A jelenségek egy részénél igen, prognosztizálható. Kaotikus jelenségeknél biztosan nem.n kérdésemre született
Ezt én kérdeztem HZs-től...de be kell valljam, nem voltam elájulva a kapott választól. Kicsivel többre számítottam, mint erre az enhyén "székelyesre" sikeredett válaszra. - Mérnök úr, biztosan tartós lesz ez a híd ? - Hááát, ha nem viszi el a víz...akkor egészen biztos.
Kb. ilyen volt a válasz. Vagyis a periódikus jelenségekre garantáltan jó modellt lehet alkotni...hacsak a periodicitása nem bizonytalan.
"Talan emlekszik valaki, hogy volt egy olvtars, aki eladta a reszvenyeit, tobbek kozott azert is, mert ezt a topic-ot olvasta. Neki is azt mondtam akkor, hogy meg fogja banni. Meg is banta szerintem, kar, hogy nem irt ide azota."
Nem az exponenciálison, vagy a lineárison múlik ez, hanem a rendszer viselkedésén.
Mint emlitettem a Romai Klub fö hibaja az volt, hogy egyszerüen felrajzoltak az exponencialis görbet es azt mondtak, hogy az alapjan itt a veg (ugy 20 eve).
Többször emlitettem, hogy a sok konvergalo folyamat szinte mindegyike hajlamos az exponencialis fejlödesre. Valszeg nem fog exponencialisan fejlödni, mert bizonyos korlatok azt akadalyozzak.
Mivel a tenyezök egyiket sem tudjuk pontosan leirni, ezert az eredöjükön vitatkozni is felesleges.
Es ugyanez van a rendszer reakciojaval. Nem ismerjük a rendszer viselkedeset, a rahato komponenseket sem, ... viszont a vegeredmenyt szeretnenk talalgatni. Ez igy, mar csak elvileg sem megy.
Szaud-Arabia MÉG kitermelhetö olajmennyiseget ~230-250 milliard barrelre teszik.
Eddig kitermelt az emberiseg ~1200 milliard barrelt es ugy gondoljatok, hogy feluton vagyunk. Tehat van meg tovabbi 1200 milliard barrel, illetve a worst-case scenario szerint talan ~800-900. Abbol nem lehet Szaud-Arabiae 880 GB.
Mondjuk én úgy fogalmaznék a magam számára, hogy exponenciálisnak sejtett folyamatoknál az előrejelzés megbízhatósága egyre könnyebben kérdőjeleződik meg egyre hosszabb időtávra vonatkozóan (abban az esetben, ha nem bizonyított képlet alapján történik az előrejelzés).
Ebben igazad van. A Romai Klub pl. ott követte el a hibat, hogy a görbeket egyszerüen exponencialisan tovabbhuzta, aminek az lett következmenye, hogy az emberi civilizacio veget a mult evszazad utolso evtizedere tettek.
Ennek a reszletei, hattere nyilvan nem a topik temaja.
Ez a kérdés nem a Ghawarról szól, hanem a rendszer korlátainak megjelenéséről.
Ez igaz. Csak a trojai lo eddig a Ghawar volt. Es a peak-olaj legföbb erve.
Mivel Te is jól tudod, hogy az OPEC egyes országai jelentősen nagyobb készletet jelentettek, mint a valóság, ezért a világ többi részén érvényes állandók a Pickering-relációban ott nem lesznek érvényesek, más állandókat kell megadni.
Ez egy hibas kijelentes. A kitermelhetö olaj mennyisege (URR) ugyanis a mindenkori ar függvenye. Aminek nyilvan függvenye a kitermeleshez alkalmazhato technologia. Tehat az URR minden orszagban es mindig valtozik.
Magáról a Ghawarról még annyi mondható el, hogy szimulációk szerint alapesetben még kb 2-3 évig tartható az 500 ezer hordó/nap, legjobb esetben 6-7 évig is, de az lassú csökkenéssel.
