"Az okosság Wofsburgból vagy Stuttgartból jön kábelen...."ti fiam semmivel ne törődjetek, majd a "felnőttek" mindent elintéznek helyetettek. Ti ne kérdezzetek semmit - ti csak oda csavarjatok ahová mondták...de a nyomatékra vigyázni ám !""
Mondom, fogalmad sincs.
"Egyéniben egy polarográf-megoldást mondhatok a magamének - amit az Intézet szabadalmaztatott is - igaz, én ott csak a szerző voltam - a tulajdonos az Intézet."
Gratulalok. Ugye azt most nem kezdjuk el osszemeregetni, melyikonknek mekkora farka van?
Amugy meg lehetsz tolem akarki, nem szamit, csak az a rengeteg marhasag, amit osszehordasz.
Nos,ha összehasonlítod a magyar átlagbért/környezetszennyezést/egészségügyi ellátást/jogrendszert a kínaival,akkor egész pontosan miben roszabb magyarország?
Esetleg hogy nem épít hitelböl gyorsvasutat miskolc éa bp között?
"vagyis ezek a cégek az árbevételükhöz, vagy akár a profitjukhoz képest relatíve kevés munkahelyet teremtenek, és ezért a magyar gazdaságot semmiféle szarból nem húzzák ki, éppenséggel nem nagyon oszt vagy szoroz hogy itt van vagy nincs itt"
Nem is a szarbol kihuzasrol van szo, hanem arrol, hogy ez nekunk nettoban jo vagy nem. Es szerintem mondjuk Gyorben igenis szamit, hogy ott van-e az Audi. Elmenne, tonkremenne az egesz varos.
"az számíthatott valamelyest, amikor építették őket, mert akkor adtak megrendelést magyar cégeknek, de a normál operáció során minimális a magyar input, hozzáadott érték a tevékenységhez"
Ez egyaltalan nem igaz, folyamatosan foglalkoztatnak magyar cegeket, es egyre tobbet, ahogy a magyar vallakozoknal is megjelenik az a tudas, ami ahhoz szukseges, hogy ilyen multiceg beszallitoja legyen. Ezt a tudast viszont csak ugy lehet elsajatitani, ha mar itt egy ilyen ceg...
"az lenne a számunkra hasznos, ha ide csak termeltető multik jönnének, vagy akár a szomszéd országokba, de enklávészerű elszigetelt, és agyonautomatizált termelőbázisok helyett a helyi beszállítókra támaszkodó összeszerelőüzemek jönnének létre, ami folyamatos beszállítói megrendeléseket ad az itteni cégeknek"
Szerintem minnel magasabb szinvonalu gyartoceg jon, annal jobb. Es igen: a cel az, hogy egyre tobb magyar vallakozas legyen kepes bekapcsolodni a hightech cegek versenyebe, de ez meg ahogy irtam csak ugy megy, ha elotte megismerjuk ezeket a cegeket. Ez az adokbol es jarulekokbol befolyo milliardok melletti kozvetett, hosszutavu haszon, ami talan meg fontosabb is, mint az elobbi.
Kicsit távolra vezet a mondandóm, de elmesélnék egy apró történetet: Kb egy hónapja együtt dolgozok 20 fizikussal, napi szinten 2-3 jó szilárdtest fizikussal. Hébe-hóba szóba kerülnek a munkán kívüli dolgok, politika,gazdaság,stb. Természetesen szóba került a jelenlegi helyzet is és burkoltan a peak oil részemről ;) Reakciók érdekesek(nem lepődtem meg rajta), lényegében fogalmuk sincs róla mi az energia válság, hitel piramis,gazdasági pilóta játék,stb. Nem minősíti őket hogy fogalmuk sincs róla, de elgondolkodtató... Nem buta emberekről van szó, de ha nekik se esik le mi van itt, mit várjon az ember a melóstól? Kell egy felébredés a társadalom részéről, mert jelenleg "szórakozz, ne gondolkozz" a menő életstílus.
