Igen, a VES van még. Mostanában peronépítési munkák vannak, és a Keleti - Kőfelső 3. Vágányhoz kapcsolódóan lesz némi munka a berendezésén is. A berendezés cseréjét egy későbbi átépítés, kapacitásbővítés keretében tervezik.
Sajnos nem egy-egy nap és sajnos ez azért is ilyen, mert a sötétzöldek nyomására az opportunista német politika és nélkül bezárta a saját atomerőműveit. Vagyis messze-messze azelőtt, hogy valódi zöld alternatíva lenne.
Ránézve a térképre, ezen a mai szép május végi napos időben, déltájban (amikor a megújulók számára igen kedvezőek a feltételek):
Na de a lényeg, hogy nem is kell annyit elraktároznod, hisz csak elméletben beszélhetünk olyan időszakról, amikor nem fúj szél, nem süt nap, nem folyik a folyó, nincs ár-apály, tengeráramlat, biomassza, biogáz.
És igaz, nem egy módon kell az energiát elraktározni. Nem csak szivattyús tározóban, nem csak akkukban, hanem pl ide lehet jó megoldás a hidrogén. A megtermelt feleslegekkel a termelési csúcsidőben vizet bontani helyben, majd azt visszaalakítani árammá, amikor a termelés kevesebb mint az igény...
Na meg egy nagyon fontos elemét elfelejti mindenki ez egyenletnek. Az egyik megoldás a megtermelt árammenyiség növelése, de legalább olyan fontos a megtakarítás. olyan technológiákra való áttérés, ahol sokkal jobb a hatásfok. pl szili+ kocsik helyett egy motorvonat ami magasabb hatásfokú, kevesebbet fogyaszt, meg még vissza is termel...csak hogy a vasútnál maradjunk. Ez alsó hangon is -30%-al kevesebb energiaigény, ugyan azon szállítási kapacitás mellett...
"hogy az elraktározott energia is elfogy?" - nem tudsz annyi energiát elraktározni. Képtelenség, sem szivattyús erőműben, sem akkumulátorban, sehogy. Pl. ahhoz, hogy az USA egy napi energiaszükségletét el tudd tenni akkuba, a Tesla gigafactory-nak 500 évig kellene akkumulátorokat gyártania hozzá (fizika, matek, ki lehet számolni). Ezek a marketing akkus tárolók maximum órákig tudnak közepes terhelésen üzemelni, aztán lemerülnek, pillanatnyi csúcsokat, el lehet simítani velük, pillanatnyi hiányt lehet pótolni belőlük, de ennyi. Arról ne is beszéljünk, hogy a szezonális energiatárolás (értsd. a nyári többletet elrakom télre) science fiction kategória.
Amióta felmerült komolyabban a fenntartható fejlődés gondolata, mert olcsóbb, mint ami ránk várna ha így folytatnánk az életet ahogy, azóta egész jó ötletek merülnek fel, hogyan és miként lehetne lokálisan energiát előállítani.
Egy egyik kedvencem pl az áramtermelő folyami bója..
Na de hol és mikor van olyan amikor nem fúj a szél (100m feletti rotoroknál mindig fúj, pláne ott ahova telepítik öket), nem süt a nap, nem folynak a folyók, nem áramolnak a tengerek, elfogy a biomassza, biogáz, és mindez olyan hosszan történik, hogy az elraktározott energia is elfogy?
Már most vannak országok, ahol nem használnak termikus erőműveket, szóval csak fingreszelés arról beszélni, mi lenne ha megváltozna a teljes bolygó...
Na de látszik is hogy fordulnak a trendek. A fejlett 10% elindult egy 2035-2050 -ig eltartó karbonsemlegesség felé.
Ehhez születnek jelenleg az olyan technológiák, amik ezt lehetővé teszik, és egyre olcsóbbá válnak. Pl a PV rendszerek ára annyit esett, hogy messze a legolcsóbb eljárás energiát előállítani velük.
