" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Szeretnék 2018- ban ültetvény szinten foglalkozni a témâban szereplő növényekkel.
Ha valakinek van akàrmekkora mennyiségben szaporîtó anyaga illetve rendelkezik màr sajât ültetvénnyel ezzel kapcsolatos informàcióval azzal szîvesen egyeztetnék egy személyes talàlkozót a közeljövôben.
Danek-ra gondolsz? Neki is írtam, de mint a bambusariumosok, ő sem válaszolt. Telefonon meg nem tudom mit tudnánk kommunikálni, mert nem az erősségem az angol se, nem hogy a szláv nyelvek. :) Nem igazán értem őket. Azért köszi!
Igazad van, na meg a füge nem is a legjobb példa volt, de a lényeg, hogy nagyon sok tényezős mi mennyire bírja a fagyokat. Igen, egyébként én is ebben látom a titok kulcsát, hogy a gyorsan növő lotusra oltanak egyrészt, másrészt nitrogén túlsúllyal nyomatják a növényeket eladásig. Ha virginiana-n van, ha kezdetektől káliumtúlsúlyos tápot kap, ha jó az alany erőnléte, ha hazai oltvány, ha a jó isten is úgy akarja mindenképpen jobb egy növény fagytűrése. :)
Köszi diospyros! Akkor tavasszal, ha még él, kifogom ültetni. Érdekes, hogy nálad napra érzékeny, mert mindenhol napos helyre ajánlják. Lehetséges, hogy a vízhiánnyal párosulva okozott neki gondot, mert szereti a vizet, az biztos.
decaisnea fargesii: fél méteres volt, de domboldalra ültettem, eléggé megviselte a tél, de kihajtott. utána a nap tette majdnem tönkre, szóval szerintem árnyékolni kell(ett volna) mint a paw-ot. emiatt idén sem nagyon nőtt, de jövőre kezelésbe veszem (árnyék és víz, ill. amalgerol).
másik helyemen kissé fagyzugban lehet, hogy kifagyott volna, szóval tény, hogy kissé (vagy jobban) fagyérzékeny.
A Costata 2012-ban -23 fokot vészelt át károsodás nélkül. Én az egyik problémát abban is látom, hogy az árú termelő kertészetek arra törekednek, hogy minél hamarabb eladható növény legyen , hajtatják, oltják üvegházban, ezért a növény szövetei sérülékenyebbek. Ez az olasz eredetű növényekre a klíma miatt fokozottan érvényesek. Természetesen a fajta is számít. A Tipo fagyérzékenyebb, mégis szinte minden kertészetben ezt árulják olasz importból.. Ha megfigyeljük , hogy a talajszinten egy-két fokkal is hidegebb van télen, különösen ha hó is van , még sokszor ez a kis eltérés is okozhat elfagyást.
Én kísérletezem azzal, hogy magasan 1,5-2 méteren rakom a nemest a vadba. Az alanyt csak szabad földben nevelem, hagyom megnőni, utána oltom be.
Az elmúlt télen 4 fajta fügémből ,amelyek egymás mellett voltak 3 fagyott ki, egynek semmi baja nem lett, a hőmérséklet -17 volt. Ez is visszafagyott 2012-ben amikor -23 volt.
Az előző 2016-2017-es tél(pedig nem is volt rekord hideg, -16 c°, csak egy probléma volt, másfél hónapig tartott), sokunknál hasonló jelenséget okozott, nálam is sok olyan növény fagyott vissza amely az 5 év alatt egyszer sem sérült, ez benne van a pakliban, ha, nem megszokott, általánosan elterjedt növényeket nevelünk, akkor erre számítani kell, ezért nem tartanék mást hibásnak, mert egyedül csak magamat hibáztathatom, az én hibám, hogy ilyet nevelek, de konok vagyok és kitartó, és legfőképpen bizakodó!
Kellenek a negatív tapasztalatok, meg ezek a viták is, hogy tisztán lássunk, a legjobb fajtákat honosítsuk meg az adott növényből.
10 éve gond (és takarás) nélkül telelt nagy agávé töveim fagytak ki, szerencsére sarjakról újultak, de volt ami végleg kiment, néhány déli Opuntia engelmanii típusom, Opuntia lindheimerii is kifagyott(ez utóbbiból volt biztonsági másolatom)!
A füge, a termő gránátalma(részben) a babér, a fagytűrő leanderek, a kenderpálmák visszafagytak, de őszre megerősödtek, újra kihajtva várják az újabb megpróbáltatást, remélem az idei tél kegyesebb lesz a tavalyinál.
A török, bolgár, ukrán, orosz beszerzés biztatóan hangzik.
Na, ez a durva!!!, éveket elfecsérelni, más etikátlan viselkedése miatt :(, Ha már nem fiatal a vásárló, akkor lehet, hogy életében nem fog az áhított növény fajta terméséből enni, amit a saját kertjében óhajtott volna felnevelni.
Alapvetően az ember bízik a cégekben, mert miért feltételeznék rosszat alapból a másikról, csak itt azért is csúnya dolog, mert ha a növények jó minőségűek is, engem amúgy az sem érdekel ha 10 cm-el kisebb, de egészséges növény legyen, és alap feltétel, hogy legalább az a fajta amit a vásárló kifizet. Persze, ha külföldi behozatalnál van félre címkézve, akkor a kertészet saját tudta nélkül adja tovább, és máris etikátlanná válik, saját tudta nélkül!
Teljesem megértek mindenkit,mert most már mindenkinél betelt a pohár,mindenkit vérig sértegettem ide nem illő szemtelen,felhábirító, kiábrándító, megbocsáthatatlan irományaimmal. Mélységesem sajnálom, hogy megjelentem a fórumon,sajnálom, hogy mindenki kárára ilyen pimasz módon bepofátlankodtam. Mindenki közkívánatára eltakaradok,mindenkit békén hagyok. A fórum hangulatát,színvonalát és a kedélyeket nem fogom elrontani. Felvállalom,hogy egy nem ide illő bunkó,modortalan tuskó vagyok. Elnézézést kérek mindenkitől, a minden határot túllépő írásaim miatt.
Nem használ idézőjelet, de másoktól idézte két kifogásolt hozzászólását is. Ettől független, amit utoljára leírt, az szerintem nem kifogásolható. Pl füge. Patakparton, városias környezetben több évtizede nem fagyott el. Nekem ugyan az a fajta dugványa völgyszinttől 50-70 méterre, védett helyeken, de nem városias környezetben szinte minden évben tövig fagy.
Tehát nem mindenért okolhatók a kertészetek, kivéve ha valótlanságokat állítanak. Costata -22 fok, közben -19nél a 6 éves fa elfagy. STB.
Nem gondolod hogy pofátlan dolog az amit te itt művelsz?
Az első hozzászólásodban már reklámozod magadat, idézem: "Ebből még van néhány eladó tő, amelyek már termettek idén, áruk 15 ezer Ft.A Li és Lang jujubák,.... Garanciát adok az eredésre..."
Aztán beszélsz össze vissza az aszalásról: "Most kandíroztam kb 30 kg-ot nagyon finom és nagyon szeretem.... Én nem vásároltam,hanem a kelebiai Fábián István termelő aszalt annyit,mert nálla rengeteget termett a jujuba..."
És mire a hatodik bejegyzéshez érsz, könnye szemmel, a hülyét játszva már a harmadik dísznövény forgalmazóról veszed le a keresztvizet!
Mindezt teszed úgy, hogy még az email-ed sem publikus!
Szerintem jobban teszed ha elkotródsz oda ahonnan jöttél, addig amíg valaki fel nem jelent hitelrontásért!
Melegen ajánlom a moderátor uraknak, hogy nézzenek utána ennek az "úriembernek", mert gyomorforgató amit ez itt művel!
Tavaly előtt voltam a kecskeméti Tóth Istvánnál is sajnos. A tőle vásárolt növények közül a gránátalma visszafagyott,(de már akkora,mint amekkora a visszafagyás előtt kb. 50 cm-es). A lótuszbanán kifagyott, a golgotavirágom megmaradt, a mirtuszdió teljes levélvesztésen esett át,a takarás ellenére,viszont az ágai csak minimálisan károsodtak,május környékén kihajtott, de a hajtásai leszáradtak. A tőle vásárolt kefevirágom is tövig fagyott, később kihajtott, de egyik hajtása sem maradt meg. Egyenlőre a fagyérzékeny örökzöldekkel negatív tapasztalataim vannak. Tudni kell Istvánról, hogy az átlagnál fagytűrőbb, sokkal drágább, német extra szaporítóanyagból származó növényeket árul. Megkérdeztem tőle, hogy akkor a növények mégis, hogy szenvedhettek ilyen erős fagykárt, ő csak annyit mondott, hogy az ilyen komoly telekre nem lehet előre felkészülni és írt egy rövid összefoglalót a kertész pályafutásáról:
A növényeket kb. 30 éve magam is szelektálom és szabadföldi neveléssel edzem, de elég sokat beáldozok a fagytűrés ellenőrzésére is. Hangsúlyozom, takarás nélkül! A gyengébb példányok keményebb teleken ki is fagynak.Ez sem éppen árcsökkentő tényező az extra szaporítóanyag beszerzési árak mellett. Tapasztalatom szerint az alábbi beszerzési helyeken nevelt növények viselik jobban a magyar klímát: török, francia, német, kanadai, közép-ázsiai, skandinávia, lengyel, ukrán, orosz, usa, Andok vidéke. Kerti banánok esetében izgalmas még az indiai himalájai régió és kína is.Eddig -8 fok volt az idei télen, de jelenleg is kint vannak cserépben: gránátalmák, mirtuszdiók, olívák, datolyaszilvák, pálmák, egyes citrusfélék (nem csak a vadcitrom!), eukaliptuszok, banánok, stb. Az olasz importőrök áruja ezzel szemben üvegházakban telel :) Amúgy pedig mindenkinek szíve joga hol és mire költi a pénzét. Akinek az érzékeny olasz import kell, vegye nyugodtan, reklamálni úgysem tud utólag. Nem véletlenül olyan olcsók az olasz növények :) Tudna egy-két nagy magyar kertészet is mesélni a kamionszámra rendelt import gránátalmákról, datolyaszilvákról, kerti banánokról, "fagytűrő" méretes pálmákról, stb., azok minőségéről és az elmúlt tél kiültetett példányainak túlélési arányairól... :(
Ezt követően persze még írt a különböző növények saját méréssel megerősített fagytűrési értékiről is. A facebook-on írta valaki, hogy személyesen ismeri Istvánt, igaz régóta nem beszélt vele, de nem kell mindent elhinni neki, mert a fele sem igaz. Ezt követően a facebook-on még valaki ezt a kérdést tette föl nekem: Van honlapja? Mi a neve a kertészetnek? Csak kíváncsiságból, mert pár növényes honlapot nézegettem már, remélem nincs közte.
"Van nem egy ismerősöm, aki a fél ország kertészetéből szerzett már be az elmúlt 20-25 évben személyesen növényeket és még mindig nem tud egyetlen megbízható kertészetet mondani"
Ha valakinek nincs pénze a ritkaságokra, az ültessen kommersz gyümölcsöt, vagy szerezzen egy ritkaságot, nevelje belőle anyatövet, és szaporítsa. Ha olyan jó minőségben állítja elő a csemetéket, mint ahogy Ő azt elvárja, akkor előbb utóbb tud cserélni más egyéb ritkaságokra, és röpke 20-30 év alatt "szinte ingyen" összejön a gyűjteménye. Emellett mi is nyerünk vele egy aranykezű kertészt, akivel öröm cserélni, hisz nem csak ügyes hanem kiváló modorral is meg van áldva:))
Én abban az esetben vásárolok webáruházból, ha végképp nincs lehetőségem személyesen kertészetbe menni a kiszemelt fajtáért.
A dmkertből 3 éve vettem 2 db asiminát ami a tájékoztatásban szereplő 30 centi helyett 16 és 22 cm-es volt. Elég rossz állapotban is voltak, az egyik ki is pusztult. 6.500 ft körül volt darabja.
Megértem a körülményeiket, tudom a sok munkát és hogy mennyi idő míg magról kikél, aztán az oltás, nevelés, stb. De másik oldalról (a vásárlóéról) is vizsgálódhatunk. Amennyiben csak méreten aluli haldokló növényt tud küldeni nem az lenne a korrekt hogy átírja az oldalon a növény szállítási méretét és a meglévő készletről tesz fel fotót? Csak néhány perces munka az oldalon. Ennek hiányában könnyen hiszünk a csilli-villi oldalnak mert alapból jóhiszeműek vagyunk.
Annak idején mikor megírtam itt az oldalon a csalódásomat, valaki azt válaszolta, ne rontsam a kertészet üzletét. Én nem érzem hogy rontanám azzal, hogy leírom a tapasztalatomat. Nem szidtam senkit, csak a tényeket közöltem.
De úgy gondoltam biztos véletlen volt, vagy ki tudja miért nekem ilyen jutott. Aztán mikor a fügét vettem, a 30 centi helyett 11 centiset kaptam. Végül is ez is megnő, de a korrekt tájékoztatással akkor is gond van.
A tapasztalatcsere nagyon hasznos dolog. De aki a netes rendelések kapcsán rossz tapasztalatokat szerzett, annak javaslom, járjon kertészetekbe vásárolni, és keressen olyan lehetőséget/fórumot, ahol a személyes vásárlás tapasztalatait beszélik meg a vásárlók. Talán rájön, a netes vásárlások semmivel nem rosszabbak, mint a személyesek.
Van nem egy ismerősöm, aki a fél ország kertészetéből szerzett már be az elmúlt 20-25 évben személyesen növényeket és még mindig nem tud egyetlen megbízható kertészetet mondani, folyamatosan telepít-megvárja, míg terem- majd kiássa (mert nem a keresett fajtát kapta - és újra telepít.
Semmi nem mentesít az alól, hogy megtévesztik a vevőiket, vagy kulturálatlan hangnemben beszélnek velük. Akkor ennyi erővel én meg bedobom az ablakukon a nem kért növényt mert folyamatosan átbasznak a méretekkel, a nemükkel, az életképességükkel, vagy szimplán elhalt növényt küldenek, hátha bolond aki megveszi és nem szól érte. Ez a mi nyomorunk.
Én személy szerint csak arra akartam felhívni a figyelmet, hogy nem árt ha mindenki leírja a saját tapasztalatát, akár pozitív az, akár negatív. Mert én is olvastam a dmkertről sok jót, de mostanában egyre rosszabbakat, amit mint látjuk sokan eddig nem írtak le. Szerintem mindenképpen szükség van arra, hogy minden ide tévedő, kezdő "új gyümölcsös" tudja hova kell fordulnia jó minőségű áruért, amihez pedig az kell, hogy megosszuk a tapasztalataink. Nekem semmi örömöm nincs abban, hogy ilyenekről kell írnom, de leírom, hogy más ne járjon már úgy mint én. Mindezek mellett naiv természetem miatt reménykedem benne, hogy az érintettek is olvassák ezt és rendbe szedik magukat és az alkalmazottakat is, mert ha ezeket a növényeket hivatalosan ellenőriznék, nem sokat engednének piacra. Elhiszem, hogy ritka és nehezen beszerezhető fajok és fajták, de pont azért 7500 ft egy suháng és nem 1000-1200 forint mint egy kommersz gyümölcsfa fajtánál. Amit mi kérdés nélkül kifizetünk...pontosabban én írtam Miklósnak, hogy szeretnék róluk előbb képet, de persze sosem ért rá, így meguntam és rendeltem. Vesztemre.
Én nem akarok védeni senkit, sem megítélni, csupán csak annyit akartam mondani ezzel a sarkosított példával, hogy nem elég a saját szemszögünkből nézni a dolgokat, hanem kicsit gondoljunk bele a más "nyomorába", és csak ezután alkossunk véleményt.
Mindenki maga választja miből él meg, mivel foglakozik. Aki úgy áll a munkájához és az emberekhez mint ahogy te leírtad az ne foglalkozzon ezzel. Hosszú távon úgyis szelektálódni fognak. Nehéz munka az biztos, de ez nem lehet magyarázat se az általad, se az általunk leirtakra.
"Úgy tűnik a növényárus kertészek valami különös, antiszociális kórban szenvednek"
Próbáld meg magad beleképzelni az Ő helyükbe! Jön egy vevő szeretne tudni mindent a növényekről, ami tudható, sőt még azon is túl. Jó esetben csak kérdez, a rosszabba plusz ecseteli a saját kiemelkedő kertészeti teljesítményét. Beszélgetne napestig! Az eladó próbálja lerázni, de mielőtt sikerülne már ott tolong a következő, sőt már az azt követő is, tele tudásvággyal és mondanivalóval! Mutasd meg, beszélj róla, vezess körbe, csak pár órácska!
Ez így megy nap mint nap, hónapról hónapra, évről évre. Naponta százszor elmondani ugyanazt a semmiért, hisz az információ özönből sokan jó ha a töredékét megjegyzik. Ekkor még egy percet sem dolgozott, mert próbált egy kicsit a vevők kedvében járni!
Erre mit mond a kedves vevő? Nem semmi modortalan bunkó, ha már nem akar beszélgetni, akkor legalább tartana rendet a kertészetében!!
Datolyaszilvából: Roman Ko, Hoverla, Boí Dar Pawból: Sunflower(hátha nekem kettőből egyik sem az), VE-21, Overleese, Summer Delight, Kentucky Champion, Halvin, 275-48 jujuba: GA-866, Sihong és Sugar Cane
Természetesen nem mind rögtön azonnal, de a bambusariumnál ők lettek volna a célpontjaim. :)
Unartis: Ehető, de csak a mag körüli édes zselés rész. Én inkább dísznek vettem, mint enni. :) Ha megmarad tavaszig megpróbálok majd dugványozni neked belőle, bár még angol nyelven se találtam a szaporításáról információt, de hátha. Ha meg nem marad meg veszek magot úgyis és küldök belőle.
szálmos: Úgy tűnik a növényárus kertészek valami különös, antiszociális kórban szenvednek, nem semmi sztori ez sem! :)
Címke nélkül meg csak nagyon olcsón érdemes fát venni, a szomorú, hogy postás rendelésnél ahogy elnézem olyan címkét raknak rá, ami éppen kell. :) Szomorú.