Nem is valaki, hanam valakik! Kia faszt érdekel, felére csökken a gázfelhasználás. Az egész projekt volt 1200 millió, lenyúltak mondjuk 20%-ot, ez nem tétel. Például a Dunapentele híd volt 50 milliárd, semmilyen forgalom nincs rajta, összemérhető? Margit híd napi 100 millió, összemérhető? És még a pécsi (debreceni) öregek otthonának az étkezési megoldása...
hűsítsd magad, nehogy agytotyit kapjál merugye ki tudja milyen fideszesről beszélsz, milyen forrás, épelméjű ember szerintem politikusra nem hivatkozik, mindegy. Kétségtelenül értesz a számokhoz, szerinted ez az évi egymillió lakás mennyire parasztvakítás? Belinkeltem a 1,5 millió/lakás felújítási költséget, ráadásul ez egy nagy ház, nem sok kicsi. Mennyi volna évi egymillió lakás? 1500 milliárd? az eü kassza duplája? Nemá!
Szerintem egyrészt csak karcolgatjuk itt a topikban a multik tevékenységéből fakadó mérhetetlen károkat (próbáljuk a ránkeröltetett kényszerhelyzetből a legjobbat kiolvasni), másrészt érdemesebb lehet egy kicsit felsőbb perspektívából nézni az egész kérdéskört, annál, mint hogy például ki hogy bánik a flex-szel.
Begépeltem az alábbi 40 perces minapi interjú első negyedét, ami a multikról szól. Azt gondolom érdemes rajta elgondolkodni.
Róna Péter (1942-) 1956-ban emigrált. Előbb a Pennsylvania Egyetemen gazdaságtörténészi, majd Oxfordban jogi diplomát szerez. 1969-től egy washingtoni ügyvédi irodában dolgozik, majd a kereskedelmi minisztérium úgynevezett közvetlen külföldi befektetések osztályának jogtanácsosa. 1971-től a Schroders Bank munkatársa, 1986-tól 1990-ig a J. Henry Schroder Bank & Trust Co. elnök-vezérigazgatója. Beszél magyarul, angolul, olaszul és franciául. Hazatérése óta elég sokat publikál, mindkét politikai oldallal komoly kapcsolatai vannak. [http://www.mtte.hu/docu/oneletrajz/Rona_Peter.pdf]
MR1-beszélgetés MR1-en Róna Péter közgazdász, egyetemi tanárral. http://stream001.radio.hu/mtar_ondemand/getfile/00464113_3681632.mp3
Felkonf: ...változtatna azon a gyakorlaton is, hogy csak a multicégek kapjanak támogatást az államtól. Így számításai szerint akár 800 milliárd forintot is szét lehetne osztani a hazai vállakozások között.
- Mi ma a legnagyobb baj Magyarországon közgazdasági szempontból?
- A legrövidebb válasz erre az alulfoglalkoztatottság, a bővítettebb válasz a gazdaság kiszolgáltatottsága. Tehát a gazdaság alapanyagokat, félkész árukat termel, aminek következtében szerkezetileg egy nagyon komoly függő állapotba kerül, mondhatnánk, hogy kvázi gyarmati állapotba került Európával szermben.
- Többen használták már ezt a gyarmati szót és ennek a politikában is elég nagy jelentősége van. Lehet, hogy nemfeltétlen így gondolta, de azt többször is olvastam Öntől, hogy gyakorlatilag a multiknak a beszállítói vagyunk, tehát így alakult át Magyarország és ezáltal nem tud kitermelni valós profitot, amiből aztán el tudná tartani magát az állam. Jól fordítottam ezt le?
- Tökéletesen. Pontosan így van. Ugye, a helyzet az, hogy szerkezetileg azé a legnagyobb haszon, aki a hozzáadott értéklánc legnagyobb szegmensét tartja ellenőrzése alatt. Aki a hozzáadott értékláncnak egy kis szemének a beszállítója, annak semmiféle ármeghatározó, árbefolyásoló képessége nincs. Tehát, ha egy gyártó (multi) kezében tartja a piacot és kezében tartja az alapanyag és félkész árut befolyásoló árszerkezetet (mint ahogy kezében is tartja, ez a multinacionális cég lényege), akkor nyílvánvaló, hogy mindenki akihez kapcsolódik olyan feltételek mellett kapcsolódik, amit a multi határoz meg. Amikor én azt mondom, hogy "gyarmati" teljesen igaza van, ennek van egy ilyen politikai mellékíze, utóíze, ez ránk nem vonatkozik. Ez nem igaz, hogy mi politikai gyarmati helyzetben lennénk, de közgazdaságtanilag igen.
