Hát emiatt kérdezem, hogy van erre egy standard, milyen paraméterek (hőmérséklet, szigetelés legalább) mellett megadják ezeket az adatokat? Vagy nincs ilyen, csak találgassunk?
De ha ez nem elég, és a kéményünk sem elég egy igazi kandallóhoz, akkor most mi legyen?
Gondolom a következő az lesz, hogy a pelletkandallóknak általában vékonyabb a füstcsöve, az a megoldás... de pelletet nem akarunk.
Azért erre majd fogunk kérni árajánlatot... már csak a kíváncsiság kedvéért is. És vízteres kályhára és vízteres kandallóra is. Vagy a kandallót akkor alapból felejtsük el a kéményméret miatt?
Létezik lakóház 20cm vastag homlokzati, 40cm vastag födém hőszigeteléssel, és három rétegű üveggel szerelt nyílászárókkal.
Létezik lakóház Toscanában is, magasabb téli átlaghőmérsékletekkel.
És itt nálunk, egy átlagos hőszigetelésű 110m2-es házban is elég lehet 14-19Kw teljesítmény, ha valaki egész nap otthon van, és hajlandó éjszaka is felkelni, hogy a tűzre tegyen.
LÁtod ez jó kérdés, van erre valamiféle standard, ami meghatározza, hogy hány cm szigetelésnél és hány fok napi középhőmérsékletnél adják meg ezeket az adatokat? Mert azért valószínűleg nem egyenlítőhöz közeli hőmérsékletre gondolnak:)), hanem "igazi télre", mondjuk -20 éjszaka... és 10 cm-es szigeteléssel.
Ami nekünk egyelőre nincs, de vízteresünk sem lesz addig, míg a szigetelés meg nem lesz. Azt mondják, 10 cm alatt nem is érdemes szigeteltetni. 38-as tégla a falazat.
A mi házunk is hasonló, csak kicsit nagyobbacska. Szobák+nappali radiátor, többi helyiség padlófűtés, vizes blokkokban +törölköző szárító. Hőmérséklet különbség a lakás különböző részein 1-2°c
"jött itt több olyan vélemény, hogy lehet, hogy megoldható lenne olcsóbban is légfűtéssel." -Eget verő különbség akkor lenne, ha nem lenne kiépítve a jelenlegi fűtési rendszer.
Első nyílt, második zárt rendszerre vonatkozik. Ha ez minket nem tud befűteni, akkor valahol nagy baj van, ekkorát nem merne lódítani egy komoly cég... szerintem...
"Na és ott a 14x14-es kéményünk.... elég az egyáltalán?" -Nem elég olyan készülékhez, mely önállóan megoldja ennek a lakásméretnek a teljes felfűtését.
Hát, ettől most nagyon nem lettem boldogabb.:""((
Az Edilkamin vízteres kályháinak 150-es füstcsöve van... és ha jól emlékszem, 300 m3 fölött írják rájuk a befűthető légteret... vagy most akkor ezt ne higgyem el?
Tulajdonképpen a behatárolt kéményméret miatt kezdtem el a kályhák között keresgélni, mert úgy láttam, hogy kandallóban általában 200-as a füstcső. Aminek 150-es, az nagyon kis teljesítményűnek tűnt...
Kedves bók, de sosem leszek szakértő a témában, szóval puhatolózom, és megköszönöm, ha segítetek.
Igen, van padlófűtésünk, ezért is indultunk úgy, hogy majdan vízteres, aztán jött itt több olyan vélemény, hogy lehet, hogy megoldható lenne olcsóbban is légfűtéssel.
De egyébként meg bevallom őszintén, hogy bár jó meleg van a nappaliban most is (22 kályhától jó 6-7 méterre), nekem nagyon hiányzik a padlófűtés, ami most nem megy. Fázik a lábam... mint öreganyám, frottír zokni, filc tetejű zárt papucs vastag gumitalppal és mégis majd lefagy. Pedig a padlófűtés csövek alatt le is van szigetelve, ahogy kell, meg hőtükör benne, hogy a meleget ha véletlenül lefelé akarna menni felfelé visszaverje a padlóra, mert minek a földet fűtsük... ez gondolom a hideg ellen is véd most, de mégis fűtés nélkül nagyon hideg a padló, szóval hiányzik.
Nálunk amúgy a hálószobákban nincs padlófűtés, ott radiátorok vannak, mert amikor építkeztünk, a gyerekorvos azt mondta, hogy hálóba ne, mert pont annyi energiája van a padlófűtés miatt felfelé szálló meleg levegőnek, hogy kb. abban a magasságban lebegteti a port, ahol alszunk. És nálunk mindenki allergiás...
Egyébként amit mondott, szerintem teljesen igaz, mert amikor megy a padlófűtés, akkor olyan térdmagasságig porosabbak a bútorok, stb., mint egyébként lenni szoktak. Nem portengert kell elképzelni, mert gyakran takarítok, különösen, hogy két bejáró kutyánk is van, de azért észrevehetően porosabb fűtési szezonban.
A padlófűtés akkor lett "lejáratva" amikor röviddel "divatba" kerülése után elkezdtek olyan lakásokat építeni, melyekben kizárólag az volt. Ráadásul abban az időben a lakások hőszigetelése még kevésbé volt "divatos", mint napjainkban.
