""szerencsére a tervek szerint lesz a fatetőn kötőgerenda, így ez a vízszintes erő nem nagy."
A szarufákban . A térdfalban is csökken az erő. De a szélből vízszintes erő (is) keletkezik és odébb akarja tólni a tetőt. Na ennek a vízszintes erőnek a térdfal tart ellent. Alaptétel, hogy a külső erőknek a külső erőkkel a belső erőknek a belső erőkkel egyensúlyban kell lenniük, különben mozgás van. Pl. a gerenda ha ráállok lehajlik. A gerenda két végén a úlyomból támaszerő lesz, amiknek az összege megeggyezik a súlyommal. Attól, hogy ráállok a gerenda meghajlik, Keletkezik benne húzás és nyomás. Ezeknek is egyensúlyban kell lenniük egymással is, meg a támaszerőkkel is. Kicsit egyszerűsítve.
"meglévő épület átalakítása szinte mindig szívás, mert nem tudod, h régen mit tákoltak össze és mi volt szabályos. ennek ellenére az én nyűgöm az új építésnek ez a része (független a meglévőtől)"
Igen, ezt egész az elején megértettem, amikor nehezebb volt tervezőt/statikust találni de kivitelezőknél is van ilyen jelenség. Szerencsére viszont ez nem olyan nagy munka, akinek sok embere van, annak tölteléknek jó, hogy kitöltse jobban az emberek idejét, ha valahol máshol valami miatt szünet van. Illetve azóta megtanultam, hogy mire kell ilyen esetben figyelni. Szerencsére a kivitelező is rugalmas, mert voltak nem várt dolgok, mikor lebontották a tetőt és a statikustól is kapok segítséget. Aki meglévő épületet módosít, annak mindenképpen tanácsolt, hogy számítson arra, hogy lesznek meglepetések.
"szerencsére a tervek szerint lesz a fatetőn kötőgerenda, így ez a vízszintes erő nem nagy."
Kötőgerenda? Az nem alul szokott lenni? Nekem max fogópárok lesznek. Most pánikoltatni akarsz, hogy nekem nincs is kötőgerendám????? :-)
"Akkor szerinted esélyes, hogy a ház méretét tekintve túl lett biztosítva a pillérek száma?"
van statikusa a háznak, igy nem mondok semmit, de az elmondottaidból kiindulva (ami statikus szemmel mindig "laikus"), nem egyértelmű, h mi tartja a térdfalat. ránézésre elég lehet az oromfali bekötések is, ha az új koszorú vizszintes terhelésre van vasalva.
az én gondom (ami az enyém, és nem kell h pánikolj tőle :) az, hogy az ereszvonal közepénél lévő pillérek is kapnak vizszintes kiborító erőt, de ott nincs semmi a födém magasságában, ami a G gerendák irányába vagy az alsó fal felé felvenné azt a nyomatékot.
szerencsére a tervek szerint lesz a fatetőn kötőgerenda, így ez a vízszintes erő nem nagy.
meglévő épület átalakítása szinte mindig szívás, mert nem tudod, h régen mit tákoltak össze és mi volt szabályos. ennek ellenére az én nyűgöm az új építésnek ez a része (független a meglévőtől)
"persze ha kicsi a ház, és a térdfalak teljesen körbemennek az oromfalak oldalán és ott fel tudják venni a víszintes szétnyomó erőt húzással, akkor mindegy, de ebben az esetben az ereszvonal menti térdfalpillérek feleslegesnek tűnnek."
Akkor szerinted esélyes, hogy a ház méretét tekintve túl lett biztosítva a pillérek száma? Fenntartva, hogy nyilván nem láttad a helyszínt, de érdekelne, hogy ez akkor esélyesnek tűnik?
"a nyitott terasz - előtér közti külső mini pillér a leggyengébb pontja az épületnek. ne engedd megvésni az elektromosnak/gépésznek/ablakosnak"
Semmilyen pillérbe, koszorúba nem fogok beleengedni vésni, nem fog semelyikben semmilyen vezeték vagy cső menni. A fűtéscsövek, villany is úgy lesz, hogy nem megy semmi koszorúban vagy ilyesmiben.
Viszont az erkélyablakot meg a könnyűszerkezetes részt a nyitott terasz fölött gondolom csak bele kell csavarozni a koszorúba, pillérbe, nem? Ha nem csavarozhat bele, akkor mihez erősítsen? :-)
"az is lehet h eredetileg fafödémre tervezték, belső tartófalakkal (fának sok a 6m fesztáv), aztán egy kommunista szombaton leesett a ház előtt pár G gerenda"
Végül is lehet, akkoriban másképp mentek a dolgok. Bár az idős szomszéd néni annyit mondott, hogy a betont nem sajnálták sehova, mert valahonnan tudtak szerezni dögivel. Hogy igaz-e, nem tudom, mert eddig nem vettem észre semmi extra betont. Az alap fel lett tárva, asszem simán 60 centi vagy mekkora mélységű volt az meg tudtommal nem extra.
az is lehet h eredetileg fafödémre tervezték, belső tartófalakkal (fának sok a 6m fesztáv), aztán egy kommunista szombaton leesett a ház előtt pár G gerenda :) de akkor már kész volt a belső falazás.
a nyitott terasz - előtér közti külső mini pillér a leggyengébb pontja az épületnek. ne engedd megvésni az elektromosnak/gépésznek/ablakosnak.
visszanézve a képeidet: a lépcsőnél félig kivágott gerenda úgy életveszélyes. illett volna alátámasztani, vagy egy ütemben kivágni
"keress rá a fentrol.hu -n, hátha létszik valami a múltból"
WOW!!!!!!!!!!! KÖSZ!!!!!!!!!!!!!
1973-as fényképen rajta van az épület és ugyanilyen alakja van!!! 1966-os képen nincs rajta. És ráadásul ezek teljesen vállalható minőségű képek, jól felismerhető rajta.
"a terv alapján nem lehet h egy régi épület volt valamikor 30-40éve bővítve? belülre nem volt szokás sosem vastag válaszfalat építeni."
Nem később lett bővítve és ez biztos.
Az a vastag fal volt az épület külső fala régen, előtte pedig egy fedett veranda volt. Egyértelműen látszott, hogy az volt a külső fal, mert olyan ablak volt rajta, amit 30-40 éve kívülre raktak (kétszárnyú kétszer egyrétegű). Látszott, hogy aztán később valamikor beépítették azt a verandát és raktak oda egy ajtót és egy ablakot.
A jobb és baloldali hosszú falon egyértelműen látszik, hogy nem később épült hozzá ez a rész, a meglévő régi koszorú is ugyanolyan, nincs benne semmi törés vagy ilyesmi, teljesen ugyanolyan, és a ház vakolata sem szakadt meg, pedig kb a 30-40 éve divatos volt, amit nehéz csinálni és azóta már talán nem is ért hozzá senki, hogy olyat csináljon és a tetőn is egyértelműen látszott, ha felmentünk a padlásra, hogy az nem utólag épült, hanem eredetileg is így volt, minden szarufa ugyanolyan volt, a villanyóra helyzete és az áram bevezetés alapján is egyértelmű, hogy az épület így épült, ahogy most van, a téglák is mindenhol ugyanolyanok, az aljzat is mindenhol egységes stb stb.
A képen jelöltem,hogy melyik fal lett már kivéve. A statikus ezt megnézte előtte, azt mondta, hogy nem teherhordó fal, le is van írva és a kivétel után egyértelműen látszott, hogy nem az volt, mert betontálcák voltak fölötte.
"A házon belül kb középen a hosszanti vonalban van egy vastag teherhordó fal, ha jól értem azzal már végképp tuti a helyzet."
az semmit nem segít be sem a meglévő, sem a tervezett épületbe. a terv alapján nem lehet h egy régi épület volt valamikor 30-40éve bővítve? belülre nem volt szokás sosem vastag válaszfalat építeni.
80-as évektől szinte mindenhol E-gerendát használtak.
keress rá a fentrol.hu -n, hátha létszik valami a múltból
"persze ha kicsi a ház, és a térdfalak teljesen körbemennek az oromfalak oldalán és ott fel tudják venni a víszintes szétnyomó erőt húzással, akkor mindegy, de ebben az esetben az ereszvonal menti térdfalpillérek feleslegesnek tűnnek."
Mármint lehet, hogy túl van tervezve az épület kb 6*10 méteres méretéhez, túl sok pillér van? Megmondom őszintén, nem bánnám, ha így lenne, inkább így, mint alultervezve, hogy összedőljön :-)
"Utána számoltam egy gyors megközelítéssel, tényleg elbírja a gyengébbik is, de azért olyan sok tartalék nem nagyon lehet benne."
A házon belül kb középen a hosszanti vonalban van egy vastag teherhordó fal, ha jól értem azzal már végképp tuti a helyzet. A statikus azt mondta és ez a tervben benne is van, hogy ahol az erkélyajtó lesz, ott az oromfal a koszorú fölött csak könnyűszerkezet lehet (fából). Lehet hogy azért, mert ott már nincs belső vastag fal, alatta a bejárati ajtó van és egy vékony fal. A másik oldalon ytong lesz a tetőtéri oromfal.
Az erkély konzolos lesz? A fa az könnyű, ez igaz, de az ekély terhelése 300kg (3kN)/m2. Ha csak a falhoz lesz srófolva akkor csak kis kinyúlás mellett van esély, hogy a helyén marad. Ha elöl oszlop van akkor jóval nagyobb a teherbírása.
Erkély fából lesz, alá lesz támasztva a házhoz csak annyi érintkezési pontja lesz, hogy pár helyen a falhoz lesz erősítve. Nem akartunk vasbeton erkélyt, macera és bevezeti a hideget is. Tudom, hogy meg lehet oldani, hogy kevésbé
Amikor a mostani terveket csinálták, próbáltuk lekérni az eredetieket, ami alapján épült, kaptunk is helyrajzi szám alapján, de érdekes módon egy másik címét kaptuk meg és aztán megkérdeztük és mondták, hogy csak az van, szóval nem tudom pontosan, mikor épült.
Harminc évesnél biztosan régibb, kivéve ha valahol rejtegették addig a GM gerendákat. Érzésből legalább 40 éves. Meg lehet nézni a BVM katalógusban, hogy GM gerendát mikor gyártottak utoljára. A '70-es évek közepén még volt.Nekem úgy dereng, hogy a '80-as években már nem láttam.
6m fesztávra GM gerendából kétféle teherbírású van. Ahogy én ismerem az átlagember gondolkodását valószínű, hogy a gyengébbik van beépítve. Utána számoltam egy gyors megközelítéssel, tényleg elbírja a gyengébbik is, de azért olyan sok tartalék nem nagyon lehet benne. Az erősebbikkel jobb a helyzet. Kívülről egyforma a két fajta gerenda. Csak a vasalásban van különbség.
a tervezett koszorú-felső pillér a terv szerint nyomatékbíró lesz, de:
nagyon hiányzik nekem a térdfal pillér nyomatékbíró bekötése a födém síkjába. (a 6cm felbeton lófing, főleg erre tervezett vasalás nélkül)
persze ha kicsi a ház, és a térdfalak teljesen körbemennek az oromfalak oldalán és ott fel tudják venni a víszintes szétnyomó erőt húzással, akkor mindegy, de ebben az esetben az ereszvonal menti térdfalpillérek feleslegesnek tűnnek.
"ja, én azt hittem h előregyártott vb. gerendás födémed van, köztük előregyárott tálcával."
A statikai leírásban ez van:
"Jelenleg a földszint felett ~6,0m–es fesztávval „GM” vasbeton gerendás „BH” tálcabetétes födém van, melyben a gerendák ~100cm-enként helyezkednek el egymástól. A „GM” gerendák teherbírása a megnövekedett terheket nagy biztonsággal el tudja viselni."
Konkrétan pedig így néz ki a gerenda (ezt a gerendát el kellett vágni és ki kellett szedni a födémből, mert itt lesz a lépcsőfeljáró):
ja, én azt hittem h előregyártott vb. gerendás födémed van, köztük előregyárott tálcával.
de neked a kép alapján monolit vasbeton födémed van, felülbordákkal? jól látom?
"Mennyivel egyszerűbb volt régen, amikor önhordó tetőket készítettek"
pont te vagy az akinek ez nem volt jó, és beépített tetőt építész, kiemelt térdfallal :)
csak a kiemelt térdfal miatt kell a lekötött vasbeton pillér és a térdfal tetején az új koszorú.
régen ezt csak tisztán fából is meg tudták oldani, de ma már az állószékek vagy az alsó kötőgerendák sem elfogadottak, mert zavarja a belső tér szabad kialakítását.
ha érdekel, keress rá googoliban: fedélszék, fa tetők
én magamnak mini méretben (5,5m fesztáv) tisztán fa térdfalasat építettem két állószékkel (ill. a térdfalakkal együtt 4 állószékkel) a nyaralóra, mert így nem kellet engedélyezési/bejelentési tervet sem csinálnom (nincs monolit tartószerkezet benne)
Ahogy Jenő jól leírta, az egész elképzelés hülyeség és kivitelezhetetlen.
A statikus kezdő... nekem van két fiatal mérnököm a cégnél, halvány gőzük nincs a szakmáról, csak papírokat tanultak meg gyártani és kiszámolni a munkamennyiséget az elvégzett munkáknál. Majd 10 év múlva lesz.
Ki kell önteni egy koszorút a régire, de le kell tűskézni 70cm kiosztással fi16 vasbeton pipákkal a tartófalakra, átfúrva a régi koszorúkon, legalább 60cm mélyen, beragasztva Hilti vagy Fischer pasztával. A koszorú vasalása 4x fi 14 parabolikus- 8-as kengyelek 15 cm-ként (C25 beton, gyári), ezzel össze kell kötni a kereszt tartófalakkal is. Oszlopokat a sarkokra, sarokmerevítő pipákkal, ha van olyan térdfal sík is, ami több mind 3.5 méter a keresztbe készített koszorúk között, akkor oda is kell szerelni oszlopot. Oszlop vasalás fi14. Az indítás pipázva, plusz a sarokmerevítések rákötve. Az új koszorút vízszintesen kell kiönteni, be kell zsaluzni és a meg kell emelni a koszorú vasalását, azaz alá be kell illeszteni egy 8-os hegesztett halót U alakba meghajlítva. Azt rá kell kötni a koszorú vasalására, a megkötött koszorú beemelésénél. Tudják a kőművesek, hogy kell ezt kivitelezni.
Az új koszorú és a térfal koszorúja is 25 cm magas, a kengyel 20cmx a fal vastagság, mínusz 5 cm. Nehogy már betonból színeltessenek veled ki egy gerendás födémet.
Térdfal, rá koszorú, fi 12, a sarkok itt is megerősítve az oszlopoknál, lefele is.
A födémre készíts egy könnyű rétegrendet, a polisztirolt hálózd le húzd ki síkra ragasztóval (EPS 120-as kiszínteled a födémet, majd arra jön 5 cm XPS vagy a legsűrűbb födémbe való kőzetgyapott, a szereléseket szereld az EPS-be). Erre jön két réteg szárazpadló lap, a legolcsóbb két réteg 12-es OSB kötésben, a mosdónál vízálló szálerősített lap, az is kötésbe két rétegbe, az alsót a szélein rá kell ragasztani a lehálózott szigetelésre, a másodikat le kell csavarozni az elsőre. Erre lehet falakat építeni gipszkartonból.
A födém finesze úszó, ne érjen sehol hozzá a betonkoszorúkhoz, a polisztiról sem. A tetőt építsék meg a könnyűfödém kivitelezése előtt, le lehet burkolni OSB-vel, aztán felhasználni a födém rétegrendjének kivitelezésénél.
Annyira nem értesz hozzá, hogy muszáj alkalmazz egy jó műszaki ellenőrt. Ha van, keress jobbat.
"Ha az oszlopok be vannak kötve rendesen a meglévő koszorúba"
Igen, be vannak kötve.
"Kéretik figyelembe venni, hogy saját szememmel nem látom/láttam sem a házat, sem a terveket. Csak elmondás alapján szólok hozzá."
Persze, világos. De mondom, holnap megkérdezem a statikust. Meg a beton öntésről is, mert ő egyértelműen azt írta a leírásban, hogy egyszerre kell az egészet kiönteni és a kivitelező is így tervezi majd jelenleg.
Egyébként így néz ki a régi gerenda a régi koszorúban:
Mennyivel egyszerűbb volt régen, amikor önhordó tetőket készítettek... :-)
Igen, ami nem I. fesz. állapotban van az reped. Ivóvizes medencénél 0,2 mm széles megengedett volt amíg a vízügynél dolgoztam. Már régóta nem ott dolgozom, a mostani repedéstágasság nem izgatott, de gondolom hasonló.
Ha az oszlopok be vannak kötve rendesen a meglévő koszorúba akkor a meglévő gerendák (ha be vannak kötve)ősszetartják a két szemben levő koszorút. Ebben az esetben a felbetonnak statikai szerepe csak annyi, hogy teher. A régi vb. gerendák nem engedik szétcsúszni a tetőt.
Kéretik figyelembe venni, hogy saját szememmel nem látom/láttam sem a házat, sem a terveket. Csak elmondás alapján szólok hozzá.
"Minden esetre az oszlop repedését nem fogod látni mert a padló takarni fogja."
Több hónap lesz, míg a betonnal való kiöntés után erre bármi padló kerül. Majd megnéztem, hogy lesz-e repedés. De ha jól értem, most te azt mondod, hogy minden esetben lesz egy kis repedés, minden épületnél?
"Az oszlopot vagy az új felbetonba vagy a meglévő koszorúba kell sarokmereven bekötni."
Aki kint volt a vasalást ellenőrizni, az átnézte ezeket, nem jelzett ilyen problémát, gondolom, akkor ez jó.
"Ha nincs az oszlopvasalás bekötve vagy az új felbetonba vagy a meglévő koszorúba akkor a (vas)beton oszlopnak értelme nincs"
Nekem az oszlopvasalás be van kötve a meglévő, régi koszorúba ÉS ahogy a statikus tervében van be lesz horgonyozva, kötve a betonhálóba. Bár szerintem a betonhálóba bekötés sokat nem hiszem, hogy ér, mert ez a vashálós felbeton a pillér alján van (a pillér alja egy szintben van kb a felbeton vashálójával, ha lesz forgatónyomaték, akkor nyilván nem az fogja meg).
"Ha a födém betonozása sikerül normálisan úgy, hogy egyszerre lesz betonozva a RÁ KERÜLŐ oszloppal akkor a kiviteleződ egy varázsló. Az oszlop betonja ki fog dagadni/folyni alul"
Erről holnap megkérdezem a statikust, mert ez nekem is gyanús.
"Az új vb. felbeton fogja (legalább is kéne) összetartani a házat. "
Biztos? Eddig is volt a épületen nyeregtető a régi koszorú vonalában. és nem volt felbeton, csak körbe koszorú és a régi gerendák voltak berakva a koszorúba (nem tudom, hogy azokat ilyenkor valahogy bekötötték-e).
Most annyi fog történni, hogy a felbeton a meglévő gerendákon lesz és 50 centivel feljebb lesz egy új koszorú pillérekkel. Ha a tető miatt le akar borulni a pillér, azt az alján nem hiszem, hogy fogni fogja a betonháló. De ismétlem, csak egy hozzá nem értő ember vagyok.
"Ha az új felbetonba nincs sarokmereven bekötve az oszlop akkor szart se ér. "
Holnap megkérdezem a statikust, hogy az a felbeton játszik-e szerepet a ház stabilitásának biztosításában
Az oszlop alul el fog válni a födémtől MINDENKÉPPEN a hajlításból keletkező húzás miatt. A magasépítési szerkezeteket (lakóház is) III. feszültségi állapotban számolják. Csak az I. feszültségi állapotban dolgozó beton nem repedne meg, de az is csak akkor ha egyszerre öntik a szerkezetet. Ha nem egyszerre öntik akkor nem köt össze. Itt a sok-sok hajlítás miatt biztosan megreped még akkor is ha össze van vasalva. De legalább nem dől ki. Nagyon. Ezeket a kivitelezőnek is tudnia kell ha nem kezdő vagy hülye. Minden esetre az oszlop repedését nem fogod látni mert a padló takarni fogja. Vagy már messze jár.
Tudom javasolni, hogy a kivitelező betonozza be a födémet, utána néhány nappal falazza föl a térdfalat és utána betonozza csak az oszlopokat. Így időben kevésbé lesz hosszabb és nem lesz (annyira) gyatra. A térdfal oszlopait és a térdfalra (RÁ) kerülő koszorút lehet, sőt célszerű egyszerre betonozni. Az oszlop vasalását be kell kötni (rendesen!) a fölső koszorúba is.
Az oszlopot vagy az új felbetonba vagy a meglévő koszorúba kell sarokmereven bekötni. Ha ez nem teljesül a szél kiboríthatja az oszlopot aminek az a feladata, hogy megtartsa a téglafalat. Ha az oszlop nincs bekötve akkor ugyan úgy működik mint egy tégla, csak kicsit nagyobb. Ha nincs az oszlopvasalás bekötve vagy az új felbetonba vagy a meglévő koszorúba akkor a (vas)beton oszlopnak értelme nincs. Ha a födém betonozása sikerül normálisan úgy, hogy egyszerre lesz betonozva a RÁ KERÜLŐ oszloppal akkor a kiviteleződ egy varázsló. Az oszlop betonja ki fog dagadni/folyni alul, ezt le fogja vésni? Ha egy alul nyitott csőbe mézet töltök alul ki akar folyni. Ki is fog. Kétségtelenül így hamarabb végezhet a munkával, a többi meg nem az ő gondja lesz. (hullámos, nem vízszintes födém) A statikusodnak ezeket tudnia kéne ha nem kezdő.
Az új vb. felbeton fogja (legalább is kéne) összetartani a házat. A koszorú vasalás az gyenge, nem méretezett, 3-4m-nél nagyobb hosszban nem képes rendesen összefogni a szemben lévő falakat. Ha 3-4m-ként van egy koszorú ami összeköti a szemben lévő falakat ÉS a két koszorú sarokmereven van összevasalva akkor nem igazán izgalmas az oszlopok bekötése. De nem szokott sarokmerev lenni a vasalás.
A kétágú létrán is azért van a madzag, hogy a két ág szét ne csússzon. A tető kap szívó és nyomóerőt széliránytól függően, ez idő kérdése, hogy elindítsa kifelé a talpszelement . Mert szétrázza megbízhatóan. Ha az új felbetonba nincs sarokmereven bekötve az oszlop akkor szart se ér.
Nekem az 1-es változat van a tervben. A a leírás és a képek szerint gerenda közök közé kell lépésálló hungarocell vagy könnyűbeton a meglévő gerenda tetejének síkjáig és e fölé 2 cm XPS végig a födém felületén, ami lefedi a meglévő gerendát is. Tehát ez a most rakandó vashálós födém beton a terv szerint fizikailag nem érintkezik a meglévő gerendával.
Gondolom, a 2cm XPS az hangszigetelés miatt van.
Közben felhívtam a kivitelezőt, azt mondta, hogy a zsaluk alja úgy lesz megcsinálva, hogy nem lesz rés a hálós beton és a pillérek betonja között. Ahogy írtam, a statikus leírása alapján egyszerre kell csinálni a kettő betonozást és a kiírás szerint a beton típusa is ugyanaz a kettőnek. Azt mondta még a kivitelező, hogy be lesz horgonyozva a vasháló a pillérekhez, ne aggódjak. Mondjuk azt nem tudom, hogyha egyszerre betonozzák akkor hogy nem fog kifolyni lent a beton a pillérből a hálós födém betonra a zsalu alján a résen, de remélem, tudja a kivitelező, mit csinál és csak túlaggódom a dolgokat :-)
"2) az új felbeton csak egy aljzatbeton (nem tartószerkezet), akkor azt csak a térdalak megépítése után kell megcsinálni és független a ház tartószerkezetétől. de akkor nem is kell/lehet bekötni a pillérbe/koszorúba. Ekkor először a koszorúra épített pilléreket zsaluzzák/betonozzák. aztán közéfalaznak és csak a zsalubontások után épül az aljzatbeton. de szerintem itt nem ez averzió van tervezve."
