Ha nem lenne tér, nem lennének távolságok sem, és neked sem lenne kiterjedésed, sőt arról is értelmetlen volna vitatkozni, hogy jutsz el egyik helyről a másikra, mert nemcsak hogy mozgás és hely de még tárgyak sem léteznének. Tulajdonképpen nem létezne semmi.
Nyilván nem lehet megfigyelni közvetetten. Sem. És sehogy sem, mert nem létezik.
Meg tudod figyelni közvetetten a matematikai pontot? Létezik a természetben matematikai pont?
Ha létezne meg tudnád figyelni, legalábbis közvetetten. Dehát definíció szerint nem létezik mert a matematikai pont kiterjedése nulla. Nulla egész nulla nulla.
Ezekből a pontokból épül fel az egyenes, a sík vagy a sinusgörbe. Egyik sem létezik, mert matematikai, elvont fogalom. Mint a tér.
Egy nagy tömegű objektum NEMhajlítja meg a teret, mert tér nincs. A fényút görbül. Amikor egy nagyítóval fókuszálod a fényt akkor meghajlik ott a tér? Csak azért mert ott görbe úton halad a fénysugár?
Tehát nincsott egy meggörbült tér ami módosítja a fénysugár haladását. A nyomasztó gravitonra létezik ez a megfigyelés, mert a nagytömegű égitest felé több graviton halad mint amennyi az égitest felől érkezik.
A nyomasztó graviton lefelé nyom téged a Föld felé. Ez a megfigyelés.
Igen? És mit látsz? Látod a teret? Vagy talán látod a téridőt? Melyiket látod, talán a Minkowskit? Nem kevered mondjuk a tornateremmel? Vagy a Széchenyi térrel?
A legjobb esetben is csak fotont tudsz megfigyelni amit bizonyos objektumok bocsátanak ki vagy vernek vissza. Nem tudod megtapogatni a teret, csak objektumokat tudsz érzékelni. Részecskéket vagy tárgyakat. Elvont, matematikai objektumokat nem tudsz megfigyelni, nem tudsz megfigyelni hexaédert vagy egy matematikai pontot.
Meg tudsz figyelni egy hexaéder alakú objektumot, de hexaédert soha.
Meg tudsz figyelni egy pontszerű tárgyat, de matematikai pontot soha.
Meg tudod figyelni a tárgyakat és azok egymáshoz való viszonyát, de a teret soha,
nem tudom érted e amit magyarázok? A tér fogalom csak a fejedben létezik, ráadásul van belőle többféle is (nem a fejedből, a tér fogalomból).
Nem a kísérő szöveget kell kísérletileg ellenőrizni, hanem azt, amit a modell a mérhető eredményekről mond.
Kiszámítják mondjuk a H atom színkép vonalait, megmérik, jó vagy nem jó. Ha jó, akkor tök mindegy mit motyog közben aki számolja.
Te meg ki se tudod számolni, sehogy se. Ezért akit a színképek érdekelnek, ahhoz fordul aki ki tudja számolni, és nem ahhoz aki mondjuk a hamburgerbe pattintott tóruszról tart előadást, de lövése sincs a színkép vonalak frekvenciájáról.
Nincs mit megérteni, hiszen semmit sem mondasz ami fizika lenne. Az számít fizikának ha van modell, amivel számításokat lehet végezni, és ezeket össze lehet vetni kísérletekkel, megfigyelésekkel.
Ezek téged nem érdekelnek, te csak a kísérő szövegre figyelsz a létező modellekben, és azt hiszed ez a fizika.
Ezért nincs semmiféle közös alapod a fizikusokkal.
Amit csinálsz az inkább vallás, meghirdeted hogy így és így van és kész. Mivel semmit se lehet a meghirdetett dologgal csinálni, senkit se érdekel. Legfeljebb jön új ember a fórumon, kérdez néhányat, aztán rájön arra amit írtam és elveszti az érdeklődését.
Jó, melyik megfigyelés egyezik a szingularitással?