Így a polgároknak nem maradt más választása, mint sütősre melegíteni a padlót, hogy legalább 20°c legyen a lakásban.
"Független szakértőt kérek!!!:D" -Az bizony Te magad leszel! :) Jól körüljárod a témát, majd ha eljön az ideje, meghozod a döntést.
"Erre írják, hogy napkollektoros rendszerre is köthető... a többi vízteres is, nem?" -Igen.
"Na és ott a 14x14-es kéményünk.... elég az egyáltalán?" -Nem elég olyan készülékhez, mely önállóan megoldja ennek a lakásméretnek a teljes felfűtését.
...a 2/3-t megrakom. Most rakok belé egy nagy almafa tuskót../úgy 5-6 kg. Az ajtóra merőlegesen acca 30 cm hosszú fákat ameddig a lángterelő emelgetése nélkül belefér--ha már jól ég zárom a primert és a pillangót is.--Az ajtó soha nincs nyitva---kivéve ha hamuzom, vagy a fát rakom beléje...!
"...szerinted a te ventilátorjaid mit csinálnak?.."
Mihelyt lesznek...elmondom. De attól, hogy nem látod a feláramló meleg levegő visz ám mindent--de azért takarits rendesen--lehetőleg erős fertőtlenitővel is. /a párája igen egészséges...:)))
Köszi, kipróbálom! Az ajtót mikor zárod teljesen?
Még egy kérdés: egyszerre mennyire rakod tele a tűzteret? Aki nekünk beépítette a kandallót, azt mondta, hogy felénél (nagyon max. kétharmadánál) sose legyen magasabban a fa.
Nekünk egy wamsler etna 9kw-os kandallónk van már 4 éve.
Soha nem csinált ojat hogy berobban csak mostanában. Hatalmas buffanó hangot ad megrázkódnak a csövek és ráadásként még a füst is kijön.
Mivel a berobbanáskor nagy nyomás keletkezik sajnos már a kémény ajtó kirepűlt a helyéről és darabokra tőrt.
A kandalló ajtaja és a ˝teamelegítő˝ része üvegből van így félek hogy egyszer majd a berobbanástól széttörik.
Olvastam hogy a diót nem szabad égetni mert sok elégetlen gáz marad utána, ami esetleg a járatokban pang, majd egy huzatfeleslegre berobban, de nem dióval tüzelek hanem fenyő és akácfával.
A javaslatokat és a segítségeket előre is köszönöm!
Amikor már jól ég zárom az alsó (primer) levegőt és zárom a pillangót is. Ekkor egy kissé vissza esik a láng, de 10-15 perc múlva már nyaldossa a lángterelőt. 10-15 kg fát rakok rá egyszerre...igen, jól megrakom.
Temporisnál nekünk is ez az eggyetlen problémánk,a konvektoros lemez buhogás...egyébként mindenben hozza a gyári adatokat,ja és persze min 2 éve száradt kemény fával,no meg ha nem rakom meg akkor nemtom honnan várjak 8-10 óra "folytonégést",ja gyenge venti rásegítéssel próbálkozom idén,mintha kevesebbet buhogna..száraz fát mindenkinek!Pá!
Ó, pedig a padlófűtés nagyon jó dolog... Nekünk a kamra és a szobák kivételével mindenhol padlófűtés van. Ha a gáz nem lenne olyan drága, sokkal többet használnám.
Persze, az se mindegy, hogyan használják. Ismerősünknél túl meleg volt a padló, rendesen hányingerem volt tőle. Nálunk csak langyos, pont annyira, hogy kellemes legyen mezítláb, és a levegő 20-21 foka is nagyon jó ilyenkor. Jah, por sincs több, mint a parkettás szobákban (vagy mint a korábbi lakásunkban).
Az a baj, hogy a padlófűtés kikapcsol, ha a kandallót használjuk.
Ajtót rögtön zárod? Ahogy észrevettem, nálam akkor érdemes zárni, ha már erősen lobog a láng, különben nem indul be rendesen az égés, csak fuldoklig a tűz.
A pillangós zárást akkor kipróbálom! Azt később zártam... most belegondolva nem is értem, miért.
Az alsó kis kallantyút mikor tolod vissza?
Amúgy egyetértek, tényleg jó kis cucc, meg vagyok vele elégedve.
Ha gyári fícsör a korom, akkor nincs gond - azt hittem, én bénázok. :) Korábban cserépkályhával fűtöttem, az ebből a szempontból nagyon egyszerű volt, mert ott nem kellett játszani különböző szelepekkel, csak szép lassan, a tűz lanyhulásával fokozatosan zárni az ajtót (illetve az ajtón a kis lukat).
Neked fél nap után még van parázs? Akkor vagy ügyesebben fűtesz, vagy sokkal több fát teszel rá. :) Nálam 6 db kisebb hasáb kerül a kandallóba, ez felviszi a hőmérsékletet 20-ról 23°-ra. Ez leég 2 óra alatt, talán még 1-2 óráig van parázs, aztán semmi. Ha reggel 6-kor befűtök, este 6-7-re visszaesik a hőmérseklet a reggeli induló 20°-ra. Aztán este megint ugyanígy befűtök (de ilyenkor már hideg a tűztér), ami megint elegendő reggelig.
