"Saját magad bizonyítottad ( ha megfelezzük ) hogy nem használok "főleg" finnugor szavakat."
Nem bizonyítottam. Sőt, ha az adott mondataidban, megengedő módon, tudománytalanul (csak hogy kedvezzek neked) lefelezzük a finnugor eredetű szavakat, az ismert eredeztethetőségű szavak nagyon jelentős többsége még mindig finnugor marad. A bizonytalan eredetűeket vagy nem számítjuk, vagy az ismertekkel azonos arányban vélelmezzük az eredetüket, hogy ne tévedjünk sokat.
"Egyetlen hsz. hatására megfelezted az örökölt etimológiák számát, egy kis "kapargatás" után valszeg kijönne annak a harmadolása is."
Én nem feleztem meg, csupán az elvi lehetőségét vetettem fel.
( Így hazudtok Ti...!!! )
Bármit is értsek "Ti" alatt, ez rágalmazás! Rágalmazni pedig aljas dolog.
"A mondott okokból végképp valószínűtlen, hogy éppen a magyarság – kivételesen – mégis több néptől, érintkezések láncolata során „tanulta össze” az „ősnyelv” legteljesebbnek tűnő mai leszármazottját: a magyar népzenét. Az eredményekből sokkal inkább levonható az az egyébként nagyon is kézenfekvő következtetés, hogy őseinknek is ott kellett lenniük az „ősnyelvi” zenei kultúrában élő, azt kifejlesztő népek között, valahol egy nagyobb népsűrűséget is eltartani képes területen."
"Az itt példaként bemutatott négy genetikai-zenei „szövetség” a magyar népzene szempontjából legfontosabb folyamatokra kívánt összpontosítani. Korrelációs vizsgálataink szerint népzenénk különböző rétegei kapcsolatba hozhatók a neolit földművesek beáramlásával Kelet-Európába és a Kárpát-medencébe (kb. Kr.e. 6000–3000), az ennek nyomán kialakult kelet-európai és kárpát-medencei népesség dél-szibériai megjelenésével (kb. Kr. e. 2000–1000),[18] majd az ennek nyomán kialakult nomád népességek visszaáramlásával Kelet-Európába és a Kárpát-medencébe (népvándorlás). A legújabb számítások szerint a Kárpát-medence–Moldva–Kaukázus–Anatólia térségben őshonosnak bizonyult zenekultúra (lásd 4a, 4b ábrák) pedig éppen a magyar (és azon belül a székely) népzenében képviseli a legnagyobb, döntő súlyt az összes vizsgált kultúra között. Mivel ezek az eredmények felvetik, hogy népzenénk meghatározó rétegei már akár évezredek óta is jelen lehetnek a Kárpát-medencében, erős kritikára számíthatnak a szakma egyes képviselőitől – már ha figyelemre méltatják őket."
"Vajon miért használsz főleg finnugor eredetű szavakat?"
Saját magad bizonyítottad ( ha megfelezzük ) hogy nem használok "főleg" finnugor szavakat. Egyetlen hsz. hatására megfelezted az örökölt etimológiák számát, egy kis "kapargatás" után valszeg kijönne annak a harmadolása is. ( Így hazudtok Ti...!!! )
"Nincsenek magyar eredetű szavak."
Igen! - ezek szerint az ugor elválás után a magyar nyelv, csak is és kizárólag jövevény szavakkal gyarapodott... magyar szavak soha nem is keletkeztek. Még az örökölt szavakat is jövevényekkel cserélték fel... van néhány "első fejlemény"...meg egy rakás ismeretlen...
Ami nem örökölt...vagy nem jövevény ... az tkp. mind ismeretlen eredetű ...!!!
"Amúgy az feltűnt, hogy a magyar nyelvben a magyar eredetű szavak száma nulla? :D"
Ezért hülyeség az egész fennugrászság. Nyilvánvalóan kitaláció, humbug. Csupa feltételezés.
A magyar nyelv kőkeményen gyökökre épül, ezért nagyon nehezen kikezdhető és rendkívüli módon ellenáll a változásnak.
Ha nem így lenne, réges-régen megszűnt volna létezni, mert ahogy a gyökök megszűnnek értelmesnek lenni, onnantól kezdve összeomlik a váz ami mentén a szavak felépülnek.
Puszta szótári alakok katyvasza lenne minden belső logika nélkül.
ezek mind számok, méghozzá egy szám. az egy. minden említett nyelven. ne képzelődj, ne azt képzeld, h azt írtam, ami te hiszel. én azt írtam, amit írtam.
"(Egyébként meg a magyar nyelv összes szótövéhez ( 10.000 ) mértem az 500- uráli örökségből fennmaradt szótövek számát és erre mondtam hogy "kevesebb mint 10%"... és nem pedig a legtöbbet használlt szavakban lévők arányát. )"
Vajon miért használsz főleg finnugor eredetű szavakat?
