"Ha abból indulunk ki, hogy ezek az írások is a "legjobb tudás" szerint készültek, akkor szomorú világ elé nézünk!" Te lehet hogy szomorú vagy de a többségünk nem. A szomorúság csak a tökéletes emberek kiváltsága, mint amilyen te vagy. Azért mert te sztármegfejtő önjelölt tégla guru vagy attól még, vannak értékeink nekünk is :-) Persze nem olyan nagyok mint a tieid... Tulajdonképpen csak az a baj hogy magasról lenézed a többi gyűjtőtársadat, és azt várod hogy szeressenek, vagy tiszteljenek. De tisztelettel megjegyzem, ez így nem fog sikerülni..
"Ott én nem láttam volna hogy valaki foglalkozott volna veled"
Hogyan is láthattad volna, hogy ki foglalkozik velem, mikor azt sem látod ami egy cikkben konkrétan le van írva: "lelőhelyük Pusztaszentlászló"
Egyébként bemásolhatnám a listát, de nem ide tartozik.
v.andras47 korábban már felvetette az ötletet itt a fórumon, hogy a kiadványba kerülhetne olyan rovat, ahova az "egymondatos megfejtések" kerülhetnének. Ugyanilyen rovat készülhetne a korábbi téves megfejtések, elméletek korrekciójára is.
Ehelyett - sajnos - többoldalas "korrekciós" írások készülnek korábbi helyes megfejtésekre. Lásd pl.:Alsómocsoládi Kiss József, Farmosi uradalom...
Ha abból indulunk ki, hogy ezek az írások is a "legjobb tudás" szerint készültek, akkor szomorú világ elé nézünk!
2013 már nem most volt ,és a tévedés mindig benne van a dologban, abban azért biztos lehetsz hogy az említett cikk szerzője az akkori legjobb tudása szerint próbálta megírni. Az hogy pl te a másik csoportban nem vagy benne oka van mint mindennek. lényegtelen. Ott én nem láttam volna hogy valaki foglalkozott volna veled :-) kutass tovább kitartás és bátorság :-)
Örömmel konstatálom hogy kulturáltan oldottad meg a cáfolatot. És gondolom hogy az említett írás gazdája majd korigációs írást tesz közzé a felmerült adatok tényében.
Úgy gondolom azok is megérdemlik a tájékoztatást, akiket az elnök egy másik közösségi oldalon eltiltott az információktól, ahol már olyan sületlenségeket is lehet olvasni, hogy a szebb jövős téglák lelőhelye Barlahida.
A tévhit forrása egy 2013-ban megjelent cikk, miszerint a Szebb Jövő-s téglákat a nyilasok (v. nyilas-szimpatizánsok), pontosabban az Eitner család gyárthatta, a rajta lévő dátumnál később.
Idézet a cikkből: "A téglán jelölt évszám azért is figyelemreméltó, mert a nyilas mozgalommal foglalkozó források többsége (pl. Paksy 2007 munkája) szerint a nyilaskeresztes párt első zalai (akkor még főként falusi) pártszervezetei 1933 decemberében alakultak meg. Ez egyben azt valószínűsíti, hogy az évszám csak a kezdetekre való emlékezés jegyében került a téglákra, hiszen magát a gyárat később, 1935-ben alapították."
Nem vagyok jártas a témában, de a Nyilaskeresztes Párt (NYKP) nevű nyilaskeresztes párt csak 1939-ben alakult. Fura lenne, hogy 6 évvel korábban már pártszervezetei lettek volna Zalában, miközben abban az időben tucatszámra alakultak országszerte a különböző (de tudtommal nem "nyilaskeresztes párt" nevű) nemzetiszocialista pártocskák.
Ami viszont a cikkből nem derül ki, sőt, elég megtévesztően csak annyi van a fotók alá írva, hogy "jelmondat": A "Szebb Jövőt!" köszönés a Leventemozgalom köszönése volt. (A nyilasoknál a "Kitartás!" és a "Bátorság!".)
Tehát nemcsak a dátum, de a felirat is (és tulajdonképpen a lelőhely is) ellentmond annak, hogy bármi köze lenne a téglának a nyilasokhoz, illetve az Eitner családhoz.
A Szebb Jövő-s téglát a Leventemozgalom helyi szervezete - vagy szimpatizánsa - készíthette, és nincs alapja azt feltételezni, hogy nem a datálás évében készültek.
Azt is logikátlannak tartom, hogy zalaegerszegi téglagyárban, vagy bárhol, távol a lelőhelytől készültek volna. Eleve a téglák görcsös, téglagyárhoz kapcsolását sem értem. Téglát nem "CSAK téglagyárban" lehet égetni!
