http://www.csodaidok.hu/
Nagyszerű, fordulatos, izgalmas történet a távoli jövőben egy családról, egy társadalomról. Az emberiség számos bolygót benépesített, de a jó és rossz, a magány és a szeretet továbbra is jelen van. Judy egy árvaotthon lakója, aki családra vágyik, Yaan egy nagy család tagja, de apja gyűlölete miatt rosszul érzi ott magát, és Giin, aki egy egész bolygót irányít, és sok ellenséget szerzett magának. Róluk szól a regény.
A borító szerencsére jól sült el (szerintem), mert a fekete borító az óra fényképével elég gáz lett volna :). A festmények nem voltak rosszak, és a jelenlegi borító elég jó. Egy hibája van, hogy szintén nem árul el semmit a történetről.
Erre a "jó borítóra" legfeljebb hármast adnék, de azt is csak jóindulattal.
A következő hiba az ár: több ismerősöm is panaszkodott amiatt, hogy nagyon drága. Mivel ez egy sorozat bevezető kötete, a kiadónak mérsékeltebb árat kellett volna megszabnia, mondjuk egy 2590 Ft-os ár sokkal jobban hangzott volna, mert a 2980 Ft-ot már mindenki 3000-re kerekíti.
A kicsit olcsóbb ár mindenképpen jobban nézne ki, de azért azt is érdemes figyelembe venni, hogy az ilyen kategóriájú (lapminőség, keményborítás, díszborítás, lapszám) könyvek kb. ebben az árkategóriában vannak manapság. A kiadó pedig gondolom azt szeretné, ha minél előbb, vagyis alacsonyabb példányszámnál kitermelje a befektetett pénzt a könyv és utána hozza a hasznot, ezért inkább a magasabb ár.
Egyébként van olyan hely, ahol helyből 15-25 százalékkal olcsóbban adják, és már meg is van az általad kívánt ár. (Pl Alexandra webbolt 25%)
Ugyancsak a kiadó hibája, hogy a reklámköltségvetést egy kötetre tervezték
Hát ez igaz. Bár azt nem tudom, hogy baj e. Ma bárki kiadhatja a könyvél, legyen az akár jó, akár rossz, és éppen ezért óriási a választék. A Csodaidők marketingje pedig nem tökéletes.
Első hiba, hogy sem a főcím, sem az alcím nem mond semmit a könyv tartalmáról. Mivel Eta ragaszkodott a "Csodaidők"-höz, az alcímnek kellett volna sokkal beszédesebbnek lennie. Tudom, hogy nekem is lett szólva, hogy találjak valamit, de nem voltak igazán jó ötleteim, "Az ogfák vöröse" viszont szerintem elég szerencsétlen választás, "A gyógyulás ideje" sokkal jobban hangzik, bár az sem mond semmit a tartalomról, és emiatt az is hibás választás lett volna.
A borító szerencsére jól sült el (szerintem), mert a fekete borító az óra fényképével elég gáz lett volna :). A festmények nem voltak rosszak, és a jelenlegi borító elég jó. Egy hibája van, hogy szintén nem árul el semmit a történetről.
A következő hiba az ár: több ismerősöm is panaszkodott amiatt, hogy nagyon drága. Mivel ez egy sorozat bevezető kötete, a kiadónak mérsékeltebb árat kellett volna megszabnia, mondjuk egy 2590 Ft-os ár sokkal jobban hangzott volna, mert a 2980 Ft-ot már mindenki 3000-re kerekíti. A kiadó megengedhette volna magának, főleg ahhoz képest, amennyi jogdíjat fizet...