Napközben a szobákban nincs fűtés, hajnalban indul be egy fél órára a cirkó a radiátorokhoz. A kandalló a ház közepén van, a nyitott ajtók miatt nincs olyan óriási eltérés a hőmérsékletben. (Bruttó 120, nettó 90 nm-es kocka ház 38-as téglából, szigeteléssel, a kandalló a ház közepén.)
Én most 125 m2 fütöm egy astraval--alig 300 m3. (nálam is 75 m2 3 méter magas) 23 méter hosszu a házam, közepén a kandalló, igaz nincs nagyon meleg /elöl...hátul/ de szinte tökéletes.Csak annyit mondhatok: hm..hm..hmm.
Ez valamivelé több mint 190 m3. Baromi rossz lehet a házad hőszigetelése--hiszen ezzel a kandallóval 300 m3-l többet is fűtenek. Nem belső-levegő ellátású, igy nem is cseréli a huzat a melegitett levegőt (tehát annak ott kell lehülnie) Nem semmi amit írsz---szinte hihetetlen...:(((
Mondjuk, a belmagasságod az nem semmi, ez azért légfűtésnél belejátszik a képletbe.Akkor lehet vele valamit kezdeni, ha jól jönnek létre a konstans gravitációs áramlások (tüzelőberendezésnél felszáll, fent tart a falak felé, és ott lehűlve leszáll, majd vissza középre), és nagyon jó a felső hőszigetelés. Pl. egy plusz radiátor a falon az belezavarhat. Nekem tetőtér-beépítésem van galériával, kevés 45 fokos falszakasszal, és itt direkt jól jön a felszálló meleg, mert fent alszunk. Nálunk például jól érezhetően a lépcsőn jön le a hideg. De én is tervezem megduplázni a kritikus mennyezeti részen a hőszigetelést.
Megosztom a tapasztalatom mivel nemrég készültem el, és a fórum véleményei hatására lett nálam egy Supra Temporis. 60nm-es ház 3,2 belmagasság 3 szoba+fürdő.Kandalló a ház közepére tervezve, levegő bevezetés az alaplemez alatt. Elcsövezve 2 lyuk a fürdő és a nagyobbik szoba felé.
Hang, zaj nem terjed a csöveken ellenben a meleg elég hatékonyan. Nincs venti csak gravitáció.
+ tényleg jól szabályozható az égés
+ sokáig képes égni
+ könnyű volt beépíteni (magam csináltam)
+ egyszerű karbantartani, ritkán kell kihamuzni
+ kívülről kap levegőt, ritkán kell nyitogatni, nem lesz füstszag.
- nem olcsó
- nagyon nem szeretem, hogy este lefekvéskor megrakom és mikor elkezd hűlni akkor kattog, pattog mint egy rossz lemezkonvektor. Ez persze valamikor az éjszaka közepén lesz.
- 8-10 óra nálam soha nem jött össze, a végén szinte alig ad már meleget
- légfűtés miatt a födémnél bazi meleg lesz, a padló hideg marad (ezért a 2 szoba kapott elekromos padlófűtést DEVI).
Ha most kéne újra dönteni valószínű inkább egy vízterest választanék padlófűtéssel.
Azt mondjátok még nem nekem légy szíves, hogy a légfűtéses, ami el van csövezve távolabbi szobákba, az valóban zajos? Nekem ezt mondták, hogy még ha megvalósítható lenne is, fennáll ez a veszély... azt pedig nagyon nem szeretnénk.
Még az idén szeretnék kandallókályhát vásárolni.Két gyártó készülékeit nézegettem idáig, az egyik HAAS-SOHN a másik a SUPRA. Az árkategória 3-400 000 ft között mozog.A kérdésem az lenne, hogy érdemesebb lenne-e a gyártóknak a drágább készülékeit megvenni. ( 5-600 000 ft) vagy nem tudnak annyival többet mint amennyivel drágábbak.
A Haas-sohn-nál találtam egy Upsala tipusú zsírköves kályhát, ami közel 300 kg,Ők ezt írják, hogy 2 óra felfűtés után 10 óra melegleadás lehetséges.Ez igaz lehet?
A Supránál olvasom a kettős égetésű kályhával kapcsolatban: " alacsony fafelhasználás, kimagaslóan magas hatásfok"
" fafelhasználása a NEGYEDE mint egy hagyományos készüléké"
Ha valakinek van ilyen vagy hasonló készüléke, írjon véleményt.
".. de sehol se írják le, hogy hogyany is kell pontosan használni ezeket a kandallókat..."
Ha 0 C° feletti a hőmérséklet akkor 3x rakom meg--hogy ne aludjon ki. Most napi 4x, ha hideg van -10 C° alatt-- akkor szükség szerint "zavarom".--de nem fűtöm "túl".!
A pillangó-szelepet mindig teljesen zárom../amikor a berakott fa vígan ég. Bár így is az üvegmosó levegő (sekunder-levegő) amit nem lehet szabályozni--túl nagy, és erős égést eredményez---még zárt pillangónál is.
