Ezt köszönöm, hogy felhoztad. Igen tudok sok mindent mutatni. Sajnos Kanizsa várának hűlt helye maradt, mivel összes köveit felhasználták Kanizsa barokk ujjáépitéséhez.
Most egyelőre csak Thury György egyetlen fennmaradt portréját tudom adni, Kanizsa várának rajzát és makettjeit.
és majd mutatom a leleteket is, amit innen feltártak.
Zala vármegyében, Alsóorosztony falu határában csalták tőrbe a törökök 150 lovasával Thury György kanizsai várkapitányt, az 1550-es, 1560-as évek törökellenes küzdelmeinek egyik legnagyobb hősét, a "magyar Cidet" 1571. április hó 2-án.
Emlékét kopjafa őrzi, a dűlőt pedig Táltostemetőnek hívják.
Akkor aki jobban megnézte még megvolt a stukkodiszes tükörterem a képen a tulsó végén. Ami történelmi érték és amit lebontottak hogy egy texasi jellegű krimot csináljanak. Ez talán 6 éve történt, még mielőtt kiköltoztem volna.
Kaposvár vasutállomása, épült 1899-ben. Volt nem is olyan régen, talán 8 éve egy csodás étterme stukkókkal aranyozással és faragott butorokkal. Ezt eltávolitották és krimót alakitottak ki benne. Arrol volt hires.hogy itt alakult meg a kaposvári Kisgazda Párt.
Egyébként az általad említett javaslaton már túl van a magyar vasút, mert a gyönge forgalm mellékvonalakon kis fogyasztású, kb. 50 fős befogadóképességű csehszlovák gyártmányú dízel motorvonatok hozzák-viszik az utasokat, nem mozdonyos szerelvények.
Persze még lenne mit tenni bőven, mert most már meg az a gond, hogy ezek az 1970-es években, 1980-as évek elején gyártott motorkocsik kezdenek kiöregedni. lassan aktuális lesz a cseréjük korszerűbb járművekre.
Van is róla egy film, vagyis inkább Dorfmeister ihlette film, cime: Szent Kristóf kápolnája. Egy barokk festőművész, egy eldugott kis faluban a 18. században; és persze egy fiatal festőművésznő önmagára találása a kápolna restaurálása közben (szval több idősikon mozog a film).
Amúgy a vasútnál mi fogyasztja a több energiát ? A mozdony vagy a kocsik ? Mert talán megoldás lehetne, a kisebb forgalmú vonalakon kevesebb, egy-két kocsi használata a forgalomban.
Egy érdekesség. Dorfmeister István (barokk festő) önarcképe, Szent Lukács képében amint megfesti a Madonnát. Gálosfa, kicsiny eldugott falu a Zselicben, ennek a templomában. A római legenda idáig is elért ;)
Május 3-án volt 400 éve, hogy a Zala vármegyei Csáktornyán megszületett Zrínyi Miklós, költő és hadvezér, horvát bán, Zala és Somogy vármegyék örökös főispánja, az 1663-1664 évi török háború egyik legnagyobb hőse.
Többek közt a Szigeti veszedelem szerzője és a nemzetvédelmi egyetem névadója.
Most már csak a MÁV emblematikus 29-es számú vonala, közismertebb nevén "északi parti", "tapolcai" vagy "észak-balatoni" vonal van hátra, azaz a Pusztaszabolcs - Szabadbattyán - Tapolca vasútvonal, amelynek a létesítéséről még később írok majd.
Érdekes, hogy ez a turisztikai szempontból kiemelt fontosságú terület a 20 sz. elején még nem rendelkezett vasútvonallal, amit az itt élő lakosság igencsak nehezményezett.
Végül 1909-ben került átadásra ez a vonal, de erről majd később.
Ezt a rövid szakaszt 1892-ben a Dunántúli HÉV társaság építette, de ennek meghosszabbítását Zalaszentgrót és Balatonszentgyörgy között már a Zalavölgyi HÉV társaság.
A Zalaszentgrót - Balatonszentgyörgy vasútvonal részben a Zala folyó völgyében haladt, a Zalai-dombság legeldugottabb, de egyben leghangulatosabb vonulatai között.
