Szia, örülök, hogy -ha csak egy köszönés erejéig is- találkoztunk!
Én is siettem, mivel nyakig sáros voltam, meg kellett mosakodnom, átöltöznöm, ami elég sok időt vett igénybe, mert hát mocskosan nem szállhattam fel a buszra.
Remélem, hogy ha legközelebb találkozunk, lesz időnk beszélgetni a turizmusról és az élet dolgairól.
Nagyon jó képek! Az Alsó-Jegenye-völgy végén a tisztáson rengetegszer aludtam, de akkor még nem volt ilyen szépen kiépítve. A Csobánkai-nyeregnél az a kis kiegészítő tábla döbbenetes... Bár a "telep" már húsz éve sem volt egyszerű, de ahogy elnézem, nem sokat javult azóta a helyzet :/
A csapadékmező lassulva mozgott keletnek, és ezzel arányosan a halmazállapot-váltás sebessége is lecsökkent. A Gödöllői-dombság és a Cserhát így kaphatott némi havat, kb. a péntek esti órákban. A Mátra vonalában azonban hiába zúdult le jelentős mennyiségű csapadék, ez döntően eső volt (talán még a csütörtökről péntekre éjszaka, nem is később), vagy ha havaseső-hó, akkor meg talajszinten nem volt elég hideg hogy megmaradjon. Mátrafüred környéke ráadásul dél felől elég nyitott is.
Én tegnap a Bükköt jártam, ami pedig a pénteki csapadékhullásból kevesebbet kapott, és azt is a vége felé: a völgyekben pedig talán jobban megült a hideg levegő, ami észak-északnyugat felől szépen lassan bekúszott.
Felsőtárkányig nem láttam havat, amint a szerpentinútra rátértünk a falu után, egyből fehér világ lett. A minden tekintetben ontopic Bánkút-Bélapátfalvát tettem meg a kéken, úgy hogy előbb Bánkútra a Nagy-mező felől kapaszkodtam fel: odafenn lábszárközépig érő hó, a Cserepes-kő környékén úgyszintén. Bélapátfalva is havas volt, és csak Szarvaskő után kezdett eltünedezni.
Szombaton megtörtént a 3 X 50 teljesítménytúra 1. szakasz 2. részének a bejárása.
(Sár csak a Solymári-völgyben volt, a többi helyen többnyire fagyott föld, jég és hó jellemezte a terepet).
A Hosszú-hegyen megörökítettem az új túramozgalom, a "Pilisi Kilátások" bélyegzőhelyét:
És akkor "stílszerűen" a kilátás:
További képek és panorámaképek a bejárásról itt. (Az útvonal Csúcs-hegyi-erdő - Rozália téglagyár - Köves-bérc - Kevély-nyereg - Csobánkai-nyereg - Szent-kúti elágazás közötti szakasza az Országos Kéktúra jelzésén vezet).
A jelzések állapotáról képes összefoglaló a szomszédos TT topic-ban.
Jó volt látni téged a célban! Bocs, hogy nem tudtam veled "kezelni" de tele voltam mindenfélével.
Én is megdöbbentem a lajosházi átkelőn, de alapvetően sejtettem hogy ez lesz. Nagy-nagyon sok eső esett és bizony a patakok szépen el is kezdték levezetni. Az, hogy a Mátrában miért volt ennyire "meleg" a Cserhátban pedig ennyire hideg, azt én sem tudom. Egyébként én mindjárt hétkor elindultam és ott a rajtban már az egyik szervező mondta, hogy 500 méter alatt nem nagyon lesz egybefüggő, jól járhatóan havas rész.
Összességében én nagyon jól éreztem magam és külön örülök, hogy erre a túrára már 1995-óta el tudok járni.
