Annak ellenére hogy alapokig elpusztították ezt a szerencsétlen várat, a felszínen érdekes módon egész jól kivehetők és azonosíthatóak a Turco féle rajz részei. Ennyit számít, ha leírtják az erdőt a romokról.
Légy szíves lapozd már fel, hogy szerepel-e benne Kemend vára? Esetleg úgy írják, hogy Kemendollár vára. Ha igen, akkor milyen rekonstrukciós rajz lehet benne? Talán ez?
Sajnos nem jártam még a szenyéri várban, így csak a www.varak.hu oldalon lévő anyaggal tudok a segítségedre sietni ez ügyben.
A somogyi dombvidék nyugati gerincén, a Nagy-berek és a Kis-Balaton mocsárvidékei között a fonyódi, csákányi és szocsényi, templomokból és kolostorokból hevenyészve alakított végvárak elott állt a XVI. században a középkori eredetu szenyéri vár. A falu 1425-tol a Tapsonyi Anthimi családé, a szigetvári vár építtetojé volt. Antimi János építette 1460 körül a Mátyás királytól 1459-ben kapott engedély alapján. 1464-ben már állt. Ebben az évben vette el Mátyás király Anthimi Lászlótól, mert o a zálogként kezében levo Veszprém megyei Somló várából rablólovagként fosztogatta a Balaton környékét. Az elkobzott szenyéri várat a Kanizsaiak kapták. Anthimi László nem adta át a várat, hanem Szenyérbol folytatta rablásait. 1471-ben az országgyulés határozatot hozott azonnali lerombolására. A várat mégsem rombolták le, hanem Laki Thuz János és Miklós kapta meg. Késöbb - a Thuz Jánossal való hosszas pereskedés után - visszajutott az Anthimiakhoz, ok adták el 1482-ben Wesoki Perottusnak, az esztergomi érseki jószágkormányzónak, aki 1497-ben adta tovább Bakócz Tamás egri püspöknek. Bakócz, esztergomi érsekként, 1521-ben kelt végrendeletében az általa épített esztergomi B. Szűz kápolnára hagyta a várat és uradalmát. Így Szenyér és uradalma az esztergomi káptalanra szállt. Még a XX. század elején is az esztergomi káptalan volt a falu földesura. A XVI. században végvárrá alakították 1544-ben őrsége Nagy Balázs vezetésével még sikerrel verte vissza a török támadást. 1555-ben Somogy és Zala déli része török hódoltság lett. Szigetvár mellett csak Szenyér maradt magyar kézen. 1556-ban Szigetvár és Szenyér alól visszaverték a török ostromot. 1566-ban Szigetvár elfoglalásának hírére azonban orsége felgyújtotta és elhagyta. Még ebben az évben újból megszállták, újjáépítették. Kanizsa elestéig, 1600-ig magyar, a XVII. században török végvár volt. A XVII. század végén pusztult el.
A falu melletti magas dombon, a vár helyén ma csak sáncok látszanak, amelyek
Ha már Kemenden jártunk, átugrottam a végvári vonal egy másik várába is a googlemaps-en. Szenyérre, mely egészen 1600-ig állta a sarat, Kanizsa elestéig.
A leírás szerint a központi - feltehetőleg téglaépítésű - belsővárat palánkfalak övezték, és bástyákkal.
Nos növényzet ide vagy oda - lehet túlfejlett a fantáziám, de látni vélem az egykori bástyák és a belsővár körvonalait.
Azt még nem tudtam eldönteni, hogy négyszögű vagy ötszögű volt a vár, inkább az utóbbi felé hajlik a véleményem.
Alakul, szépen alakul ez a kemendi vár, legalább is így "virtuálisan" viszaépítjük! :-)
Idézet Comix1976 barátunk blogjából:
1633-ban A várban lévő 10 lovas és 30 drabant havi zsoldja 121 Ft 15Xr, 1637-ben a zsold összege 150 ft. III. Ferdinánd 1637-es utasítása szerint Batthyány Ádám végvidéki főkapitány 1638-ban a várban 10 lovast és 30 gyalogost állomásoztat. 1643-ból arról szerzünk tudomást, hogy a vár megerősítésre, karbantartásra szorul, valamint a hadianyagból is igen hiányosak a készletek
Tehát a várban lovasok is állomásoztak, az ő lovaiknak pedig nagyobb hely kell, mint az embereknek. De már a vár kezdeti idejében is lóháton jártak a várbeliek {már akinek tellett lóra!}. A lónak pedig takarmány dukált a téli hónapokra is, amikor nem legelhetett farka felvágva a várdomb alatti mezőn.
