„ …..És egyébiránt tessék mindig szem előtt tartani, hogy itten Én vagyok a diktátor, a parancsnokló zsarnok, a terrort foganatosító!
Csak a mihez tartás végett okoskodni itt vagyok ÉN!
Tessék ezt tudomásul venni!
A parancs az parancs! Nincs apelláta!
A gazsula-csicskázat a katona dolga! Értettem?!?
Különben meg vagy megszoksz vagy megszöksz!
Ha valamit elmondok egyszer, nem akarom meghallani, hogy másodgyjára is és még egyszer és megint és mint valami ima-malom sorra csak imádkozzam hozzád! Nem vagyok a JóÉdesAnyukád, hogy rimánkodgyjam neked!
Tessék a kiképzést komolyan venni! Nincs duma, vagy sumák kibújás a parancs alól!
Azért kell alázzalak, hogy álmodban is felébresztve azonnal cselekedd amiket idomítok!
Itten nincs ovi! Nincs tötyölészés és tutujgatás! Civil-bagázs! Értettem?!?
Ha meg volna netán valami, amit nem fog a kis agyad, akkor kérem alásan engedélyt kuncsorogsz, előbb, hogy szabad-e egyáltalában élj, aztán nagyon-nagyon meghunyászkodva és szinte meg is semmisülve, hogy háborgatsz, vagyis nem sunyítva és sunnyogva se, de összeszedve magad és teljes koncentráltságban kinyögöd, hogy mi is a kínod! De csak rövid-tömören! Értettem?!?
Nincs Nekem arra időm, hogy bárkit is pátyolgassak!
Itt kérem komoly munkázás van és semmi kis pisis alűr! Értettem?!?
Na, azért!……”
(....." És meg ne halljam, hogy egyszercsak
..... Értettem?!? nahát akkor! Tessék nem nyápickodni!")
Tehát voljak atyuskád mindenképp?!? Hasítsak szíjjat úgy mondd a hátadból, azaz sodrony-kötél ostor-csapásokkal korbácsoljalak fel bitóra is akár, hogy netán „megboldogulhass”?!?
De komolykábban! Erőszakoskodgyjak, hogy márpediglen az van amit Én akarok?!?
Tessék elolvasni a KAZOHINIA-át! Szathmári Sanyika Remek-Művit máris átpasszolom „priviben”!
De meg ne halljam hogy zúgolódsz!
Azonnal Láss Hozzá, mert kiKérdezem!
És ha nem Értesz valami Kristály Tisztán, akkor tessék mindgyjárt Válasz_Kérdődhetni, mert nem tűröm a szarakodást!
Nem, azt próbálom megtérteni, bár valóban sokat fecsegek, hogy ha kipécézek egy embert, először érdekelni kezd mondjuk, aztán valami közöset érzek, aztán szeretetet, akkor miért vált ez át abba, hogy le akarom gyűrni, és ha ez nem szeretet, hanem birtoklás mondjuk, akkor hogyan találjam meg azt a módot, ahogyan szerethetem, ahogy neki is jó. Miért jó az, ha belemarok? Miközben szeretem is. De azt hiszem egyre jobban megy ez az elengedés. Azzal szembesülök, hogy valami archetipikus figurát akarok látni, aztán a ködön keresztül rémlik, hogy ott van a valódi ember. Ugyanakkor úgy általában van szükségem apai minőségre.
Az apa az, aki szerintem kivezet a gyerekkorból, én szeretnék felnőni, megőrjít ez a kiszolgáltatottság, az, hogy egy anyának akkor is jó vagyok, ha aljasságokat követek el, mert ő mindig megóv a széltől is, ezért nem tudok megerősödni. Nekem egy apa kell, lehet, hogy egy belső apu, ahogyan neked anyud van. Egy férfi, aki kiránt ebből a helyzetből, mert ez az ő dolga. Anyu a biztonság, apu a kaland. És nem szívesen venném, ha anyu aput is akar játszani, mert nem az ő dolga.
Nem hiszem, hogy ilyen pejoratív értelmet kell adni a vallásnak, ha mondjuk beszélsz magadról, a vágyaidról, egy versről, amit szeretsz, az egy hitvallás, az egyéni hitedről, látásmódodról, valahogy így gondoltam. :)
Szia Galambocskám! persze volhat netán, hogy akár "igazad" is volhat, mert Te Bizonyára nem sínylatted annyira Anyud, mint Én még Kicsikébban! Annyi megvonási tünetem volt Őt hiányolva, hogy Bizonyára ezek Értékletetik túlzóan azt az "áldozatosságot" és "kötelesség-szerű törődést", illetve "mártíromságot", hogy "föláldozta" Értünk Öcsivel Életét szinte azzal, hogy inkább Én a nyakába szakadtam úgy mondd és a nyakából messzibbre is Láthattam és Juthattam is talán!