Ha megnövekszik a fejlődő világ energiaigénye, akkor nyilván ök is az olcsó és fenntartható energiaforrások felé fognak mozdulni.
Az egész túl későn és lassan történik, de én optimista vagyok, hogy jó irányban haladunk és bízom benn, hogy a vasút lesz az egyik nagy nyertese az átalakulásnak.
A nukleáris erőmű nem tud olcsón termelni, mert nagyon drága az építése, üzemeltetése, majd végül az elbontása. Mondjuk ha ezt nem piaci alapon nézzük, mert az adófizetők pénzéből megy, akkor igen, ki lehet matekolni olcsóra az áramot, de n ez így átverés.
Ha csak Magyarországban gondolkodunk, miért nem jó a hőerőmű? Akkor nem rohadt mindegy? Ha érted, mire gondolok.
Ebben az esetben gyártsunk dízelmotort, mi is megvehetjük a járműgyártók levetett gépsorait, vagy mindegy is mit, hisz úgysem számít itt a kibocsátás, meg a többi. Oldjuk meg minél olcsóbban, oszt majd lesz valahogy...
Csakhogy a "fejlett" világ nem szigetelhető el a világ többi részétől, ugyanazon a Földön élünk, és az államhatárok csak és csupán az emberek számára jelentenek korlátokat, ha, és amennyiben.
Pontosan azt kéne megérteni, hogy nem gondolkodhatunk szeparáltan, és az energiaprobléma koránt sem arról szól, hogy itt, vagy ott, párezer kilométer vasút ellátását kell vele megoldani.
Az izolált koncepciók csak ultrarövid távon mutatnak valamit, azon túl teljesen hiábavalók.
Ezen a Földön a szél valahol mindig fúj, a nap valahol mindig süt, és a lassú mozgású vízből is nyerhető ki nagy méretekben energia. Árapály is mindig lesz (a Hold csak pár centit távolodik évente, nekünk az mindegy). Van itt bőven miből, sajnos azonban az ember csak technológiailag fejlődött, más oldalról meg megmaradt a macskám szintjén, hogy csak a következő kajáig lát, további távlatokban képtelen gondolkodni, maradt, ami volt, egy ostoba, önpusztító állat.
Lehet nem tudomást venni a nagyobb hányadról, meg a túlnyomó többségről, csak nem túl messzemutató, és még annál is kevésbé praktikus.
Egy vonatot is legalább harminc évre veszünk. El.tudod képzelni, mi lesz itt harminc év múlva? Mert az elmúlt harminc év történéseinek tükrében én három évre előre sem mernék prognózist gyártani.
a szél nem fúj állandóan, a nap nem süt állandóan, az áram nagy távolságokra nem szállítható jelentős veszteségek nélkül, és az áram nem tárolható. A víz valóban folyik, de nagy esés szükséges érdemi energia kinyeréséhez, és ez a forrás a fejlett világban tovább nem bővíthető.
szóval ezek jól hangzanak, de nagyjából egyik sem jelent megoldást egy stabil energiarendszer számára.
Szakemberek ma azt mondják, hogy kell egy bázis erőmű, ami gyakran nukleáris, és stabilan adja a fogyasztás felét. A másik felét meg lehet másfajta erőművel
Mindent a helyi viszonyokra illik paraméterezni, az adottságok tükrében.
Nincsenek általános érvényű számok.
Minél kiterjedtebb az energiahálózat, annál kiegyenlítettebb tud(na) lenni.
Amíg a Föld forog, szél is lesz, amíg a Nap süt, meg a víz folyik... És a villamos áram nagy távolságokra szállítható, viszonylag egyszerűen és olcsón, legalábbis a többi energiahordozóhoz képest látványosan.
Aha, csak ekkora méretekben ilyen még sosem volt sehol, a következmények mégis szabad szemmel láthatók.
Banális példával élve: nem mindegy, hogy egyvalaki rondít a ventilátorba, vagy tízen. Az előbbit még talán ki lehet takarítani, a másikat már talán nem.
