyiségek teljesen át lesznek szabva és nem mellesleg a régi radiátorok és csövek böszme rondák... Egyáltalán illeszthető a C40 ilyen új radiátorokhoz és vékony csövekhez? Ehhez tuti kell keringető szivattyú és nem tudom, a C40-ben van-e.
Nem latok akkora problemat a jelenlegi rendszereddel. Feg kazan 90% hatasfoku kb. Inkabb szigetelessel kezdenek majd a megvaltozott igenyekhez igazitanam a rendszert. A gepeszet az egyik legdragabb moka, miert illesztened a jelenlegi nagyobb hoveszteseghez, hogy aztan kesobb tulmeretezett, rossz hatasfokkal mukodjon?
Akkor mindenképp fel kellene keresned egy gépész tervezőt, hogy kiszámítsa a fűtési/hűtési hőigényedet helységenként, a tervezett hőszigetelés és felújítás eredményeként. Ebből már lehet tovább gondolkodni, hogy mit és miként érdemes megcsinálni. Például éves 15000 forint megtakarításért én biztosan nem vállalnám be a faelgázosítóval járó hercehurcát (favásárlás, tárolás, aprítás, begyújtás, megrakás, hamuzás) a helyett, hogy beállítom a fali termosztáton a kívánt hőmérsékletet. Főleg, hogy cirka 1 millió forintos beruházás egy ilyen berendezés mindenestül.
A tervező sokkal-sokkal több pénzt fog megtakarítani, mint amibe kerül a tervezés! A kivitelező meg semmiképp se tervezzen, mert neki az az érdeke, hogy minél több árut és munkát tudjon neked eladni.
A hőszigetelés is tervben van, sőt, még aljzat-hőszigetelés is az alápincézetlen területek alá, továbbá nyílászáró-csere és a beépítetlen tetőtér-rész födém-szigetelése is.
Felújítás, ill. átalakítás előtt állok... Szeretnék egy takarékos fűtést + melegvíz-ellátást és tűzhelyet. A fűtés mindenképp felújítandó, mert régi, gravitációs rendszer régi radiátorokkal, vastag csövekkel és egy FÉG C40-es kazánnal. A ház alapterülete 108 nm, a kazán a szuterénben van és egyelőre ketten vagyunk, tehát nem lenne sok a fogyasztás.
Okos emberek azt javasolták, hogy akár le is válhatnék a Főgázról, ha a fűtést egy VIGAS faelgázosító kazánnal oldanám meg, a meleg vízre valami spéci villanybojlert javasoltak (már nem emlékszem, milyet), a tűzhelyre egy fele-fele indukciós és normál villanytűzhelyet, hogy ne kelljen a régi edényeket eldobni. Így nem kellene gázterv és semmiféle kondenzácós kazán, amihez a kéményt is át kellene építeni, bár igaz, a FÉG C40-hez külön, a házfalon kívül van bélelt kémény, de állítólag egy kondenzációshoz azt át kellene építeni.
Van egy régi vegyes tüzelésű kazán is, szintén bélelt kéménnyel, jól gondolom, az használható egy VIGAS-hoz?
Jó ötlet ez a faelgázosító megoldás? Van valakinek tapasztalata? Tudom, nem olyan kényelmes, mint a gáz, naponta egyszer le kell menni a kazántérbe begyújtani, de megtakarítás szempontjából, gondolom, sokkal gazdaságosabb. Itt találtam:
Lentebb írtam, hogy Érden van, földút, úgy tudom pont az érintett telek felőli oldalon fut a cső. Több infóm nincs.
Könyörgöm, legalább egy nyomvadt irányárat, kb, tizezer, ötven, kétszáz, vagy milla? Plííííz. Kétségbeesve könyörgöm, nagyon fontos és sos!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Nem, mert helyfüggő. Melyik szolgáltató, melyik település, milyen messze van az utcai gázcső, milyen nyomású és átmérőjű, az utca melyik oldalán van, fel kell-e bontani utcát vagy átásni alatta, kell-e közműhozzájárulást fizetni vkinek, kell-e nyomáscsökkentő...
Helyi tervezőt felhívod, ha ismeri a területet, akkor kapásból megmondja, hogy kb. mennyibe lesz. Azért, mert tudja a fenti kérdésekre a választ. Az itteni MekkMester és BakterHelyettes nevű fórumozóktól várt válaszok nagy eséllyel semmit sem érnek.
Tudja valaki, hogyan lehet kijavítani szakszerűen a homlokzaton kb 1mm vastag vízszintes repedés, hogy az idő ne ártson tovább neki?
