Igen, Gecko, a Zümm... volt már neked is tapasztalatod?
Végül csak 4 féle chilit/paprikát és 3féle paradicsomot kértem "vérfrissítésnek", rengeteg fogottam van még, de valahogy pár év alatt kifáradnak. Ennyi mag nemhogy elég, sok is lesz.
"A 2024. november 21-én, csütörtökön - 0:00 és 23:59 között - a gazdabolt.hu webáruházban 50 kg-ot meg nem haladó össztömegű, magyarországi szállítási címre leadott rendelésekre nem számítunk fel szállítási díjat!"
Mondjuk egy egész katalógust nem, de hogy hol elérhető, azt igen.
Bár ha Facebook, az nem jó, kívülállók újabban a nyilvánosakat se görgethetik, két bejegyzés után bejelentkezést kérnek. Konkrét poszt belinkelve viszont olvasható szokott lenni.
Nyugodtan beteheted, nem ilyesmi miatt szoktak kihajítani a reklámozókat. Illetve ez nem számít reklámnak, ha az lenne, akkor a Tintus-féle közös rendelés is az lett volna, az is föl volt ide téve mindig.
Rémlik hogy feltettem egyszer ide, meg is ijedtem hogy kiraknak reklámozásért, pedig semmi közöm a hölgyhöz, csak annyi hogy rendre elégedett vagyok az átvett magokkal.
Ha tényleg érdekel, továbbítom neked priviben a legutóbbi levelét, abban benne van a friss katalógus is.
Igen arra gondoltam, de mostanság már nem a 40 literes samotkába készül, csak egy 4 literes üvegbe, de mi soha sem tettünk bele a birsen, a paprikán, és a fűszereken kívül mást.
A sima alma nem puhul meg nagyon benne, mivel annak sokkal lazább a szerkezete mint a birsnek..
Ha a "hordós" káposztára gondolsz, abba mindig teszek szeletelt hagymát. Ízesítéshez mehet hozzá cikkekre vágott birsalma, alma. (Régen mindig vadalmát tettünk bele, az apró volt, és egészben tettük a káposztához. Nagyon finom volt.) Van aki, csípős paprikát is tesz hozzá, mi nem szeretjük csípősen.
Nálunk már lefagyott a bohóc paprika, a rajtahagyott érett, de hibás termések is megfagytak. Jobban bírja a hideget, mint a lila paprika, az első gyengébb fagyokat még kiheverte, de a -5 már sok volt neki. A lila már fagypont fölött is kókadozik, ha sokáig van hidegben, magához se tér, hiába nem kapott fagyot.
Az Etnára hasonlító, csokros, hegyes paprikát bevittem az üvegházba, ott van még fűtés. Azon talán még megérnek a zöldek.
A lilákat levágtam, a szárán hagyva próbálom megszárítani.
Ha a Vilmos augusztusban-szeptemberben érik, akkor a télre szánt darabokat még júliusban leszedhetik, jócskán zölden, különben nem bírnák ki a fél éves tárolást.
Biztos, hogy Vilmos. Augusztus-szeptemberben érik, kb 1 hónapig. Ilyenkorra már a pálinkája is rég lefőtt. Fáról szedve nem besárgulva de a teljes méretet elérve hűtőben a zöldségesládában 5 fok körül gyönyörűen eláll. Mostanra besárgul persze meg van ami megbarnult de már tavaly is kitapasztaltuk hogy így jó sokáig. Almából is eltettem sokat, ez a póthűtőm, ilyenkor főleg gyümölcs van benne.
Egy bohócsapka tő ki van ültetve az üvegházban. Októberben leszedtem róla ami jól nézett ki, kicsit megmetszettem hogy kisebb legyen a körmérete. Körberaktam a tövét vastagon falevéllel és körbetekertem fátyolfóliával. Még él bár volt -5 is. . Ma leszedtem róla a maradék paprikákat, szépen megnőttek. Persze ha komoly mínuszok lesznek akkor nem éli túl, de hát voltak mostanában olyan telek amikor csak pár napig volt komolyabb fagy. Maradt bent egy másik paprikatő is amit nem tekertem körbe, az meghalt.
A Vilmos körtének kell jópár nap míg beérik, egy hétnél több is lehet, de érdemes kivárni. Én tettem el augusztusban a hűtőbe pár kiló vilmoskörtét, mostanában veszegetjük elő. Amikor kivesszük sárga de kemény . Pár nap kell neki a pulton hogy ehető legyen.
Én olvastam olyan káposztasavanyítás receptet ahol egy.egy réteg felszelt hagymát is tesznek bele. Én nem próbáltam, és arra sem emlékszem, hogy hol láttam. Nagy receptolvasó vagyok...
Palántaárusoknak, cseresznyepaprika vetőmag. Csípős. Jelentősen eltér az ismert cseresznyepaprikáktól. Erőteljes növekedésű, óriás bogyójú, a bogyók felállóak. Nagy hozamú fajta, az időjárási viszontagságokat jól tűri. A nagy méretű bogyói exportra, savanyításra, káposztával töltve és ipari célokra egyaránt kiválóak.
Az El Remoról az ellentmondó információk miatt letettem, helyette a Numex Suave lesz, piros és sárga. A zébrange és a piquillo marad, egyiket sem ismerem, de enyhék és mutatósak.
Olyan ritkán rendelek magokat... végül is kis kiszerelés, nem drága, tizenakárhány éve ugyanonnan rendelek, bevált. Ezeket az új magokat is ki kell próbálni, egyszer élünk:)
Az eltett tulipánnak új levet csináltam, máris jobb. Töltöttem párat, raktam 2 kis csészébe, egyiket olivaolajba, másikat sima napraforgóolajba. Az oliva konkrétan mintha megfagyott-bekocsonyásodott volna a hűtőben, kiengedve ehető, de ízre ugyanolyan mint a másik. Árra nem éri meg ebben eltenni.
Azt szeretném kérdezni, hogy szokott -e valaki úgy savanyítani káposztát, hogy nem csak sót, birsalmát, pirospaprikát ad hozzá, hanem vékonyra szeletelt hagymát is?
Ugyanis ma szeretnék elkészíteni egy adag káposztát, és az jutott az eszembe, hogy mi lenne ha hagymát is savanyítanék hozzá?
Nem tudom miért, de arra gondolok, hogy nem lehet, hogy a hagyma megpuhítja a káposztát? Vagy semmi gondot nem okoz?
De ha nem tesz "kárt" a savanyítás folyamatában, akkor miért nem hallani róla, vagy csak Én nem találkoztam eddig ilyen hagymás-káposztás savanyúval?
Esetleg van itt aki már fermentálás közben kipróbálta ezt a duót?
Úgy érzem nem kis zavar van most a "virti térben".
Vinik a cseresznye paprika kapcsán arra gondolhatott, hogy azt tudja, hogy ami neki termet cseresznye paprika, csak azt nem, hogy pontosan milyen fajta lehet.
És amikor arról írt, hogy "Egész biztos, hogy évente három alkalommal vásárolok káposztával töltött cseresznyepaprikát.."
akkor nem az almára gondolt, hanem a gigant, vagy óriás cseresznyére, mert azt is töltik káposztával, nem csak az almát...
Zöld, és piros színben is kapható, egy közepes sárgabarack méretével megegyező nagyságú, erről írtam lentebb Én is,
hogy évekig volt otthon, de már amióta elköltöztem a hely szűke miatt nem ültettem, holott finom, és mostoha körülmények között is jó termést produkál.
Mostanában az esetek 80%-ában zöldes színű zellergumót árulnak a boltokban és a piacon is. A piacon úgy fordítják a kofák, hogy ne látszódjon a zöldes rész. Azt hallottam ezeket megsütötte a nap és mérgezőek, ezért sosem veszek ilyet. Vagy nem veszélyesek?
Vettem most az egyik üzletben Vilmos körtét, de jó zöldek és kemények. Mikorra fognak ezek beérni?
Létezik olyan ember, aki nem ismeri a klasszikus cseresznyepaprikát? Még árulják is savanyúságként. Magyarországon alap...
Fiatalon azt sem tudtam, mi az a csili, a cseresznyepaprika meg már ott piroslott a vasárnapi húslevesben, vigyázva, hogy ki ne fakadjon, mert akkor jaj a kényes bélűeknek...
Nem tudom, mennyire függ össze az érés a csípősséggel; éppen ma ettem enyhe bepirosodott harangpaprikát, meg egészen apró zöldet, amelyik tisztes kapszaicintartalmat érzékeltetett. Viszont az éretteknek van egyfajta gyümölcsös beütése, ami nagyon kellemes.
Nekem kétféle csípős paprikám van, az ún. macskapöcsű, a másik ez a fotón. Tegnap hoztam be a fóliából. Nagyon mutatós felfűzve, de ez sokkal csípősebb, minta macskapöcsű. Nem tudom milyen fajta, azt sem, hogy honnan került hozzám.:
Ez ilyen apró, most kezd pirosodni
Ezen kívül rendszeresen veszek a savanyúsnál káposztával töltött cseresznye paprikát a piacon.
Szerintem nyugodtan csinálj új levet a paprikára. Én céklával már megtettem egyszer. Nekem is minden olvasott szuperrecept ehetetlenül savanyú. Az uborkát mát kikísérleteztem, de minden mást kóstolgatva kell eltennem és persze nem sikerül rögzíteni hogy végül mennyi az annyi.
Ha a zacskóra rágumizol egy fél golyóstollat, stabilabb lesz a nyílás.
A golyóstoll nyílása szükség szerint tágítható, ez mézeskalácsmáz festéséhez van. Ennek a típusnak lecsavarható az eleje, ha eldugul, tisztítható a zacskó leszedés nélkül. Mostanában jó minőségű a porcukor, ritkán van erre szükség, de régebben voltak a cukorban maradék kristályok, gyakran kellett tisztítani.
Mélyhűtő tasak van rágumizva, az elég erős, de sajtkrémhez tejes zacskó is jó lehet, az erős.
Lemaradt, hogy habzsák, mini csillagcső amivel könnyedén tudod a chiliket tölteni!
Vagy ha nincs habzsákod, akkor egy erősebb zacskó, és nagyon pici lukat vágj a sarkába, de ehhez könnyű krémes töltelék kell, mert e zacskó könnyen szétrepedhet.
És a lényeg, hogy ezek nem tarthatók el sokáig, még ha olajba vannak is, szerintem max 2 hét a hűtőben, mivel a krémben nincs hozzáadott tartósító.
A neten szupernek hirdetett savanyú recepttel idén megjártam már Én is, ezért megfogadtam nem fogok többet kísérletezni, van egy jól bevált receptünk, eddig is azt használtam, ezután sem fogom lecserélni.
Gondolkodok, hogy mit lehetne tenni a túlzottan savanyú paprikáddal, talán pár darabbal próbáld ki, hogy milyen lesz ha lecsöpögteted, és egy kis üvegbe átpakolva olajjal felöntöd.
Az olaj lehet valamennyit enyhít rajta, és mire tölteni akarod, már lágyabb ízt ad? De ha leöntöd most, és egy enyhébb levet készítesz, szerintem az már nem fog rajta "gyengíteni", max csak abban a helyzetben tartja amibe most van, habár ez csak tipp.
Ebben lehet valami, mert nagyon ingadozó volt az idei chilik erőssége, eddig még ilyet nem tapasztaltam, és az idei szárazság ebben biztos nagymértékben közrejátszott,
mert hiába kapott napi szinten vizet, csak vegetáltak, bezzeg az őszi esős időszak után mintha minden újjáéledt volna.
Hétvégén átnézem a paprikákat, és ha találok még valahol óriás cseresznye paprikát (már évek óta nem ültettem, holott nagyon jó, tölteni is), akkor küldök.
Valahogy félreolvastam Judit nekem írt válaszát, tényleg nem cseresznye- hanem almapaprikát írt... Az agyam azért nem az almapaprikát vette be, mert arra a célra amire szeretném (nem káposztával-ilyesmivel tölteném, hanem kecskesajttal) arra ez túl nagy és vastag falú. Amolyan kis olajban érlelt "antipastikat" szeretnék, ritka csemegének, ha jönnek a gyerekeim.
Tavaly kipróbáltam mini sült-savanyított snack paprikából, ez nagyon finom lett, de pár hét után szétázott, zavaros lett. Piro para javasolta, hogy tegyem el savanyítva a paprikát, és csak fogyasztás előtt pár nappal töltsek-olajozzak, amennyi kell.
Végül a megbontott tulipánnal tettem egy próbát, kiskanállal egész ügyesen tölthető. Viszont túl ecetes lett a savanyítólé, így a paprika is... direkt minipaprikák eltevésének néztem utána a neten, szinte mindenhol túlzottnak éreztem az ecetet, de elhittem:(
Kb. 10napos az eltett paprika, ha most leöntöm a levet és újat csinálok, javul vajon?
Nem annyira túlárazott, s ne csak az összetevőket nézd. Dolgoztam édesiparban is, onnan sejtem. Kell 'rizságyú', ahol is keverés közben nedvesítik, majd melegítik a rizst - hasonlóan működik, mint a pattogatott kukorica esetében, csak itt plusz víz kell hozzá. Puffasztás után fűthető, forgó üstökben ráolvasztják az előre bekevert ízesített cukrot (ami persze folyékony állagú), addig forgatják, míg ki nem hűlik a zizi és nem ragad össze minden szem. Ezután összekeverik a különféle színű-szagú-ízű szemeket, majd zacskózzák, dobozolják és mehet a boltba. Ez egyszerűnek hangzik, de igencsak idő-, eszköz- hely- és munkaigényes folyamat - mindennek ki kell termelni a árát, s az sem baj, ha marad némi haszon is...
A Zizi soha nem volt olcsó. Legalábbis ahhoz képest, hogy tulajdonképpen csak levegő cukormázzal. ;) (Zacskóra vettük, nem kilóra, azért tűnt elfogadható árúnak.)
Brutális az infláció is, de ebben az esetben ez egy mesterségesen túlárazott termék. Filléres összetevőkből készül. Talán a nosztalgiahullámot próbálják meglovagolni. Rövid távon sikerülhet, de hosszú távon nem fog menni ebben a gazdasági helyzetben.
5800 ft/kg a mesterséges aromákkal felturbózott cukrosrizsért. Nem semmi... Ilyen áron már jó minőségű kolbászt, sajtot és őrölt fűszerpaprikát is lehet kapni.