- Önmagában ezzel nem lenne gond talán, hogy ha a multinacionális cégnek nagyon jól menne egyre inkább terjeszkedne itt Magyarországon, tehát több alkalmazott kellene, több munkás kellene neki, emelkedne a foglalkoztatottság, amiről Ön beszél, és akkor mindjárt nem lenne olyan fájdalmas ez a gyarmati rendszer. De gondolom, azért nem ezt gondolta amikor mondta ez előbb?!
- Nem. Ez nem megoldás. Többféle baj van vele. Az egyik baj az, hogy egy társadalom gazdasági szervezete amolyan szövetszerű. Tehát ez egy organikus dolog. Ebből nem lehet egy láncszemet kiszakítani. Mert vannak összefüggések. Tehát, ha én kiszakítok egy láncszemet, akkor a gazdaság a többi szereplőjét leszakítom a gazdasági folyamatokról. Tehát, ha a magyar mérnök példának okáért tervező munkát végez egy fékgyár számára, az lehet, hogy neki jó, de ez azt is jelenti, hogy az ő munkája már nem 20-30-100-200 magyar munkásnak ad kenyeret, hanem ahova a multi elviszi az ő tervezését , legyen az India vagy akárhova.
- De ha itt Magyarországon, ide tudunk hozni a magyar szakértelem miatt olyan gyárakat, most függetlenül, hogy az multi vagy 10-20 fős kis cég, akkor az nem segít rajtunk?
- Nem. Nem. Merthogy, ha mi csak egy kis szegmenset hozunk ide az egész termelési láncból, akkor alapjában véve a termelés gazdasági gyümölcsét nem mi aratjuk le. Tehát az a lényege a dolognak, hogy a bérmunkán kívül, amit az ottdolgozók megkapnak, ebből a nemzetgazdaság egésze édes keveset profitál.
- Függetlenül attól, hogy a munkás itt költi a bérét?
- Igen az annyi. Mondok egy példát az európai ÁFA-rendszer szerint, az ÁFA ilyen lépcsőszerűen van megoldva a befizetések/kifizetések/visszatérítések és a legvégén a fogyasztó által befizetett ÁFA az amelyik az ottani büdzsé kasszájába befolyik. Namost ennek következtében az van, hogy a multik Magyarországon nagyon nagy méretű nettó visszatérítést kapnak. Tehát sokkal kevesebb ÁFÁ-t fizetnek be, mint amit visszaigényelnek a magyar államtól. Az ő tevékenységük a magyar büdzsé számára nettó negatív. A magyar nemzet gazdaság az ő tevékenységükből abból a vagyoni értékből amit például az Audi gyárban megtermelnek, annak az értéknek az ÁFA-értéke nem itt csapódik le, hanem ott ahol az Audit eladják, tehát Németországban, Spanyolországban, stb.
- Ez ugye elég tragikus, mert ott van az Audi, az 1%-os iparüzési adó, ott tud fejlődni Győrben a város. Különböző dolgok vannak, iskolákat finanszíroznak, mert ez elemi érdekük, hogy legyen szakembere. Akkor ez csak egy látszat? Ez egy látszatfejlődés? Mert egyébként az országra tekintve ennek súlyos ára van?
- Igen. Na most történetesen az Audi nagyon felvilágosult, következetes, felelősségteljes és mélységesen megbízható vállalat, minden tiszeteletem az övéké. De vannak más példák is. Ahol ez már nem igaz. Ahol a vállalat nem fordít például a helyi sport, helyi társadalmi eseményekre.
- De függetlenül amit mond, senki ne bántsa az Audit
- Igen.
- Arról beszélünk, hogy hiába támogat ezt, azt, amazt, hogy ha globálisan nézzük akkor ez negatív?