Na majd holnap megkérdezem a statikust. Mert nálam az van, hogy bele van írva a statikai tervbe, hogy
"Betonozás előtt a statikus terv szerinti vasakat el kell helyezni, azok helyzetét ellenőrizni kell. A felbeton középvonalában hegesztett háló vagy keresztvasalás elhelyezését ajánljuk. A vasaknak át kell mennie a harántfalak felett, és végeiket be kell a koszorúba horgonyozni. Hegesztett háló alkalmazása esetén legalább egy keresztszálnak a koszorúba kell kerülnie és a hálónak át kell mennie a harántfalak felett. A hegesztett háló C 15H minőségű legyen."
valamint:
"Betonozás:Betonozás előtt a hornyokat ki kell tisztítani, a gerendák oldalait meg kell nedvesíteni. A gerendák, a koszorú és a felbeton betonozása egyszerre készül. A teljes betonmennyiséget lehetőleg egy munkaütemben kell bedolgozni."
Mondjuk az látszik, hogy ez valami szabványszöveg másolás volt, mert nekem nem kell gerendákat betonozni, valamint nem a koszorúba kell a vashálót behorgonyozni, hanem max a pillérekbe :-)
"A koszorú egyébként végigmegy a megépült tégla térdfal fölött, körbe a házon és a ház hosszabb oldalán 4-4 pillér van a sarokpillérekkel együtt."
Tehát ez egy nyeregtetős ház és a nyeregtető hosszabb oldalán vannak a pillérek, ahogy írtad azon az oldalon, ahol a nyeregtető szétnyomná. De ha jól értem, a rövidebb oldalon körbemenő koszorú is tartja a szétnyomás ellen, mert a koszorú körbemegy.
"a tégla itt általában kitöltő szerepet kap. a vb. pillér azért kell, hogy a tetőd ne borítsa ki a térdfalat."
A koszorú egyébként végigmegy a megépült tégla térdfal fölött, körbe a házon és a ház hosszabb oldalán 4-4 pillér van a sarokpillérekkel együtt. A pillérek be vannak ragasztva a jelenlegi, meglévő koszorúba.
Egy éve még azt sem tudtam, mit jelent a pillér :-)
""ha itt monolit vasbeton térdfalat építettek tetőkiemeléshez"
Nem monolit vasbeton a térdfal. A térdfal a statikai terv szerint sima tégla térdfal, aminek a tetején új vasbeton koszorú készül és ez van függőleges pilléreken keresztül bekötve a régi koszorúba."
jogos, ezt elhadartam: a tégla itt általában kitöltő szerepet kap. a vb. pillér azért kell, hogy a tetőd ne borítsa ki a térdfalat.
műszaki ellenőr aláírása kivált minden műszaki vezető aláírást. jó lesz így.
Kösz a tanácsot! Statikust fel szoktam hívni, ha kérdésem van, meg is szoktam kérdezni, ha valamit nem értek (csak most vasárnap van :-) ), illetve a vasaláshoz volt kint műszaki ellenőr, a megfelelő távtartásokat pl hiányolta, ha ezt megcsinálják, újra ki fog jönni. A vasbeton háló még akkor nem volt lerakva, így arra nem mondott semmit.
Felelős műszaki ellenőröm nincs az bővítéshez, ez igaz, azt hittem, elegendő lesz így, ha a vasalást valaki megfelelően leellenőrzi. Lehet, hogy tévedtem. A kivitelezést nem házilag csináljuk, azért kérdezgetek itt, mert szeretném érteni, hogy mi történik pontosan és, hogy jól csinálja-e a kivitelező a dolgokat.
"ha itt monolit vasbeton térdfalat építettek tetőkiemeléshez"
Nem monolit vasbeton a térdfal. A térdfal a statikai terv szerint sima tégla térdfal, aminek a tetején új vasbeton koszorú készül és ez van függőleges pilléreken keresztül bekötve a régi koszorúba.
ha volt statikus terved, hivd fel a statikust és ő elmondja (ő tudja a legpontosabban, hogy mit talált ki, mi a tartószerkezet. és mi csak sima aljazatbeton).
ha itt monolit vasbeton térdfalat építettek tetőkiemeléshez, akkor ahhoz felelős műszaki vezető is kellhet a végén, akinek értenie kell a statikus tervet. h ennyire nem ismered az építőipart, akkor javaslom, hogy ne csináld házilagosan (lehet h tökéletes lesz, de lehet h nem).
két verzió van:
1) az új felbeton tartószerkezet (kell ahhoz, h a tető/födém/ház állva maradjon). a leírásod alapján ez a valószínű, de ezt csak a statikusod tudja. ekkor helyes módszerrel először kiöntik a lemezt mindenhova (pillér helyére is) a betont, és pár nap/hét múlva folytatják a felfelé menő pillérzsaluzással, vasszereléssel, pillérbetonozással.
ha neked már áll a pillérzsalu és nincs kiöntve a lemez, akkor a pillér alján a lemez betonacéljait ki kell tüskézni, hogy majd együtt dolgozzon, de ez elég nehézkes és nem szerencsés építési mód.
elképzelhető, h a kivitelező egyidőben akarja önteni a födémlemezt és a pilléreket is (Ezért hagyott helyet a pillérzsalu alján), de ez nem szokott sikerülni, mert a pillérzsalu aljánál felnyomhatja a friss lemezbetont a pillérzsaluban lévő beton súlya.
2) az új felbeton csak egy aljzatbeton (nem tartószerkezet), akkor azt csak a térdalak megépítése után kell megcsinálni és független a ház tartószerkezetétől. de akkor nem is kell/lehet bekötni a pillérbe/koszorúba. Ekkor először a koszorúra épített pilléreket zsaluzzák/betonozzák. aztán közéfalaznak és csak a zsalubontások után épül az aljzatbeton. de szerintem itt nem ez averzió van tervezve.
Ezt hogy érted? Elnézést, én amatőr vagyok, csak biztos szeretnék lenni abban, hogy jól csinálják a kivitelezők, nem biztos, hogy minden célzást értek :)
A tervben az van, hogy ez a vashálós beton a régi koszorú tetejének szintjében kezdődik. Amiért írtam, hogy pár centi (lehet, hogy pontatlanul fogalmaztam), mert kiderült, hogy a jelenlegi vasbeton gerendás födém nem teljesen vízszintes. A födém betonozást (vasháló+beton) a meglévő gerendákra és a felrakott lépésálló szigetelésre megcsinálják és akkor a beton alja a koszorúk szintjében lesz. A beton teteje viszont a ház egyik sarkában 6 centi lesz, a ház átellenes sarkában kb 15 centi. A statikust megkérdeztem erről, azt mondta, hogy ez van, ha ennyire nem szintben van a régi koszorú + gerendák, akkor ok ez így, a födém el fogja bírni.
De ha jól értem ezt az egész tervet, ez a vashálós beton nem vesz részt a ház stabilitásában, csak azért van, hogy legyen valami beton aljzat a felső szinten, mert eddig salak volt, ami lépésálló szigetelésre lett cserélve, ahogy a statikus írta.
Ezek nem meglévő födémRE kerülő oszlopok, hanem meglévő falon lévő meglévő koszorúból kitüskézett oszlopok.
Meglévő egyszintes ház tetején lévő koszorú felett térdfal készül, a térdfal tetején új koszorú. Az új koszorú és a meglévő régi koszorú között pillérek készülnek. A pillérek be vannak tüskézve, ragasztva a régi koszorúba és be vannak vasalva az ú koszorúba. Eddig ez úgy megy, ahogy a statikus megtervezte.
A meglévő, régi koszorú szintjében (attól pár centivel feljebb) lesz a meglévő vasbeton gerendákra betonozás (ez lesz a felső szint betonozása), amibe vashálót írt a statikus. Azt írta, hogy a vashálókat be kell "horgonyozni" a pillérekbe. Azt írta még a tervbe, hogy a felső szint betonozása egy időben készüljön az új pillérek, új koszorú betonozásával.
Ez nem monolit vasbeton födém, hanem meglévő vasbeton gerendákra történik ez a betonozás a vashálóval, mert eddig salak volt a gerendák között, most lépésálló szigetelés + fölötte a vékony vasbeton.
Viszont az új pillérek nyilván be vannak zsaluzva, tehát alul, ahol összeérne a felső szint betonozása és a pillérek betonozása azok között ott van a pillér zsaluzata. Ha azon luk lenne alul, hogy összeérjen a kettő, gondolom kifolyna ott a beton.
Miután a beton nem bírja a húzást (ezért kell bele a vas), az oszlop lábánál mindenféle képpen meg fog repedni a nyomaték hatására, kivéve ha I. feszültség állapotra van méretezve. Ezt viszont csak atomerőműveknél szokták, mert nagyméretű és drága szerkezet jön ki belőle. Még ivóvizes medencéknél is megengedett némi vékony repedés. A repedések mérete némileg csökkenthető vékonyabb de sűrűbb vasalással. Kivitelezők szerint ez hülyeség, papír tudomány. Meg nekik több munka.
Ha a fődémRE kerülő oszlopokról van szó akkor először a födémet kell megcsinálni, majd ha a födém betonja elért egy bizonyos szilárdságot akkor lehet zsaluzni a rá kerülő oszlopot. Lehet egyszerre is csinálni, de az nagyon nehézkes és sokkal több belőle a kár mint a haszon. Az oszlopot a födémböl vagy az alatta levő oszlopból ki KELL tüskézni (kiálló vasak) méghozzá pozitív és negatív nyomatékra. Ha a födémből indul az oszlop (alatta nincs) akkor a +/- nyomatékra történő vasalás nem szokott menni a kőműveseknek, a nyírási vasalásról nem is beszélve. Ezek nélkül az oszlop vasalása annyit ér mint halottnak a beöntés.
Azt szeretném kérdezni, hogy tetőtéri födémhez tartozó pillérek, koszorú betonozásával egy időben kell csinálni a födém betonozását, akkor a pillérekhez készített zsalu megszakítja a födém betonját a pillér és a födém betonja között? Ezt a rést majd valahogy utólag pótolni kell betonnal miután a zsalu el lett távolítva?
Meg van süllyedve vagy nincs? Ha van, akkor a lábazat tetején ki lehet mérni.
Ha megvan alá kell falazni, csak az a sarkot, ahol a csatornalefolyó volt.
Aztán be kell injektálni a felső repedést, az alsó lehet csak a vakolat repedése.
Amikor építünk egy nagy épületet, 80-100cm vastag lemezalappal- vasbeton keretszerkezettel, az alapozásnál készítünk egy topometrikus merőpontot. Ez egy betoncsutak 20-30 méterre az épület egyik sarkától, a +-0,00 szint alatt pl. egy méterrel. Az építkezés befejezésénél rátesszük a topomért és 3-5 cm lejjebb van a lábazat szintje, mind amikor elkészítettük a lábazatot. Az épületek süllyednek.
Ha nincs koszorú a fal tetején és az egyik födem gerenda alatt a talp gerenda nincs alátámasztva, és pl. pont ott van egy lapolt toldást, akkor ott kell beavatkozni.
Vaspántokat értelmetlen beépíteni csak azért, mert mások ezt csinálták a repedések konszolidálására.
Az repedés okát kell megállapítani, amit elsősorban fel kell tárni. Utána gondolkozni azon, hogy mi az optimális beavatkozási technológia.
Kádárkocka, fafödém, sátortető. Emelet vagy tetőtér-beépítés nincs.Ablak felett redőnytok, az felett beépített betonáthidaló, koszorú nincs.Az áthidaló felett már kb az első födémgerenda lehet.Merőleges falon és máshol sincs repedés-süllyedés. Régebben ott volt az ereszlefolyó, pár éve máshová került.Az a repedés cirka 40 év alatt alakult ki. Az idén, gondolom az aszály miatt mozgott kicsit az a a rész.
Nem hiszem, hogy süllyedésről lenne szó, mert akkor lenne valahol egy 45 fokos repedés is. A sarok után nincs?
A ház emeletes?
Elég sok részletet kell megvizsgálni (szükséges a szerkezeti háznak rajza is, stb), , hogy egy szakszerű és kivitelezhető megoldást lehessen kitalálni.
Nekem az a véleményem, hogy az ablak felé be kéne építeni egy fém áthidalót (a koszorú alá), ha az ablak helyett teraszajtót szernél készíteni.
Egy alapos statikai felmérés után, lehet, hogy az lesz a döntés, hogy az áthidalót le kell támasztani az alapra két fémoszloppal is.
De meg lehet oldani monolit betonból is, sokkal olcsóbb lenne... támasztani úgy is kell. Az áthidalót csak tölcséres módszerrel lehet kiönteni.
Ne tévedjünk el, ez nem az a szitu, hogy az okos kőmüves megmondja a tutit. Jött lábazatot vakolni, kérdeztem, mit látott már a témában,elmondta,slussz.
Statikus: igen tudom,kinek mi a dolga, csak ilyesmivel foglalkozni akaró statikus is ott van, ahol gázcsövet sok pénzért odébb rakni akaró gázszerelő, konkrétan a Holdon.
Böngésztem falvarrás témában, az enyémtől szemre 1000x durvább dolgokat tesznek így helyre.
építészt felejtsd el, az egy másik szakma. hívj ki egy statikus mérnököt.
nagy a repedés, és főfalban/alaptestben lehet és tovább gyengíted a parapet kivágással. ezt látatlanban (és ingyen) senki nem fogja neked megmondani (bocs).
a te házad, azt csinálsz amit akarsz, de az autódat sem a fodrászhoz viszed :)
Kőművesemet faggattam, azt mondja ilyen hibáknál, mint az enyém, simán csak vasalnak, nem nagyon csinálnak injektálásos erősítést. Szerinte a függőleges sarokra fel kell állítani egy 80x80-as szögvasat, amihez laposvasakat kell erősíteni vízszintesen. Így ahogy berajzoltam feketével, jó lehet valamire?Gondolom a szögvasat-laposvasat egymáshoz hegeszteni, a laposvasakat átmenőcsavarozással kellene rögzíteni, mondjuk 50 centinként valami M12-M16-os menetes-szárral-anyával?Fal belső oldalára kellhet laposvas?
Merőleges falra milyen hosszon kellhet vasalás? Ott nincs semmi repedés,nem is dől, tök fura süllyedés ez amúgy.
A nehézséget az adja, hogy az ablak és a parapetfal kijönne , dupla erkélyajtó menne a helyére.
Másrészt arra a hozzászólásomra válaszoltál, amiben pont azt írtam, hogy megértettem, hogy miért kell. Bocs, aki laikus, annak kell egy kis idő, hogy felfogja a dolgokat, főleg, hogy a neten alig találok olyat, ami ezek szerint rendesen meg van csinálva.
Beszéltem a statikussal is, mondtam neki azt, hogy én azt látom, hogy nagyon sok háznál simán csak berakják az oromfal mellé közvetlenül a szarufát. Erre azt mondta, hogy igen, kb 10-15 évvel ezelőtt változtattak az ezzel kapcsolatos szabályon. Lehet, hogy manapság is használják, de ő a saját házánál biztosan nem csinálna ilyet és nekem is azt ajánlja, hogy kövessük a tervet, amiben van ilyen koszorú.
Meg akarod győzni magadat, hogy nem kell koszorú a tűzfalra?
Mintha azt próbálnád bizonyítani, hogy hülyeségeket írtunk...
Éleg érthetően lírtam, hogy két megoldás létezik- ha nem érted nem az én hibám, mutasd meg a kivitelezőnek a bejegyzést, az megérti.
Az egyiket sem egyszerű kivitelezni, ha a szelemenkét át kell vezetni a koszorúkon, akkor ki kell hagyni a vasalásba és az zsaluba is a helyüket, és le kell rögzíteni őket tőcsavarokkal.
Az ácsolt változaton egy falat kell építeni, amit burkolni lehet és megfelelően ki kell merevíteni a csomópontokat.
Beteszel egy képet, amin át van vezetve három szelemen egy téglafalon és talpszelemen rá van rögzítve a hosszanti koszorúra.
Azt a nagy sátortetőt fúja a szél ide-oda, hiszen még épületek sincsenek körülötte, úgy el fog repedni az a fal, hogy nem is lehet helyrehozni.
pontosabban: kitüskézik a vízszintes koszorúból a betonacélt, kiöntik betonnal a vízszintes koszorút.. kötési időre várnak. .aztán falazzák az oromfalat
minden falazott szerkezetet "illik" a tetején koszorúval lezárni: egybefogja faltestként, és megakadályozza földrengés esetén a kidőlést.
oromfal nem feltétlenül tűzfal, csak ha a telekhatáron van.. de egyébként igen: régen először épült a fa fedélszék, és azt falazták körbe.. de ez 100 éves technológia. ma már nem mehet át faszerkezet tűzfalon.
Aham. Ezt a piros részt a feketével együtt öntik ki betonnal vagy feketét betüskézik, felépítik az oromfalat és aztán amikor kész, kizsaluzzák kiöntik betonnal a piros koszorút is?
Hosszába merevít. Koszorú nélkül ledől a fal. A neve szaknyelven tűzfal.
El lehet készíteni fából is. Csak kell egy combosabb gerincszelem. A rövid oldal koszorújára szerelsz egy talpa gerendát- lekötve, ahogy a talpszelement, arra felállítasz (csapolással) egy oszlopot, karkötést szerelsz a szelemen és a oszlop közé. A fogópárokat be kell vállazni (kb. 2 cm beereszteni) az oszlopba.
Ilyen esetbe szükséges a vihardeszka is.
Még két kisebb oszlopot, ezeket be kell építeni a fogópárok közé fel a szarufák ferde részelén, a síkot ledeszkázod vízszintesen és rá lambéria, vagy két réteg 12-es OSB és valamilyen hőszigetelés.
Manzárd esetén jobb a tűzfalat téglából kifalazni- koszorúzni és ha eresz is kell, átengedni rajtuk a talp és gerincszelemeneket, azokra kerül még egy szarufa pár.
Korabeli tetőknél (betonvas és beton nem volt) fából készítettek a tűzfalat és kifalazták téglával, aztán levakolták, így védték meg a tűztől.
Gázból havi 28 köbméter körüli a fogyasztásunk, erre fizetek havi 1100-1200 ft-ot. Amit nem egészen értek, mert egy köbméter gáz ára 100 ft körül van, így elvileg 2800 ft-ot kéne fizetnem havonta. Akkor miért kell csak kevesebb, mint fele ennyit?
házunk egyik oldalán szeretném megoldani a csapadékvíz elvezetését (nem az ereszből, hanem a simán oda csorgó / eső csapadékot). A ház fala és a kerítés között jelenleg sima föld van, aminek még a lejtése sem az igazi (kb. a házfal közepénél van a legmélyebb pont).
A következő megoldásban gondolkodtam:
* kis földmunkával kialakítani, hogy a kerítés melletti rész alacsonyabban legyen, mint a fal melletti
* a kialakított felületre egy lejtést kialakítani murvával (letömörítve)
* erre helyeznék egy drén lemezt, a lábazatnál felhúzva és a lábazathoz rögzítve
* a drénlemezre pedig egy murvás / kavicsos részt alakítanék ki, vízszintes felülettel
Nem óriási vízmennyiséget kell elvezetni (az eresz szerencsére jó), de mégis - jobban aludnék, ha a faltól el tudnám vezetni ezt a vizet.
Szerintetek ez a megoldás megfelelő lenne?
Az első gondolatom egy 50 cm-es betonfelület kialakítása lett volna a fal mellett (enyhe lejétssel), de költségesnek és munkaigényesnek látom.
Nyitni szeretnék egy falnyílást egy gipszkarton falba. A falnyílás a padlótól a plafonig tartana és fal egyik szélén lenne.
Úgy gondoltam, hogy sniccerrel végi vágom a falat a plafontól a padlóig majd fent a profil alatt, lent a profil felett végigvágom. Kiveszem a falat, így már látom a csavarokat a profilban a plafonnál és a padlónál, kicsavarom őket és leveszem a fennmaradt darabokat.
Ez így jó vagy van egyszerűbb / értelmesebb módszer is?
Tanácsra lenne szükségem! Egybenyitottam 3 szobát, így kaptam egy nagy konyha nappalit. A menyezeten így láthatóvá váltak, hogy eltérő vastaságúak a vakolatok és így van szintkülönbség. Szerintetek, hogyan lehetne legyegyszerűbben orvosolni a visszavakolást? Verjem le a vakolatot a falhelyek mentén 1 méterig a vastagabb részen, és úgy vakoljam vissza, és talán nem látszódik annyira, vagy az alacsonyabb részre kéne rá vakolni? Nagyobb az a felület ahol vékonyabb a vakolat.
Koszorunak 40 szeles fenyo deszka lapokat kell kesziteni, pallo hevederekkel. 4 meter hosszukat, az hevereken lehet toldani a deszkat, minden 60 cm kell egy heveder.
Azt fel kell furni a falalakra, a hevedereken keresztul. De konnyebb atkotni oket 12-es menetesz szarral, a ureges tegla a falazat.
Vastebon koszorú készítéséhez szerintetek lehet vagy szokás használt deszkákat felhasználni? Arra gondoltam, hogy ha van ilyen, akkor nem a vadi új deszkákat venném meg a fatelepről...
Minden megoldás használható, ha te is, meg a családod is tud a lehetséges kockázatokról, és tudja kezelni azt. Én pl. akkor kötöttem ki a konyhai szagelszívót, amikor elköltöztünk, és kiadtuk a lakást. Azt a kockázatot már nem vállaltam. (Sima átfolyós, gázos vízmelegítő volt, nem volt mit reteszelni rajta.)
ja, valami kimaradt: ha van a lakásban nyílt égésterű kazán, akkor nagyon bezavarhat a pára és wc elszívó a légmozgásba (leszívhatja a kéményből a égésterméket!!) és az életveszélyessé teszi. talán kötelező is a páraelszívóba egy védőrelét tenni: vagy a kazán, vagy az elszívó működik. de egyidejűleg nem mehetnek. zárt égésterű kazánnál nincs ilyen gond.
az megoldás lehet, hogy a konyha elszívód belső levegő keringtetésen van, de a kapcsolója kapcsolja a wc elszívót is? akkor ha nem is jó hatásfokkal, de valahogy mégiscsak cserélődik a levegő (persze ha van honnan a lakásba friss levegőt szívni).
klasszikus/helyes levegő út: frisslevegő -> szobák/nappali -> étkező -> konyha -> fürdő -> wc -> elszívás/kifújás. ha csak a konyhába szívsz el, akkor az is lehet h a wc felől kap a lakás "friss" levegőt. főleg ha a szomszéd ventilátora ott túlnyomást hoz létre
elvileg már most szabálytalan, ha egy cső meg végig.
a mellékcsatorna azt jelenti, hogy a bekötési ponton még külön csövek vannak, és kb 2-3m-rel magasabban közösítik. Így nincs visszaáramlás a másikból. Ez lenne neked is a cső.a.csőben, de gondolom nem akkora a meglévő, hogy ez elég nagy keresztmetszet legyen.
a csappantyú nem fogja meg az e.coli baktériumot.
a szomszéd ventilátora befújja a te konyhádba az ő "légtermékét" :)
72. § (1) A helyiségek használt levegőjének a tető fölé, a szabadba történő kivezetése céljára egyedi üzemű vagy mellékcsatornás gyűjtőszellőző létesíthető. E célra a tartalékfűtés kéménykürtője nem vehető igénybe.
(2) Egy szellőzőkürtőbe, illetőleg a mellékcsatornás gyűjtőszellőző egy mellékkürtőjébe csak egy önálló rendeltetési egységhez tartozó, azonos szinten lévő és legfeljebb két közel azonos légszennyezettségű (pl. tisztálkodó és WC, vagy főző- és élelmiszer tároló) helyiség légelvezetője köthető be.
(3) A szellőzőkürtőt általában függőlegesen kell vezetni. A szellőzőkürtő elhúzásainak vízszintes vetületi összege legfeljebb 2,0 m lehet.
(4) A kürtő-keresztmetszet hosszabb oldalmérete nem lehet nagyobb a rövidebb oldalméret másfélszeresénél.
(5) A szellőzőkürtő kitorkollásának magasságát a kéményekkel azonos módon kell meghatározni.