Meg hát gondolom, sokat kell rendelni, hogy a futár költsége elhanyagolható legyen a zizi árához képest (vagy ingyen kivigyék).
Nekem málna alakú, töltetlen málnacukor kellene, találtam is webáruházban. No de nem fogok futárral kihozatni egyetlen zacskó savanyú cukrot. Több meg nem kell.
Igazából azt se tudom hány fok van. Két hőmérő van egymás mellett, az egyik 9, a másik 13 fokot mutat. Valszeg az utóbbi a jó. Ennyi szokott lenni télen fűtés nélkül ebben a szobában. Ha van fűtés, akkor felmegy 15-16-ra.
Szoktak, persze. Olíva bogyót is szoktak, ami fele akkora. Ezeknél nem macerásabb a tulipánpaprika se, annál mégis egyszerűbb megoldást keres. Ezért javasoltam a csípős almapaprikát.
A harangpaprikára ez biztosan igaz, a lebernyegekbe simán bele tudok harapni, és nem csíp. Az ereket, magházat már nehezen, csak nagyon kis darabokban tudom megenni.
Valahol olvastam olyat, hogy a vízellátás bizonyos ingadozása a fejlődési folyamathoz képest indukálja a kapszaicin termelődését. A harangpaprikáról pedig olyat is, hogy nagyon egyenlőtlenül oszlik el benne: a kilógó lebenyek húsában kevés, az erekben, magokban a többség. Persze, a többi paprika erei is erősebbek, de talán nem annyival.
A lila paprikám számomra addig ehető, míg lila és nem nőtt meg a végleges méretére. Ahogy nő és aztán ahogy pirosodik, egyre erősebb. A bohócot is csak éretlenül tudom megenni, az éretteket csak valamibe belefőzve, felhígulva.
Mi tavaly toltuk a begyújtás, de azt mondta egy ismerős, hogy nem érdemes "játszani" vele, mert a falak nagyon lehűlnek, és sokáig tart míg újra felmelegednek.
Ezért már 3 hete fűtünk. Mert bár odakint volt, hogy napközbe 20 fok volt, de az éjszakai levegő lehűlt, és a lakásban is hűvösek voltak a reggelek.
Ha azt állítják, hogy az el Remo nem csíp annyira, az így lehet. Én pont a piros, a sárga, meg a csokiszínű alapján írtam, hogy méregerős. Legalábbis nekem.
Emlékszem, írtad. Én is venni fogok most Hokaidot, aztán meglátom hogy lesz. Kanadait nem veszek, mert az nagyon finom ami van, 1 tövön 5 szép méretes tök is fejlődött.
De szoktál Hokaidot is. A Hokaido a kanadaival nem porozzák át egymást igaz?
mert szeretem a kanadait is, de a Hokaido nagyon megtetszett. 4-be vágva sütöttem, csak fogom a kezemben mint egy nagy szelet süteményt és befalom bőröstül.
Vettem egy hokaido tököt, mert még nem ettem ilyet. 4-be vágtam, 1 óra alatt sült meg. 1-et most ettem meg héjatól, az állaga tetszik, az édessége határeset. Azt gondoltam a többi fajtánál kicsivel édesebb lesz, mert több helyen olvastam hogy nagyon édes. Összességében ízlik, nem szedtem meg a magját, venni fogok tavasszal.
Ahonnan rendelni szoktam, az El Remo-t ott enyhének írják. Más oldalakon nézve: Gombai Chili-n 100 000-350 000, a chilimag.hu-n 400 000-500 000, külföldi oldalakon enyhének/"alacsony hőfokúnak" írják... totál más infók. Akkor ezen elgondolkozok.
Jelenleg a chocolate van, bár ez már 3.éves fogott mag, nagyon erős de még épp kóstolható, gyümölcsös chiliszószba megy 1-2db ebből, de tölteni nem akarnám.
Ízre-roppanósságra-falvastagságra a Peter Pepper vált be, ebből és nagyrészt a tulipánból van az alap chiliszósz, de a PP a hülye formája miatt nem tölthető. Tulipánsavanyúságból egyet megkezdtem próbának, finom, de a töltése ugyanezen okból felejtős.
Cseresznyepaprikát még nem próbáltam(emiatt nem vetnék, de ha kapok még a piacon, pár szemet savanyítok), köszönöm a tippet!
A kapszaicin olyan, hogy hozzá lehet szokni. Van, akinek ehető az is, amitől az átlagember lángot fúj, mint Süsü. Másrészt a körülményektől erősen függ, hogy egy adott bogyóban mennyi termelődik. Most eszegetem a fagy elől bementett harangpaprikákat. Akad olyan, amelyik egészen enyhe, egészben is befér. És van, amelyik meglehetősen fickós.
az en meglatasom, hogy a habanero egy teljesen eheto paprika. raadasul maskepp is viselkedik a szervezetben, mint a klasszikus magyar erospaprikak. jobban birja a gyomrom. nyilvan, nem ketnyaklora kell enni, hanem vekonyabb szeletekre vagva. nalam az egyik nyero paprika. persze, nem en tenrmelem, hanem idonkent veszem a piacon termelotol.
Néhány éve kaptam valakitől Habanéró magot. A termés finom volt, reggelihez megettünk 1-1 szemet, de jó erős volt. Majd következő évben vetettem a magjából de az olyan erős volt, hogy ha csak ránéztem, már attól is könnyezett a szemem. Nem tudom ilyen hogy fordulhatott elő, azóta se vetek.
Csípős almapaprika tölteni nem lenne jobb mint a chili? Kevésbé csípős, de ha nem elég, lehetne az üveget díszíteni 1-2 chilivel. Már 1 db ketté vágva is dobna az aromán.
3-4évente rendelek magokat, a köztes időben fogott magból vetek. Az idei év katasztrofális volt, nem tudom miért, talán az extrém szárazságnak/hőségnek tudható be... vagy a polosoknak:( Paradicsomból valahogy a szép dús fürtök elmaradtak minden locsolás-mulcsozás ellenére. A Sungold aránylag jól hozott, az Ivory Pear is, de ezekből sem ártana a vérfrissítés, és ezek mellett próbálnék újakat.
Chiliből valami középerős, savanyítható-tölthetőt keresnék. A tulipánpaprika hihetetlenül bőven termett, egyetlen tőről lejött több üvegnyi chiliszósz, és a fagy előtt leszedett zöldek savanyítva lettek, de olyan idétlen formájúak, hogy nem tudom hogy tudnám tölteni... erre keresek alternatívát.
Angolul egy csomó érdekes dolgot írnak a xéniáról. Azt kell beírni a gugli keresőbe, hogy xenia effect, és a találatok mellett ott van, hogy oldal lefordítása. Pl.:
De gondolom pár óra múlva ennek már nyoma sem volt.
Nálunk reggel minden zörgősre volt fagyva (-4,8°C), de a legtöbb növény később magához tért. A retket nem néztem, remélem, az is... Csak egy rész van letakarva, de az is csak hálóval. Elég kevés időm van mostanában a kertre.
Csak ne szedd le a magokat száradásig. A húst megeszed, vagy legalább felhasítod pár helyen, hogy a mag ne penészedjen, mert erre már lehet, hogy sor került.
Van a xénia jelenség. Amikor a virágpor kihat a termésre.
Legismertebb esetek az alma és a kukorica.
Pl. a Golden alma piros bemosódásos lesz a piros porzófajta miatt, ilyet már biztos sokan láttak.
De ez csak egyes növényfajták esetében jellemző.
Azt el tudom képzelni, hogy valami rügymutációs genetikai hiba (pl. a virág sejtjeiből hiányzó génszakasz) miatt itt elő tudott törni a virágpor hatása.
A paprika magjai már a színeződés előtt beérnek. Ezt onnan tudom, hogy amikor először láttam életemben kaliforniai paprikát 2000 körül (egy kollégám ette), elkértem a csutát, mert el akarta dobni. Na, az a paprika még teljesen zöld volt. Megszárítottam az egészet egyben, a következő évben palántákat neveltem, és lett rendes termésem. 2 vagy 3 színű, erre már nem emlékszem.
Hogy megint analógiával éljek, ha a porzó hatással lenne a termésre, az olyan lenne, mintha a fehérbőrű anya hasa szülésig szépen megfeketedne, ha az apa fekete bőrű... :-)
Több helyen olvastam, hogy a paradicsom magja már a termés bepirosodása előtt érett. A paprikánál nem tudom, hogy van, kerestem, de nem találtam ilyesmit. Valamennyire az a furcsa termés is piros volt, reménykedjünk, hogy az úgy már elég.
Ha áll még egy kicsit, nem árthat, csak el ne kezdjen penészedni.
Az általános szabályszerűségek szerint igazad van. Csak éppen itt látunk valamit, aminek azok szerint nem is szabadna léteznie. Jó lenne valami emészthető magyarázat, mert csodákban nem hiszek.
Persze, ott van még, amit lahuba említett, hogy véletlenül éppen olyanra mutálódott, ami félúton van a szomszéd növény felé. De ilyen eséllyel akár a pollen is csinálhatott valamit, amit nem szokott.
ezért vannak vetőmagtermelő cégek, akik meg garantálják.
egy-egy fajta vetőmagként való magfogásának meg vannak a méterben (több száz akár) megadott védőtávolságai, amin belül nem lehet rokon másik növény egy darab sem.
Először én is teljesen reálisnak tartottam, hogy a megporzás után a termés a két egyed keveréke lesz.
Aztán utánaolvasva tudtam meg, hogy ez csak a fogott magra igaz.
De miért nem igaz ez az állat és ember esetén is? Hiszen ott a születő utód a két egyed keveréke lesz.
Ezt próbáltam feloldani, és a következőre jutottam:
Az állatvilágban a termés megfelelője az anyaméh, amely kineveli az utódot, ez még az anyaszervezet sajátja teljesen.
Ez a termés hordozza ki a két ivarsejt egyesüléséből keletkező magot, ami tulajdonképpen már az új egyed embrionális formában.
Ezért a termés még teljesen az anyaszervezet szerves része, ahogy az anyaméh az állaté, és a születő új egyed a növényeknél a termésből fejlődő mag, az állatoknál az anyaméhben kifejlődő újszülött...
A pollen nem befolyásolja a termést. Ha egy sor hegyes paprikát é egy sor almapaprikát ültetek, a hegyesen csak hegyes, az almán meg csak alma fog teremni.. A pollen a következő generációban fejti ki hatását.
Sötétben tapogatózunk, mert pl. fogalmam sincs, milyen mechanizmuson át alakul ki a paprika termése valamilyen alakúra. De nagyon úgy néz ki, hogy itt a pollenben levő fejlődési program is működött. Az én értelmezésem szerint a mutáció ennek szükséges feltétele volt, a többi - nem mutálódott termés is kaphatott pollent, de rajtuk nem látszik.
Mindenképpen vesd el a magját! Lehet meglepetés lesz az utódoknál is. Én gyümölcsfámnál találtam rügymutációt egy hajtásnál. Tovább oltottam, de nem sikerült. Itt nagy az esély az öröklődésre.
Én inkább úgy közelíteném, hogy ha egy tövön egy termés különbözik a többitől, akkor ott rügymutációról lehet szó.
Ebbe elvileg a pollennek nincs beleszólása, a mutáció révén jön létre egy eltérő tulajdonság.
Az viszont igaz, hogy annak igen kicsi a valószínűsége, hogy egy ilyen rügymutáció éppen véletlenül egy olyan alakot hoz létre, ami hasonlít a szomszédos növényéhez...
Hogy rügy- vagy egyéb mutáció, azt nem tudom, de mással nemigen magyarázható, ha egy tövön csak egyetlen termés tér el. A fejlődési rendellenesség inkább eltorzulást szokott okozni. A mutáció + az, hogy oda éppen harangpaprika-pollen került, elég kis esélyű egybeesés, de lám, megtörtént.
Pedig szakembertől olvastam erről, igaz ott a tökfélék elfajzása volt a téma.
Egyesek állítják, hogy a tökjük, cukkinijük, stb. azért lett deformált, vagy túl kemény, mert más tökféle volt a közelében.
A szakértő mondta, hogy az csak a következő generációnál jelentkezik, akármi poroz be, a termés még az anyanövény tulajdonságaival bír, csak magot ne fogjunk belőle.
Ezt igazolják a gyümölcsfák is, ahol sokszor kifejezetten beporzó fajokat tesznek a nemes gyümölcsfák közé, és ez nem befolyásolja a nemes gyümölcsöket.
Pl. nemes meggyfák közé igénytelen cigánymeggyet tesznek porzónak, mégis nemes gyümölcsöket hoz.
De ennek magjából már valamilyen keverék lesz, ha elveted.
A gyümölcsfák nagy része idegen beporzású, nem is termékenyül a saját porától, tehát eleve nem is lehetne megfelelő termése, csak keverékek, attól függően mit hozott a szél vagy a méhike.
És még akár nem is lennének egyformák a fán a gyümölcsök... :-)
Még az összes cserepes virágom kinnt van a kertben, illetve néhány cserepes/balkonos zöldségem is. Nem tudom meddig maradhatnak kinnt, mert olyan erős a párásodás éjszaka, hogy reggelre csurom vizes lesz minden növény. Félek, hogy a rá hajlamosak legombásodhatnak. Pár nap múlva pedig már fagy is lehet éjszaka, habár itt délen nem biztos.
Igen, ebből a szempontból is furcsa az a paprika. Mintha már a fehérözön magját megtermelő helyen is harangpaprika lett volna a közelében. Pedig ilyen helyeken elvileg védőtávolság van.
A növényeknél nem olyan szokatlan a fajok közötti kereszteződés. Van, amikor szándékos, pl. Johannisbeere (fekete ribizli) + Stachelbeere (köszméte) -> Josta. De az ilyesmin dolgozni szoktak az elkövetők. Itt pedig spontán jelentkezett.
Ma ültettem egy meggyfát, de attól félek nem lett elég mély az ültetőgödör. Ültetés után az oltás helye kb. 10 centivel a föld fölé került. Ez baj? Ha igen, akkor holnap kiszedem és mélyebbre ültetem.
Annyit tudok, hogy az oltási hely nem kerülhet a föld alá, mindenképp a föld felett kell, hogy legyen. De a 10 centi kicsit soknak tűnik...
