Na ugye :) Nem kell mindig (inkább soha) mindent elhinni a nagy gyártóknak, a "nagyon érdekelteknek". Nem egyeznek az érdekeink. Ők minden áron a profitra törnek, s ennek sok jó és olcsó megoldás áldozatul esik. Tulajdonképpen nem is igazán értem, hogy miért csak itt tartunk, ahol. A magyar iskolázottság világszínvonalú, s a jelek szerint mégsem sokan veszik a fáradtságot, hogy mondjuk a Carnot ciklust rendesen végig gondolják. Mert ha valaki megteszi, s érti is tökéletesen az erre épülő manapság legdivatosabb szerkezet, a hőszivattyú működését, annak nem értem, hogyan nem támad néhány vad ötlete a témakörben? Mert bizony lehetne! Vagy ha támad, akkor megijed a következtetéseitől? Lehet. Mert rendkívül érdekes a téma. Ha van valakinek kedve gondolkodni rajta, akkor kezdetnek játsszon el azzal a gondolattal, hogy a Carnot folyamat ehy önmagába zárt rendszerben zajlik, veszteség nélkül, miközben képes a rendszer külső forrásból (hő)energiát beszivattyúzni a belső rendszerbe, hozzá adva azt a veszteség nélküli körfolyamathoz. Kinek mit mond ez? Kíváncsian várom a hozzászólásokat. nem akarok megbántani senkit, de jópár magasan képzett szakmabeli tudós megnyilatkozását ismervén többet várok a bátor gondolkodó "amatőröktől".....
Ne szűküljetek bele a csavarkompressoros megoldásba, engedjétek szabadon a fantáziátokat. Érdekes megoldások születhetnek. Nagy kompressziót nem csak csavarkompresszorral lehet létrehozni. Egy jól megkreált dugattyús is lehet alkalmas és jó hatásfokú.
Nem feltétlenül vagyok a csavarkompresszorok tudora, de ha valaki, akárki tud olcsón , mondom olcsón!!! ilyen vagy ehhez hasonló paraméterű csavarkompresszort, vennék belőle egy csokornyit.... mertohgy : vettem volna boltban, megelégedtem volna folyamatos 10 bar nyomással és percenkénti 500 liter levegővel, de egy új kocsi árába került volna tavaly egy ilyen... természetesen ipari kivitelben...
Fogalmam sincs, mennyibe kerül. Az a baj a használtnál is, hogy az egész cuccot akarják neked eladni, pedig szinte csak a kompresszor+csövek kellenének. Ha ki tudnám váltani valamivel a csavarkompresszort, akkor 100% házilagosan összerakott hőszivattyúm lenne. Nem tud valaki kb 2kW-os használt csavarkompresszort max 20 bar végnyomással?
A hőszivattyúkat rá lehet kötni az éjszakai/kapcsolt áramra is. (engedéllyel) Csak azt nem tudom, hogy a házilagost is lehet-e?
Igen, ez így elég örökmozgós, pedig a hőszivattyú valóban rendelkezik azzal a jó tulajdonsággal, hogy a befektetett energiánál több hőt tud beszivattyúzni kintről a házba. Csak épp az energiát a szivattyúzásba kell fektetni, és nem a kinti tartály fútésbe. Az úgy még rosszabb, mintha közvetlenül a házat fűtené.
vegyel egy nagyteljesitmenyu ipari hutöt, oszt forditva szereld be. A kulsö höcserelöre tegyel nagy fembordakat, es asd le jo melyen a talajba. Esetleg csinalj egy föld alatti kamrat, töltsd fel vizzel es abba meritsd bele ... A többit a hövezetes elintezi a höfelvevö oldalon.
Szerintem nem jó az elgondolásod.Azért nem jó mert a höszivatyus rendszerek a felvett hő energiáját egy másik hőtartományban adják le.Tehát ha te adod azt a höenergiát akkor semit nem nyersz,söt elbukod a höszivatyu áramfelvételét.Vegyünk egy példát:van 1 m3 20 fokos levegöd,ebböl hőszivatyus modszerrel tudsz joval melegebb levegöt csinálni csak éppen nem 1 m3-nyit hanemjelentösen kevesebbet.Tehát egál.(ez az energia megmaradás törvénye).Mindenképpen abban kell gondolkodnod hogy pl a környezeti höt(korlátlan)kell átalakitanod.Erre most aszt mondod hogy hol van télen nálad környezeti hö.Még minusz 20 ban is ott van csak mihez képest.Pl ha olyan rendszert tervezel amiben a gáz minusz 40 fokon párolog akkor ott máris van 20 fok melegedésed a minusz 20 hoz képest.És ez az a 20 fok (Energia) amit a höszivatyu átalakit neked hasznos tartományba pl 12 fokos vizet 32 fokra melegit fel.