"..Nekem Supra Astra betétem van, ez is U alakban kormol... "
akkor üdv. a kluban. ("misbeilief"-nek is ez van).....és nékem is! A kormolással meg kell békélned--ez tervezési hiba /túl nagy massziv "tüzkutya"/, A huzatod lehet túl erős. Nálam is leég 3 óra alatt../annyira hogy már nem füstöl/ utánna izzik még órakat--de már kevésbé melegit. Majd 6-8-10...vagy 12 óra múlva lepiszkálom a hamut és a parázsra vékony fa /egy maroknyi/ és 5 perc múlva vigan ég. (éjszakára 1 rönk mellé vékonyabb fa--hogy begyúlladjon a rönk)...és szórakozhat reggelig.
És ezt az U alakú kormolást valahogy nem lehet csökkenteni a kandallón lévő szabályozókkal?
Nekem Supra Astra betétem van, ez is U alakban kormol...
Egyébként van valamilyen "speciális" fűtési mód ezekkel a folytonégő kandallókkal? Már csak azért kérdem, mert nekem nemhogy a 10 órát, de még a felét se tudja a parázstartásnak (200-as Schiedel kéményem van, bükkfával tüzelek). Rákerestem, de sehol se írják le, hogy hogyany is kell pontosan használni ezeket a kandallókat... (teli kell rakni és begyújtani, mint egy cserépkályhánál, vagy inkább folyamatosan kell pakolni, de kevesebbet; mikor érdemes teljesen bezárni az ajtót, elzárni a fölső és az alsó szelepeket, stb, stb.)
Akkor ez most azt jelenti, hogy vízteresben nem is tudsz ajánlani "folytonégőt"?
Egyelőre ott tartunk, hogy csak vízteressel lehet a házat befűteni, de persze úgy, hogy szakember még nem látta, nem járt itt még senki, szóval mi csak így gondoljuk egyelőre...
De minden esetre jó lenne, ha a kandalló (vagy kályha... tök mindegy, csak pellet ne legyen) stabilan tudná azt, hogy este megrakjuk, és reggelre azért még pislákol. Vagy ha elmegyünk itthonról napközben, akkor sem a feketén tátongó tűztérre érnénk haza... mert most legtöbbször ez van, de hát többet a mostanitól nem is vártunk/várhatunk, viszont kezdő "fatüzelőként" az a haszna megvan, hogy legalább már van fogalmunk egy picikét arról, hogy mit szeretnénk, illetve nem szeretnénk majd a jövőben. Hideget semmi esetre sem.:D Legalábbis idebent... kint lehet, imádom:))
Többnyire Supra, de abból nincs vízteres. Illetve ami van, azt nem ajánlom. Nem a műszaki tartalma miatt, árban nem versenyképes hasonló tűzterekkel (főleg nem a 310 Ft-os Eurónál).
Ha elérhető lesz a honlap, akkor ott fog szerepelni a link az adatlapomon.
Igazat írsz :) A folytonégők a hosszú égésidőt a névleges teljesítény kb. 30%-án tudják. Sőt, ilyenkor az üveget is kormolják. Sokszor leírtam, számomra a lényegük nem is abban rejlik, hogy 8 vagy 10 óra után újragyújtható a tűz, sokkal inkább a kivételesen jó szabályozhatóságban. Azt viszont azok a műszaki megoldások garantálják, amik végső soron a hosszú égésidőhöz vezetnek (precíz levegő adagolás, emelt tűztérhőmérséklet, melegen is tökéletesen záródó ajtó .....).
Az is igaz, hogy nem feltétlen csak az NF szerint minősített tűzterek tudják ezt (bár azok legalább garantáltan). Sok tűztér tud parazsat tartani hosszú időn keresztül, ha elég vastag parázsrétegre tesznek elég vastag rönköt, aztán elveszik tőle a levegőt. Kérdés inkább az, hogy ezek ilyenkor mit fűtenek még, milyen hatásfokkal.
Vízteresnél a kátrány elkerülhető megfelelő bekötéssel, vezérléssel, de ott a vízköpeny miatt eleve hiányzik az a tűztér hőmérséklet, ami az alapja lehetne az egésznek. Maradjunk annyiban, hogy a folytonégő vízterest úgy hívják, hogy "jónagypuffer". :)
Az Unióban egységes EN 13 229 szabványban nincs definiálva a folytonégés. Az csak folyamatos üzemre alkalmas készülékeket különböztet meg, 3 óra autonóm működés névleges teljesítmény környékén követelménnyel. Mondjuk amelyik készülék ezt nem tudja, azt egyébként is látványkandallónak nevezzük.
A folytonégő teszt a francia nemzeti szabványban NF 35376 néven fut. Bár lehet hivatkozni az egységes EN mindenhatóságára, de nekem ezt csak olyan gyártó tegye, aki el tudja adni úgy a készülékét Németországban, hogy nincs meg a DIN (szintén "csak" nemzeti szabvány, az EN-től eltérő paraméterekkel) vagy Ausztriában a 15a B-VG (jóval szigorúbb, mint az EN vagy DIN) minősítése.
Ezt így konkrétan rosszul tudod. Onnan fog szívni, ahonnan csak tud. Ezért nem is javaslom a furkálást (a szerkezet gyengítő hatását figyelmen kívül hagyva sem), mert könnyen a túl nagy huzat és ezáltal az idő előtti tönkremenetel felé viszi el a tűzteret.
