Elektrotanya esetleg? A bal felső sarokban lévő részről tegyél be egy közelebbi képet, sokat segítene. A másik valóban stabilizátornak látszik. Jó eséllyel 5 V-os a processzor részére. Mennyi feszültség megy bele? Gondolom hálózati trafós, kétoldalas az egyenirányítás a két baloldali diódából következtetve.
Minap építettem egy villanypásztort, működik a kapcsolás csak egy problémám van.
A lényeg hogy egy CD4047BE multivibrátor alapú inverter segítségével csináltam volna bár 200-250 Voltot egy 2*12 V - 220 V trafóval de csak 90 Volt van az egyenirányító után. Nem tudom mi lehet a probléma, mellesleg ezt a kapcsolást már megcsináltam próba panelen egy 2*6 V - 220 V trafóval és 250-300V volt a kimenetén. Most ha berakom a 2*6 V trafót akkor leüti az 1 Amperes biztosítékot ( ami eddig nem volt...). Előre is köszönöm a válaszokat
Sajnos nincs . Egyszer már lettek cserélve , nem tudom mit rakott belé a "szaki" , én semmit nem látok rajtuk . Akkor egyszerü lenne a dolog . Gondoltam esetleg valakinek van hozzá rajz , az sokat segítene !
Segítségre lenne szükségem , egy régi SW200C kapunyitó elektronikával kapcsolatban ! Meg tudná valaki mondani milyen tipusu a kettő , pirossal jelzett tranzisztor a panelon ?
A lopásra való célozgatást sértő, inkorrekt és szemétkedő hátsó szándékú megjegyzésnek tekintem, mert ez a véleményem.
s aztán az első tesztnél újra kiveri az egész miskulanciát a bennmaradt hibás alkatrész.
Javított táp nem pukkan általában, ha valaki ismeri az ősrégi izzós trükköt.
a gond ott szokott lenni, hogy az eredetivel megegyező félvezetőket nehéz beszerezni. Felirat a vezérlőn nincs, kínaiak minden héten valami újat találnak ki, ami csak annyira más, hogy ne lehessen helyettesíteni.
Aki csak pár ilyet javított, kapásból leveszi, ez egy kamuszöveg, illetve minimum tudatlanságot tükröz.
Évtizedek óta üzemeltetek TV, illetve korábban video stb. elektronikai szervizt, szerintem rám bízhatod a saját dolgaim és lehetőleg próbálj tartózkodni olyan sértő megjegyzésektől, hogy én lopok, hátha úgy elkerülhető moderátor beavatkozása is.
Felmerült egy kérdés, tapasztalatokat osztottam meg, ennyi. Jó, ismerem azt a típust én is, volt régen a Gelkában olyan kolléga, akinek abból ált a módszere, hogy cserélgetni ész nélkül, azután hátha megjavul. De elméleti tudásban nem nagyon jeleskedett, sőt felesleges anyagfelhasználással is lehet nagy költséget okozni a tulajdonosnak, drágább alkatrészek esetében.
Magam többre értékelem a tudást, amikor az ember tudjahová kell nyúlni (és/vagy mérni stb.), ami nem kerül több időbe, sőt. Ráadásul a felesleges cserék is visszaüthetnek különböző műhibákban, önszívatásban. Régi tapasztalat, hogy lehetőleg nem jó megpiszkálni, amit nem muszáj.
De sajnos általában ez van, ilyen piszkálódó trollok veszik el az ember kedvét a szakmai fórumozástól.
Itt egyelőre neked voltak szakmailag "érdekes" elszólásaid, amit egy hozzáértő felismer. Utána ilyen piszkálódással kompenzálni, nem valami korrekt.
a 12 voltos Parksideban biztosan nincs kommunikáció, és még csak azt láttam szétbontva (mert abból és egy Bosch NiCd akkus fúrógépemből készült a hibrid :) )
Anyagilag ez a megoldás öngyilok, ha ebből akarsz megélni. Egy alkatrész ára egyenlő kb pár percnyi melóidő értékével, de megállapítani, hogy jó-e, vagy sem nincs meg annyi idő alatt, amennyit ér. Emiatt csak a pénzt lopod ki a kuncsaft, vagy a saját zsebedből.
Szép gondolat, hogy csak azt cseréljük, ami tuti rossz, de nem éri meg.
Jobbára az IC kimenete sérül és onnan tovább nem terjed a kár, még elpukkanás esetén sem, jellemzően. A képen még egyben is van.
Optocsatolók cseréje meg szinte népbetegség a fórumokon, ahogy észrevettem, ahhoz képest elég ritkán hibás. Még a villámot is gyakran kibírja. Lehet, hogy sokan csak kidobják vaktában, de nem ellenőrzik.
Viszont én szeretem tudni pontosan, hogy mi volt hibás, ami segíti a jobb átlátást, későbbi önszívatások kivédését is. Optocsatolót könnyen lehet ellenőrizni, ha átrakom egy kéznél lévő dugasztáp paneljába. Vagy DVD-lejátszó tápjába, ami akad a lomtárban.
Vannak manapság olyan megoldások, hogy a szerszámgép töltőjének szekunder oldalán is van egy mikrovezérlő, az akku védőpaneljén is, melyek egy, esetleg két vezetéken kommunikálnak egymással.
Így nem szükséges a védőpanelon nagyáramú MOSFET az akku megszakítására, ha az egyes cellafeszültségek eltolódnának káros irányba. A védelem csak visszajelez a töltőnek, hogy álljon le.
Terhelés közben pedig a védelem tudja tiltani a gép szabályzóját, ha túlmerülne bármelyik soros tag. A kapcsoló MOSFET elhagyása értelemszerűen előnyös a veszteség / melegedés szempontjából is.
Ha viszont ilyen szinten felismerik egymást, ott azért lehetnek előre ki nem számítható sajátosságok.
Itt pl. a T-jelzés (harmadik vezeték) nem szimplán termisztor, hanem a digitális kommunikáció vezetéke, minden jel szerint:
csak félve kérdezem: nem elképzelhető, hogy egyszerűbb egy 20 v töltő feszültségszintjét át állítani 16 voltra (illetve gondolom én, 16.8 -re)? Gondolom egy visszacsatoló feszültségosztó adja meg az IC nek.
Egy ilyen töltő nem csak max töltőáramot és lekapcsolási feszültséget ad meg? Meg mondjuk induláskor ellenőrzi, mi van dákötve.
Ic1, D2, Fet, opto, a négy ellenállás, ZD1, és szerintem jó eséllyel az ic-n keresztül meghalt a segédtáp is, tehát D3, meg a hozzá tartozó SOT23-as tok.
A nagy feszek miatt én a tápelkót is cserélném (az ic-hez tartozót).
Nem minden, persze, egy csomó ellenállás ottmaradhat benne. :)
És találni egy szakit, aki ezeket mind beszerzi és kicseréli fillérekért, mert ha kiszámlázza óradíjban, amit rááldoz, megette a fene.