(6) Szellőzőkürtőt a kéménykürtőtől legalább 0,25 m vastag tömör téglafalazattal, vagy azzal egyenértékű tűzállósági határértékű és légtömörségű szerkezettel kell elválasztani.
(7) A szellőzőkürtő vagy a gyűjtőszellőző egy mellékkürtőjének szabad keresztmetszete - a legfelső bekötés felett legalább 2,0 m-es függőleges kürtőmagasság vagy legalább ezzel egyenértékű huzatnövelő szerkezet alkalmazásával - legalább a következő legyen:
azt kellene megtudni/megnézni/kipróbálni, hogy a szomszéd klotyója is arra van-e rákötve. ha igen, akkor ne kösd rá a konyhádat.
ha csak a tiéd a szellőző, akkor mindenképpen tegyél a konyhaiba visszaáramlásgátló csappantyút, de a helyes válasz itt is az lenne, hogy ne kösd össze az élelmiszert a végtermékkel.
ha csak a tiéd a szellőző és nem gravitációs a wc.szellőző bekötés, hanem ventillátoros (túlnyomásos), akkor megint csak a "nem" a helyes válasz.
vagy tömören: nem szarunk oda ahol eszünk :)
egy szénszűrős konyhai szagelszívó levegőkivezetés nélkül (belső levegőforgatással) is elég jól teszi a dolgát (de a párát csak átmozgatja).
vagy ha nincs más lehetőség, de elég nagy a szellőző: dugj bele egy másik csövet (cső a csőben), és akkor függetlenül mennek ki a levegők, csak kisebb keresztmetszettel (hangosabban, lassabban)
Igazad van. Megkérdeztem a statikust, azt mondta, hogy arrébb lehet rakni egy szarufát kb 5-10 centivel gond nélkül (és akkor a 75 helyett 80-85 lesz a köz a ket szarufa között) és akkor a 78-as Velux ablak befér és nem kell szarufa kiváltás.
Új tető, a tető faszerkezetét építész/statikus tervezte csak amikor a tetőablakokon gondolkoztunk, akkor kisebbre gondoltunk. Tudom, hogy szarufa kiváltással meg lehet csinálni a nagyobb ablakot, de arra gondoltam, hogy ha 10 centivel arrébb lehetne egy szarufát rakni, akkor nem kellene szarufát kiváltani.
A hatósági áras 10 erdei köbméter fa szállítása durván mennyibe kerül?
Néztem a hirdetéseket és 6 - 23 ezer között szóródott a szállítás ára köbméterenként, ezek szerint 10 köbméter szállítása 60 - 230 ezer lenne? Ez döbbenetesen sok!
Az építész tervező vagy a statikus tervező határozta meg a szarufa távolságot? A statikust kérdezd meg, statikai kérdésben CSAK STATIKUS TERVEZŐ VÉLEMÉNYE SZÁMÍT. Így tervek nélkül ezt megválaszolni felelőtlenség.
Tetőteret építünk, az építész 85 centinként írta ki a 10*15-ös szarufákat, tehát 75 centi rés van közöttük.
Tetőablak miatt szerintetek probléma ha egy szarufát nem 85 hanem 95 centire raknánk vagy ez simán működhet? Azért gondoltunk erre, mert akkor nem kellene szarufa kiváltás, pont elférne a közben megfelelően a tetőablak.
Ha ezeket betartják az ácsok, akkor 2x annyi időt tart a munka és 2x annyi pénzt fogynak kérni.
A szerkezeti elemek javítása után, ki kellett volna egyenesíteni a gerincszelement, utána szinte az összes szarufát meg kellett volna platolni két colos deszkával, azaz kiegyenesíteni őket (mert idővel a két támasztási pont között a szarufák lehajlanak a terheléstől). 3x5-ös cserépléceket kellett volna használjanak, mert a vékonyabb lehet, hogy lehajlik a dupla fedésű hódfarkú alatt. De a cserépléc távolsága 16.5 cm a hódfarkúnál, kell belelő egy csomó... ha colosból volt vágva a léc, akkor biza lehajlik, ha a szarvazat nem elég sűrű osztású.
Hullámos lett az új tető: ez mitől van? Most fejezték be az ácsok a tetőt. A szerkezet maga nem új, csak megerősítést kapott, a szarufák a régiek, a komplett lécezés viszont teljesen új. A tető egyik oldalán huplik vannak. A lécek nem voltak jók, vagy az ácsok? Nem volt rendesen kiszáradva a fa? Esőt is kapott, a munkálatok is leálltak egy időre. Vagy a munka minősége? Mit lehet ilyenkor csinálni? (sík, hódfarkú cserép, gondolom, jobban látszik, mint hullámosnál) Köszi előre is!
nincs baj. beton és betonacél (=vas) van benne, tehát vasbeton, csak nem tartószerkezet, mert tartószerkezeti vasbeton lemez nem lehet 8cm vastagság alatt. ezért kell alá lépésálló feltöltés, mert nem egy tartószerkezeti vasbeton lemez épül a gerendák tetejére (1m-es fesztávval), hanem csak "esztrich"-szerű, hálós vasat tartalmazó felbeton (de ez nem tartószerkezet)
mindez csak elnevezés kérdése. statikusod és TöckJ is jól írta, számunkra egyértelmű szakszavakkal.
a talaj irányából azért kell vizszigetelés, hogy a talajvíz/talajpára ne szivárogjon fel a szerkezetekbe és a helységbe.
a csempe alatti pedig azért, hogy a zuhanyból kicsapódó víz ne szivárogjon le a csempe alá.
csőtörésből származó vízre (itt) nem szigetelünk külön. ha csőtörés van, ugyis fel kell vésned az egészet.
a talaj irányból azért kell szerelőbeton, mert a talajvíz elleni vízszigetelést csak sík (és nem mozgó) felületre tudod lerakni úgy, hogy ne szakadjon el vagy lyukadjon ki. (döngölt sóderre nem teheted rá a vízszigetelést).
ez a két réteg vizszigetelés akkor is kell, ha nincs a padlóban semmilyen csöved.
csak olyan esetben kell a csőtörés ellen is vizszigetelés, ha pl. két külön lakás, és a felső lakás szennyvize a padlórétegrendben meg, és az alsó szomszédnak ott pl. konyha helysége van. na akkor kell a szennyvizcső alá, kimondottan a csőtörés miatt vízszigetelés.
Nagy nehezen sikerült ma felhívnom a legközelebbi erdészetet és közölték, hogy csak 5 köbméter fát tudnak adni, hogy jusson mindenkinek. Annyira, de annyira tudtam előre! 😁
Tehat a -szerelobeton es a rajta levo vizszigeteles- es az -esztricht es a rakent vizszigeteles- azert kell ilyen formaban, hogy hermetikusan kozrezarja a csovekbol esetlegesen szivargo vizet a koztes parafas retegbe? Igy a szomszedos falak nem azhatnak at csotores eseten.
Tehat elmeletben egy tokeletes csorendszer eseten a szerelobeton elhagyhato lenne? Dolne meg a hianya miatt a parafaretegen levo esztrich
Koszonom a buzzaros infot is. Teljesen logikus. Atgondolom meg a pontos kialakitast
Sajnos bele kell vagnom alap bezonozasba, mert mint kiderult a furdoszoba jarolap alatt csak fold(szetszaradt porlott mischung) van.
Csak nagyon roviden: egyszeru futoszonyeges paflofutest szeretnek az uj hidegburkolat ala.
Az elkepzelesem: fold kilapatolasa. Soder 5cm vastagon, ledongolve. Arra egy folia. Majd a szigetelest parafaval oldanam meg.
- Van rengeteg 50x20cm 3mm vastag parafalapom. Ezeket 10 retegben(tehat osszesen 30cm vastagon) egymashoz illesztve, retegenkent elforgatva es fedesben egymasra tennem. -
A vizvezetekeket (5retegu) a parafak kozott vezetnem (lepesallo gegecsoben?!) Majd erre egy ujabb folia. Korbe dilatacios szalag. Erre 8-10cm estrich beton, muanyag szalerositessel(acelhalo helyett)
A lenyeg, hogy nem szeretnek kulon szerelobetont is, de szigetelest viszont igen. A parafa nem nyomodik ossze, ipari letesitmenyek alatt is hasznalhato szigeteleskent. Ennek igy, ha jol le van dongolve, nem szabad semerre megsullyednie, igaz? Azt irjak, a szalerositesu beton, akar erosebb is, mint a betonhalos. Mennyire tartjatok ezt megvalosithatonak, tartosnak?
Ha ez igy mukodokepes, akkor a gegecsovek korott(meg a folia alatt) polisztirolbetonnal, vagy hasonloval toltsem ki?, Vagy csak menjen ra a folia arra meg az estrich?
A betont ketkezes keverovel, vodorben kevernenk ki. Osszesen 8m2 a furdoszoba.
Tudom nagyon kezdo kerdesek. De muszaj valahogy megoldanom, a penz pedig limitalt.
Ha ez nagyon rossz otlet es esetleg valaki leirna, o hogy oldana meg ezt a helyzetet, azert is halas lennek. Koszonom!
A legjobb megoldás a duzzasztott agyag, két granulátumot kell használni: az egyik kicsi, a másik nagyobb. Úgy összetömörödik, hogy nem is látszik, ha egy ember jár rajta. Nagyon jól is szigetel, nulla a vízfelvétele.
Én a moldávoktól veszem, de csak kamiont szállítanak, 50-60 köbmétert egyszerre, kb. 38 euró köbmétere.
nem kell a profi uj 2mm.-es gyöngy, elég a bontott, darált cucc:
Időszakonként kapható hasonló termékünk, a hungarocell darálék. Ez 2-10 mm közötti darált hungarocell szemeket jelent. 50%-kal olcsóbb, mint az I. osztályú gyöngy, s szinte mindenhová ugyanúgy használható
szeged környékén nem tudok segiteni, de ezt kis házi cégek is darálják, nem kell, h profi nagy cég legyen
Nekem kb 13-14 köbméter kell ahogy számoltam. A https://www.delcell.hu/termekek/hungarocell-gyongy.html oldal alapján 100 liter = 3300 bruttó vagyis a 13 köbméter az 429 ezer forint. Mondjuk ott van, hogy több litertől már egyedi árak vannak, ezt meg kell kérdezni.
A thermobetonból ez ahogy számoltam kell 68 zsák + 1.3 tonna cement. A 68 zsák az 320 ezer forint, az 1.3 tonna cement az kb 130 ezer forint vagyis a kettő kb 450 ezer.
Nálam úgy lesz, hogy ezen (vagyis a jelenleg 100 centi távolságú gerendák fölött) lesz még egy 6 centis felbeton (vasbeton). Tulajdonképpen ez a poliészteres beton vagy a hungarocell csak azért kell a mostani gerendák közé, hogy ne folyjon oda be a felbeton a betonozáskor, ha jól értem.
De megnézem majd, hogy EPS szabdalással mennyibe kerülne a dolog, mert a linkelt polisztirolos betonnak is szép ára van de sajnos az EPS sem olcsó.
a koncentrált terhet persze ezek a házi könnyűbetonok nem bírják (bakancssarok), de egy járópallóval már eléggé szét tudod oszlatni, h ne legyen megsüllyedve
semmit nem tagadva vagy belekötve a leírtadból, de én magamnak kevertem már aljzat alá. a súlyát nem mértem le, mert talajpadló volt, de "rohadt könnyű" volt homok nélkül is. és most nem szerkezeti (LC8, stb) könnyűbetonról írok, csak lépésálló feltöltésről.
polisztirolbeton titkai:
1) kell felületaktív anyag, h jól tapadjon a cementpép a polisztirolra = mosogatószer
2) kiöntött felső síkra (amit persze azonnal tömörítesz), érdemes húzni egy vékony cementsimítást (de nem kell a klasszik 2cm tömörítettet)
3) a kiöntött könnyűbetont azonnal le kell takarni fóliával, h ne száradjon ki.
4) alul elég sok víz jelenik meg, így alá erősen javasolt egy fólia
Logikus következtetés, pont ezért nem érdemes poliészteresen könnyű betonnal helyesesíteni a salakot.
Volt néha egy nagyobb felújításom (a 19 század végén épített középületekbe), általában acélgerendás födémekkel, téglaboltozatosokkal vagy betontálcákkal voltak készítve. Muszáj volt rétegrendet cserélni a födémeken, túl sok szerelést kellett beépíteni a padlókba, a salak tele van porral is. Meg kellett szabadulni kosztól.
Végigjártam az összes betongyárat a három megyében és tárgyaltam 10 laboros mérnökkel, de egyik sem tudott kikeverni polisztirol gyönggyel, vagy őrleménnyel készített betont, aminek a súlya 600kg/köb alatt lett volna, legalább annyira terhelhetőt, hogy utána 2 hétre járni és dolgozni lehessen rajta. Kell bele valamennyi homok és sóder is. Ha jól emlékszem a min. 800kg/köböst tudták elkészíteni.
Próbálkoztunk perlittel is, az sem vált be- pedig az nagyon drága. Duzzasztott agyaggal is. Van habosított beton, írtam róla talán két napja, de nem tudom, ha el van terjedve Magyarországon, pedig 100%- hogy vannak gépei néhány szakosodott cégnek (használtan beszerezve), aki aljzatbetonnal foglalkoznak. Na mindegy. Mocsok munka azt is kiönteni, de tényleg nagyon könnyű és ha megköt, úgy ahogy- de lehet járni rajta. Abba egy szem homok sincs, szivattyúval nyomják be az épületbe, cement (sok)-víz-habosítószer.
A következőt tanácsolom, ha nincs nagy felületed:
Vegyél 120-as EPS, szabd be a gerendák közé, ahova nem tudod beszabni tegyél egy kis polisztirol örleményt keverj össze cementel és egy kis homokkal és vederből öntsd be a résekbe. Ezt szemre. Vagy EPs-nek való PUR habot, ahol a rések kicsik.
Miután megköt beékeli a polisztirol lapokat és lehet járni és dolgozni a felületen.
Meg kell csinálni a szereléseket.
Az aljzat öntése elött érdemes megnézni pontosan, hogy mennyire sík a felület, hogy nem legyen több az aljzat vastagsága, mind 7cm. Az is már 170-180kg/nm.
Ilyenkor még egy 2-3cm vastag polisztirol lapokat kell leteríteni a csövek közé. Tegyél legalább 6m-es hegesztett halót az aljzatba, de lehet 8mm is, kicsit emeld is meg. Merthogy a 6 haló csak 5mm, a 8-as csak 7mm,
valamikor létezett szerkezeti hegesztett haló, az tényleg a méretébe volt.
Statikus már látta, ő mondta, csak kíváncsi voltam, hogy miért, mert ezt elfelejtettem megkérdezni. Azért voltam kíváncsi, mert van, aki a kohósalak esetleges sugárzása miatt szeretné eltávolítani, a weben is inkább ilyet találtam.
mert statikailag nem bírja el. minden felesleges súlyt le kell termelni róla.
a betontálcás födém eredeti méretezése szerint 1,0m gerenda rasztertávval készült, üres padlástér hasznos terhelésre.
Az emeletközi födémek (tehát lakószint alatti födém) gerendatávolsága ugyanakkor (régen) max 60 cm volt, béléstestekkel.
ha most utólag beépítesz ilyen padlásfödémet, akkor növeled az önsúlyát (esztrich, válaszfal) és növeled a hasznos terhelését is (üres padlásfödém -> lakóhelység).
megoldások:
1) meglévő nehezebb salakfeltöltés lecserélése könnyebb lépésálló feltöltésre (ez a kérdésed)
2) segédgerendák berakása
3) új vasbeton födém építése a meglévővel összedolgozva vagy attól függetlenül, felette
4) acél trapézlemezes födém építése (nagyon ritka)
5) gravitáció csökkentése, de ezt még sehol nem alkalmazták :)
Tudja valaki, hogy meglévő betontálcás tető tetőtér beépítéseknél miért szokták a gerendák közül kiszedni a salakot és helyette polisztirol őrleményes betont rakni? Miért nem lehet otthagyni a salakot?
Felhívtam párszor a listán szereplő legközelebbi erdészetet és mindig gépi hang mondta, hogy A HÍVOTT SZÁM NEM KAPCSOLHATÓ! Úgy látom ez is a "Hoztam is ajándékot, meg nem is." témakör, mint a hatósági áras 209 ft-os tej, ami legalább másfél hónapja nem kapható. Ahányszor elmegyek vásárolni, mindig üres a helye. Tipikus Orbán-féle nesze semmi, fogd meg jól!
Itt most arról szól a történet, hogy az egyébként gázzal fűtőknek kellene egy vészmegoldás arra az esetre, ha nem lesz gáz vagy túllépik a rezsicsökis keretet és nem tudják/akarják a teli gázárat kifizetni.
Ezért engedélyezik nagyobb mennyiség kivágását - most. Tavasszal vágott fa sehol nem kapható, így amit most vágnak, az természetesen nedves lesz.
Elvileg télen - jó hidegben vágják (termelik) ki a tűzifának valót és felteszik kásztába száradni, méterbe vágva- a vastag rönköket kettőbe-négybe hasítva.
Sokat szárad tavasszal, mert nagy a hőmérséklet különbség éjjel és nappal. Aztán ősszel eladják, mert akkor a legjobb az ára.
Nyáron meleg van, tele van nedveséggel a fa, nehéz vágni és hasogatni és azonnal fel kell vágni méterbe és kásztába rakni, mert befő- az meg nem jó semmire.
A frissen vágott fának nyáron 50% a nedvessége, télen 36-38%. Ennek a hőértéke kb. 1.4-2 kWh/kg- a fa fajtájának a függvényében.
A 7-8 hónapot száradt fának, méterbe vágva, a nedvessége 18-20% és hőértéke kb. 4 kWh/kg.
Ha fel van hasogatva apróra és még pár hónapot szárad akkor (úgynevezett) légszáraz, olyan 13-14% és a hőértéke 4.5-5.5 kWh/kg.
Én is veszek évente 4-5 métert, általában tavasszal, de azonnal felvágom és hátrahordom a kertbe, kasokba rakva. Nincs hol tárolni méterbe.
Csak egy csempekályhánk van a nappaliba, de jó nagy, üveges ajtóval.
Én úgy tudom, hogy az ember máskor sem az aktuális télre veszi a fát, hanem mindig a következőre. Én mondjuk nem fűtök fával, de a haverom mindig így csinálja, merhogy azt úgy kell.
És állítólag mindenkinek magának kell elmennie érte az erdőbe, és mindenkinek magának kell vinni a baltát meg a fűrészt. És mindenkinek ketten kell menni, hogy legyen aki figyeli, hogy jön-e az erdész. :-))
Dréncsövezéshez ház körül alap mellé, az egész geotextilbe lesz "csomagolva". Azt a tanácsot kaptam, ne valami kis vékonyat vegyek mert szakad, gyenge, stb. Hat rendeltem 350g/m2. Erről viszont azt hallottam, nem jó, tul vastag, nem engedi at a vizet (??) Most akkor ez valóban így van? És mi lenne a jó vastagság, ami strapabíró (60x60 cm az árok, ebbe megy a dréncső + esőviz cső, es az egész kaviccsal lesz feltöltve), erős, de nem "túlságosan" vastag? 150g/m2 pl?
Köszi! Üresen hagyni nem akarnánk. Ti mit javasolnátok, ami nem nehéz és költséghatékony is (ha van ilyen)? A salak nem tudom, mennyire szellőzött ki, de történtek beázások, amikor a salak is kaphatott bőven vizet.
Elsődleges az, hogy mennyire volt kiszellőztetve a salak. Magyarul lesz-e belőle kénsav, vagy kénessav. Megeszi a betont. Már láttam olyant. Többet is, de nem mindenhol okoz problémát a salak. Ha nincs kéntartalma akkor nem árt. A födém terhelését tényleg csökkenti ha leszedik, de nem kell helyette más? Mert az esetleg nehezebb lesz. Kopogni fog rendesen ha üres a padló alatt.
Biztos, hogy tehercsökkentést jelent ha leszedik és biztos, hogy a beton se lesz rövidebb életű.
70-es években épült ház salakfeltöltéses födémjével kapcsolatban szeretnék tanácsot kérni. A fő kérdésem, hogy a salak kilapátolása szükséges-e? Megmértük Geiger-Müller számlálóval, nagyon minimálisan mutatott magasabb értéket, mint a házban máshol, a falaknál, stb., persze nem tudom, jó minőségű volt-e a számláló, hogy jól mértük-e, de bőven határérték alatt van. Az interneten található ijesztgetések mennyire reálisak? Olyan honlapokon találni ilyet, pl. beteg gyerekekkel való ijesztgetést, ahol ezzel foglalkoznak. Volt építész, aki szerint menjen, mert nem egészséges, más szerint nem érdemes foglalkozni vele. A statikus szerint könnyíthet a födémen, ha kivesszük, de nem mondta, hogy szükséges. Egészségügyi, statikai szepontból azért mégiscsak jobb lenne? Megérné? Mert azért nagy macera. A terv az, hogy hajópadló lesz csak felül, a tetőtérben, aminek a padozata (nem biztos, hogy ez a jó szakszó) a betonkoszorún és a teherhordó falakon nyugvó új, vastag gerendázat lesz. A statikus szerint ezzel a plusz terhet levesszük a födémről, mert ha nem is új födém lesz, de hasonlóan funkcionál majd ez a gerendázat. A súly szempontjából így talán kevésbé érdekes, az egészségügyi kockázat pedig nem tudom, valós-e.
A fürdőben padlófűtést építünk ki és kerülnek csövek az épített zuhany lejtős része alá is. Ezért kézenfekvő, hogy mindenhová leterítettük a zajcsökkentő 5cm polisztirol lapokat. A legvékonyabb részen is megvan így is 5cm esztrich vastagság a folyóka körül. A legtöbb helyen amit láttam másoknál ott teljesen ki volt hagyva a zuhanyzó helye, ami érhtető, hogy a burkoló oldalja meg majd a lejtést, nem az esztriches csapat, de ha már bent vannak a csövek akkor biztos nem kerül alá polisztriól utólag. Hagyjam vagy ne hagyam bent a polisztriol lapokat? Mi a hátránya?
Dehogy :) esővízakna. Fölötte van a monolit, az áthidalók tetején. A 327-ben vannak a képek. Habarcsba van rakva a kőfal, az legalább jó vastag. A jelen állapotában teljesen épnek néz ki a beton, hosszú távon gondolkodom, hogy megtartsam-e. Amint látható, a vas nem szereti ezt a környezetet.
A földbe nem tudom elvezetni. Fel kellene verni a betont hogy le tudjam a földbe ásni és elvezetni a jobb oldalra. Csak simán a föld felszínére tudom levezetni, ez lejt erősen a jobb oldalra.
Én baloldalt vezetném el. A lejövő függőleges csövet ha egy lejtős csatornába (akár szürke PVC csőbe) kanyarintod, akkor hogyan folyik be az épületbe? Ez a része nem világos nekem.
A képen látható melléképület ereszcsatorna kialakításával kapcsolatban kérném a véleményeteket.
A tető bal és jobb oldalán is fent vannak az ereszcsatorna tartók, erre szeretnék csatornát feltenni. Azonban a bal oldalon a vizet nem tudom levezetni, mert lejtős a terület és befolyik az épületbe. A földbe se tudom leásni és áthozni a jobb oldalra. Mennyire elvetemült ötlet, hogy a bal oldali ereszt egy szeglettel átfordítom az oromfalra és ott elvezetem egészen a jobb oldali ereszig, itt megint egy szeglettel átfordítom a jobb oldali eresz irányába. A lejtéseket megnéztem, ~10 cm-el a bal eresz magasabban van, mint a jobb, így pont ki is jönne a lejtés. Itt már le tudom vezetni a vizet. A bal oldali tető vetülete ~30 m2, a jobb oldali ~50 m2, így elvileg a 33-as eresz elbírja.
ráadásul az alsó "drainlemezzel" az összes alulról jövő nedvességet a házfalhoz vezeti, ahol még helyesen megvan az 1-2cm szellőző rés, de azt utána lezárja a habbal felragasztott XPS-sel.
amit épített az majdnem tökéletes egy felszíni víz elvezetéshez árok helyett (de nem egy ház mellett). a drainlemez nélkül még talán szivárgónak is, de így egyben egyáltalán nem ide való.