Főként kis falvakat kötött be az ország vasúthálózatába, a legismertebb közbenső település az egykori Deák-kúriáról nevezetes Kehida volt, ahol ma a híres kehidai termálfürdő található.
A 43 km hosszú, hanulatos kis mellékvonal 3 helyen keresztezte a Zala folyót.
1895. december 15-én adták át a forgalomnak.
Érdekesség, hogy az 1900-as évek elején tervben volt, hogy a Szombathely-Rum vasútvonalat Kám-Csipkerek-Baltavár irányába meghosszabbítva Türjénél összekötik a balatonszentgyörgyi vonallal, létrehozva ezzel egy Szombathely-Balaton vasutat. A tervet 1909. február 11-én részletesen ismertették a Sárvári Járás című lapban. Pénzhiány miatt azonban ez sosem valósult meg, noha még az 1920-as, sőt az 1960-as években is többször elővették a régi tervet. A Szombathely-Rum és a Zalaszentgrót-Balatonszentgyörgy vasútvonalak 1974-es bezárásával azonban végleg lekerült a napirendről.
A Zalaszentgrót - Sármellék közötti középső, 31 km hosszú szakaszt az 1968. évi új közlekedéspolitikai koncepció jegyében 1974. május 25-én bezárták - sajnos, mert így már nem tudtam végigvonatozni rajta...:-(
A Balatonszentgyörgy - Sármellék közötti szakaszt főleg katonai és teherforgalmi célokból még fenntartják, bár nagy forgalom nincs rajta.
Érdekesség, hogy Kehidán a vasútállomás épületét nem bontották el, az jelenleg is megtalálható, mégpedig a termálfürdő területén.
Sajnos arra nem tudtam rájönni, hogy milyen célokat szolgál, mert fürdővendégként nem mehettem be.
Lehet, hogy a fürdő üzemeltetéséhez tartozó dolgok vannak a régi állomásépületben...
Az 1830-tól már mezővárosi rangban lévő Zalaszentgrót 1892. január 28-án kapott vasútvonalat, ekkor nyílt meg a Türje - Zalaszentgrót szárnyvonal.
Az Ukk - Zalaegerszeg vonal 1968-1969. évi átépítése ezt a vonalat is érintette:
Ennek során Türje és Zalabér állomások között a pályát új, rövidebb nyomvonalra terelték. A két állomás megszűnt, helyettük Zalabér-Batyk néven új elágazó állomás nyílt az egykori állomásközben. Az eredetileg Türjére csatlakozó zalaszentgrót–sármelléki és a Zalabérre csatlakozó sárvári vonalakat is ide kötötték be.
2007. március 3-tól a vonalszkaszon a személyvonati forgalom szünetel...
meg lehet tartani, inni és táncolni skype- on is lehet, te itt és a partnered ott: kinyujtjátok egymás felé (képernyő felé) a kezeteket majd lejtetek, és koccintotok a képernyő felé.
Igen és a Gyöngyösi csárdában ennél több is van. Eredeti eredeti relikviák. Nem másolatok.
Betyárfegyverek. Ezeket Darnay Kálmán vásárolta, elfogott bakonyi betyárok árverésre bocsátott fegyverei, tehát eredeti használatban volt fegyverek ezek. Ezekből párat a Balaton Muzeum kölcsonzött a Gyöngyösi csárdába kiállitásra (az üveg miatt volr nehéz lefotozni).
Aztán szintéán erdeti körözőlevelek például 1861-ből. Ezen például Patkó János személyleirása olvasható (különbözik a neki tulajdonitott képektől).
Ami a trianoni határokon belül maradt ebből a viszonylag hosszú vonalból, az ma 2 vasútvonal része:
- az Ukk - Zalaegerszeg szakasz az Ukk - Zalaegerszeg - Bajánsenye - Őrihódos (ma Szlovénia) villamosított, egyvágányú nemzetközi fővonal, a MÁV 25 sz. vonalának része.
- a Zalaegerszeg - Lenti - Rédics egy nem villamosított, egyvágányú mellékvonal, a MÁV 23 sz. vasútvonala.