- Negatív. Ugyanis az a helyzet, hogy a magyar GDP egyhatoda kicsúszik az adóalapból, az említett és ahhoz hasonlítható folyamatok mentén. Tehát ugye elméletileg a GDP egésze az, ami megadja az adott társadalom számára az adóalapot, amiből az adót vagy így vagy úgy kirója. Mást is lehet adóztatni, de a dolog veleje ez a nemzeti össztermék. A jelenlegi szerkezet miatt ennek a nemzeti összterméknek az egyhatoda alapvetően nem áll a magyar adórendszer rendelkezésére. Ez egy óriási szám/tényező. Amikor például különböző politikusok, közéleti szereplők, a szerkezeti reformokról beszélnek a nyugdíj rendszer megreformálásáról, az egészségügy, akkor ez egy irreleváns megközelítés. Lehet, hogy meg kell reformálni, lehet, hogy van ott mit megtakarítani, van ott mit javítani. Igen, lehet. De nem itt van a kutya elásva. Nem ez a lényeg. A lényeg az, hogy a nemzetgazdaság teljesítményének egy mindenféle nemzetközi összehasonlítási alapon is, nagyon magas hányada nem áll az adóbázis rendelkezésére. Az ÁFA az egyik példa. Ugye amikor a multi kitermeli a hasznát és abból osztalékot fizet az anyavállalalatnak, ami szintén külföldi, akkor az az osztalék nem fizet adót Magyarországon. Amikor ő azt az osztalékot szétosztja a részvényesei között, akkor azok a részvényesek jellemzően nem magyarok, hanem fejlett országok jómódú állampolgárai, akkor ők ott fizetnek osztalékadót.
Eddig az interjú...
Tehát kulcsmomentumok az én értelmezésemben - GDP egyhatoda nincs a magyar adórendszerben - Nettó negatív ÁFA - Osztalék adózása és elköltése nem itthon történik - Adókedvezmény, támogatás, hitel (ami a magyar adósságot növeli, kamatos kamattal) támogatjuk a sokkal erősebb multit, fokozva a további egyenlőtlenséget az itthoniak kárára. Dávid és Góliát harcában, Góliátnak adunk a kezébe kb. még egy Stinger-rakétát is pluszba. - A fejlett nyugatot támogatjuk (ÁFA, osztalék, stb.) a multis magyar tevékenységgel - Bogár László után szabadon: nincs megfizetve a magyar munkás képzésének, munkaerejének újratermelésével kacsolatos költségei (GDP->GNI), elbocsátás utáni létezésének költsége. Az oktatás, egészségügy, kultúra az lényegében a magyar állam terhe. - Jellemző multis hozzállás, piacvétel, erőfölénnyel visszaélés, leépítés - Kis túlzó extrapolációval (amifelé tartunk) egy ember megélne mondjuk 100.000 forintból havonta, de ki kell dolgoznia a belét, és kap 300.000-et, amiből 200.000 elmegy adóra és költségeire, saját újraépítésére.
Édes öregem A Szőlő utcai felújítás 1.5 mFt volt /lakás. (kábé 900 lakás) Vannak számok, példák, te miért nem érdeklődsz? Olyan vagy mint Antisystem, csak az elmélet? Tudodhogy 100 000 lakás mennyi?
A politikai, emberi vonzatáról most ne beszéljük.Igaz sok tragédiát okozott az erőszakos állami beavatkozás.
A mezőgazdaság a második legnagyobb befizető volt a 2.3oo TSZCS, MAJD TSZ ÉS 18 ÁLLAMI GAZDASÁGÁVAL VALAMINT NEM ELHANYAGOLHATÓ A NÖVÉNYOLAJGYÁR 6 ÉS A TÖBB MINT 3O KONZERVÜZEM ÉS HÚSFELDOLKOZÓ ÜZEM SEM.
EZ AZ ÁGAZAT 9O UTÁN GYAKORLATILAG NULLA BEFIZETŐ LETT.
Kapolyi "eocén" miniszter bányabezárási kontra gázosítási akciója és a mezőgazdaság, élelmiszeripar és feldolgozó ipar leépitése az egybeesés miatt még annál is nagyobb károkat okozott mint amire számolni lehetett.
A bankrendszer ezt megfejelte azzal, hogy a mezőgazdasági eszközöket, állatállományt a hitelek fejében a valós érték 1o-15%-án értéksítették.(pl.egy USA-ból behozott tenyész génállományú bikát amit a magyar állam 1 éve vett 15.ooo dollárért a bank eladta az osztráknak 11.ooo,.Ft-ér.Mivel a bika jegyzett volt az osztrák eladta a német gazdának 18.ooo dollárért.A 89-es áron 89-ben felépített világelső kukoricacsira üzemet eladták egy ma is vigan itt élő holland multinak 4oo millióért.Ez 1 évi nyereségük.)