Az összes növényt mi választottuk ki,a hölgy segített kivenni azokat a növényeket,amelyeket nehéz volt szétválasztani. Ilyen nehezen kigabajítható,egymásba belekapaszkodó,a kertészeti raklapszerűségen (amelyen érkeztek)szorosan rakott novenyek pl:a mézbogyók voltak. Mézbogyóból a térdig érők gabajodtak össze fôleg. Dehéz volt választanunk pl: mézbogyóból mert kb. 15 fajtát árultak minimum. És a méretük is különbözött: 15-50 cm-esek voltak. Apám kritikusan fogalmazott olykor: mondta,hogy mi ez a kis satnya,nyeszlett datolyaszilva 10 ezerért. De a nő erősködött,hogy ezt igenis ők oltották stb. Mivel Fau Fau fajta volt,elvileg európában redkívül ritka elhoztuk,de nem hajtott ki. Benéztünk a fóliasátraikba is,ahol a szabadgyökeres fák vermeltek homokban. De a nő szépen válaszolgatott arra amit kérdeztünk. És mondta,hogy neki a datolyaszilva nem a kedvence,de a jujuba ízlik neki. Tehát őszintébek látszott. Mondtuk neki,hogy kisérjen körbe a kertbe erre azt válaszolta:"most tényleg körbe kell,hogy kisérjen minket?!" De valószínü, hogy kiséret nélkul is körbemehettünk volna. Dmkertben találkoztunk Sára Józseffel megbeszéltuk vele,hogy délután elmegyunk hozza somogyvámosra. Ott maár megint más volt a helyzet. Ott inkább ő hozogatta a kérésnkre pl: agránátalmát. Lementa pincébe és felhozta,mi meg reméltük,hogy szep növény lesz. Indián banánokból kiserült,hogy a prima elfogyott, de azért még volt 3 kulonboző fajta. Ezeket ő választotta ki,miután mondtuk neki,hogy mely fajtákat szeretnénk. Viszont vele nehez beszélgetni szűkszavúsaga miatt. Pl:a jujuba,mini kivi, paw paw nagyon finom. Röviden,tömören fogalmazott. Apám mondta,hogy a kert sokkal kertészesebb,mint a dmkertben lévő,igaz sokkal kisebb is. Somogyvámos elott egy faluban megkerdeztuk,hogy hamarabb is johetunk-e a megbeszelt időpontnál Sára Jozsef azt mondta,hogy jöhetünk és le is rakta a telefont. Mikor már atertunk somogyvámosra folhivtuk,hogy mégis hol a kertészet,elnavigált és mondta,hogy becsukta a kaput türelmetlenségében. Viszont mikor a penzt odaadtuk neki(15 százalék kedvezményt is adott) már nem foglalkozott többet,hanem egy nemrég jött vevővel beszélgetett. Olyan volt,mintha mi már ott se lettünk volna.
Három éve vettem a dm kerttől nikita gift fácskát. Előtte telefonáltam, van e, - persze van, autóztam 200 km (céges útba esés). Ott már csak egy darab volt, címke nélkül, persze jó árért. 2 éve lefagyott, tavaly teljesen kifagyott takarás mellett 1.5 m. Valószínű nem azt a fajtát adták. Így én is tudok ritka növényeket árulni, ha nem is azt adom...
Személyes vásárlásnál van választási lehetőséged a DM kertben, mint általában más faiskolákban, Te választhatsz, hogy ezt és ezt a fát kéred, a szemrevételezés után?
Nem akarom őket kivédeni, hiszen még nem rendeltem tőlük, tudja ezt az, hogy milyenek, aki rendelt már tőlük, hogy mit kaptak, és hogyan kezelték, ha problémák adódtak.Sajnos általános tapasztalt, a minőséges termékek háttérbe kerülnek, és az sem éppen etikus, ha valaki azért ad selejtet mert máshonnan úgysem szerezhetem be, így 'örüljek, hogy olyat is kapok, amit küldenek :('. Ha meg nem marad meg az már nem az ő problémájuk. Hiszek abban hogy hosszútávon az ilyen cégek kikopnak majd, mert ilyen hozzáállással nem is lehet hosszútávon más a vége. Nálam márciusban, a St@rkl-tól rendelt datolyaszilva fám fejlődött egy keveset az idén, annak ellenére, hogy szép gyökereset küldtek, 1 méteres nemes husángként+kb 25-30 cm-es gyökeres alannyal, nálunk volt 40 c° is a nyáron, amely óriási aszállyal párosodott, örülök, hogy megmaradt, nem száradt ki. A Szt. Gellért fajta sem nőtt az első évben sokat, örültem, hogy megeredt. Elégedett vagyok amit küldtek, de csak egy bibi van, hogy fajta név nélkülit küldtek.
Apával tavasszal személyesen mentünk el dmkertbe. Nem akartunk semmiképpen sem rendelni tőlük. Kaptunk 30 százalék kedvezmény is. Nem szívesen vittek minket körbe,pedig a homlapon még túrabakancsot is javasolnak a túrázás miatt. Mi a honlopon fent lévő növényeknek a felét nem láttuk. Volt néhány a honlapon nem szereplő növényük is. Nekünk a datolyaszilvák amiket hoztunk kihajtottak, de április óta nem nőttek semmit,azt hittük tönkremennek,de úgy tűnik megmaradnak. Egy fau fau kakigyümölcsfa nem hajtott ki. De most ősszel küldött egy újat (konténereset) (kb.1 méteresreset)Miklós. Vettünk egy tuscia óriáskivit,de sajnos a napsutés nem kegyelmezett neki,elpusztult sajnos. Mire észbekaptunk már késő volt. Később sem hajtott ki. Nekem jelenleg ennyi tapasztalatom van velük kapcsolatban. Illetve még annyit hozzáfűznék, hogy a kecskeméti Tóth István is panaszkodott a dmkertes tavaszi szabadgyokeres dat. szilvak kihajtási nehézségeiről,gondjairól.
Egyébként én azért rendeltem megint a dmkerttől, mert ahova menni akartam tavasszal(Csehország, Bambusarium.cz)onnan sokadik levelemre se válaszoltak, potyára meg nem megyek, ha nem tudom, hogy biztos lesz amit kinéztem.
Így várom szívesen mindenki tippjét, hogy külföldről honnan lehet jó minőségű árut venni. A paw, datolyaszilva és jujuba különlegesebb fajtáiból.
Végre egy téma amiben nagyjából mindenki egyetért.... :)))))))))) Nem mint a datolyaszilva termés fagytűrése és a paw...jaj ne is emlegessük! :D
Amúgy, hogy folytassam a sort, az 1 hónapja vett kék babfát most vettem észre, 3/4 részig leszáradt. A földje nedves, fagymentes helyen van, másnak semmi baja a közelében, remélem csak valami gombás betegség, lefújtam rézzel és visszavágtam az egészséges részig, lezártam fagéllel. Alig volt 3000 ft a 60cm is növény. Remélem nem olyan, mint a kamcsatkai mézbogyó, aminek 2 literes cserépben volt a 2x2 cm-es gyökere. :)))))))))) Ha igen, akkor személyesen viszem neki vissza az összes csodás növényét.
Egyébként beetee-nek teljesen igaza van. Én is sok jót olvastam róluk, főleg régebben, és akkor még egyszer vettem is tőlük növényt...de a tavalyi is kifogásolható volt, az idei meg szégyen, akár ők termelték, akár Miklós vetette és ásta ki, akár a munkásai, akár máshonnan vették. Saját nevelésem közül még ingyen se adok az ismerősnek ilyen szerencsétlen növényeket....szerencsére nem is sok ilyen "minőségű" növényem van.
Tényleg az az érzése az embernek, hogy külföldi selejtet átcímkézve és túlárazva árulnak, a méreteket nagyon gyakran elírva. Na de én itt le is zártam. Tényleg mi vagyunk a hülyék, hogy naivan rendelgetünk tőle, hátha jobb lesz...
Egyébként leírtam mi a történet. 3-4 évvel ezelőtt kezdtek el "elkurvulni".
Nem tudom akkor mi történt náluk, nem is érdekel. De láthatóan lefelé mutató a tendencia, és vagy észreveszik, hogy maguk alatt fűrészelik a fát, vagy majd a piac magától megoldja, és nem lesznek.
Mikor először felkerült 30 pár új fajta, sokaknak felkeltette az érdeklődését.
1., mert "helyben" volt
2., nem kellett idegen nyelvű honlapokat böngészni
3., nem kellett valutát konvertálva utalni előre.
4., volt még respektje.
Drágább volt, mint amit a hozzáértő beszerzéssel ki lehet hozni belőle, de itt volt, magyar volt.
Ráadásul az első transzport még viszonylag elfogadható minőségben érkezett.
És ezek még át lettek címkézve DM-kertes szalagokkal.
Aztán kifogytak, de még volt érdeklődés, ezért kimentek még egy kanyarra, amiben már túlsúlyba kerültek a selejtek a be nem ért vesszőkkel. Ráadásul már arra sem vették a fáradságot, hogy a slovplantos címkéket eltávolítsák...
Egyébként én nem vásároltam. Már nem bízom bennük. Lengyelországból kitűnő minőségű szaporítóanyagom van.
Viszont sajnos én dobtam be a fórumra, mikor megláttam a fajtákat.
Nekem ott megdőltek, hogy beteg őszibarackfát voltak képesek küldeni évekkel ezelőtt.
Meg csökött egyebeket. A Japán szamócamálnát meg leírtam már sok fórumban... :)
Nagyon köszönöm, február közepén megkereslek, remélem sikerül megoldani. Tüskétlen nujub!ról én is csak olvatam, de gondoltam, "ha már lúd, legyen kövér".
Én megértem az elégedetlenségeteket, hisz az ember ha kiad egy rakás pénzt szeretne érte kiváló minőségű árut kapni.
De!
Azért azt nem ártana szem előtt tartani, hogy olyan növényritkaságokhoz juttatnak hozzá aminek a beszerzése nélkülük szinte lehetetlen lenne.
Külföldről szerzik be a növények jó részét, ezért az utánajárás és a behozatal komoly költséget jelent, emellett hivatalos cég lévén ki kell gazdálkodni minden költséget ami ma egy magyar vállalkozást sújt.
Mivel vásárolja a növényeket, csak abból tud gazdálkodni ami van. Ezért természetesen akad köztük szebb, és gyengébb növény. Aki már próbálkozott szaporítással az pontosan tudja hogy azonos feltételek mellett is komoly szórást mutatnak a fejlődésben.
Emellett ne felejtsük el a termelőt se, akinek szintén valahonnan be kell szerezni az anyanövényt felnevelni hogy biztosítsa a szaporítóanyagot, és kinevelni a csemetéket. A végén pedig a megtermelt javakból kifizetni az állami sarcot.
Én két éve kezdtem a gyűjtésbe, már komoly mennyiségű pénzt felemésztett, sok sok munkám fekszik benne, de még nem igazán termett szaporító anyagnak való. Na nem is célom a kereskedelmi célú szaporítás.
Szerintem az érték a fajtában van, és ha esetleg nem éri el a honlapon feltüntetett méretet, az még nem tragédia, hisz abból is teljes értékű növény fejlődik. Számomra a legfontosabb hogy egészséges életképes növényt kapjak, a méret pedig csak idő kérdése. Megfelelő gondozás mellett rövid idő alatt behozza a lemaradást.
"Mert amit a legtöbb ritkássággal is foglalkozó kertészet csinál, az a kertészek megszégyenítése, nekem eddig több szomorúságot okoztak mint örömöt, pedig bőven megvannak fizetve, tehát nagyjából semmi kifogásuk nem lehet."
Nekem sajnos csak tüskések vannak, de abból szívesen adok, úgyis ritkítani kell majd őket. Lang és Nostrano. Előbbi aszalni jobb, másik frissen. Tüskétlenből tudtommal csak 2 fajta van, de hazai kertészetnél még sosem láttam.
Unartis: Részben igazad van, de a panasszal már Miklós foglalkozott, aki nagy kegyesen végül annyi kompromisszumra volt képes, hogy küldött 2500 ft-al olcsóbban egy nagyobb fát. :) Persze úgy, hogy én fizetem a postaköltséget és kb a 20 centis virginiai alanyaimnak nagyobb gyökére van mint ennek a 1 métered fának, tehát tavasszal metszhetem majd 2 rügyre. Se baj, többet tőle se rendelek.
Nagyon kedves, hogy szólsz! Köszönöm! Azonban az a helyzet, hogy szemmel tartom a csemegeszőlős fórumot és láttam sőt írtam is már neki levelet ,sajnos azonban választ még nem kaptam, pedig érdekelne a dolog, mivel amit a lengyel barátainktól nem tudtam beszerezni azt szeretném tőle megvásárolni, de mint mondottam még nem kaptam választ.
Mivel már több mint egy hete írtam neki így nem tudom miért nem válaszolt még.
Esetleg nem tudsz róla valamit? Mi lehet az oka, hogy nem válaszolt? Talán rossz email címre írtam?
Remélem, hogy veled nem történik meg ugyan ez, de ha igen, akkor már nehezen lehetne azt mondani, hogy véletlenül cserélték össze a fügéket, mert én csak arra mertem eddig gondolni, hogy véletlenül történt ez, de még akkor is megengedhetetlen ez a fajta viselkedés. Legalább annyit mondott volna, hogy elnézést esetleg küldünk egy másikat, de nem, mert még válaszra sem méltatott.
Az én fügém nem volt beteg, csak szimlán nem azt kaptam amit rendeltem. Lehet, hogy én is rendelek majd tavasszal ebből a Bolgár kertészetből.
A lengyel cég, csak szőlő vel foglalkozik tudtommal, de nem ám a "hagyományos" fajtákat árulják, hanem a többnyire új orosz, ukrán, moldáv nemesítésű kiválló fajtákat árulják. Talán ők az egyetlen cég akiktől be lehet szerezni ezeket a fajtákat oltványként ilyen minőségben.
Az egzotikusdísznövényektől én is vettem Signorát, mivel még nem termett, akkor engem is érhet meglepetés:(
Mellesleg a tőlük rendelt növények méretben megfelelőek voltak, persze ezt az áraik is tükrözték, viszont tőlük kapott növény fertőzött volt, és sikerült lefertőzni az egész állományom. Két hónapot birkóztam vele, mire sikerült rendbe szedni őket. Szerencsére sikerült megtalálni az ellenszerét, ugyanis mindenki mozaikvírust FMV.-t mondott, mint kiderült nem az volt.
Valószínű akkor tavasszal rendelek Signorát Bulgáriából, korrekt áron árulnak, és a minőséggel is meg vagyok elégedve. Persze ha valaki maximalista, az középkategóriás termékre számoljon:))
Mivel a kínálatukból már sokat sikerült megszerezni, és be akarom szerezni az összeset, ezért még rendelni akarok. Signorát csak azért nem rendeltem, mert azt hittem hogy már van.
3-4 éve kezdődött ott egy szolgáltatási szint csökkenés. Ami most már mélyrepülés.
Eddig ajánlgattam őket, de mostantól nem fogom.
Egyébként nagyon sok kuriózumot nem saját maguk állítanak elő, hanem egyszerűen behoznak külföldről. Átcímkézik és eladják. Ami nem lenne baj, ha adnának a minőségre, de egyre inkább nem teszik...
Ez jó ötlet, ráadásul a még két sarj (50 cm) is nőtt az öreg közelében. Szeretek és tudok is oltani, de van egy bökkenő. A környezetemben senkinek sincs nemes (nagyobb gyümölcsű, tüskétlen). Ha ebben tudnál segíteni, még a sarki kocsmába is meghívnálak.
Még nem rendeltem a DM kerttől, de sok pozitívumot hallottam róluk, illetve ezt amit itt leírtok, sajnos lehet valóság alapja, a legnagyobb gond az a gárda akivel dolgoztathat, mert lassan kikopnak a tényleges szaktudással rendelkező etikus kertészek, akik hivatásnak érzik a növények gondozását, kezd olyan gyár Fillingerje lenni, mint amikor a munkás be megy a szalag mellé, és amikor vége akkor ott esik ki a kezéből a szerszám ahol éppen van. A szegedi Oázisban járva tapasztaltam, hogy ,ennyire nem tájékozottak az ott dolgozók, lehet, hogy nem is kertészek, a növény anyag csúnya, messziről látszik a szakértelem hiánya. Tehát amit Miklós megígér, azt a fogdmegjei elszúrják, másképp értelmezik, nem csinálják meg teljes dadással, amit természetesen a vásárló fizet meg, illetve hosszútávon a cég amelyet képvisel. Bocs az OFF-ért de kijött belőlem!
Ezek szerint nem, csak velem történnek ám ilyen kutya dolgok.
Az egzotikusdisznovenyekről 3 éve vettem egy signora nak árult, fügét ami minden lett csak signora nem. Elvileg ez a füge lila nagytermésű füge fajta. Na nálam se lila se nagytermésű és még csak nem is finom... Mentem is reklamálni, mivel 3 évemet vesztegettem erre a vacakra. Reklamáltam is, de érdemben nem kaptam választ.
A vicc valóban aktuális. :) Viszont az a helyzet, hogyha valaki ma Magyarországon "egzotikus" növényt szeretne vásárolni, akkor nincs más választása, vagy rendel az egyik kertészet ből és reménykedik, hogy ezúttal nem verik át vagy pedig nem vásárol ilyen növényeket, ami nálam nem opció.
Esetleg még van az, hogy meg próbálunk külföldről beszerezni növényeket, de sok esetben ezzel is párosul a említett rizikó.