A Ghawar kb. 50 eve ennek a 10-szereset adja. Olyan 5 mbpd-t, nem 500 000 mbpd-t.
Talan nem tunik fel sajat magad szamara, de te minden tervet, elkepzelest, joslatot stb. ugy tekintessz, mint ami megvalosult vagy megvalosul.
Gondolod, hogy összetevesztenem a mockup, prototipus, nullszeria, sorozatgyartas, piaci erettseg fogalmait??
ha kifejlesztik a feleannyit fogyaszto autot az jo dolog. Mire olyan mennyisegben elterjed, hogy hatasa is lesz, az jo ideig eltart (nem tudod lecserelni egyszerre a vilag/Europa osszes autojat, hiaba van meg a szuperauto)
Mar kifejlesztettek. Minden jelentösebb autogyar (VW, Audi, Skoda, Fiat, Renault, ...) kinalja. lehet venni. Pl. nemetorszagban az iden csak egy program kereteben 2 millio autot adtak el. Annak jo resze az altalad emlitett "csodaauto".
(Különben mar annyiszor irtam, hogy sokkal fontosabb, egy 12 litert fogyaszto autorol, egy 7 litert fogyasztoea atterni, mint egy 5 litert fogyasztorol egy 4 litert fogyasztora).
Tudom. Te a Szovjetunió képesújság technika és haladás cikkeivel értesz egyet, ...
Te ezt nem tudhatod. Egy remete faodujabol ez nem latszik. Persze biztosan van az oduban egy laptopod wlan-nel, különben nem tudnal a zinternetbe irogatni.
A sugarhajtomüveknel a közeljövöben ket technikai ugras varhato. Az egyik a recuperation (ami egyfele energiavisszanyeres a kimenö forro gazsugarbol). Itt olyan 10-15% varhato.
A masik a "counter-rotating fan-blade". Az olyasmi, mint egy, a sugarhajtomü tengelyere szerelt propeller. Nem uj, ki lett tesztelve. Kb. 30% megtakaritast lehet vele elerni (ezert cserebe a repülö kicsit lassabb lesz).
Itt lehet nezegetni:
In the 1980s, GE successfully ground-tested and flew an open-rotor jet engine (the GE36) that demonstrated fuel savings of more than 30% compared with similar-sized, jet engines with conventional, ducted front fan systems.
...
The efficiency from bypass air created by this fan system drove the GE36’s significant fuel savings. As fuel prices fell sharply in the late 1980s and early 1990s, the GE36 was never launched commercially, though it was recognized worldwide as a technology breakthrough.
Van egy harmadik tenyezö, ami nem annyira ugras, mint inkabb "evolucio". Az pedig a hajtomü minden elemenek a tökeletesitese (jobb hatasfoku aerodinamikai rotorlapatok, jobb anyagok, tökeletesebb vezerles, ...). Itt kb. 30%-t lehet elerni:
The Nikkei reports that IHI Corp., Mitsubishii Heavy Industries Ltd. and Kawasaki Heavy Industries Ltd. plan to jointly develop technology to boost the fuel efficiency of engines for small passenger jets by up to 30%.
Ezen a területen a test formaja es sulya a döntö. A Dreamliner ~70%-a müanyag, ami jelentös sulycsökkentest jelent. Minel kisebb felesleges terhet kell szallitani, annal jobb a hatasfok.
A masik a forma. A BWB nagyobb felhajtoeröt produkal. Nyereseg kb. 30%.
És igy tovabb. Van meg egy csomo szempont, de a peldakon is lathato, hogy nincs elvi akadalya a fogyasztas felezesenek. A többi emberi tenyezö, gazdasagi folyamatok következmenye lesz, nem pedig technikai akadaly.
A repüles atlagban a vilag köolajanak 6%-t fogyasztja el jelenleg es a vilag utasszallitoflottaja a következö evtizedekben is kb. ugyanannyi üzemanyagot fog igenyelni. Növekedni az utaskilometerek fognak. Az utaskm-ek költsege pedig erösen csökkenni.