Mikor figyelted meg kisérletileg a teret? És a téridőt mikor mutattad ki kisérletileg?
A tudomány vallás. Egyik tudós ezt hiszi a másik meg azt. Melyik a tudósabb?
Vannak olyan tudósok, akik azt hiszik, hogy a nemlétező teret fel lehet fújni.
Meg olyanok akik azt hiszik, hogy a nemlétező téridő valamikor keletkezett.
Meg olyanok akik azt hiszik a Világegyetem a semmiből keletkezett.
Meg, meg, meg..
Nem érted, hogy a számítások nem a téridő görbülését írják le hanem a nyomó gravitáció gradiensét? Próbáld már megérteni, hogy neked NINCSfizikai modell a számításaid mögött. Ez nem szégyen, csak az ha nem vagy hajlandó megérteni.
A számítások megvannak, de azok a látszóvilágot írják le. Ez nagyon hasznos csak nem igaz. Ez egy kulcs, amivel vissza lehet számolni a valóságos eseményekre. A nyomó gravitáció meg lehetőséget ad a relelm egyenleteinek korrigálására és akkor nem ütközöl szingularitásba, mert a nyomó gravitáció határt szab a fekete lyuk belsejében kialakuló nyomásnak, az nem nőhet a végtelenbe, mert nem lehet nagyobb az őt létrehozó nyomóerőnél, ami a DVAG nyomóereje, 1044 Newton.
Az elmélet akkor működik, ha azt alkalmazva a számítás egyezik a megfigyeléssel, kísérlettel.
Igen, természetesen. De megpróbáltad már megérteni amit mondok?
mormota: a kiszámolás és a működés két különböző dolog. A nyomó gravitáció működik. A relelmet meg számolod de a természet ami működik. A relelm szingularitáshoz vezet, ami biztosan nincs a természetben.
Az elmélet akkor működik, ha azt alkalmazva a számítás egyezik a megfigyeléssel, kísérlettel.
Ha nem számolsz semmit csak meghirdeted hogy így és így van, akkor az nem fizikai elmélet hanem vallás.
Definiálni kellene a robbanás és a felfúvódás fogalmát, mert elég közel állnak egymáshoz.
Nem, sajnos. Ég és Föld a különbség. A robbanás egy anyagi objektum szétrepülése ami egy nagy fekete lyuk volt. A kezdősebesség c2, ami a gravitonok sebessége.
A felfúvódás egészen más, egy képzeletbeli, nemlétező téridő, 10-30 sec időtartományba eső tágulása, sohanemlátott, mesébeillő kitalálása, a természettudományok megcsúfolása csak azért, hogy ne kelljen feladni a fénysebesség maximum bugyuta elképzelését. Ugyanis ha nem a téridő metrikát fújod fel akkor előjön a fénysebesség sokszoros túllépése az Univerzumunk hajnalán.
Vagy, ami szintén meglehetősen zavaró: a Világegyetem nem lehet 13 Géves, mert fénysebességű tágulás esetén is legalább kétszer ennyi idő kell, hogy a fénykibocsátó kvazár a robbanás helyéről a fénykibocsátás helyére eljusson, majd pedig a kibocsátott fény idáig a Földig araszoljon.
Rengeteg távoli kvazár vöröseltolódását mérték ki..
Igen, ezek szolgálnak kontrollként ahhoz az egyhez, ami a legtávolabbi és ez az egy alapján godolják, hogy az Univerzum gyorsulva tágul. A sok kvazár messze van ugyan de ezek szolgáltatják az alapvonalat, amihez képest a legtávolabbit megpróbálják elhelyezni. Ennek a legtávolabbinak nagyon nagy a mérési, értelmezési hibája.
Nemcsak a távolságmérés a probléma, hiszen még a host galaxis is alig látszik és a szupernova típusára is csak a galaxis típusából következtetnek, ami azért elég bizonytalan. Ha nem pontos a szpernova besorolás akkor gyökeresen más következtetéseket lehet levonni.