A fal alján látszik a "moha", lehet hogy egy tetőhosszabbítással sokkal többre ment volna
Mit akarsz vele kezdeni? Tetőtérbeépíteni? :-) Miért merült fel a statikus, hajlik, repedt?
Gondolom ott is az eredeti építő azt gondolta hogy milyen szupererős födémet készített házilag. Csak gyanús az áthidalók között csak kiöntötték betonnal és semmi több vasalás nincs. Alatta vagy benne vannak a gerendák egyáltalán?
Mondanám nézd meg a képeimet, nem kell idei statikus, dobálj be alá "látszógerendát" xd aztán mehet fölé a gyerekszoba.
De amíg a házimonolitos házamban volt bőven vas csak éppen kitudja hogy, addig a tiedben szerintem csak az áthidalókban van. Tehát elég sűrű alátámasz kellene, mert fennállhat a veszélye hogy kipottyan az áthidalók közötti 70cm-es betonrész.
Statikusok kedvence szerintem a házimonolit, a vályogházak mellett. :-) :-)
Ajánlj egy statikust, aki elvállal egy rakott kőfalra öntött, fejjel lefelé beépített áthidalók által tartott, ismeretlen vasalású, változó vastagságú monolit födémet :)
Ez nem nem sokat ér, ez gyakorlatilag csak annak ér (sokat aki ezt adja el) valamit aki csinálja. A parasztvakítás abszolút klasszikus példája. Pontosan annyit ér mint egy beton vályú a terepszinten. Csak sokkal drágább. A víz, amilyen szemét alulról megkerüli. És még számtalan f.szság van benne. A szigetelés legősibb alapvető szabálya, hogy a nedvességgel érintkező felület HÉZAG, RÉS NÉLKÜL VÍZSZINTESEN ÉS FÜGGŐLEGESEN ÖSSZEFÜGGŐEN, RÉS NÉLKÜL TAKARVA LEGYEN. Továbbá volt ott egy szintező, nem láttam, hogy használták volna. Maximum a dréncső elhelyezésekor. A pofa nagyon magabiztosan magyaráz, csak tökéletes baromság, mert a betonalap a nedvességet fölszívja mintha ez a marhaság (jó sok pénzért) ott sem lenne. Ha ilyet előadtam volna ép-szerkből az első félévben akkor kirúgnak és örökre eltiltanak.
Ez pontosan annyit ér mint egy betonjárda a külső szélén folyókával.
Minden esetre mindenkinek NAGYON AJÁNLOM, hogy mielőtt egy Ilyen REKLÁMFILM alapján belekezd a munkába érdeklődjön hozzáértőktől. Néha jók is amiket reklámoznak.
A drénezés csak nagy mennyiségű földalatti víz ellen (pl. földalatti áramlás, magas talajvíz) használ. De akkor bele kell ásni a földalatti vízbe. A gyűjtőd hamar meg fog tellni. Gondold végig mégegyszer.
Ha drénezni akarod akkor mélyebbre kéne leásni, de az veszélyes. Ennek meg sok értelme nincs. A vizet összeszedi, de a talajnedvességet nem igazán. Majd nem oldalról, hanem alulról fog nedvesedni. Ha felszini vizek ellen kell, ami láthatóan folyik az ellen jó egy gyűjtővályú.
Ha az alaptest MELLŐL (!) kiássák a földte az jelentősen CSÖKKENTI a talaj teherbírását, az alap leterhelés híján kinyomhatja maga alól a földet. A teherbírás csökkenésének számítására van képlet is. De MINEK a drénezés? Nem lett volna elég egy árok a felszínen? Ha tényleg drénezni kell akkor sok víz gyűlhet össze. Ha kiszárad a talaj akkor egyes talajnemeknél összeszárad a ház pedig repedez. (elsősorban agyagnál)
De tényleg kell az a drénezés? Egy ilyen sekély árok mire jó?
Dréncsövezünk ház körül. Rendes beton alap van. Kérdésem, mennyire érdemes lemenni vele? Egészen az alap aljáig? (kicsit félek körbeásni a házat ilyen mélyen, statikailag ez nem probléma? Nomeg esik bele eső majd, ázik a talaj, mert tuti lesz 2 hét mire betemetni fogjuk). Illetve milyen szélesen ajánlott? Eddig 1 ásónyom (kb 30cm) van, gondolom ez kevés, inkább duplája kéne?
Az "S" szerintem a strang helye. A kör pedig egy angy átmérőjű légtechbikai szellőző cső, ami megy ki a tetőre. És abba csatlakozik be a konyhai/fürdőszöbai szellőző minden szinten.
Az alábbi alaprajz egy 1969 -ben épült négylakásos egy emeletes társasház emeleti lakásának az alaprajza. Sajnos nem, túl jó minőségű.
A kérdésem az lenne, hogy a rajzon a kamra alatt található a WC (a valóságban mögötte). A WC csésze mögött található két dolog a rajzon, amit nem tudok beazonosítani, hogy mi lehet. Az egyik egy kocka közepén körrel és átlósan négy pöttyel. A másik pedig egy másik kockát benne egy S betűvel.
A valóságban itt található a szennyvíz strang és fent pedig egy szellőző kürtő.
Felesleges pénz és súly. Az OSB-vel akár egy EPS100-at lefedve is járható lesz. Ha nagyobb terhelést kap egyes helyeken akkor vagy erősebb szigetelő anyagot EPS200 vagy XPS-t teszel le. Én semmiképpen nem betonoznék! (Van esélye, hogy egy bénaság miatt leáztatod ami alatta van, a súly is jelentős ami elvesz a terhelhetőségből!)
Akkor rendben van az EPS. Akkor ahogy C20NE írja, portalanítani kell a padlást, pur ragasztóhabbal le kell ragasztani az EPS-t (a rétegeket is egymáshoz), majd annak a tetejére mehet 8-10mm OSB, és kész. Ha spórolni akartok, elég oda EPS-t tenni, ahol járni, pakolni akartok, a többi helyre mehet az olcsó tekercses kőzetgyapot.
A kőműves ismerősünk majd leönti a hungarocelt betonnal. Nem építjük be a padlástért szobákká, csak tárolónak használjuk és azért ne süppedjen be alattunk, ha évente 1-2 alkalommal felmegyünk. Vannak gerendák is kb. 160 cm magasan, szóval már csak emiatt sem lehetne szobának kialakítani (max. liliputiaknak).
Én biztosan portalanítanék és rendes anyagot használnék nem darázsrágtát. Azt ahogy ajánlották előttem max alá egy plusz rétegnek. Én leragasztanám PUR habbal, az sem tapad a porra. Ha ebből kész az alsó réteg a legolcsóbb tekercses kőzetgyapotból tennék rá 20cm-t.
Első kérdés, hogy miből van a födém? Ettől függ, hogy szabad-e egyáltalán eps-t tenni rá...
Amúgy ha száraz helyen volt a hungarocell, én simán leraknám, max a lyukakat ki lehet fújni nem dagadó pur habbal. És mondjuk úgy csinálnám, hogy alulra a régi, arra pedig egy réteg új eps.
Októberben beburkoljuk a padlásteret. Lehet, hogy hülye kérdés, de előtte fel kell seperni a port? Mert az van egy jó vastag rétegben.
A másik meg az, hogy a férjem 30 éves hungarocel lapokat akar felhasználni, amikbe ráadásul 20 éve beleköltöztek a darazsak és vastag járatokat rágtak bele. Ki lettek irtva, de a járatok persze maradtak. Mondtam neki, hogy vegyünk újat, de nem hallgat rám. Nyilván ezek rosszabbul fognak szigetelni és az élettartamuk is kisebb lesz.
Mennyi lenne egy ilyen födém teherbírása a fejjel lefelé beépített "A" áthidalókkal, az 1 szál 8-as vassal, ha 75 cm-es tengelytávval vannak beépítve 180 cm nyílásmérettel?
Szerintem nem agyagos, hegyvidék széle, Eger mellett, völgyben. Normál termőtalajnak tűnik. 50 éve régi parasztház helyére épült, sok töltés van az udvaron is, anno semmit sem vitettek el bontáskor, benne van a régi ház a 150 centis lábazatban meg az udvarban.
Süllyedő házsarok alá injektálás ér valamit? Azt hittem megállt a süllyedés, pár éve máshová vezettem el az ereszcsatorna-lefolyót, de gondolom az aszályos időszak meg rásegitett kicsit. A saroknál lévő ablak el kezdett feszülni pár hete. közeledik az ablakcsere, hőszigetelés is tervben. Valami tanács?
Így van, szúnyogok, legyek ellen véd a szúnyogháló, de pókok, mászós bogarak, poloskák, százlábúak ellen nem. Havonta legalább egyszer bejön egy 10 centis óriás százlábú, na attól teljesen kiakadok. Elkapni se lehet, mert amikor felé nyúlok, leugrik a falról, plafonról és eltűnik.
Én az új ablakaimra nem kértem redőnyt, a régieken sem használtam. A betűző napfény ellen a már említett tejfüggöny és világos anyagú sötétítőfüggöny kombináció igen alkalmas. Az intenzív napsütést jelentős részben visszaveri, de közben nem melegszik fel. Viszont az ablakot meg bukóra nyitva lehet hagyni hogy járjon kicsit a levegő, ezt a redőny nem nagyon engedi.
Persze a függöny az átmelegedett falak, meg a meleg levegő ellen nem véd, de az ellen a redőny sem. Laktam olyan lakásban, ahol a két ablaktábla közé berakott reluxa volt. Na az maga a halál, olyan hőcsapda, hogy a belső üveget alig lehetett megfogni, annyira felmelegedett. Ha meg nem engedte le az ember a reluxát, akkor meg az intenzív napsütéstől lehetett megveszni. Itt tanultam meg a gyakorlatban, hogy milyen praktikus dolog a fehér függöny, világos sötétítővel.
És persze a fák! Meg amúgy a növényzet! Nemcsak árnyékol, hanem a port is megfogja, meg a levegőt is frissíti, főleg este meg hajnalban.
Van beépített lehúzható szúnyogháló, de az nem sokat ér. A sínnél minden mászós bogár bejön. Én csináltam inkább rendes fakeretes felszerelhető hálókat mindegyik ablak egy-egy szárnyára, azok jobbak, bár a redőnytok miatt nemigen lehet tökéletesen megoldani. Én ma már nem tennék redőnyt.
A magasan járó nyári nap ellen inkább valami másfajta árnyékolót (esetleg lombos fát az ablak elé) , a tél és a fény ellen sötétítő függönyt, a bogár ellen meg rendesen felfekvő keretes hálót. Persze adottságoktól is függ.
A pókok miatt rendszeresen vitám van az anyukámmal. Ő írtja őket, merthogy milyen randa a pókháló a sarokban, én meg hiába magyarázom, hogy a pókháló nem csíp, viszont hatékony a repülő rovarok ellen, és nem olyan büdös, mint a kemotox. Igazándiból csak egy bajom van a pókokkal, hogy van egy típusuk amelyik valamiért a parapet konvektort tekinti kedvenc helyének, ott is az őrlángfúvóka, szikráztató, levegőbeszívó környékén szeret pókhálni. Valamiért úgy gondolja, hogy ott majd milyen jól áttelel. Na, ez az elképzelés mindjárt egy 5e-t jelent a gázszerelőnek. De ezek nem a kaszáspókok, mert azok nekifutásból vadásznak és nem hálóval, így én hagynám őket békiben.
A szúnyoghálót levettem, persze nem dobtam ki. Semmi értelmét nem láttam, csak a por, megy a dzsuva gyűlt rajta, hányinger volt az ablakon kinézni. Igazándiból takarítani sem nagyon tudtam másként azon kívül, hogy beraktam a zuhany alá. Egyáltalán nem hiányzik, se léggyel, se szúnyoggal nem nagyon találkoztam, ami bejött az a nyitott erkélyajtón tette. Mondjuk második emelet, száraz környék, és egy sűrű, fehér függöny van fenn, a függönyboltban tejfüggönynek nevezték. Elég rosszul lehet kilátni rajta, viszont a nap ellen is elég hatékonyan véd.
A meleget rosszabbul viselem, mint a hideget, így ebből a szempontból ideális lenne nekem. A hideg ellen meg majd a beburkolás véd valamennyire.
Érdemes szúnyoghálóval kombinált redőnyt venni? A legtöbb ablakomon most is van szúnyogháló, de ez nem zavarja az 5 centis kaszáspókokat, simán bejönnek valahogy. Fogalmam sincs hogyan, de bejönnek. Pedig nincs lyuk/szakadás a szúnyoghálókon. Talán a széleken a fakeretnél lehet kis rés, de ekkora pókok akkor sem értem hogy tudnak bejönni.
Nyáron a felmelegedést hatékonyan csökkenti, télen azonban a szigetelő hatása bakfitty. Olyan szempontból többre mégy egy rendes vastag sötétítő függönnyel. Az is jó drága.
Elkezdtük beburkoltatni a házunk északi falát. Az utcai oldalra októberben kerül majd sor. Ott le kell majd szedni a redőnyöket és újakat kell feltenni.
Milyet javasoltok? Olyasmi érdekel, ami a legjobban szigetel. Ami nyáron véd a meleg, télen a hideg ellen. Van ugye a hagyományos műanyag redőny és hallottam alumíniumról is, melyik a jobb? Az alumínium biztos tartósabb, de szerintem hőszigetelés szempontjából rosszabb.
"300 m2 alatti lakóház építési engedély nélkül, egyszerű bejelentés alapján is építtethető."
"
A kezdéshez nem kell engedély. Majd a végén. Ez nem azt jelenti, hogy mindenféle mekkmester minden vackot építhet, hanem azt, hogy terv alapján el lehet kezdeni az építkezést.
Előbb-utóbb kell valami vagy valaki aminek alapján meg lehet kérni a lakhatási engedélyt. Tervező is adhat. De én sohasem adom az aláírásomat az ilyenhez. Kérjen a kivitelezőtől, az tudja, hogy mit épített. Meglepő módon azok sem szokták igazolni, hogy jó amit építettek.
igen. ez azt jelenti, h nem kapsz rá előre "pecsétet = építési engedélyt", mint régen, h építheted (és ezzel akkor minden felelősség a hivatalra szállt), hanem beküldesz valami tervdoksit PDF-ben, és ha nem szólnak direktbe, h "nem jó", akkor elkezdheted. de ez nem jelenti azt, h 3 év múlva nem bontatják le. vagyis a teljes felelősséget áthárították a megrendelőre és a tervezőkre/kivitelezőre.
- építész magára veszi azt a felelősséget, h a beadott terv megfelel az aktuális előírásoknak. ő jelezni fogja, hogy "nagyon nem így szoktuk".
- a bejelentési terv része a statikus kiviteli terv, ahol a statikus tervező magára vállalja, h a terv megfelel az előírásoknak (na ő nem fogja aláírni a videós házat).
- a végén a felelős műszaki vezető aláírja, h minden a terv szerint készült (nekik elvileg tudnia kell nagyvonalakban, hogy ha valami nagyon nem stimmel). szerintem ő sem írja alá neked.
- ha van, a műszaki ellenőr igazolja, h a tervek és a kivitelezés megfelelnek az előírásoknak (de alapvetően nem az ő felelőssége). ő már az elején kiszáll, mert nem éri meg neki a szívás.
úgyhogy elég sok mindenki mondhat erre neked nem-et. mert nem éri meg szívni azzal, hogy nem építész koszorút, vagy a "vonovasakat" sem a legjobb módon vezeted a sarkoknál.
hogy összedől-e? 1700 körüli komáromi földrengésben valószínűleg igen (de abban a teljes pesti ó-belváros is).
biztosító nem fizet, ha valami kár lesz, mert rögtön kiszúrják, h nem szabályos.
azt nem tudom, h bankhitelnél mennyire nézik meg.
ha nem történik semmi gáz: akkor valószínűleg évtizedekig állni fog.. és hülyének tartasz :)
Koszorú helyett van benne vonórúd dögivel (ha be van kötve rendesen). Lapos teteje van, szintén sűrűn vonórudazva. Nem az örökkévalóságnak épült. Azon kívül a megrendelő majdnem mindenhez profi módon értett.
Legalábbis az 1988-tól érvényes szabványt megkaptam, meg a vasalási tervet.
Fölül 1 db 8-as vas van, alul 2 db 10-es. Az eggyel rövidebb és egyel hosszabb méret abban különbözik, hogy ott az alsó két vas 8-as, valamint 12-es. Fölül azokban is 1 db 8-as van.
Sajnos amint írtam korábban én már így vettem és rá van szerelve fűtés csövezés, villanycsatorna, lámpák, minden efféle. Ez miatt vakolni már elég nehézkes volna.
Alapvetően rétegrendi alapon nem sok értelme volna a plusz 5 mm rétegnek. Ez miatt nemigen volna érdemes.
Azonban én inkább arra gondolok, hogy a kerámia elemek közötti rések lezárása ( ahol most szabadon áramlik a levegő a béléstestek belseje felé) talán többet mozdít előre, mint amit az 5 mm hab önmagában jelentene. Ezt nem tudja visszaadni a kalkulátor ez miatt gondolom hogy talán mégis érdemes... de nem vagyok benne biztos.
most pl. dunaujvárosban/ferrobeton is gyártja. tipustermék volt, bárki gyárthatta, gondlom jogdíjért. azonos méret-vasalás-betonminőség = azonos teherbírás. van róla magar szabvány is, de az nincs meg nekem. gyártónak biztos megvan (de nemigen fogják neked odaadni, fizetős). hivd fel őket, hátha segítenek
fejjel lefelé van, a most gyártottakat nem lehet így beépíteni, és így nem is adtak meg erről teherbírást, nincs más mint felhivni a gyártókat, h elárulják, h fejjel lefelé mennyi a teherbírása, vagy mi a vasalása, hogy ki lehessen számolni
neked valószínűleg "A" áthidalód van (ablakok, ajtók fölé lehetett tenni).
beépítésnél lehet, hogy fontos hogy melyik oldal van felül!! minden rajzon fölfelé szélesedik!
ha fordítva van beépítve (felül van a keskenyebb oldal), akkor ki kellene kutatni az eredeti vasalási tervét, és abból kiszámolni. vagy felhivni Lábatlant, h "mizu" :)
Vettünk egy új 385 literes Gorenje mélyhűtőládát és bekapcsolás után pár órával nagyon hideg a teteje. Ez normális? Az eddig használt 32 éves Lehelnek nem volt hideg a teteje...
Pontosan ez nekem is a véleményem... és az tuti jólenne.
Amiket a képeken látunk az szerintem még mindig nem tanúsítható semmire, tehát ehhez sok statikust kellene hívni mire egy idióta azt mondaná írásban hogy jó. :-)
Házimonolit: Na valamiért rájöttek ők is, pedig a kommentekre nem kíváncsiak, "minek ide statikus" felkiáltással.
Látszógerendákat akarnak "dísznek", de úgy szerelték be hogy tartsa a födémet is.
Középen odaszorulnak a gerendák, oldalt meg nem, szóval nemhogy a monolit L/600 hanem az L/200 szabálynak sem felel meg, pedig szerintem egy kicsit túl is emelték annó, meg egyenesre vakolták.
Mikor készen lesznek kíváncsi lennék mit mondana rá egy statikus, hova mehet a cápaakvárium a tetőtérben. :-)
Ezt a káoszelmélet fogja összetartani, ha megterhelik a tetőteret és lehajlik a födém előbb fennakad az álmennyezetben így a kettő teherbírása kiegészíti egymást, mert a gerendák most odaszorulnak hozzá.
Ui: nekem az a szomorú hogy lenne pénzük azt megcsinálni amit srudolf mondott, sőt ha már tetszik nekik a gerendás födém ennyi erővel a födém és a tetőt teljesen kicserélhetnék....
ha eldöntötted h épp melyik nicknévvel irsz, akkor még mindig várom a választ: "de konkrétan mi volt a baj azzal amit írtam?"
én csak normálisan segíteni akartam, de nemrég felhuztak egy másik forumon, te sem voltál túl kedves, ugyhogy részemről ennyi..
válaszom változatlan: igen, remélem elmondhatom, h értek a szabványokhoz, jogszbaályokhoz. és én is szoktam anyázni a hozzá nem értő hatóságokkal (általában sikerrel). több segitséget tőlem ne várj...
csinálj egymástól teljesen független 3,5x3,5m-es egységeket. a hődilatáció/betonzsugorodás miatt is hasznosabb, mintha egyben lenne. ha jól be van tömörítve alatta minden, és nem 40t-ással állsz rá, nem fog elmozdulni. minden résbe beszivárog a viz, ami aztán szétfagy. ha profi akarsz lenni, akkor keress rá a "technologiai hézag"-ra betonozáskor. létezik SIKA lemez, meg duzzadó agyagtekercs.. stb.. de nem ér annyit az egész.
legalább 2 ember kellene: egy kever, egy terít. egyedül belehalsz.
az alatta lévő kavics/zuzottkő lényege, hogy alulról ne jöjjön fel kapillárisan a víz, mert az szétfagyva megemeli a betontáblákat. hálót jellemzően nem szokták hegeszteni, hanem átlapolással toldják.
minden felszínt lejtésben csinálj! már a zsalu teteje legyen pontosan beállítva, h könnyen le tudd húzni. minden zsaluegységet tölts ki egy ütemben.
betonkötésnél legfontosabbak az első napok, ugyhogy ne 2-3 napra állj le, hanem csak annyira, amíg alszol egyet.
mixerbeton: kérheted kötéslassító adalékszerrel is (több időd marad bedolgozni). ha földnedveset rendelsz, azt sima platós kocsival kihozzák (olcsóbb, kisebb adagok is jöhetnek).
hali, a kereső nem volt a barátom ezért kérdezek, (bár ennyi bejegyzésben biztos volt erről szó, de nem találtam meg.)
Betonozni szeretnék autóbeállót. Az egyik egy kb. 7x7m kétállásos fedett beálló (fedett, de nem teljesen zárt), a másik a kapu és az aszfaltút között beálló, kb. 5x4m)
Kisebb járdát, kerítést stb. már csináltam, de ekkora lapot még nem. Nagyságrendileg ez bő 6m3 beton csak a fedett bállónak, amit egy 150l-es keverővel egyedül kevernék. Sajnos csak nagyvonalakban tudok tippelni, hogy egyedül ezt mennyi idő megcsinálni, de azért az látszik, hogy ez nem egy napos meló, hiába magamnak csinálom és amennyire lehet nyomom. Ezért azt gondoltam, hogy részenként csinálnám meg. 1. A kérdésem a gyakorlatban hogy lehet azt megoldani, hogy egyik nap megálljak a betonozással, aztán 1-2 nap és folytassam? Arra gondoltam, hogy a zsaludeszkát megfúrogatom és a vashálót úgy vágom el, hogy át tudjam dugni rajta, majd másnap összeheggesztem a következő hálóval és megy tovább a betonozás... Ez így járható út? 2. Az illesztésekhez ebben az esetben nem kell szivacs a dilatáció miatt, mert a vasháló összefogja.
A két betonréteg közötti esztétikai hézag nem érdekel, de ott esőben nem folyik alá nagyon az eső? Bár járdánál is így van, mégsem fagy fel. Mixert egyrészt az ára miatt nem akarok hívni, másrészt amikor jön a beton, ott is van meló nem kevés és egyedül, gyakorlat nélkül ezt nem érzem kivitelezhetőnek.
3. A bónusz kérdés, hogy építési fóliát mennyire érdemes rakni a beton alá, egyáltalán érdemes-e? Mert azt mondják, hogy nem folyik el olyan gyorsan a betonból a nedvesség és így jobb minőségű beton fog keletkezni, de másik megvilágításból, később hogy fog a leszivárgott víz eltávozni, akkor minek a kavicságy? Köszönöm a válaszokat.
Nos annyi,hogy monopol helyzetben van a szolgáltató.
Nem választhat az ember szolgáltatót és így visszaél ezzel a helyzettel.
Volt egy vízóra. Egy mérővel. Egy lakásból kettő lett, a szabályok szerint.
Minden közmű szét választava. Elsőnek a villany majd a gáz. Majd csatornázás.