Én pl.: most ősszel vásároltam csemegeszőlő oltványt (Winnica Eden) lengyelorszából és nagyon meglepődtem mivel ilyen jó minőségű oltvánnyal még nem volt dolgom, pedig már nagyon sok éve foglalkozom szőlővel. Ára is nagyon korrekt! Csak ajánlani tudom őket! :) Már csak azért, hogy ne csak rossz példák legyenek említve. ;)
Ja és ha teheted mindig reklamálj, ne mondja már azt a drága Miklós, hogy azért csak 30 centis a méteresnek hirdetett Cinebulli mert úgyis megveszik, tehát ha nem tetszik küldjem vissza. :)))))))
Pff. Az a baj, hogy nem is nagyon van jó kertészet már. Én a növényshoptól kaptam pl kiszáradt somot 3.5 ezerért. :) A jujubám 1,5 méter volt 5 ezerért a tündérkerttől, viszont porzós helyett küldtek még egy termős homoktövist. :D Most várhatok, hogy a porzós amit utólag vettem elérje a 3-4 éves kort. :) Köffi. A dmkertől a kedvencem a 13 ezer forintos Prima1213 suháng, ami volt vagy 70 centi, de méteresnek volt hirdetve és "2. év múlva teremhet". Persze...azt ötöst is megnyerheted bármikor...csak nem fogod. :) És hogy teljes legyen a kép, még egy: az egzotikusdisznovenyek.hu-ról pedig 1 méteres növény helyett 20 centiset kaptam. :) Amikor felhivtam, hogy ez mégis mi, szószerint elküldött a kurvaanyámba amikor nevetséges kifogásnak tartottam a válaszát, miszerint: "Mi sosem árultunk ekkora növényt, biztos elírás" . :) Aztán csak meggyőztem, hogy küldjön akkor annyi növényt amiből kijön az 1 méter. :D Persze ez se jött teljesen össze neki.
Szerencsére a fórumosokkal eddig 98%ban pozitiv tapasztalatom van. Gondoltam is rá, hogy ha nemis főállásban, de elkezdem felszaporítani a keresettebb és ritka fajokat, fajtákat. Mert amit a legtöbb ritkássággal is foglalkozó kertészet csinál, az a kertészek megszégyenitése, nekem eddig több szomorúságot okoztak mint örömöt, pedig bőven megvannak fizetve, tehát nagyjából semmi kifogásuk nem lehet. Az se lenne rossz, ha hatóságilag jobban ellenőriznék őket, mint a hagyományos fajoknál is van.
Nos az a helyzet, hogy én már sokszor sokmindent vásároltam a DM kertből és azt kell, hogy momdjam, hogy van jó és rossz tapasztalatom egyaránt. Fügét én is vettem már tőlük méghozzá idén nyáron és azzal nagyon meg voltam elégedve. Azért az árért én kiválló fügéket kaptam. Azonban itt van ez a jujubás ügy is ami viszont már nem ilyen fényes... Volt olyan is, higy egy kiszáradt szőlőt is kaptam tőlük amolyan meglepetésként... :( Eme dolgot nem is tudtam mire vélni, de ennek ellenére mégsem üzentem nekik, hogy ez mégis, hogy törtnhetett, de már bánom is egy kicsit. Na mindegy. Lényeg a lényeg, hogy ezt nem azért írtam, hogy lehordjam őket mivel azért vannak jó tapasztalataim is mint az említett fügékkel például, de ennek ellenére a hibáik nem tekinthetőek semmisnek és remélem a jövőben azért nem fordul majd ilyen elő.
A jujuba méretei és amiatt, hogy magonc valóban kritizálható, mivel ehhez képest elég drága, de még mindig a best nálam az a 5000-6000ft egy gyökérnemes szőlőért amik értesüléseim szerint mégcsak sok esetben nem is érettek a vesszei... Úgy vélem, hogy ez az ár még egy minőségi oltványért is rengeteg pénz lenne na, de, hogy egy dugványért aminek még a minősége is gyenge..
Igaz én még nem vettem tőlük jujubát, De datolyaszilvát, mirtuszfügét, és fügét már igen. Eddig egy füge pusztult ki, a többi viszont szépen fejlődik, panaszom nem lehet rá.
Én a DM kertes jujubát nem ajánlom senkinek. Tavaly vásároltam kettő és nálam egyik sem maradt meg 12000ftom bánja... Ráadásul mikor megkaptam sem voltam elragadtatva. Én is azt gondoltam, hogy legalább oltvány, de nem az volt két 15cm es kis magoncok voltak. Persze, ha a leírtak ellenére valaki beválalja akkor, sok sikert hozzá! :)
Én nem vásároltam,hanem a kelebiai Fábián István termelő aszalt annyit,mert nálla rengeteget termett a jujuba. És mondta,hogy termelő ès nem forgalmazó,de már nem foglalkozik mediterrán növényekkel. Jujubái vannak 80cm-es méretben,4 éves gyökérsarjakat árul. Tüskementes fajtája van,cserépben már termettek neki,olyan 3-4cm-es a bolti datolyával megegyező terméseket hoztak. És azt,mondta mivel termelő és nem forgalmazó,amit leír az hitelesnek tekinthető.
Szia! Ha szabolcsi vagy(esetleg elmész érte)akkor tudok neked segíteni, ugyanis unokatestvéremék léalmában kénytelenek leadni a Jonatánt mert nem piacos, nem veszik át étkezésinek.
Nagyon jó látni a különleges gyümölcsökre utazó termelőket. Csak fogyasztó vagyok, de nagyon szeretném, ha az igazi Jonatán almát is visszahoznátok a választékba, mert utoljára talán 25-30 éve találkoztam vele. Szerintem a világ legjobb almája, de sajnos tönkretették, amikor kivágatták a rengeteg szabolcsi fát. Tudom, hogy megtette hatását a "tűzelhalás" is, de a mezőgazdaság elhanyagolása is beadott neki.
Nekem még nem termett a 1,7m-es jujubám ezért a fábián virágkertészetet is megkérdeztem,ők így nyilatkoztak a gumicukorfáról;A jujuba önmaga is terem igénytelen növény.Most kandíroztam kb 30 kg-ot nagyon finom és nagyon szeretem.
Tóth István ezt írta korábban nekem:Lang jujuba szerintem nem önmeddő, mivel nálam szépen termett magában is, ami konténerben volt, pedig csak 1 db volt! Mástól is hallottam ilyen problémát, ami 2-3 évvel a kiültetés után magától megszűnt. Valószínűleg akkorra kellő méretű gyökérzetet fejlesztett a növény, így gyümölcsöt is tudott nevelni.A Li fajta is bőven termett konténerben, meg is lepődtem rajta, mivel csak 80-100 centisek voltak az oltványok. Ebből még van néhány eladó tő, amelyek már termettek idén, áruk 15 ezer Ft.A Li és Lang jujubák, mint korábban írtam termettek idén is. A szabadgyökerű fajták idén még nem termettek, de elég korán termőre fordulnak, sokszor már 50 centis növényen is mutatkozik termés. Garanciát adok az eredésre. A jujuba talajban nem válogat, pl. nálunk futóhomokon, de nagykanizsai kötött agyagon is szépen terem. Metszeni nem kell. Kártevője nincs.
Kicsit off: Az a maracuja akkor elég régi lehetett, akkor szokott megtöppedni a belseje is. Nekünk egyik kedvenc gyümölcsünk, csak ritkán van és drága. Van is pár tövem de össze-vissza terem. Esetleg ha valakinek sikerül minden évben termésre fogni és sokat is terem az ossza meg a titkát ha már igy szóba került..:P
én tavasszal vennék (most nem láttam sehol) hozzá még egy Li fajtát is, az nagyobb termésű,
ízre hasonlók, feldolgozás nélkül sokaknak nem ízlik, de ha jó érett, akkor már hasonlítgat a datolyapálma gyümölcsére. aszalva meg nagyon (vagy szárítgatvava is, ahogy én próbáltam eddig.)
Köszi az infót, tavasszal rendelek hozzá egy másik magoncot valahonnan. (Esetleg ha tudnál egy beszerzési forrást, megköszönném.) A meglévő is magonc, de mint írtam már két évben is virágzott.
Aszalva is nagyon jó, de éretten...olyan mint a naspolya. :) Igaz azt is leeszem. :D Aszalni egyébként nagyon könnyű. Hamar leadja a nedvességét és nem kell magozni, én legalábbis nem magoztam, így olyan mint a datolya. Be se kell vagdosni csak párat mert a többség megreped, ami bőven elég a száradáshoz. 50 fokon 24-30 óra alatt kész is van.
Üdv ! Nálam is kb ilyen fagy vitte el !:( Valamennyi levéllel Én is körbe védem és bízok hogy nem ismétlődik meg idén 1 1/2 hónapon keresztül tartó kemény fagy(tudom más miatt meg fontos a kemény tél) ! :)
Ui: A babaérfám csak kb 50 cm -re nőtt/hajtott csak újra !:)
Ha kihajtott akkor nem fagyott el csak vissza fagyott, amúgy én is így jártam, a két méteres babérfám járt így, már vagy 4-5 éve a kertben van kint, az előző telekkel nem volt gondja (-12 c°-t bírta gond nélkül), védett helyen déli falhoz közel(kb 1.5-2 méterre a faltól), télen a szomszéd háza ráárnyékol(Alföldön, Csongrádon), a legutóbbi 2016-2017-es tél viszont sok volt neki, mert visszafagyott, a tövén tavasszal körbe lejött a kéreg, kb 5-10 cm-re a föld felett, pedig elég vastag avartakarót is kapott a töve. Egy ilyen tél ha jön akkor vissza fog fagyni ismét! Amúgy szépen kiheverte, mert most a mienk is közel akkora mint volt, talán kicsit kisebb.
Üdv Olvtársak ! Olyan kérdésem lenne ,hogy a Babér fáimat(3 db egy csoportba) miként tudnám az elfagyástól megvédeni ?:)A tavalyi kifagyottból lett ez a 3 friss hajtás és jó lenne ha ezt most nem vinné el a fagy !:) Előre is köszönöm annak aki foglalkozik a kérdésemmel !:)
Egyébként én max ritkitani szoktam és nagyon bőven terem igy is. Vizigényes a neten megtalálhatokkal ellentétben, amelyik nem kap eleget az kevesebbet köt.
Nem az, a Nostrano kerek. Egyébként semmi extra nincs a Langhoz képest benne. Kissé édesebb és levesesebb. Egyébként ti h eszitek? Puhán is? Gondolom akkor lenne érett, de olyankor már van egy érdekes mellékíze ami nem tetszik. Viszont keményen még, de megpuhulás előtt közvetlen nagyon szeretem.
úgyis KIvágás lenne majdan, így legalább talán terem.
(bár lehet, h nem a metszés hozta meg az eredményt. hanem pont elérte a felnőttkort a fa, ami egybeesett a metszéssel. de lehet, h mégis a metszés, nem állítom, hogy nem.)
Az első egy olasz eredetű "Pera" ( körte), szerintem ez a Lang fajtával egyezhet meg. A második szintén olasz "Mela" ( alma)
Ez nagyra nő, de kevésbé ízletes, ha sok eső van éretten repedésre hajlamos. A harmadik egy "vad" fajta, kb. meggy nagyságú, szinte csak magja van, lisztes ízű vékony gyümölcshússal, nem az ehető kategória. A negyediket kis növényként vettem , második éve terem, kis datolya alakú gyümölcse van, nagyon finom ízzel.
Ezek frissen is fogyaszthatók, de szoktam aszalványt is készíteni.
A jujubáimat rendszeresen , radikálisan metszem tavasszal. A kihajtó idei ágak igen erőteljesek lesznek, szinte mindig nagyobbat hajt a levágottnál és ezek az új ágak mindig tele vannak virággal , majd terméssel. Nekem is több fajtám van egymás mellett.
Nekem egy Lang fajta van. Ezt 2014.07.14-én ültettem ki. Nagyon jól növekedett (minden híresztelés ellenére) nálam műtrágyát kapott és rendszeresen öntöztem. A leírások szerint
a második évben már terem. Az enyém szólóban van és nem termett, viszont a gondozásnak köszönhetően elérte a közel 3 méteres magasságot. Idén tavasszal visszametszettem, és a visszametszés környékén levő ágakon szinte minden virág kötött, a lenti ágakon egy sem. Jövőre valamennyi ágát visszametszem. Nem biztos, hogy az hozta meg a "termőkedvét", de hátha. Próbáld meg Te is, ha eddig nem tetted.
sajnos azt nem tudom, hogy két ugyanolyan fajta, vagy különböző kell-e, mivel 3 fajta van együtt, így nem tudható meg az igazság. :)
ami biztos, hogy a már termő jujubám (a kertészetben, ahol sok társa volt, porzódott be, és így vettem sajnos csak 1 db-ot három éve, terméssel az ágain :) egyedül maradva már 2 éve nem termett, ezért is a következtetés, (ill. lásd korábban írtunk erről), beszámolók is arról szólnak, hogy az egyedül maradt fa elvesztette bőtermőségét. addig jól termett, utána csak pár szemet. (ezért mondják, öntermékeny, mert nem kizárt, hogy egyedül is termejen, no de valószínűleg csak nagyon keveset fog. vagy ha mégis terem egyedül is többet az fajtafüggő vagy egyedi eset, a több vélemény azt mondja, hogy kell a társ.)
most már van több példány együtt: Li, Lang, Lizao fajták, és a li-lang elég jó termett idén.
A Lizao-t valszeg magoncként vettem (50%-os akcióban, szép nagy másfél méters fácska volt)
így az még nem termett, majd talán pár év múlva... :(
Vajon melyik fajta Nashi lehet az, amit ma a Tesóban vettem és erősen hasonlít a "normális" körtére? Nekem ugyan van Kosui, ill. Hosui, de még nem termők...
Kedves fórumtársak! Van egy kis kínai datolya fácskám (kb. 80 cm-es) konténerben. Már 2 évben is virágzott, de termés nem kötődött rajta. Akitől kaptam, mondta hogy nem kell hozzá porzó, de amíg kicsi a fa, addig nem lesz termése. Szeretném megkérdezni, hogy kinek mi a tapasztalata?
A Diospyros kaki 'Szt. Gellért' levelei szépen lehultak a hétvégére.
Datolyaszilva szüret előtt vagyok, a jövőhétre az előrejelzés szerint megérkeznek a fagyok térségünkbe, eddig megúsztuk
Egy kisebb termést kíváncsiságból tegnap leszedtem, mivel életem első datolyaszilva termése, elég hamar rá jöttem, hogy metszőollóval érdemes szüretelni a termést.
Van-e ilyenkor jelentősége, annak, hogy ilyenkor rajta van még a fán, érdemes-e a végsőkig kihúzni, érik-e még valamit kint?:
Én tavaly keresgéltem, de ahogy visszaolvastam, minden datolyaszilvával foglalkozó kertészetre volt negatív vélemény. Így végül sok hezitálás után az egzotikusdisznövények oldalról rendeltem, mert ott konténeres volt, amit szerettem volna fajta. Kicsinek kicsi volt, ami érkezett, de legalább a gyökerei miatt nem kellett aggódnom, bent tudtam teleltetni, és viszonylag jó áron volt. Most így utólag nem bánom, mert úgy tűnik, a szabadgyökerűek általában problémások. Miért van az, hogy régen azért ki tudták termelni normálisan a csemetéket, ma meg sok helyen alig gyökerűek, rosszul forradt oltási hellyel, alig kihajtott, nem beérett hajtásokkal. (Nem csak kákiról beszélek általában a szabadgyökeres csemetékről). Így még személyesen is tök felesleges elmenni messzebb lévő kertészetbe, mert úgy se lehet normálisat venni. Tisztelet az igen kevés kivételnek, aki figyelmet fordít az eladnivalójára.
Tavaly jött egy autó Szlovákiából, előtte héten bedobáltak cetliket, hogy gyümölcsfa vásár lesz. Gondolom, megmaradt nekik télről, és megérte átruccanni. Amit onnan vettem növényeket pedig tavaszi ültetésűek voltak, utaztak, téli maradék volt, mind megeredt, és szépen nő. Nem értem... Azaz de.
Szerintem a kereslet kínálat pont ellenkezőleg működik. Ha nincs kereslet, akkor csökken az ár. :) Az ő elmondása szerint is azért ilyen drága mert simán megveszik a 30 cm-s oltást is 7500 forintért! Végülis, igen, ha 80-120 cmnek írja. :) Egyébként Cinebuliért se kell Kínába menni, egy topic társnak is van már nagy fája, csak mivel ház elé akartam nyári árnyékolásnak, gondoltam hagy legyen egy kifejlett példányom, hát nem az. Lehet hamarabb lesz értelmes méretű fa a saját jövő évi oltványomból mint amit tőle vettem. Egyébként se olyan nagy dolog datolyaszilvát oltani, csak megfelelően fejlett alanyra, jó oltóvesszőre és még jobb időzítésre van szükség. Az idei első oltásaimból 6ból 4 megmaradt. Tehát ha egy kertészet vezetője vagyok akkor gondolom összejöhet ugyan így ez az átlag. Alanyt se nagy dolog nevelni hozzá.
Akkor lenne jogos ennyit kérnie érte, ha legalább suháng lenne amit ad.
A poén, hogy szerintük ezzel nincs semmi gond, ugyanis a méretet a GYÖKÉRNYAKTÓL kell megadni. Mondom igen, mert általában oda oltanak. :) Így a nemes is onnan indul, amit ugye mérni kellene.
Kész röhej! Most ugyan a méret tényleg megvan 130-140 centi körül, viszont ehhez egy 10 centis gyökér tartozik, nagyon minimális elágazással és hajszálgyökérzettel. El lehet képzelni micsoda eredése lesz majd..... Viszonyításképpen a saját oltványaim gyökere fele ilyen idős korban is 30-40 centis átmérőjű. Persze magának az ember a legjobban csinálja...de azért mégis. Ha sokáig akar még ebből élni akkor érdemes lenne nem egyszeri hobbikertészek szintjét is alul múló csemetéket nevelni és értékesíteni.
