Mielőtt lecserélem, mindenképp kérek egy riportot valakitől, aki alig hall vele most és én is alig hallom.
Fél éve, lecseréltem a GPE27-emet, egy Sirio 2016-ra (te még emlékszel, hogy ez volt annak idején,. az antennák antennája, csak akkor PAN Super 8, 16, 24-nek hívták)
El sem akartam hinni, hogy ekkora külömbség van a két antenna között min adásban, mind pedig vételben. Ez nem azt jelenti, hogy "S" fokokkal nőttem, hanem hogy jobban kimegyek a zajból és jobban is kihallok a zajból vele. (használt antenna, egy "kimaxolt" Stalit adtam érte)
Elvileg nem lehetne rádiós hatása. Akkor miért terjedt el a legenda?
Érzésem szerint másutt van a kutya elásva. Ha elkezd oxidálódni, kialakulnak elég nagy felületű félvezető átmenetek, azaz diódák. Innentől kezdve ember meg nem mondja, hogy mi keveredik ki és hogyan. Ez az 50 megás és a körüli Moxon antennáknál jött elő, ha alumínium csőből és réz fittingekből rakták össze.
Viszont pár száz kHz fölött ez esetben megjelenik egy új effektus, a belső szálakról kiszorítódik a térerő és leromlik, sőt lehal a litze tekercs, gyakorlatilag "elmegy" a keresztmetszet.
Kiváncsi vagyok a cserére. Kellene valami beacon vagy fix adó a nem túl távolban referenciának. Mert ugye a terjedés nagyon rapszodikus. Pláne füllel, emlékezetből.
Elvileg már 2-3 MHz-en csak a drót legkülső felületén dzsal a petró. Rövidhullámú tekercseket is jó vastag drótból csinálnak. Bár elég lenne vékonyfalú cső is. URH-n meg egy felületi ezüst réteg. Egy hasonló átmérőjű drót elég hasonló külső felületű. A belseje már nem játszik.
Nem igazán hiszek abban, hogy a hajlékonyban az elemi szálak súrlódása vételi zajt csinálna, de van irodalma ennek is. Persze lehet, hogy annyi realitással, mint a HiFi 230 V-os hálózati kábelek "bejáratásának". Az is tény, hogy minden strapának kitett antenna sodratból, sodronyból készül.
Elvileg nem lehetne rádiós hatása. Akkor miért terjedt el a legenda? Az időjárás állóság más tészta, ha bemegy a víz és megfagy az elemi szálak között.
Sajnos több veterán öreg róka is vedőlt a trollnak...
Én úgy vagyok vele, hogy inkább 10-szer bedőlök a hibbantnak, mint egyszer elküldjek melegebb éghajlatra alaptalanul egy valódi érdeklődőt. Nekem ez nem okoz lelki gondot.
:D Alatta pedig sóval hintem be a földet, hogy közelebb álljon az ideálishoz, és ne kelljen kisollóval visszametszeni szálanként a felsarjadó füvet... ;)
Azt hiszem, ezt most nem igazán értem... A félhullámú dipólus geometriai középpontja kb. 1/4 hullámhossznál van, lévén a teljes hossza kb.1/2 lambda (1/2 lambda - a rövidülési tényező). Akkor ezt függőlegesen hogyan is tudnám 1/4 lambda magasságban elhelyezni a nélkül, hogy a vége ne érjen a földhöz? http://ha5cfj.hu/dm2abk/03.2.2.2.html
A teflon a lehető legjobb, még GHz-ekre is, csak relatív kicsi a dielektromos állandója. Pár MHz-re nagyon sok műanyag jó. amelyik nem, az melegedéssel úgyis jelzi ha ráküldesz 100 W-ot. Viszont átütési szilárdságban is nagy az igény pont ilyen antennánál. A polisztirol is nagyon jó minden szempontból, csak táblában nem árulnak a sarki szatócsboltban. Meg a csillám is jó rádiósan. Jól bírja a nagyfeszt, a GHz-eket is, csak kellő vastagságot nehéz összerakni.
A helyzet összetettebb. Egyes antennáknál, mint pl. a City-Star rendszerű félhullámúaknál a tartó szigetelő egy nagyimpedanciás feszültség maximum pontban van. Egy párhuzamos rezgőkör kapacitív tagjának része, dielektrikuma. Ezért kritikus ha megváltozik a kapacitása. A víz dielektromos állandója 70-es!
Ahol nem ilyen, csak mechanikus tartás a szerepe, ott semmi baj vele. Pl. egy tripleg talpában jól elvan.
Érdekes gondolat merült fel bennem... Korábban volt már szó a rossz minőségű műanyagokról (danamid, teramid, metamid), amik a hazai kisipar által készített Penetrátorok és "kocsmaantennák" rákfenéi, a teflon anyag hiányáról... Ránézésre ez a műanyag rögzítőkarima is ezen mumusok valamelyike lehet, itt nem okoz problémát? Nyilván antennahangoló csücsül ezen rádiókban, vagy a rádió és az antenna között, de a hatásfokot akkor itt is ronthatja esetlegesen a vízfelvétel, gondolom.
Ez a külső, konzolos antennatartóhoz való pálcakészlet. A gumihengeres, hagyományos, a jármű belsejébe vezeti be az antennajelet, felülről bajonettesen lehet belenyomni a pálcákat, Ez a fajta egy porcelánon és üvegszálas galléron vezeti át, van belőle dönthető verzió is. A legújabb(?) pedig gumitalpas, felül menetes végű, arra kell rátekerni a pálcát.
80 cm átmérővel 7-14 MHz-ig, páratartalomtól függően, Pacsirta forgóval szikramentesen el lehet menni 80-100 W-ig. Kipróbáltam. Nagy DX-eket nem lehet vele csinálni, meg kicsiket se.
Van egy asztali lámpám, aminek érintős a kapcsolója. Ki kell húznom, mikor rádiózok, mert összevissza kapcsolgat. :-) Pedig ez még rendes lambda/4-es antenna, csak ez is túl közel van.