Most kipróbáltam. 200 fokon, 50 perc alatt ennyire sült meg a kanadai tök. Annyi, h. miután lezárom a sütőt, nem veszem ki azonnal, benn hagyom még vagy negyed órát.
A két lengyel parit nem tudtam megkóstolni, egész nyáron csak vegetált. A legutóbbi esők után megtáltosodott, virágzott és tele van zöld parikkal. Már nem érnek be.
A sikert a szőlő hozta meg, Majdnem mind magnélküli muskotályos. Jelenleg 26 tőke van, ebből négy a fóliában.
A gyümölcstermés meglepően jól sikerült, 120 kiló jonagold, 180 kiló őszibarack, kb 1q dió, 68 kiló táltos 6066 szőlő. Lett 40 liter vörösbor. 3 liter törköly.
A pálinka mustrára külön készültek az alábbiak: (Még nem tudom, mikor és hol lesz a 2025-ös, jó lenne az őszi hónapokban)
Balról őszibarack, szőlő, Top end szilva, (ebben van egy szem aszalt szilva) és Stanley szilva.
A kapor az idén jól sikerült, a lengyel "stremski" uborka becsülettel termett egész évben, van és volt kovi ubi folyamatosan.
Nőni már nem fog. Tárolás szempontjából maradhat még kint. nekem enyhe télben mikor nem volt több -10 foknál, a kint hagyott kicsi céklák nem fagytak meg. Egyet meg is hagytam tavasszal, abból lett a mag.
8-10 hónapig tényleg nem áll el száraz helyen sem, március-áprilisig egy része igen.
Nálam a kanadai állt el jobban. Van még két tavalyi példány, hibátlan. Az ízét majd később megtudom, most a sérült idei tököket használom el. A pirosból van néhány, szerintem annak sérülékenyebb a héja.
Köszi. Azt írja, héjja keményebb mint a Kanadaié. neked teljesen megpuhul ha sütöd?
Sajnálom hogy nincs tapasztalatod a tárolással kapcsolatban. Az oldalon azt írják 8-10 hónapig tárolható, ami elképzelhetetlen. Most egy külföldi oldalon olvastam hogy decemberig tárolható. Ki kell próbálni, nincs mese. A kanadai március, áprilisig tárolható, ez sokszor volt nekem. A többit nem tudom.
Ismét sütöttem kis sárga kereket. Változatlanul finom, bár a másik kettő jobb volt ennél. Ez is laza szerkezetű mint a kanadai, én is jobban szeretem a parázs tököt. Ez megint 3 óra hosszáig sült. A parázsnak elég 1 óra.
Eldöntöttem én is azt a kis pirosat fogom vetni jövőre, remélem kapok magot.
De, az 4 növény volt. Más kérdés, hogy a tök a száráról is le tud gyökerezni, és megtette. Ráadásul a maradék trágyarakás volt mellette, és abba.
Igen, el is döntöttem, hogy ennek a fajtának nem előnyös a dércsípés. Idén hamarabb felszedtem. Most sokkal kevesebb lett, talán azért, mert kevesebbet öntöztem.
Köszönöm. Neked földön futott, vagy támrendszeren?
Feltétlen veszek ilyen magot.
Sajnos ahova szántam kerítés mellé nem tehetem, mert arrafelé túl sok a vakod járat. De megoldom. Sajnálom hogy eddig ilyet nem vetettem. A Nagydobosit nagy késsel, baltával tudom szétvágni. Finom, de ez nem szimpatikus. A vékony héjú, parázs tök jobban tetszik.
Múlt évben 2 fészek hozott kb. 30 kg-ot. Tud teremni, ha jól érzi magát.
Én csak ott veszem le a héját, ahol nem szép. Simán meg lehet enni. A húsa nem túl vastag, de nagyon tömör, 'parázs'. És finom. Nekem a kanadai laza húsa nem jön be. Pedig ízre jó volna.
Veszek magot, és nem lesz Nagydobosi jövőre hogy ne oltsák el egymást. Lesz Uchiki Kuri, az idekeveredett kis sárga (ha az lesz a magjából), és Kanadai. Utóbbi kettő nem baj ha keveredik.
Az Uchiki Kuri nem szakad le a kerítésről? Édesnek írják. Valóban finom és ehető a héja is? Ha igen, veszek magot tavasszal. A hátsó kerítésre felengedném. Persze megint az lesz hogy a kanadaival oltogatják majd egymást, de nem baj. Legyen finom tököm ez a lényeg. Bár az is lehet hogy egyik évben ez lesz, másikban az. A Nagydobosiból minden évben kell 1 tő melléjük. Én máshogy nem eszem a tököt, csak megsütöm.
Persze az a legjobb ha csak 1 fajtát vetünk, de nekem nem nagyon számítana akár kanadai, akár a kis kerek teremne. A nagy barnát akarom mindenképp kiszűrni, a többit vetem. Most 7 tő volt, ez után 3 lesz. + Uchiki Kuri hátul a kerítésen. Magától megy a dróton, vagy segíteni kell?
Ha magot akarod szedni, egy fajból csak egy fajtát ültetek. A környéken kevés helyen van tök, már a szomszéd Juci néni is kevesebbet veteményez, nem valószínű az átporzás. De az Orange finom, az Uchiki Kuri vagy valami hasonló megfelel a kerítésre, ezeket pedig lehet sok helyen kapni, így nem szoktam ezekből magot szedni.
Nem biztos, hogy könnyen összejön ugyanazon a növényen hím és nőivarú virág egy időben. Nálam legalábbis nem olyan gyakori.
Most elhatároztam, ha jövőre olyan tököm lenne mint amilyen most a vacak, tövestől húzom ki, ne porozza a jobbakat. Csak 3 tő lesz, a virágok kinyílása előtt védőtasakot teszek rájuk, ha kinyílnak én porozom be saját hímivarú virágával.
Ahonnan a csarnokba vitték a tököt, valószínű sok féle volt vetve. Én szedtem magot a finomból, de nálam is volt 3 féle a Nagydobosin kívül. Az a 3 simán átporozhatta egymást.
Nálam 50 percnél még csak a levét gyűjti ki, áll benne, a tök meg kemény. 200 fokon.
te hány fokon sütöd készre 50 perc alatt? A Nagydobosit elhiszem, az nem lédús, de a többi nagyon. Sok idő mire elsül az a rengeteg lé. A kanadai is nagyon leves.
A magot a csarnokban kértem egy cikk tökből, ami olyan volt mint a jobboldali. Ez a neten hol Muskotály, hol Provincei néven található. nagyon rossz volt, és van még sok belőle. A kis sárga is ugyannak a cikknek a magjából lett.
Ebből sült 2, azok finomak voltak. A Pennyben Muskotály néven árulták, de a neten az nem ilyen.
Tésztába se lehetett volna belegyúrni azt a barnát, vagy átalakítani főzelékké?
Én egyelőre egy sérült Uchiki Kurit használtam el, azt kockákra vágva a mikróban puhítottam és kelt tésztába gyúrtam, zsömleadalék lett. Magában is jó ízű, levesnek is jó, de úgyis kellett zsömlét sütni, és így kiadós is. Ez nem vizes, de az se baj, ha a tök vizes húsú, akkor kevesebb folyadékot adok a tésztához.
Esetleg olcsó, sűrű függöny barkácsáruházból. Van egy régi darabunk eltéve, egy szezont szolgált kint, addig nem szakadt el. Mostanában nem azt használtam, de jövőre lehet, hogy újra fölrakom. Lehet, hogy az a legerősebb. Azt lehet méterben is venni.
Az én retkeim sokkal silányabbak, még nem érdemes egyet se kihúzni. A Tiéd nagyon szép.
Eddig 4 tököt sütöttem. A Nagydobosi nagyon finom volt. A nagy kerek barázdás barna egy az egyben ment a kukába. A kis sárga is finom volt, ebből 2-t sütöttem.
A Nagydobosi 1 óra alatt megsült. A barna 4 órán át sült annyira vizes volt, azt hittem megőrülök mikor megkóstoltam annyira rossz ízű volt. A kis sárga 3 órát sült, de legalább megérte.
Másfél hónap alatt ilyen retkeim lettek. A jánosnapiból keveset vetettem, a Húsvéti rózsa rosszul kelt. Az üresen maradt helyekre óriás hónaposat vetettem, már eszem azt is.
Nóra az üvegszálas rovarháló bevált? Erősnek bizonyult?
Keresnem kell olyan helyet ahol levágnak 10 m-t a 30-ból.
Szerintem mindenki azon morfondírozgat, ami érdekli. Engem egy közeli családtag halála okán nagyon érdekelne, hogy vajon mi lehet abban amit elfogyasztunk,
és saját (kert) szinten igen is tudunk tenni azért, hogy a lehető legkevesebb "szennyeződést" tartalmazza az általunk megtermelt zöldség, gyümölcs stb...
A napokba vágtam le az utolsó nadály leveleket (fűkaszával kb 5 perc időráfordításomba került), nem éreztem azt, hogy "rommá strapál.."-tam volna magam.
Csalán nincs a környéken, ezért az nem kerül az ázadékba.
Egy szóval sem mondtam, hogy egészségtelen amit a kertből eszünk, habár van 1-2 régi szomszédom akitől sosem fogadtam el semmit,
mert tudom, hogy heti szinten mennyi vegyszert használtak, bár lehet tévhitben élek,
de szerintem az a vegyszermennyiség nem jó irányban befolyásolja a talaj összetételét.
De ők piacra termeltek, fontos volt neki az extra termés.
Sosem felejtem el, 1x megkérdeztem a közvetlen szomszédot, hogy mit permetez, azt mondta a borsót,
felakadt szemmel kérdeztem, miért, hiszen már jövő héten szedni lehet,
erre azt mondta a piacost muszáj, de a sajátot nem fújta le:)
Ha esett az eső már ment gomba ellen permetezni, ha sütőt a nap akkor tápoldatozott, nem volt olyan hét, hogy ne fújt volna valamit a kertre.
A palántacserés paradicsomokon nem lehet csodálkozni, hiszen egy zellerkockába voltak.
Ők biztos még kisebb korukba kiültették, hiszen mondták, hogy ez kimaradt, azért tették ki.
40 centi magas palánták esetén még csoda, hogy éltek olyan körülmények között.
Nóra, néztem a blogodban milyet vettél, aztán kerestem. Obinál 1.600 ft métere, és mindenhol ezren jóval felül az ára. Jól jártál hogy hamarabb vettél. Nekem ez már túl sok.
Nagy melegben még nem lehet felrakni a fátyolfóliát igaz? 2 évet bír ki egy darab tavaszi-őszi használattal. 1 újat most tettem fel, félek ha szétmegy fel kell hagynom a retektermesztéssel. Hogy kéne megoldani? nagyon szeretem a retket.
Én ma vettem dughagymát, de nem kerül még földbe, szerintem ahhoz túl enyhe az idő. nem akarom hogy nagy hajtása legyen mire jön a hideg. Majd valamikor eső előtt, mert aztán már nem megyek rá a kertre.
A fokhagyma földben, általában tavasszal szokott kihajtani, és mindig szép nagy fejek vannak.
Az én salátám épp csak kikelt, nem tudom lesz-e belőle valami.
Erre írtam anno ezen fórumon belül azt, hogy el lehet őket rakni télire. Kisebb oldalhajtásokat gyökereztetve, ~5-15 fokos helyen, kevés napsütéssel, ritka locsolással már áprilisban ki lehet őket ültetni. A szárról le kell szaggatni (nem vágni) a leveleket és csak a felső 20-30 centit kell a föld felett meghagyni - a többit ásónyomnyi mélységben el kell hantolni. Ha időben gyökeret ereszt, akkor nem kell aggódni az enyhébb fagyok miatt sem - kihajt. Ha nagyon kedvez neki az időjárás, akkor szabadföldben fél-egy hónappal előbb lesz termés, mint a szokásos módon termesztett esetében. Meg persze valamennyivel több is lesz a termés, mert nagyobb gyökértömeget növeszt, nagyobb felületen képes felvenni a tápanyagokat és a vizet.
Igen. Még most is növekszik és hozza a temérdek virágot, csak már nincs értelme. leszedtem a félérett és zöld szemeket, tegnap raktam komposztálóra a szárakat.
Olyan Agrosem-es magot vettem, amilyet a szentesieknél lehet kapni. Kiskertbe hatalmas adag, eddig jól is keltek. Nem tudom a más fajtájúak mennyire különböznek ettől.
Nekem nem mindig sikerül a tavaszi kártevőáradat miatt. Tavaly sikerült, az pár évig jó, de sose lehet tudni, mikor sikerül megint, jó, ha van valakinél tartalék. Nem tudom, termesztik-e még az ismerősök, akiktől kaptam.
Nálunk ezen a nyáron nem volt földibolha-invázió. Múlt évben igen, akkor a tormát tarolták le teljesen.
A karórépa tesztelése éppen folyamatban van. Elsőre nem egyénieskedtem, úgy készítettem, ahogy a skótok írják. A párom most érdeklődött, hogy kiszedheti-e mind... Szóval megtartjuk. És már agyalok az egyéb lehetőségeken: el tudom képzelni céklával, de akár birssel kombinálva is. Utóbbiból irdatlan sok termett; a fiatal fa hősiesen teljesített.
A karórépa egyetlen hátránya, hogy a legnagyobb aszályban kell elvetni. Mivel számottevő takaróanyagom nem volt, két rosszacska deszka közé húztam a sort, azok legalább a mellékét árnyékolták. És így a Stardenburdenhardenbart-ok megfékezése is megoldódott. További mellékhatás: egyenes lett a sor. :-)
Nálam tavasszal nem sikerül, annyi kártevő lepi el. Mindig a fokhagyma után vetem. Igaz, hogy akkor tényleg jönnek a földibolhák, de azt jobban túl szokták élni, mint a tavaszi ormányosbogár, tetű, káposztapoloska kombinációt csigákkal kiegészítve.
Egyszer nekem is adtál magot és nem tudtam a földibolháktól megvédeni. is agyalok rajta. Most néztem, lehet kapni magot, tavasszal újra teszek vele egy próbát. :)
Nem szoktam felszedni. Ha nagyon hideg van (egész nap fagy éjjel mínusz tizenfokokkal), akkor letakarom duplán fátyolfóliával, ha van bezsákolva lomb, szórok a tövére. Ilyenkor valamennyit szedek vödörbe, a földhöz fagyott fátyolfólia alól nem tudnám kihúzni.