Mivel a föld feletti rész mérete annyi lett, mint amennyit ígért, így nem közlöm direkt módon a nevét, de annyit elárulhatok, hogy Cinebuli és Fennio a fajták neve. Lehet találgatni! :) Sokáig nem kell...
Melyik magvasra gondolsz? A képen látható két féle teljesen más. A középső sor bibepontja behúzódó, a másiknak pedig teljesen sima. Van egy harmadik fajta magvasom is , az már leért, azért nincs a képen. Ezek a fajták név nélküliek.
Az ízben szinte nem lehet érezni különbséget, de az állagában nagyon eltérnek. Van amelyik teljesen éretten olyan, mint egy nagyon finom , lekvár, a héja is szinte papírvékony lesz. Másik félék pedig teljesen éretten is rostosak maradnak, a héjuk pedig vastag. A hús színében is vannak eltérések.
A bal első sorban felül Rojo Brillante, alatta egy csúcsos fajta, alul egy magvas. A következő sor Costata, majd egy másik magvas fajta, a következő Sharon, végül Tipo. A magvasoknak az tartom, amelyen fiú virág is van. A Sharonban is van mag, mivel mellette van a porzós virág, de azon csak nővirág van.
Jó fajta ez a Tipo, jobb a fagytűrése mint a Nikitának! LOL!
Innen ugyan nem rendeltem, de azt hiszem nem is fogok, sőt más magyar kertészettől se. Ugyanis megint sikerült az egyiknek jól beszívatni. 80-120 cm-es méret helyett a kapott növény 30 cm lett. Felhívtam, nagyon ritka fajta, örüljek neki hogy van, vagy küldjem vissza. Ok. Megbeszéljük, hogy küld másik fajtából egy nagy méretű fát 2/3 áron. Ugyanis ház elé mint nyári takarás lesz ültetve, így fontos hogy nagy legyen és gyorsan megeredjen. Ezentúl legfeljebb úgy veszek tőle, ha én magam választom ki az adott fát. A nevét pedig attól függően közlöm majd, hogy mekkora növényt küldött. Az 80-150nek van hirdetve. Remélem olvassa ezt és szép nagy növényt küld majd!!! :)
Csak azert irtam, mert negativ felhangot veltem felfedezni a zalazasban....foleg ,hogy ebben a topicban ertek tamadasok olyan embert aki a legkevesbe sem szolgalt ra....
Amilyen még nincs... Tavaly oltottam sharont és olyat aminek vannak porzós virágai is. Idén tavasszal costatát és nikitát. Jó lenne valamilyen keményen is édes fajta, de végül is mindegy. Tavaszig majd még érdeklődök, hátha valahonnan leesik metszésnél egy-két ágacska...
Idén tavasszal oltottam Rosajankát, szépet nőtt. Jövö tavasszal is fogok oltani, de még nem tudom milyen fajta oltóvesszőt kapok. Niztos jut belőle. Te milyet szeretnél?
Nálunk a legutóbbi télen a 2016-ban bolti kiviből szedett magból tavasszal vetett kivik cserépben szárazon kiteleltek, pedig másfél hónapig bele voltak fagyva a cserépbe folyamatosan. meg is lepődtem ezen, hogy milyen jól bírták, mert tavasszal nagyon jól indultak. -16 c°-t mértem a leghidegebb napokon.
Szegeden többen tartanak káki fákat, van néhány hely, ahol már több évtizede, idén volt ahol kifagytak fák, de jó fajta választással sok helyen lehet velük próbálkozni.
Nem egy, nem két kákit oltottam már, kérdezd Atit... Amúgy nem egy ördöngősség, gyakorlat kell hozzá. Nem mindegy mikor, és hogyan oltod. Az alvószemzés hély alá pl. felejtős... Angol nyelves már szóba jöhet, de szerintem a tuti a chip tavasszal... Azért köszi.
Ha odakerülne a sor, biztosan szednék le szaporítóanyagot, ha pedig az időbe beleférne, raknék 1-2-re légbujtást. Ha meg kell történnie a költözésnek, nagyon kicsi kertem lesz. :)
Mikor korosodik vagy megbetegszik az ember, sokszor kell olyan döntést hoznia, amit egyébként soha nem tenne. :( De nem biztos még hogy meg kell lépni ezt.
Nekem az idén termett első alkalommal a Jíróm.Garantálni tudom,hogy keményen is édes.3 db volt az első termés.2 db kipróbálva keményen,az utolsóval várok míg meguhul magától.
Nekem már korábban gyanús volt, hogy a Növényshop-nál a kaki leírása csak általános, a másik linkről nem tudok nyilatkozni, de amúgy én is úgy tudom, hogy a JIRO keményen is édes, én ezért vettem ezt a fajtát...
Nyár elején egy kocsibeálló oldalára aggatott cserép muskátli földjébe belebujtottam egy mini kivi ágat . A proximális ( tőhöz közelebbi) szabad vége megtört, csak egy keskeny háncs maradt az összeköttetés. Ezt rögzítettem szigetelő szalaggal. Most leválasztottam és a cserépből kiütöttem. Gyönyörű gyökérzete lett. Kiültettem a végleges helyére és tőzeggel takartam . :)
Köszönjük a figyelem felhívást! :) Be is rendeltem egy Cinebulit és egy Kavkazt. Biztos, ami biztos alapon, mert a bambusarium.cz-tól sokadik megkeresésre se kapok választ. Minek nekik a pénzem, ugye. Esetleg valakinek tipp, honnan lehet beszerezni a hibrid fajtákat? A nikitán és a rosseyenkán felüli generációkat.
Maga az az oldal, ahol be volt linkelve, sem érdektelen.
Ugyan magas törzsű klasszikus gyümölcsfákkal foglalkozik (alma, körte meg hasonlók) viszont olyan fajtákkal is, amik manapság már egzotikumnak számítanak mert sajnos kiszorította őket a kereskedelem által felkapott kevés számú, gyakran betegségekre fogékony fajta.
Az oldalon kellő teret kap egy új almabetegség (Marssonina, egy gombafajta), amelyre rengeteg "modern" almafajta érzékeny, viszont sok régi, részben némileg elfeledett, főleg francia fajta ellenálló vele szemben.
Kb. 10 perce érkezett meg a kb. 130-140 cm törzsmagasságú JIRO-m, eléggé egy síkban vannak az ágai, de látszik rajta, hogy fejlődése során többször, több helyen ággyűrűre metszették.
Kérdésem az lenne, hogy a kakinál is megpróbálhatom majd tavasszal az ággyűrű feletti "befűrészelést", ezzel arra késztetve a fát, hogy kihajtson az alvórügyekből? (Tavaszig most már marad a konténerben.)
Az idén januárban nagyon súlyos fagykárt szenvedett Arbutus Unedo rubra ( 2016. májusában ültettem a dézsába) javában virágzik, sőt már kis termések is vannak rajta:
Hány fokos hideget bírnak ki a kis termések? Van erről tapasztalat?
Egyébként ennek a fiatal cserjének egy, a falhoz legközelebb eső kis oldalága maradt meg, ezt húztam ki viszonylag egyenesbe egy karóhoz rögzítve. ( -16,9 fok volt a januári minimum.)
Igaz a kivit még volt szerencsém megkóstolni, de a fügék jó részét már végigkóstoltam! Így bizton állíthatom hogy sok kiváló fajtát tesztelnek, és ezek között is több nagyreményű fajta biztos befutó! Úgy a szabadföldi termesztésre mint fólia alattira is. Igaz a helyi adottságok Remek lehetőséget biztosítanak a füge szabadföldi termesztésére, viszont a fólia zárt klímája lehetőséget nyújt az extra korai termésérésre, és a későn érő kiváló fajták termésének biztonságos beérleléséhez. Igaz konkrét tervről Ákos még nem beszélt, de a friss korai füge piacra dobását, és november végéig kitolt fügeszezont komoly üzleti sikernek tartja.
Ha be lenne érve akkor simán elvan sötétben, itt az a gond, hogy ha fagy éri akkor lehet elfagy a szár, ha nem éri akkor pedig csak tönkremegy sötét helyen. Bár végülis mindegy, szerintem már üvegházban se érnének be. Sajnos valamiért idén sok minden így járt. Az elfagyott datolyaszilvák is nőttek 2 métert, csak éppen a hajtások fele sincs befásulva. :(
Ha fűtetlen az a sötét hely akkor lombhullás után én beraknám, aztán ha vége a nagy fagyoknak kitenném mielőtt beindulna. Vagy ásnék akkora gödröt hogy a cserép lefektetve félig beleférjen, belefektetném a cserepet úgy hogy a növény feküdjön a földön, aztán lombbal szalmával jó vastagon betakarnám. Természetesen lombhullás után. Ha több van megpróbálnám mindkét módszert.
A még be nem fásult idei paw magoncokkal mit lehet tenni? Csak sötétben tudom teleltetni, ha meg kint hagyom akkor lefagy. Egyik se tűnik jó megoldásnak. Vagy kihajtana tőről?
Bízzunk az enyhébb télben! Én sem tudnám az összes bokromat takarni.
Nekem is van egy feketém, a télen dugványoztam. Látom a jövő évi első termés pontszerű kezdeményeit. :)) Csak az anyanövényről sikerült érett termést elcsenni. Azért tetszett meg mert teljes napot sosem kap a bokor, ősfenyők alá ültették. Szűrt napot kap folyamatosan. Megaszalódik rajta a füge, ekkor lesz sötét lilából fekete. A belseje vaj színű. Érdekes, nagyon kíváncsi leszek nálam napon mit produkál.
A kerten kívül vártam még 3 szem barna aszalódó termésére, ma akartam 2-t levenni, de a feketerigó legyorsult. Csak cafatok maradtak belőlük.
A maradék 1 szem mellé felfüggesztettem egy CD lemezt, úgy mint ennél a Kurdi félénél is:
Ha péntekig beérik, nyertem. :)
Nálam az Egerági alig látszik ki a földből. Télen öntök rá 1 vödör földet, és teszek felé egy fóliás sátortakarást. Nagyon várom hogy teremjen, nem tudom jövőre bemutatkozik-e.
Gyerekeknél van egy idősebb Zöld óriás, azon így is van sok érett, csak a bokor kicsi újra. Az Egerágiról kevés éreget, az Osbornról többet szedtem. Amit Józsitól kaptam beültettem nagyobb cserépbe, cserepestül beásom védett helyre, és tavasszal kiültetem. Van egy feketém, de az termést se hozott.
Tavaly az Egerágit lekupacoltam földdel, dolgoztam vele rendesen, de olyan hideg volt hogy átfagyott.
Meglepődtem és örültem hogy minden klappolt, és majdnem eljutottam Harcz Endréhez fügét szedni. Az időjárás szólt közbe sajnos, jött az eső, és leszedték az összes fügét.
Furcsa idő volt, sose látott felhőkkel, állítólag ritka Undulatusasperatus gyakran előfordul mostanság.
Sebaj, ha a mi összes fügénk egyszer jó telet kap megint lesz rengeteg. A gyerekek télen nyáron nagyon szeretik.
Van itthon harmadik éve Hayward és Tomuri kivim. Hiába locsoltam és gondoztam tavaly, tavasszal kéregrepedéstől újraindult. Idén semmit sem csináltam vele, locsolást se kaptak, de szép üdezöld bokrok lettek, szerencsére még megvannak. Ültettem közéjük egy-másfeles közzel egy Jennyt hogy talán jó lesz, és nincs szükség porzóra.
Ha nem futtatom fel egyszál magasra a Hayward Tomurit, akkor lehet hogy elkerülöm a kéregrepedést? Van támrendszere, fusson ahogy akar.
Egyenlőre felnyurgult szobanövényként "pompázik" majd a szobaablakban. Megfeledkeztem róla azért lett ekkora a pohár vízben. Virágcserépben csak komposztot kap mert nincs más, még kerti föld sincs a sár miatt. Jó lesz az neki, igénytelen Györöki lapos.
műanyag dobozos, (dobozost még sosem láttam szupermarketben),
fél kilós:
750 Ft (1 kiló 1500 Ft)
akciósan:
500 Ft.
Azért akciózták le, mert senki se vette. vagy 8 rekesszel volt (eladják felét egyáltalán?),
mert tele volt zöld méregpéldányokkal.
(és ez nem alapban zöld zöld füge volt, hanem olyan Madeleine kinézetű -sajnos nem néztem meg a fajtát, hiba! esetleg értelen Nero vagy Dauphine.)
Így az akciós 500 ft. így se éri meg, amúgy az már jó ár lenne.
Egy rekeszben -nem számoltam- de biztos volt 8 doboz, az kb. 60 doboz, és még a raktárban is lehet... úgy tűnik nem jön be ez a hosszú szállítgatás, le kell szedjék éretlenül, hogy ne rohadjon meg, mire ideér...
a friss kerti fáról-bokorról szedett fügének nincs párja!
Tedd be őket a kedvenceid közé és ott mindig látszik az új hozzászólás. (Nálam 72 van bent ás itt baloldalt a sárga sávban egyből láttam most is, hogy jelentkeztél.)
Mert nagyon zavar az, hogy csoportokra osztották a kertészeti topikokat, megszüntetvén annak a lehetőségét, hogy mindig láthassam egyszerűen a frissült tocsikokat.
A kaki szerintem nem tíz éve jött be, max. akkortól lehetett rendszeresen kapni. Én több mint 20 éve ettem először, nagymamám hozott haza pár darabot a boltból, hogy olyan mint a paradicsom, de állítólag ha szekrény tetején érleljük, mint a birset, akkor nagyon finom lesz. És az lett. :) Utána pár évvel voltam a kertészeti egyetemen, az akkor még rendszeres kiállítás- és vásáron, ahol valaki árult ilyen fát. Semmit nem tudtam róla, viszont de jó, ez itt is terem felkiáltással megvettem (arra emlékszem, megfizethető áron volt, szabadgyökeres jó méretű oltvány). Elültettem, megmaradt, akkoriban sem fórum, sem más nem volt, annyit tudtam az eladótól, hogy kezdetben érdemes takarni télire, meg alul érdemes egy "fagycsapot" hagyni rajta. Megnőtt, rendszeresen termett, egyik nagyobb tél vitt el pár kisebb ágat. Nekem nem is volt ez olyan hű, de nehezen tartható növény, mivel semmi gondot nem okozott, kivéve, amikor alá kellett támasztani, mert túl sok volt a gyümölcs rajta. Később olvastam, hogy mennyi probléma lehet vele. :)
A fajták: Musa Nana, Musa Paradisiaca, vagy Musa Cavendishii. Szerintem a virágüzletekben be tudod szerezni őket.
A termesztés rém egyszerű .Tápanyagigényes növény. Laza szerkezetű talajban 4,5-7,5pH között jól fejlődik, rendszeres öntözést igényel, vízigényes de a pangó vizet nem szereti. 20-25C°-on fejlődik a legjobban, 15C° alatt a fejlődése leáll.
Sajnos most a szkennerem megmakacsolta magát, és nem tudom elküldeni a Nálunk is megterem idevonatkozó részét, de ha érdekel megoldom, és elküldöm.
Köszönöm a fotókat, és a tájékoztatást. Jól néznek ki.
Nálam már érnek az idei dugványon a termések, igaz még nem olyanok mint az anyatövön, habár most azon sem olyanok mint elfagyás előtt. Se színben, sem méretben.
Örülök hogy beérett az Egerágid, és hogy láthatom. Elég fakó színe van ha ilyen éretten, de ha mondod hogy finom, én elhiszem neked. Hajlamos az aszalódásra? Nálam ici-pici, hozott 2 cm-es hajtást, és leállt. majd jól betakarom földdel télire, hátha megmarad.
Mutatom én is a mai állapotot:
Ezek egy bokron vannak. Mintha olyan lenne mint nálad az Osborn. Nem? Én barna aszalódónak neveztem el, mivel nem ismerem a fajtát. Aszalódik, de nem annyira mint a zöld fán aszalódó. Nagyon finom. :)
Vagy inkább ez Osbornos?
Most terem először.
Az utolsó a Kurdi Laci féle. Sajnos most kezd színesedni, szorítok neki hogy beérjen.
Többször elgondolkodtam rajta,hogy kellene már idehaza egy kisebb üvegház, kifejezetten banánnak. No nem eladásra, mert ahhz súlyos hektárok kellenének, mert a világ összes banánját képes vagyok befalni. Habár az üzletekben elérhető áron megkapható, mégis biztos vagyok benne, hogy a saját finomabb lenne.
Ezért ha van konkrét leírás, fajta ajánlattal, termesztés technológiával, azt nagyon szívesen venném, ha nem publikus, akkor privátban.
Nem én gyártom az ellenséget, én csak nem tudok elmenni amellett hogy egyesek "önfényezni" járnak a fórumra, bedobnak egy egy képet vagy írást, Mondván "nesztek írígykedjetek" aztán kérdezhetsz te bármit lese sajnálnak. Arra sem méltatnak hogy válaszoljanak!
Vagy a másik sikerét leszólva saját magát tolja előre. "Én vagyok a szakértő! Nélkülem nincs, nem volt, és nem is lesz semmi. Ti egy genetikai selejt vagytok én a felsőbbrendű majd megmondom! Cselekszem helyettetek okosan, ti csak tapsoljatok"
Ilyen "barátra" nincs szüksége úgy vélem senkinek! Akkor már inkább legyen örök harag:))
Ez az ültetvény Békés megyében, Kondoroson volt. A termelő nevére már sajnos nem emlékszem, Ő akkor középkorú volt.
