Egy másik topikba (elfeledett szavak) írtam ezt nem régen, a "kretén" szó eredetéről, amennyire vissza tudtam emlékezni a történetre, amit régen olvastam.
Maga a szó (katolikus) keresztényt jelent. Történt egyszer, az 1600-as évek első felében, a 30 éves háború apropóján, hogy a protestáns többségű Svájc hegyei között, közel a francia határhoz, egy keresztény falu lakói, félve a reformátusok üldözésétől, elhatározták, hogy többé nem mozdulnak ki a völgyükből, házasodni is egymás között fognak, az mégiscsak kisebb bűn, mint az eretnekekkel vegyülni. Így is történt, és úgylátszik, annyira jól elvoltak magukban, hogy vagy 200 évig elő sem bújtak a hegyek közül. Persze, a környező falvak tudtak erről a közösségről, és az is feltünt nekik, hogy a lakói nemzedékről-nemzedékre furcsábbak, a belterjességg miatt nagyon sok közöttük a szellemi fogyatékos. Aki a környező vidékeken is bolondul viselkedett, arra azt mondták, hogy olyan, mint egy keresztény. Egyszer, valamikor az 1800-as években, egy német orvos járt arra, és feltünt neki az érdekes hasonlat, amit nem értett. A helybéliek elmesélték neki a történetet, amit az orvos kételkedve fogadott, de amikor megmutatták neki a katolikus falut, a tények meggyőzték. Akkoriban persze még nem volt ismert, hogy a vérfertőzés során a rossz gének vállnak dominánsá, és az ilyen közösségek óhatatlanul is elkorcsosodnak, ezért az orvos, amikor hazaért, a jelenség kivizsgálására nemzetközi (svájci-francia-német) orvoscsoport kiküldését javasolta, kivizsgálandó az érdekes jelenséget. Ez meg is történt, és "kretének", mint egyfajta gyengeelméjű kategória, bekerültek először az orvosi szakszókincsbe (mint pl. a mongoloid idióta), majd később a köztudatba, mint a "hülye" kissé sznobb, -tudományosabb- szinonímája.
nem vagyok benne biztos, hogy a bal szóból ered, de ott van a balog szavunk is, mely ügyetlent, sete-sutát jelent. sajnos, nincs etimológiai szótáram, mindig csak szemezgetek vele könyvesboltban, de nagyon drága. pedig annyira nagyon szeretem olvasgatni szavak, kifejezések eredetét, mániákusan sokszor.
Szerintem a "bal" szónal lehetett régebben "rossz" is a jelentése. Nem véletlen, hogy a másik kéz a "jobb". Az angol nyelvben gondolkoztam ezen el egyszer, ahol a jobb kéz a "helyes" (right), a bal meg az "elhagyott" (left) kéz.
nemcsak a bal cipő jelent a babonásoknak rosszat, hanem ugye a mai napig mondjuk, ha valaki morcos, rosszkedvű, hogy "bal lábbal kelt fel". ennek eredete az az ősi hiedelem, hogy az ember bal oldalával kapcsolatos dolgok rosszat jelentenek. egyébként erre utal számos más kifejezés is, gondolj a balsors, balszerencse, balsiker, ballépés stb. szavakra, meg a bal kézről született gyerek kifejezésre pl.! a bal oldalt meg miért lett a rossz jelképe? azért, mert általában a bal kezünk is pl. sutább, ügyetlenebb, és noha ma már tudjuk, hogy az agyféltekék "fordított" működése okozza ezt (jobb agyfélteke irányítja a bal oldalunkat, és a bal oldalunkat vezérlő jobb agyfélteke ebből a szempontból fejlettebb), az ősi népek nem rendelkeztek ezzel a tudással, ellenben valami természetfeletti, gonosz erőnek tulajdonították.
Fogalmam sincs egyelöre, mindenesetre nem magyar specialtás. Tényleg, vajon mennyire köthetök néphez ezek a babonák?
Találtam még néh´anyat, de sok közülük nagyon eröltettett:
Ha a szekrény ajtaja magától kinyílik : Pénzügyi veszteség ér bennünket. Ha recseg a bútor : Családi bajok várhatók. Ha az ajtó magától kinyílik : Váratlan vendég jön. Ha az ajtó magától becsukódik : A baj elkerüli a házat, és annak népét. Az ajtóból visszafordulni : Otthon marad a szerencse. Kéményseprővel találkozni : Minden a terv szerint fog sikerülni. Előszőr a bal cipőt felvenni : Az illető nem jár szerencsével. A ruhát fordítva felvenni : Mázlit jelent,az illető pénzt kap. Zsebkendőt adni ajándékba : Haragot jelent. Kiömlik a só : Családi veszekedés következik. Csuklás : Valaki emleget bennünket Ajándék-virág papírjában marad a tű : Vége a barátságnak. Leesik a kés : Acsarkodás jele. Leesik a kés és megáll a padlóban : Nagy problémák várhatók.
amikor a fiú udvarol a lánynak, csapja neki a szelet, legyeskedik körülötte.
eredete abban rejlik, amikor a kisasszonyok a bálban legyezővel hűsítették magukat, de aki körül ott sertepertélt egy férfi, az lovagiasan átvette a legyezőt, s azzal hűtötte a kiszemelt lányt, csapta neki a szelet szó szerint és átvitt értelemben is :)
még mai napság is rengeteg szólás-mondást, közmondást használunk. ezek java része hosszú időkre nyúlik vissza, és sokról már nem is igen tudjuk, miért éppen úgy szól. vannak újabb keletkezésűek is, azok is megérnek pár szót.
nos, lássuk a medvét!
ez a kifejezetten magyar mondás onnan származik, jókai jegyezte le állítólagos eredetét, hogy egyszer egy ember elment a komédiumba, abban a reményben, hogy medvét fognak mutogatni. a műsor csak ment, csak ment, de a medve sehol, helyette a számára unalmas színdarab eseményei pörögtek. amikor elunta, felkiáltott a színpadra, hogy "lássuk a medvét!"
a bácsi nem volt hülye, hanem joggal hihette, hogy majd lesz medve a darabban, akkoriban ugyanis (19. század közepe) egészen népszerűek voltak az olyan előadások, amelyekben mindenféle állatokat ugrasztottak egymásnak, vagy valamilyen fogságban tartott fenevadra, farkasra, medvére.