Mire az orosz piac beletörődött, hogy a cserekereskedelem hejett dollárral kell fizetni és fizetett is, addigra a külföldi és magyar"valakik"tönkretették a piacot.Heti 2.ooo tonna lisztet, 5o kamion tésztát,1.oootonna sertést,25o kamion konzetvet szállítottunk csak a moszkvai ellátónak.
Ez közel 5oo.ooo embert érintett közvetlenül.
Ezknek a volt adófizetőknek, GDP TERMELŐKNEK 18-19 ÉVE FIZETÜNK VALAMILYEN JOGCÍMN.
Ez a két összeg valójában dupla minusz a költségvetés bevételi oldala szempontjából.
Sajnos kevesen tudják, hogy a 9o-es évek első 7-8 évében mennyivel nőtt a belső adoságunk azok miatt a cégvásárló "külföldi befektetők", külföldi? miatt akik az amúgy is 1o-15%-ra értékelt állami vagyont magyarországi bankoktol felvett hitelekből vettékmeg.
A valóságban sokkal kevesebb tőke áramlott be mint amennyit a statisztikáik mutatnak.
Egy-két zöldberuházás kivételével (ez jellemzően csak német) minden vételi tranzakció mögött magyar banki hitel van.
Az állam adósságunk cca.4o%-t nekik köszönhetjük.
Jellemzően a vételár 3 évi nyerséggel volt egyenlő.
Mivel a törlesztörészlet kevesebb volt mint az évi adózott (adómentes) nyereségük, igy az első évtől azonnal nyereséget produkált a "befektetés". Saját tőke nélkül.
A németek, japánok, svédek, kanadaiak 9o-94 között több mint 9 milliárd USD-t adtak.(a németek több mint 6 milliárd DM-t.)Ez plussz pénz volt. Nem kellett visszafizetni. Holvan? a 75-8o%-ról tudjuk.
Ma semjobb a helyzet az EU-s pénzek sorsát illetően.
Én úgy látom, hogy a multik a fejlődés egy lépcsőfoka, amin 20 év után illene túllépni. Ez nem jelenti azt hogy ki kell őket utálni, de a seggüket se kéne fényesre nyalni. Persze, legyenek eleve kedvező körülmények, ne a támogatások miatt jöjjenek ide. De multikkal még elméletileg sem lehetséges a felzárkózás. Példának okáért, az Audi gyárban dolgozó magyar mérnökök, melósok stb tudnának valamit hasznosítani az ott megszerzett(ha..) tudásból? Mondjuk régi Rábásokkal összedugva a fejüket, azért mégiscsak folyt magyar motorgyártás Győrben. És fejlesztés is(D10 Euro1-2-3).
A hazai szabályozok a rosszak amelyek megendedik a külföldieknek ezt a magatartást.Itt főleg nem a zöld beruházásokk a termelő üzemekkel van az igzán nagy probléma.Persze azért velük is van
Mondana egy-két konkrét példát a multik hosszútávú, magyarország számára hasznosítható szellemi, anyagi, gazdasági hozadékéról ?
Én azt látom,hogy a szellemi, fizikai segédmunkán kivül nem igen hoztak mást.
Nem hiszem, hogy ez pariban lenn az ő gazdasági hasznukkal.Főleg piacot vettek.
A multit első és másodsorban az élőmunka ára és az adózás utáni nyereség érdekli.
Jelenleg az uniós országok és az USA is arra ösztönzi őket, hogy vigyék haza a termelét. Ez a feltétele annak, hogy támogassák őket (opel. GM, stb.) othon.
Bokros tevékenységét azért érdemes lenne végignézni, elolvasni 8o-tol.
Nem értetted az üzenetet - ami arról szólt, hogy ha valaki ott találja magát a pros-álláson - eszköz, pénz és minden nélkül....akkor mennyire találja fel magát. és milyen hamar képes felzárkózni.
Van aki erre képes...és bizony van, aki immár erre képtelen - mert egyszerüen eltunyult a "remekbeszabott rendszernek" köszönhetően.
Valamikor szinte minden férfiember barkácsolt valamit, voltak szerszámai, némelyik ebben-abban a szakmában profikat megszégyenítő dolgokat hozott létre.
Az Ezermester volt az egyik legnépszerübb folyóirat - a Rádiótechnika meg a szakma irányadó lapja. Az Évkönyvének a megjelenését tízeszrek várták minden évben.