Igaz Nekem is voltak nem csak kamaszka-alűrjeim, hogy "szégyeltem" úgy mondd, hogy nem akadémista Anya! Sőt még Kicsikébben azzal is megbántottam, hogy mért nem a Mari néni az Anyukám, mert Ő legalább érettségizett és nyelveken tud?!?
Vizsont egyzser le is hülyéztem, de mintha Én bántódtam volna meg Jobban, hogy olyan seggnek bizonyultam sajnos dühömban, mint a Vera, aki a féltestvére volt és annyira hatalmaskodóan kiszolgált úrhatnám is, azaz önfejű és fafejű is, hogy mindig hülyézett Bennünket Anyuval, hogy nem öldöklünk az úgy nevezett "érdekeinkért"! Mi inkább Önösek voltunk és nem önzőek, ugye?!?
Szia! Ja, a másik meg, hogy akkor Anyudnak nem Sikerült Tégedet Igazán Jóvá Nevelgetnie, ha felülírják az Ő Jóságát holmi apucik izéi! Tudod a hímeknél van az Odipuszi-komplexus, míg a Nőcikéknél vajon mi volna?!?
Én meg az apuságot keresem, anyuságból kijutott bőven. És meg is találtam azt hiszem, bár kicsit megkínlódott szegényke. Meg nem csak ő van. Távoliak sajnos. Vagy szerencsére.
Üdv és Üdvözülendés az Üdvlészletekkel Kedves Galambocskám!
Köszönöm a Te Köszöntőd is kiVáltképp a Többiek közt!
Nos, mintha tévednél Kedves! – nem „vallás”, hogy Anyuval vagyunk, mert nem kínoznak ezért, hogy vallakodgyjunk, Igaz?!?
Mondtuk már, hogy Exhibicióka inkább! Tudod: a Gyermekiség Fontoskodhatása!
De mintha Galambocskám Neked sajnos mintha nem Lenne eléggé pregnáns Anyuságod!
Kölcsönözhetek még és még?!?
(Ám előbb egy félreÉrtést kéne Tisztázzunk! Mintha az állítanád, hogy mindenképp kell valakitől, vagy valakiktől függjünk, ugye?!? Igen ilyen Addiktológiácska Anyu mellett a Létezés is! De mintha Te Galambocskám valami másokról szólnál! Bővebben is kiFejtenéd?!?)
Szóval akkor Anya és a Többi Nőcike is, hogy miképp is Segíthetnek vajon?!?
Vannak persze még Mű-Remekeim ilyesmiket Illusztrálhatni még és még, de azok Word.doc-file-okban vannak és nagyon nagy méretűek és aligha Tudnám közvetlen átküldözni egyszeriben „priviben” úgy mondd, ha csak nem citromail órisá file-okban! Küldgyjem?!?
Akkor további Minden Jókat Neked is Galambocskám és Bocs-Bocsika, ha netán még egyelőre csak össezzavarnálak !
Azt hiszem, értem, ez a te vallásod, ami kereteket ad neked, és ezen belül szabadon mozoghatsz, ha meg túlmennél, akkor ott van anyu, aki visszafordít.
Először is Boldogságosabbaknál is Boldogságosabbságos Újabb Éveket!
Üdv és Üdvözülendés az Üdvlészletekkel!
Kedves Galamocskám!
Nagyon Örülők, sőt egynesen Repesek az Erényes Víg kedélytől, illetve Tőled, hogy Válasz-Kérdődhetel Te is!
Tehát azt Firtatod, hogy mért Anyu szinte a MInden?!?
Pontosabban talán elnézted, hogy Anyuval Mi Kölcsön-hatásban vagyunk és nem hierarchizáltságban!
Noha Én Állandóan Vele Kommunikálok főképp Terápiásan, de MI nem utasítgatuk egymást semmire se!
ha Közösen felIsmerhetünk sok-sok Dolgokat Igaznak Szépnek és Jónak, akkor együtt gyakoroljuk be, hogy ne hibázzunk velük, ne csináljunk selejtet, illetve ha mégis, hogy akkor kiJavíthassuk azaz selejtetlenítgessük Egymás VIgyázva!