Bocsi a ritka látogatásért, de nem vagyok mindig netközelben.
Szóval, új dolgot ötlöttem ki, lehet, hogy hülyeség:
Mi lenne, ha a gázkazán csak azt a vizet melegítené, ahonnan a höszivattyú kiveszi a hötartalmat? (tudom, hosszu ö, de az ékezeteket nem jol jeleniti meg a böngészöm)
Azért gondolom ezt, mert így 1 egységnyi gáz által termelt h? akár 5 egységnyi höszivattyú által termet höt eredményezne.
A gázfogyasztás is csökkenne, elvégre a vizet csak ~ 20 fokon kellene tartani, nem 60-70-en.
A kazán által kibocsátott füstgáz túl magas hőmérséklete tehetné tönkre a hőszivattyút (korábban erre utaltál). Normál kazánnál ez 150 C fok körül van. Ezt először egy vizes hőcserélővel le kellene vinni kb. negyven fokra. A maradék hő kinyerésére viszont nem biztos, hogy gazdaságos hőszivattyút beállítani.
A kazánház nagy része viszonylag állandó hőmérsékletű (~18 fok), így ha túl magas hőt állítana elő a gép, akkor még mindig távolabb lehet helyezni a hőszívó részét a kazántól.
A nyomott oldali nyomást is le lehet csökkenteni (az a doksi, amit én láttam, az 1,7 és 13,5 bar nyomást ír), így nem lenne túl magas az így előállított hő.
A napkollektoros megoldás szerintem is jó lehet, de az már komolyabb beruházást igényel. Persze nem elvetendő még így sem, mert hosszabb távon kifizetődő.
Említetted, hogy van kész terved, és elküldöd, ha érdekel. Természetesen érdekel, és nagyon meg is köszönöm.
Addig is kutatok még, hátha találok még használható infót.
A kazán elmenő hőjét csak turbós (ventillátoros kényszeráramoltatású), ill. kondenzációs kazánoknál hasznosíthatnád. Normál kéményesnél nem szabad. A számításokban, táblázatokban csupán azért jelölik rosszabb hatásfokúnak a levegős hőszivattyút, mert ott a környezeti levegőből vonják ki a hőt. Ez kb. -8 C fokig pozitív mérlegű, természetesen a hőmérséklettel romló hatásfokkal. Az elképzelésed szerinti megoldás nagyon jó hatásfokkal dolgozna, de könnyen kivégezhetné a hőszivattyút, mert túl meleg levegőt nyom ki a kazán. A kondenzációs kazánnál jöhetne ez igazán szóba, ami amúgy is 104-108% hatásfokú és normál terhelésnél 40-43 C fokos levegőt fúj ki. Mindegyiknél olyan anyagokkal kell dolgozni, ami a füstgázból kicsapódó enyhén savas vizet kibírja.
Igazán jó ez akkor lenne, ha még kazán sem kellene hozzá.
A hőszivattyúk hűtőközege a tiltott freonféléktől az ammónia, propángáz és egyéb, környezetre kevésbé káros gázokig terjed.
A legegyszerűbb valóban egy split légkondi, aminek a hőcserélőjét a meglévő kút aknájába süllyesztve, a télen is 8-10 fokos környezetből elfogadható hatásfokkal dolgozna.
Másik javaslat: Tegyél fel napkollektorokat, a keringetés során a hőcserélőt elhagyó kb. 25 fokos folyadékot hűtsed vissza a hőszivattyúval +5 fokig. Ezzel a napkollektor hatásfokát is javítod, kitolod a kihasználhatóság időtartamát (borongós időben is fűteni fog). A szerkezetet pedig egy hűtőszerelő ismerőssel egy nagyobb teljesítményű hűtőkompresszorból, két, a kereskedelemben is kapható hőcserélőből (14-36 e. Ft/db) és egy keringetőszivattyúból megcsináltathatod. Vigyázat! A nyomott oldalon (meleg oldal) a nyomás elérheti akár a 40 atmoszférát is (bar).
Van kész tervem, kalkulációval, ha érdekel, mailban elküldhetem. A jövő évi NEP-et (energiatakarékossági pályázatot) várom a megvalósításával.