Normális tűztereknél (ahol kiszámolták a réseket) nagyon kis változtatások nagyon durva eredményeket hozhatnak.
Konkrétan vannak olyan (valóban) folytonégő betéteink, ahol a szekunder levegő a hagyományos módon az üveg felett lép be, de ezeken a rés állítható, kvázi adott kéményhez hangolható a készülék. Itt 1-2 mm-nyi változtatással el tudom vinni a tűzteret a kátránnyal kormol állapotból a teljesen zárt primer levegővel is szabályozhatatlan helyzetbe.
Léteznek azok a 20 éves konstrukciók, amiken kivették az üveg felső részéből a tömítést, jobb esetben még kaptak oda egy terelőlemezt, azóta "tiszta üveg" rendszerrel rendelkeznek. Ez a max, amiben tűztér oldalról gondolkodni érdemes.
A jobb szabályozhatóságra pillangószelep a füstcsőbe, valamilyen huzatstabilizáló a kémény tetejére, ha a lehetőség légellátás oldalról adott, akkor egy huzathatároló moderátor amit lépni érdemes.
Köszönöm, hogy írtál! Teljesen érthető, amit mondasz... most is van egy kis kandallókályhánk (wamsler), amiben néha meglepően sokáig elvan a fa, néha meg pár órán belül kialszik.
Amikor "elvan", azt úgy értem, hogy szépen parázslik, meleget is ad, de persze közel sem annyit, mint amikor rendesen, lánggal ég, nem is várhatja senki, hoyg uyganolyan meleget adjon, mint égés közben.
MOndjuk annál, hogy kialszik teljesen benne mondjuk 2 óra alatt, sokkal jobb eset, ha legalább izzik, az is ad valamennyi hőt, a zérónál mindenképpen jobb (ezt már a "folytonégő" vízteresre mondom), és persze nagy előny, hogy a parázsról biztosan újragyullad, ha rak rá az ember fát.
Éppen délután agyaltam rajta, hogy egy kandallóban nagyobb eséllyel sokkal tovább ég, majd parázslik a fa, tényleg lehet, hogy akár 10 órát is, mert annak jóval nagyobb a tűztere, mint egy kályháé, sokkal több fát lehet belerakni, és a több fa tovább elvan, mint a kályhában a kevés... erre most meg ahogy megint megnéztem a kályhás és a kandallós edilkamin oldalt is, ott meg inkább a kályha tűnik jobbnak... hát ember legyen a talpán, aki ebben kiigazodik, kész tudomány:D
Igaz, nem engem kérdeztél, de nem szeretném, ha téves következtetéseket vonnál le a folytonégésből. Nyilvánvaló, hogy a korszerű készülékek jelentős része tudja ezt a kritériumot.
A következőre azonban nem árt figyelni: egy adott készüléknek a gyártója megadja a teljesítményét, és az óránkénti fafogyasztását. Egy 15-20kW teljesítményű készülék fogyasztása (száraz!) keményfából 4-5,5kg/óra. Nyolc órára számolva ez 32-44kg, tíz órára 40-55kg. Ennyi fa viszont nyilvánvalóan nem fér be a készülék tűzterébe, így a 8 órás égési idő mellett lényegesen csökken a fűtési teljesítmény. Ez a csökkent teljesítmény adott időjárási körülmények között nem biztos, hogy fedezni fogja az épület hőveszteségét. És ide tartozik még, hogy alacsonyabb teljesítménnyel üzemeltetve általában romlik egy készülék hatásfoka. Ráadásul vízteres berendezések (tartósan)alacsony teljesítményű üzeme esetén (alacsony vízhőfok) kátrányosodás következhet be.
Ebből nekem úgy tűnik, hogy a kályha mintha többet tudna, mint a kandalló, jól értem?? A kandallónál nem írja a füstgáz elégetését, meg automata levegőszabályozást sem, mint a kályhánál.
A kandallóban is elvan 8-10 órát a fa? :O
És azt írja, hogy nyitott tágulási tartállyal kell bekötni. Ezek szerint nincs olyan kandallójuk, ami zárt rendszerre is köthető?
Én amiatt gondoltam, hogy azért ebben jó sokáig éghet a fa, mert írják a füstgáz elégetését, meg az elsődleges égési levegő automatikus szabályozását, ha a beállított hőfokot eléri a rendszer, akkor leszabályozza magától az égési levegőt, akkor már nem ég el olyan gyorsan a fa... de persze lehet, hogy rosszul gondolom, de nekem ebből úgy tűnt.
De most már gmkiev is megerősítette, ők pedig hivatalosan is foglalkoznak edilkaminnal, biztosan tudja.:)
Itt van leírás, akkor néztem, amikor nézegettem a vízteres kályhákat.
2 métert a füstcső hivatalosan is elhúzható, a kémény magassága elvileg lehetőséget ad rá.
A mi kéményünk 6,5 vagy 7 méter magas, pontosan nem tudom. És 14x14-es csak. Alkalmas lehet ez a kémény arra, amit írsz? Mert akkor esetleg "igazi kandallóban" is gondolkozhatunk, nem csak kályhafazonban.