Egy másik topikból van a tipp (ezúton is köszönet érte). Egy jobban sikerült (persze mihez képest, ugye?) hosszabb kerekasztal beszélgetés, Koppenhágáról, Miskolczi Ferencről, kvótákról, stb.
Vendégek: Ürge-Vorsatz Diana (Közép-Európai Egyetem Környezettudományi Tanszék docense), Mika János (éghajlatkutató), Láng István(akadémikus), Zágoni Miklós(éghajlatkutató)
De vajon a periódusok ismétlődési gyakorisága, időpontja, vagy szabályossága prognosztizálható-e?
Mert az rendben van, hogy időnként visszatérnek bizonyos régebbi dolgok (és hogy azokon a periódusokon belül jó leírásokat is lehet végezni) - nade ha valami egyszer-egyszer 20 évente, máskor meg csak 150 évente bukkan elő, mondhatni random időközökben ...ott már nem sokra megyünk az időközi analizíssel...bármenyyire is jók lennének a modeljeink.
"Linearis (vagy közel linearis) folyamatok eseten a multbol kb. elöre lehet jelezni a "jövöt". Exponencialis folyamatoknal a mult rossz tanacsado, a hiba tul nagy lesz."
Látod, megint nem vagy teljesen pontos... Nem az exponenciálison, vagy a lineárison múlik ez, hanem a rendszer viselkedésén. Ha olyan a rendszer, hogy a viselkedése teljesen periodikus marad, és benne a periodikus pályák száma (!) exponenciálsnál lassabban nő, akkor a rendszer nem kaotikus, egyébként az.
A kaotikus rendszerek jellemzője, hogy bennük a hiba idővel exponenciálisan terjed. Azaz nem a lineárisság/nemlineárisság a döntő, hanem az érzékenység a kezdeti feltételekre. A determinisztikus káosz olyan jelenségeket ír le, amik nem előre jelezhetők.
Linearis (vagy közel linearis) folyamatok eseten a multbol kb. elöre lehet jelezni a "jövöt". Exponencialis folyamatoknal a mult rossz tanacsado, a hiba tul nagy lesz.
Ezzel én például maximálisan egyetértek. Mondjuk én úgy fogalmaznék a magam számára, hogy exponenciálisnak sejtett folyamatoknál az előrejelzés megbízhatósága egyre könnyebben kérdőjeleződik meg egyre hosszabb időtávra vonatkozóan (abban az esetben, ha nem bizonyított képlet alapján történik az előrejelzés).
Én mindig úgy szoktam fogalmazni, hogy a jó előrejelzés sokszor a kezünkbe tud kerülni, az a kérdés, hogy a sok előrejelzésből hogyan találunk erre rá -> például Nouriel Rubini nevét kár, hogy a 2008-as válság kirobbanás _után_ jegyeztük meg. Meg egyszer a Jehovások is beletrafálhatnak (még ha ennek kicsi is a valószínűsége)
Az IPCC-s (üvegházhatásos, pozitív visszacsatolású) globális felmelegedéses, 2050-2100-re vonatkozó előrejelzését is szerintem ennek alapján érdemes szkeptikusan kezelnie a laikusnak, aki nem látja át a részleteket.
A 90%-ban nem tévedsz, de mi nem esünk bele. Az általános-->egyedi következetétsek gyakori hibájába estél bele.
Nekem a Ghawarról semmilyen véleményem nincs. Ez a kérdés nem a Ghawarról szól, hanem a rendszer korlátainak megjelenéséről. A Növekedés határai c. könyv ezt elég jól leírta, az energia csak az egyik tünet. Van számos más tünet is, azok éppúgy fontosak.