Nem ismert a host galaxist kitöltő anyag/gáz abszorbens mibenléte/mennyisége ami szintén alapvetően befolyásolja a következtetéséket.
A Nature-ben nem olvastad még? Szerinted attól lesz valami igaz vagy sem, hogy a TV híradóban bemondják? Vagy a Science-ben kinyomtatják?
a nyomó gravitációra is csak a saját elméletedet találtam a gugliban..
Igen, ez elég nyomórúságos..
gacsat: A nyomó gravitáció a tágulást fokozná. Nem?
Nem. Mint ahogy a Földön feldobott tárgyat is a Föld felé nyomja. Nem fokozza a tárgy kirepülését a Föld hatóköréből hanem gátolja.
mormota: a kiszámolás és a működés két különböző dolog. A nyomó gravitáció működik. A relelmet meg számolod de a természet ami működik. A relelm szingularitáshoz vezet, ami biztosan nincs a természetben.
A légköri fékezés már párszáz km/sec sebességnél elég kellemetlen, meg nem is elég hatékony, gravitációsan meg legfeljebb csak egy fekete lyuk tudja megállítani.
Igen, a Világegyetem felrobbant és NEMfelfúvódott. Nagy sebességgel robbant fel amit a felkentek felfúvódással szimulálnak. Nem gondolod, hogy azoktól kellene megkérdezni miféle természettudományos végzettségük van akik a nemlétező tér nemlétező metrikáját fújják fel ???
A tágulás lassul, mert a nyomó gravitáció a tágulást fékezi. A sugárzás a végtelenből jön ami az Univerzumon keresztülhaladva némileg elnyelődik, mire átér az Univerzum másik oldalára egy kicsit kisebb erővel nyomja a "szélső" galaxisokat kifelé. Az eredeti, kívülről jövő sugárzás nagyobb, ez nyomja össze az Univerzumot, a tágulás sebessége lassul/fékeződik.
Ennek az ellenkezőjét NEMtapasztalják a tudósok. Ami történt, az egyetlenegy, nagyon távoli szupernova megfigyeléséből levont téves, hibás következtetés. A megfigyelt SN típusa, távolsága, a megfigyelt fény elnyelődési viszonyai, mind hatalmas hibával/bizonytalansággal terheltek.
Ezért állítom, hogy a gyorsuló tágulásért kiosztott Nobel tévedés volt, de legalábbis mindenképpen elhamarkodott. A higgs Nobel is ugyanígy járt, sajnos.
Én arra tippelnék, hogy egy emberes csillagközi utazás túl nehéz, valószínűleg egyszerűbb valami telefax szerű gépet átküldeni, az embernek meg csak a tudatát átfaxolni. Mondjuk érdekes etikai és jogi kérdéseket vet fel.
A megállást mindenképpen be kell tervezni, legalábbis ha emberek mennek oda. Szondával nem feltétlenül, de ha megáll sokkal többet tud megfigyelni.
Még rosszabb a helyzet, ha az emberek haza is akarnak jönni, és nem bíznak abban hogy ott is lehet üzemanyagot szerezni. Akkor négy gyorsító szakasz üzemanyagát kell hurcolni.
Előre bocsájtom, hogy nem piszkálódni akarok, de érdekelne, hogy van-e valamilyen fizikai végzettséged?
Mert ha csak mindenféle cikkből ollózgatsz össze minden marhaságot, az még nem tudomány.
A Világegyetem felrobbanására kitalálni egy új elképzelést ( persze cikkel alátámasztva ), aztán nem volt felfúvódás, a tágulás lassul ( éppen az ellenkezőjét tapasztalják a tudósok ), szóval ezekhez nagy bátorság és főleg nagy önbizalom kell.
Attól, hogy a gravitonpárok sebessége c2, azaz kb 1 millió c. A fénysebességnek semmi köze az utazáshoz, az utazás nem rakétahajtóművel történik hanem a gravitonsugárzás manipulálásával.
Az űrhajó maximális sebessége nem lehet több mint a gravitonok sebessége, a fénynek itt nincs szerepe.