A víz az egyik legrégebbi szolgáltatás 1932 óta.
Saját és más tapasztalatai alapján ajánlatos a vizet is szétválasztani. A mellék vízmérős/almérös megoldás nem jó. Csőtörés -szivárgás , mérés pontatlanság esetén parttalan vita keletkezhet.
Volt lehetőség az un. mellék vízmérős rendszer kiépítésére. A szolgáltató elmondta a feltételeit.
Ezek :. a mérőknek és a szerelvényeknek el kell férni az aknában. Valamint a szerelőnek biztonságosan le kell jutni az aknába és ott dolgozni.
Erre kettő mérő esetén 1,2 x 0,8 m-t ír elő. Ajánlásban megadja, hogy hágcsó vagy létra lehet. Ezen kívűl meghatározza, hogy lehet zsalúkőből vagy téglából épített a falazat. A fedésre min. 600 x600 nyílás kell. Na mármost az aknámon nem volt lejárat. Ezt pótoltam egy praktikus acél létrával. A fedés korábban egy 80 x 80 -as L acél keretes nyílás volt, rajta a fedlap.Állítólag 35 kg nál nem lehet nagyobb tömegű az ajtó. Lemértem kiszámoltam még belefért.
Az átvevőnek nem tetszett a falazata , nem tetszett a nagyobb akna fedél, nem tetszett a csőkivezetés ( a meglévő ) .Mindent a maga izlésének megfelelően alakítatott ki. Ha nem teszem nem áll szóba velem. Mivel csak egy szolgáltató van, ez ki meríti a monopol helyezettel való visszaélést.
A magyarázó levelében írja a saját megoldása helyességét. Csak hogy a műszaki életben néha több egymással egyen értékűmegoldás van. Kínjában ezzel az állékonysággal gyütt elő. valahogy úgy hogy milyen nagylelkű volt mert az az állékonyság nembiztos hogy jó. Dehogy nem.
Milyen okos a munkatársa azzal a csemperagasztós kenegetéssel. Közben nekem az új fedővel meg a kivezetés ( meglévő ) megváltoztatásával .....kárt okozott.
Na majd a bíróság megállapítja,hogy kinek van igaza.
Mondjuk az is érdekes ,hogy egy panaszlevélen, annak válaszán 10 hónapot kotlottak.
Ja és megjegyezték, hogy kártérítést nem tudnak fizetni. Igaz nem is kértem. De majd a bíróság büntetését csak fizetik....mert azt kérem.
Monopol helyezettel való visszaélés és ezáltal a fogyasztók felesleges költségbe hozatala.
statikusként remélem igen.. de konkrétan mi volt a baj azzal amit írtam?
Az is szabvány, ha a vízművek 1910-ben leírja, hogy csak 'ilyen és ilyen" módon készített vízóraaknát fogad el. azaz szabványosította a vízóraaknát. Mindenféle külön jogszabály nélkül. Ha nem úgy csinálod, nem köt be vízórát.
a szabványnak több fogalmi értelmezése is van. Nem csak EN-MSz létezik
Kerítés tetejére került Leier felap (ilyen). Mapei AC szilikonnal tömíteném. Szükséges-e előtte alapozót használni? Írják a Primer FD-t, kell ez, vagy e nélkül is rendben lesz?
Más:
Egyébként a Leier-től volt a zsalukő is, nincs tapasztalatom, de érzésre kritikán aluli a méretpontossága. 23 cm magasság kb. 21 és 23,5 között szór, homorú az oldala. Gyönyörű lett a kerítés, jó sokat ékelgette. Kellett vennem betonmaró tárcsát, hogy a durvább részeket lecsiszoljam, így is jóval több anyagra van szükségem a simításához, mint szükséges lenne.
A fedlap is hasonló pontosságú. Elvileg 4 cm magas, de de durva szórás van itt is. Az első ragasztások után próbáltam betonon előre kisakkozni, hogy nézzen ki valahogy. Ha ezt tudom, inkább az XPS-es megoldást választom...
Tüzépen kérdeztem, hogy van ez, azt mondták a gyár lerázza magáról ezt a felelősséget, ilyen a gyártósor, benne van a tűrésben... Az, hogy homorú, inkább a kapkodás számlájára írnám.
A szbvány - nálunk legalább is - azt mondja, hogy ami régen megfelelt, most is jó állapotban van az megfelel. Ha viszont valami változik (bármi) akkor már a jelenleg érvényes szabványnak kell, hogy megfeleljen.
ha a konténeres/daruskocsi az akna mellé talpal le több tonnával.. akkor lehet belőle baj.
ha a téglák/habarcs szétfagytak.. akkor lehet belőle baj.
ha csemperagasztózol, akkor az akna felől színre/szürke akár betonaknának is tűnhet.. (és az "ránézésre" megfelelhet a vízművek előírásainak). de erősebb nem lesz a szerkezet. ettől sokkal többet érne egy középen vakolathálós, 2-3cm-es cementvakolat 0,4-es sóderral (mini lőtt beton felület). ha meg a sarkokat is levágod befelé 45fokban (és a saroknál bekötöd valamivel a műanyag hálót a téglához.. az már atomsiló :)
egy kör szelvényű kút sokkal erősebb (többet bír) földnyomásra, mint egy szögletes alakú.
ha a téglafalad 29cm széles, akkor az kb 1/3-a a magasságának (szinte szárazon rakott súlytámfal :).. nemigen lesz baj.
ha a téglafalad csak 13cm-es, akkor már nagyon sok műlik rajta, h hogy milyen felszíni terhet kap a kút melletti terület.
Földnyomásnál mindegy, hogy utána 10m hosszú szabad tér (pl. medence) vagy csak 10cm rés van: ugyanaz az erő hat a támfalra. a lényeg, hogy nincs ott semmi, és ki tud mozdulni. (prsze itt lényeges, hogy a magasság/szélesség kb. ugyanaz, tehát nem bedőlni fog, hanem a csak a középtájékon benyomódni. ha nagy terhet kap. de ki az a hülye óraleolvasó, aki a daruskocsi mellett olvasná le a vízórát?
1932: mészhabarcs? (mészhabarcsot tudod körömmel karcolni vagy ujjbeggyel kipiszkálni. cementhabarcshoz valami fém kell)
Szerzett jog: 1932.ben szabványos volt a falazott vízóra (én is rengeteg helyen látok ilyet), ez az akna megfelel az akkori előírásoknak.. nem új építés.. mi alapján kötöttek bele? behajlott? veszélyes? omlik? egy ideig nem volt benne óra, és most ide akarsz újra órát? (ekkor jogos a mostani szabvány követelése)
még pontosabban: vastagság (+vasalás) - fesztáv - terhelés - anyagminőség függvénye. (pl. egy lakás közlekedő két oldala tartófal, akkor csak 1,3m a fesztáv, na oda elég lehet a 14cm (ha nem medence van fölötte)
A vízművek jól képzett (??? )ügyintézői nagy statikai problémát látnak abban, hogy egy 1,2 x 0,9 m szelvényű vízakna, ami 1,2 mély, beomolhat.
Ráadásul az alja is betonozott, sőt a felső része is födémmel ellátott.
Ha kikenem csemperagasztóval, akkor a probléma elmúlik. Szerintük.
A szerencsétlenek arra nem gondolnak, hogy egy ennél sokkal nagyobb szelvényű kút....pl. 1,5 x1,5, ami ráadásuk alul felülnyitott és néha 8 -15 m mély év tizedekig elvan a beomlás nélkül.
Ha mondjuk 8 x 8m-es medence lenne akkor már kellene az oldalnyomásra gondolni.
Na most a fész bukon vitatkozzak velük vagy zárt levelezést folytatjak ?
Ja az építőanyag u.n. nagyméretű tégla / 290 x 135 x ... /, 1931 -ben sajtolták. Ebből épült az aknám 1932 -ben és nagy valószínűséggel még ugyan ennyi időt kibír.
14 cm vastag a födém? Csupán a vastagsága alapján már nem tetőtérbeépíthető!
Kemény, alig viszi a fúró? Meglehet akkor leszakadás előtt sem repedés sem figyelmeztető lehajlás nem lesz!
Azt hihették hogy a több cement ellensúlyozza a vasalási hiányosságokat!
A túlzott cement amúgy sem garantálja a túlzott szilárdságot!
Ugyanez ha túl sok acél van a feszítési zónában, akkor a beton összenyomódik, mielőtt a vasbeton megszakadna.
A rossz helyre tett betonvas inkább káros mert növeli az önsúlyt
Elegendő acél kell legyen benne a szükséges szilárdsághoz de ne legyen túlságosan addig a pontig, hogy a meghibásodás ismét rideggé váljon. A szilárdság ÉS a hajlékonyság egyaránt nagyon fontos.
Sufni vagy disznóól tetejére esetleg, de családiházra, tető után, ráadásul tetőtér beépítésre ez a födém bontandó!
Egy kis helyiséget utólag, vagy egy kis feljárót, maximum melléképületet láttam már hogy kiöntötték házilag monolit födémnek de még annak se lett jóvége! Ezt nem lehet csak úgy saját kútfővel, a mostani kiherélt építőipari szabályok szerint is kötelező a kiviteli terv és számítás egy ilyen födémhez.
Ha még jó is lenne ami kizárt, számos egyéb probléma forrása is lehet, pl földrengés esetén egy merev tárcsaként viselkedik, a gázbeton falazat ezt meg nem fogja kibírni, vasbeton váz meg vélhetően nem készült hozzá.
Ennyit tényleg képesnek kell lenni megtenni, hogy kiszámold...
Mint ahogy az 1400W = 1.4KWh...
1,4 KWh X 70,10 ft = 98,14 ft / óra
Tudom, hogy nem vagy fiatal stb... de ezek tényleg olyan számok (az elmúlt hetek tükrében főleg...), amit minden épeszű, minimális gondolkodásra képes embernek ma, itt, egyszerűen tudnia kell.
Kb. olyan mintha nem lennél képes meginni egy pohár vizet, amikor mindened meg van hozzá...
Megérkezett a tetőfedő szaki válasza az előző statikai megoldásra:
"Jó az elgondolás csak túl bonyolult és rengeteg anyag költség!Amint már említettem a szék állás hiányában a talp szelemenekre ható terhelés fordította ki a szelement!Ez nem szét csúszik hogy össze keljen húzni hanem lefelé csavarodik!Ha össze felé húzzuk akkor szét nem csúszik, de a szarufák álltal a szelemenre terhelt teher lefelé nyomja a szelement ,ezért ugyan úgy elcsavarodi,és a szaru állás a gerincnél szépen lassan szét nyílik!Azért mondtam ,hogy meg kell nézni ,mert kép alapján nem tudok sokat mondani!A tető cserép 45 kg /nm2 ,súly terhelés nyomja szét a szaru állást ,addig ameddig nincs kiépitett szék állás hiába huzatják össze a szelemeneket attól ugyan ugy kicsavarodik!Ön dönti el melyik megoldást választja ! "
Más: Kömkel vagy kinek az írása is szokott megjelenni az index címlapon?
Eltudnám vinni egy háznézőbe a faluba... xd :-) Bár srudolfnak jobban örülnék.. :-)
Házimonolit, alig viszi a fúró tehát akkor belehet építeni a tetőteret, igaz néhol csak 14 cm vastag, meg kivettünk egy főfalat stb de jó az. Telivan vassal, igaz hogy hogyan senki nem tudja, de biztos jó nehéz is legalább. Az építő kocsmai tippek alapján, élete első monolit födémjét, sőt a falu első monolit födémét készítette, kivödrözte mert a cserép is fennvolt közbe.
Az alap nélküli vályogházakra rakott betonkoszorú, E gerendás födém betoncseréppel se semmi, de az abszolút bestseller a vályogházra rakott könnyűszerkezetes szintráépítés.
Némelyik meg persze néha felbukkan a jófogáson meg az ingatlan.com-on. xd
Mester írásban válaszolt, szerintem is helytelen a megoldás.
Srudolf megoldása lesz a jó, majd tálalom a "mesternek":
Jaj Csuklósbusz. Na figyelj. Leírom, hogy csinálnám. De kell egy szaki, nehogy nekiállj egyedül. A cserepet le kell venni. Vonórudakkal össze kell kötni a talpszelemeneket, de azok túl vékonyak. Rá kell szerelj egy 18x5 pallót a külső felére a talpszelemennek és a szarufák helyét ki kell vágni belőle. Vásárolsz 12 méteres szénacél fi12-es rudakat (nem betonvasat) és azokat méretre vágod. Lehet, hogy egy vastagfalú cső is megtenné aminek a belmérete 14mm környékén kell legyen, de ahhoz még nagyobb lyukat kell majd fúrni a szelemenekbe. A végére hegesztesz 12-es menetes szárat (síma feketét- legalább 3oomm hosszút), ehhez szaki kell, a rudak illesztését le kell köszörúlni, hogy férjen be a hegesztést. Amikor fel vannak szerelve a pallók a talpszelemen külső felére, az egész talpszelement kivülről fi 14-es fafúróval kifúrod és áthúzod rajta a vonórudakat. kb. 2.5 méterenként be kell szerelj egyet. Az anyák alá teszel egy 1oox1oox8-as alátétet. Aztán szép lassan elkedezded húzni az anyákat, mindkét oldalról kivülről. De egyszerre keveset. A folyási szilárdság 5o%-ra szoktuj ezeket meghúzni a tartófalaknál, de ez nálad nagyon sok lenne, szemre kell megcsinálni a húzást. Addig kell húzni, ameddig a kármik a szarufákon a helyükre kerülnek( a talpszelem befeszül a kármikba, ha nem sikerül ki mindegyiknél, akkor ki kell ékeld). Aztán kell bele csavarni egy 22ox8-as szerelőcsavart előfúrással- srégen, át a szarufán bele a talpszelemnbe. Lenne egy lehetőség fa gerendákkal összekötni a talpszelmeneket, de az még bonulúltabb és nem lehet rendesen csapolni azokba a gyenge talpszelemenekbe. Talán érdemes lenne szerelni egy 1ox1o-es gerendát minden vonórúd mellé merevítésnek.
Szemre nincs rossz állapotba a tetőszerkezet, gondolom a cserép sem. Le kell kezelni gomba ellen és tűzvédelmi szerrel. Meszelőpumpával te is meg tudod oldani. Nem kerül nagyon drágába az amit írtam, csak munkás levenni meg visszatenni a cserepet és kell egy vaskonfekciós aki legyártja a vonórudakat. Műhelybe. Elég lenne a fi8-as is, csak nagyon bonyolúlt megcsinálni az illesztését a menetes szárnak a vékony a vonórudhoz. Maga a beszerelése nem nagy ügy. Az első lesz nehezebb, pontosan ki kell mérni a furatok helyét és két 3 emberes a vonórudak betolása a helyükre. Ha beteszed a vonórudakat a tőcsavar csak húzásra dolgozik. A csavarást kiváltja a vonórúd. Ha leveszed a cserepet, hozzáférsz kivülről és biztonság kedvéért lefúrsz 12-es menetesz szárakat amiket beragasztassz a betonba, ezt is 2-2.5 méterenként. Jó nagy alátét és anya. De csak amiután a helyére visszakerült a talpszelemen. Ezt a házat megvetted?
A tűzfalat valami ki kell merevítse, mert lóg, ha kap egy rá merőleges széltehert (komponenst). Ezért a tartófalak tetején a koszorúból ki kell hagyni a vasalást és folytatni kell a koszorút a kifalazott háromszögen. Azaz a tűzfalat le kell kötni a tartófal koszorújához.
Amikor nem volt vasbeton, ezt úgy oldották meg, hogy a két talpszelement és a csúcszelement hosszabbra készittették, mind a ház tartófalait, és beszereltek két szarufát, úgy hogy be lehessen falazni közéjük a tűzfalat. Így az ereszt is hosszabbra lehetett késziteni a tűzfal felett, ami védte az esőtől a tűzfalat.
Egy másik módszer az volt, hogy tűzfalat egy faszerkezetbe építették be, azaz a talpszelement visszafordították a ház szélességére is, szereltek egy oszlopo rá középen, amit becsapoltak a csúcsszelemenbe és eláttak karkötéssel is, aztán két szarufát is, utánna befalazták.
Könnyebb ezt a tetőt szétszedni, mint ahogy gondolod.
Feszítóvassal megfeszíted az illesztéseket és kihúzod a szegeket, minden szarufát leszámozol. Mielőtt leszereld a tőcsavarokból a talpszelemeneket, kicsapod a helyüket, mert az új talpszelemenek külső éle
pont oda kell kerüljön, ahol a régiek voltak, így a szarufák horgolása is fog találni.
Kicseréled a talpszelemet 15x15-re, lebontod a tűzfalakat. Veszel még négy 7x15 szarufát, vissza szereled őket és a fogópárakat (menetes szárral), beszerelsz egy 7x15-ös csúcsszelemet, amit colos deszka fogópárakkal rögzítesz minden szarufapárnál. A szarufákat 8x220-as szerelőcsavarokkal rögzíted a talpszelemenkhez.
Ha minden kész visszafalazod a tűzfalat és új léceket szerelsz, meg trapézlemezt.
Muszáj visszabontani a cserepeket.
Megnéztem még egyszer az egyik képedet. A tűzfalakat a szentlélek tartja, vasbeton koszorú nincs rajtuk, ahogy a ház falán sem.
A talpszelem megáll a tűzfalnál, le van zárva egy deszkával és oda van bigyesztbe két ereszdeszka kivülről.
A talpszelement meg kell hosszabítani, hogy férjen be még egy szarufa és kell szerelni egy tarajszelement is, azt is átvezetni a tűzfalon.
Én az aláfalazással kezdeném. Mert 50cm alap a fagyhatár felett van. A sarkokokba beöntenék egy 1.2 méteres alapot (azaz az alap alá még 70cm, saroktól 1.2+1.2 métere- ez lenne a fagygerenda), a mezőbe min. 30 cm, a falvastagság 2/3-ig, csak kivülről. Egyszerre az alafalazással, az alap mellé beöntenék (kizsaluzva) egy 15 cm széles betont a lábazat magasságáik, amit megvasalnék 2 darab hegesztett halóval.
Szakaszosan 1,2 méteres szakaszokban, a sarkokat a végén. Az aláfalazásnál lehet tenni nagyobb köveket is, így kevesebb beton kell.
A gond az, hogy amit meg szeretnél oldani, az a hiányosságok halmazából csak egy.
"hogy rudak helyett drótkötéllel meg huzalfeszítőkkel megtudom-e rögzíteni?"
Meg, de a drótkötél az jobban kúszik mint az acélrúd. Időnként majd utána kell feszíteni és nehezebb helyes mértékben megfeszíteni mint a rudat.
Előzmény: Csuklósbusz (98315)
--------------------
De ha kapok erre egy horribilis megoldást lehet a vége az lesz hogy összefogatom drótkötelekkel mindenféle leszedegetés nélkül.
De jó lenne ha hivatalos lenne, hogyha mégis rámszakad legyen aki felelősséget vállaljon, fizessen a biztosító stb. De ha meglátja valaki a huzalokat, rudakat akármit... xd
az elsődleges probléma, hogy a lekötőcsavarnál engedte kimozdulni a talpgerendát:
1) kihuzodott a koszorúból
2) eltört (ritkán volt, kis átmérővel)
3) csak kis alátét volt vagy elkorhadt a csavar alatta a fa
mivel a mellette lévő talpgerenda a helyén van, ezért az eredeti tetőelképzelésben nem volt hiba, igy elég a lokális problémát megoldani:
10) új lehorgonyzás(ok)
11) ha a meglévő nem dőlt állószékes (mert nem látszik a képen), akkor azt nem biztos h erőltetni kell: az még több vizszintes erőt ad a talpgerendára, ami még jobban kiforgatná.
"12×12 es székállást kell kiépíteni az megállítja a további sűlyedést!
vEz egy dőlt székes fedélszék,itt gerenda végekbe csatlakozik a szarufa ,így csak a szarufa meghajlását kell meg akadályozni, Önnél álloszéket kell kiépiteni mivel az Ön tetője alacsony dőlésszögű,"
ebből nem sok mindent értek. ha a szavakat normál építőipari szakszóként értem (mégiscsak mester mondta)
- székállás a szarufa lehajlást és törését akadályozza meg. a süllyedés ellen ott a falak alatti alaptest :)
- a képeken nem látom a dőlt széket. egy sima üres nyeregtetőnek tűnik, az egész mondat kicsit katyvasz nekem..
- nem süllyed semmi, hanem kifordult a talpgerendád
- nem az alacsony dőlésszög miatt kellenek az állószékek, hanem általában a nagy fesztávok (vagy kis keresztmetszet, vagy tehernövekedés) miatt
"12×12 es székállást kell kiépíteni az megállítja a további sűlyedést!
vEz egy dőlt székes fedélszék,itt gerenda végekbe csatlakozik a szarufa ,így csak a szarufa meghajlását kell meg akadályozni, Önnél álloszéket kell kiépiteni mivel az Ön tetője alacsony dőlésszögű,"
Szerintem ettől mégjobban kidőlne, de szerintetek?
Srudolf szerint pallót kell rá kívülre szerelni majd összehúzatni szénacél rudakkal miközben nincs rajta a cserép.
Persze nem ezzel kezdek tudják-e a helyes megoldást.. :-)
Arra kell nagyon figyelni, hogy szerezz be egy jó műszaki ellenőrt, aki a tökükre lép a mestereknek és nem fognak átdobni a palánkon..A legtöbbet érő kiadás ez. Egy ház költségéhez képest még mindig elenyésző a díja..Mintsem az utólagos javításokat és idegeskedést finanszírozni.
Lehet félreérthetően fogalmaztam, de nem saját magam építkezek, én is vállalkozókkal tervezem majd lebonyolítani a munkákat.
Tehát természetesen nem szeretném kitanulni a szakmákat, csak szeretnék nagyjából képben lenni a különböző folyamatoknál, hogy mire kell(ene) figyelni.
Egyelőre még csak a tervezésbe fogunk belekezdeni, gondoltam párhuzamosan elkezdem én is beleásni magamat a témába.
Ennek kapcsán szeretnék megfelelő irodalmat keresni.
Ha néhány füzetből meg lehet tanulni a házépítést akkor nem tanítanák olyan hosszú ideig az egyetemeken és egyetem után is gyakorlati időhöz van kötve, hogy ki mekkora épülettel foglalkozhat.
Pár könyv megvétele és egy építkezés lebonyolítása azért nincs arányban.
Anno régen, jó régen, egyközepes építkezésnél / leválasztás,bővítés és modernizálás / megvettem az építkezés kisokos sorozatot . Talán 4 -6 füzetecske.
A munkák kettő harmadát vállalkozók végezték, mégis hasznos volt, mert legalább tudtam, hogy mit - hogyan.
Házépítés előtt állok (talán majd 2024 -ben fog ténylegesen megkezdődni) és azt szeretném kérdezni, hogy magyarországi viszonylatban van-e valamilyen "szakirodalom", amelyet érdemes elolvasnia egy házépítőnek?
Szeretnék képbe lenni majd a folyamatokkal, mit hogyan érdemes csinálni.
Neten találtam egy könyv sorozatot és szeretném kideríteni, hogy tényleg megéri-e a pénzt ez a könyv.
Ezt olyan szinten kellene feltárni hogy az egyenlő lenne a bontással!
Régebben mind a tartófal mind a tetőtér módosítása keményen papíros, engedélyköteles, e-naplós volt, mostanság nem tudom.
A kemény beton önmagában nem jelent semmit, sőt a képen a 14 centi vastag kavicsokkal teli födém lehet csak pont azért nem mutat leszakadásra utaló jeleket mert a kemény beton ellensúlyozza a vasalási hiányosságokat. Hiába van teli vassal ha nem az erőknek megfelelően rakták bele. A nyílásnál különösen eleve sűrűbbre szokták, kellene rakni a vasakat.
Műszaki szemszögből életveszélyes ez a monolit födém, jogi szempontból lehetne rajta csak vitázni.
Statikus ha mindezt elmondják neki nem fogja tudni letanúsítani semmilyen igénybevételre. Megerősítésre, kiürítésre szintén nem kötelezhető senki magáningatlan esetén, tehát amíg baleset nincs belőle senkit nem érdekel.