Ami a szaudi kitermelést illeti, a 2007-ben publikált Pickering-relációval lehet becslést adni a kitermelésre egy mezőrendszer, vagy ország esetén, ha ismerjük az URR készletet, illetve az URR-készletet lehet becsülni, ismerve a csúcs-évet. Mivel Te is jól tudod, hogy az OPEC egyes országai jelentősen nagyobb készletet jelentettek, mint a valóság, ezért a világ többi részén érvényes állandók a Pickering-relációban ott nem lesznek érvényesek, más állandókat kell megadni.
Ha hiszek az OPEC-nek, akkor a képlet szerint Szaúd-Arábiának még 1000 milliárd hordó kitermelhető olajvagyona van, ha azonban a világ többi részén mérhető és ott működő, azaz a mért eredményekkel összhangban lévő adatokat használom Sz.A. esetén is, akkor 250-270 milliárd hordót kapok. Különféle cikkekben becsülték már meg Sz.A. teljes maradék készletét, ebből még így is a messze legderűlátóbb maga az Aramco a 380 milliárd hordóval. Itt nézheted meg, hogy ki mit mond róla:
Magáról a Ghawarról még annyi mondható el, hogy szimulációk szerint alapesetben még kb 2-3 évig tartható az 500 ezer hordó/nap, legjobb esetben 6-7 évig is, de az lassú csökkenéssel.
A becslés teljes metódusa itt található: http://www.theoildrum.com/node/2462 http://europe.theoildrum.com/node/2494
Másik: a repülés, én ahhoz nem értek, felteszem te se annyit, mint a NASA, miért vitatnánk a NASA cikkében megjelent 16%-ot, egy olyan repülőgépre, ami várhatóan NEM lesz tömegével elterjedt 2020-ra (ha lesz is egyáltalán)? Szóval én nem azt modnom, aminek te az ellenkezőéjt, pusztán hivatkozom a NASA-nál megjelent publikációra.
Nézd berci kollega. Nekem egyszer a kezemügyébe került a teljes !!!! amerikai költségvetés publikus példánya.
Nahát, kérlek, annak a K+F szekciójában érdemes ám szemezgetni - pláne hazai (európai) szemmel. És nem az a "legszórakoztatóbb" rész, ahol dollár-százmillók vannak allokálva olyan projectekre aminek még a címét sem értem - áh, dehogy.
Az igazi döbbenet a 100 k alatti részben van...mert a projektek a rájuk allokált összeg csökkenő sorrendjében vannak rendezve.
Ott, például van olyan, hogy (számomra ismeretlen) madár füttyjeleinek a kutatására írnak ki mondjuk összesen, évi 12 ezer dollárt.
De ez a példa még az értelmesebbek közül lett kiragadva....mert akadnak ott teljesen eszementnek tünő, arányítva kotyfity összegű kutatási pénzek is.....amivel a jelek szerint mégis foglalkoznak. "Sose lehet tudni", alapon.
Van ott egy olyan mondás, ami szerint "a legesztelenebbnek tünő kutatásra kiadott pénz is hasznosabb - mint a nem-kutatás."
Nahát, ez az a szemlélet, amitől mi (és szinte az egész Európa) fényévre van az amcsiktól. .
Tudom. Te a Szovjetunió képesújság technika és haladás cikkeivel értesz egyet, meg azzal, hogy a ma született emberek jellemző módon több mint 100 évig fognak érteni. És a tulipánhagyma őrületet bírálókkal sem értesz egyet, mint azt (is) annak idején kifejtetted :)
És berci222 állandóan azzal jön, hogy az adófizetők pénzén így úgy mit cisnálunk mi.
Nem allandoan. Egyszer irtam.
Szerinted nagyon mellenyulok, ha azt allitom, hogy Mo.-on az alapkutatasok >90%-a joreszt allami penzböl finanszirozott, mert magantöke nem all rendelkezesre ilyen celra?
Még az USA-ban is altalaban allami kutatointezetekben, mint pl. a NASA egisze alatt folynak az astronomiai kutatasok, ... Ebben is tevednek?