A legutóbbi telet takarás nélkül átvészelte.
Télállóbb, mint a tarlórépa, az nálunk hamar kifagyott. Kemény teleken a karórépából takarással is tönkrement pár tő, de mindig megmaradt annyi, amennyi kellett.
A lombja is elég jó, levesbe bele szoktam főzni.
Nálunk a gyökere nem kukacosodott, ezt lehet rovarháló nélkül termeszteni, a retket nem.
Ez engem is érdekelne. Nem a dugvány, hanem most rengeteg kisebb-nagyobb palántám lett a kertben. Befőzéskor a vizet a kertbe vittem, amiben ott voltak a magok, s most szinte mind életre kelt.
Jó lenne látni egy tanulmányt arról, hogy az ország több pontján lévő magánkertekből bevizsgált termések mit tartalmaznak,
Minek? Fölösleges ezen morfondírozni, úgyse tudunk rajta változtatni. Meg kell próbálni a lehető legjobbat kihozni, optimális energiaráfordítással. Tudom, hogy jobb lenne az ázalék, mint a Wuxal, de épp elég dolgom van nadálytő- és csalángyűjtés nélkül is, nem éri meg rommá strapálni magam és kerülgetni a büdös edényt. Néha azért csinálok, tudom, hogy hasznos, de gyakrabban nem. A kert nem kap műtrágyát, a cserepek és a palánták igen. Szerintem ettől még nem lesz sokkal egészségtelenebb, amit eszünk, a kert talaja se megy tönkre.
(Amit a palántacserén kínáltak, azok a paradicsompalánták azért elég sanyarú állapotban voltak.)
Én úgy csináltam, hogy a bogyókat kinyomkodtam a héjából, a héjakat félretettem. A belsejét felforraltam, szűrőn átnyomkodtam. A birset negyedeltem, kimagoztam, géppel felszecskáztam. A birset, a szőlőlő levét és héját ízlés szerinti mennyiségű cukorral összefőztem. Lehet ízesíteni fahéjjal, szegfűszeggel, citrommal, én nem tettem.
Van még kb 2 kilónyi otellónk a tőkén amit nem ettünk meg, lassan aszúsodik, fel kéne használni. Birs nincs, de van japánbirs kb. 3 kg terméssel. Külön-külön mindkettőre találok recepteket, de egybefőzve nem, pedig pont ez az ízvilág lenne jó benne:)
Azt írták, a japánbirs héjastól, felkockázva, de a szőlő mikor és hogy menjen bele? Külön kell főzni, passzírozni? Ezt nem szeretném, a héját pont szeretem mindennek lekvárban is, és a magok sem zavarnának.
Kis mennyiség lenne, ennyi miatt sem szeretnék sok macerát
Jajj, tényleg! De így rákeresve se találtam, akkor gondolom nincs nekik.
De ha általános virágföldhöz keverek érett trágyát, kávézaccot és fenyőfa alatti tűleveles földet, akkor az ilyen keverék szerintem savanyú kémhatású lesz nagyjából.
Hely az nálam sincs. Én a környező fákra (alma, körte, cseresznye) futtatam fel, így nem foglal semmilyen plusz helyet és nem kellett támrendszert csinálni neki.
Savanyú virágföldet keresek ebben az áruházban, de nem találtam. Kerestem savanyú virágföld és B-tipusú virágföld néven is a keresőbe beírva, de semmi. Szerintetek milyen néven keressem?
Akár a hagyományos birs-sajt, akár a lekvár régimódi főzése (üstben) órákig tartó folyamat. Persze - éppen ez a cél - alaposan be is sűrűsödnek. Nem szokott panasz lenni a kocsonyásodás elmaradására.
Mondjuk a pektin gyűjtőnév sokféle oligoszacharidra. Lehet, hogy van közöttük főzésre érzékenyebb. És az is lehet, hogy amit a boltban árulnak, az pont olyan. Az valószínűleg elég homogén termék, a gyümölcsökkel ellentétben.
Hú, ez az Othello-birs lekvár nagyon csábítóan hangzik!
Ha több Othello szőlőnk lenne, kipróbálnám, de amennyi van, azt megesszük. Nagyon szeretjük.
Én is szoktam birslekvárt csinálni. Kajszibarackunk nincs, abból nem tudok, de sok süteménybe pótolható birslekvárral (pl. linzerkarika ezzel összeragasztva, tetején durvára vágott, rápirult dióval). Nem ugyanaz, de finom. Amikor jó termés van, jut sajthoz is.
A pektinről soha, sehol nem olvastam olyat, hogy hosszú hőhatásra bomlana. A kereső sem tud ilyenről. Ezenkívül éppenséggel tegnap állítottam elő bő 5 kg-nyi gyümölcsből birs-sajt. Hosszas főzéssel! És még a maradék főzővíz is kocsonyás lett; ma azzal csináltam kompót.
Szerintem az információ elkeveredett. Tortazselé-porok használati utasításában szerepel, hogy ne forraljuk hosszan. De azok nem pektint, hanem zselatint szoktak tartalmazni.
A pektin bomlik hosszú hőhatásra. Úgyhogy akár bele se tetted volna ha 1 órát főzted. Nem véletlen az a 3 perc és az se, hogy nem szabad szárazdunsztba tenni a pektines lekvárt.
Amúgy én már öreg vagyok, de úgy tanultam hogy a lekvár az, ami egynemű, pl darált gyümölcsből van, a dzsem pedig darabos.
67 dkg-os Húsvéti rózsát vettem fel. Kinyújtott karral fogom hogy beleférjen a képbe.
Sajnos rosszul kelt, csak néhány van. 5 szem Jánosnapit vetettem, kicsit kisebbek, de mind megvan és még nőnek. A Müncheni sör is 5 db, azok nagyon kicsik még.
Az üresen maradt helyre sok hónaposat vetettem, óriás kerek. Néhány már szép nagy. Szerintetek kibírják a földben még 1 hétig? Akkor jön fiam és meghagynám neki.
Kérdés, hogy a hazai rovarokat hogy befolyásolja. Előállhat olyasmi, mint amitől a harlekinkaticával kapcsolatban félünk, hogy esetleg valamelyik hazai fajt kiszorítja, fölzabálja.
Egy alkalommal az egyik multinál néztem egy cs. lecsópaprikát. (nem akartam venni, de ott jártam). Nemzeti szin a csomin, Hazai termék felirattal ( téli hónapban volt). Származási hely " Albánia" Xartam be a röhögéstől, no meg a sírástól.
Az a baj, hogy a lekvárba nem csupán édesítőszerként kell a cukor, hanem a tartósításhoz is. És az állagra is hatással van. Az egyéb édesítőszerek ezeket általában nem tudják.
Ott rontottad el, hogy 5:1 arányhoz használtad a 3:1 dzsemfixet. A pektinhez cukor is kell, azzal együtt sűrít. A szükséges arány rajta van a csomagoláson.
Nem tudom manapság ez hogy működik, de a nagymamám falun lakott és a 80-as, 90-es években még vitte a kerti terményeit a helyi élelmiszerboltba eladni. Manapság viszont a boltok gondolom többnyire spanyol, olasz, egyiptomi, görög gyümölcsöket-zöldségeket árulnak. Meg valamennyi hazait is, de annak többsége üvegházi vagy éretlenül leszedett szabadföldi gyümölcs.
Azért lehet kapni még májusban is az előző ősszel leszedett almát, körtét.
Biztos vannak kivételek is, pl. a hazai dinnye nyilván szabadföldön terem. De a retket, petrezselymet már képesek idehozni Olaszországból, pedig könnyen megteremne itt is.
"a növényekben már rég nincs annyi vitamin, -ásványi anyag amit elviekben tartalmazniuk kellene"
Ez mind igaz is, a boltokban (áruházakban, LIDl, Tesco, stb.-ben) vásároltakra. Ők tápoldatokban, vegyi anyagok között nőnek, kényszeredetten. Olyan ez, mint a csírke a 1/ ncm.-es ketrecben halliszttel etetve, és a tanyasi, falusi kapirkáló közötti különbség.
De a kertben termelt hagyományosak trágyázott, gyomlált -nem gyomírtózott kertben növesztett, nap érlelt gyümölcs, zöldség íze és tápértéke is más.
A körtelekvárra visszatérve, (az asszonypajti is szokott mérgelődni, hogy pl. a baracklekvár nem akar megaludni. 🤣 Hiába mondom, hogy ez nem lekvár, csak dzsem. A lekvárt reggel kezdjük el főzni, délben van belőle cibere, este lesz lekvár. (pedig falusi a csaj, de nem emlékszik, hogy anno az anyja hogy főzte.) Kalákában szomszédasszonyokkal pletykálgatások közepette reggeltől-estig.
Igazából a gyümölcspektint azért spórolják ki a dzsemfixekből, mert a kilónkénti ára durván 20 ezer ft. Szóval, ha az ember biztosra akar menni, akkor kilónként 3 tasakot is beletehet a gyümölcspépbe, de akkor a tartósítószer és citromsav mennyisége is háromszoros lesz. Ráadásul többe kerülne a dzsemfix, mint maga a gyümölcs.
Legegyszerűbb lenne a régi módszer szerint főzni a lekvárokat, fele gyümölcs, fele cukor, csak hát cukorbeteg vagyok...
Csináltam édesítőszeres lekvárt is, de nem ízlett és az állaga sem volt az igazi. Nehéz ügy.
Alma és birsalma esetén elég lehet a forrás utáni 3 perces főzés a nagyon magas pektintartalmuk miatt, de a legtöbb gyümölcs esetén nem igazán. Folyós lenne a lekvár/dzsem.
Ami a kertemben terem, annál biztos lehetek benne, hogy friss, vitamindús és teljes érettségben leszedett. Szervestrágyázott, esővízzel vagy fúrott kútvízzel locsolt, permetszert csak keveset vagy egyáltalán nem kapott. Bármi, amit megveszek, akár boltban, akár piacon vagy akár háznál, az mind lutri.
Szerintem nem rontottál el semmit, csak az állagával nem voltál elégedett, ezért főzted addig, amíg neked megfelelő lett.
Én is ezt a 3:1-beni cuccot használom, de akár milyen gyümölcsből készítek "lekvárt", minimum fél óra, de pl. volt már másfél is, amikor az őszi bodzalekvárt kreáltam.
Mondjuk ha a megnevezéséből indulsz ki, akkor a leírás sem a lekvár minőséget takarja, hanem dzsemre vonatkozik, ami sokkal hígabb állagú.
Egyébként sokszor elgondolkodom, hogy vajon mi lehet abban az ételben (vitamin, tápanyag szinten), amit naponta elfogyasztunk?
Régen volt egy műsor a tévében, amiben a szakember beszélt arról hogy a növényekben már rég nincs annyi vitamin, -ásványi anyag amit elviekben tartalmazniuk kellene.
Már nem emlékszem a pontos adatokra, de brutális eltérést mondott. De ha azt nézzük, hogy hőkezelés során még az is csökken, akkor mit fogyasztunk?
Tegnap tettem el körte lekvárt. Pucolás-magozás után 5 kg volt tisztán a körte. Lereszeltem nagylyukún, tettem hozzá 1 kg cukrot 5 csomag Dr Oetker 3:1 dzsemfixxel. Forrás után 3 percig kellett volna főzni a leírás szerint, de annyira híg volt, hogy kereken 1 órán át kellett főznöm! Ezalatt a felére összement.
Mit rontottam el? Finom lett amúgy és jó állagú, de vitamin gondolom nem sok maradt benne...
Mi is pár hete tettük el, de mivel nagy hagymarajongók vagyunk, így nálunk nem maradhat ki a hagyma sem belőle, sőt most a másodvetés uborka egy része (mohikán),
nagyon bejött, és 5-6 centisekként már szedtem, és savanyítottuk, ezért most az is került a karfiol mellé.
Igen, kb nagyobb meggyméretűek lesznek, talán nagyon picit nagyobbak, a szabolcsi szilva ilyen. És csak lekvárnak vagy pálinkának jó, annó Nagyanyumék enni se ettek belőle, még szilvásgombócba is másfélét tettek.
Sok éve ettem, már nem is emlékszem milyen. A Húsvéti rózsa rosszul kelt, de jó nagyra nőtt az a pár szál. A vele együtt vetett Jánosnapi kisebb, de van remény hogy értékelhetőre nő, csak abból meg 5 szemet vetettem. :) A Müncheni sör a leglassabb fejlődésű. Az is jól kelt, de nem biztos hogy megnő. Szintén 5 szem. Ezt tényleg el kellett volna augusztusban vetni, de olyan forró volt a föld, hogy sütött. Nem bíztam a kelésben.
A Húsvéti vetését ismételtem, sikertelenül. Hogy ne teljesen hiába égesse szét a rovarhálót a nap, az üres helyekre hónaposat vetettem szept. közepén. Kikeltek, de nem akarnak megnőni.
Tintus -ról csak annyit tudok hogy egy nagyon gyors lefolyású ritka leukémia betegsége volt. Nemrég beszéltem vele a az új polikarbonátos melegházról tervezgette hogy mit fog bele ültetni. Tele volt tervekkel. Én meséltem neki a paprikákról aminek a magjait Ő szerezte be hogy szabadföldön is milyen kitűnő termést hozott. A betegségét nem is említette. Igazán nagyon meglepett a halálhíre míg a felesége nem hívott azt hittem föltörték a Facebok fiókját és valaki rossz tréfát űz velem.
Köszönjük, hogy megosztottad. Meg lehet tudni valamit a körülményekröl nem Facebook tagoknak is, vagy a tagság ma már hozzátartozik a (digitális) alapelvárásokhoz, akár az írás és olvasás?
Most látom csak, mit írtál. Öreg néne már megírta, mi a teendő, a kimásolt címet beilleszted a saját leveleződ címsorába. De ha csak fölé tolod az egérmutatót, a képernyő bal alsó sarkában megjelenő címet meg is fogod tudni jegyezni. Ugyanaz, mint a régi címem, csak invitel.hu helyett gmail.com vége. Az invitelest megszüntette a szolgáltató.
A kedd jónak tűnik, úgy néz ki, akkor már nem fog esni. A pénteket elmosná. A részleteket lelevelezzük.