Ugyancsak a kiadó hibája, hogy a reklámköltségvetést egy kötetre tervezték, nem pedig négyre, illetve még többre, hiszen Eta biztosan elmondta nekik is, hogy már tervezi a folytatást. Ha így nézték volna, az elköltött összeg legalább három-négyszerese állhatott volna rendelkezésre valami értelmesebb marketingkampányra. Mert a plakátok ugyan jól néztek ki, de kb. annyi értelmük van, mint halottnak a csók. Egyáltalán nem személyesek, a legtöbben észre sem veszik. A kiadó egy módon teheti jóvá a marketing bakijait, ha sikerül az a bizonyos cikk, amiről szó van. Ez sok potenciális olvasóhoz eljuthat, és kellően személyes.
tudom, hogy nem vigasztal, de jó eséllyel ennél azért több.. jó 25-30%-kal is akár. csak éppen a kereskedőknél divat kevesebb fogyást "lejelenteni" a kiadó felé, hogy kicsit késleltessék a kifizetéseket. mondjuk akkor is akár évek kérdése is lehet a 3000 :(
Nemrég megint belefutottam egy olyan véleménybe, amely szerint nem elég sci-fi a CSI - egészen pontosan azt "hányja a szemére", hogy azt a technikai színvonalat, amely a könyvben felbukkan, pár évtizeden belül el fogjuk érni
Erről lenne szó?
http://www.ekultura.hu/mutat.php?cid=3379
Bát itt 'pár évtized' helyett pár évszázadot tippel a szerző.
A Snow Crash írója, Neal Stephenson egyre jobb scifiket ír, miközben egyre közelebb kerül a jelen időhöz. A Cryptonomicon még csak öt perccel járt előrébb jelenünknél, a Barokk ciklus/trilógia pedig egyenesen a múltban játszódik.
A scifiben semmi sem írja elő, hogy a jövőben kell játszódnia.
"Visszatérve azonban a kérdésemhez: vajon miért van az, hogy azzal senki sem számol, hogy
1. a környezet jelenlegi állapota mellett bármikor a fejünkre dőlhet ez a nagy fogyasztói társadalom"
Ezzel számolnak, már-már klisé szintű scifi téma.
"3. a virtuális világba menekült társadalom szükségségszerűen megöli saját magát"
Pont a társadalom maradna meg, a mém-rendszer kirúgná a génrendszer alól a sámlit.
"5. egy, a túlnépesedés miatt kitörő világháború véget vet az informatikai-fogyasztói társadalomnak (ha nem az egész emberiségnek), "
Felesleges a kettőt összekötni. Egy ilyen háborút kirobbantani meg elég nehéz. (ugyanis a fegyverek és az embertömeg pont "fordítva" van elosztva).
"És végül lesz olyan fejlődés, amelynek az ember adottságai és ember volta fognak gátat szabni."
Persze. De ha beleszámítjuk a transzhumanizmust is, akkor ez sokkal tágabb keretet kínál, mint a jelenlegi "emberi".
"És a kutya nem fog mobilon tévézni, amíg rendes, nagy képernyőn is megteheti. "
Vigyázó szemedet Japánra vessed. Hírekhez, pletykákhoz, sporteseményekhez nem kell a nagy képernyő.
"Vagy éppen a fene fog dekket dugni az agyába, hogy azon keresztül „böngésszen”: az egy dolog, hogy a gépem vírusos - de mi van, ha én leszek az?"
Mindenki, ha ezen múlik az előléptetése. (plusz off - nem kell ehhez beültetés :p) De most komolyan: pár éve szerintem bolondnak néztük volna, aki önként befekszik a szemével egy lézerszike alá.
Nemrég megint belefutottam egy olyan véleménybe, amely szerint nem elég sci-fi a CSI - egészen pontosan azt "hányja a szemére", hogy azt a technikai színvonalat, amely a könyvben felbukkan, pár évtizeden belül el fogjuk érni
Hol jelent megy ez az érdekes vélemény?
Mert a CSI-ben van pl. - fénysebesség fölötti utazás - azonnali csillagközi "ansible" jellegű kommunikáció - (anti)gravitációs hajtómű (a gémek és az egyéb bolygófelszíni repűlő/közlekedési eszközök leírása legalábbis valami ilyesmit sejtet)
A fenti három dolog mind olyan, amit a jelenlegi tudományos vélemény inkább a fantázia körébe utal (persze vannak elméletek, de...). Emiatt ezekről azt mondani, hogy pár évtizeden belül el fogjuk érni, nem igazán tünik reaálisnak.
szerintem a matematika is inkább Rion miatt érdekli - persze, intelligens, és felfogja, hogy mitől beszél Rion, érdekesnek is találja talán - de azért szó sincs arról, hogy ha nincs Rion, akkor is foglalkozni akarna vele.