A története úgy kezdődött, hogy kapott egy törpebanánt, ami kinőtte a lakást, és mivel virágot termel (kálát) fűthető sátorban, kiültette oda. Az optimális körülmények hatására gyors fejlődésnek indult, és viszonylag rövid idő alatt termést is hozott. Innen kezdődött a hódító útja, néhány év alatt annyira elszaporodott hogy birtokba vette az egész sátrat. A tulaj évente kétszer trágyázta érett marhatrágyával, ezt hihetetlen ütemű fejlődéssel, és komoly mennyiségű terméssel hálálta meg. az intenzív fejlődésnek köszönhetően rengeteg tősarjat hozott, ami az egyik fő bevételi forrás volt. Ez fedezte a kiadások egészét. Akkor még nem lehetett kapni merisztéma szaporított banánt, így nem okozott gondot a sarjak értékesítése. Én akkor a 60cm-es növények darabjáért 600ft-ot fizettem. A termés volt a tiszta haszon. Abban az időben a termés eladása nem jelentett gondot, hisz olyan kevés jött be az országba, hogy tonnaszám lehetett volna értékesíteni. Az ára is jó volt 56ft/kg. Ez a mai napig megmaradt:)
Ezen felbuzdulva én is nekikezdtem az előkészületeknek a saját banánbirodalom felépítéséhez. Beszereztem a szakkönyveket amiről úgy gondoltam hogy hozzájárulhat a sikerhez. A talaj élettantól a vízfüggönyös fóliasátron át a fóliás termesztésig mindent. Szorgalmasan tanultam és szövögettem a terveket, mikor utolért a rendszerváltás. a bajok azzal kezdődtek hogy megjelent a piacon a merisztéma szaporított banán relatív olcsó áron, és minden virágboltban megvehetően. A következő csapás: elárasztotta az országot az olcsó banán, és már nem kellett sorban állni érte. Ez végképp zátonyra futtatta a terveimet.
Nem is terveztem újrakezdeni a projektet a közelmúltig, de néhány új elképzelés, az energia gazdálkodás terén, és a banán egyre borsosabb ára ismét bizakodóvá tett.
Mivel már nem a megélhetés miatt akarom csinálni, hanem a saját örömömre, arra gondoltam hogy egy 100m2-es területtel érdemes lenne próbálkozni.
A jövőre nézve a tervek között szerepel a füge termesztése fóliasátorban. A sátor lehetőséget nyújt a termés időzítésére,a későn érő kiváló fajták érésének korábbi indítása, a korai termés érést biztosít, tavasszal már május végén volt érett fügém. Ezenkívül nagymértékben megnöveli a vegetációs időt, kivédi a kora, és késői fagyokat, esős nyirkos időben is megfelelő klímát lehet biztosítani a növények számára a jobb minőségű termések érdekében. Ezenfelül a vázszerkezet lehetőséget ad a madár, és jégkár elleni háló használatára.
A termést frissen, feldogozva dzsemnek, és aszalva akarom értékesíteni. Ehhez jól illeszkedne a banán is. Ezt is frissen és aszalva árulnám.
A terv ez, aztán majd látjuk. "Ember tervez Isten végez."
Ha valaki leírja a véleményét, akkor egyszerre oldalas hozzászólásokkal ajándékoz meg bennünket és kioktat egy igen is a növényekről szóló fórumon, addig pedig arra hivatkozik kedves fügeültetvényes Úr, hogy nincs ideje szakmai válaszokra. Ez eléggé méltatlan egy 7 hektáron gazdálkodótól. "Persze vannak érdekek, vannak sérelmek..." - sajnos ez a baj!
Azért nem kellene így túlértékelni a saját szerepeteket, az egzotikus gyümölcsök meghonosításában. itt tartom a kezemben a Nálunk is megterem című könyvet, ami 1974-es kiadású, és a szóban forgó növények termesztését tárgyalja, hazai tapasztalatok alapján!
Én személy szerint 35 éve voltam egy hazai banánligetben, 40kg-os banánfüzérek impozáns látványt nyújtottak. Igaz csak 200m2 terület volt, de szigorúan gazdasági alapon működött nyereségesen! (Se támogatás se egyéb úri huncutság!) Előtte virágot termelt, de ez jobban megérte!
Több gyűjtőnél is voltam, és igazi egzotikumokat láttam náluk a nyolcvanas évek elején.
Ezért bizton állíthatom, hogy volt itt sikeres termesztés még ha ezt egyesek szeretnék is eltagadni.
Komolyan nyilvánosan kell egymást sértegetni és áskálódni egy ilyen nagy volumenű program kapcsán, mint a magyarországi kivitermesztés?
Idáig süllyedünk?
Mi is írhattunk volna olyan cikkeket, ahol leírjuk a történteket, és elindulhatott volna egy kölcsönös lejáratókampány, egy médiaháború, ami senkinek sem lenne jó.
Sok cikkünk született azóta, sokan kérdeztek is a kiviültetvényről, mégsem olvashattatok egyikben sem a múlt történéseiről semmit, nem célozgattunk senkinek, sem piszkáltunk senkit!
Mert az nem oda tartozik, nem ott van a helye!
Nem minősítettük eddig egyszer sem azt a viselkedést, hogy valaki az egyik fél véleménye után a másik fél meghallgatása nélkül nyilvánosan ítél!
Persze vannak érdekek, vannak sérelmek, de komolyan évek múlva kell előhozni ezt a témát?
Nem volt elég akkor?
Épp elég dolog van anélkül is, épp elég nehéz lesz keresztülvinni és megvalósítani a terveket közvetlen ellenségek nélkül is, miért nem tudja mindenki tenni a dolgát anélkül, hogy a másikkal foglalkozna?
Óriási siker küszöbén állunk, igaz 5-10-20-30 éve dolgozunk rajta, de most juthatunk el oda, hogy az álmaink megvalósulhatnak!
Mindenki beletette a saját részét, a pénzét, az idejét, a munkáját, a szaktudását, egyik sem több vagy kevesebb, mint a másik, mint a másiké!
Ugyanis egyik nélkül nem lenne a másik, egyik nélkül sem tartanánk sehol!
Varga János nélkül nem tartana sehol az egész történet, nem lenne sem kivi, sem káki, se semmi, támogatás, pályázat, ültetvény meg pláne nem.
Legalább ezt tiszteljük már!
Biztos vagyok benne, hogy magasabb szinteken is az az elvárás, hogy a saját sérelmeinket tegyük félre, és csak a cél vezéreljen bennünket, mert a háborúskodás nem viszi előre az ügyet!
Szégyellje magát MINDENKI (beleértve engem is!!), hogy ez a dolog idáig fajult!
Sokkal nemesebb célért küzdünk, sokkal több forog kockán, mint hogy a másik hitelét rontsuk!
Nem babra megy a játék!
Ne legyünk féltékenyek a másik sikereire, mert az egyik siker generálja a másikat, segíti az egész ügyet!
Mindenki tudna ártani a másiknak, de nem ez a cél!
Sőt!
Nem szeretnék ezek után sem írásban, se szóban sehol meglátni, illetve meghallani egy betűt sem ebben a témában!!!!!
Én, a magam részéről szeretem az itteni, fórumbeli gáncsoskodókat is, mivel nálam teljes feloldozást biztosít számukra az a könnyen belátható tény, hogy nincsenek tudatában, mit tesznek. Mindenki mindenben csak a saját maga szellemi és etikai korlátai között képes megnyilvánulni/cselekedni. Ez nagyrészt genetikusan meghatározott körülmény. Olyan, mint a hajszín, vagy a termet, stb. Éppen ezért, akik jobb képességekkel és jellemmel vannak megáldva, arra ítéltetnek, hogy az előbbieket minél nagyobb türelemmel viseljék és HELYETTÜK IS helyesen cselekedjenek/járjanak el
Szépen helyrejöttek a gyökérrothadás után. Még szerencse hogy a saját kezükbe vették az irányítást, "lecsapolták a mocsarat", mert mára már csak a mocsári gólyahír díszlene a kiviültetvény helyén:))
Ez a Farmakognózia és Gyógyszerészeti Intézet cikke a Mississippi Egyetemről,
a cikk végén köszönetet mond a szerző a segítségért
K.W. Pomper-nek a Kentucky State University-ről.
Egyébkén pedig attól, hogy EGYETEM, és hogy Dr. a kutató, még mindig nem lehetünk meggyőzve.
Gondoljunk csak Prof. Dr. Varga úrra és megosztó gyógygombájára.
A cikk ugyan a paw és a rákgyógyítás összefüggésének témakörében vizsgálódik, de
utal a hátásokra.
A vizsgálat nyers kéregkivonat alpján készült! nem gyümölcsből! (mintha krumliszárat használtak volna. amúgy néhai Béres J. doktor is vizsgálta mindennapi eledelünk a krumpli nyers változatának rákellenes hatását!!!)
- a pawpaw nyers kivonat gátolja a HIF-1 és célgénjeinek hipoxiás aktiválását
- gátolja az oxigénfogyasztást a T47D sejtekben a mitokondriális lélegzés visszaszorításával
- pawpaw nyers extraktum gátolja a HIF-1a fehérje indukcióját a [sejt]magban
[jaj de szép, tudományos szöveg, még jó hogy csak felét értjük! :]
szóval: ha ennyi mindent gátol,
honnan tudja a paw-paw hogy csak a rákos sejteket kell blokkolnia,
az egészségeseket nem?
hangsúlyozva még 1x, hogy a kéregből vették a drogot.
az érett gyümölcs nyilván nem volt alkalmas erre a célra.
középiskolai botanikához jól értő (és vele növény-túrázgattam) tanáromnak dicsekedtem, hogy gyógyteákat fogyasztunk. gondoltam, jó megdícsér, milyen egészségtudatos, minden nyavaját megelőző emberke vagyok.
jól leb...ott, hogy ne igyam naponta, vagy hetente se. -mit gondolok, kérdezte, miért gyógynövény a gyógynövény, mert nincs semmi hatása? akkor meg nem lehet nyakra-főre inni a teáját.
az olyan növény, mint a csalán, amit inkább táplálékkigészítőnek mondanék, sem ehető-iható non-stop, hagyni kell szüneteket. én ezt megoldom úgy, hogy tavasszal frissen szedve és télen szárítva eszem-iszom-dínom-dánom. nyár és ősz kimarad.
(itt felmerül a kérdés, ha valami ennyire hatékony -LENNE vagy az is, valami ellen- akkor az már majdnem gyógyszer kategória, ergo nem kellene negy mennyiségben enni.
persze valószínűleg ez is olyan, mint pl. a cékla rákellenes hatása, biztos van neki olyan, de attól még megehetjük a céklasalátát pörkölt mellé...) amúgy sajnos -anyukám első férje- non-stop céklát evett, mégis meghalt sajnos rákban.
igen, jogos, hogy a Kentucky egyetem hitelesebb forrás, (de vajon vannak-e a honlapján kutatások az annonacin-nal kapcsolatban, vagy csak a nemesítésben illetékesek? sok időt elszúrtam már a témára, most nem tudom átböngészni)
az USA fórumot csak mint érdekességet ajánlottam, hátha mondanak valami józan paraszti ésszel is elfogadhatót, hivatkoznak valami használhatóra.
bár azért itt jegyezném meg, hogy a nemesítő kertészeti egyetem mennyire lenne érdekelt abban,
hogy rossz hírét keltse a gyümölcsnek? nem azt állítom, hogy adatokat hallgatnak el,
egyszerűen nem foglalkoznak a kérdéssel, mert ők nem táplálkozástudományi laboratórium, vagy fogyasztóvédelem, vagy ÁNTSZ. mivel az emberek úgy működnek, ha hallanak akár csak egy rossz hírt valamiről/valakiről, képesek "nem zörög a haraszt" attitűddel hozzáállni.
mindegy, hogy igaz-e, vagy nem. itt is voltak, egyszeriben többen is, akik megijedtek: kivágom a fát!
nem akarnak kockáztatni, ez érthető. de tényleg van-e kockázat?
én csak az állóvizet akartam felkavarni a témában, ha már fogyasztók vagyunk, tudjunk meg egy-két dolgot, gyarapítsuk tudásunkat, szélesítsük látókörünket, ne csak homokba dugjuk a fejünket. az persze igaz, hogy jelen fórumon is vannak álhírek, amit készpénznek vesznek pl. a kezdő kertbarátok, és így némi felelősség van a vállunkon, hogy mit írunk le. ez azonban még nem zárja ki azt, hogy "kérdéses kérdésekkel" :) foglalkozzunk, konstruktív kritikai hozzáállással.
szóval, ha pl. árulsz egy terméket, lehet, hogy nem említesz meg olyan dolgot róla, ami összezavarná, megijesztené az embereket. ez nem minősül hazugságnak. (azt azért elmondhatnák a kertészetek, mikor eladják a fát, hogy ha majd terem -és akkor a kertészet már nem lesz jelen, hogy elmondja- hogy kérem, így és így fogyassza, ha lehet, a gyümölcsöt :), lásd: kis evő-kalauzom.)
példa: a datolyaszilvát "gyilkos" szén-dioxiddal kezelik, hogy elvessze csersavasságát, ugyanakkor kemény maradjon, és így szállítható, tárolható. ha ezt fölöslegesen megemlítenék, akár kihangsúlyozva a vásárlónak, tuti, hogy megriadna, hogy akkor egy vegyszerrel (="méreggel") kezelt gyümölcsöt kap.
A bio-imádók egyenesen elkerülnék, sőt felhívnák a figyelmet, ne vedd, ne edd!
Közben a szén-dioxid széles kürben elterjedt, mint tartósító is, lásd védőgázas csomagolások.
És nem ártalmas. (Reméljük:) "Gyilkos"-t azért írtam, mert sokan így ismerik, hogy a pincékben kinyírja a szegény, (le)hajladozó gazdát. Pedig csak arról van szó, hogy kiszorítja az oxigént, ez teszi problémássá ott.
Nagyon sok növényünk bizonyos része mérgező, ezt tudjuk. Mégsem dobjuk ki, hanem azokat a részeit fogyasztjuk ami jó, finom és/vagy egészséges. Tegyünk így a pawpaw-val is !
Az Asimina Triloba ehető és nem utolsó sorban finom gyümölcs. Való igaz, hogy aszalás után igen komoly gyomorgörcsöket okozott. Ergo nem aszalom. Minden bizonnyal a hőkezelés tette ezt a gyümölccsel, valami átalakult benne. Tehát maradjunk a friss fogyasztásnál. Emiatt lekvárt sem csinálnék belőle vagy bármi olyat amihez magasabb hőt kap.
Frissen én már elég sokat megettem és a környezetem is, de semmilyen problémát nem tapasztaltam. Az tény, hogy laktató gyümölcs, én 1-2 szemnél többet nem kívánok egyszerre.
A magja lehet, hogy mérgező, de nem kutattam ezután, viszont már nyeletem le egyben magot és semmi bajt nem okozott. Szétrágva lehet, hogy más lenne a helyzet, de ilyenekkel nem kísérletezem.
Konkrétan a cherimoya-ról(Annona cherimola) hallottam, hogy a magja mérgező, de gondolom, ha egyben lecsusszan, akkor egyben el is távozik, remélhetőleg gond nélkül...
....és valóban, ha gond lenne a pawpaw-val az indiánok dobták volna az étlapjukról és aztán egy egyetem nem karolta volna fel a kutatását és nem csinálnának pawpaw fesztiválokat évente...
Abszolút off, de a szolaninról (krumpli) jutott eszembe:
Nemrég volt egy film a burgonya mint olyanról. Ebben ellátogattak származási helyére (Dél-Amerikába), és kiderült, van még olyan ottani indián népcsoport, aki az eredeti, mérgező, keserű verziót termeszti és eszi a nagy magasságú hegyekben, mivel ott csak az terem meg. Viszont arra is rájöttek (vajon hány ősük árán?), hogy lehet a méreganyagot a krumpliból eltávolítani: szedés után (lámaháton :)) felviszik a fagyhatár fölé, majd hagyják megfagyni a gumókat. Utána lehozzák, ott kiolvad, a sejtnedvekkel a méreg is kifolyik, majd ezt a töppedt izét szárítják és tárolják be. Ők esküsznek rá, hogy ez a finom, a riporter is megkóstolta az ebből készült főtt krumplit, látszólag ízlett neki. :) Az mondjuk felmerült bennem, hogy ma, amikor annyi fajta krumpli fajta van, nem létezik, hogy ne lenne egy rövid tenyészidejű, de nem mérgező fajta, ami kiválthatná a régit, de gondolom, a hagyományost nehezen válthatná le az újabb.
Szóval igen, az ember hajlandó mérgező cuccokat fogyasztani, és ha jól csinálja, még túl is éli. :)
hogy az éretlen temést nem ajánlott fogyasztani, mert sok benne a szolanin. (aszalva kell enni).
a krumpli rokona, a Burgonyafélék -Solanaceae- családjába tartozik, mint a szintén jó ismert paradicsom.
"Paradicsom Lycopersicon lycopersicum: a paradicsom szára és levele is mérgező. Ne engedjük, hogy az éretlen termést gyermekünk megegye! Mérgező anyagot, ún. szolanint tartalmaz, ami az érés folyamán felbomlik.Ha zöld paradicsomot szeretnénk eltenni télire, semmi gond, a savanyítással tartósított paradicsomból ugyanis eltűnik ez a veszélyes anyag."
Úgyhogy -szerintem- KULCSok a PAW fogyasztáshoz:
(fogyasztói kalauz :)
1. csak a gyümölcsöt fogyaszd (levél, kéreg, mag, gyökér kizárva!
de ez amúgy is könnyen megoldható :)
2. csak a fáról -az érés miatt- leesett, ÉRETT gyümölcsöt egyed
azért még ellenőrizd is: tapintással (puha, benyomható), szaglással (erősebb "érett" jellegzetes
illata van, ez kiismerhető.)
3. a héjat ne (és a magot se) fogyaszd el. hámozd meg. vagy kanalazd ki, de a héja mentén ne
fukarkodj azzal, hogy "jól kikotrod a húst", és így a héj egy részét is megszed. a magot köpd ki!
a héja bőr irritáló hatású lehet (mint a fokhagymának, citrusoknak, vagy a mangónak a héja),
ne csinálj belőle arcpakolást! :))
3. feldolgozva ne fogyasszuk, bár lehet, hogy nem lenne rossz, de kockázatokat rejthet.
turmix: mag vagy héj belekerül. aszalt paw: hasmenést, hányást okozhat -ki van próbálva :(
viccet féretéve Evodia hozta fel a témát (2017-03-15) ezek szerint már jó régen, nem pár hónapja, hanem márciusban, a másik fórumon (fagytűrő...)