De hogy akkor Én mért Beszélek Folyton olyanokat, hogy a Gyermekded Ihlődhett Diktál és Én igyekszem Optimálisan lejegyedzkedhetni és MIndőnknek Segítetni, hogy mielőbb fel is Érhessük Ésszel és azok Tanulságaival Tervezgethetsünk Objektiválgathatni is a Boldogságok-Csúcsozatos Harmóniákat?!?
És ebben Anyu mindig Segít?!? Igen, mert Ő is Üttörőcske Pajtáska Velünk, akiknek az a 12 pontunk egyike, hogy ahol Segíthetünk:TUDUNK!
Te hát nem mondgyja meg mint valamiféle faszi istenség monoteikum, hogy mi volna "jobb" szerinte bárkiknek is ahelyett, amiket az Ön- Köz-Becses, Ön- és Köz-Tudatoska Ön- és Köz-korlátodzkodásban felIsmerhetünk Tuttikat, annélkül persze, hogy egyben korlátoltak is volnánk?!?
Nem! Anya állandóan Kommunikálgat Velünk, hogy vajon Jól Gondoljuk-e Együtt is akár Hallucinálódhatva Jónak azokat a Tapasztalatainkat, amiket Alkotgatunk Jóvá?!?
És persze, hogy bizonytalankák is vagyunk mert többnyire előszörre csináljuk a Létet és nem mellesleg sajnos tudatlanság-tébolyban is szenvedünk! Viszont javíthatunk is ezen, ahogyan azon is, hogy feledékeny és torzítós agyunkat is FEjlesszük, hogy egyszercsak csakugyan Békülhessenek Közzé a megannyi Tudásaink is!
Tehát Anya Kommunjéből bujtunk elő és Szeretnénk Optimalizálni is a Létet is a Föld-Gaia-Világlódhatácskán is, hogy fogadhassa Gyermekeket immár Készen Épenn éppen is oly Világlódhatácska, Akibe Érdemes is Gyermeknek Szülődhetnie, hogy aztán Velünk Szülődgethesse Élve folyton Újjá s Újjá Magát Memorizálgatva is akár!
Ilyemikhez Jó az Anyu nagyon, ugye?!?
És ezért Lettek ilyes Művek is Hozzá-Hozzánk-Hozzám is Éríntkezve!
De sajnos a YouTube-ról már sokat nem foglalhatok ide, mert kitagadtak, hogy ne "kalózkodgyjam" úgy mondd, még véletlenke se!
Tehát Kedves Galambocskám és a Többiek is, egyelőre ennyi most épp Intonációka, hogy magyarázgathassam tovább s tovább annak szükségességét hogy mért is kell Anya annyira!
A Válasz-Kérdődéseket meg Tudgyjátok hogy mennyire is várom el még és még, Igaz?!?
Köszi és Minden Jókat továbbra is! Melódzkodom Én is serényen!
A férfi is mintha csücsürítene Gyógy-Puszikákat, csak a bajsza konyulásával azonnal vissza is vonja többnyire!
Illetve ez valami apokrif volhat, mert ugyan Derű-je mintha volna és szugerálna is valamiket, de mintha egyet Humora volna csak, azaz az, hogy a polácsot nem rejtik a nyoszolya alá, hanem Egymásnak tartják a felek!
Az Én Képem meg annak Kétsége inkább, hogy vajon tudatlanság-tébolyomban hogyan is ne tévesszek és tévesztsek meg senkiket se?!?
A férfi állítólag a Tuttik Teljes Tudatában van, de mégis hiszemkedésekre uszít, ahelyett, hogy Bizonyosságokat adna, de azokat nem is venné azonnal vissza a másik mancsával, ugye?!? Tehát ő nem bizonygat Gyermeki Foöntoskodással, hogy BIzonyulódhassék egyáltalában bármely Bizonyság, illetve ha Lehet Bizonyítani bármiket is, hogy akkor akkor se "hiszi el" úgy mondd, ha nem is "hit"-Kérdése semmi sem, hanem Biztonsággal Bizván a Bizalmakban Bizonyulódhat is a Biztatás, hogy Legyetek Jóak Gyerekek azért mégiscsak, bár csábíthatnak össze-vissza hallomásokból hiszemkedő vallásoskodóak is, akik mivel kínlódnak folyvást, hát ezért paranoiállatkodhatják, hogy nekikéjük vallaniuk kell!
Viszont a Mi Exhibiciókánk Pityukám őnekik illetlen és megvetendő -- mert szerintük a Gyermeknek kuss!