Vagy hülyeséget mondtam, és Eta leszedi a fejem, de remélem, hogy nem :)
hogy azt a technikai színvonalat, amely a könyvben felbukkan, pár évtizeden belül el fogjuk érni, így az egész könyv emiatt kissé hihetetlen.
Mármint csillagközi utazás? Az érdekes lenne... Egyébként nem a Csillagidők lenne az első könyv, amit meghaladna a tudomány: most olvasom Asimov Űrvadász regényeit és az antigravitációs hajó fedélzetén lyukkártyákkal vezérlik a számítógépet, valamit a főszereplő (papír)könyben gyorsabban találja meg az információt, mert filmkönyvben tekerni kell :-)
Csak mert a fiúkat érdekli a technika meg az akciók, a lányokat meg az ember. :-) Ezt már a HP kapcsán is megfigyeltem. Ez az oka annak, hogy megpróbálok figyelni a karaktereimre is az Akiinorban, hogy nők számára is élvezhető legyen.
Ami meg a jövőt illeti: vagy rájövünk, hogyan lehet kijátszani a relativitást, vagy nem. Ha nem, akkor örökre be leszünk szorítva ebbe a naprendszerbe, ha igen, akkor meg az idegenekkel kell megküzdenünk az élettérért. Nem tudok elképzelni egy olyan földönkívüli-mentes világegyetemet, mint a tiéd.
Kedves DuDoR, szerintem sokan szeretik bámulni a csillagokat, de a mögötte álló kőkemény fizikát nem szeretik tanulni (optika, atomfizika, részecskefizika és hasonlók). Pl. én sem. :-)
bár nem tudom, hogy minek kell belekötni egy szóba.
Úgy látom, nem okoz osztatlan tetszést, hogy 'megosztom veletek a kritikai meglátásaimat'. ;)
Hogy ne egy szóba kössek bele - bár olyan is van még a tarsolyomban - engem meglepett ez a szöveg: "Ezért fogadta el szótlanul a rászabott órarendet is, bár amikor meglátta, kis híján elsírta magát. Matematika, fizika, csillagászat, informatika? Judyt a nyelven és az irodalmon kívül nem igen érdekelte más."
Azért tünik furcsának, mert a történésekből viszont az tünik ki, hogy igenis érdekli Judyt a csillagászat és a matematika, mégha esetleg annyira nem is, mint a nyelv és az irodalom. Hiszen mindkét ürutazásán a csillagnézés volt a kedvenc időtöltése, és a családi könyvtárban is egy csillagászati könyv volt ami rögtön megragadta a figyelmét, pedig biztos volt ott sok (szép)irodalmi alkotás is. Máskor eléggé pozitívan nyilatkozik a felsőbb matematikáról (Rion előadásaival kapcsolatban), és a sakk szeretete is eléggé kapcsolódik a matematikához. Ennek fényében olvastam kissé meglepve fent idézett részt.
FÉL-OFF Hm. Nekem Gagarin eszembe sem jutott, csak az, hogy 92-99 között öt különböző számítógépem volt: XT - 286 - 486 - P1 - P2 (ezek *mindegyike* hatalmas váltás volt, aki ismeri őket, tudja, hogy miről beszélek). Ez utóbbit 2001-ben lecseréltem egy P4-re, és azóta jónapot. Egyszer bővítettem a 256 MB memóriát 512-re. De megvan még a P2-esem is, és azon is rendesen mennek a legújabb verziójú programok (na jó, a Vista nem, de én úgyis linuxos vagyok :-D) Oszt csót, ahogy borzimorzi mondaná. :-) TELJES ON
Hát, nekem pont ellenvéleményem van. Mármint a nem elég sci-firől. Ugyanis egyik barátnőm, akinél most kölcsönben van a saját CSI-példányom, azt mondta, hogy pont az tetszik benne, hogy nem annyira sci-fi, hanem "családközpontú"... vagyis hogy egy családról szól.