Evodia: "A paw-paw növény (és a szurszop - soursop) annonacint tartalmaz, ami egyfajta idegméreg. Állítólag az érett gyümölcsben kevésbé van benne. Ez biztosítja, hogy az állatok csak az érett (és szaporodásra alkalmas) gyümölcsöt egyék és hordják szét..."
Floo: "... meg kell hámozni, nekem napi 3 gyümölcs után sem volt bajom.
A levelei, kérge, héja mérgező, a gyümölcs éretten nem.
Én az illatát, ízét imádom, napi 10-et is meg tudnék enni."
Erre reagáltam akkor, de csak pár hozzászólást indukált nem nagyon kavarta fel a vizet.
Tudod ugye azért lett felkapva a téma, hogy pörögjön fel a topik. :)
Erről a mérgezősdiről évekkel ez előtt olvastam a pawwal kapcsolatban, mikor először felkeltette a gyümölcs az érdeklődésemet. Kicsi mennyiségben sok, általunk régen termesztett, vagy legalább is ismert növényben van mérgező hatású anyag, de nem vagy képes annyit elfogyasztani belőle hogy ártson, vagy sok esetben kis mértékben ezeket a drogokat gyógyszerként használják.
Bár van a Paw-ban is mérgező anyag, ami nálam pl. hányingert okozott, de megnyugtattak hogy ha több gyümölcsöt eszek, ez nem fog jelentkezni. Remélem nem azért mert megszűnnek az életjeleim. :)) Ha évszázadok óta eszik az emberek, talán nekünk sem lesz bajunk. Én nem tartok tőle. :))
Én úgy látom, az egyetlen tanulmány amiben kifejezetten a pawpaw-ról van szó, az amit lejjebb linkeltél. A többi a rokon fajokról szól. Így ez az egy, ami konkrétan (latin név is stimmel) elemzi, hogy a paw-ban is van méreganyag. Ez így azért érdekes, mert jó lenne valami más hiteles forrás is, ami kifejezetten asminia trilobáról szól... (Én mindenképp kíváncsi lennék több anyagra).
A hashajtó hatás az nem okoz idegrendszeri bajt, az szinte természetes szerintem ennél a családnál (azért szinte az összes annóna valamely része többé-kevésbé mérgező). Szóval ezeken a tapasztalatokon nem csodálkozom. :) Viszont ez egyéni érzékenységtől is függ eszerint, hogy milyen tüneteket okoz. Erre mindenképp fel kell hívni a figyelmet, empirikus tapasztalatokon alapul és jó ha tudja, aki tervez ültetni ilyen növényt.
USA, termesztés: hát, ott sok minden lehetséges, de azért minden nagyobb vállalkozás meggondolja, hogy bármi mérgezőt - vagy ártalmasat - termesszen, mert sok-sok dollárjába kerülhet.
USA, kutatás: ó, de sok mindenre jut ott pénz! Ennél sokkal nagyobb marhaságokra is (és ez végül is nem marhaság, max. nem érint nagyon sok embert). Az egyetemek sokszor már nem tudnak milyen témához nyúlni, kell az újdonság, meg a publikáció a kutatóknak, mivel ott aki nem publikál, az nincs is. :)
Az viszont biztos, hogy jó, ha beszélünk az ismeretlenebb gyülmölcs(ök) hatásairól, nem árt tudni. Én pl. valószínűleg egyszer teszek próbát vele, mert az én gyomromnak az egyszerű szőlő is néha sok, nem kell must... :)
Viszont az is biztos, hogy az ottani őslakosok már évezredek óta eszik, és élnek, szóval annyira gázos nem lehet. (Persze a dél amerikai indiánok valahogy elkezdték enni a krumplit is, ami nem vall józan észre. :D Mint kiderült, ez alapállapotában egy keserű, és mérgező gumó - nem csak a termése, hanem a gumója is az volt. Szóval nem irigylem az ottani tesztalanyokat. Bár hogy miért ették meg úgy...)
Én meg tavaly ilyenkor ültettem el a Sunfloweremet, egész télen lombbal védtem, izgultam, nem fagy-e el, aztán mikor késő tavasszal mégis kihajtott, buzgón árnyékoltam, cipeltem a sok esővizet, csak azzal locsoltam...
És tessék!
Kígyót melengettem a keblemen!
Most mit csináljak? A faiskolában azt mondták, ha nem terem elég jól, vegyek még egyet. Inkább kivágom ezt is!
Tea: a kéregből és a levélből készül(t). Ez nem fenyeget minket, hacsak valaki nem kapott kedvet álmatlanság ellen pawpaw levél-teát főzni. (...ezek után...) vagy drogozni szeretne vele, általános hangulatjavítóként. amúgy sztem a cikkben egyértelműen nem a paw-paw-ról van szó (custard apple? cherimoya?), a többi annónafélét pedig a fagy miatt nem fogjuk termeszteni, így szerencsére meg vagyunk mentve (tőlük.) vagy sajnos.
annyi, hogy a papau is annónaféle. tehát a cikk eredményei még áttételesebbek.
koncentráció: a pawpaw nagy hazai szakértője (Sz. Béla) állítólag egyszer aszalta, és nagy elégedettséggel leült a család a tévé elé nassolni vele. 1 órán belül mindenki rohant a wc-re.
feldolgozás: fagyi készült belőle, amit az óvodások teszteltek. egyikük (és másikuk is?) sugárban hányt utána. amúgy az én lányom is kihányta a sima (érett) gyümölcsöt. ez persze nem bizonyít semmit. először nekem is émelygett a gyomrom, de aztán rákaptam az ízére...
USA: miért termeszthető?
mert a gazdasági érdek felülírja?
vagy elfelejtették vizsgálni?
vagy egyszerűen azért engedélyezik, mert tényleg nem problémás?
bozonyítottan parkinsonos a paw-paw-tól: elég különleges gyümölcs,
KEVÉS fogysztóval, elég speciális (és drága) lenne vizsgálni.
megjelenne egy cikk:
"a kormány a szegény emberek pénzét a szegény ember banánjának tesztelésére szórja el."
monnyuk az usában minden baromságot kutatnak, ezt is jobban lehetne. plusz az az őshazája,
"Oscar, Champy és munkatársai által készített tanulmányra hivatkozik, az A. muricata gyökérporral megtisztított annonacint patkány vizsgálatokban használták. Volt egy másik tanulmány is Landolt és munkatársai által, amikor szintetikus származékokat használtak, de ez volt a vizsgálatuk lényege. Ahogy Simon rámutatott, minden gyümölcs, zöldség és növény mérgező anyagot tartalmaz, csakhogy azok nagyon alacsony szinten vannak. Valójában megdöbbenne, ha megtudná, hogy mennyi metanolt termel a szervezet természetes módon minden nap. Guadeloupe szigetén, amelyet Oscar említett, az érintettek nemcsak hogy nagy mennyiségű soursopot fogyasztanak, hanem nagy mennyiségű teát IS isznak a levélből és kéregből (ahol az annonacin koncentrációja magasabb). De az általános gyümölcsbarátok biztonságban vannak. (eredeti: fruit lovers, azaz a gyümölcs szerelmesei, tehát a gyümölcsfogyasztók biztonságban vannak . ? !)
...és:
Azt is gondolom, hogy a negatív hatásokat a soursop levelekből készült tea fogyasztása okozza. Nem ajánlom senkinek. Egy másik probléma például a készítmények fogyasztása (p. juice), mert (ha) a magok a mixebe belekeverednek [azaz ha papau turmixodba ha mag -akár 1 db- kerül.]
Sok más gyümölcs is nagyon mérgező toxikus összetételű. A MANGO kiváló példa. Ezért sok ember allergiás a mangóra.
...és:
"Igen! Egyszer véletlenül bennhagytam egy magot, amikor smoothie-t csináltam az én vitamix (:) keverőmben, és napokig rendkívül beteg lettem. Soha nem fogom megint megpróbálni mixelni ez után a tapasztalat után; ezek a magok nagyon könnyen el tudnak bújni [itt az A. muricata-ról van szó, nyilván az A. triloba magok nem rejtőznek el ilyen könnyen, mert nagyok]. De egyet kell értenem azzal, hogy a gyümölcsfogyasztók biztonságban vannak, mindaddig, amíg megfelelően eszik."
...és:
"Az annona magok bármelyike, nem csak a soursop, ártani fog, ha véletlenül beletesszük őket egy smoothie-ba. Ha belekerül, akkor dobja ki az egész keveréket. Sok gyümölcsmag tartalmaz toxinokat. A természet azt akarja, hogy az állatok elterjesszék a növényeket a gyümölcsök fogyasztásával és a magok ürítésével, de a magok elfogyasztása [és károsítása] nélkül.
...és:
A Karib-szigeteken végzett vizsgálat nem klinikai vizsgálat volt, és nem is anekdotikus bizonyítékok gyűjteménye, hanem egy populációs vizsgálat volt, kis mintán. A populáció az atipikus Parkinson-kór átlagos előfordulási gyakoriságát mutatta. A kutatók azt állították, hogy lehet, hogy a Custard-Apple-levél tea és a Soursop-levél tea fogyasztása miatt. Amúgy a pudingalma levél-tea nagyon sokat használ, segít az elalvásában vagy a fejfájás csillapításában, vagy éppen általános tonikként, hogy "jól érezzük magunkat".
REť elutasítod ezt az információt, mint szemetet...
az alma magvai is mérgezők lehetnek nagy mennyiségben,
de azt mondják, hogy egy napi alma az orvost távol tartja..."
és:
"Olyan dolgokat nevelünk és eszünk, amelyek nagy mennyiségben toxikusak - például a tonhal, a brazil dió, stb. Néhány háziasított növény annyira háziasított hogy elfelejtjük, milyen mérgezőek lehetnek, pl. burgonya. Az egyéb növények veszélyei meglehetősen széles körben ismertek, de fogysztható, gondos előkészítéssel, mint az akiszilva.
Az Annonacae család (Annónafélék) tagjai túl sok időt és erőfeszítést fordítanak arra, hogy a gyümölcsök minél finomabbak legyenek [és így az állatok, és persze a kétlábú állat, az ember is szívesen megegye őket], (mint pl. a Durián, sok zsírt és fehérjét termel), mintsem hogy megmérgezzenek minden olyan állatot, amely elterjeszti a magját. A zsír és a fehérje rendkívül drága értékteremtés [megterhelő] a növények számára. Ne fogyassz éretlen gyümölcsöt, ne egyél túlérett gyümölcsöt, allergiát okoznak a toxikus melléktermékek. Ne edd a magokat, és a gyümölcs héja bőrallergiát is okozhat.
[és ne szopogasd a magokat, élvezettel. :) na de akkor hogyan kerül ki a húsból? :]
és:
Mindenki lekicsinyli a kutatást, mert szeretnek annona-féléket enni. Az a tény, hogy a viszgálatot minden szakaszban jól végezték: a populációban, amely a legtöbbet fogyasztotta, a legmagasabb atipikus parkinsonok aránya, a petri-csészében lévő sejtek károsodtak, az állatkísérletben is, több mint elegendő bizonyíték van arra, hogy igen, ez valóságos veszély. Sok alkoholfogyasztás rendszeresen mindenféle súlyos betegséget okoz. Kis mennyiségű alkoholfogyasztás alkalmanként kevés kárt okoz. Mint minden dologban, használj mérsékeltséget. És igen, mindenképpen kerüljük el a magokat, és a legjobb, hogy elkerüljük a leveles teákat is.
A belinkelt publikáció szerzőit lenne érdemes megkeresni a kérdésekkel, gondolom, ők ha már foglalkoztak a témával, szívesen válaszolnak. A tanulmány hitelesnek tűnik, nekem csak az fura, hogy ha megállapították, hogy ennyire káros a pawpaw, akkor hogy a csudába engedik tovább a termesztését? Szóval itt merül fel némi kétely, mivel ismerve az amerikai jogrendszert, ki kockáztatná meg, hogy mérgező gyümölcsöt árusítson, hogy majd jól bepereljék...
Amúgy még egy pici kétkedés: patkánykísérletek, vagyis az eredmények rájuk vannak értve. Tudom, persze, hogy ők az általánosan használt élőlények erre a célra, de többször bebizonyosodott már hogy másképp reagálnak, mint az ember.
Valamint: metilalkohollal vonták ki a gyümölcshúsból a hatóanyagot. Lehet, csak akkor káros, ha metilakolholt iszol rá? :))) Na jó, viccet félretéve: a kivonat sokszor más hatású, mint a gyümölcsben (ott a többi egyéb hatóanyag igencsak módosíthatja a hatást).
Szóval na, volt már, aki konkrétan a sok paw-tól lett Parkinsonos, bizonyítottan? (Azt hiszem csak ezt hozzák fel, mint lehetséges súlyos kórt, nem olvastam egyéb, bénulást vagy bármit). Az azért kevés, hogy Guadeloupe-ban a teát fogyasztóknál magasabb a Parkinson (Wikipédia). Mihez képest? Idősebb férfiakban amúgy sem ritka ez a betegség, ha ráadásul arrafelé ez genetikus... Ja, és a tea a gyümölcs mely részéből készül? Ez sincs leírva.
amúgy nagyon jól néz ki az ültetvény, a háló is tetszik, amibe belepottyannak az érett
mancsok (paw = mancs, pracli). csak ki kell gyűjteni, és máris mehet a bio(?)boltba.
(amúgy én is akartam még ültetni 4-5 fajta papaut a 2 prima, 1 overleese mellé pl. summer delight, wells, taylor, davis, stb fajtákat. legfeljebb majd másokat mérgezek vele, nem magunkat :) :(
remélem ezzel a "mérgezünk" megfogalmazással feltüzeltem a fórum népét! :)
úgy látom, erre hivatkozik az összes többi forrás is :)
tök jó diagrammok is vannak benne. :)
szóval valakik írtak egy cikket, és mindenki betojt.
(amúgy lehet, hogy jogosan.)
mint a mikrohullámú sütő.
a mikrohullámokkal a nácik kísérleteztek, tömegpusztító fegyvert hoztak volna létre :)))
mármint nem a pusztításnak szól a szmájli, hanem annak, hogy hogyan lehet az Interneten összefo...-ni az embereket. miközben a lényeg elveszhet, hogy tényleg ne dugd a fejed a mikró ablaka elé, percekre, hogy mikor melegszik már meg a gyerek kakaója...
érdekesség,
az éretlen gyümölcs mérgező, az érett nem témában (?),
Jamaica nemzeti gyümölcse, az AKISZILVA
(nem Kakiszilva... :)))
A gyümölcs, amely kómába ejt
"Az akiszilváról még sose hallottam, ezek szerint nem véletlenül! Ez Jamaica nemzeti gyümölcse, és valljuk be, Jamaica nem a szomszédos ország. A fa óriási! Egy több mint 10 méter magas örökzöld növényről beszélünk, amelynek a termése az akiszilva.
A jamaicaiak étrendjében naponta jelen van ez a gyümölcs, de egyetlen dologra kell figyelni: hogy érett legyen. Az éretlen akiszilva hányást, hasmenést, kómát, a legrosszabb esetben pedig halált okozhat." [nem semmi. éretlenül veszélyes, éretten meg habzsolhatjuk?] az érettség a kulcs?
Osszad meg másokkal, hogy az ő agyuk is károsodhasson :) :(
Bocsánat a mondatért, de szeretném felrázni a fórumot, korábban felvetettem a témát,
TI. a paw-paw neurotoxikus (-nak vélt vagy valós) hatását, de nem lett kivesézve.
Igaz, mivel nem vagyunk a témában kutatók, csak szubjektív választ adhatunk,
és mivel nagyon finom gyümölcsről van szó (fáját pedig évek óta dédelgetjük),
hajlunk arra, hogy a veszélyeket (ha vannak) elbagatellizáljuk.
Wikipédia:
Az Annonacin egy neurotoxikus kémiai vegyület, amely bizonyos gyümölcsökben megtalálható, mint a paw-paw [és itt mindjárt az első gond, bizonytalanság: a zárójelben custard apple van az eredetiben, ami viszont nem papau...), a soursop , és mások az Annonaceae családból . Bár az annonacin tartalmú gyümölcsöket rendszeresen fogyasztják Nyugat-Indiában és itt a hagyományos orvoslás is használja, bizonyíték van a fogyasztás és a progresszív szupranukleáris bénulás (PSP) és az atípusos Parkinson-kór összefüggésére.
Az annonacint tartalmazó gyógynövény teákat széles körben használják a népgyógyászatban . [1] A karibi Guadeloupe- szigeten az ilyen teákat elsősorban nyugtató tulajdonságaik miatt fogyasztják. Az annonacin termékek használata Guadeloupe-ban gyakran a kora gyermekkortól idős korig tart, és a napi fogyasztás sem ritka.
Guadeloupe-ban fedezték fel, hogy az atipikus Parkinson kór domináns volt az idősebb férfiakban, akik rendszeresen fogyasztottak annonacint tartalmazó növényi teákat. [3]
Annonacin az Asimina triloba gyümölcsben: a neurotoxicitásra gyakorolt hatás
Az Annona muricata trópusi annonaceous növényből származó acetogenin, annonacin egy lipofil, mitokondriális komplex I inhibitor, amelyről beszámoltak, hogy mérgezőbb, mint a rotenon a mesencephalis neuronokra. A mérsékelt annonacint tartalmazó növény az Asimina triloba (pawpaw) termékek online elérhetőek. Ez a vizsgálat meghatározta, hogy az annonacin a pawpaw gyümölcshúsban van-e, és hogy a nyers etil-acetátkivonat mérgező-e a corticalis neuronokra.
Az annonacin átlagos koncentrációja a gyümölcspépben 0,0701 ą 0,0305 mg / g volt. A tisztított annonacin (30,07 μg / ml) és a nyers EtOAc-kivonat (47,96 μg / ml) a kortikális neuronok 48% -os kezelés utáni 50% -os pusztulását okozta.