Mivel sarkon van a kémény, kandalló csak akkor férne el, ha a kandalló nem a kémény elé kerülne.
El lehet vinni, az Orea M58-nak van konvekciós burkolatos változata is. Hogy ventillátor kell e, az helyszín és kialakítás függő, kandallóval szomszédos helyiségekbe sokszor csövezés sem kell.
Csövek többféle kilakításban vannak, létezik négyszög keresztmetszetű lapos csatorna is.
2 métert a füstcső hivatalosan is elhúzható, a kémény magassága elvileg lehetőséget ad rá. Az szinte biztos, hogy a kémény fűtetlen téren kívüli részét szigetelni kell, lehet az elhúzást is.
A szellőzőrácsokat jobb lesz kifalazni.
Ha a kályha a kandalló tengelyében lenne elhelyezve, akkor a helyzet ugyanez.
Nem gondolnám. 1×1×? cm? A barna, az ugye valszeg nem korom, vagy efféle égéstermék, inkább lehet a kötőanyag, ami kiégett agyag, ez szétrepedezhetett (ennek több oka is lehet), és lepotyog egy része. De hátha más jobban tudja.
3 éve Én is nézegettem--de okosabb nem lettem. Talán írhatna egy olvtárs aki használja -e betéteket, a tapasztalatáról. 16 km-re van a lerakata (de nem biztosította a 8 órai "utángyúlladás" lehetőségét), így 100 km-ről vásároltam és nem csalódtam.
(A pairokon valami NOD 32....tanúsitványnak kell/ene lenni).
Ez minden bizonnyal tűztér-specifikus, hogy hogyan viselkedne. Mondjuk úgy, hogy ha sok időn keresztül megfigyeled az adott tüzelőberemdezés viselkedését különböző üzemállapotok, hőmérsékleti és légnyomásviszonyok, meg miegyebek mellett, és jól olvasod ki a lényeget, akkor sikeres lehetsz. Tény, hogy amíg nem módosítottam, az én kandallóm is az üveg mellől szívott, ha nagy volt a svung, és elzártam a primert. Ilyenkor zörgött az üveg.
A teszt egy péntek esti beszélgetés eredménye. Régóta küzd a jelenséggel, miután tudatta velem, hogy van 2 m tartalékszigetelés a pinyóban egyből nekiálltunk. A távozásom után kértem, hogy figyelje (egész nap tüzel) az esetleges nem kívánt változásokat. Holnap reggel kikérdezem.....
Bocsánat, biztos nagyon elsüllyedtem már, ezért előredobom magam:)) Kérlek nézd meg a 23947. sz. hsz-t, köszönöm!
Illetve azóta már láttam a honlapotokon, hogy amiket kérdeztem, az ott mind fent van, felmérés, ajánlat, stb., úgyhogy erre már nem is kell gyakorlatilag válaszolni, viszont az utolsó kérdésre megköszönném.
Apósom tűztere prizmatikus üveggel szerelt. Kb. 1 cm - es részen vékonyítottam el a szigetelést. Tegnap 10 h-tól 19 h-ig kínoztam a családot a különböző tesztekkel. Megraktam felső alsó pillangókat zártam és lestem. Nem füstült ki oldalt, pedig néha szándékosan nagy füdtöt csináltam! Az eredmény estére szemmel látható volt. A bal oldal a résnek köszönhetően sokkal tisztább maradt.
Felvetődik a kérdés, hogy ha több ilyen "rést" hozok létre akkor el tudom-e zárni a levegőt, hiszen ha elzárnám a primért szívna magának oldalt a réseken keresztül.
Értem én, hogy elveszti a garit, az is tiszta, hogy nyílván azért ilyen mert a gyártó szerint így a legjobb. De! Ismereteim szerint a secundér és a tercier levegő megnyitásával máshogy vagy bizonyos esetekben (pl. begyújtáskor) egyszerűen csak több levegő jut az égéstérbe. Megfelelő huzat mellett a legerősebb huzat öblíti a tűzteret nem? Ha az üveg tetején kívül mondjuk oldalt is kap levegőt az a szerencsétlen tűztér akkor az miért gond?
Ja és a foltozás. Biztosan meg lehet csinálni, mondjuk kívül esztétikus kell, hogy maradjon. Akár esztergályossal is gyártathatsz dugót, éppen még öntvényből is, és hőálló szigetelőanyaggal beragasztod a furatba. De kisebb furat esetén akár hernyócsavar is lehet, vagy sok egyéb megoldás. De a szabályozhatóság is kívánatos lenne ilyen furatok létrehozása esetén. Különböző üzemállapotok állhatnak elő tüzelés során.
Na várjál. Most leírsz itt egy pár(száz) forintból visszafordítható megoldást, ami tulajdonképpen bevált (a szigetelésre gondolok). Miért nem mész ezen a nyomon tovább? Legfeljebb pótlod az eltávolított tömítést, ha nem vált be.
Én is apósomén csináltam változtatásokat. :) Az ajtón lévő szigetelőcsíkot az üveg oldalánál elvékonyítottam és lám, azóta azon az oldalon nem kormolódik olyan gyorsan. Ha egy furat nem válik be, be lehet azt valamivel "fótozni" utólag? Nem sufni tuning megoldásra gondolok hanem hosszútávú szakszerű megoldásra.