De ide csak akkor jön majd statikus ha baleset történik, de akkor meg ki lesz a felelős?
Lehet rossz a hűtőgép, a hőmérő és mind a kettő. Amellett lehet, hogy a legmelegebb pontján van a hőmérő a hűtőtérnek vagy annyi idő elég neki a hőmérséklet-változás érzékeléséhez amennyi ahhoz kell, hogy kivedd.
A régiekben is volt hőszigetelés, ami idővel hajlamos átvizesedni. Kiszárítani lehetetlen, de ilyenkor az egekbe szökik a fogyasztás.
De ha már 3x-os a fogyasztás akkor kb folyamatos üzemben megy szinte. Ilyen melegben ez lehet normál dolog is, de ha amúgy is ennyit megy akkor gázhiányos is lehet.
--Már akkor is létezett a bérmunka ! A régi szlogen "exportból vissza maradt"--mai értelmezéssel; a vevő nem vette át.(ma nem ment át a teszten 2 osztályú vacak )
--Igen akkor ez még kiváló fogyasztás volt. Azóta szigorodtak aaz előirások.
--Ez ha azóta működik vesztett a gáz töltettből, morzsálódótt a szekrény hőszigetelése, rosszabb lett az ajtó gumi stb...stb
Igy jelentősen többet kell fogyasztania .
Ezért leviszed a pincébe (16 fok alatti környezeti hő ) esetleg 5cm Hungarocellel körbe ragasztod,de szellőzzön ahol kell. Új gumi az ajtóra .
Vagy csak simán kidobod. Esetleg szakaszosan üzemelteted (disznó vágás után 2 hétig )
De nem folyt át csak egy helyen tehát jól bírta a beton.
A betonacélok tuti nem futnak végig, toldozgatva van. Lehet telivan rejtett gerendával ( 14cm vastag födémben) de azt megmondta mindenki hogy nem volt elég hosszú vas így szinte mindet toldották hegesztéssel.
A bebetonozott nyárfa tetőtartók meg ilyenek által okozott hőhidakról nem is beszélve.
Földrengésteher? Szilikát gázbeton falazat van alatta, az fog engedni előbb.
Meg én a kevésbé életveszélyeset kerestem. Így utólag áttekintve ez volt az a ház. Amiket idáig láttam vagy néztem, elvileg mindent a nullától kellett volna újraépíteni. Persze még mindig nem nulla az esélye szerintem hogy bennelesz az épület a híradóban...
De ennyiből erre ti mit mondanátok, további feltárás nélkül? :-)
"nulla vagy minimális vas van bennük". legdrágább anyag (volt), kellett a hadseregnek..
ez feltehetően egy vasbeton vázas épület km. tégla falakkal (jézusom, mennyi munkaerő??), előregyártott vasbeton födémpallókkal (már ők sem bíztak a mestereikben :)
- födémpallók egyben vannak (nem látod a bennük lévő vasat)
- téglafalban nincs
- pillérek és koszorúk vasát látod, ami mennyiségre elenyésző a házban lévő anyagok mellett.
vas általában csak húzásra kell, nyomásra ott a beton (+tégla). ezért gazdaságos
pécsi toronyház nem dőlt össze, csak a bolgár mesterek nem tartották be az eredeti technológia utasítást, és elkorrodált a kapcsolat (ha jól emlékszem).
és ez veszély a magyar panelekkel is: a betonacélos kapcsolatokat ki kellett önteni a helyszínen, és az nem feltétlenül sikerült szabályosan, viszont nincs műszaki lehetőség ezeknek a vizsgálatára.
a vályog nem "minősített tartószerkezet".. nem is nagyon tanitották a teherbírását. minden ház, minden falanyag más lehet, más teherbírással. ha összedől, és van alatta valaki.. akkor a statikusnak irány a börtön (foglalkozás körében elkövetett gondatlan emberölés). ezt kellene egy statikusnak 50e Ft-ért felvállalnia? statikus vállal vályogházat, csak a megbízó nem vállalja ennek a díját :)
ugyan egy monolit vasbeton födém is a helyszínen készül, ugyanakkor már minősített anyagokból áll (cement, sóder, víz, betonacél) , és meg voltak rá az előírások (gyártási, tervezési, keverési/beépítési előírások). és minden résznek meg volt név szerint a felelőse (cementgyár, tervező, felelős műszaki vezető). Ha nem volt hiba a köztes úton, akkor lehet rá számítani, h minden az előírások szerint rendben van. utólag viszonylag könnyen ellenőrizhető (mintatörés, vaskeresés, feltárás).
ha megvan a kellő betonfedés, akkor nem korrodál el a betonacél, és időben nem változik/csökken a teherbírása. ugyanez nem igaz a vályog és faszerkezetekre (időben változó teherbírású teherviselő anyag).
statikus felelőssége egy házon addig él, amíg egy újabb statikus át nem vállalja. ezért problémás minden átépítés, főleg vályogházaknál. A korábbi szarok felelősségét is részben átvállalod.
ennél a háznál teherbírásra tényleg szóba jöhetett volna a próbaterhelés, de az csak az aktuális, irányított/viszgált teherbírást mutatja, és eltekint attól, h nincs meg a lemezben az előírt betonfedés, amitől az évek/évtizedek alatt eltűnik a teherviselő betonacél, és akkor jön a nagy baj. hogy csinálsz próba földrengéstesztet, ami dinamikusan széthúzza egymástól a darabos betoncélokat?
másik: betonacélok felét kötelező végigvezetni a falakig: ez pont azért van, mert az tart. ha helyszínen toldasz (józsi hegeszti valahogy?) az már nagy hibalehetőséget rejt. főleg ha nincs meg a betonfedés. van olyan födém (és ház is) amit érdemes lebontani és újraépíteni (akár gazdaságilag is korszerűen, hőszigetelve, nem csak statikai okokból). de minden megbízó abból indul ki, hogy "csak az ablak és a konyha legyen nagyobb, minden más maradjon, majd szigetelgetünk valahogy".
általános épületek statikai tervezéséhez (és szabályos bontásához) sok tudást nem tesz hozzá. szerencsére általában nem erre a behatásra kell tervezni.
akinek segítenek (főleg alapos elemzések után):
1) hasonló kár (gázrobbanás, terrorizmus, stb.) esetén mentési irányításnak (mi várható az épülettel, hogy lehet menteni)
2) hasonló teher/behatás (tüzérségi támadás) ellen mi az ellenálló szerkezet, mi a leggyengébb léncszem (pl. óvóhely, bunker tervezéshez)
3) támadás esetén hova érdemes és mivel lőni, h a tervezett kár legyen belőle
és persze néztem a képeket, mert így ritkán látható a nyers szerkezet. az biztos, h alá nem mennék: túl sok tonna lóg ott a semmiben
Rájöttem hogy nem jót hívtam, be is számoltam róla de honnan tudhatom hogy jó? Onnan hogy nem tudom kifizetni... xd?
Vagy a jobbik statikus el sem vállal vályogházat, mint ahogy tették többen? :-)
De azt is szögezzük le hogy a vályogház meg a házimonolitos födém hasonló, nem látni bele, nem ismert az anyagminőség, nem tudni hogyan csinálták így felelősséget sem nagyon lehet vállalni érte.
Felelősségteljes gondolkodás szerintem ha erre mindenki azt mondaná mint Srudolf " Se nem járható, se nem pakolható, ne lakjanak benne", függetlenül attól hogy nem kellett volna hallgatnom rá, de utólag könnyű okosnak lenni.
Sőt szerintem ha a jelen állapotban látnák kevés statikus lenne aki szerint ez beépíthető.
De a vicc hogyha most elkészül a beépítés után meg szerintem egyetlen egy statikus nem mondaná azt hogy "szedjétek le vagy ne lakjanak benne", sőt fel se tűnne némelyiknek hogy itt valami szokatlan van. xd
Ezek romházak, lehet, hogy földrengés után. Abból, hogy romház en inkább arra következtetnék, hogy a teherbírásuk kérdéses. Bár láttam olyan darupálya oszlopot Budán amelyik a föld fölött néhány méterrel ketté volt törve. Az alsó része jelentősen megdőlt, a fölső része függőleges maradt. Sokáig állt mielőtt lebontották volna.
Létezett törési kép alapján készített statikai eljárás. Gyakorlatban soha sem találkoztam vele.
Az igazság pillanata szerintem csak 1 évtized után jön el mikor már esetleg olyan lakik benne akiknek mindezekről fogalma sincs.
A lépcső nem beton lesz hanem fém fa pallókkal tehát azt röhögve kibírja ha az óriáskalapácsolást kibírta.
Amúgy nekem is eszembejutott hogy örül most nagyon hogy milyen vastag vasak voltak benne meg kemény beton, aztán közbe lehet csak a nyíláshoz rakták a legvastagabbakat mert azt fogalma sem volt hogyan kéne megoldani az építőnek.
Valamelyik oldalára biztos hogy rakott gerendát, de az nem ez volt, mert az építő mondta hogy dugigrakta kengyelekkel, de itt kengyel nem volt tehát amit most levéstek azt az építő nem gerendának szánta.
Az eredeti építő saját magának építette, szándékolt tetőtérrel. Tehát a jószándék megvolt. De mint ahogy látjuk, a mostani felújító is jószándékkal magának csinálja, berakott vasúti hídat is elbíró fémgerendákat, aztán azt meg ráállította a betonpadlóra mindenféle alap meg minden nélkül, jó a meglátásod Jenő! https://forum.index.hu/img/indafoto/nem_elerheto.png A betonpadló nem tudom milyen vastag, egy biztos, vas nincs benne mert mindet belerakták a födémbe. :-)
De volt rajta egy koszorú azon a falon amire nem számítottak, az most lóg a levegőbe a két kiváltó gerenda között. Lehet önmagát is megtartotta volna ha nem lett volna a kémény. https://forum.index.hu/img/indafoto/nem_elerheto.png
Az erőviszonyok biztos változtak már ezzel is.
Megerősíteni? Srudolf megírta hogy.
"
1. Lebontod a födémet és készitsz egy fafödémet. Duplán szerelve 15x7.5-es fa gerendák elegek (a szarufák osztásában ) - ezeket a középre befalazott tartófalakon toldod, feles csapolással (4o-5ocm-tert mindkét elemből kiplattolni- azaz 6 méteres gerendák szükségesek), két menetes szárral összekötve. A gerendákat össze kell kötni az 1 méteres talpfákkal is, amelyek a talpszelemenekre vannak fektetve, M12-es menetes szárakkal és nagyméretű alátétekkel- mert húzásra is dolgoznak. Hosszanti belső falra felteszel négy 14x12-es oszlopot és egy 12x12-es csúcsszelement a gerincre, amiket honajkötésekkel látsz el, mert a tető lóg hosszanti irányban, csak a cseréplécek tartják össze, a két tűzfal tartása zeró.
De mivel nincs középen összekötve a két tartófal, be kell építeni falak koszorúzásának magasságába 2x 2 pár vonóvasat, fi16-os szénacélból, feszítőszerkezetekkel. Belinkelek képeket.
Ennek a munkálatnak a kivitelezése a betonfödém letőrésén kívül (nagy munka), egy 5-6 emberes ács csapatnak kb. 3 nap, a falazás és betonkoszorú a belső fal tetején még 3 nap, az alap 2 nap. A tetőszerkezetet nem kell lebontani.
2. Nem bontod le a födémet, de megerősíted.
A födémre felülről két pár (11 méter elosztod 3-ba) összeforgatott U25o-es fémgerenda szükséges, átmenő furatokat készítesz a födémen és M16-os menetes szárral felfogsz egy U12o-as fémgerendát lapjára a födém alá. A U25o-es fémgerendákat le kell kötni a két hosszanti tartófalra, ez egy nehéz ügy, de ha úgy döntessz, hogy megcsinálod, elmagyarázom a megoldást. Hosszába (azaz merőlegesen a keresztbe szereltekre) beszerelsz négy U12o-as fémgerendát, amit heggesztéssel illesztessz a keresztbe beszerelt U12o-ashoz, ezeknek kell készíteni 4-4 betonozott fészket a két tartófalba ( vagy megvésni a koszorút és beheggeszteni a vasaláshoz, majd visszabetonozni). 1o métert elosztod öt részre.
Ebben az esetben a födémet tisztességesen alá kell ducolni, olyan színten, mintha födémet öntenél. Az U12o-as gerendákal elrejted egy álmennyezettel, mert csak 6cm vastagok.
Erről a műveletről is belinkelek képeket. Ebben az esetben is meg kell csinálni az előző megoldásba leírt oszlopokat és csúcszelement a tetőnél. A fémkonfekciót elkészíti három szaki, két nap alatt, ha ki vannak képezve a fészkek a falakba. De ez csak a szerelés, mindent méretre kell vágni egy műhelybe. "
Nekem akkor olcsóbbnak és egyszerűbbnek tűnt másikat venni, a fenti kihajlások miatt ( az összes válaszfal meg van hajolva) megijedtem a födémtől. Így utólag már látom hiba volt, fennmarad az, csupán az épület süllyedt míg a válaszfalak nem és megnyomta a födém de nem azért mert leakar szakadni. Az új tulaj megígérte és lenne is pénze megcsinálni a srudolf általi mondottakat, de szerinte felesleges, megtartsa így is, beépített tetőtérrel együtt. Hát én a tetőtér beépítéssel meg a falkiváltással már nem lennék ebben olyan biztos, abban viszont biztos vagyok hogy nekem jólett volna így mert nekem nem kellett a tetőtér sem nagyobb konyha.
Most kérdezhetnétek miért nem hívtam statikust eladás előtt. Volt előtte egy dőltfalu vályogház. Azt is felraktam ide, írtátok hogy szar. Hívtam statikust, volt is végzettsége, hivatalos írásos papírt adott hogy jó. Közben a kitört szarufát nem vette észre, a dőlt falakat szerinte eleve így építették de szarni rá. Később felújításkor meglett a ház titka, a vert fal alap nélkül a talajra épült, valószínűleg vizesedhetett így utólag kivágták körbe az alját és kirakták kisméretű téglával meg raktak alá vízszigetelést. Ezen művelet alatt vagy következményeként dőlhetett meg a fal, de a repedésképek meg azért nem árulták el mert a vastag szalmás vakolat teljesen elvált és külön mozgott a faltól. Tehát srudolf pár képről többet tudott mondani mint a statikus személyesen.
"Egy lépcsőfoknyi méret lett belőle levésve, egy nagyon kicsike csak. " Mindössze a gerenda, ha egyáltalán volt. Amikor a lépcső ráterhel akkor eljön az igazság pillanata.
"1 millió Ft a feltárás? Annyiból már meg is lehet erősíteni nem?" Mit, hogyan? Egy rossz helyen történt megerősítéssek komoly károkat lehet csináéni (lehet, hogy a ház másik végében!), ha megváltoztatom az épület merevségi viszonyait.
A kiváltott főfal helyén vasúti híd épül? Azokkal a vasakkal azt is lehetne építeni. Stb.
A lépcsőnyílás nem került kiváltásra, eleve ott volt. Egy lépcsőfoknyi méret lett belőle levésve, egy nagyon kicsike csak. Az L acél majd a lépcsőt fogja tartani szerintem, de a födémet az L acél nem tartja, sőt a födém fogja az L acélt, tehát a lépcső is majd a födémet húzza majd.
De pontosan nem is kérdeztem hogy akarják, örülök hogy a fényképezést megengedték.
Persze azt se statikus ötletelte ki, minden saját kútfőből meg a kocsmából mint az egész ház.
1 millió Ft a feltárás? Annyiból már meg is lehet erősíteni nem? Mikor az építő is bevallotta hogy szobánként és méterenként más a vasalás, ami épp volt meg ahogy kiadta, de próbálta jól megcsinálni. :-) Jó az alapelv kiderülne mi alapján ment, de hogy hol milyen a hegesztés az már nem.
A vicc hogy kb annyiért adtam el, aztán az majdnem kifutotta egy másikra. De a másikban már E gerendás födém, vasalás nélkül és kiforduló talpszelemmel... szóval csöbörből vödörbe. Egy ilyen árajánlat csak "feltárásra", egyszerűbb másikat venni.
Bánom hogy nem valósítottam meg azt az ötletet hogy felvinni felfújható medencéket aztán távolról feltölteni vízzel. Ha kibírja jó, ha leszakad akkor meg így jártunk. A mostani tulaj ezt csinálja kb, üti, veri aztán ha nem reped, nem esik le nincs baj.
Ó utcánál a rövidebb gerendára mégis ki számított volna ha látszólag amúgy minden szabványos?
semmi mást nem írnék (a felelősség miatt), de egy bizonytalan/szabálytalan monolit (vagy vödrös :) vasbeton födémnél a lépcsőnyílást L acéllal kiváltani = bátor. Ill. bármilyen nagyobb terhet erre az L acélgerendára így rátenni = bátor. ide álló I, élére állított U vagy zártszelvényt illett volna tenni (ebben a hasznossági sorrendben).
alapos feltárás/bontás nélkül minden meglévő átalakításban van statikai lutri. Ha azt mondom a megbízónak, h 1millió Ft a födémfeltárás és vizsgálat, és így is lehet h nem lehet beépíteni a tetőteret.. akkor kihullik a haja.
pl: Ó utcai házomlás: 40-50 évig ott állt, pedig a bombázások utáni újraépítés során óriási hibát követtek el (rövidebb födémgerendát tettek be. szinte a vakolaton állt a vége). na ez várt évtizedeket arra, h valaki megpiszkálja (szabálytalanul) a pincében az alap melletti földtöltést, amitől picit megsüllyedt a középfőfal, felül talán egy kicsit távolabb is került a szélső faltól, és akkor már nem volt elég a vakolat teherbírása.
ha új nagy teher (szabványban megadott tehertől nagyobb) kerül valamire (amiről nem sok mindent tudunk), akkor annak illik adni egy új alátámasztást is (födémmegerősítés, külön tartószerkezet, stb..)
De m2-enként egyedi mert abból dolgoztak ami volt, méhtelepes vasak.
De aki emlékszik az építkezésre mondta hogy olyan hosszú vasak nem voltak mint a fesztáv, hegesztéssel meg átfedéssel csinálták, itt is azért lehet egymás mellett több vas: https://forum.index.hu/img/indafoto/nem_elerheto.png
Tehát én nagyon nagyon bánom már hogy eladtam azt a házat, az volt idáig a legjobb házam ezekszerint, de féltem a födémtől, ezek szerint teljesen alaptalanul, vas is van meg betonminőség is. Nekem nem kellett volna a tetőtér, tehát akkor nekem jólett volna ha még azt is kibírja amit most csinálnak vele.
De az építőnek még csak kőműves végzettsége sem volt, segédmunkásként látott dolgokat, pl látott E gerendás födémet meg koszorú vasalást, szóval az E gerendás födémet akarta utánozni állítólag
E gerendásat akart eleve beépíteni, de csak akkor kapott pénzt ha állt a tető. Hát felállította a tetőt födém nélkül. Aztán utánna alázsaluzta, telirakta vassal, a vasalásra a mai napig nem derült fény mi hogy van, van ahol térháló is van benne, van ahol nincs, hegesztgette mert gyári vasanyagra nem futotta, majd kivödrözte betonnal. Tehát a födémnek nincs is körbeérő koszorúja mert tetőgerendáktól nem lehetett, a födém a koszorú fölött van és abból felfele kinyúló 10-es kampókra kötötte rá a födémet. Skicc, valahogy így néz ki a födém: https://forum.index.hu/img/indafoto/nem_elerheto.png
A kérdésem: ha most valaki statikus jelen állapotban kijönne mit tudna erre mondani?
Ha beépítik a tetőteret és az eddig említett dolgokból semmi nem fog látszódni, mi lesz a válasz ha 20 év múlva egy új tulajdonos ezeket nem is sejtbe kihív egy statikust mert cápaakváriumot meg cserépkályhát akar a tetőtérbe? :-)
Most lényegtelen mi a válasz mert a mostani tulaj leszar mindent, most pláne nevet rajtam, én csak érdekességképp kérdezem, meg azért mert lehet hogy ti még valaha fogjátok látni ezt az épületet mint statikus akinek alá kell írnia a cserépkályhát. :-)
Purenit is csak azóta drága amióta rájöttek, hogy el lehet adni ennyiért. Alapvetően a PIR táblák gyártás során levágott hulladékból (széleiből) és ragasztó keverékéból van. Jó a teherbírása és jól szigetel azért rakják ablak alá. XPS-t csak akkor raknék a tok alá ha már egy vagy két rétegben hálózva volt, különben belenyomódik a műanyag profil és megsúlyed az ajtó.
A purenit pontosan a hőszigetelési képeségével tud többet. én purenitet raktam az egyik, top50-es xps-t a másik helyre. utóbbinál a küszöb feléig beért a beton, a másik fele lett az xps. nem nyekereg.. de erről van asszem rajz is a hőszigeteléses topicban, ott is érdemes megkérdezni.
Csak egy elvi kérdésem lenne... műanyag terasz vagy bejárati ajtó alá hőhídmegszakításnak és teherbíró résznek a Purenitet ajánlják ugye, ami aranyárban van. FB marketplace-en futottam bele egy olyan termékbe, hogy "Újrahasznosított Műanyag Oszlop", ami lényegében tömör műanyag, 10x10x200-as és hasonló méretekben, elsősorban kerítésoszlopnak hirdetve. Ez purenit alternatívának nem jó? Vízálló, könnyen megmunkálható, csavarozható, ragasztható, kemény. 10x10x200-as szál például csak 3100 ft. Mondjuk hőszigetelési értékről nincs adat róla, de simán lehetne belőle csinálni egy szendvicset, aminek a közepe XPS, purenitet is hirdetnek így(nálam toktoldót raktunk az ajtók alá, de annál is lényegesen olcsóbb lenne ez a megoldás).
az első 2-3 kocka kiszedése lesz szenvedés/rombolás. vigyázz a falnál a hő és vízszigetelésre. középen kezd a bontást.
ha szabályosan építették, akkor a szegély megmarad (azt építették először, betonba ágyazva).
elvileg a kockák között csak besepert homok, 0-4 sóder vagy hasonló van. te is azt tegyél oda. pár hétig majd pótolni kell, mert a bemozgással lejjebb peregnek. de igy tömörödik jól.
van egy csomó video térkő lerakásra. neked is az a feladatod.
mindenkitől írásban, rajzzal kérd az ötleteit, aláírva.. mert így szóban ("emlékeim szerint ezt mondta") életveszélyes és szinte lehetetlen dolgozni, számonkérni, segíteni.
statikus tervez.. kivitelező/kőműves megépít. ha a kőműves szerint valami baj van a tervvel, akkor szól, h szerinte konkrétan mi a rossz benne. de a kőműves nem tervez önmagában semmi tartószerkezetet, mert nem ért hozzá eléggé. ha értene, akkor statikus lenne. A megszokott egyszerűbb dolgokat nagy rutinnal meg tudják csinálni, de egy átalakítás mindig rizikós.
(nálam ideiglenes födémtámaszra akartak 150.eFt-ot kérni, csak anyagra. béreltem profi födémtámaszt 25.eFt-ból 4 hétre. "ja, már láttunk ilyet valahol". ennyire vannak képben. aki jó volt, az már külföldön dolgozik)
ha leszakad ki lesz a hibás?
-kőműves mindent tagadni fog, mert ő csak azt építette meg, amit kértél.. vagy "ott sem volt".
-statikus azt fogja mondani, h szemrevételezéses állapotfelmérést kértél, beépítési lehetőségekkel. nem rendeltél tetőtérbeépítéshez statikus tervet. nem tudta/tudhatta, h te ez alapján már építeni is fogsz. semmi köze hozzá (és kiszámlázza feléd a miattad bíróságon töltött idejét).
sok mindent keversz (szavakat, fogalmakat)
1) vasbeton födém: tartószerkezet = ha nincs vagy sérül/gyengül: leszakad, alatta meghalsz. van benne vas(betonacél) a tervezett helyeken (általában 8-16mm átmérő között), van rendes minőségi beton, általában 16-22 cm vastagságban.