Most mi van? Az okosság Wofsburgból vagy Stuttgartból jön kábelen...."ti fiam semmivel ne törődjetek, majd a "felnőttek" mindent elintéznek helyetettek. Ti ne kérdezzetek semmit - ti csak oda csavarjatok ahová mondták...de a nyomatékra vigyázni ám !"
Bár már ez sem igaz, mert a "kilós-kulcs" nyomatékérzékelője is be van már kapcsolva a rendszerbe - és ha kigyullad a zöld-lámpa, akkor jó a nyomaték.
Nyomaték-skálát se kell már olvasni - beállítani.... mert még félreolvassa a paraszt, vagy nem hallja a kattanást, mert botfülú a hülyéje. A ződlámpát meg tán csak észreveszi...de ha nem az se baj, mert akkor máris leáll a szalag és ott terem a pribék - seggberúgásra készen.
Egyébként jónak értekezel te is mérnöki-munka rejtelmeiről.
11 évig dolgoztam egy kutatócsoportban ahol ipari, automatikus analitikai célműszereket (robotokat) fejlesztettünk és gyártottunk - "zöldmezősen". Én a saját fejlesztésű, mikroliteres vegyszer-adagolókért és a jelátalakítók egy részéért feleltem. Hát nem volt "faék" az se.
Egyéniben egy polarográf-megoldást mondhatok a magamének - amit az Intézet szabadalmaztatott is - igaz, én ott csak a szerző voltam - a tulajdonos az Intézet. Szerényen ennyit erről. .
nem azzal a multival van baj, amelyik itt termeltet, hanem azzal amelyik idehordja a low cost országokban gyártott cuccokat, és azzal a helyi hasonló termelőket becsődölteti
a termeltető cégekkel az a baj, hogy mivel a magyar bérek már relatíve magasak, ezek a cégek nagyon kevés embert foglalkoztatnak, és nagyon sok és drága gépet
a gépek nem kapnak bért, amibe kerülnek az a karbantartó mérnök (annak is a fele import külföldről) meg áram, meg pótalkatrész (szintén külföldről)
vagyis ezek a cégek az árbevételükhöz, vagy akár a profitjukhoz képest relatíve kevés munkahelyet teremtenek, és ezért a magyar gazdaságot semmiféle szarból nem húzzák ki, éppenséggel nem nagyon oszt vagy szoroz hogy itt van vagy nincs itt
az számíthatott valamelyest, amikor építették őket, mert akkor adtak megrendelést magyar cégeknek, de a normál operáció során minimális a magyar input, hozzáadott érték a tevékenységhez
az lenne a számunkra hasznos, ha ide csak termeltető multik jönnének, vagy akár a szomszéd országokba, de enklávészerű elszigetelt, és agyonautomatizált termelőbázisok helyett a helyi beszállítókra támaszkodó összeszerelőüzemek jönnének létre, ami folyamatos beszállítói megrendeléseket ad az itteni cégeknek
ilyenből viszont kevés van
ha összeadogatom az összes Magyarországon dolgoztató multi, vagy a 10 legnagyobbnál alkalmazásban állókat, az pár 100,000 ember amire nekünk szükségünk van az a milliós nagyságrend, és a most éppen foglalkoztatott, de gyakorlatilag nem értékteremtő embereket is át kell terelni az értékteremtő ágazatokba, az állam leépítésével, meg pl. a pályázatíró cégek táptalajának a likvidálásával
"a multik után nem maradnak vállalkozó szellemű és szerteágazó tudással rendelkező emberek. "
Pont hogy de: a multiknal van lehetosege barkinek megismerni az aktualis csucstechnologiat, gyartasi modszereket, es meg egy csomo mindent. A multik hatan felkapaszkodva tud ez a nyomorult orszag kimaszni a szarbol.
Sajat magatol sohasem.
Ha eluldozzuk a multikat, mert nehany bolcsesz, aki azt hiszi, hogy vilagszinvonalu gyartast csak ugy kirantjuk a seggunkbol, ha akarjuk, radikalis jobbost jatszik, akkor Magyaroszagnak vegleg es mindenkorra befellegzet.
Igaza van Bokrosnak: az a totalis hazaarulas.
Persze ha valoban megtennek. De ki tudja, lehet hogy csak a pofajuk nagy.
"szerintem valaki valamit mindég fog ott gyártani. Kissebb volumenben, valami egyszerűbb dolgot..."