A Pawpaw gyümölcs magas annonacin koncentrációt tartalmaz, ami mérgező a kortikális neuronokra. A nyers gyümölcs kivonat indukálta a neurotoxicitást is, kiemelve annak szükségességét, hogy további vizsgálatokat végezzenek a pawpaw-készítmények krónikus expozíciójával járó neurodegeneráció lehetséges kockázatairól.
...nem vagyok paw-paw gyűlölő, sőt rajongója vagyok. ezért döbbentem meg amikor pár hónapja olvastam az első neurotoxicitásról szóló cikket. olyan volt, mint amikor az igaz szerelmedről kiderül, hogy folyamatosan megcsal(t) több más személlyel, párhuzamosan, szóval egy nagy K!
nekem is van 3 fám. azt terveztem, hogy az avokádót kiváltva akár naponta (aug-szept.) 4-5 db-ot fogok majdan eszegetni. (igaz, avokádót sem ettem minden nap, csak évente 10-15 db-ot, de amúgy nagyon jó tápanyagtartalmú gyümölcsről van szó =paw-paw, így be lehetne illeszteni a anpi étkezésbe.) sőt a családot is rászocializálom a fogyasztásra. Ezeknek az (igaz? részben igaz?) infóknak a megismerése után viszont már nem vagyok biztos benne, hogy naponta enni fogom. idén még csak 5 db fogyasztásánál tartok... ami remélem csak maximum 15 feles pálinkával egyezik meg... :))) (bár ha tényleg igaz a neurotoxicitás, akkor nyilván az annonacin is máshogy hat...
kétségbeesett vagy most (helyesen) kétségbe eső fórumtársak!
derítsük ki -ha leheteséges- az igazságot.
ne a fagytűrés stb. elcsépelt témáját feszegessük.
itt a paw-paw jó (vagy rossz)-híréről, becsületéről van MOST szó!!!
Dr. McLaughlin azt találta, hogy a legmagasabb koncentrációban és a legerősebb acetogenineket a pawpaw (Asimina triloba) tartalmazza. Ezek az acetogeninek drasztikusan csökkentik a rákos sejtek által termelt ATP-"energiát". ... a ráksejtek végül megfulladnak és elpusztulnak!
és a kontra kontrája:
"Annonacin megöli a rákos sejteket! [:))] Nem ez a probléma. A probléma az, hogy megöli a nem rákos sejteket is." [hoppá...]
és a legjobb: itt egy külföldi fórum, ahol már téma a téma :)
Én, a magam részéről szeretem az itteni, fórumbeli gáncsoskodókat is, mivel nálam teljes feloldozást biztosít számukra az a könnyen belátható tény, hogy nincsenek tudatában, mit tesznek. Mindenki mindenben csak a saját maga szellemi és etikai korlátai között képes megnyilvánulni/cselekedni. Ez nagyrészt genetikusan meghatározott körülmény. Olyan, mint a hajszín, vagy a termet, stb. Éppen ezért, akik jobb képességekkel és jelemmel vannak megáldva, arra ítéltetnek, hogy az előbbieket minél nagyobb türelemmel viseljék és HELYETTÜK IS helyesen cselekedjenek/járjanak el.
OFF Az emberi butaság, tájékozatlanság, irigység, rosszindulat, stb. szerintem párt-/politikai hovatartozás SEMLEGES, nem kellene ezért ebbe belevinni a politikát... ON
Cserépbe tavaly előtt vetett kivicsemeték szépen átteleltek, úgy, hogy bele voltak fagyva másfél hónapig a földbe, ki sem engedett addig, a tavaly decemberben vetettem még kivit azok is tömegesen keltek idén, tehát a faggyal nem lehet bajuk, ha ennyire megy a gúnyolódás, mert ugye az ostobák fegyvere, akkor az őszibarackot sárgabarackot is kihúzhatják a listáról mert ugye az sem őshonos növény, amúgy vicc, hogy trópusi-egzotikus gyümölcs kategóriának veszik a kivit, hiszen az előbb említett baracknál is többet bír hideg ügyileg.
A sok ostoba flaszterproli és fővárosi plakátháborúzó a legfrissebb becsehelyi kiviültetvényes cikken gúnyolódva éppen "Bástya elvtársozik és magyar narancsozik".
Fogalmuk sincsen a zalai kivi és füge ültetésekről és termésekről. Nálam pl. már vagy 8 éve terem, de kb. 2001 táján telepítettem, csupán bolti gyümölcsök magjaiból előzőleg nyert saját "palántákból"! Mivel nem kertészeti és nem nemesített fajta, azért fordult termőre későn. Ja és a júliusi hatalmas jégverés, orkán-vihar után mégis maradt termése és lesz szüret mégis! ;-P
Megjelent egy cikk a Kertészet és szőlészetben, Miklós Ákos Márton tollából. Sok hasznos infó és érdekesség a fügéről. Aki szeretné bővíteni az állományát, vagy csak nem tudja mi alapján válasszon, annak hasznos iránymutató Írás.
Ez, az ugyanezen a telken mindössze három(!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!) éve telepített és előírásszerűen nevelt pergoletta pedig azt bizonyítja, mennyivel hamarabb célhoz lehet érni úgy, ha nem korrigálgatni kell, hanem azonnal úgy csinálni, ahogy kell.
Az oltást valamelyik főágra kövesd el és vagy két-három évig szedegesd le a még éretlen kis terméseket az újdonsült oltványról, mert különben le fog törni , szakadni az oltványod agusztus végén. Én is így jártam, pedig felkötöttem. :( Egyébként nagyon könnyen ragad tavasszal fáról fára angol nyelves párosítással.
Nem poroztam, csak 1x megpermeteztem méz-energiaital-víz keverékkel. Két fa terem már. Ezen magok kétnapi indiánbanán étkezgetésem maradványai. Mindjárt szét fogják szórni őket a gerillák az ártéren. :)
Ez jó! Még egy pont a fórum javára. Az bizony akkor Sunflower, vagy legalábbis oltott, azoknak van a súlya 200 körül. Ez meg kereskedőtől vett magonc valószínűleg.
Mindenesetre nagy baja nem lesz ha beoltom koronába pár jól termő fáról származó oltóággal. :) A Prima meg biztos Prima. :) Most néztem, hogy egy másik idei oltvány is 5 virágbimbót hozott kőkemény 30 centisen. A "Sunflowerek" meg az ültetés évében hoztak ennyit, 1,5 méteresen!
Emlékeztetőül (májusban írtam be az alábbi hozzászólást):
Faenzában Montanari elmesélte a szabadalmaztatott fajták történetét. Egy ezer egyedből álló magoncültetvényből lettek szelektálva. Miután a fák termőre fordultak, kiválogatták közülük a legszebb gyümölcsöket termőket. Ezzel azonban nem ért véget a szelekció, mivel fontos kritériumnak tartották, hogy a bejegyzésre váró fajták öntermékenyek legyenek. Ezzel akarták elejét venni az esetlegesen magányosan kikerülő növények okozta sikertelenségeknek és az abból fakadó piacrontásnak(!). Egy fejlett kapitalista államban ilyenre is adnak!!!!!!!!! Ezért a kiválogatott fajtákból oltványokat készítettek és ezeket egymástól távol, izoláltan helyezték el. Megvárták, hogy termőre forduljanak és kiderüljön, melyikük képes magában teremni. Csak ilyenek maradhattak talpon. Ezerből három, azaz három. Két bejegyzett és egy szabad forgalmazású fajta. Azt mondta, az önterméketlenség miatt kiesett fajták közül volt még amazoknál is szebb gyümölcsöt termő. Ezeket azonban semmiképp nem akarták levédetni.
Garmadával vannak hasonló panaszok az általam bejárt körzetekből is a jól érzékelhetően magvetésből származó egyedekre vonatkozóan. Sajnos a kicsi gyümölcsöket termők örökre kicsi gyümölcsöket termők maradnak, magoncok lévén. A tapasztalat azt is mutatja, hogy az egyedek 90%-ban önmeddők.
Tapasztalataimat mindig segítő szándékkal osztottam/osztom meg, aki nem fogadja el őket, vessen magára, amikor saját kárán jön rá azok igazára.
Régóta figyelmeztetek mindenkit, különösen arra, hogy ne higgyen az öntermékenységi és fajtaazonossági félrevezetéseknek, valamint semmiképp ne ültessen magányos példányt, de ha párban vannak, vagy akár többen is, mindenképpen segíteni kell a beporzást.
Ha valaki fel tudna ajánlani Wells oltóágat, azt egyrészt megköszönném, másrészt pont a Sunflowert néztem ki magamnak a lenti ok miatt kombi fát csinálni belőle.
Lepottyant az első két pawom. Az egyik 100 gramm, a másik 70. "Sunflower" elvileg. Érdekes, én olasz tanulmányban majdnem 200at olvastam átlagsúlynak. Mindegy! Ízre érdekes, elsőre fura, de ha megszokja az ember akkor nagyon is élvezhető, igazi egzotikus íz és állag. Bár a magok kissé zavaróak. Nem bántam meg, hogy telepítettem, remélem később megembereli magát és Sunflowert csinált magából! Ha meg nem akkor pár év és teremni fognak az idei oltványok is... Prima1216, Overleese és Wells fajták! Köszönöm nektek!
ez a Fűvészkertes is szokott teremni kérdezd meg őket ha ott jársz. a virágok meg bőven télen is nyilhatnak ha enyhébb idő van. láttam már februárban nyilni és utánna megtartotta termést (igaz csak néhány szemet és be is érlelte júniusra)
ez a tél szar volt neki idén persze nincs rajta termés, de tavayl pl. volt sok a Fűvészekertesen is.
A japán naspolya ősszel virágzik,a virág vagy az esetleges termés kezdemény - 3 foknál többet nem bír ki,ezért kizárt dolog,hogy nálunk a szabadban termést produkáljon.
Nézz be a Japán naspolya topikba,ott vannak képek a teremni kezdő fámról,ami üvegházban van.
2017 szeptember 09.-i hétvégén a budapesti Füvészkertben megrendezett Őszi Kaktuszkiállításon voltunk, a füvészkerti datolyaszilvák az egyik fán már színesedtek:
ATOMKERTÉSZET (- a japán körte és más növények "nemesítése" atomsugárzással)
"Az 1950-es és 60-as évek óta a mutációs tenyésztés körülbelül 3.000 kereskedelmi forgalomban kapható növényt eredményezett: durum búza, rizs, szójabab, árpa, csicseriborsó, fehérbab, őszibarack, banán, papaya, paradicsom, napraforgó stb... A legtöbb vásárolt grapefruit egy mutáns: amik a Star Ruby, a Rio Red vagy a Rio Star címkével van ellátva, azok 75 százaléka texasi mutáns grapefruit. A sugárzás útján létrehozott új növény nem számít GMO génmódosított növénynek... Észak-Karolinai Állami Főiskola sajtóközleménye: "mérföldkő az atomenergia békés felhasználásában. - azaz az új növények... A sugárzás növeli mutációk sebességét. A mutációk normálisan alacsony gyakorisággal fordulnak elő; esetenként emberi beavatkozás nélkül is sugárzás lesz a mutációk forrása. Ezek a mutációk vagy nem okoznak változást, vagy a növény károsodik valamilyen mértékben. De néhány mutáció előnyös tulajdonságokat ad a növénynek ami így sikresebb lesz az életben. (Evolúció!) A mutagének tenyésztésének egyik legutóbbi diadala az Arany Nijisseiki, és számos japán körte,amely ellenáll a fekete foltos betegségnek. És valójában sok módon tenyésztették, hiszen a bejegyzett mutáns fajták több mint 60 százaléka megjelent 1985 után, az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete szerint, amely a mutáns fajták adatbázisát tartja nyilván. A 90-es évek közepén a durumbúza csaknem háromnegyede Olaszországban mutáns fajta volt, és Európa-szerte a legtöbb árpa génje a mutáns Golden Promise és Diamant fajtáknak a leszármazottja. Az Észak-Amerikában termesztett fehér babok többsége mutáns gént is tartalmaz... cikk:http://www.atlasobscura.com/articles/atomic-veggies-the-other-kind-of-gmo
és: A VÖRÖS GRAPEFRUIT EGY RADIOAKTÍV KÍSÉRLET EREDMÉNYE
Az egészben meg az a legszomorúbb, hogy én boldog-boldogtalannak osztogattam sarjakat, kis naivként bízva, hogy ilyen jelentőségű dolgot azért csak komolyan vesznek, mert még ha más fajta..... de ivarnem? Most lehet venni még egy porzóst(remélem azt is jól címkézték:D)és nevelni megint 3 évig, hogy legyen értelmes mennyiségű homoktövisem! :) Cserébe van 2 tök ugyan olyan fajtájú homoktövisem ami sarjjal jól szaporodó növény esetén tökéletesen felesleges. :) Tök jók.
Lehet keveredtek a dolgok valahol, mert a Wells meg ugye nem önporzó! :) Köszönöm, már kaptam tőled oltóvesszőt, mind meg is eredt amit oltottam vele! Annak ellenére ugye, hogy már szinte virágzott az oltóanyag, tehát nagyon könnyen és biztosan oltható.
Mindenesetre kissé furcsák ezek a hazai beszerzésű pawok! :) 100 darab a kicsivel nagyobb, de nem önporzó és egyedülálló Wellsen, 2 darab az egymás mellett(+prima) álló önporzó Sunfloweren. Mindegy, hála a fórumtársaknak, és így köztük neked, ha nem is biztos hogy azt a fajtát mint amit gondolunk, de biztosan jól termő kipróbált genetikákat szaporítunk így tovább. Mert hiába a címke, ha rossz növényre rakták. A homoktöviseimről is kijelenthetem, hogy mindkettő termős, mert mindkettőn van termés, és nagyon ritkásan, szóval messziről porozza be valami. Ez is ugyan onnan van mint a "furcsa" Sunflower. :)
Azért merek beleszólni mert azt írod. '..ez a papau nem egy nagy szám'...Ezzel vitatkoznék mert én is jó 10 évet szántam rá igaz.De nagyon bejött, és mivel sokat utaztam nyugdíjas életem előtt Délkelet-Ázsiában és Dél Amerrikában.Piacra is jártam ezekben az országokban , bizton állítom,hogy a megbízható forrásból származó növények az említett orszáokból származó fáról szedett gyümölcsökkel bizton felveszi a versenyt.Az igaz, hogy eltarthatósága korlátozott és csak teljesen érett termésekre vonatkozik.Feleségem dzsemként el is teszi és meg leg utoljára jó minőségű fagylatot kreáltam.Fantasztikus volt.Az igaz ,hogy a füge fínom, főként ha idős fát tudsz nevelni és megtartani.De a füge az nem hozza vissza az Asimina triloba filingjét.mellékelek a fagylaltos dologból is egy képet.
Az egzotikus dísznövényektől vettem azt hiszem 9.000 ft-ért 2005-ben. Másfél méter forma volt, most 2.2m. Tavaly 1 virág volt rajta ami kinyílás előtt leesett. Idén több virágja is volt, csak 1-2 nem kötött, sok kis gyümölcs lehullott mikor kezdett nőni. 1 szem maradt, ez a 6 dekás.
Jövőre biztos terem az Overleese is, illetve virágzik. Az kisebb, és a dmkertből való. Ha nem egyszerre virágoznak és nem lesz kötés, túladok rajtuk mert nekem a füge többet ér. Évek óta várok rá, nem vagyok már fiatal, a füge meg már az ültetés évében terem és nagyon szeretem. Ez a paw banán nem egy nagy szám. Finom, de a fügét, málnát többre becsülöm. :)
Honnan van az a Sunflower? Nekem egyre furcsább a dolog. Mert Jánosnak nem termett idén se, az enyéimen 2 fából egyen volt termés, de az is csak 2 darab, miközben 70 darab virág körül volt rajta és ugye önporzó, na meg egymás mellett van kettő, plusz egy Prima is nem messze. A termése hozzád hasonlóan 80-100 gramm körüli, miközben az átlagsúlya ennél kétszer több! Ja és az én fám már olyan 3.5 méter körüli, ekkora fán már legalább egy tucat kéne hogy legyen, ugyanis az egyik legnagyobb termőképességű fajta a Prima1216 után!
Csak nem magról keltet kaptunk mindannyian? :)
Egyébként a Prima1216 idei oltásom már most 4 virágbimbót hozott, pedig vagy csak 30-35 centi az egész növény. :) Tehát nem maradok sokáig elégséges mennyiségű paw nélkül, de azért nettó parasztság egy olyan növényt oltványként árulni aminek a magról kelt növényei sokkal később teremnek, plusz nem önporzóak és ráadásul még bokrosra hagytam, tudván, hogy a fa alsó részén köti a legtöbb termést.....csodálatos lesz átoltani ha bizonyosságot nyer, hogy magról keltek. Mindezt 7000 forintért 5 évvel ezelőtti pénzértéken.
Hali, jó kérdés.De nem tudom.Nekem egy oltványom van/ Overleese/ ésmellette vagy négy fajta más azonos korú/ 8-12 évesek/.Így nem tudom, milyen hatással vannak egymásra.Mert nagyjából egykorúak.Ezt megelözően mikor még csak egy növényem volt a telkem másik felében az ma már egy nagy fa, az porzás nélkül is termett ! De magról kaptam és kisebb a gyümölcs ,de fínom.Valami késöbbi fajtára hajaz mert még kemények a gyümölcsök és még nem is pottyantott.De mostani helyzetben már minden-mindent porozhat a telken belüliek közül .
Nálam az Owerlise idén csak bimbókat hozott, melyek nem nyíltak ki. Most ismét látszik sok jövő évi virágrügy rajta.