2) estrich/felbeton/úsztatott beton: nem tartószerkezet. ha tönkremegy, mindegy, nem dől össze a ház. vékony hálós vasat tesznek bele h kevésbé repedjen.. ezt csinálhatja magától a kőműves (de csak olyan vastagságban, hogy az alatt lévő tartószerkezet elbírja a súlyát).
3) födémmegerősítés: meglévő födémet erősíted meg, hogy nagyobb legyen a teherbírása. statikus terv szerint.
4) vendégfödém (nem használtad ezt a szót, de lehet h erre is gondoltak): meglévő gyenge födémed megmarad, és tőle függetlenül épül fölé egy új födém (statikus terv szerint), ami az összes fölötte lévő terhet viseli. ez lehet nálad az "önhordó felület".
5) vasalt beton: ebből még bármi lehet: 1) vasbeton födém és akár 2) estrich is. vagy akár virágtartó bödön :)
aki nem látta a házadat, az nem fog itt neked semmi konkrétabbat írni, mert ez jogi felelősséggel jár, és ebből élünk :)
Zavard el őket a halál F@szára. Esetleg a statikus maradhat. Egy kivitelező feladata, hogy végrehajtsa a tervező utasításait, ne akarjon okoskodni. Zavard el őket. A leírtakból még a statikus úgy-ahogy elfogadható. De tervdokumentáció nélkül egy rakás ürülék lesz az egész és még reklamálni se lehet, mert mire föl.
köszönöm a segítséget a födémáttöréses kérdésemhez, úgy néz ki, megoldódott a lépcső kérdése, egyeztetve a szakikkal és statikussal is. Sokat segítettetek, hogy valamerre el tudjon indulni az ötletelés.
Most egy másik kérdésem lenne, mert ellentmondásosak az infók. A lényeg, hogy szeretnénk beépíteni a tetőteret később, amit most ugye előkészítünk valamennyire. Horcsik-födém is van bent, de betongerendás, betontálcás födémről van szó, 70-es évek végén, 80-as évek elején épült. Salak nincs bent, a kőműves szerint valami könnyíetett betonnal van kitöltve a tálca, fölötte nagyon vékony réteg beton. A kőműves szerint, ha komolyabb dolgokat szeretnénk a tetőtérbe, vasalt betonréteg kell, ha nincs ilyan igényünk, akkor max a mosdónál, és például akár hajópadló is szóba jöhet, ami nekünk tetszik is. A lépcső helye megvan, az ács hamarosan jön héjazatcserére, illetve megerősíteni (de nem lecserélni) a tetőszerkezetet. A lépcső miatt kihívtunk egy statikust, aki nézte a tetőszerkezetet is. A 4 kötőgerenda fejmagasságban van. Ebből kettőt a statikus szerint ki lehet váltani simán fogópárral, mert ezeknek a betonkoszorún van. A másik kettőt szerinte nem szerencsés kivenni, és kiváltani, mert ami terhet most a kötőgerenda kivisz oldalirányba (a koszorúra?), az a kiváltás által a födémre terhelődik majd pluszban, és az nem lesz jó. Mondtam ezt az ácsnak, aki szerint ez nem így van, és nyugodjunk meg. A statikus azt mondta, ha nem akarunk a tetőszerkezeten nagyban változtatni (jó sok pénzért, amink nincs), akkor a megoldás, ha a vasalt betonozással önhordó felületet képzünk, ami szintén drága, de ráérünk később megcsinálni. Szerinte úgy is meg lehet, hogy fent van a tető, max a nagy homlokzati ablakot áldozzuk be a betonpumpának. A kőműves szerint viszont ez így nem jó, mert ha nem a koszorúval vasalják és öntik egybe, akkor nem lesz önhordó, és nem erősíti meg a födémet, és szerinte azt csak akkor lehet, ha le van szedve az egész tető, a szerkezet is. Amit nem értek teljesen, az az, hogy ezek szerint kétféle vasalt betonozás létezik, az egyik nagyon megerősíti a födémet, a másik meg nem? A koszorú végig látszik, és elég nagy felületen, megoldhatatlan, hogy a tető leszedése nélkül vasaljanak rá betont? Kinek van igaza? Nagyon összezavartak. A fő kérdés, hogy hogy lehet megerősíteni a födémet, és szükséges-e mindenképp. Lehetséges-e fent lévő tető mellett megtenni ezt, akár a faszerkezetről, akár a vasalt betonozásról van szó. Most egyik sem fér bele anyagilag, max egy-két év múlva. A másik kérdésem, hogy a jelenlegi födémmel mi történhet a tetőtér beépítése után, ha nem erősítjük meg sehogy. Repedések, lehajlás, kellemetlenség? Vagy ránk is szakadhat, és annyi? Köszönöm előre is!
A lépcsőnél meg kell bontani egy kicsit a feljárót hogy kiadja a lépcsőt. Elég vastag vasak vannak ott. De a felárónál lehet erősebbet csináltak a nyílás miatt nemtudom, minden egyes négyzetmétere egyedi lehet.
Kis kavarodás van. occseb csak ötletelt, nem ez a jelenlegi rétegrend. Amúgy van ellenléc is, tehát kb. minden olyan, ahogy lennie kell, kivéve, hogy a fólia nem páraáteresztő, hanem -záró :) Meg - szerinted - a kevés szellőzőcserép. Mindez egy fiatal ácsmester műve volt 15 éve. Az általad ajánlott módszer (külső bontás+szigetelés kívülről) most már azért nem játszik, mert hamarosan napelem kerül a tetőre, így időben sem férnék bele, no meg árban is elég horror lenne. Még talán sr1 által ajánlott módszer tűnik a legrentábilisebbnek (a sok hulladék fólia ellenére). Átszellőztetett légrés úgy lenne 5 cm (tetőlécnyi) + 3 cm (ellenlécnyi). És a szarufa közé mehetne a 10 cm szigetelés, majd merőlegesen a szarufákra még valamennyi, arra a párazáró fólia és a gipszkarton.
Nem az egész volt lerajzolva, csak a külső rész a szigetelésig, de most kirajzoltam egyben
A teljes tetőnél erre gondoltam AZ Ő ESETÉBEN:
Így csökken a belső tér, ellenben a külső réteghez, és a cseréphez nem kell nyúlni. A párazáró és a páraáteresztő között pedig lenne egy igen vaskos szellőztetett réteg.
valszeg most tömörödött be az oldaltöltés (elázott vagy kiszáradt a talaj?).
homokkal, vagy 0-4 sóderral tömörítve betöltöd a hiányt. (ha nagyon sok hiányzik, akkor mehet bele sitt is (téglatörmelék, apróbb betontörmelék)., szerves anyag nem!. nedvességet magába szívó anyag sem javasolt (pl. vakolat).
párazáró és cserépléc közé kellett volna még egy ellenléc is (a szarufák tetejére), hogy legyen hely ott is szellőzni, meg a bejutó nedvességet levezetni.
14m nyeregetetőn 90-100cm szarufatávolsággal min 13 db cserépszellőző kellett volna oldalanként (minden szarufaközt kiszellőztetni).
annyi sebből vérzik ez a tető rétegrend, és nem akarsz a belső térből elvenni, hogy egyszerűbbnek tűnik lekapni a cserép-lécezés-párazárót, és építeni egy korrekt új hőszig +héjalást kívülről. kifelé gondolom növekedhet a vastagság (távtartó papuccsokkal).
legvékonyabb hőszigetelők a PIR/PUR lapok, de emlékeim szerint ezek merev lapok, és ekkor már a fa szarufa lesz a hőhidad, ha a szarufák közé teszed (a fa tető mozog, tehát nem lesz tökéletes a zárása). ráadásul nem is olcsók a lapok és hangszigetelésük sem elégséges.
Pár hete siránkoztam itt, hogy a 85 méteres fúrott kutam nem ad vizet. Volt egy 1 méteres slagrész, amit kicserélt a férjem, azóta jól adja a vizet. Kiderült, hogy összenyomódott az a slagrész és olyat vett helyette, aminek fém merevítése van belül.
Jelenleg nem lakott. De az általad ajánlott módszerrel nem 15, hanem 25 cm veszne el a belső térből. Ráadásul ilyen vastagságú szigetelésnek (majd később gipszkartonnak) a szarufákhoz való rögzítése is enyhén szólva macera lenne, a stabilitásról nem is beszélve.
Ez azért izgi művelet lenne. Normál esetben a szarufákra merőlegesen teszik fel a tetőfóliát. Ha jól értem, itt meg azzal párhuzamosan kellene. Ráadásul ahogy nézem, másfél méter széles a tekercs, tehát baromi sok fólia menne a levesbe.
Nem leht úgy megoldani hogy a szarufa belső síkjára rögzíted a páraáteresztő fóliát? Lényegében lenne akkor egy szarufa magasságnyi (15cm átszellőztetett légrésed.
illetve, lehet, hogy a páráteresztő alatt érdemes lenne léceket ledeszkázni gyéren és annak nyomni a szigetelést. A lényeg az, hogy maradjon a szarufa odalán legalább 7 cm, hogy ezt a rögzítőt 2 facsararral fel tudd fúrni.
A páráteresztő fóliát felrögzíted a szarufák oldalára egy 5x3-as cserépléccel. Úgy hogy maradjon 5 cm légrés is.
Annak neki lehet nyomni a hőszigetelést. De 10 cm nem elég. Keress rá, mert belinkeltem egy csavar nélküli CD felfüggesztőt, amit a szarufák oldalára kell rögzíteni, azzal megoldható a 25cm vastag hőszigetelés is.
Átszellőztetés megvan. Alul bogárháló, felül szellőző cserepek (a 14 méter hosszú nyeregtető mindkét oldalán 10-10 db). Ha jól gondolom, két lehetőségem van: - párazáró alátétfólia cseréje páraáteresztőre (nagy szívás lenne, mert cserép leszedés nélkül nem oldható meg) és akkor mehet neki bármilyen szigetelés - marad a párazáró, elhagyok 5 cm (átszellőztetett) légrést és akkor mehet 10 cm szigetelés (ami bazi kevés és a befúvásos módszer kiejtve, mivel légrést kell hagyni), majd később még a lakótér irányába plusz (5? cm) szigetelés, ami egyrészt a belső teret csökkenti, másrészt bazi macera lesz rárakni a gipszkartont. Egyik sem tűnik egyszerű megoldásnak.
Mi lenne a legjobb szigetelő a szarufák közé, ami kis (10 cm) vastagságban is elégséges és a tűzfalakhoz hasonló (Porotherm 30-as tégla + 10 cm EPS-80-as) U értéket produkál?
Kb. 15 éve rakott tető (Mediterrán betoncserép), alatta párazáró(!) (cserép)fóliával. A szarufa 15 cm-es. Van olyan szigetelés (szarufák közé), ami "nekitolható" a párazáró fóliának anélkül, hogy nedvesedés/penészedés lépjen fel vagy minden esetben (5 cm) légrést kell elhagyni bármilyen szigetelés és a cserépfólia között? Pl. befúvásos (polisztirol gyöngyös, Knauf-nak a nem szúros gyapotos megoldása, cellulóz alapú) szigetelés megoldás lehet?
Jópofa dolog, de még ha az anyag és erő(gép) helyben ingyen megvan is hozzá... akkor is elég macerásnak tűnik.
Egyre inkább úgy látom hogy nem fogunk tudni úgy élni mint eddig sehogyan sem.Kisebb területet fog kelleni lakni és a maradékot is kevésbé fűteni.
Ha a 20 éves házamat szeretném korszerűvé tenni, az is tizenmilliós költség volna. A passzív oldalt erősíteni tiszta haszon és mindentől függetlenít, de nemigen lehet ebből az alapból csodát tenni, pedig ennél sokkal rosszabb épületek százezer számra vannak.
Aktív oldalon ha napelem, ha gázkazán csere, mindenképp függésben marad az ember és vszeg ki is fogják belőle sajtolni azt a pénzt amit csak lehet.
Idén meglátjuk mire tudunk menni egyszerű módszerekkel, hová haladnak aztán a dolgok tovább.
Gipszkarton álmennyezet építésével kapcsolatban szeretnék tanácsot kérni. Az álmennyezetben kerülnek elvezetésre az elektromos vezetékek. Ha hangszigetelőnek üveggyapotot (URSA TWF 1) rakok az álmennyezetbe (profilok közé) akkor az elektromos vezetékek körül érdemes kihagyni helyet, hogy ne melegedjenek annyira? Vagy ez nem számottevő melegedés és mehet köré is az üveggyapot?
Tegnap a fészen épp ki is számoltam a kísérleti darabot. (Nagyobban és föld alatt lehet hatékonyabb, de akkor is. Bár ott meg vízszigetelés, talajvíz, talajnyomás elleni támfal, anyámtyúkja...)
A kvarchomok fajhője 0,8 J/g*C, azaz ugyanennyi MJ/t*C. Ha a tárolóban van belőle 100 tonna, amit 500 fokra fűtünk fel, akkor az 0,8*100*500=40000 MJ. Jó sok, de sajnos (az egyszerűség kedvéért földgázra, és "emberi léptékre", azaz forintra átszámítva) ez az új, 22 Ft/MJ-os gázárral számolva kb. 900 eFt-nyi gáz. Ez az áremelés előtti gázban számolva 130 eFt, egyetlen viszonylag tűrhetően szigetelt ház egy szezonra szóló költsége. És akkor ehhez egy kisebb háznyi tárolót kell megépíteni. (100 tonna az 40 m3, egy 3,5 méter oldalhosszúságú kocka, de kell neki vagy fél méternyi hőszigetelés, tehát 4,5 méter a reális) A betápláláshoz és a kivételhez szükséges gépészetről, az 500 fok okozta kockázatról, meg az óhatatlan átalakítási veszteségről nem is beszélve. Vagy elszámoltam valamit?
A probléma a megújuló módszerekkel termelt villamos energia tárolása. Ez nincs megoldva műszakilag, kis léptékben sem.
A homokot kb. 500-550 fokon kell tartani, nem 400-on. Az a gőzturbina optimális működési tartománya.
Arra kell figyelni, hogy a homok mindig száraz maradjon.
Amit a finnek készítettek, az egy kísérleti berendezés, de az hülyeség volt, hogy a tartályt a talajszínt felé építették.
Egy PP vagy erősített üvegszálból készített tartályt beépíteni függőlegesen, ebből 100köbméterest is le lehet gyártatni, elég olcsón, ennek hossza vagy 6.5-7 méter, asszem ebből létezik hőálló is.
Ebből 10 darabot telepítve- egymás mellé, egy nagyobb település le lehet fedni árammal. Készítesz egy általános ásást, nem kell lemezalap nekik és óvatosan visszatöltik a tartályok között a teret sóderrel, miközben töltik fel homokkal a tartályokat. A szereléseket be lehet építeni a tartályokba a gyártás után. Még a talajvíz sem tudja kiemelni őket.
Mivel a fotoszintézis hatásfoka 1 százalék körüli, majd még ennek nagy részét elfogyasztja a ló maga... nehezen lehetne kiszolgálni a módszerrel 500 millió európait. :-)
Ja, még egy ötlet, szintén a finnektől: mivel egyre több a hobbi ló, ezért egyre több a lótrágya. Márpedig egy érő trágyadomb belsejében simán megvan 60 fok, és -állítólag- az érés kitart a fűtési szezon végéig. Csőspirál, rá a trágya, és hadd szóljon! (Jó, nyilván ez is tervezendő, meg méretezendő, az érett trágya kiszedése a cső sérülése nélkül szintén kitalálandó, de akkor sem atomfizika, és nincsenek veszélyes hőmérsékletek.) Ennél olcsóbb nem nagyon van, ráadásul az érett trágya tavasszal kivihető a földekre. Nagy kár, hogy nem az a tipikus városi projekt. :-)
Pár hete volt hír, hogy a finnek homokot használnának hőtárolásra, mert olcsó. Nagyot ment a fészen, de páran rögtön nekiálltunk számolni, csak úgy "nagyjábólikusan". Az jött ki, hogy ha viszonylag jól le tudnám szigetelni a társasház pincéjét, akkor az talán elég lehetne. Már csak három apró gond van:
- a 400 oC-os homok előállítása a nyári nap melege plusz hőszivattyúval;
- utána a 400 oC-os gőz "hőcserélése" a ház fűtéséhez;
- mindennek a kiépítése.
Nyilván itt inkább az olcsó áram -> hő > homok -> gőz -> csúcs áram lenne a fő csapásirány, illetve az ipari méretű felhasználás, de azt jól mutatja, hogy mekkora földmunka kéne ahhoz, hogy ez erőműként működhessen.
Szóval a legolcsóbb még mindig az az energia, amit fel sem használunk. :-)
élég nagy hőveszteség van a fém függesztőjén (?és az alsó távtartóján?): közvetlen kapcsolat a belső acélmaggal, de nincs szigetelve, ráadásul jó hőszívó képességű vakolattal/csempével érintkezik. ezeket a részeket kellene jól/okosan szigetelni, h sokkal kisebb legyen a veszteség. és ezért felesleges vastagabb hőszigetelés a paláston, mert egy idő után az már nem számít.
Srudolf még biztos emlékszik a házimonolitos házamra.
Házilag készített monolit födém 100nm-en, házilag sok vassal szerelve meg kivödrözve betonnal.
Ígértem beszámolok róla mit csinál vele az új tulajdonos. El se hiszitek, főfal kivétel meg tetőtér beépítés, "jóazafödém címszó, nincs repedés nincs gond, statikusahülye".
Alaprajz, a középső zöld a főfal, a felső szakaszt akarják kivenni:
A fal két oldalára beszereltek lábakkal vasgerendákat, össze is kötötték kifordulás ellen aztán befalazzák a boltívet és esnek is neki a fal kiverésének.
Aztán ha nem lesz repedés a tetőteret is lakni szeretnék...
Én mondtam nekik hogy itt is azt javasolta a statikus "ne lakjanak benne", írásba is adtam. Szerintetek?
Nem vagyok nagyon képben velük, még nem is jártam ott soha. Kék ég, fehér házak, kék tenger, napsütés, Metaxa, szirtaki... Biztos jó, az jön le.
Az ukránokkal kapcsolatban semmi sem jut eszembe. Csernobil, hófúvás, sztyeppe, derékig sárba ragadt német teherautók, Don kanyar, magyar ellenes kirohanások, céklaleves. Asszem ennyi, ezekből a céklaleves még a legpozitívabb,de azt sem kívánom. :-)
Nem akarnám elvinni a topikot, de röviden az én szubjektív véleményem, hogy
az ukránoknak annyi, azt a szitut nem lehet megoldani. Van, hogy a róka lerágja a lábát hogy elmenekülhessen...Talán időt és esélyt nyerhetnének vele, de nem hiszem hogy képesek rá. Lehet amúgy sem segítene rajtuk. Amúgy nem a szívem csücske, már csak a nyelvtörvényük meg az ottani magyarsághoz való hozzáállásuk miatt sem. Ott eddig is nyomor volt, ezután még inkább az lesz de legalább már szokva vannak... sose volt egy vidám hely, ők sosem kaptak olyan lehetőséget mint mi 2004-ben amit azóta szó szerint elloptak tőlünk a mindenkori vezetőink.
A görögöket viszont nem féltem. Igaz, hogy az sem egy fejlett ipari ország, vagy egy fejlett demokrácia a politikusi klánjaival, de sztem ellesznek. A legutóbbi válság óta húztak a nadrágszíjon és amennyire tudom az átlag görög még mindig bőven jobban áll, mint az átlag magyar életszínvonal dolgában. Sokkal jobban kihasználták az EU tagság lehetőségét, náluk euró van és nem arra mentek rá, hogy a lehető legkisebbre leszorított bérekkel vonzzák be a befektetőket.
jégverem lényege az volt, hogy a jégből-vízhez átalakuláshoz rengeteg energia kell (halmazállapotváltozás), és egyben, nagy tömegű jég volt összepakolva. nem is "nyitogatták" 5 percenként.
ha csak +1 fokos hidegvizet akartak volna hidegen tartani az sokkal hamarabb felmelegedett volna.
talajkollektoroknál olvasgattam ilyen évszakos tárolásról, de ehhez nem lehet áramló talajvíz
(nincs benne bizalmam, én semerre sem látom a fényt... nagyon sötét idők jönnek még Magyarországon attól tartok. Az ispánok mellé megérkezhetnek még a kulákok is, meg a békekölcsön)
Próbáltam kalkulálni a kis paraszti eszemmel egy földbe ásott szezonális hőtárolós energiatárolási dolgot, hogy legyen értelme egy komolyabb méretű szigetüzemű napelemnek, de reménytelen dolog ez.
(pedig apám elbeszélése alapján régen a falukban megoldották nyár derekáig a hűtést jégvermekkel. Kukoricaszárral, miegymással szigetelt gödrökbe hordtak jeget a télen aztán ott tartották a romlandó dolokat)
Nem vagyok nagyon biztos benne, de lehet, hogy lecseng ez a mocskos spekuláció, amivel mindenkit meg akarnak cseszni az EU-ban és talán nem csak ott.
Persze az árak nem fognak visszamenni a 2019-es szintre, de ha valami eladó és nem veszik, akkor kell lépjenek valamit.
Ha sokan elkezdenek mozgolódni, attól megijednek- merthogy az elvileg már nem etikus, hogy nekikmenjenek.
Sajnos elég sok kimosott agyú van, de talán-talán, mégis összegyűl a kritikus tömeg- amibe, az ilyenkor megjelenő bomlasztó elemek sem tudnak már beleszólni, mert meglincselik őket.
Igen, de ezt nem lehet igy számolni, a hőhidakon min. 20-25% elmegy.
Hőhídmentesítés rettentő bonyolult, ha eleve nem úgy tervezték a házat.
De 25 éve ez nem volt divat.
4 éve elintéztem a földszintét a szigeteléseket és a hőhidakat (üvegeket is cseréltem az ablakokba), a tavaly nyáron a manzárdot.
Végignéztem mindent és gondolkoztam, hogy mit hogyan oldjak meg. Az egész manzárd kapott egy plusz szigetelési burkot, de 4 (nagyon szorgalmas) ember dolgozott egy jó hónapot- ebbe benne volt a mosdó komplett felújítása és minden kifestése is. 5 nagy big bag cuccut vittek el a szemetesek, kirámoltunk mindent végre, ami összegyűlt.
Használtam mindenfélét: grafitos polisztirol, PIR lapokat, bálás kőzetgyapottot, multiport.
Volt olyan ferde sík a nagy szobába a manzárdon, ami gipszkartonnal volt burkolva és rárögzítettem belülről 10cm multiport, aztán lehálózták, gletolták és festették. Felülről födém meg kapott 15 cm grafitos polisztirolt.
6 hónapot fűtöttünk az elmúlt szezonba, nem volt kisebb a gázfogyasztás, de elég hideg volt nálunk a télen. De sokkal kellemesebb a hőérzet.
A PIR hővezetési tényezője 0.022 W/mK- ameddig a pentán gáz benne marad, μ= 1000, az a lényege, hogy nem vesz fel semmi nedvességet, mert az rontja rétegrend a hőszigetelési képességet- mert a víznek minden anyagnál nagyobb a hőkapacitása.
Ez a csodaszer 0.020 és páraáteresztő is. ( EPS , μ= 150).
Egy kis fizika nem ártana azoknak a marketingeseknek, akik ezeket a adatokat írogatják egy prospektusokra.
Keress egy teljesítménynyilatkozatot lehet, hogy írja a μ-t is.
Ez nem is lenne probléma, de a cserepet mindenképpen ki kell szellőztetni a hőszigetelés felett.
Próbáltam kiszámítani neten talált adatokból, hogy effektíve mennyit spórolnék ha a 120 m2 30 cm vastag kerámiás födémre fújatnék még plusz 3 cm zárt cellás habot a meglévő 5 cm rétegre.
(megjött a visszatérítés, első körben 5 centire volt keret)
Nekem az jött ki, hogy napi fél köbméterrel csökkenne csak a gázigény.
Ha így van, akkor ez nem éri meg.
25x0,761x120x24/9444 = 5.80 m3
vs
25x0,681x120x24/9444 = 5.20 m3
Jól számolhattam? Eleve soknak tűnik a veszteség mert napi 10-12 m3 szokott fogyni egy átlagos téli napon összesen és itt most csak a födémmel számolok.