Készítettem egy várfelépítési rajzot, kérem, hogy bíráljátok el Topiklakó barátaim.
Szándékosan vagy feltételesen igyekeztem használni az erődítmény szót. Bár így is hajlamos voltam az épület maradványát várnak vgay toronynak titulálni. Ezeket egy jövőbeni régészeti kutatás tisztázhatja. Ha sikerül tisztázni az építmény korát, az ismert források segítségével könnyebb lesz egy koncepciót felállítani. A "gödör" például sok minden lehet az épületmaradványtól nyugatra: helység, aminek köveit kitermelték, II. vh-s eredete is lehet, stb. stb.
Meglepetés a keleti lejőn levő falszakasz...Ledőlt fal az erróziós rétegben, vagy oda épített fal? Ha oda építették akkor a helyszínen más is volt, mint egy torony... és így tovább...A célom a helyszín valamilyen szintű bemutatása. Ha sikerül ott szervezni valamely tudományos kutatást a felmerült számos kérdésre talán tudományosan megalapozott válaszokat kaphatunk.
Megelőztél, mert én is éppen Sirokhoz akartam hasonlítani! :-) A sárgával bekeretezett rész olyan,mint a siroki alsó vár nyugati oldala az olasz bástyával, mellette gazdasági épülettel.
A pirossal bekarikázott rész szerintem emeletes épülettömb lehetett. Ennek a pincéjét bonthatták ki. Látható,hogy ebből balra egy kapu nyílott arra a külső rész felé. Szerkezetileg Szádvárra is hasonlít,bár jóval kisebb. Balra udvar,középen épület tömb,jobbra szintén udvar.
A kemendi vár kapcsán felmerült Turco itáliai hadmérnök neve. Kőnig Frigyes kiváló rekonstrukciós rajzokon mutatja be a régen élt hadmérnök által felkeresett végvárakat.
A számomra nem vált világossá a kemendi vár egyik leírásából sem, hogy kő vagy tégla alkotta a fő építőelemét. A középkorban általában kőből húzták fel a várakat, míg az újkorban inkább téglával javították ki a romlásokat. Még Szádvárban is látni téglát, pedig ott aztán akad kő bőven.
Sajnos mind a kő, mind a tégla értékes "zsákmány" volt a várromhoz szekerező embereknek.
A vártipológia szerint legelőször a kerek tornyot építették fel. Hogy most az lakó vagy öregtorony lehetett-e, azt nem tudom. De körülötte kellett egy védhető várudvart kialakítani, az biztos. Azt az ó-olaszbástyás déli várrészt talán csak a XVI. században létesítették. Tudom, hogy sok a feltételezés ebben az várépítési gondolatsoromban, de így régészeti feltárás nélkül most ezt állítom.
A számomra a kemendi vár alaprajza sokban hasonlít a sirokihoz. Ez utóbbinál pedig az Alsóvár évszázadokkal későbbi keletkezésű, mint a Felsővár.
Kíváncsi volnék, vajon a két erődítmény milyen kapcsolatban lehetett egymással? Melyik épült előbb? Mettől meddig léteztek? Sok-sok kérdés még függőben...
Szerintem ennél a várnál még az alapokat is kibányászták a puha homokos talajból. Ahol az árok van,ott a Turco rajzán egy nagyobb épület áll keresztbe. Lehet ennek volt egy nagy tégla pincéje és azt teljesen kiásták az anyagáért,ezért a nagy árok,gödör.
Köszönöm. Felmerült, de egy ilyen kutatás egyeztetés, szándék, és pénz kérdése, jó lenne ha lenne, majd meglátjuk, mi lesz. Szerintem meg fogják oldani, a területileg illetékes szervek egyeztetve a tulajdonosokkal.