"Igen, vannak kérdőjelesek. De ha lefelezzük a finnugor eredetű szavak számát, még úgyis meggyőző marad."
Ha lefelezzük... azért az mégis csak fura, hogy lehet "felezni"... az állítólag egzakt tudományos módszerekkel igazolt etimológiákat.
(Ezzel lassan el is jutsz a Fejes féle "a számok nemszámítanak" - féle állításig, ami meg ugye a "homeopátiás hígításhoz" vezet - mint GéKI - óta ezt már tudjuk. )
De ha lefelezzük,akkor már egyálltalán nem lesz meggyőző a "innugorság" mert akkor ezek a számok állanak elő:
finnugor: 13
szláv: 1
német: 1
ótörök: 3
iráni: 2
bizonytalan: 22
És akkor már bizony az van amit én llítottam, hogy töbségben vannak a bizonytalan etimológiák, amiket akár magyarnak is nevezhetünk...és akkor meg a magyar egy rokontalan nyelv.
(Egyébként meg a magyar nyelv összes szótövéhez ( 10.000 ) mértem az 500- uráli örökségből fennmaradt szótövek számát és erre mondtam hogy "kevesebb mint 10%"... és nem pedig a legtöbbet használlt szavakban lévők arányát. )
Almát az almával ..., tartja a mondás. Akkor javaslom, hogy számsort a számsorral. Kósza példáid lehetnek véletlen hasonlóság, de elképzelhető persze az is hogy valós a kapcsolat. Amennyiben igen, úgy még mindig kérdéses a hatás iránya. Példáid az általad vélt összefüggésekre egyediek és kaotikusan szerteágazó irányba visznek. A tudományos álláspont hitelét rendszerszintű összefüggések felmutatása adja.
Sőt ez a "latin" IDENTITÁS szónál is működni látszik, meg a görög "ENDO" előtagnál is. Ha az ENTITÁS visszakapja a szókezdő "B" hangját, akkor már értelme lesz a dolognak, és az identitás szó, amelyet "önazonosság/öntudat" szavakkal fordítanak le akkor így ID(E)BENT-es formában már meg is értjük könnyen.
A görög ENDO is BENDO lehetett BENT jelentéssel, egy ENDOSZKÓP szónál máris kiolvashatjuk így a dolog lényegét, a BENTES KÉP jelentést. Sőt az ENDO--BENDŐ is összetartozhat, ha tudjuk hogy mire is jó ez a műszer...
Ez stimmel szerintem is. Az angolban is rengeteg magyar van elrejtve. Például itt van ez az ENTER dolog, ami azt jelenti feléjük hogy BELÉP. Felületesebb ránézésre nem tűnik fel talán hogy bármi köze volna két szónak egymáshoz.
De ha visszatesszük a szerintem kezdetben ott lévő B hangot az ENTER elé, egyből lőn világosság, mert akkor már BENTER a dolog. Az angol szó trükkje hogy lehagyott az elejéről egy B hangot. Ha ott van, egyből láthatjuk hogy a BELÉPÉS dolog a BENT TÉR lesz, hát ha bárhová belépünk akkor egy benti térbe kerülünk be. És ha ez igaz,(több mint gyanús hogy az) akkor ez sem angol szó, hanem egy magyar szó megmásítása mindössze...
Talán feltűnt, hogy a 7 és a 100 jelölésére ugyanazt a szót használják. Ezért a 100 használatakor kitehetjük a sāt elé, hogy jani̬ɣ (nagyobb), így egyértelművé válik, melyik számról van szó. A nem kerek számokat 20 fölött az északi dialektus szerint úgy képezzük, hogy a tízesek kerülnek előre, az egyesek hátra, közöttük pedig a nūpəl (jelentése: felé) névutó van. Amire ügyelni kell, az az, hogy a tízesek a következő tízesre utalnak. Úgy is ki lehet fejezni Riese nyelvtana (2001) szerint, hogy a tízes -n ragot kap. Dialektusokban más (számunkra logikusabb) kifejezési mód is létezik, amit itt nem tárgyalunk (például 21: χus jä akwä – „húsz és egy”).
Az 1, 9, 10 neve nem rokon a magyar számnév nevével. A számok 11-től 19-ig úgy képződnek, hogy az egyeseket a χujp-low szó követi, ami olyasmi, mint a magyar tizen-. Vigyázzunk, a manysiban a sorrend fordítva van:
nem : finnugor?? amikor van angol, szláv meg tadzsik ne
a több biztos finnugor? a finnben nem létezik, az etimológiai szótár magyarázat nem túl meggyőző
több [1372 u.] Megszilárdult középfokjeles alakulat, melynek alapszava ősi, uráli kori szó. Az alapszóra vö. zürjén top ’szorosan, szilárdan, szűken’, topÏd ’szűk, sűrű, szilárd; erős ’, votják tupÏt ’illő, megfelelő, kellő’. A finnugor alapalak *tepp ’sűrű’ lehetett.