Egyrészt lehet, de mi van, ha nem jön be. Én pl. kísérletező típus vagyok, fúrom-faragom az enyémet, de olyan "lyukat", amit elzárni nem tudok, még nem fúrtam. A másik, kifelé is jöhet füst, pl. begyújtást követően, kevés huzatnál, továbbá szívhat falsot is a furatokon a betét, csökkentve a kívánatos helyen lévő áramlásokat. De a kormolódás kérdést még én sem zártam le. Szóval ez kísérletezés. Apámnál például az általam javasolt beavatkozások sokkal jobb eredményt hoztak, mint nálam. Másfajta betét, gyönyörű hatalmas lomha lángok, tiszta üveg. Nálam kormos felül, mondjuk felül még nem fúrtam...
Mi lenne ha oldalt és alul az ember réseket, lyukakat fúrna az ajtóba? Miért nem lehet az ajtó felöl táplálni levegővel a tüzet? Értem én, hogy mindenki ellenzi, de miért is?
Nem mértem, csak hallgatok azokra, akik a tesztelés végső fázisában burkolat nélkül nyírják ki a tűzteret :)
Ha nincs valamilyen konvekciós burkolat, akkor csak sugárzó hőelvonás van a hőcserélő felületről. Fog cserélődni körülötte a levegő, de kisebb mértékben, mint konvekciónál.
Nem egyszeri begyújtásnál fog repedni, hanem az említett feszültség halmozódás hatására.
Valószinű, hogy semmit. Van a másik fajta-- egy széles éles ék, ami hidraulikával müködik../olajpumpa, sok atmoszfárás nyomással--no az nyirja mint a vizet.../kettő, három tipusa kapható../igaz nem óccsó!
Nekem a Kamino-Berg /ami kandalló-szerü/ van igy bekötve../igaz csak kisegitő fűtésre/. Felső-füstcsöves--1,3 m, felfele, majd vizszintesen 2,5 méter. Működik, csak sürübben kell kormolni../ha kifüstölne észreveszed.../melegfront idején...:(((
Segítséget kérnék a hozzáértőktől. Kiegészítő fűtésnek betennék a nappaliba egy öntöttvas kályhát(amiket mostanában kapni lehet olyan matt fekete és a tetején jön ki a füstcső). Viszont a kémény a konyhában van. Tehát a kályhától a következőképpen nézne ki a füstcső: 1méter(függőleges) - könyök - 2,8méter(vízszintes, illetve közel vízszintes) - könyök - kémény becsatlakozás. Ez a vízszintes szakasz nem okoz esetleg problémát? Teljesen amatőr vagyok, ez lesz az első szilárd tüzelésű fűtőeszközöm.
Inkább megkínállak kávéval.:) Ajánlatot is teszel a helyszíni felmérés után arra vonatkozóan, hogy szakember szemmel mi lenne a legmegfelelőbb fűtési mód nálunk?
Úgy értem, kitalálhattuk mi ezt a vízteres fatüzelésű kályhát, de lehet, hogy esetleg légfűtéssel is megoldható a ház fűtése, vagy kályha helyett kandalló hatékonyabb, és még lehet, hogy nem is drágább, stb...
Szóval a lehetőségek ismertetése, illetve ezekre árajánlat. Lehet, hogy nem is az lenne a legjobb, talán még árban sem, amit kitaláltunk... egyáltalán nem értünk hozzá, úgyhogy erősen sanszos.:))
Edilkaminban van "folytonégő", ami egy megrakással elvan legalább 8-10 órát?
Az lenne a kérdésem, hogy az épített kandalló meleg levegőjét vízszintesen el lehet-e vinni egy másik helységbe mondjuk valamilyen csővel ( milyennel?), kell-e hozzá ventillátor ( jó lenne, ha nem), hány ilyen csövet lehet kivezetni? ( kettőre lenne szükség). Falon kívűli lenne, tehát az esztétika is számítana.
Aztán. A leendő kémény most fürsőszobai szellőző. Olyan 9-10 magas minimum van. A teteje közelében két oldalt egy-egy szellőző rács van.( kb 10*10 cm, vagy 15*15 cm, nem megyek fel megnézni, mert nagyon magasan van) Azokkal csináljunk majd valamit? Javít, vagy ront a huzaton az a két szellőzőrács?
Végül lehet-e úgy konvekciós kandallót építeni, hogy a kandalló és a kémény között oldalirányban kb 2 méter a távolság, ( csak így oldható meg) a kéménybe kb 2 méter magasan csatlakozna a füstcső.
Tehát viszonylag alacsony kandallót építtetnénk, ( ha lehet ilyet) hogy a tetején még kijönne a füstcső, aztán egyből fordulna a kémény felé enyhe emelkedéssel.
Egyenlőre betétként az M58 lenne tervben. Ebben az árban jobbat én nem tudok
Amúgy elég necces lesz, hol és hogyan tudnak rákötni a rendszerre, mert a kályha helyétől fényévekre vannak a fűtéscsövek, pláne, ahol az a piros tartály van, meg az ilyen-olyan elosztók, keringető szivattyú, stb... jó lenne, ha nem ilyesmit kéne nézni a nappaliban... kicsit aggódom is emiatt... inkább alszom... jó éjt!:D
Edilkamin Klima vagy Warm vízteres... egyelőre megfelelőnek és megbízhatónak tűnik, de bármilyen javaslatot megnézünk, még képlékeny a dolog. Úgysem holnap vesszük sajnos, de lehet, hogy jó is olyan szempontból, hogy lesz idő alaposan körüljárni a témát.