Ami a technikai fejlődést illeti: igazából szerintem a világon semmi sincsen, aminek ne ugyanaz lenne az életgörbéje, legyen szó akár egy emberről, egy termékről, vagy a gazdasági, esetleg jelen esetben a technikai fejlődésről.
Lassú beindulás, gyors növekedés, tetőpont, stagnálás, visszaesés...
Úgy gondolom, hogy a mostani fejlődési hullámnak is lesz majd előbbutóbb egy tetőpontja, vagy épp msot vagyunk azon, ami után lelassul majd.
Ami pedig az űrutazást illeti: 1961. Jurij Gagarin. 2007 van, és azóta sem költöztünk a Holdra/Marsra/mesterséges bolygóra. Sőt, ami azt illeti, az elmúlt 46 évben szinte alig történt valami, ami ennyire előremutatna. Az információs fejlődés az most tetőzik, de az űrkutatás még mindig eléggé gyerekcipőben jár, szóval szerintem még jó pár évtized el fog telni, mire eljutunk egy olyan világhoz, mint ami a CSI-ben van. Már szigorúan "technikai fejlődés" szempontjából. Arról nem is beszélve, amit írtál, hogy rengeteg olyan esemény lehet, ami megállíthatja és visszavetheti a fejlődést, például háború. Arról nem is beszélve, hogy a "közhasznú" és nem fogyasztást kielégítő innovációk legtöbbjét állami pénzből finanszírozzák, úgyhogy egyelőre erőforráskorlát van a nagyon előre mutató kutatásokra, vagyis arra, hogy valami teljesen újat találjanak ki, és ne csak a meglévőt fejlesszék. Mert ugye a hiperszuper dvd-lejátszót megveszik rengetegen, de ki vesz meg egy űrhajót? Legalábbis nem hiszem hogy annyi hülye milliárdos szaladgál, aki akar egy működő űrhajót a kertjébe (bár az író Tom Clancy-nek van egy működő tankja a kertjében:D). És így belegondolva, ah csak azt vesszük, hogy az emberek nagy része képtelen arra gondolni, hogy majd 100, 120 év múlva a dédunokájának milyen jó lesz az, amiért ő most szív, és mindig csak azt akarja, hogy most jó legyen, szerintem elég sok idő, mire gazdag államok kifinanszírozzák ezeket az újításokat az adófizetők pénzén. Hiába globalizáció, hiába braindrain, az ilyen precíziós kutatásokhoz drága eszközök kellenek, és ez az, ami hiányzik. Mi magunk vagyunk a fejlődésünk gátjai, mert rövid távon gondolkozunk. Még csak nem is 10-15 évben, hanem abban, hogy holnap meg holnapután. Egyszóval odébb lesz még ez... pedig mit nem adnék érte, ha befizethetnék egy holdutazásra:)
Ami a második vh előtti fogyasztói válságot illeti, nem hiszem, hogy még egyszer ilyen előfordulna, akkor eléggé felébredtek az emberek. Viszont rengeteg más válság lehet, elég csak a világpolitikára gondolni. Sőt, ahogy az események állnak, még az is elképzelhető, hogy a társadalmi rendszer is átalakul valami olyasmire, mint a CSI-ben, és el se kell hozzá hagyni a bolygót.
Ami viszont az én magánvéleményem: most annyira képlékeny minden, hogy meg sem lehet mondani, hogy merre is tartunk, úgyhogy tulajdonképpen akár holnap is történhet valami, ami felkavarja az egész világot. És akár egy ember is tehet róla. Pillangó-effektus. Szóval azért nem lennék ennyire bizakodó, hogy nem áll meg a fejlődés.
(Amúgy csak, halkan, zárójelben: nem tudom mire értette az illető, hogy hihetetlen, de aki csupa hihetőt akar olvasni, az ne olvasson semmit, mert még a történelem is hazugság, és a statisztika is csal;-P Vagy ez az illető elhiszi, hogy egyszer olyan lesz minden, mint a Dűnében (vagy az már fantasy?)? A sci-fi alapja nemcsak a tudomány, hanem a fantázia is. Szerintem. És különben sem hihetetlen a CSI. A karakterek nagyon igaziak, és az számít igazán, nekem legalábbis.