Nóra, írnék mailt, de a "küld" funkció valamiért nem reagál itt. Kedden mennék, ha jó. Ha írsz, arra a mailre amin már leveleztünk, ne az ittenire, mert azt mobilon nem látom
3 éve vettem két Penyigei/Nemtudom szilvafát a Gödöllői kertészettől. Az egyik termett idén 3 szemet, de iszonyat aprók voltak, meggy méretűek. Ez normális? Tudom, hogy ez aprószemű szilvafajta, de ennyire?
Vagy csak az első termés miatt lettek ilyen aprók?
Mulcs vagy nem mulcs? Elöljáróban közlöm, hogy a munkahelyem miatt nem igazán értem oda a kerthez*.
Aminek a sorközét sikerül betakarni mulccsal, ott azé' volt valami, de ahol meg nem, ott omnibusz és estifény. Lehet, hogy ez utóbbinál csak a pockok intézkedtek (me' van olyanunk), de nem hinném, mert idejekorán leszáradt a grumbli szára is. Ez a vödörnyi 18-20 tőről származik. Nem okoz dagadó melleket, meg ilyesmik, de ha a belefektetett munkát nézem... Tavasszal fellazítottam a földet, ráraktam a gumókat, feltöltöttem őket, amíg tartott a fűnyesedék, addig betakartam a közét. Június végén kihúzgáltam a nagyja gyomokat. Most értem oda, hogy fel is szedjem - egy kaszálás után. Locsolás ohne, mert mindek is? Monszunidőszak** idején ? Nem rossz, nem rossz, csak a jó az nem ilyen.
Ha még kapott volna normális öntözést, meg ilyeneket, akkor nem ezzel a képpel szúrnám ki a nagyérdemű szemét. De ez van.
*Reggel ötkor el, este fél nyolckor haza - de ha netán időben is... Akkor is menjen ki a 34-40 fokos melegbe az, aki akar. Hétvégén meg... Á, hagyjuk is inkább, örültem, hogy ágyban alszom, nem menet közben. :)
**Három hónapig nem esett semmi sem... Amikor már a csalán és fenyércirok is hervad, az nem sok jót jelent talajnedvesség szempontjából...
A bohóc pirosodik, tavaly 2x ekkorára nőtt, de ahhoz képest hogy itt idén a paprika szinte nulla volt ezek szép egészségesek. Ősszel szokott lenni karfiol dömping, azzal meg ubival összesavanyítva fenséges.
Azért is jobb lenne így, mert a metélő fokhagymának masszív gyökérzete van, ami elég nehéz földlabdát jelent, nem kényelmes sokat sétáltatni. Mi meg a vasútállomástól pár percre lakunk, innen nem kell messzire cipelni.
Nekem a délelőtt csak 11-től jó, minden reggel el kell mennem macskát etetni. Valamikor novemberben jön csak haza a gazdája, addig korábbi időpontot nem merek megbeszélni.
Jövő péntek vagy az utána lévő kedd délelőtt tudnék menni.
Azért itt írok, mert utána Piro Parát is megnézném, kíváncsi vagyok hogy alakult a kertje tavasz óta, végül is egy újabb busszal útbavehető:) (PP, a lentebbi növényekből tudnék vinni, meg ha kipusztult a csíkos pántlikafű, abból megint, ha kell).
Eszembe is jutott ahogy olvastalak hogy nem csak vacak a csicsóka, de igen szeles is voltam tőle. Hamar le tudtál beszélni, köszi.
Éppen ásás közben huppantam le pár percre és elárulom, még kisebb lesz a kert.
A kerti csap csapja az aknában erősen csepeg ha ki van nyitva. nem csináltattam meg hogy a lakásból kelljen a vizet hordani a kertre, ha kellemetlenebb, hátha kevesebbet locsolok. Hát nem. Rengeteg vizet kihordtam a nyáron, és sokkal nehezebb is volt. Egy megoldás maradt, még kevesebbet kell vetni.
A paprika végleg kiesik, bármit csinálok vele nem sikerül. A dinnye most lett 12 db, 2-t ettem, öklömnyit, a többi megfőtt a napon, ment a komposztra. A vizet persze hordtam rá ahogy kell. Ez is kiesik. Kevesebb lesz a paradicsom, cékla meg semennyi. Csak a munka, a locsolás, aztán mindet megrágta a pocok, felét egyből a komposztálóra kellett tenni. A többit meg darabolgatom.
Az erdei szamócámat menteni kell, itt-ott találok belőle a fűben, ezüstös hölgymálban. Készítek neki egy jó komposztos ágyást és összeszedem őket. Mikor ezt szüretelem, mindig gondolok rád.🙂
Szerintem nem érdemes túlzásba vinni az egészséges táplálkozást. Ráadásul a csicsóka jó nagy növény, sok helyet elfoglal egy kis kertből, amennyi meg kis helyen elfér, annak a hatása valószínűleg elhanyagolható. Érdemesebb olyasmivel elfoglalni az értékes helyet, ami ízlik is.
Egyébként régebben piacon láttam, de csak egyszer főztem belőle. Ízlett, de annyira felfújt, hogy soha többet.
Török recepteket kell nézni. Ők jellemzően alapból magyar felirattal is ellátják. És ipari mennyiségben töltögetik föl. Arra kell keresni, hogy 'Yemek tarifleri'.
Kaptam a tövet, de idén magot ültettem, és az nekem sem kelt ki. Tavaly az összes magot leszedtem róla, de idén rajtahagyom, hátha sikerül úgy szaporítani, hogy elszórja a magját.
Tud itt valaki szerbül? Egy pici segítséget kérnék. Az alábbi videóban 4:25-kor nem egyértelmű nekem, hogy a nyers tojássárgával kikevert cukros krémet amikor rákeni a diós piskótára, utána még visszateszi a sütőbe kicsit?
Megerősítem. Elég sok macska szokott rá, hogy nálunk végezze a dolgait, természetesen a gyepre, holott a kertbe rendszeresen ástam, puhítottam a talajt nekik. Kedves szomszédok a macskaszaporulatot teljesen rábízták az aranyos cicusokra, plusz a megjelenő lovagok... Aki nyírt már macskaszaros füvet,irritálta a macskahugy szaga, az tudja milyen kellemes. A pici unokákat se szerettem volna hogy macskapiszokba tapodjanak. Előbb próbálkoztam mindenféle csodaszerrel, módszerrel nem hatotta meg őket. Az elfogás, és a vizes felszólítás aztán jobb belátásra bírta őkelméket. Eltakarodtak. Egy két utód meg- megjelenik kiscica képében, de ők is tanulékonyak :)
Idén vetettem először, nagyon nyűgösen kelt, de a hagymamagok általában ilyenek. A néhány tő, ami ki is kelt, meg is maradt, most virágzik. Remélem, utána már a normál metélőhagymához hasonlóan terjedni fognak a tövek.
piro para, írtál valahol a nálad vegyeságyásban virágzó metélőfokhagymáról. Szeretnék én is a vegyes részbe régóta, nagyon szépek(lennének) az ősszel virító kis fehér bugák, meg ízesítésre a levelek. Vetetted? Mikor? Vagy hagymáid voltak?
Itt hiába izmozok, semmi eredmény. 2 éve vetettem-neveltem bent, kikelt, kiültettem, eltűnt. Vetettem kint is akkor márciusban, ki se kelt. Vetettem ősszel, kikelt, eltűnt.
Mit csinálok rosszul? Van valakinek ötlete? vagy fölösleges metélőfoki tövei?
Köszönöm. El vagyok keseredve, alig pár szem kelt a nagyobb fajtákból, de azokat már késő vetni. Épp az előbb vetettem hónapost, és kevés tépősalátát is. A fólia ugyanolyan tempóban megy tönkre így is hogy szinte semmi nincs alatta, és mintha tele lenne. Remélem még kedvezni fog neki az időjárás.
Ha a környéken macska van, az be fog menni, kaparni fog, nem tudod távol tartani.
Csirkehálót venni szerintem drága e célra.
De nézd a dolog jó oldalát. Megfogja az egeret, vakondot, pockot. Egy saját (oltott, ivartalanított, de kinti)macskánk van, sajnos néha a lábtörlőre teszi ezeket ajándékként megmutatni:)
Legszívesebben a fűszerkertben alszik, ahol a "macskariasztóként" javasolt citromfű, kakukkfű, rozmaring van. Zacc nem hiszem hogy beválik, én a paradicsomok mellé szórtam folyamatosan(valahol azt olvastam, jót tesz neki), ott is kapart.
Viszont a mulcsozott részeket békén hagyja. A fenyődarálékkal borított előkertet, a szomszédok fűnyírásából kapott cuccal leszórt részeket, és a kert azon részeit, ahol a lenyesett növényi részek felvagdosva saját maguk mellé vannak szórva.
Mindig a takaratlan,frissen ásott-gereblyézett részekre megy.Tehát hagyok egy kis ilyen részt, hogy a többit ne barmolja szét. És ellenmacskaként is beválik, védi a területét.
A fordító sem igen tudott vele mit kezdeni. Akkor ezek szerint annyi értelme van hogy az állatok reagálnak rá. A kakasunkon kipróbálom mert sokat kukorékol.🤪
Csirkeháló jó lehetne, ha tudnék hajlongani, mert bár 20 centis a mulcs, de itt.ott mégis előbukkan a fű, és akkor bontogathatnám, mert gyomlálni nem tudok.
Kávézaccot tavasszal már próbáltam, sem a hangyák, sem a macskák nem lépnek tova.
A durrogtatást még nem próbáltam :))) de vízzel való leöntés is csak ideig - óráig tartott, újra visszajöttek.
Valamilyen növényre gondoltam, vagy lötyire, mert ha végre sikerül a diófát mulcsolni, akkor az egész udvart vastagon le szeretném szórni, és már most félek a macskáktól,
Jó, hát akkor nem annyira. De a légpuska mindenképpen túlzás.
Nekünk 6 van (nem akartunk ennyit, de ez hosszú), eredetileg 3 csak benti volt, később az egyik kinti vesebeteg lett (valószínűleg fagyállót nyalt, néhány hétig naponta infúzió, drága macska), így most ő sem mehet már ki. De van kettő, akiket nem tudok beengedni, az már sok lenne együtt. Értük folyton aggódom, az egyik el is tűnt 2,5 hónapra, bő két hete jött haza csont és bőrre lefogyva, sebes lábbal. Már elég jól összeszedte magát, de mindig van valami izgalom.
1 kandúr, 5 nőstény, ők is mind ivartalanítottak, oltottak.
És nem lennél nagyon mérges, ha valamelyik légpuskalövedékkel a bundájában menne haza? Netán kilőnék a szemét?
Az ostor még hagyján, attól baja nem lesz. De egyébként se járható út, hogy az ember folyton lesse és elpofozza őket, nem lehet állandóan a macskákat figyelni.
Van vadkamerám, olyan macskákat is vesz, amelyiket nappal nem látom, de éjjel megjelenik, látom a videókon.
Nagyon aránytalanná vált a városok embertömege, akik "elvárják" hogy az asztalukra - leginkább vendéglői - tegyék a kaját, vagy hozza nekik a futár. Cserébe mindennel elégedetlenek, a rengeteg szabad idejükben versenyezve találják ki a még butább életformákat...Az nem tudatosul, hogy a "munkájukkal" egyre nagyobbá hízlalják ezt a rendszert, panelpatkányokká válnak.
Az törvényszerű, hogy az energiapocsékoló "modern" mezőgazdaság tönkreteszi az élőhelyek legjavát. Kevés embernek kell ellátnia az irgalmatlanul növekvő embermasszát. A döntések persze a szupergazdag mindent tulajdonoló nagyon kevesek kezében van, akik leginkább úgy alakítják a viszonyokat hogy még nagyobbak legyenek, egyre szűkülő létszámmal. Csúnya összerogyás előtti állapot.
A föld, mint égitest leszarja, neki midegy, meglesz az emberszabású nélkül is....
Egyre több nagygazdaságban terjed el az a módszer, hogy szántás után először 'tüzet vetnek'*, majd pedig a haszonnövényeket. Ezzel csökkentik a gyomnyomást (4-6 hét előny a haszonnövények számára). Az ilyen zöldellő, parlagon hagyott területekre is alkalmazható - persze, ha nincs ép tűzgyújtási tilalom. Usákiában meg folyékony ammóniával műtrágyáznak, aminek megvan az a haszna is, hogy kiírtja a pockokat és az egyéb kártevőket. A hátránya ennek az, hogy a beporzó rovarok is a kárát látják, megfejelve a sokezer hektáros monokultúrák által előidézett károkat...
De az biztos, hogy így a humuszképző anyagokból füst és hamu lesz, és a humusz lassan felszámolódik.
Olvastam, hogy a briteknél már annyira élettelen a talaj, hogy ott már nem él sem giliszta, sem vakond, a talaj egy üres meddő, ami csak a beletett műtrágya révén képes a következő termést kinevelni.
Most azért nem bántam volna én sem, ha a közelünkben lévő táblán égettek volna.
A gazda árpát termelt, majd az aratás után tarlóhántást végzett. Csak sajnos a parlagfű igen szívós, az árpa közt megbúvó kis növénykék az aratás után meglódultak, igen jól bírták az aszályt is, és még a tarlóhántást is nagy arányban túlélték.
Így nemsokkal később úgy nézett ki a föld, mint egy rendben tartott parlagfű ültetvény.
Persze törvény van a parlagfű mentesítésre a saját területen, be is jelentettem az önkormányzatnál, mert iszonyú parlagfű allergiám van.
Mondanom sem kell, a gazda intézkedett, és újra ráküldte a gépeit a földre, persze akkor, mikor már virágzott a csapás, a javát kírtotta, de még így is maradt elég sok, sajnos a gépek sem arra vannak kitalálva, hogy letarolják a teljes növényzetet.
Lehet, hogy egy jó kis tarlóégetés elrendezte volna a problémát...
Anno aki nem égetett tarlót, (kalászosok) annak a földje piros volt a pipacstól. Meg is szólták érte.
És kevesebb volt a pocpk kártevés is, a tarlóégetés miatt. Panaszkodnak is a gazdák, akik áttértek a notill gazdálkodásra.
Volt annak oka, hogy tarlót égettek. Csak az íróasztali "mezőgazdászok" ott a nagyon fejlett nyugaton kitalálták nem kis pénz fejében, hogy az káros a környezetre. Inkább vedd meg a gyomirtót, majd a különleleges műtrágyákat, -mert ugye nincs állati trágya- és csodálkozunk, hogy meddővé vállnak a területek.