Megtévesztő az is, hogy a cikkben "kisalakú" (értsd: kisméretű)-nek vannak meghatározva az egyébként 27,5x14x6,8 cm-es téglák.
A Leventemozgalom téglagyártására még 1-2 infó:
a Karádon előkerült "L" betű pajzsban
Illetve vita volt, hogy az alábbi téglán a Leventemozgalom címere van-e (tükrösen), de egy korábbi fórumos bejegyzés fotója úgy gondolom egyértelműsíti, hogy nem "HJ" ligatúra, csak nem volt tökéletesre kifaragva a vetőláda.
És egy cikk a Zalai Magyar Élet egyik 1942-es számából:
"Hetven levente számára tíznapos tanfolyamban tanították meg Kaposvárott a szénporos magyar téglagyártását. Az országban minden leventének példát kell vennie a 70 somogyi leventéről, akik megtanulják a tégla vetését csak azért, hogy önkezük munkájával levente otthont építhessenek bajtársaiknak. A leventeintézmény jelszava: Az ifjúság az ifjúságé jelentse azt, hogy a leventének kötelessége a fiatalság kitartásával és lendületével minden alkalmat megragadva a levente élet szükséges berendezéseit is megalkotni. Otthon nélkül nincs levente élet! Önkéntes munka nélkül nincs levente mozgalom!"
(A linket ezúton is köszönöm lpeter47-nek)
Az idézett cikk szerzője később egy angol nyelven publikált cikkben már a Leventemozgalomhoz köti a szebb jövős téglát, csak sajnos az a cikk valamiért nem jutott el a magyar gyűjtőkhöz. :(
Csehpes anno kőröshegyi helyi lakosok információi alapján írta, hogy a "TM" Tomor Márton téglaégetőjében készült. (3. kiadvány 10. oldal)
Bár nem hivatkozott, levéltári és egyházi dokumentumok alapján valóban élt(ek) Kőröshegyen az 1800-as évek végén, a századforduló táján Tomor nevű család(ok).
Hogy téglát is égettek az (egyelőre) nincs dokumentumokkal alátámasztva, vagyis akár cáfolni is lehetne!
Reőthy Ferenc az 1986-ban megjelent Balatonföldvár című könyvében ír Kőröshegyről.
...állítólag a Kőröshegy története című könyvből. (F@sza hivatkozás ez is!)
"Az első mester Bertalan János, aki a múlt század utolsó évtizedeiben dolgozott itt, egészen 1906-ig. Később a kőröshegyi téglagyárhoz szegődött. Utána, hat éven keresztül Földi (Kucserka) Antal volt a
téglaégetés mestere. A tégla mérete olyan volt, mint amilyet Tóth Mihály 1840 körül a kőröshegyi téglagyárban égetett (30 x 15 x 15 cm).4 "
Lábjegyzetben: "4. (Kucserka) Kőröshegyi József zamárdi lakos közlése."
99%, hogy a 15x15 elírás, és a "téglagyár" is erős túlzás lehet az 1840-es évekre.
(Azon is lett volna mit csiszolni, hogy az "első mester" mihez képest első? Például az első, akinek fennmaradt a neve.(?) Mégiscsak egy 500 éve működő téglaégető helyről van szó!)
Egy 2014-es plágiumban pedig ez olvasható:
"...A téglaégető kemencén kívül egy téglaszín és a téglaégető lakóháza is ott állt.4
(...) Az első mester Bertalan János, aki a múlt század utolsó évtizedeiben dolgozott itt, egészen 1906-ig. Később a kőröshegyi téglagyárhoz szegődött. Utána hat éven keresztül Földi (Kucserka) Antal volt a téglaégetés mestere. A tégla mérete olyan volt, mint amilyet Tóth Mihály 1840
körül a kőröshegyi téglagyárban égetett (30 x 15 x 7 cm)."
Itt a lábjegyzet így néz ki: "4. Kőröshegyi (Kucserka) József zamárdi lakos közlése"
Szerzője szóról szóra másolt, idézőjelek és hivatkozás nélkül, tökéletesen kimerítve ezzel a plagizálás fogalmát. Éppen csak a 15-öt javította 7-re. 100%, hogy hasra ütve! ...Meg néhány mondatot jól összezagyvált.
Illetve szintén hasra ütve odarakott néhány téglát a cikk mellé, amik:
1. Ránézésre sem tűnnek 1840 körülinek. Inkább a századforduló idején készülhettek.
2. A téglák mérete 27,5x13x6,5 és 28,5x14x6,5
3...