Megis mi akadalyozza meg azt a virtualis valakit, hogy barmit is gyartson most, ha akar? Nincs hely csarnokot epiteni, vagy micsoda?
"a multivilág a legnagyobb kárt éppen azzal okozta, hogy a tudást visszafejleszti mindenhol."
Ezzel szemben a multik iszonyatos penzeket fektetnek K+F-be. Valamint tamogatjak a kutatointezeteket, egyetemi kutatohelyeket, egyreszt direktbe, masreszt ugy, hogy kozos kutatasi projekteket visznek veluk.
Szoval eppen nem visszafejleszti, hanem elorehajtja.
Ez kerdes? Ha csak anyagi oldalrol nezzuk: milliardokat hoznak az orszagnak. Kezzelfoghato, letezo, nem virtualis adomilliardokat.
Szerintem meg viszonylag keves esszel is konnyu belatni, hogy ha az Audi nincs Gyorben, akor hianyozna direktbe 6e, kozvetve meg masik 15e munkahely.
Hogy mit hoz meg? Ipari kulturat, tudast, tapasztalatot, lehetoseget arra, hogy ezt mind eltanuljuk tole, es sajat penzbol, aprankent, felepitsuk a sajat vallakozasainkat.
"És akkor ki termeli meg azt a pénzt amiből a multikat támogatják?"
Hat nem a kozalkalmazottak millioi az biztos.
A zoldmezos termelo multik mind nyereseget termelnek a magyar allamnak. Nem veletlenul probalja becsalogatni partallastol fuggetlenul oket az osszes magyar kormany.
Es most kanyadordjunk vissza konkretan az Audira: Baromi keveset tudsz a cegrol, es azt is rosszul. Ez pusztan csak annak a fenyeben problema hogy ennek ellenere magabiztosan osztod az eszt rola.
Meg kene egyeznunk abban, hogyha valamit tudni akarsz az Audirol, akkor azt megkerdezed, en meg elmondom neked. Ezzel azt is megsporolhatnank, hogy az altalad beirtakat felmondatonkent kelljen cafolni.
"Tudtommal komoly fejlesztő munka nem folyik magyar részről a gyárban, nem adnak ki a kezükből szinte semmit a svábok."
Egyreszt bajorok, masreszt mi a komoly fejleszto munka? Az Audi egyebkent is termelo vallalat, a fejleszto reszlegeik Nemetorszagban vannak. A gyori fejlesztes bevallottan tamogato celzattal jott letre, ez a fo feladata. Ezen persze idovel nemileg tulnott, de tovabbra is ez az alaptevekenyseg. Viszont nehany eve komolyan benne vannak az uj motorok fejleszteseben is. Na nem mindenki, csak a jobbak.
"Ráadásul a magyar mérnöki gárda létszáma elhanyagolható a betanitott melósokhoz képest."
Egyaltalan nem elhanyagolhato. Egyebkent ahogy mondtam: az Audi termelo vallalat, a celja evi ketmillio motor, es nehany ezer auto legyartasa. A mernoki tevekenyseg ehhez kapcsolodik elsosorban.
Baromi nagy tudatlansag azt feltetelezni, hogy a vilag legnagyobb motorgyaraban, ami raadasul egy premium autogyar tulajdonaban van, nem folyik jelentos mernoki tevekenyseg. Biztosan azt tetszik gondolni, hogy a motorok csak ugy leesnek a gyartosorokrol, mi?
A vilag elvonalaba tartozo gyartas a vilag elvonalaba tartozo mernoki tevekenyseget feltetelez. Gyartastamogatas, minosegbiztositas, logisztika, gyartastervezes: Ezeken a teruleteken tobb szaz jol kepzett mernok vegzi a napi munkajat.
"Nekem audisok mesélték, hogy nagyon kinosan ügyelnek arra, hogy semmit se tudj, főleg ne többet mint ami melódhoz feltétlen kell."
Hazudtak. Nyilvan a bizalmas informaciokhoz valo hozzaferes szabalyozott, de ez mindenhol igy van. Egy logisztikai folyamattervezonek nem kell hozzaferni a fejlesztes alatt levo motorok parametereihez.
"De a leg alázósabb véleményeket az ottani gyártás szinvonaláról, minőségéről, sztorikat a tévedések tömegéről pont ott dolgozóktól hallottam."