De van kókuszrostban nevelt, több emeletes üvegházi paradicsom, -olyan a formája, de nem olyan az íze- van íztelen, de szép tök nagyságu paprika, amilyen szinben akarod, stb. Sorolhatnám naphosszat.
A mulcsnak is a kiskertekben csak módjával van értelme. Annyi nem őshonos kártevő került be a területünkre, hogy kiválló búvó és élőhelyet biztositunk a számukra a mulcsozással. Mélymulcsnak is csak akkor van értelme, ha van hozzá megfelelő alapanyag. Állati szerves trágya, szalma és különböző növeényi nyesedékek elegye. Ezek sajnos már nem mindenki számára elérhető, még falvakban sem, elegendő mennyiségben. Mindenki jön az erdő példával. De! Az egy teljesen más ökokörnyezet. és mennyi idő alatt keletkezik ott egy mm. vastag humusz? Találkozott már valaki erdőben spanyolcsigával? Keti poloskával? Szerintem nem nagyon.
Mindent összevetve, én azt mondom, hogy egy bizonyos mennyiségü-átlag kertre gondolok-szalmatakarás nem árt, ha folyamatos ellenőrzés alatt tartjuk a kártevők miatt. (csiguci, pocok, poloska.
A nagyüzemi gazdálkodás az más tészta. A városi populáció mennyisége a Földön miatt. Nagyon nagy. És mindenki enni akar. Csak gyarló módon azt is. Csak a legnagyobb, a legszebb, a legpirosabb stb. kell. Emiatt akkora felesleges túltermelés, valamint a termőterületek kiszopolyozása zajlok, hogy nem tudom hogy lesz 15-20 év múlva, csak azt, hogy nagy baj.
Már évek óta mélymulcsozunk, szalma körbála 3 évente, a közeli erdőszélen kaszálok, meg ami a kertben összejön. Így lehet ősszel rétegekben(egy réteg szalma, 2 réteg zöld) úgy 60 cm felrakni, tavaszra 20 cm-re összeesik és ebbe a félig meddig komposztba lehet vetni. A növények jól érzik magukat, még ebben az abnormális hőségben is.
Gombás(monília, ect) vagy bármely más fertőzés esetében mi a teendő? El kell égetni a fertőzött növényi maradványokat. Vagy más módon kell sterilizálni ezen maradványokat. Jelen pillanatban már tilos a tarlóégetés, így fokozott vegyszerhasználat vagy GMO alkalmazása szükséges. Vajon melyik a rosszabb?
Igen, amit elégetünk, abból sem lesz már komposzt, talajtakaró, a szerves anyagok kiégnek, csak egy kevés ásványi hasznosanyag marad vissza a földnek...
Ezt meg nem mondom, én mindig akkor szedem csak fel, mikor az erősebb fagyokra van kilátás, valamikor november táján.
Aztán akkora, amekkora, de nekem eddig addigra már jó izmosak szoktak lenni úgy, hogy július elején vetettem, és ezeket palántáztam szét ahol túl sűrűen nőttek.
Fogalmam sincs, hogy a bébicéklák mennyire tarthatók el, ki kell próbálni.
Azért a nagyobbak nehezebben fonnyadnak, ezért mindig az aprajával kezdem a felhasználást, biztos ami biztos...
Idén nekem az első vetésemet úgy kiették a bogarak, hogy alig maradt, ezért kénytelen voltam újra vetni, de az csak valamikor augusztus elején lehetett, hát, azok még nagyon satnyák, nem tudom, lesz-e belőlük értelmes termés, legalább bébicékla méretben.
Viszont az a kevés, ami megmaradt az első vetésből, az már szép, fogyasztható, múltkor isteni körítést csináltunk belőle egy kis répával együtt, fűszerezve, megpárolva.
ennek egyik szep peldaja volt (vagy talan meg most is van?) a tarloegetes. aratas utan jol felgyujtottak a tarlot, majd utana osszel meg szortak ki a mutragyat.
Természetesen úgy működik a dolog, hogy külső forrásokból szerezzük be a mulcsozás alapanyagát.
De a videó készítője is azon filozofált, hogy az a mulcsanyag utána meg a keletkezési helyén fog hiányozni, tehát globálisan ugyanúgy fenntarthatatlan a folyamat hosszú távon.
Ráadásul sokkal nagyobb területről rabolja le a keletkező szervesanyagot, mint az amelyiket javítja vele.
Szóval ha egy elszigetelt kiskertet tekintünk, akkor megoldható a termőképesség fenntartása, de globális mezőgazdaságban ez nem működhet, a területek összességében elszegényednek tápanyagokban.
Tudom, filozofikus a probléma az egyén szemszögéből nézve, de sokan úgy reklámozzák a médiában, mintha egy csodaszer lenne a fenntarthatóság szempontjából, de ez illúzió...
Egyébként én is használom a környezetem adta lehetőségeket.
A kertem környékén van jókora terület, amit a város tart karban, időnként levágják a nagyra nőtt füvet, amit általában ott is hagynak.
Ebből szoktam potyázni, kimegyek talicskával, és behordok egy pár fordulóval, ami persze csak néhány ágyás takarására elegendő.
Sajnos ebben különbözik a mezőgazdaság a természeti folyamatoktól, hogy a természetben minden visszakerül a földbe körforgással, az ember viszont évről évre letakarítja a termést a földekről, aminek egy részét elfogyasztja, más részét elégeti, vagy állataival feleteti, és csak kis része kerül vissza a körforgásba, mint állati trágya.
Az ember által elfogyasztott állati és növényi táplálék jó része meg a kommunális csatornahálózatba kerül, keveredve mindenféle mosószerekkel és egyéb szennyezőkkel, így vissza sem juttatható, hanem terméketlen szennyvíziszap tárolókban végzi a sok értékes anyag is.
Mikor a szomszéd kidőlt eperfáját én vágattam le, és a keletkező hulladékot én szerveztem meg, hogy vigyék el, meg ahol dolgozok is keletkezik néha ilyesmi hulladék.
És én mulcsozok.
Naszóval, kertésznek egyszerűbb nem foglalkozni a válogatással, meg a plusz fuvarral. Neki ez macera meg plusz üzemanyag. Persze lehet olcsóbb, vagy lehet barterelni.
Adtam le régen zöldhulladékot telepen. Amikor magánszemélynek még ingyen volt bizonyos mennyiségig. A céges gallyakat is saját címként toltuk be.
Ugye olyankor mindegy, hogy egyben van-e, vagy aprított. Sőt az aprítás költségét kár lett volna kifizetni.
Kertész sem szecskáz általában, mert az költség.
Cégként az elején még aprópénzért le lehetett adni, aztán egyre drágább lett (plusz fuvar benzin+sofőr+rakodó-idő)
Másik oldal: Nyesedéket felaprítani úgy jó, ha nem számolsz saját munkát és áramot, gép amortizációt...
Ha letesznek hozzád egy kazal gallyat-ágat, mire az használható lesz, az nem egy pillanat.
A fűkaszálék más téma. De abból meg az élelmes kertész is csinál komposztot, amit a megbízóinak meg ki tud számlázni, és viszonylag egyszerűen megcsinálja, ha van helye a telepén. (ismerek ilyet is)
A lényeg a lényeg, lehet, hogy a csillagok szerencsés állásakor egy közeli címen dolgozó kertésztől leeshet ez-az, de meg lennék lepve, ha ez általánosan működne.
Nem a kákán keressük a csomót, de nem biztos, hogy olyan egyszerű szétválogatni a kuncsaftoknál keletkező zöldhulladékot, pláne akkor nem, ha alkalmazottak dolgoznak a különböző kertekben. Lehet, hogy egyszerre lesznek levágott ágat, gyomok, fűnyesedék, akkor eldönteni, hogy ennek melyik része megy a haverhoz, melyik a komposzttelepre, elvinni kétfele... Egyeztetett időpontban, mert otthon is kell lenni, ha jön a cucc.
Járhatóbb útnak látom, ha több szomszéddal megbeszéljük, hogy elvisszük, amit kitesz. Velük egyszerűbb megbeszélni a hulladék szükséges csoportosítását is. De ez is szervezést igényel mindkét részről, ez valakinek akár nehezére is eshet. Nekem is elég, hogy a közvetlen szomszéddal egyeztetjük, mikor nyír füvet. Zsákba tenni rengeteg lenne az a nyesedék, ami mélymulcshoz gyakorlatilag nulla. Mély rekeszbe szoktak berakni, én rögtön átveszem és elhelyezem. Ők nyírnak én meg folyamatosan hordom ide-oda a rekeszeket kb. 3 órán keresztül.
Haverom egy ideig kertész cégnél dolgozott, mesélte hogy mekkora pénzeket fizettek a zöldhulladék lerakásáért.
Szerintem ha megkeresel a környékeden ilyen kertész vállalkozást meg tudod velük beszélni hogy ha CSAK tiszta zöldhulladékot visznek hozzád akkor átveszed ingyen.
A módszer fenntarthatóságáról ugyanaz a véleményem, mint Neked. Annyit mulcsozok, amennyi lenyírt füvet kapok a szomszédból, ez még akkor se lesz mélymulcs, ha csak a paradicsom és a paprika alá teszem, csak normális, ami tavaszra eltűnik. Pedig a szomszéd szinte egész kertje füves, kb. 1000 m2.
A módszerrel egyébként tényleg szép termést lehet elérni, egy ismerősöm alkalmazza. Ő könnyen jut szalmához, közvetlenül mellette van egy lovarda, onnan sok trágyát is kap, nagy területet kaszálni is tud. Egy hatalmas gyümölcsösben vannak neki sávokban mélymulcsos zöldségágyások.
Azt el tudom képzelni, és fenntartható, ha valaki sok szomszédtól begyűjti, amit ők kiraknak zsákban. Én ezt nem merem megcsinálni, nem tudni, éppen mit raktak bele, sokszor akad ezekben szemét is. Van pár megbízható szomszéd, egy időben elhoztam onnan a zsákokat, de mostanában nincs energiám az utcáról gyűjtögetni.
Csinál itt valaki mélymulcsos, ásás nélküli kertészkedést?
Én egy ideje szemezgetek vele, de a problémák miatt nem szántam rá magam.
Most megnéztem a Youtube-on a Kisvakond egy videóját, ami még jobban elbizonytalanított.
Az az érzésem, hogy csak áltatjuk magunkat a dolog fenntarthatósága kapcsán, mert egy kertben soha nem termelődik annyi komposztálható anyag, hogy az fedezze a mélymulcs igényét, tehát azt máshonnan kell elvenni, ami majd ott fog hiányozni a fenntarthatósághoz.
Sajnos itt is megállapítható, hogy a mezőgazdasági tevékenység folyamatosan kiveszi a talajból a növényi élethez szükséges anyagokat, aminek nagy része soha nem kerül oda vissza, hanem egyirányú úton kivonjuk onnan...
A cékla kiválóan tárolható télen is pincében, de mivel az nekem nincs, én a fűtetlen garázsban tárolom.
Csak a garázsom túl száraz, nagyon összefonnyadna, ha csak egyszerűen beraknám, ezért diszperzites vödrökbe pakolom, és a tetejét lazán ráteszem, a cékla közé meg berakok egy pohár vizet, hogy a levegőnek megnövelje a páratartalmát.
Így jó kemény marad még a következő tavasz folyamán is, és nem is rohad meg.
Nekem nagyon bevált a módszer, évek óta így csinálom.
A zöldségesnél lehet is kapni céklalevelet. Kis műanyag dobozban fiatal levelek szoktak lenni, jó kevés jó drágán. Nekem nem ízlik, szerintem akkor már a cukorrépalevél finomabb, de nem vagyok nagy levélfogyasztó. Mángoldot sem tartok, gondolom, ahhoz hasonlít, ugyanaz a növényfaj.
Akkor itt Szegeden benne is hagyhatom a földben akár márciusig? Ha -8 foknál hidegebb lesz, akkor legfeljebb letakarom valamivel. De nagyon ritkán szokott ennél hidegebb lenni télen.
Most azon gondolkodom, hogy nyersen lereszelem a céklát, így csinálok salátát. Keverem almával és répával. Állítólag a cékla levelét is meg lehet enni.
Nálunk (Kalocsa környéke) a tavaly vetett cékla egy részét idén szedtem fel. Mondjuk tavaly is így jártam a tavalyelőttivel. De eléggé enyhe volt az időjárás. De a másodéves felszedést nem lehet végtelenségig halogatni, mert ha eljő az idő, akkor magszárat ereszt, fás lesz, meg minden baja is lesz.
Csíráztató tálban csíranövényként macerás, munkaigényes minden. A chiát 2 nap után ki is dobtam. Amit föld tetejére vetettem, az nem volt problémás. Mellé tettem a spriccelőt, napjában 2x lespricceltem és ennyi volt.
Most van uborkám, azt eszek és sok lilahagymát, de ha később megkívánom a salátát, vágok közé chiát is.
Hideg szeles, esős idő lett. A leendő eperágyásra épp csak ráhordtam a komposztot, de beforgatni nem sikerült. Most nagy mennyiségű esőt jósolnak, nem tudom mikor lehet majd a kertre rámenni.
Azt olvastam, hogy egynyári, vagy éghajlattól függően kétnyáriként is termeszthető. Fagyérzékeny, szerintem egynyáriként jobb lenne, akkor viszont tavaszi vetés.
csíranövénynek nem gondoltam rá, egyszer próbálkoztam ilyenként zsázsával, finom volt, de akkora élvezeti értéket nem adott az a pár szórat a szendvicseken, mint amekkora macerával járt (mindezt teljes munkaidőben dolgozó+3 órát tömegközlekedőként írom, nyilván jobban ráérőként teljesen máshogy fogok majd gondolkodni minden csipet különlegességről:)
Kerti virágként szeretném szabadföldbe, erről is olvas az ember mindenfélét, legtöbb cikkben tavaszi vetés.
De évelő, vadvirágnak számít? Így viszont őszi vetést javasolnak.
A tavalyi Ökológiai Kutatótól nyert magok esetében is ezt írták, és Nóra is a küldött hasonló magokról azt írta, már ősszel el kellett volna vetnem.