Én az Alföldi Kéktúra Petróczi iskola - Kunfehértó szakaszán jártam ezen a hétvégén. Tökéletes jelzettség, egy-két helyen kellett csak jobban figyelnem, és remekül járható utak. Egyre inkább a fixa ideám, hogy télen, sok csapadék után tökéletes választás a "homokon túrázás". Miután a talajtan nem az erősségem, segítséget szeretnék kérni: a Tiszántúlon mely szakaszokon lehet hasonló talajviszonyokra számítanom? A Nyírségben?
Túra közben egyetlen negatív élményem volt, vadászok álltak a hátterében, de ezen túl kell lendülni.
Huhh, ez nagyon durva. Túrázók rémálma ez a talaj.
Tudod miért nem értem? Mert mi is a közelben voltunk, a Cserhátban, és a déli 2-3 órát leszámítva inkább fagyott, sőt estére olyan tiszta idő lett, mínusz 3-4 fokkal hogy sírni tudtam volna hogy miért is nem vagyok fent egy "Tátralátó" magaslaton, ugyanis a kilátás garantált lett volna! Szandavárra gondoltam, az volt a legközelebb, csak mire leesett a tantusz már késő lett volna nekiindulni, fél óra kocsival plusz jó félóra lett volna gyalog.
Namármost a Mátra nyilvánvalóan magasabb mint a Cserhát...ezért nem értem.
Romhány-Szécsénke út Becske irányába
így aztán Szandát is csak messziről néztem, hozzáfűzöm sosem láttam még innen, pedig voltam már párszor a Bánki tónál, és ilyesmire mindig figyelek. Ezért vagyok biztos abban hogy a Tátra is meglett volna... onnan, Szandavárból :-(
Közepesen ergya túra volt. Az elején próbáltunk cipőkímélően közlekedni, de Lajosházánál a megáradt patak sokak lendületét megtörte. Mint kiderült a nejlonzacskós megoldás volt a legjobb. Mondjuk nekem mindenképp, mert a cipőm hajlamos átázni. Volt aki eltévesztette a betonhídat. A videón még én is rajta vagyok balra hátul. Ekkor még nem voltak az utak elterelve. Állítólag ilyen vacak sáros idő még nem volt. Mondjuk tavaly inkább fagyott.
Kellenek ilyen túrák is. :) Egyik fiatalkori kollegámmal használtuk az ilyen szintű, nehézkesen haladó túrákon a "már csak az életmért gyaloglok" kifejezést, ami köreinkben szállóige lett. Zsolt fiam szokta emlegetni, ha unja már a túrát :D
Amikor tavaly kitűztem e napot a túrára, még nem tudhattam, hogy milyen idő várható. Így árgus szemekkel nézegettem az időjárás jelentéseket, de még 1 nappal a túra előtt sem derült ki, hogy mi várható. Az itthon 2 napja folyamatosan szakadó eső nem sok jót ígért, de a túra hajnalára elállt, és már nyugodtan szálltunk fel a Zirc felé tartó buszra, a nap első sugarait meglátva. A vasútállomásnál bélyegeztünk, és az országúton jól is haladtunk, örömmel töltött el a szikrázó napsütés. Persze még kicsit tartottam a nagy mennyiségű lehullott hótól, ami nem is hazudtolta meg a telet, és Nagyesztergár elhagyása után bizony térdig kellett taposnunk a hóban. Szerencsénkre páran mentek előttünk, és ki volt taposva a hó, de azért így is csak lassan tudtunk haladni. Külön figyeltem a sebességünket, és bizony elég siralmas volt, ugyanis az elkövetkezendő 3.5 km-t 1 óra 20 perc alat tettük meg. Ráadásul itt egy elég benőtt szakasz közepette érkeztünk meg a Gaja partjához, ahol vagy 10 percig keresgéltünk jó átkelési lehetőséget, aztán végül mindenki válogatott kedvére az átgázolás vagy az átegyensúlyozás között. Mire