Ki kell szélesíteni a repedést vagy sem, ha igen mennyire, sima cementel vagy ragasztóval kell kikenni, be kell esetleg előtte keni valami alapozóval, milyen időben kell végezni? Gondolom nem a legnagyobb melegben, mert ilyenkor amúgy is összébb húzódik?
Garázst betonozok holnap, mixer betonnal.Tömörített kulé alap megvan. A betonvasat hogyan kell elhelyezni? Elég a kavicsra rátenni az átfedéssel összedrótozott térhálót vagy meg kell emelni?
Ha Csillebérc üdülőtelepi részére gondolsz (ahol olcsók a telkek), akkor az nem véletlen. Csak üdülő építhető, azaz semmiféle támogatást nem fogsz rá kapni. Beépíthetőség 10%, a tulajdonviszonyok nem tudom milyenek, pár éve még teljes káosz volt. Lehet, hogy azóta gatyába rázták, de akkor sem egyszerű a helyzet. 3-6 szomszédos telket kéne megvenned, hogy meglegyen a telek alakítási minimum. (250-350 m2-eket árulnak, és 1000, illetve 2000 m2 a minimális, kialakítható telek.)
Nos nálam a konyha 5nm a belmagasság 3,75 m így 18,7 m3 LÉGTÉR. Van műa. abalk, van konyhai elszívó. A gáztűzhely hibrid . Villanysütő és gáz a felső / 2 db 600 W 1db 800 és 1db 1200 W-os láng. Ez 3,2 kW. A nyáron a ház közös vezetékei cserélve lesznek. A visszakapcsoláskor át megyek e ?
Mennyi egy légbeejtő ?
Vagy kérhetem a tűzhely megszüntetését ? A fűtés viszont maradna.
Kicsit OFF, de erről a "maradtak állva minaretek de házak dőltek össze" megjegyzésről jutott eszembe egy volt tanárom véleménye arról, hogy "...bezzeg a régiek még tudtak építkezni, azok az épületek 300-500-1000 éve állnak".
- Na ja -mondta-, kivéve, amit rosszul építettek meg, és azóta rég összedőlt. :-)
A pudingot egy evéssel ki lehet próbálni, egy építményhez hosszú évek is kellhetnek. Ahogy épp te mondtad Csuklósbusznak: Végig kéne gondolni, hogy mennyi időre kellene a ház és mi lesz utána.
Mivel még elméleti síkon fut a dolog, munkás embert (vállalkozót) még nem kerestem meg ezügyben. Beszéltem viszont több emberrel akik építkeztek de vagy nem kellett még e naplóznia vagy talált pénzért madarat aki mindent aláírt...
Ha valamit nem tudok inkább kérdezek, abból nem lehet baj. ;-)
A földrengésre történő méretezés lényege, hogy ki kell számolni az épület önrezgésszámát és az ebből keletkező többlet igénybevételt. (ha van) Amerikában és Japánban a földrengésre történő méretezés lényege az, hogy megvizsgálják a korábbi földrengések rezgésszámát és a ház rezgészámát igyekeznek elhangolni. Lásd katonaság hídon lépést ne tarts. Mint amikor a hegedűn a húrokat hangolják. Na most jobb helyeken azt a problémát, hogy a földrengés másképp is rezeghet mint korábban úgy oldják meg, hogy néhány motor által mozgatott feszítőrúddal ha kell földrengés közben is tudják változtatni a ház önrezgésszámát. És ez a nyerő. Algériában az El-Asnam-i földrengésnél (régen volt) maradtak állva minaretek de házak dőltek össze. Ha a földrengés és a ház önrezgésszáma megegyezik akkor az épület gyakorlatilag menthetetlen. Továbbá vizsgálni kell az EUROCODE szerint, hogy a földrengés hatására bekövetkező kitérések ne haladják meg a megengedettet.
Az első szám a szakítószilárdság a második a folyási határ (volt).
B38.24 határfeszültség 2000kg/cm2
(határfeszültség nem azonos a megengedett feszültséggel, mert más számítási módszerhez használatos. A határfeszültség a nagyobb szám, de itt van biztonsági tényező is, a megengedettnél nincs.)
B45.30 határfeszültség 2700 kg/cm2 = 27 kN/cm2
B60.40 határfeszültség 3500 kg/cm2 =35 kN/cm2
C15H határfeszültség 3400 kg/cm2
B60.50 határfeszültség 4200 kg/cm2
A B60.40-t tilos volt hegeszteni. A B45.30-t és a B60.50-t viszont szabad.
Üdvözlök minden hozzáértőt, és építkezőt. Szeretnék feltenni pár kérdést építkezéssel kapcsolatban, mert egyenlőre teljesen átláthatatlan számomra a rendszer, vagyis értem én, csak ahogy van az nekem nem egészen jó :)
Párommal gondolkodunk egy családi ház építésén, még telket sem vettünk egyenlőre, de informálódtunk már tervezőnél, bankban... Az elképzelés egy 100-120 nm körüli kis családi fészek, mindezt úgy, hogy nem keresünk havonta milliókat...