Fogadd elismerő gratulációmat. Az átlagos várbarát Bándon még ismeri az Essegvárat, de ezt a várhelyet már abszolút, de nem. Mivel magánterületen található, nem is lesz sohasem közismert.
Felmerült esetleg a földtulajdonossal beszélgetve, hogy valami kutatást akarnának ott?
Próbáltam összehasonlító képeket készíteni Less-lie kiváló légifotói és a XVI. században itt járt Turcohadmérnök által felvett váralaprajz alapján. Légy szíves, ellenőrizd már le, hogy jól gondoltam és jól tájoltam be?
Szerintem a a nagy árok már a vár lerombolása után keletkezhetett, mint bontási gödör. Hiszen a Turco-alaprajzon ilyen védelmi rész nincsen.
Nekem eléggé úgy tűnik így a fényképek alapján, hogy a vár - az alaprajzon nem igazán látható módon - két részre különül, egy alsó és egy felsővárra. Az utóbbi feltehetőleg az öregtorony közvetlen környezetét foglalta magában, az alsó - vagy külső - vár pedig ahol a bástyák voltak.
A fényképeken ugyanis az látható, hogy egy szárazárok két részre tagolja a fennsíkot, és ez nem csak a bánya felőli oldalon látható, hanem a másikon is.
Kemend várának titokzatosságát még növeli, hogy a XV. századi ostroma során egy "ellenvárat" emeltek tőle nem messze az ostromlók. Ha egyszer régész újra eljut a történelmi helyszínre, ennek az ellenvárnak a területét is ajánlom a szíves figyelmébe. Más középkori magyar váraknál is tudni ilyen ellenvárakról, például Hrussó és Sólyomkő esetében.
Engem is "felizgatott" ez a rajz, hát rákerestem. Kőnig Frigyeskészítette a 2001-ben megjelent "Várak, erődítmények a Kárpát-medencében" című vaskos kötetéhez. Abban az 51-es számon szerepel. Előbb közlöm a teljes oldalt, majd utána részletekben, hogy jobban lehessen vizsgálni.
Tehát a cikkben szereplő színes rekonstrukciós rajz Kőnig műve alapján készült, annak színes változata.
Ha -- adja Isten és a magyar műemlékvédelem! -- mégis neki kezdenének a kemendi vár régészeti feltárásához, rossz sejtésem szerint nagyon kevés falmaradványt találnának. Hiszen a korabeli írások szerint erősen lebontották falait, sőt utána a domboldalt is bányászták. Persze szívből kívánom, hogy egyszer napvilágra kerüljenek az évszázadokkal ezelőtt itt élt várbeliek elvesztett tárgyai...
Egyetértek veled, hogy a kemendi várat a középkorban {ágyúk feltalálása előtt} a meredek domboldalai miatt nehezen lehetett megközelíteni ostromgépekkel.
A mostanában sajnos ide ritkán író Comix1976 barátunk blogjában érdemes elolvasni a kemendi vár históriáját:
"Történt ugyanis, hogy az akkor már magukat Kemendinek nevező birtokosok a várba osztrák és német zsoldosokat fogadtak, és folyamatosan támadták a király híveit. A Gersei Pethők csak 3 évi háborúskodás után tudták birtokba venni új szerzeményüket, oly módon, hogy az erődítménnyel szemben ellenváratemeltek, és a védőket kiéheztették. Az ezzel kapcsolatos peres iratok tanúsága szerint az átvétel nem ment könnyen: a német zsoldosok ekkor is csak pénz, ökrök, lovak, és hintó fejében voltak hajlandóak távozni." Bemásolok ide néhány légifelvételt a kemendi Várhegy mai állapotáról:
A helyi, lokálpatrióta polgármester kezdeményezésére azért történtek már örvendetes lépések. A Várhegyről kitakarították a bozótost és új keresztet avattak fel.
Nováki Gyula régész azt írta az 1960-as tanulmányában, hogy a Várhegy oldalában bánya működött 1945-ig. Onnan pedig homokot és követ bányásztak a helyi lakosok az építkezéseikhez. Előtte viszont már a középkori várrom anyagát {kő és tégla} kitermelték. Szerintem amikor az fentről elfogyott, akkor kezdtek neki a Várhegy, pontosabban Várdomb elbontásához.