Hiába is szól az "ige", hogy ne botránkoztatsanak, "el sem hiszik" úgy mondd, hogy valakiknek egyáltalába Fontos Lehet, hogy a Gyermekek miket is Látnak és miket sajnos nem, illetve hogy vajon Jól Látnak-e, meg hogy ha valamiket nem is akarnak Látni sem, hogy akkor mért vannak az Üttörőcske Pajtáskákkal, akik mindent Tudni akarnak ám azért minden szart mégsem?!? -- illetve nem annyira a"láthatatlanokat" akanák kilesni, miképp József Attilácska is Int, hogy a "titkokat ne lesd meg, ne csatlakozz a hadhoz!".....
Tehát a Gyermeknek mindig ott a bizonytalankodás is, hogy vajon Tudgyja-e már a Tuttikat eléggé Jól ahhoz, hogy sose voljék selejtes?!? Illetve ha netán véletlen visszamaradna abban, hogy akkor meg mielőbb selejtetlenítse Magát!
Felejtsd el. :) néha nem bírom megállni. Annyira gondolok csak, hogy vsz más az alapotok, és ezért értelmeztek különbözőképpen.
Az ő képein szorosra zárt, vagy vékony ajkak vannak, ez talán a zárkózottság, illetve annak a jele, hogy tartalékolni szeretné az energiáit, amiből kevés van, vagy nem tudja, honnan és hogyan szabadítsa fel, vagy egy titok, amit nem szeretne elárulni önmagának vagy/és másoknak. Koncentráltság.
Tudod, Ovista nem veszekszik, nem kiabál, nem káromkodik, valahol le kell eresztenie a fáradt gőzt! Bármennyire ágálsz is a képei ellen, a rondaságukkal együtt, szerintem nagyon jó ábrák!
Érzem a különbséget... de ő csak azt adhatja, ami benne van. Benne látok egy adag skorpióságot, benned meg egy nyilast, aki ezektől el akar távolodni. Vagyis egy olyan embert, akinek a mocsár mélyén kell keresnie a kincset, és valakit, akinek egy hegyi patakban (vagy mit mondjak). Te iszonyodsz attól, hogy elmerülj a mocsárban, ő meg nem érti, mit keresne a patakban, hogyan kerülne oda.
Azt hiszem, értem. Szóval, mint érzékeny ember, aki nem volt biztonságban, szüksége van egy biztos pontra, különben nagyon fájna neki az élet. Meg belegondolva a legtöbb embernek vannak bogarai. Most nem tudom, miért ez jut eszembe, de a Nacsa Olivér mondta egy interjúban, hogy ő amíg a fürdőkádban van, úgy érzi, muszáj lelocsolnia a kéd szélén lévő tárgyakat (valami rémlik nekem is gyerekkoromból:). Ez most egy alacsonyabb szint, de itt vannak pl. az idetévedő keresztényeink is, nekik a vallás nyújtja a biztonságot. Nekem is egyébként... pl. szükségem van Jézuskára a jászolban, csordapásztorokra meg napkeleti bölcsekre Karácsonykor. (bár nem tartom magam kereszténynek)
Nagyon boldog új évet kívánok mindnyájatoknak, drága Isti magunkank pedig több balatoni utat, gyönyörű fényképeket és eredményes segítéseket mindazokért, akik egykor velünk voltak de ma már tébolyuk miatt egyelőre nem lehetnek itt.
Legyen az új év még jobb, még szebb, még örömtelibb mindnyájatoknak és neked is Isti!
Csak egy kicsit kotyogok bele, majd úgyis leírja az igazságát, de mint kívülálló jó ismerős, én úgy látom, az egyedüli biztos pont az életében.
Ő volt az, aki megértette, akire számíthatott, aki vigyázott rá, aki emberszámba vette! stb.
És mint gyermeki léleknek első az anyu!
Anyu= anyu!
Vele beszéli meg a dolgait, ha terápiázik, egyébként nem, a mindennapi életben ugyan olyan mint bármelyik jól szituált ember. Udvarias, intelligens, szórakoztató társaság, és a beszéd stílusa is rendben van!
Ha nem tudod, nem gondolod, hogy beteg.
A terápia közben nem tudom mi történik, hogy kicsit körülményes, és a stílusa is nagyon egyedi!
Én arra vagyok kíváncsi, hogy miért Anyu legyen az, aki megmondja nekem, mi a jó? Illetve, ki az az Anyu pontosan? Ő a belső hang? Miért pont anyu? Miért mindig egy közvetítőn keresztül kéne tudni, mi a jó? Nincs ott a bizonytalanság, hogy nem a saját bőrödön érzed, milyen a jó és a rossz? vagy úgy érzed, túlzottan is megtapasztaltad?