Azt szeretném kérdezni, az Owerlise-hez szükséges-e másik növény. Nálam van mellette egy Sunflower ami most teremte az első szemet, mely 6 dekás volt 5 szem maggal. Ha nem kellene ez a fa az Owerlise mellé, azt hiszem kiveszem és füge menne a helyére. :)
A porzós kivim már törzsileg olyan 4cm átmérőjű . Fagykáros lett a mostani télen. Egész nyáron halódott. Most a nyár végére elhalt az alsó 10cm feletti rész végleg és két rügyből pillanatok alatt akkora erőteljes hajtásokat hozott, hogy a szemem kigúvadt amikor megláttam. :) A halott részt levágtam. Örülök !!! Locsolom tovább. Kérdés az , hogy ebből a hajtásból mi fog beérni ősz végéig?
Az Asimina Triloba 6 éves és igen jól mutaja már idén a termést.Egy hete kezdte a potyogtatást.Oltvány.Ami terem az a 6 éves magonokból nevelt fácskák , 'mango' névvel kaptam itt a forumon a magját.Gyönyörőek és a 'Overleese1 meg szinte fantasztikus méretű és nagyon fínom.
Szépek. Várom az Egerági érését, remélem hamarosan kezdi.
Közben Kurdi Lacitól is kaptam mailt, melyben megerősítette hogy barna aszalódásra hajlamos fügét adott, tehát biztos hogy nem Egerági. Az egyetlen első szemből nem is biztos hogy kitűnik, pontosan milyen is lesz ha sok terem. Ezt az első szemet még fent hagyom, megvárom hogy aszalódjon kicsit. :) Van még rajta 6 szem, de azok még nem mozdulnak. :)
Az elég baj lesz ha szeptember közepén vagy utána kezd érni, mert akkor nálam esélytelen. A hideg éjszakák, langyos nappalok és az esőzés miatt ha érik is nálunk a füge, nem jó az íze. De adok neki egy esélyt, a legjobb helyre ültettem a tied, ahol 8-9 órát éri a nap. Esetleg tudod hogy aszalódik vagy cefrésedig, esetleg lehull ha érés után még a bokron hagyjuk?
Az a fajta amiről képet mutattam, Kurdi Laci régi fórumbejegyzésében azt írta, kevés az első termése, lepotyog. Na ez sem előny.
Jelenleg 3 olyan fajtám van, ami az itteni körülmények között szeptember közepére beérleli az összes másodtermést.
Kedves Nino! Szerinted a most érni kezdő fügém nem egyezik az általad mutatottal? vagy esetleg be tudod azonosítani? Természetesen más véleménye is érdekel:
A fogyasztásával kapcsolatban bizonytalanságban vagyok. Mindenütt azt lehet olvasni, hogy éretlenül kell enni, úgy viszont pocsékul keserű. Akitől kaptam a magokat, az is éretlenül fogyasztotta, éretten meg se merte kóstolni. De hogy miért is ne együk meg éretten, arról nem találtam semmit. Tudniillik éretten viszont egész ehető, alig kesernyés, a magokat körülvevő piros hús pedig édes. Úgyhogy én vettem a bátorságot, és éretten eszem, csak úgy nyersen (nem túl jó így sem, de kár lenne komposztálni), és nincs tőle semmi bajom. Semmiféle hatását nem tapasztaltam. Persze lehet, hogy így a gyógyhatása sem érvényesül, de úgysincs olyan sok, hogy ez bármit is számíthatna, és szerencsére nincs is rá szükségem.
Sós vízben áztatás után nem eszem semmit, inkább eszem mást, amit nem kell áztatgatni, így ezt ki sem próbáltam. Arról nem beszélve, hogy nem terem kilószám, és fontos a díszítő értéke, az pedig érett gyümölcsökkel érvényesül igazán, bár a levele is nagyon szép, és illatos a virága.
ez a balzsamkörte (keserűdinnye, k.uborka) jó cucc lehet, már nem az íze miatt.
(tényleg nagyon keserű és sós vizes áztatás után lehet enni?)
"A keserű dinnye biokémiai összetevői csökkentik a vércukorszintet, gyorsítják a glükóz felszívódását a sejtek szintjén és fokozzák az inzulin termelését és hatékonyságát. A vércukorszintet csökkentő anyagok legnagyobb mennyiségben ebben a gyümölcsben fordulnak elő.
A keserű töknek ugyanakkor vírusölő hatása van, olyan vírusokkal szemben, mint a HIV [?], a herpesz és az Epstein-Barr vírus, továbbá növeli az emberek és az állatok ellenállását a fertőzésekkel szemben.
A keserű dinnye fogyasztása nem ajánlott terhesség és szoptatás idején, hipoglikémiások vagy vércukorszint-csökkentő kezelés alatt állók esetében. Csökkenti a termékenységet, úgyhogy nem ajánlott azoknak, akik meddőségi kezelés alatt állnak, vagy teherbe szeretnének esni. Antibakteriális hatása miatt megszakításokkal kell szedni, mivel elpusztíthatja az emésztő rendszerben tenyésző hasznos baktériumokat, és ez az erjesztőgombák elszaporodásához vezethet. Ha keserű dinnyét fogyasztunk, vigyünk a szervezetbe probiotikumokat, és havonta egy hétig ne együnk keserű dinnyét."
Momordica charantia "Baby Bittergourd" a zöld és a lila pedig Physalis ixocarpa, tomatillo. Ezek nem túl finomak, de a Momordica szép növény, a tomatillo pedig jól tárolható, ha nem szurkálják össze a poloskák. Sajnos szeretik, különben jó lenne a késő őszi szűkösebb időkre, mikor már nincs paradicsom és paprika. Idén rengeteg van, valamennyit talán el fogok tudni tenni.
Nem tudom, de nekem volt 3 magoncom abból az arborétumiból, és pár leveles korban mind tönkrement. Azok Florasca B virágföldben voltak. Annyiban még érdekes a dolog, hogy nem mindegyik mag kelt ki, elképzelhető, hogy jövő tavasszal kelnek még ugyanabban a cserépben. És van még egy egy évvel később adag, azok jövő tavasszal várhatók. Nem mintha elférne egy olyan fa, de hátha történik valami csoda, és mégis el tudnám helyezni... Ha nem is igazán finom, de gyönyörű.
Én most nyáron egy amur 2-es galagonyát ültettem. Sápadozik és sínylődik. Milyen lehet a pH igénye és a mésztűrése? Lehet, hogy a meszes talajt nem szereti?
És a legutóbbi, nagyon hideg telet a szabadban töltötték cserépben, takarás nélkül, és semmi bajuk nem lett. Annyi volt a védelem, hogy a fal mellé húztam őket.
5 db. helyett 7 volt a csomagban (nekem 1 is elég lett volna, de így árulták). Egyet elajándékoztam, a többi egyelőre nagy cserépben van, egy idén termett először kb. a 3. évben. Gyönyörű színű a termés, nagyobb, mint a honos fajoké, és kellemes íze van. Kicsit savanykás, de nem kimondottam savanyú, ízlik. Csak még meg kellene keresni nekik a kertben a végleges helyet, ami nem egyszerű...
Készült fotó a leszedett termésekről egyebek társaságában, majd ha letöltöttem, és jó lett, fölrakom.
Egy ehhez nagyon hasonló fa van a Budai Arborétumban:
Csodaszép, hatalmas gyümölcsök, messziről virít a fa, mikor érnek a termések. Megkóstoltam, eléggé savas, nem olyan jóízű, mint az előző faj termése. Igaz, sokkal kiadósabb, nagyobbak, mint pl. egy díszalma. De étkezési célra nem ezt választanám.
Sőt, múlt éven alig volt a fán 10 szem, mivel oltóágszedés miatt kicsit "megmestük", szerintem emiatt történhetett, hogy augusztus elején megérett az a 10 szem.
Mondhatni, hogy érik, mivel már egy jó rész le-, helyesebben fel is lett szedve. (A fa roskadásig tele volt.) Az érési idők dátummal történő meghatározása meglehetősen problematikus a jelentősen eltérő klímák/mikroklímák miatt. Mindehhez társul még az egyes évjáratok közt előforduló hatalmas különbség. Jobb híján, az olasz katalógusok, például, adott térségre vonatkozóan adják meg, vagy valamelyik közismert, elterjedt fajta érési idejéhez viszonyított + - napok számával. Hidegebb klímán, magától értetődően, a hozzáadandó napok száma is több az érési folyamat lassúbb volta miatt, mint melegebb klímán.
Ezért talán a leghelyesebb úgy fogalmazni a legkorábbi, vagy legkésőbbi fajtára vonatkozóan, hogy 'potenciálisan' legkorábbi, vagy legkésőbbi.
Egyébként a Jujuba hogyan szaporítható, engem konkrétan a gyökérsarjol történő szaporítási mód érdekelne. Nekem mint kiderült, Lang fajta lett, az idén terem először. A tövénél viszont sarjakat hoz. Egyébként egy nehezen "fásítható" növény, nekem is ki van kötve egy vasrúd mellé. Amit korábban olvastam róla és a tapasztalat is megerősít a tápanyagot és vizet kedveli.
Az enyémen a mutatkozó termés már hüvelykújjnyi nagyságú. kb 60-70 db van rajta.
Érdekes! Nekem mindegyikben van! Akkor lehetséges, hogy mégis Lang. :) Formája és mérete alapján nagyon annak tűnik. Bár az fura, hogy ehetőre aszalódott, nekem legfeljebb csak megfonnyad. :)
Holnap teszek fel képet kettő rendesen fejlett jujubáról. Kiskőrösön nyaralunk , a fürdőnél szálltunk meg és ma este elindultunk a nejemmel a szokásos vacsora utáni esti sétára. A fürdővel szemben az első a főúttal párhuzamos keresztutcában egy ház előtt kettő akkora jujuba fa van (szerintem Lang fajta) : törzse mint a felkarom , kb 5 méter magas, hatalmas nagyujjnyi termések , némelyek már érnek. Egy repedt barnát bocsika, de megkóstoltam. Mint a méz , magja nincs és tényleg hasonlít a datolyára az íze. Szerintem a környékbeliek nem tudják, hogy mi az és lehet hogy még a gazdi sem. GYÖNYÖRŰEK !!!!!!!!!!!!!!!!!
Falumban most az apró lila és a zöld töppedő másodérése zajlik. Mivel egyik sem az enyém csak figyelgetem, a napokban nagy meglepetés ért. A zöld töppedőnek nevezett fajta most látom meg is aszalódik, úgy esik le a földre. Mivel a bokrot felnyírta a tulajdonos hogy az útról ne legyen elérhető csak csodálható, az elszánt fügevadászok hosszú bottal verik le a termést. :) Azt figyeltem meg hogy a levert és valamennyire egyben maradt zöld színű éretteket felszedik, az aszalódottakat ott hagyják, mert ugye az ronda. Sajnos némelyiket el is tapossák, de azért találtam pár szem mennyei finom kóstolót a fűben. :)
Itt más fajták második hulláma még meg sem mozdult.
kajszi fórumban mklub kérte, jellemezzük a káki fajtákat.
én nem túl sokat kóstoltam eddig, 4 félét.
saját vélemény.
Tipo: ez terem nekem is, de sima almás-zacskós érleléssel is kicsit csersavas marad a héja.
Amúgy szép nagy, belseje is jó.
Rojo: egy fokkal finomabb talán, mint a tipo, csersav maradék is talán kevesebb, szép a gyümölcs formája (vagy csak ezért szép, mert ezt látja az ember leggyakrabban...)
Costata: sütőtök ízű. ez lehet jó hír is, de sokan pont ezért nem szeretik a kákit, mert "vacak sütőtük ízű". de aki szereti a s.tököt, annak jó, akinek azt mondták a káki a sárgabarackhoz hasonlít, annak csalódás. amúgy választéknak nem rossz, ha már unod a banánt, azaz pl. a rojot.
Sharon: vicces, de talán ez ízlett a legjobban, ez a sokszor lesajnált izraeli fajta. legédesebb, talán mert ugye keményen is már (nagyjából) édes.
amúgy minden káki az édességről szól, savról nem, mert nincs benne, csak fanyarság. ez hátrány is, de előny is egyben, mert aki pl. nem bírja az alma savját (gyomorsav túltengés), az káékiból többet is meg tud enni.
mivel nincs sav, így fajtajellgek is kevésbé elütőek, karakteresek. bár azért vannak eléggé különbözőek is, mint pl. a kostata, vagy a meader ami rum ízű.
de pl. a tipo-rojo-sharon eléggé hasonló, kicsi a különbség ízre.
Amint jósoltam volt, a jégfüge (Djöröcker laposch) másodtermésű gyümölcsei nem érik meg a szeptembert, de szeptember első felében lezajlik az összes többi fajta érése is.
Az enyém mind gyökérről hajtott és csak az általam Miskolci körte alakú gumifügének nevezett (kívül zöld belül Crimson) bokron fog talán beérni az első termés tél elejére. Anyámnál van egy talán nénifüge barna belsejű, az hatalmasat hajtott 3 évesen gyökérről és az biztosan be fog még érni ősz végére. Nála ez mellet volt egy évvel idősebb miskolci gumi-körte-füge , az ebben a télben meghalt idénre , persze lehet olyan csuda, hogy jövőre majd kihajt, mer nálam idénre lett egy ilyen csoda egy kis auchanos egyeddel.
A bambusariummal én is nagyon szemezek, de akárhány levelet írtam eddig, nem válaszoltak csak egyre, hogy nem küldenek Mo-ra postával. Neked sikerült velük beszélned? Elsősorban az érdekelne, hogy mekkora növények vannak és milyen kiszerelésben, szabad gyökeresen vagy konténerben. Potyára nem szívesen mennék 1200 kilométert. :)
jujuba: nekem az a "végső" :)) véleményem, hogy erősen függ a termés
a porzópartnertől, fajtától, az egyedtől (nincs két egyforma jól termő fa) és oltás/magonc kérdéstől.
Nyilván lehet, hogy egyes fajták nem annyira igényesek a porzóra, anélkül is jobban teremnek.
Sokszor írtam már itt a klasszikus példát, hogy egy kertészeti vásáron vettem 2015-ben egy termő
(11 db gyümölcs) konténeres Lang-ot. Tavasszal kiültettem nagy magányába, és azóta 2 év eltelt, és egyszer sem termett. Tehát egy bizonyítottan termő fa nemtermőre váltott. (Ugye a kertészetben sok társa volt...)
Kizárásos alapon csak a porzópartner lehet a gond.
(Persze lehet még az erős télre, talajra, stb. is fogni, de akkor legalább 1-2 szem lenne rajta.)
Másik 2 jujubám magoncok, már 4 éve megvannak! (Akkor még mit sem tudtam fajtákról és hogy még a jujubák között is fontos a magonc/oltvány kérdés, szóval bekajáltam az olcsó cuccot.)
Nem akarnak semmit nőni és nem is teremnek.
A kötött talajra itt fogható lenne, de az egyiket átültettem ősszel a kötöttből a szuperjó talajba,
ellátva minden jóval. Semmit se nőtt azóta se. Virág pár db volt rajta, termés nincs.
Itt kell elmondani, hogy együtt már 8 db jujuba van egy sorban, 4 m-es tőtávval.
(A jó talajban, jujuba mennyországban.)
3 Lang, 2 Li, 1 magonc (Lang?), 2 Lizao.
Magoncon és a Lizao-kon nincs termés, Lang és Li-n extra sok.
Lizao-n (új beszerzés, de már több éves, 1,8 m) sok virág volt/van!, lehet, h még köt pár db?
Oltott. Speciális porzópartner kell a Lizao-nak?
(Amúgy 50%-osan vettem, elfekvő készlet volt, senkinek se kellett. De talán nem azért mert nem termett, hanem mert nem tudták, mi az. De most már igazolja az 50%-os árat azzal is, h nem terem...:) Gondoltam, majd az én sokfajtás állományomban (és még jön több már fajta is, (ne legyen gond a biodiverzitás :) valamelyik porzó csak tetszik neki, és termőre fordul. Nincs elvetve a remény...
Az életkort lehetne még okolni, ha nem terem.
De van egy másik példa is, amiben sok éves, jól termő fa mellől kiásták a társát. Addig nagyon jól termett, vödörszámra. Egyedül pedig pár szemet. Ez bizonyíthatja, h öntermékeny, hiszen egyedül is termett, de mutatja a függőséget is a porzótól. (De persze lehet, h bekapott valahonnan polleneket. Új példa a 2 tő homoktövisem, ami mellől a porzó kipusztult. Nem is termett soha -3 éve-, de most van rajta, de nem tömve, hanem lazán berakódva. Kóbor pollenek. :)
Az egyedtől is függhet. Itt van succesful jujubája, ami egyedül is jól terem az idén...
Ez egyéni vélemény, oknyomozás, az igazság odaát lehet...:)
A dm kertes Lang... Tavaly vásároltam két Lang jujubát a dm kertből és 10-15 cm-es kis magoncokat kaptam... Ezzel még semmi bajom nem is lenne ,bár azért ennyi pénzért kicsit többet várnék ,de a legnagyobb bajom az az ,hogy egyik sem élte túl a telet ,pedig takarva is voltak és errefel mondtam én ,hogy egy olyan magyar oldaról sem tudok amely árulna jujubát és hajlandó lennék én azért fizetni.:(
Dimitrij Petrovic : Köszi az infókat! Én is először hallok a fajtákró és meg fogadom a tanácsod miszerint angolul fogok keresgélni!:)
U.i.: Nem akartam én lehúzni a dm kertet ,mert van nekem velük jó tapasztalatom is bőven ,de sajnos rossz is van.
Ebből nevelj koronás fát...
Egerági első ehető szem
Osborn, ez már többet beérlelt
én fügefám
Asimina trilóba fagylaltom.
Az Asimina Triloba 6 éves és igen jól mutaja már idén a termést.Egy hete kezdte a potyogtatást.Oltvány.Ami terem az a 6 éves magonokból nevelt fácskák , 'mango' névvel kaptam itt a forumon a magját.Gyönyörőek és a 'Overleese1 meg szinte fantasztikus méretű és nagyon fínom.
Így néz ki az Egerági 
Ez Osborn, előbb ez kezd érni nálam, többet nem tudok róluk.