a 10 fős csapatunkból mindenki átjutott, bizony 20 perc elment ezzel is. Itt már azért sejtettem, hogy ha így haladunk, nem fogunk sötétedés előtt Tésre jutni, így próbáltam picit növelni a tempót, de csapatban ezt nem lehetett megtenni, mert leszakadt a vége. Már 13 óra is elmúlt, mire a Bakonynánai műútra értünk. Nagyon örült mindenki, hogy végre járható aszfaltút került a talpunk alá. Bakonynánán felcaplattunk a bélyegzőhelyre, ahol nem lepődtünk meg, hogy a kocsma zárva van, mert tudtuk, hogy valami madzagra kötött zacskóban kell keresni a bélyegzőt. Viszont az összes madzagot kihúzogattam már a kerítés mögül, de mindegyik vége üres volt, és úgy álltam vele, mint Füles a kipukkadt lufival... Egy alig olvasható papíron ki volt írva, hogy telefonáljunk a bélyegző miatt, így hívtuk is a számot, de csak annyit mondtak, hogy a nagy havazásban valahol beszakadt a hó alatt, majd talán ha valamelyik nap havat lapátolnak esetleg előkerül. Ezt azért nem akartuk megvárni, így haladtunk tovább. A következő szakaszon jól tudtunk haladni, mert sokan jártak az úton, de az már látszott, hogy Tésig nem fogunk elmenni. Még a Jásdi busz előtt is jó ha picit be tudunk ülni a melegedőbe, egy kis sörözésre. Legalább kiélvezve a jó időt fényképezgettünk és sétáltunk a szurdokban, de előttünk volt még 1 gázló is, amit aztán hamar feladtunk, mert a patak ezen oldalán is volt út, így azon mentünk be Jásdra. A bélyegző rendben volt, majd a kocsmában meleg cserépkályha feltette mai túránk végére a pontot, így a hamburgerezés elmaradt, csak a túlélő kolbászt ettem ki a a hátizsákból.
Sajnos a Palóc túrát idéző, hihetetlenül sáros utak voltak 700 m alatt.
a futók igen csak szenvedtek, mivel a rajt után pár száz méterrel teljesen elázott a cipőjük, aztán minden mindegy alapon futottak a sárban, lefröcskölve a mellettük haladó gyalogosokat.
Az áradó patakok miatt az M és S távokat Lajosházától a zöld+ jelzésről átterelték (bölcs döntés volt) a sárga négyszög-műút-zöld+ jelzésre, így értünk a Vörösmarty turistaházhoz.
Jól írod: A Téli Mátra is tömegtúra a javából.
A sár már akkor jelentkezett, amikor a Gyöngyös felé vezető műutat keresztezve beértünk a parkerdőbe, a mellékelt kép ott készült.
A pálya az adottságaival simán kenterbe verhetné a hazai pályákat! Nézd meg mit varázsoltak pl Eplényből! Ha van lóvé,akkor csak motíváció kérdése,nem hiszem ,hogy itt nem lenne zsé.. De ez más téma
Én pont az ellenkezőjéről hallottam...igaz, attól még lehet rutintalanul/ügyetlenül csinálni. Az mondjuk komoly hiba, hogy kb. a sielok.hu-ról lehet minimális információt gyűjteni, a honlap most nem üzemel, a fb-oldalukon pedig semmi új hír...
Remélem kitart a hidegebb idő még pár hetet, terveztük pár ismerőssel, hogy csúsznánk egyet odafenn. Ha ez összejönne, akkor tudnék megalapozott véleményt mondani.
Romhány-Szécsénke út Becske irányába
így aztán Szandát is csak messziről néztem, hozzáfűzöm sosem láttam még innen, pedig voltam már párszor a Bánki tónál, és ilyesmire mindig figyelek. Ezért vagyok biztos abban hogy a Tátra is meglett volna... onnan, Szandavárból :-(
szerintem amúgy mentek is már az idén, fel voltak szerelve a kapaszkodók már a múlt héten is.