És kis gonosz hozzáfűzés: vajon ez az illető három évesen azt mondta az anyukájának: "Anyu, ne a piroska és a farkast olvasd! Az olyan hihetetlen! A farkasok nem is tudnak beszélni. Hozd ide a Népszabadságot!" ;-P)
hát én nm tom, ha az nem elég szifi h az emberiség ugrálgat bolygók, naprendszerek (?) akkor mi? én igazából ezt se bírom az emberi agyammal elképzelni.
de egyébként amit a technológia fejlődéséről írsz az jogos: hiszen az ókori civilizációk is eltűntek, ahhoz képest a kora középkori emberek fejlettsége sehol nm volt. sztem ez egész egyszerűen egy felesleges kérdés, hiszen annyira korlátozva vgyunk tudásunkban h még n azt se n tudjuk elképzelni ami 20-30 év múlva lesz, nemh ezer év múlva. sokszor a "fantasztikus" elméletek egészen másképp valósulnak meg. A sokat emlegetett példa ugye a film, ami egy fajta időgép.
Nemrég megint belefutottam egy olyan véleménybe, amely szerint nem elég sci-fi a CSI - egészen pontosan azt "hányja a szemére", hogy azt a technikai színvonalat, amely a könyvben felbukkan, pár évtizeden belül el fogjuk érni, így az egész könyv emiatt kissé hihetetlen.
Csak azért említem ezt itt meg, hogy vitára is bocsássam azt a témát, hogy szerintetek mennyire tartható még mindig, a 21. század elején is az a premissza, amely szerint a történelem igazából nem más, mint a technológia töretlen, egyenes vonalú (vagy inkább görbe, ha a hatványozott növekedést nézzük, ugye) fejlődése, amely fejlődés ráadásul felfelé korlátlan, azaz sosem fog elérni egy olyan szintet, ahol már megáll, vagy ha azt nem is, de legalább lelassul. (Mert nekem úgy tűnik, hogy az emberek egy részének ez a szilárd meggyőződése.)
Ez a technológiai pozitivizmus engem nagyon erősen arra a társadalmi pozitivizmusra (vagy nevezzem vakhitnek?) emlékeztet, amely a 19-20. század elején volt jellemző a nyugati kultúrára: az emberek biztosak voltak abban, hogy minden társadalmi problémát megoldottak, és a modern liberális szabadságjogok által olyan emelkedő pályára álltak, amelynek a határa csak a csillagos ég lehet. Ha ugyan. De leginkább még az sem. Az első világháború jócskán belenyírt ebbe a lelkesedésbe, és, bár azt a békát nehéz volt lenyelni, valahogy mégis megtették. A második háború szörnyűségei azonban az egész addigi lelkesedést megcsúfolták.
Visszatérve azonban a kérdésemhez: vajon miért van az, hogy azzal senki sem számol, hogy 1. a környezet jelenlegi állapota mellett bármikor a fejünkre dőlhet ez a nagy fogyasztói társadalom (vegyél újat - dobd el a régit), így a túlhajszolt technológiai fejlesztéseknek határt fog szabni a kereslet, vagy 2. az emberek egy szint után nem akarják majd, hogy még a gyereket is a (számító)gépek csinálják meg helyettük, vagy 3. a virtuális világba menekült társadalom szükségségszerűen megöli saját magát, vagy 4. (ahogy feljebb írtam) lesz egy szint, amelynél nem lehet tovább menni, vagy 5. egy, a túlnépesedés miatt kitörő világháború véget vet az informatikai-fogyasztói társadalomnak (ha nem az egész emberiségnek), vagy 6. olyan eszmei-társadalmi változások következnek be, amelyben a technológiai fejlesztések nem játszanak szerepet, vagy 7. bármi egyéb, most több nem jut az eszembe. :-)
Talán túl sok törit tanultam ahhoz, hogy higgyek az egyenes vonalú egyenletes fejlődésben. Szerintem ahogy előbb-utóbb elérkezik az a határ, amelyet az ember nem lesz képes "előrefelé" átlépni, úgy fog lassulni a fejlesztés, és átadja a helyét az "álfejlődés"-nek, amely alatt azt értem, hogy ugyanazt a technológiai tartalmat fogjuk megkapni újabb és újabb csomagolásban, amíg ki nem fog pukkanni az a lufi is. (Néha már az az érzésem, hogy itt tartunk. Nem, még nem a pukkanásnál. :-D)
És végül lesz olyan fejlődés, amelynek az ember adottságai és ember volta fognak gátat szabni. A mobilok sem lesznek porszem méretűek, mert az ki a fenének kell? Már sokszor ezek is túl kicsik. És a kutya nem fog mobilon tévézni, amíg rendes, nagy képernyőn is megteheti. Vagy éppen a fene fog dekket dugni az agyába, hogy azon keresztül „böngésszen”: az egy dolog, hogy a gépem vírusos - de mi van, ha én leszek az? Persze, lesz (van) egy-két geek, aki ilyesmire vágyik, de a többség maga szeretné leélni az életét.
