Így az eredeti, ezekhez nem szabad hozzányúlni, kivéve ha az ember használni szeretné. Ali-bá! Nagyon kedves az ajánlat, de nem fogadnám el. Egy ilyen régi darabra vigyázni, őrizni kell. Akik a vaterán árulják, azoktól nyugodt szívvel veszem meg, mert tudom hogy ők nem értékelik. Nagyon szép kis gyüjteménye van, maradjon csak azok között, majd szerzek magamnak én is, és akkor még össze is hasonlíthatjuk. De azért nagyon szépen köszönöm az ajánlatot, nekem eszembe sem jutott volna hasonló! Megtisztelt!
Hát, ha direkt rossz helyre dugsz valamit, akkor ne csodálkozz. Amugy elég hosszú a nyele és nem a végét kell fogni. (Persze egy óriáskezű hamar elhajítja!)
Nem vagyok távolba látó, de és előszeretettel gyüjtöm a régi dolgokat, legtöbbször csak gondolatban. Szoktam kutakodni, leginkább a régi használati tárgyak érdekelnek, ha egyszer lesz egy szép borospincém az előterébe felakasztgatom majd őket. Sajnos sok hasonló érték végzi a méh telepeken. Egy ilyet is néztem már, 3000ft körül árulták de megelőztek. Fillérek lettek volna érte.
Ja, amúgy látszik hogy az első képen lévők nincsenek használva (sok kis részletből) a második képet vesézve meg, tudom hogy a rávágósat nem szereti, a műanyag nyelű leginkább zöldmunkához lehet jó, a felső sor középsője fém nyelű ami hideg ha sokat használná tekrt volna rá valamit, az alsó sor középsője bár hasznos lehet nem metsző olló, a fölső sor elsője akár jó is lehetne, de a fogása nem olyan jó mint a jobb felsőnek és a pengéje sincs olyan jó szerintem. Így én biztos a jobb felsőt szeretném, az kis ügyes.
Az első metszőollók megjelenésekor az volt az 'igazi' kertészek véleménye (nagyapámnak mondta az apósa), hogy a metszőolló a gyümölcsfa gyilkosa. Az biztos, hogy az egyik oldal mindig roncsolt és nem lehetett vele olyan szép és síma metszlapot vágni, mint a kacorral, de sokkal gyorsabb volt vele a munka. Nyilván ezért győzött!
Én meg pont olyat keresek, amin nincs egykezes retesz. Egy idő után kilazul, és vágás közben is reteszel. Volt egy ollóm, amin a retesz folyton becsípte a kezem. Ha csavarral van rögzítve, nem gond, leszedem, de a szegecseltnél nem olyan egyszerű.
Mondjuk én trehány disznó vagyok, van, hogy reteszelés nélkül is zsebre teszem.
A spirálrugósat pedig nem is szabad reteszelve tárolni, mert hosszas tárolás után soha többet nem nyílik ki. Legalábbis én így jártam.
Az enyémben többek közt azt is szeretem, hogy a retesz úgy van rajta elhelyezve, hogy kézben tartva, hüvelyk ujjal tudom nyitni zárni, szóval egykezes a zárása. Ami azért is jó mert így könnyen zsebre vágom. Mikor pl a málnát tisztítom, egyet vágok, egyet kötök, megint vágok. És mivel nem hegyes, a zsebet sem szúrja ki. ( Ez a zsebrerakás lehet szakmai ártalom, villanyszerelő vagyok és úgy rakov zsebre és veszem elő a fogókat mint a westwrn filmekben a pisztolyt.)
Én ezt a tipust használom, bár nekem is van vagy 5-6 db, de ezt a leggyorsabb megfenni, és elég jól is visz. Volt egy nagyon régi ollóm is, azzal elég nehéz volt főlleg száraz ágat vágni. Egy szonszédom megállapította hogy azért mert rés van rajta, de majd ő megjavítja. Eltörte.
Én egy csontnyelű kedvenc késemet hagytam el tavaly. Szalonáztam vele, aztán másnap hiába nyúltam utána, csak a hült helyét találtam. Többé nem került elő. (Szerintem jó szagú volt és a kutya elcsente majd elásta valahova.) Egy kombináltfogót pedig a kapálógépem talált, 10 évvel a drótkerítés csinálása után.
Azóta tanácsot kértem egy profi kertépítőtől is, aki szintén a Fiskars-t ajánlotta...vettem is 1-2 dolgot és mit mondjak...nem csalódtam :)
Hihetetlen, de még a locsolókannában is tudnak különbségek lenni, ezt sosem gondoltam volna :) Valahogy pont olyan dőlésszögben jön a legtöbb víz, ahol a legkényelmesebb a kéznek...A fejszék is nagyon beváltak, a késekről nem is beszélve :)