A terv az volt, hogy ismerősökön, barátokon keresztül lebonyolítanánk az építkezést, persze nem ingyen de hivatalosan. Mindenféle szakember a rendelkezésre állna, többsége még ráadásul vállalkozó is. A lényeg hogy a munkadíjakat szeretnénk redukálni, és nem fizetném ki mondjuk a 3000 ft/nm árat hanem beleférne ismerősnél 2000-be. Ezek most talált számok de remélem érthető a lényeg. Miután belemerültem a jogszabályi feltételekbe azt kell feltételeznem, hogy ez nem lehetséges.
Ami tiszta: mivel nem generálkivitelező építené a házat, kell egy Műszaki ellenőr. Minden vállalkozó kell hogy hozzon szakági Felelős műszaki vezetőt, de gondolom van olyan aki mindenre jogosult, és egy személyben lefedi az építkezést. Ő, vagy ők írnak alá mindent, vezetik a naplót stb. De!!
1. Kit bízhatok meg mondjuk a kőműves munkákkal, vagy ács munkákkal. Kell hogy rendelkezzen kivitelezői jogosultsággal, és nem elég az hogy mondjuk a szakmájában egyéni vállalkozó.
2. Ha a sógorom, (hozzátartozó) víz, gáz szerelő megcsinálhatja nekem ezeket a munkákat, a FeMű, és a Műszaki ellenőr felügyelete mellett, vagy mindenképp kell szerződnöm valakivel aki legalább számlát ad és aláír. Hol lehet kijátszani a dolgot.
3.Mivel sok szabadidővel rendelkezem, meg sok baráttal, így a nem teljesen szakmunkákat elvégeznénk magunk, gondolok itt zsaluzásra, vasmunkára, alapozásra, meg persze az iparosok mellett segédmunkára, nyilván az ismerős szakember szárnyai alatt, utasításai szerint.
4. tapasztalatok alapján, nem az anyagon spórolva, csupán ilyen módon a munkadíjakon spórolva, mi a reális bekerülési költsége egy földszintes, legalább "A"-s háznak.
Azért fontos kérdés ez, mert ha ki kell fizetnem a teljes munkadíjakat kivitelezőknek, nem biztos hogy belefér az általunk behatárolt költségkeretbe. Ennek oka, hogy nem szeretnék egy életre leszerződni egy bankhoz sem!
Melyik szám a szakítószilárdság? Az első kéne legyen.
Én az 5o ás a 6o használtam a periódikusból, 75-öst nem is láttam soha.
Nálunk nem engedik heggeszteni a vasalást, csak ha tényleg nincs más megoldás és olyan heggesztő kell, akinek van vizsgája erre (5ox a fi az átlapolás és a szerkezeti tervező kell adjon aláírt részletrajzot, a varrat hossza talán össz 15x a fi).
Még melegítéssel, oxiacetilénnel sem szabad hajlítani.
Milyen anyag vagy kivitelezési hiba okozhat ilyet?
A falazás Baumit hőszigetelő habarcsal készült.
Abból gondoltam, hogy süllyedés okozhatja a repedést, mert a ház 3 sarkán is jelentkezett, ebből kettőnél kívül és belül egyaránt. Kívülről max 1mm, belülről max 0,5 mm széles lehet. Mind 3 sarkon függőleges irányú, és a saroktól mindkét irányba fut kb 1 métert.
Hívnák statikust aki megmondja mennyire vészes, mit lehet csinálni vele, de sajnos egy olyat sem ismerek a környéken akiről tudom, hogy ilyenekben jártas.
Kb. 1 éve volt kint egy cég aki mindenféle különösebb vizsgálat nélkül (kb 10 percet volt itt) azt állapította meg, hogy Ők sarkonként 700 ezer forintért nyomnak alá valami műgyanta alapú purhab szerű anyagot.
De félek tőle, hogy ezzel lehet, hogy többet ártanék, mint használok, ezért ezt egyenlőre elvetettük. Jobb lenne valami független statikus, aki nem a saját cégének a termékét akarja rámsózni, hanem megmondja biztosra mi okozza, és hogyan lehet megszüntetni.
Egyébként, hogyan lehet kijavítani szakszerűen, hogy az idő ne ártson tovább neki?
Az MSz-ben az is meg volt adva, hogy melyik betonacélt milyen minőségű betonokhoz volt szabad használni. Az MSz egyébként NEM rangsorolta őket direktben, csak közvetett módon.
minden betonvas vagy betonacél kizárólag betonba való, levegővel és vizzel érintkezve, úgy rozsdásodik, mind az öntvény.