Van még, de ez a két, szinte észrevehetetlen apróság már kizárja, hogy Tóth Mihály téglái legyenek!
Kezdő téglajel-kutatóknak: egy monogram-egyezés önmagában qrvár@ kevés egy megfejtéshez, vagy annak cáfolásához!
Úgyhogy akit érint, lehet jegyzetelni: Tomor Márton, Kőröshegy (egyelőre!) :)
Egy eddig más megfejtéssel ismert tégla új megvilágításban.
Fontos megjegyezni, hogy nem a 11119-es hozzászólásra reagálok, mert feltehetően 2008-ban még nem lehetett olyan egyszerűen vizsgálni a katonai térképeket, viszont nemrég a net egy másik zugában - mindenféle ellenőrzés és "frissítés" nélkül - megjelent az indexről másolt poszt.
Az alábbi idézetet nem az indexről másoltam!
"1685-ben az esztergomi káptalan tulajdona volt Boldogkő, majd a lőcsei jezsuitáké lett. Tőlük vásárolta meg 1753-ban péchujfalusi Péchy Gábor. Ő 1768-ban nagy kastélyt és templomot épített, de korábban egy kisebb (mára romos) kúriát is."
Érdekes lenne, ha a "költő" megmagyarázná az utolsó sort, ugyanis szerintem megmagyarázhatatlan, hogy az első katonai felmérés (1782-1784) térképén miért nem tüntették fel a kastéllyal közel azonos (ha nem nagyobb) alapterületű kúriát
összehasonlításhoz a második kat. felm.:
Az idézet folytatása:
"...ott, valamint két, ugyancsak romos gazdasági épületben leltem az alábbi téglákat: Ha két P a jel, akkor talán péchújfalusi Péchy, de én azt hiszem, a PG monogramot 'fordította' így le a sablonkészítő,(nem záródik a vonal, így akár lehet egy ortopédre sikeredett G is, ne feledjük, Péchy Gábor építette az épületeket!)."
ugyanúgy két különbözőre faragott karakter sem jelenthet azonos betűket! (Téglajel-kutatás alapismeretek első osztályos anyag!)
Az "ortopédre sikeredett G"-nek elég egyszerű a magyarázata: akkoriban ilyen "ortopéd" G-ket írtak!
Remélem a térképadatok alapján mindenkinek nyilvánvaló, hogy a kastélyépítő Péchy Gábor - (Gabrielis Péchy), aki 1782-ben, a térkép készítése előtt elhunyt, nem épített "korábban" kúriát.
Viszont a fia, Péchy Gábor (élt: 1743-1805) építhetett!
Mint ahogy az idézetben említett "két, ugyancsak romos gazdasági épület" is a kúriával egy időben, valamikor 1784-1805 között készülhetett.
...feltehetően - de legalábbis logika alapján - az ifjabbik Gábor tégláival.
Ez utóbbi mondatot erősítené, vagy cáfolná, ha a jelenleg jó egészségnek örvendő, nem látogatható kastélyból is ismernénk téglajeleket.
"ne feledjük, Péchy Gábor építette az épületeket!" ...Csak nem mindegy, hogy melyik! :)
Uri településen Tahy Antal és neje szül. Jankovich Konstantia 1780-ban vásároltak birtokot.
Tahvári és tarkői Tahy II. Antal királyi udvarnok (élt: 1754-1806) fiai voltak (többek közt) Tahy Károly Pest vármegyei aljegyző, majd főszolgabíró és Tahy Antal.
A "TK" Károly téglája, a "TA" pedig valószínűleg az apja II. Antal (esetleg Károly testvére, IV. Antal) téglája.
Készítettem egy "cserépfalat"(volt már egy kezdeti a garázsom oldalán) a szomszéd engedélyével, a műhelyének felém néző oldalán, a gyűjtött és a tőletek kapott cserepek felhasználásával:
A fórumon lévő tagság nagyobb része a FB "téglások", "pecsétes tégla" oldalakon is fent van. Ott már közöltek adatokat ugyanezzel a téglával kapcsolatban, így azért nem kapsz itt választ a kérdésedre.
Kedves Fórumozók! Szeretnék információt kérni az alábbi tégláról: Szabatonpusztáról való tégla, Magyary-Kossa családnak volt ott téglaégetője, azonban egyik forrás 18.szd, a másik azt mondja 1866-ig, azaz a 19. századig volt ott téglaégetőjük.