Fásodott céklával még nem találkoztam. Egyelőre csak a felhasznlálás ütemében érdemes szedni. Bírja a hűvöset, a kisebbek még nőhetnek is. Téli tárolásra csak akkor szedem, ha már -5 °C alatti hőmérsékletek jönnek.
Idén vetettem először céklát. Honnan lehet tudni, hogy mikor szedhetem fel őket? Most változó máretűek, vannak kisebb-nagyobb gumók, a legnagyobbak ökölnyi méretűek.
Olyan is van, hogy a cékla megöregszik és fás lesz?
Nagy terveim voltak az idén a paradicsom aszalásával, de nagyon nem volt mit. Úgy ellepték a poloskák, hogy 30 tőről enni is alig jutott, ezért lenne egy üzleti javaslatom, hátha van itt valaki akit érdekel.
Szívesen vállalnék aszalást, cserébe a termék feléért.
Debrecenben élek, ez csak kis távolságon belül működhet, esetleg még Hajdúszoboszló, mert oda elég gyakran kell mennem.
Úgy tippelem, hogy minimum 5 kilótól érdemes elkezdeni. Fügéből kb. 8 kg. fér bele egyszerre, de az darabosabb, a szeletelt paradicsom fajlagosan több helyet foglal.
Persze házi és nem permetezett paradicsomban gondolkodom.
A fügét már ismerem, az a súlyának kb. 60%-át elveszti a tisztítás, aszalás során. A paradicsomról most azt találtam, hogy 5 kilóból kb. 60 dkg aszalvány lesz. Nyilván ez attól is függ, ki milyen szeletekre vágja, meg hogy mennyire szereti megszárítani.
Elektromos aszalóm van, elég korrekt. Belül minden rozsdamentes, műanyaggal nem érintkezik a kaja, szerintem fontos.
Ágnes nálam se lehet megnöveszteni a chiát. ma reggel még szépek voltak, mostanra pedig a fele lefonnyadt. Én is terveztem pedig jövőre a kertben is nevelni.
csíra növénynek jó. 5-6 napos korában érdemes levágni, akkor még szép eleven.
A chia növénykéknek megnyúlt a szára, picivel nagyobban a szíklevele, így sokkal dúsabb mint 3 nappal ez előtt. Pici lomblevél csak 1-2 növényen van. Ollóval vágtam kóstolót. nem kiabál az íze. Enyhén savanykás és kesernyés. Salátához hasonló, csak ízesebb, finomabb. Kis gyenge levélkék, könnyű rágni. Szerintem e miatt, és a beltartalmi értéke miatt is érdemes vetni, vetéstől számítva szűk hét múlva ehető.
Aki télen szeret friss zöldet enni, bátran próbálja ki!
Így vetettem: Kis dobozt majdnem színig tettem földdel, lelapogattam, rászórtam a magot, majd spriccelgettem. Amíg nem engedte lefelé a gyökeret, addig lefedtem hogy párában legyenek a magok, mivel nincsenek földdel takarva. ha színig a doboz, ollóval könnyű tőből levágni a szálakat.
Én nem vettem rizslisztet hozzá mert darálok barna rizsből. Így legalább elfogy az is. :) Dupla adagot érdemes készíteni.
A szabadban napoztatom a chia veteményt. Némelyik közepén már látszik a pici lomblevél hegye. Gyorsan fejlődik.
Jó hogy írtad hogy tönkremegy 10 centisen. Így figyelem, és néhány centisen amíg szép, le fogom vágni. Ha ízlene, folyamatosan nevelném az ablakban télen is.
Csodálkozom hogy kimúlik, mert olvastam a termesztéséről, és már terveztem hogy árnyékoló növénynek jó lenne a veteményesben mert magasra nő.
Nem teljesen értem a termesztését. Egyik oldal azt írta hogy rövid nappalos növény, e szerint aug. közepe után kéne vetni. Egy másik oldal tavaszi vetésről ír. Hát ezt még tanulmányozni kell.
1-2éve értekeztünk itt veled a chiával kapcsolatban, ami véletlenül kelt nálam... A vetés azóta sem sikerült megmaradónak, sem szabadföldön, sem cserépben, bár én a növényért/virágjáért(azték zsálya) szerettem volna telepíteni.
Eddig csak réteges pudingként csináltam (teába áztatott mag, házi lekvár, natur házi joghurt, idénygyümölcs).
A konyhaablakban levő cserepes dracéna földjére dobva a széthullott mag mindig kikelt, aztán kb 10 centisen ki is múlt, eszembe sem jutott, hogy levágva jó lehet valamire
Nem, tudom, van e ilyen, h. túlérik. Tavaly ezt tapasztaltam. Amik régóta megértek, azok már nem voltak olyan finomak, míg az éppen érők, sőt némelyik még zöldes, azok finom édesek voltak. Ezért idén hamar le is vettem az éretteket. Most nagyon finomak. Kíváncsi vagyok, idővel változik e.
Nóra: Nekem száraz pincém van, pl. a sárgarépának túl száraz, azok mumifikálódnak. A tökök nagyon sokáig elállnak. Tavasz felé valóban megrohadt néhány.
Én azt tapasztalom, hogy amíg meg nem rohad, ehető. Van hogy már darabolgatom ki a meghibásodott részeket tavasszal, a jó részt megsütöm és finom.
Olvastam hogy az édessége attól függ, mikor kapja a tápanyag utánpótlást, és meddig kapja a vizet. Ha már érni kezd, nem szabad öntözni.
Nálam a tápanyagutánpótlás abból áll, hogy néha kiáztatott trágyagranulátum lével locsolok. Azt pedig nem tudom betartani hogy ne locsoljam ha már érik, mert először az első kötések érnek, a többi meg később. Mikor gondolom hogy ami nagy az beérik még, akkortól nem locsolom. Ezzel a szakértéssel finomak a tökök. 😉
Fajtától is függhet mennyire édesedik. Tavaly volt először Muskotályoshoz hasonló tököm, tágra nyílt a szemem mikor ettem, annyira meglepett az a mennyei íz. A kanadai ugyanolyan bánásmód mellett szintén finom, de annyira nem volt édes mint emez.
Szerintem ha megcsípi a dér, attól sérül a héja és max. 2 héten belül el kell fogyasztani. Nem hinném hogy a dércsípéstől édesebb lesz, hisz a belső szerkezetét nem éri.
Csak azért kérdezem, mert tavaly úgy jártam, h. túl sokáig hagytam a tököket kint (vártam, h. megcsípje a dér, de mint megtudtam ez a kanadai tökre nem érvényes), és ezek a tökök nem voltak finomak. Szerintem túlértek.
Míg a fiatal, későbbi termések nagyon édesek voltak. Pedig sok közülük még be sem sárgultak rendesen. Ebből okulva idén már betároltam az éretteket a pincébe, és amiket eddig megsütöttem, azok nagyon finomak. Már csak a jól láthatóan zöldek vannak kint.
Ill. arra leszek még kváncsi, h. a pincében nem fog e hasonlóképpen túlérni, mint a tavalyiak kint a földön.
Nem kóstoltam még, csak levettem azokat melyeknek száraz a kocsánya. Hétfőn kél útra a fiam addig nem sütök, mert menekül ha megérzi a sütőtök illatát.
Az 1 tő Kanadain 5 tök lett. 2 tő Nagydobosin 4 érett lett, mikor hozta a többit, leszedtem. Ezek szép nagyok. Már 1 hónapja nem öntözöm. Viszont érdekes mód elkezdtek új hajtásokat hozni a csont száraz földből, és van néhány pici tök is. Meghagyom, hátha megnőnek annyira hogy köretnek fel tudom használni.
Tavaly a csarnokban gyönyörű darabolt muskotályos tököket láttam, kértem magot. Lett olyan tövem belőle ami olyan termést hozott amilyen a tök volt. nagy kerek, sötét színű, erősen barázdás. És olyan is lett belőle ami alakra olyan mint a muskotályos, kerek. De enyhébben barázdás és lényegesen kisebbek, egészen világos színűeket.
Ma a Penny-ben ilyen világos kis tököket láttam, Muskotályos néven árulják. Valójában nem tudom milyen fajta lehet, netes képet nem találtam róla. A két féle tök 1 tök magjából született.
Lett 25 db érett sütőtököm, és 3 éretlen növekszik. Sosem láttam rajtuk poloskát. De még a pocok se bántotta. Paradicsomon reggelente találok 3-4 db-ot, a fügén van több is. Na meg a céklalevelet, hát azért odáig vannak. A szebb céklákat meg szétrágta a pocok.
Minden tele poloskákkal. :-(( A sütőtökről naponta marékszám szedem. De vannak a birsen, a karalábén, a karórépa levelén, még a fűzfán is. Hol van már az a felmentő kis darázs?
Szeretek új dolgokat kipróbálni, többek között a chia is megfordult már a konyhában, de pont úgy mint a többiek, quinoa, tápiókagyöngy stb, nem lopta be magát a mindennapjainkba.
Egyedül az útifűmaghéj, ami bekerült a rendszeresen használt termékek körébe, a hidegtálak nélkülözhetetlen része, és sütéskor, vagy főzés nélküli gyors sütik esetében elhagyhatatlan.
Egyébként félek az apró magvaktól, mert volt már ismerős aki kórházba kötött ki, a rendszeres apró magvak fogyasztása okán.
Egyedül a lenmagot fogyasztjuk, de azt is csak pirítva, darálva, sóként használva. Nyáron a reggelik nélkülözhetetlen "kelléke" a lenmagsó.
A zöldségekre szórva a pirított, darált lenmag+só, megtudja dobni az ízorgiát:) ha nem ettél még ilyet, akkor próbáld ki. Szezám magból sem rossz, de a lent jobban szeretjük.
A Húsvéti rózsa nálam is nagyon vacakul kelt. Az augusztus elején vetett Müncheni sör tökéletes volt, a H. rózsával egyszerre vetett japán retkek (kétféle) is kifogástalanul keltek.
Én is gondolkodom, mi legyen, azt hiszem, hagyom a csudába, bízom a Müncheni sörben. Az ha megnő, rengeteg lesz, késő őszig is szokott fejlődni. Tavaly nem tudtuk a felét se megenni két sornak. Ha lehűl az idő, vetek galambbegy salátát, ez így együtt remélem, elég lesz télre.
Lehetne már vetni a galambbegyet, csak most annyi a hullott alma, hogy nem érek rá a kertben dolgozni. Vagy almát pucolok, vagy kint ténykedek, a kettő egyszerre nem megy. Jövőre valószínűleg úgyse lesz ennyi alma, most kell minél többet elrakni.
Az első vetés retkemből kb. 20 szem kelt ki. A másodikból eddig 2 szem, nagy valószínűséggel több nem is lesz. Ez 3 féle mag volt. Van hónapos retek magom is. Ha azt vetnék az üres helyekre, megnőne még?
Kiemelem: "holott le volt sózva". A sótól nem tud rendesen kiszáradni, sőt mivel reggel alacsonyabb a harmatpont, így még a levegőből is megköt némi nedvességet* - nem is keveset. A napon aszalásnak ehhez semmi köze - maximum kifakul az UV-tól az aszalnivaló. Legalábbis szerintem ez történhetett.
*Például a sóskiflinél is megfigyelhető, hogy egy-egy párásabb nap végén visszapuhul a só körül a reggel még ropogós kifli.
A szilva eddig jónak tűnik. Majd a végén mutatom az eredményt.
A luffával kapcsolatban nincs összehasonlítási alapom. Írták is, h. felpuhul, ha víz éri, de szerintem teljesen jó mosogatásra. Annyi, h. a második tököt nagyobbakra daraboltam, h. testesebbek legyenek.
Mondjuk ezt a nem leshet napon aszalni dolgot magyarázd el az olasz nagymamáknak, meg egész Afrika népességének a számtalan termény szárítása kapcsán....
Sziasztok! Két jó dolgot szeretnék megosztani veletek.
Az első a szilva aszalás autóban. Olvastam már róla korábban, és most ki is próbáltam. Tökéletesen működik. Energia takarékos, egyszerű.
Kiálltam az autóval a napra, a műszerfalra tettem két tepsi szilvát (a hőérő csak 50 fokig mér, de kiakadt),és lám, már itt tartunk:
Szombat du kezdtem tehát még nincs három napja. Sztem még két nap, és jó lesz. Persze ez csak akkor működik, ha közben nem kell használni a kocsit.
A másik. Tavaly hallottam előszőr a luffa tökről. Vettem magot(boltban nem láttam). A többi tökkel vetettem el itt bent, kipalántáztam, és a 3X2 növényen 10 nél sokkal több tök lett.
Hogy mire jó? Mosogató-, fürdő-, zuhanyszivacsnak. Én nagyon megszerettem.
Ez már az 5., amit levettem. Rengeteg mag van benne, ha kértek, szívesen megosztom veletek. Arra gondoltam, hogy, ha idén is rendelnénk közösen, akkor Tintusnak elküldeném a luffa magokat, ő pedig beletené a borítékokba. Mit gondoltok?
Dehogy! Nem az én nyugdíjamhoz árazták. Most kaptam az információt, gondoltam közkinccsé teszem. Nekem bejött hogy leszedegetem a poloskát napjában akár 2x is. Itt kevés van.
A face kertészcsoportjaiban többen kipróbálták, állítólag nem az igazi. Én megadtam magam, kaptak a paradicsomok, paprikák full-t 2 hete. Ma már találtam megint poloskát. Igaz, a szőlőn, körtén vígan voltak addig is, de azt inkább a márványosak szeretik nem a zöldek.
Lehet hogy én hülye vagyok, ( mondta Pelikán) de a f berkenyét csak szeretném rendszeresen fogyasztani, most is eszem mert finom,qrva egészséges és szerintem a jövő egyik gyümölcse, szívós, szárazságtűrő, nem kell permetezni. Az olvasható, felkészülhetünk az ilyen nyarakra, félő hogy a mindenféle mezőgazdasági kultúrák termelésével gond lesz. Mi a problémád?
nem tudom jartal-e a kozep-alfoldon? ha mesz autoval mondjuk ugy akaszto kornyeken. kb igy nez ki: 5 sor szolo, 3 sor bodza. szerinted, kell-e valamit mondani? ja, a_ szolot_ tokaj, stb... kornyeken vasaroljak fel szarer-hugyert. en csak boddddaschigoknak hivom oket.