25 X (átlagos hőkülönbség Celsius)
0,761 vs 0,684 X (W/m2K 5 vs 8 cm habbal)
120 X (m2)
24 / (óra -naponta)
9444 = gáz KWh egyenérték hogy köbméterben jöjjön ki
Ezt a 'takarékos önhordó" álmennyezetet nézegettem a neten. Fel a fara az ud profilt,a mennyezetre felfurkodni a függesztő elemet,azt hozzá a cd profilhoz. Ez gondolom így megfelelő. Kb 10cm,vagy még annyit sem kell lejjebb kerülnie a mennyezetnek. Viszont miért kell 2 rétegben rakni a gipszkartont? A régi házunkban is csak szimplán volt,úgy tudom. Mondjuk ott végig körbr stukkó,(vagy mi) volt felragasztva. I
Szia! Köszi,megnézem majd! A padlástérrel igazából nincs terv. Majd,ha tellik rá,akkor lekerül a salak+sitt,ami a gerendaközökben van,aztán valami "modernebb" szigetelő anyag kerülne oda...majd egyszer.
A D13-s önhordó rendszer, UW-CW profilokból készül, kb. 5 méteres nyilásig lehet alkalmazni és elég költséges, mert duplázni kell a CW profilokat. 33.3 cm kell szerelni a CW profilokat, mert két tűzálló gipszkaton jön rá, plusz szigetelés, így van tervezve. Ennél nem léteznek függesztő elemek, a falak tartják meg a mennyezetet. Olyan mind egy gk fal, csak vízszintes.
A takarékos önhordó gk állmennytezetet (ami nem létezik a gyártó rétegrendjeibe, vagyis mi találtuk ki) csak akkor lehet megcsinálni, ha csak kb. 12cm kell leengedni az állmennyezetet, a fődém alsó síkjától.
És azért kell ide is a 33.3 kiosztás, mert 2 réteg jön gk mennyezetre, ha az fából van.
Egy réteggel úgysem lehet megcsinálni egy álmennyezetet, hogy a sarkokon ne repedjen és máskülönben is sokkal jobb a két réteg, mind az egy (repedések- lámpák, stb). És egyszerűen a dupla vázas pálcás -rugós függessztés a felső CD profil 100-120cm kiosztásával nem bírja meg a két 12.5mm giszkarton lapot (a szemek rögzítése még monolit betonba is kérdéses, mert a gyakran a vasba fúrsz, az kis fém dübel is megadja magát néha, mert nagyon jó minőségű betonra van tervezve), mert az sokkal nehezebb, mind a sima 9.5mm-es.:) Akkor van baj, amikor ki kell vágni a süllyesztett lámpák helyét, vagy a mennyezeti klíma egységeket és elkezdik piszkálni ezeket a szerelők karbantartásnál.
Nem a lap drága, egy raklap kb. a negyede, mind a neki való profil és a tartozékok, ha betartod a gyártó előírásait egy állmennyezet esetén és biza be kel tartani.
Vannak sokkal erősebb felfüggesztők, de nagyon húzós az áruk. Azokat inkább ipari mennyezetekre szokás szerelni, ha kell 60-70 cm távolság a szerléseknek.
Ezért találtuk ki a takarékos változatát az önhordónak, amit fel kell rögzíteni a födémre, mert szinte az mindent elbír és vannak 2 rétegre való spéci gk dübelek, amiket mindig használunk.
Nekem az a véleményem, hogy fúrj fel bramak léceket és győzödj meg róla, hogy minden rögzés fog, aztán rá keresztbe meg lehet csinálni a 33.3 rendszert, elég neked a 12cm hézag. És mindenképpen 2 réteg gk szerelj fel, az egyik lehet tűzálló vagy akusztikus, abba szokot lenni üvegszál erősítés. Soha nem reped meg, ha sík a váz.
én bármit is irhatok.. de majd a statikusod fogja magára vállalni a saját tervének a felelősségét, miután látta a házat.
ami fontos: nagyon könnyű födémet kell csinálnod: kiszedni a nehéz feltöltést a tálcáról (ha van), és csak könnyű feltöltéssel szintbe hozni. válaszfal csak gipszkarton lehet..
a vashálós betonozás:
1) ha ez csak egy normál aljzatbeton (esztrich), azt már nem biztos hogy elbírja. helyette: szerelt padló is épülhet.
2) ha ez egy új vasbeton lemez, akár valahogy összedolgozva a meglévő gerendákkal: akkor födémmegerősítés épül, ami "bármit" is elbírhat. innentől nincs gond.
kivitelezői megállapodás előtt lássa a statikusod! csak úgy ne önts rá "vashálós betont", hogy aztán majd egyszer később jön a statikus!
Egy kb 35 éves ház garázsának falán repedések vannak jó ideje, de vékonyabbak voltak, viszont egy ideje van vastagabb is (az első képen, kb 3-4 mm vastag, de 5-6 cm mély) és alakulnak újabb, vékony repedések is.
Illetve elölről látszik, hogy a repedés 'átmegy" a másik garázsba is, és annak falán is vannak. Ránézésre mennyire lehet ez komoly?
Statikus keresése folyamatban van, viszont jó lenne tudni, mennyire lehet ez komoly, már amennyit fotó és leírás alapján lehet róla tippelni.
Köszönöm a választ! Az 1 méteres rasztertávról van szó. A gerenda duplázása jó megoldás lehet. Azt mondta a kivitelező, hogy kétféleképpen tudjuk beépíteni a tetőteret, ha vashálós betonozást kap, vagy, ha hajópadlóban gondolkozunk, és csak a fürdőnél a vashálós beton. És kizárólag gipszkarton. Nekünk a hajópadlós megoldás is megfelelne, de ezek szerint más módon is meg kell vagy meg lehet erősíteni?
a "kefni" mit jelent a szóhasználatodban? létezik 19 és 24cm magas béléstest (klasszikus kefni) 30-60cm rasztertávra, és létezett kb 4cm vastag vasbeton tálca 1,0m rasztertávra előregyártva.
1,m a gerendatávolság (így lesz köztük 90cm szabad).. ez a födém önmagában nem fogja elbírni a tetőtérbeépítést, mert csak üres padlásfödémre méretezték. A 60cm rasztertávolságú előregyártott gerendás födémek azok, amik egyszerűen alkalmasak utólagos beépítésre (ha a lépcsővágást nem nézzük).
Ugyhogy (így látatlanba) készülj a födém megerősítésére is (új terhek kivitele a főfalak fölé).
Béléstestet általában simán kiüthetsz (megroppantva). tálcát általában simán kiüthetsz. előregyártott födémgerendát általában csak támaszok között egyben vehetsz ki (pontosabban kettévághatod, ha a bontás idejére ideiglenesen alá van támasztva). -- és semmi felelősséget nem vállalok a leírtakért, mert nem láttam.
csinálj rengeteg fotót a kibontott szerkezetekről és mérd le a gerenda geometriáját mielőtt elburkolod, h egyszerűsítsd a statikusod dolgát.
Megoldható, hogy majdnem (majdnem!!!!) kétszer olyan széles legyen a padlásföljáró. Ki kell venni a teljes gerendát a kívánt helyen, majd a megmaradó (bal és jobb oldalon) egy-egy új monolit gerendát be kell építeni teljes hosszban. Ezt a két gerendát ahol nincs padlásföljáró össze kell kötni egy monolit lemezzel.
Gerendát elvágni nem szerencsés ("E" gerendát főleg nem) a nyírási igénybevétel miatt. Kivitelezők kerülik a témát, mert a nyírási vasalás macerás. Ha elvágoid a gerendát akko a vágás helyén meg fog jelenni a nyírás, nyírási vasalás meg ott sose volt. Elképzelhető a födém föltárása UTÁN, hogy a meglévő gerendákat a lépcsőfeljáró mellett nem kell kettőzni, de ezt már számolni kell. Arról nem is beszélve, hogy a lépcső érkező karja komoly ÚJ terhelést jelent. Bemondásra egy statikus sem fogja vállallni. A kettőzésből viszont baj nem lehet (kivéve ha az új gerendák egy ajtótokra támaszkodnak). Másik, mivel akarod alátámasztani az elvágott gerendát? Oszlopokkal vagy a födém alá belógó gerendával? Egyik szebb mint a másik.
keress rá a rigips vagy knauf álmenyezeti PDF-k között. ott meg van minden pontosan. (egyébként tényleg tök egyszerű építeni).
33 nem fix méret, a gk. táblán belüli közbenső szálak arrébb mehetnek egy kicsit, de a táblaéleknél lennie kell fémprofilnak). vásárlás előtt tervezd meg a fémprofil kiosztást és a hozzá illő karton kiosztást is!!
tálcás födém: üres padlásterek csökkentett terhelésére volt használható (1,0m gerendatáv), ezeket általában problémás beépíteni, mert nem elég a födém teherbírása.
vasbeton gerendát ne fúrd meg, ne vésd, ne piszkáld, mert ott a teherviselő feszített acélpászma!
Sziasztok! Hogy lehet nyílást vágni a betongerendás födémbe biztonságosan? 80-as évekbeli ház, betontálcás, kefnis födém (némi Horcsik-födémmel kombinálva), 90 cm van a gerendák között. Szeretnénk beépíteni a tetőteret később, de elakadtunk abban, hogy hol legyen a lépcső, lehet-e egyáltalán akkora nyílást vágni a födémbe. Zajlik a felújítás, a tetőtér még a jövő zenéje, de túl akarunk lenni a rombolás részén, hogy ne később kelljen újra. Jelenleg nincs elérhető statikus, aki kijönne, majd csak ősszel, de addig is jó lenne legalább tudni, lehetséges-e, amit akarunk, mert annak alapján kell addig is néhány döntést meghozni. A szakik statikus nélkül nem mernek hozzányúlni, mert a felújítás során kiderült, elég furcsa megoldások vannak néhol a házban. Azt tudom, hogy a gerendák között egy tálcányit ki lehet vágni optimális esetben, de létezik megoldás arra, hogy valamilyen alátámasztással vagy bármilyen megerősítéssel a gerenda egy részét is ki lehessen váltani, és dupla olyan széles lehessen a feljáró? Normál lépcsőt szeretnénk, fordulósat a földszinti helyhiány miatt, nem pillangóst és nem nagyon meredeket, olyat, amin gyerekek is biztonságosan közlekedhetnek.
Szia! Bocs,hogy így "közbe"kérdezek,de miért kell pont 33,3cm távolságora tenni a függesztő elemeket? Az eggyik sarokból kiindulva mérni,a vége meg annyi amennyi?! Lassacskán aktuális lessz nálunk is álmennyezet építése,azért érdeklődöm. Betongerendás a mennyezet,és talán téglatálcás megoldással,60as években épült,mintha "Horcsik"födém lenne,de ezt csak én mondom,a net alapján. Elég ramaty az esztétikája. A vakolat a gerendák mentén repedezett,meg kilátszódnak a vas "daru"szemek. Egyébként látszólag egyben van. A villanyvezetékek egy részét ott vezettem el,mondván úgy is álmennyezet lessz,és elég szokszor "lukra" futott a fúrószár,ahogy a bilincsek helyét fúrtam. Úgyhogy érdekes lessz majd a függesztőket rögzítenem,vagy legalábbis most még úgy gondolom.
leginkább azért emelték meg régen, mert akkor nem kellett elhordani az alapból kitermelt földet. és hogy a "sár/hó"-szint fölött legyen minden vízszigetelés.
épületmagasságot a környező tereptől mérik.. ami egy 15fokos szögben lejthet az épülettől. házfal mellé épített új földtöltéssel (de figyelj a víz és hőszigetelés megfelelőségére) lehet csökkenteni akár a meglévő épület magasságát is. de pontosabb ott az OTÉK-ban (talán abban)
Mintírtam az emelés mindenütt indokolt. A méret függ a következőktől :
" Néha az ilyen csak 25 40 vagy akár 50 évente fordul elő. " ha pl. bizonyított, hogy 50 éve nem volt árvíz de belvíz pl 25 évente,akkor 3 lépcsőfok az emelés.
Árvizes területen pedig magasra emelve akár lábakon.
Vagy ahol 5 -6 évente elöntés oda nem épít az ember.
Hogy azzal se menjen minden könnyen, a beépített műanyag nyílászáró a jelenlegi plafonig ér Ha a tokra lelóg a gipszkarton, gondolom az nem gond, de ott hogy van rögzítve?
Az egy vagy kettő lépcsőfok emelés ( 16 ill 32 cm követendő.
Belvíz, hirtelen zápor miatt elkerülhető a víz beömlés. Néha az ilyen csak 25 40 vagy akár 50 évente fordul elő.
Az a feletti kimondottan anyag pocséklás.
Az emelés a felszívódó talajnedvesség ellen nem véd. A múltban sokan úgy vélték, hogy a 50 - 60 - 70 cm emelés véd a nedvesedés ellen.. Fals elgondolás meg buta divat.
Felénk is láttam 6 lécsőfokos emelést...kb. 1m magasra.
Az a ház ahol lakom kb. 64 -65 cm -re van emelve.
Korábban csináltam egy bővítést. 25 nm. Az alapból kiásott föld a töltésre ment. Ez kevés lett, kellett még hozatni 2 -3 teherató földet.
Az alap és a lábazatra is fölösleges beton kellett. Le 90 cm az alap - fel a lábazat 60 cm.... 1,5 m magas beton fal.
Belvíz -árvíz az elmúlt 80 évben nem volt.
ja a víz szigeteléssel takarékosak voltak. 1932 -ben még kátránypapír volt a lehetőség. Na de egy réteg és keskeny. 12 000 pengő költségvetésből 40 P volt a vízszigetelés 0,3 % . legalább duplán rakták volna.
Béke poraira a rákos szentmihályi építőmesternek... mindent nem tudhattak ! Virág mester.... nem Virág elvtárs.
Gyermek vett magának egy függőágyat, de a szobájában is szeretné használni. (Igazából vendégágynak sem rossz, szóval részemről legyen.) Tetőtér, ferde fal, adja magát, hogy a szarufákba csavarjak be két szemes csavart, vagy kampót, aztán hadd szóljon.A szarufa felett egy réteg farost lemez van, tehát a maradék fogna. Az ágy teherbírása 110 kg, szóval olyan 60-at kéne egy csavarnak tartania, hogy ne az legyen a szűk keresztmetszet. Mekkora csavart vegyek ehhez? 50mm? 100 mm? Ø8? Ø10?
Egy másik dolog. Emellé az épület mellé tervezek egy 50 m3 (kb. 4m szé x 5,5m hossz x 2,5m ma) garázst. Ereszmagassággal számoltam. Gyakorlatilag passzívra csinálnám, hogy ne nagyon kelljen fűteni (bár egy jó kis Merci állna benne, jelenleg drágább, mint maga a ház :) ). Itt viszont a talajszinten lenne az aljzat/padló. Semmi extrát nem akarok, csak hogy páratartalom, hőmérséklet szempontjából rendben legyen a garázs. Fogalmam sincs, miért emelték meg a ház, illetve a jelenleg fedetlen betonterasz magasságát fél m-re a talajtól (lépcsőn kell felmenni a házba), talajvíznek nyoma sincs, a szomszéd épületeknél se igen látok mindenhol ilyen kiemelést. Vagy 25-30 éve egyszerűbb volt megemelni az épületet, hogy alulról szigetelve legyen? Mostani technológiával, gondolom, ez elkerülhető.
Sziasztok! Melléképületnél olvasom, hogy a tető légterét is beleszámítják a légköbméterbe (sőt az előtető területét szintén, akkor is, ha nyitottak az oldalai). Nos, előtetőt ide nem tervezek, de a meglévő masszív beton terasz, amit körbefalaznék, az kb. fél méter magas a talajtól számítva. Remélem, ilyenkor ennek térfogatát, ti. a talajtól számítva az egész betonmonstrumot nem számítják a leendő melléképülethez. Jól gondolom?
ilyen esetben 33.3-es CD-UD mennyezeti rendszert kell használni. Ez az D13-es önhordó állmenyezet egy takarékos változata.
Annál egyszerübb nem létezik.
A CD 60x27-as a UD 30x27-as. Ezen kivül létezik CD toldó, és felfüggesztő.
A 33.3 rendszer egy réteg CD-vel készül, közvetlen felfüggesztőt kell alkalmazni. Kép:
Az UD-t fel kell fúrni körbe falakra. Ez egy víszintes síkot kell képezzen. Pl. ha az cél, hogy 12.5 cm legyen a hézag a létező mennyezet és a gk állmennyezet között, akkor 10cm kell szerelni a UD profilt. Ki kell tűzni lézerrel egy vízszinte síkot bárhol a falakon, onnan felmérni és kicsapni a UD alsó élét. Aztán felfúrni őket.
Leméred a hosszabb oldalát a szobának és elkészited a CD profilokat, 33.3 cm kell legyen a CD-k kiosztása.
Bedugod a CD-ket az UD-be és az összes eltolod a szoba egyik végébe. Kiméred az UD profilikon a 33.3 cm.
A mennyezetre méterenként felfúrsz egy-egy közvetlen felfüggesztőt, ez egyenes elemként van szállítva, behúzud alájuk a CD profilt, lehajtod a füleket és lemezcsavarral rögzíted.
Erre fel lehet szerelni 2 réteg tűzálló gipszkartont és ha kőzetgyapottot is szerelsz a CD- közé, akkor elég jó tűzvédelemmel látod el a fa födémet. Mind a két réteget gipszkartont kötésbe kell szerelni, egymáshoz képest felesbe eltólva. Az második réteget szalagozni kell és 3x kihúzni gipsszel (mert beszárad és látszani fog a toldás), aztán telibe glettolni.
0.6 mm falvastagságú profilokat kell beszerezni, azokba jól fog a gipszkarton önfúró csavar.
Az a ház erősen Tesco takarékos. Soha sem lesz teljesen jó. Ha eladásra szánod akkor ha a vevőnek van annyi esze, hogy vigyen egy statikust akkor az rögtön kiszúrja. Ha magadnak akarod akkor pedig kínlódhatsz vele te.
Igazából nem szeretnék időt bukni különböző emberek keresgélésével, inkább vállalom a kockázatot, nem is tudnék a problémáról, ha nem bontom meg a polisztirolt, ami az elejétől fenn van, vagyis cirka 30éve.
A mellette lévő helyiségben volt repedezés (én nem láttam mekkorák), 2-3éve festők hálózták, glettelték, festették, azóta 1 repedést nem látni.
Szóval nagy dolgot én se szeretnék.
A: hálózni, glettelni, festeni
B: hálózni, glettelni és vmi polisztirolt felrakni, hátha szigetel vmit, és ha véletlen lesz repedés azt eltakarja, csak szebbet, festhetőt.
C: leverni a vakolatot és újrahúzni, de ez kezdőként elég félelmetes és túl nagy falatnak ígérkezik, kihagynám
Lehet csak 3-5évet leszek ott, addig csak nem esik rám:)
A-B esetén név szerint mivel kéne pótolnom az anyagot, ahol azt a lyukat csináltam, és glettelni?
Mérjetek meg a fagyasztóhoz hasonlóan minden berendezést, aztán lehet számolni, melyiket éri meg leginkább cserélni, vagy hol lehet még spórolni a szokások megváltoztatásával
üdülőövezet, az utcában faház van 10millával többért,de nekem annyi a keret,ennyiből kéne kihozni a felújítást+a tetőtér beépítését, alapterület 50nm, a beépítendő tetőtér 30-35bn
ha egy téglaelem két oldala különböző, akkor biztos írják a beépítési útmutatójában., hogy melyiket ajánlják kívülre/belülre (de nem tudok ilyesmiről).
de te két különböző tégla képét mutattad.. amire meg már írtam az előzőt
tudtommal a bordázat csak a vakolat jobb tapadását biztosítja. de majd hátha mondd valaki okosabbat is.
vagyis: a sűrűbb/apróbb bordáshoz jobban tapad a vakolat, mint egy sík felülethez. De valszeg ha már bordás, ott az apró bordaméret-különbség nemigen számít.
Konkrétan 10 Kwh áramot fogyasztunk naponta, az havi 300-350 Kwh. Hiába kapcsoltuk ki a konyhai bojlert, nem tudunk többet spórolni. Csak mélyhűtőcserével lehetne.
Ameddig nem bontod le az egész rétegrendet a födémről, senki nem fog tudni segíteni, még egy jól képzett statikus sem. Meg kell állapítani, hogy terhelés nélkül milyen állapotba van az a födém, hogy van bekötve a tartófalba, stb. 30 év nem sok egy háznak, ha betartották az elemi építkezési szabályokat, egy fából készült födémnek semmiféle problémája nem kéne legyen. De ezt talán meg is lehet mérni, az L/200-as lehajlás még rendbe van.
Nádat, csak deszkázatra lehet felszerelni, aztán vakolni. A polisztirol lapok val. azért voltak felszerelve, mert a vakolat össze volt repedve. Lehet az a réteg tette tönkre a födémet.
A nádra, csak meszes vakolatot szabad felvinni, azért, hogy teljesen páraáteresztő maradjon.
Ha a nád benedvesedik, a vakolatot elengedi és idővel le is esik róla.
Olyan, mintha (ritkított) fagerendás födém lenne: alulról ezek általában teljes deszkázatot kaptak és nád-vakolatot (felszegezett nád, rávakolva).
Ha felülről teljes beton van, akkor az alatt is van teljes (felső) deszkázat is. Régen a deszkázaton felülről agyagtapasztás volt (tűzvédelem), de mivel csak 30 éves, lehet, hogy nálad hungarocelre betonoztak, hogy járható is legyen. Ezt a padlásfeljárónál, vagy egy másik csomópontban tudod esetleg megnézni.
Ha fa a fő tartószerkezet: statikuson kívül kellhet még faanyagszakértő is.
De egyikőjük sem fog tudni sokat mondani, csak ha megbontja a mennyezetet.
Ha tényleg fa gerendás a födém, akkor azok kb. 5 m-es fesztávig működtek, azután már nagy volt a lehajlás.
1) Elsődleges hibaforrás: elázik.. és aztán elkorhad.. = lehajlik. nézd, meg hogy van-e beázásnyom.
2) vagy az (utólagos?) felbetonnal túlterhelték.
3) vagy esetleg a rossz páratechnika miatt kicsapódott a nedvesség a födémben (nincs párazáró réteg a belső felületen, de a tető felé a betonnal lezárták)
Konzolosan kinyúló terasz 2cm XPS szigetelésére szeretnék 20-25mm vastagságú úsztatott réteget felrakni. Nem fér el magasabb mert akkor már magasabb lenne a terasz mint a belső padló. Az esztrichek tudom hogy ehhez vékonyak, ott 40mm körüli a minimum vastagság. Ajánlották hogy CK lappal borítsam le két rétegben, de azt nem igazán ismerem. Ha le van ragasztva telibe csemperagasztóval eltolással a két réteg akkor megfelelő lehet? A tetejét 2K epoxis betonfestékkel festeném le, vízzárásként is.
Köszi. Akkor nem próbálom. Vagy ha vízzel hűtöm, az segítene? Tudom nem szerencsés, de bevállalom, ha az a hűtés elég. Az a baj, hogy be van építve a postaláda. Ha nagyon akarom kiszedem, de akkor még mindig ott a kérdés, hogy ahol van valami vizes vágó, ott valószínűleg lapos anyaggal tudnak dolgozni, egy hajtogatott dobozszerű tárgyat nem biztos, hogy bevállalnak.
5 éve fizetem a lakástakarékot, kettőt is. 10 évre lettek kötve, tehát 5 év múlva járnak le. Csak akkor vehetek belőle háztartási gépet vagy már most is?
Próbálkozom, hátha valaki tudna nekem itt segíteni.
Gyors felújítással próbálkozom, de ebbe a botlottam.
Ez a mennyezet mennyire szorul sürgős segítségre? (Családi ház emelet kb 30éves) Vagy mivel lehetne stabilizálni néhány évre?
Mielőtt megbontottam a polisztirol lapot, és látszott volna a képen lévő nagyobb repedés, valaki ránézett távolról és azt mondta, hogy középen megsüllyedt, de szerinte nem fog beszakadni.
nem tudom,hogy ezek a képek segítenek-e annak megítélésben amit kérdeztem:fafödémre betonozás problémaköre