Huha, akkor te mar minden tudsz, ugye? Pofam leszakad.
"igazi mérnöki munka manapság sehol sem folyik"
Baromsag.
"Lassan sikerül a német autógyártóknak a koreai gyártókkal azonos szinvonalra süllyedniük, nem kell sok, azt a KIA komoly vetélytársa lehet a VAG-nak, ha le nem nyomja(7 év gari odabasz...)..."
Odebb van meg az. Te is beszoptad a KIA marketingjet? Elarulom, a garanciaidonek semmi koze a minoseghez. A KIA kiszamolta, hogy ha azt akarjak, hogy valaki vegye Europaban a froccsontott tejfolosdobozokat, amit autokent arulnak, be kell valami utoset vallalni. Kiszamoltak, hany milliardba fog ez nekik kerulni, es bevallaltak.
"Pl a BMW-t meg már csak az elfogult bajorok tekintik autónak, annyira kritikán aluli lett a minősége... (ezt szervizesek mondják)"
Most mondhatnam, hogy legyel szives ezt konkret adatokkal alatamasztani, de mivel nem fersz hozza a ceges meghibasodasi statisztikakhoz, sehogy sem tudnad ezt hitelesen megtenni. Igy inkabb aszondom: baromsag.
"Két évtized, és nem lesz jóformán egy európai mérnök sem az autóiparban."
Baromsag.
"Az Audi se fogja már sokáig itt húzni, rendesen csökkentettek a létszámot Győrben is. "
Ezzel szemben a termeles visszaesesehez kepest nem csokkentettek jelentosen a letszamot. A valsag hatasai alol az Audi sem tudja kivonni magat, baromira nem mindegy, hogy ketmillio motort gyartasz, vagy masfelet. De ez altalanos, senki sem all sokkal jobban.
"A szocializmus pezsgő élete után még maradt valami, egy elég erős középosztály, de a tohonya multik után.... csak teljes pusztulás."
Ebben én is igazat adok Krézinek.
A románok is azért tudtak talpraállni a "daliás idők" után - mert abba a nincstelenségben olyan leleményességre és túlélési ambicióra tettek szert (már úgy össznépileg) - hogy számukra a piacgazdaságra való átállás "rögös útja" - szinte már-már luxus-autósztrádának számított.
Megszokták, hogy nincs kinek rinyálni ha pont nincs ott egy célgép, vagy egy megfelelő célszerszám....és az első boltokat tényleg egy flexxel és egy házilag tekercselt hegesztőapparáttal hozták össze...némi újrahasznosított szögvasból.
Persze, már ott is más idők járnak, más lett az igényszint is.
De azért még most se fakadnak sírva, és nem sopánkodnak az egyen-overallos, cégjelzéses, 20 ezer Ft-os órabérű szakember-csapat után - ha mondjuk házilag kell megbuherálni a kombájnt....vagy a házigyártmányú öntözőberendezés szivattyúját. .
Emberek, ti most komolyan úgy gondoljátok, hogy egy ilyen gyár-felszámolás úgy megy, hogy mindenki beteszi a papirdobozába a plüssmackóját és a barátja/csaja fotóját az íróasztalról - és az utolsó majd eloltja a villanyt?
És otthagynak mindent - a milliárdos értékeket a gyártóban...hogy estleg majd csak fog valaki gyártani ott valamit...miután ők elmentek.
Észnél vannak az úrak - amikor ezt így képzelik? .
affene se tuggya, nem olyan feketefehér eza dolog...
ugyanis a fogyasztásra költött hitel igen jelentős élénkítő 6ással van a gazdaságra...
ha mindenki csak kuporgatná a pénzét (mint én is teszem), akkor az eléggé betesz a gazdaságnak, mer minimális a fogyasztás, ezáltal a cégeknek sincs nagyon szüksége hitelre, azaz a megtakarított pézem se nagyon fog kamatozni...
szóval valszeg van ennek egy optimum pontja, valahol az orbaszájba eladósodás, és a végletes kuporgatás között...
ennek egyensúlyban tartása szerintem elsősorban állambácsin múlik, pölö úgy, hogy nem direktbe szórja a nép közé az adópézt (nyögdíj, segély, közszolgák), amit ész nélkül költhet a siserehad, hanem áttételesen, a gazdaságot segítő (pölö infrastruktúrális) beruházások révén...