Hihetetlen, de gondoltam erre az opcióra is. :) Az nem kérdés, hogy létrehozok-e egy ilyen készüléket, a kérdés az az, hogy lesz-e majd rá vevő*... Rajtam kívül. :) A lehető legegyszerűbbre saccoltam, forgó-mozgó alkatrészek nélkül, a kereskedelemben elérhető alkatrészekkel szerelve - azaz házilag javítható lenne mindene is.
*Konkrét árat érdemben még nem tudok mondani, az majd a prototípus elkészülte után lesz ismert - úgy nagyjából. De ha valaki érdeklődik, akkor nem sacc/kb csinálom meg a cuccost, hanem tervekkel együtt - hogy ismételhető legyen a végeredmény.
Egyszer vettem a Dr Steinberger 7 decis italát több mint 3 ezerért, nagyon rossz volt. Idén lett már pár kiló termés, kicsiben a próbapréselés nagyon finom volt. Van egy b terv, a bora állítólag finom. Szőlőborászkodásban van gyakorlat, ez szinte ugyanaz.
A f berkenyéről eddig még csak pozitív hatásokat találtam, rengeteget olvastam róla, persze túlzásba vinni nem ajánlatos, de a napi 300ml elmegy, na ezt szorozva 6 családtaggal x 360 = brutális szám.
Úgyhogy az a 38 bokor ha már csúcson lesz, kb 5-6kg/tő, kb 2q 70% lé az max 140l a családot lehet csak részben elégíti ki.
Itt pl azt írják egy üveg (1 liter), 15 napig elég, napi 2 x 30 ml fogyasztása esetén.
Ha sok termésed lesz, sokféle mód feldolgozhatod. Lekvár, szörp, aszalvány, savanyúság, így változatosan feldolgozva hosszú időre ellátod magad vele:)
de arra is figyelj oda, hogy ha esetleg valaki gyógyszert szed, a berkenye hatóanyaga nem befolyásolja.e a gyógyszer hatásfokát?
Pl a lentebb olvasottak szöget ütöttek a fejembe!
"Az antocianinok a gyümölcsökben, zöldségekben előforduló nagyon erős antioxidáns hatással bíró vegyületek, ezért a fekete berkenye hatékonyan képes védeni a szervezet különféle sejtjeit és szöveteit a szabadgyökök károsító hatása ellen. Értágító hatása mellett a vérrög képződést is gátolja, segít a trombózis megelőzésében.
Esszenciális zsírsav tartalma segít a bőr hámsejtjeinek korai öregedésénél. A fekete berkenyében lévő oxikumarinok segítik a normális véralvadást a benne lévő flavonoidokkal és a K1-vitaminnal együtt."
Aki vérhígítót szed, lehet az sem fogyaszthatja?
Ez onnan ugrott be, hogy amikor jön a szédülés, 1-2 doboz ginkgo biloba szoktunk szedni,
(ami elviekben egy fa levele, tehát növényi kivonat),
és fél évig rendben a feji keringés, de most vérhígítót írt fel az orvos, és azt mondta, ginkgo biloba felejtős!
Vagy egy másik gyógyszer esetében a grapefruit van tiltólistán, holott az is csak egy gyümölcs,
de a benne lévő hatóanyagok befolyásolhatják a gyógyszer felszívódását!
Akik eladásra termelik azt állítják hogy 100% gyümölcslé minden tartósító szer, eljárás nélkül mert antibakteriális hatása nem engadi megromlani. Ebben kételkedek, de először kis mennyiségekkel fogok kisérletezni.
Engem azért izgat a dolog mert feketeberkenye levet szeretnék nagy mennyiségbe készíteni úgy hogy egész évre elég legyen. Most 38 tő van és már idén teremtek, de pár év és jelentősebb mennyiségre lehet számítani, már most töröm a fejem, hogy lehetne tartósítani. Egy müag dézsába 100l-t tudnék keverni és felülről a lámpa letakarva. Tehát ezt kell majd kitapasztalni.
Olyan lámpa kellene, amit bele lehet lógatni az üvegbe. (Mondjuk engem amúgy nem foglalkoztat a módszer, nem gyártunk gyümölcslevet, sokkal jobban hizlal, mint a víz, és kevésbé laktat, mint a befőtt vagy a lekvár.)
Ha automatát használok, nem foglalkozom az üvegek sterilizálásával. Mindig elmosva, kupakkal teszem el, kosz nincs bennük, így csak előszedem és már töltöm is bele a cuccot. Legtöbbször hidegen, úgy kényelmesebb, nem pöfög, nem ég oda, az automata úgyis felmelegíti. Ha jól zár a kupak (kihűlve homorú), évekig eláll.
A germicid lámpa sok mindenre jó lehet, a duncos üveghez én nem azt használnám. Az ugyanis normál üveg, ami nem engedi át az UV sugarakat. Még ha felülről kapják a világítást, akkor is maradnak a belsejében olyan felületek, ahol túlélhet valami diverzáns.
Meg egy tápegység, ami előállítja a működéséhez szükséges feszültséget. De van olyan is, amit fojtóval és gyújtóbizbasszal ellátva közvetlenül a 230-ra lehet kötni. Tokkal-vonóval ~7500 pénz. Szintén osram gyártmány.
Kérlek olvass vissza, kezdve Nórának az almalével kapcsolatos posztjával. Ez nem a befőttekről szól, hanem csak a gyümölcsléről. Mellesleg így egy kissé jobban utánajárva a témának, egy combosabb fénycső max. 20 wattot eszik a hálózatról. A mikró mennyit is?
Én az üres üvegeket a normál sütőbe szoktam betenni 105 fokra. Kb. 1/2 órával a használat előtt. Még nem romlott el paradicsom, pedig abba nem teszek tartósítót. És ha forró az üveg, nem reped meg a hirtelen beletöltött forró anyagtól.
De most, hogy felpiszkáltam a közösséget, sikerült magamat is felpiszkálni. Mert nem láttam olyan eszközt, ami elfér egy konyhában és megfizethető árban lenne. Szerintem meg lehet csinálni. Éjjel megálmodtam a mikénteket, készítsek egy próbadarabot a közeljövőben? Elméletben duncos üvegek sterilizálására is alkalmas lehet majd.
Hogyne. És 5 liternek elég a 7,5 másodperc. :P Ez nem így működik.
Megvan az, hogy a fénycső mekkora fénykibocsátásra (hasznos teljesítmény) képes. Adott a besugárzandó felület mérete. Így kapunk egy arányszámot W/cm^2 -ben kifejezve. Megvan az is, hogy hány Joule szükséges ahhoz, hogy a mindenféle apróságok elpusztuljanak. Innentől már mindenféle feketemágiával ki lehet számolni azt, hogy mennyi időtartamra van szükség a besugárzáshoz. Vagy marad a tapasztalati út.
A drágább, minőségibb (OSRAM, ect) lámpák garantálják azt, hogy valóban sterilizál a csősugárzása. A gyanúsan olcsóknál meg lutri az egész - vagy úgy működik, ahogyan kell, vagy csak levélnehezéknek lesz jó.
A drága alatt én nem félmillás gépet gondoltam, de mégse egy sencor minőséget. Ez a mostani is 100 fölött volt 10 éve, ahogy elnézem elmegy még egy darabig.
Azért a bosch mum-ot sokszor visszasírom, lehet hogy annál kellett volna maradni. Az vitte a rib izlit is. Két elromlott alapgép után az egyiket megjavíttattam és száműztem a nyaralóba, de a darálót, passzírozót eladtam. Kár volt, az új méregdrága gépem húsdarálóját dobhattam ki 2 év után mert nem fizetek 15ezret egy új csigáért ami műanyag-fém kombináció.
Így igaz. Ezért is döglendenek meg tőle a baktériumok és gombák, illetve roncsolja a vírusok génállományát is - mint minden más egyéb élő szövetet is (ami miatt nem szabad sokáig kitenni intenzív sugárzásnak az alapanyagot, az ízek megőrzése miatt). Pár másodpercnyi sugárzás miatt nem kell halálfélelemmel lefeküdni - de hosszú távon baj lehet (és lesz is) belőle. Volt ilyen diszkóban is, amikor az UV csövek helyére germicidet raktak...
Mindent is kevergetni kell (nagyon-nagyon kevergetni), mert annak is megvan a maga oka. A kevergetés arra kell, hogy a fény számára nem átlátszó részeket is érje sugárzás. Márpedig a gyümilében azé' van rost - ami persze nem átlátszó. Maga a germicid cső kvarcüveg burkolattal rendelkezik, ugyanis a hagyományos üveg nagyrészt 'kiszűri' az UV tartományt. Ez utóbbi miatt el is lehet felejteni azt, hogy te beraksz egy üveg gyümölcslevet és oszt' örök életig kitart. Mert ez nem fog így működni.
Amúgy valami teljesen zárt edény kell csak. Nem kell légmentesen záródnia, csak legyen rajt' valami kupak, oszt' jó.
'Háztájiban' én ezt úgy tudnám elképzelni... Hogy az sem lenne túl egyszerű, de legalább kivitelezhető lenne... Azt hiszem, találtam egy piaci rést... Amúgy borkányok sterilizására semmiféle extra nem kellene, csak egy doboz - meg a germicid cső.
A fény hullámhosszi sajátossága miatt még az sem elfogadható, ha úgy tartózkodik valaki a működő UV-C lámpával egy helyiségben, ha a fény más irányokba van terelve. Ugyanis a visszaverődés révén, az UV-C visszaverődik és vakságot, szem égést, bőrégést és az így kialakuló égés bőrrákot okoz.
Ennek ellenére ez a lámpa érdekel. Tudnál tanácsot adni hogy pll a gyümilé üvegekben van, hogy tudom fertőtleníteni hogy ne vakuljak meg?
A mostani munkahelyemnek köszönhetően nagyobb rálátásom van az élelmiszeriparra is. Egy helyen láttam, hogy germicid lámpával fertőtlenítik a mindenféle gyümölcslevet - ami nem veszít az ízéből, nincs benne semmiféle tartósítószer, és évekig eláll. Maga a folyamat egyszerű, felkapcsolják a lámpát és bekapcsolják a keverőt. 200 liter, ~öt perc.
Nálam legalábbis. Ezért került föl a padlásra a gyümölcscentrifuga (ajándékba elvihető, ha megtalálom!), kb. fél kiló gyümölcs kipörgetése után megtelt a szűrője, szét kellett szedni, ki kellett pucolni. Ezzel nálam be is fejezte a pályafutását, a franc vakargatja minden adag után.
A lassú gyümölcsprés szépen, folyamatosan üzemel. De az olcsó műanyag tényleg nem tartós, a miénknek is elnyúzódott már a műanyag fogaskereke és kissé deformálódott a szűrő. Még nem próbáltam ki, hogy az utolsó, meghibásodással végződő üzemelés után életre kelthető-e. Ezzel együtt valószínűleg újra egy ilyen olcsó vackot fogunk venni, mert alig készítek leveleket. Alma rengeteg van ugyan, de nem akarunk rászokni a gyümölcsléivásra és kidunsztolva már nem is annyira finom, befőtt ízű lett. Évente egyszer készítek céklalevet mézeskalács festéshez, ahhoz nagyon jó.
jobbra kicsit legörgetve ott a videó, annak a vége felé van az összehasonlítás.
Az mondjuk elgondolkodtató, hogy amit a videó végén mondott a srác, hogy azért a pár pohár cucc lefacsarásáért a bemutató miatt (plusz takarítások, szét-összerakások) 5!!! órát töltöttek el vele!
Én azért egy 10 kiló paradicsomot át szoktam küldeni érzésre olyan fél óra alatt a Bosch-omon.
rákerestem erre a Huromra, és tegnap találtam egy oldalt, ahol volt bemutató, meg összehasonlító az Angel Juicerrel... ami fél milla...
Az Angel jobb hatásfokú volt. Az iker (fém) csigás).
Teljesen reális, szög egyszerű összehasonlítás: 1-1 kiló répa mindegyikbe, a végén megnézve a kihozatalt, majd a gépekből kijövő kinyomott maradékot megcserélve átküldték a másik gépen. Az Angel után a Hurom pár csepp levet tudott csak kiszedni, fordítva meg rengeteget. Úgy, hogy az első kört is a csavarorsós nyerte)
A vicc az egészben, hogy az általam ezer éve használt Bosch MUM passzírozó előtéte pont ugyanezt nyújtja, mint az Angel közepes rostéllyal. tized, huszad bekerülési költséggel.
Csak azért néztem bele, mert pont mostanában kezdtem nézegetni a Bosch orsóját, ami műanyag, és lehet kezd csereéretté válni, hogy van-e a piacon megfizethető fémorsós.
Alin, meg ebuy-on látni kínaiakat 40-50k HUF-ért. De ez a háztartási Angel meglepett a fél millával :)
www.topjuicers.hu/gyumolcspres-Keszulekek
Mondjuk az élethosszig garancia lehet nem ér 450 ezret...
Nekem Omega van még a prések hőskorából, a szüleim vették kb 10 éve. Sok 100 százalékos gyümölcslevet teszek el. Szőlőmagot töri, ezért azt csak keveset teszek bele vegyes gyümölcsléhez. Ribizlit nem szereti, beszorul a mag. Paradicsomhoz nem jó, állandóan szét kell szedni a héj miatt.
Ha újat kellene vennem akkor valami drága prést vennék.
Alighanem eldőlt..... 4*8 méteres polikarbonát ház lesz csak 2 méter magas de elfogadtam. Szállítás ingyen és le is telepítik némi apróért. A 7 méteres íveket meg értékesítem. 2*80 centi =160 cm szélesre lehet tárni az ajtaját így tudok szántatni és kultivátorozni is egy jó részét. felül is lesz 2 felnyitható ablaka. 6mm iker polikarbonát 40*20-as horganyzott váz. .
Kalocsa környéke. Sajnos a halaim belefulladtak a vízbe, mert már pár hónapja nem volt itt érdemi eső. De nem baj, kellett ez a borsónyi jéggel tarkított eső, főképp az őszibarackra. De máshova viszont mindenhova kellett (volna jég nélkül). Májustól idáig leesett ~30 mm csapadék. :/
Volt szó az air fryerekről, most grillezünk, a tengelyt a halsütővel összemaszekoltam, így tudunk felső-alsó combot, hússzeleteket a zöldséggel együtt sütni. Nagyon finom tud lenni, kívül ropogós, belül szaftos, nyami.:)