A Világegyetem is így robbant fel, a gravitonok sebességével. Nem volt semmiféle felfúvódás, egy nagysebességű robbanás volt ami azóta is lassul, a nyomógravitáció lassítja. A Nobel tévedés volt.
Ne bolondozz a nyomó gravitációval, hiszen melegszenek a csillagok (meg a Föld is), a probléma nem ott van, hogy nem fékeződik a Föld (fékeződik, hosszútávon, nagyléptékben). A problémát a graviton-barionos anyag kölcsönhatásának mechanizmusa jelenti. Hogyan csinálja?
A csillagok közötti űrutazás során meg is kell állítani az űrhajót, vagy elég ha csak felgyorsítjuk, és repül a végtelenségig? Mert pl egy 100 tonnás űrhajó felgyorsításához fénysebesség közelébe elég 100000 tonna nukleáris üzemanyag, viszont a mehállításhoz is kell ennyi, a 100000 tonna plusz üzemanyag szállításához viszon már 100 millió tonna üzemanyag kell.
Bárcsak ilyen egyszerű lenne a helyzet, de sajnos nem az. Hiába hajtod gravitonokkal az űrhajót, az attól még nem fogja túllépni a fénysebességet. Mitől lépné?
Kösz, hogy alátámasztod amit mondok, csak nem érted.
Az aszteroida egy csomó részecske, ami lassan megy. Lehet vele utazni csak nem érdemes. Villamossal is utazhatsz a csillagok között (mondjuk kilövöd a villamost egy parittyával), de nem gondolom, hogy csillagközi utazáson bárki ezt értené.
A fény, mint részecske sebessége is édeskevés a csillagközi utazáshoz. Akkor mit akarsz egy aszteroidával?
Ha a villamosba beszereled a gravitációs reaktorokat, akkor igen, lehet vele "térugrálni".
Ó, remek. Akkor elmondom, hogyan lehet utazni a csillagok vagy akár a galaxisok között. Féreglyukkal nem, az biztos, mert olyan nincs. Ami van az meg rossz szagú.
Az utazáshoz kell létezzen a természetben egy olyan részecske ami gyorsan megy. Ha ez nincs akkor nem lehet utazni a csillagok között. Sehogy.
De szerencsére itt van a graviton. A graviton párok sebessége c2 (nem igazi!) és hatalmas erővel nyomják az anyagot, a gyorsító erő 1.2 x 1044 Newton (ez tényleg ennyi).
Az utazás ezzel a hihetetlen gyorsító erővel történik, mégpedig úgy, hogy az egyik oldalról érkező sugarakat el kell fókuszálni magunk elől. Ez esetben a hátulról érkező DVAG gravitonsgárzás a testünket meg a hajót ezzel a gigantikus erővel gyorsítja.
Semmi szétlapítás meg palacsitasütés, mert a gyorsulás szabadeséssel történik, a gyorsító erőt nem érzékeled.
A fókuszáló reaktor lehet pl 3 (akár több) szembefordított eszköz egy síkban. A 3 fókuszáló egység egy egyenlő oldalú háromszög csúcsain helyezkedik el és befelé néz a háromszög középpontja felé.
Ha a síkból kifordítjuk a reaktorokat tölcsérszerűen, akkor a tölcsér csőre felől érkező gravitációs sugarak eltérülnek előlünk, ezáltal azok nem nyomnak minket és a hátulról jövő gravitonok akár c2 sebességre gyorsítják a csillagközi rombolónkat. Egy közelebbi csillag tíz perc.
Nincs semmiféle időlassulás, csak gyorsan odaérünk.
Erről azt olvastam, hogy maga a tény nem mond ellent Einstein törvényeinek, tehát megoldható. Ha nem is mostanában.
De arról egyetlen cikk sem szólt, hogyan lehet irányítani ? Végül is nem mindegy hogy hová lyukadunk ki és arról sem olvastam, hogy a visszafelé vezető út az miként fog lezajlani. Mert azért arra is csak szükség lenne.