Remélem, hogy ahogy az ember nem tud tökéletes politikai diktatúrát (ld. 1984) létrehozni, úgy nem képes teljes technológiait sem. Azaz hiszem, hogy az ember megmarad embernek. Ezért olyan a CSI, amilyen. (Remélem, majd Andreas sztorijából kiderül, miért is lett éppen olyan az emberiség, amilyen a CSI-ben.)
Na, ez nagyon összevissza lett. És nagyon érdekelne a Ti véleményetek is. :-)
én is olvasgatom újra a könyvet, nem az egészet, hanem a kedvenc részeimet. rájöttem, h Judyt bírom a legjobban (bár, ez már az első olvasásánál is gyanús volt:)). vki írta h nm tarja elég jó karakternek Judyt, mert túl jó, ilyen gyerek nincs. én vhogy úgy érzem, h Judy nm is annyira jó. inkább egy kis időzített bomba. :)) a magas gátja ugye nm véletlen, eddig mindent magába fojtott. kiváncsi vgyok, h most h kezd megnyílni mi lesz belőle. Az anyjával szembeni sérelem ugye n erősen benne van, a sakkdöntőn majdem nekiment az ellefelének. számítok rá, h ebből még lehet neki baja. Giint azért bírom kevésbé, mert nekem pont ő az aki túl tökéletes, még akkor is, ha belül ő is csak esendő.
érdekes, h igazából ugye mind a három főszereplő karaktere hasonló, Yaan is, Judy is Giinre hasonlít. engem mégis jobban érdekel a két fiatal további sorsa, mint Giiné. Yaan és Judy a két ellenpólus: Yaan "belülről" került "kívül"re, Judy "kívülről" "belül"re, n úgy tűnik h ellentétes oldalon fognak állni, holott valójában ők is n is egyformák. már várom h összetalálkozzanak. :))
Ugyanakkor nagyon is jól be van fejezve. Amikor először olvastam az első kötetet, és eljutottam az utolsó Judy-fejezet végére, komolyan megijedtem, hogy még a végén Eta minden fejezetben elviszi a szereplők sorsát a robbanásig, aztán viszlát, rághatjuk a körmünket. Szerencsére nem így történet. ;-)
Egyszer már valaki írta itt, hogy neki mennyire összeolvadt az első és a második rész - valószínűleg nekem is, hiszen én is viszonylag gyorsan olvastam őket egymás után. Így most tudtam megítélni , amikor már a könyv formájú első könyvet olvastam, hogy igenis, befejezett. Persze, sok kérdés marad megválaszolatlan, és nyilvánvaló, hogy nem ér véget a szerplők története, de nagyon szépen lezárul életüknek egy-egy szakasza, amitől - szerintem - elégedetten lehet letenni a könyvet. Szóval persze, várjuk a folytatást, mindenki kíváncsi arra, mi minden történhet még (van aki arra is, mi minden változott az eddig verzióhoz képest ;-) ), de kerek egész az első könyv is. :-)
Én pedig rendkívül örülök annak, hogy elolvastad és hogy ennyire megtetszett. Főleg, hogy az elején, ha jól emlékszem erős fenntartásaid voltak a CSI-el szemben. :-))