A betonvasak nagy részének a folyási szilárdsága sokkal kisebb, mind a szakitószilárdsága, azért, hogy le lehessen könnyen hajtani. Azaz képlékeny, de nehezen törik.
ennyi pénzért ne várj csodát. 1 millió forintot összegyűjteni sok munka de egy ingatlan vásárláshoz kevés . legalábbis olyanhoz amiben lakni is lehet ......
a köznyelvben a bordásat hívják betonvasnak. mert a laikus számára annak az a spézi tulajdonsága hogy betonba való.
a mérnöki szaknyelvben meg tulajdonképpen nem is hívnak semmit betonvasnak, max betonacélnak. és akkor ott van még a szakik által beszélt szakszleng is.
és láttam már sok nem bordás betonvasat, betonban is, meg csupaszon is.
- bordázott (PC52): 355 folyási és 51oN/m2 és (PC6o) 385 folyási és 59oN/m2 szakitószilárdságú, méretek: 6mm-től 4omm-ig
- vagy tízenöt éve megjelent a paicon a BST5oo-as (vagy S5oo-as) ami 5oo folyási és 55oN/m2 szakitószilárdságú, ez is bordázott, de másképp mind a periodikus, és előfeszített betonszerkezeteknél szokták használni- ez nagyon acélos, csak gépekkel lehet normálisan lehajtani
- az építkezési huzal a köracél paraméterit tudja, méretek 5.5mm-től 14mm-ig
A köracél kengyeleknek való és a födémek osztóvasalására is.
A kengyelvas megnevezés tehát nem megfelelő.
Ez kb. 6o éve nem változott, úgyhogy nagyon nem vagytok képbe a betonvasakkal.
Egy építkezéseknél (lakóházaknál is), be kell mutatani az építkezési felügyeletnek a betonvas eredetét, a gyár által kiadott szakítási bizonylatokat, sőt, nagyobb épületeknél, kell labor teszteredmény a szakításra. Merthogy, a szerkezeti tervekbe előírt a mérnök egy bizonyos betonvasat és nem magátol értendő, hogy az építész azt szereltem be.
Azért ez kezd megint átmenni a kákán a csomó keresésén!:)Amit linkeltem ,ott találsz külön betonacél,hengerhuzalt, és külön köracélt is ,vajon miért !?:) Ezek szerint még Te sem láttál pl betony koszorút "sima"huzalból ? A szomszédod is csak a periodikusat ismeri ,a rokonság is csak abból építkezett ?:) Csak hogy tudd ,valamikor periodikushoz hozzá sem tudtál volna jutni,mégis építkeztek .:)
Ha azt a mennyiségű köracélt a lábadra ejtenék ami beton koszorúkba már beépítettek az fájna !:D Nem engem kell győzködjetek ,de mikor ilyeneket írtok olyan mintha a holdról jöttetek volna,és még hallomásból sem hallottatok "sima" betonvasról!:)
Románul sem tudok,de ha nem sima betonyvasat szeretem volna ,akkor Én mindig periodikusat(bordázott) kértem és értették mit szeretnék !:)Betonyba pont egy klasszis különbség van a periodikus javára,talán a hegesztése egy kicsit nehezebb (ridegebb),de nem is hegesztése miatt jobb választás a "sima"betony vasnál !:)
Igen, fokozódni fog a repedés mérete, télen. A repedésbe beszivárog a víz és megfagy, ezzel növeszti a repedést. Az elmondás alapján ez nem süllyedés lehet, hanem anyag vagy kivitelezési hiba. Vagy mindkettő. Meg lehet próbálni kikenni a repedést, de lehet, hogy akkor máshol jelenik meg. Egyébként a lényeg még nem hangzott el, milyen széles a repedés?
Van a házunk homlokzatán, a sarkon mindkét irányba egy függőleges repedés, amit még tavaly nyáron nikecel ragasztóval kikentem. Azt tapasztalom, hogy a repedés reggelente, mikor hideg van kis mértékben szétnyílik, nap folyamán mikor meleg van teljesen összehúzódik.
A kérdésem, hogy ez normális-e, illetve, hogy ettől az összehúzódástól-szétnyílástól nőhet-e a repedés mérete?
Hogyan kell úgy kijavítani, hogy mindig zárt legyen?
Azt tudom, hogy hálózással el lehet tüntetni, csak eddig azért nem hálóztam le, hogy lássam, hogy megállt-e a ház mozgása, vagy sem, de sajnos ezt így egyértelműen nem tudom megállapítani, mert reggelente látszik nappal nem.
Vagy ennél egyszerűbb módszert ajánlanátok?