Tulajdonképpen ez is hulladékh?, mert itt már csak a kéményhez történik a kivezetés. A kéménybe is lehetne valamilyen szondát tenni, de lehet, hogy az már akadályozná az égéstermék kiáramlását, az meg veszélyes is lehet.
Talán érdemes lenne feldobni a kérdést az Alt. energia topikban is. Ott elöfordulnak képzett emberek, akik valami szakmailag hasznos tanácsot is tudnának adni. Persze, lehet, hogy benéznek ide is. :) Ja, és az említett tpoikban érdemes bogarászni, mert höcserélös módszerekröl már többször volt szó.
Egyébként a levegös höcserélö valószinüleg sokkal rosszabb, mint a vizes, lévén a hövezetöképességük nagyban különbözik. A másik, hogy ilyen célra csak hulladékhöt érdemes elvonni, nem olyat, ami konkrlétan már a házat fütené (mint a kazán feletti - gondolom a kazán a házban van). Pl. a kéményben kijutó höt lehetne megfogni, de oda a légáramlást akadályozó tárgyat beszerelni (pl. csörács) attól tartok nem túl biztonságos megoldás, mivel kell a jó légáramlás.
A közönséges split (osztott, külön beltéri és kültéri rész)légkondicionáló készülékek nagy része alkalmas fűtésre is. Ezek a gépek hőszivattyúk a külső és belső levegő között.
Amíg kint nincs igazán hideg, valamivel jobb hatásfokkal lehet ezekkel fűteni, mint ha ugyanezt az energiát villanyradiátorba küldenénk.
A használati utasításban megadják, milyen külső hőmérsékletig érdemes fűteni vele, talán +10 fok körül lehet, nem emlékszem.
Sokan használják is hűvösebb kora őszi napokon, amikor a normál fűtés még nincs beindítva.
Üdvözlök mindenkit.
A "problémám" a következ?:
Áramlás és h?technikai el?adáson hallottam a h?szivattyúról, és ezzel kapcsolatban a geotermikus f?tési rendszerekr?l. Sajnos az el?adó túl sok konkrétumot nem közölt, és ezért szeretnék itt tanácsot kérni egy-két dologban.
El?ször is az ütött szöget a fejembe, hogy talán az otthoni f?tési rendszert ki lehetne egészíteni (váltani?) ezzel a módszerrel (100 nm-es családi házról van szó, központi gázf?téssel). Mivel azonban költséges egy ilyen berendezés, úgy gondoltam, hogy némi utánajárással megépíthet? lenne házilag is. A http://www.geowatt.hu/-n, ahttp://www.inco.hu/inco6/innova/cikk3h.htm-n, http://www.hidro-geodrilling.hu-n találtam információt a lehetséges megoldásokról, ezek közül el?ször a kútból kivett h?vel történ? f?tésen gondolkodtam. Mivel nálunk magasan van a talajvíz (kb. 4-5 m), így els? nekifutásra ez lett volna ésszer?. Aztán eszembe jutott, hogy inkább kiegészít? f?tésként használnám a gázkazán mellé, és nem vízb?l, hanem leveg?b?l történ? h?kivonással.
Célszer?bb, mert:
- nem kell kutat fúrni, egyet a vízkivételhez és egyet a víz visszavezetéséhez,
- a kazán feletti térben még ?rláng égése esetén is legalább 25 fok van, de tényleges üzem mellett akár 35-40 fok is lehet.
Hátránya, hogy alacsonyabb hatásfokkal dolgozik (~3), mint a vizes megoldás (~4-5).
Tehát úgy gondolom, hogy a kazánhoz vezet? ágba lehetne egy h?cserél?n keresztül bekötni a készüléket, ami így már melegebb vizet adna.
Leginkább a m?szaki paraméterek megállapításához kérnék segítséget, meg ahhoz, hogy megérné-e egyáltalán még házilag is megépíteni?
A felépítését úgy gondolom, hogy egy autóh?t?höz hasonló h?cserél?vel a felszálló meleg leveg?b?l és a kompresszorból ki lehetne vonni a h?t, amib?l ki lehente nyerni a f?téshez szükséges energiát.
Csak éppen a méretezéshez és a közegr?l (talán etil-glikol?) nincsenek információim. Ha valaki tudna segíteni, vagy ajánlani szakirodalmat, vagy akár "kötekedni" :), azt köszönettel venném!