Köszönöm a választ.Vigyázok rá nagyon szereti a család,mikor ezzel fűtök nappal a macskákat nem lehet kizavarni a házból.:))(A kisebbiket(tiszta Garfield) szivesen odaadnám valakinek "kandalló kiegészítőnek":))))
Nézegettem a honlapotokat, hogy kivitelezést, beszerelést is vállaltok. Kerestem, hol vagytok helyileg, illetve, hogy hozzánk közel van-e ajánlott kivitelezőtök, de ilyet nem láttam. Egertől 6 km-re vagyunk, Egerszalókon. Itt vállaltok munkát, vagy kit keressünk majd, ha aktuális lesz?
Olyan cég kellene, aki tervez, beszerez, beszerel, karbantart, szükség esetén (garanciában is) javít.
Edilkamin vízteres fatüzelésűben gondolkozunk.
LÁttam, hogy kimentek helyszínre, megnézitek a lehetőségeket és úgy adtok ajánlatot a kiépítésre. Megkerestem Kemencét a térképen, hát, elég messze vagytok.:)
A kereskedelmi partnerek között látom a Szatmárit, ők Egerben is vannak, úgy tudom. Velük is meg tudjuk ezt csináltatni, mármint tervezés, beszerelés, stb.?
Ha az előírt (3 kg max egy rakat) mennyiséget ritkán léped túl, akkor az ÖV betét kihordási idelye szinte végtelen. Éppen ezért nem tartozik a jótállásban cserélhető elemek közé. Cserélhető és van.
Tavaly vettem pont a te tanácsodra,de nem bántam meg.Még 180e-ért sikerült megvennem Nyíregyházán.Egy 14×14-es kéményen van tökéletesen szabályozható a huzat,nem füstöl,nem kormol. Csontszáraz akáccal fűtök,mindig amit tavasszal veszek csak a következő télen használom el.75 nm-re(napalli közepén nyitott szobaajtókkal) segítek rá,de napközben szinte csak ez megy.Ha este 10-11 kor megrakom még reggel 6-kor meggyúlad a parázsról a fa.Öntvény égésterü 8,5KW-os.Olvastam mostanából itt az önvények élettartamáról,ha normálisan használom mennyit bír ki szerinted???Mert csak két év garanciát kaptam rá.Az égéstér önvényei amúgy cserélhetőek.Van hozzá alkatrész?Előre is köszönöm a válaszod.Üdv!
Nem mindenki szakértő ám itt, és a sok hsz. között lehet, hogy pont az nem olvasta a kérdésed, aki tudott volna rá válaszolni... szóval nem azért nem kapsz választ, mert "átnéznek rajtad", ebben biztos vagyok, mert nagyon segítőkészek itt tényleg. Aki meg nem tudja a választ, az hiába olvasta, ha nem tud neked érdemben írni rá.
NÉha dobd előre, előbb-utóbb biztosan válaszolnak rá.
Nem rossz. Csak kicsit viharvert. Újonnan elgondolkodnék rajta. A műhelybe viszont elsőosztályú. Ott főhetne a körömpörkölt és a rántani való marhapata!!!
Képzeljétek, eldeformálódott a lemez a teamelegítőnél... szemből nem látszik, úgy vettem észre, hogy a zsírkövet töröltem le vizes szivaccsal (megfogta a csésze alja), és ahogy "felülről" ránéztem, határozottan "eláll" a zsírkőtől egy szakaszon, van rajta egy "pukli". Ez eddig biztos, hogy nem volt ilyen. És az is, hogy nincs "túlhajtva".
Konkrétan nem a méretével van gond, mert a "kiszemelt" kályhának 150-es füstcsöve van... hanem azzal, hogy "elbír" egy ekkora kémény egy hasonló teljesítményű kályhát? Szerintem a huzat teljesen jó benne, sőt valóban száraz fával nekem még soknak is tűnt...
Azt meg tudjátok mondani, hogy zárt rendszerre kötve (a CS jelölés jelenti azt a modellt, amit zárt rendszerre lehet kötni) miért csökken ennyit a teljesítménye? "Beleférünk" a felfűthető m3-be, csak úgy feltűnt, kW-ban és fűthető légtérben is mennyivel kevesebb, ami zárt rendszerű.:O
ha teljesen rahuzom a kilincset vagy meg visszaveszem a levegot is, akkor igen. de csak ejszakara szoktam igy hagyni, reggel meg ugyis pucolas.
napkozben altalaban csogazon kell jaratni, es akkor tisztara eg, bar neha kicsit fatyolos.
sokan beszelnek a kandallok tulfuteserol, en nem tudom elkepzelni milyen lehet az, ha az enyem meg normalis. nekem nincsenek kandallo szerszamaim, de nem is baj mert rovid lenne mind. most egy meter hosszu betonvassal turkalom a tuzet, de meg egy is megegek. de ha nem rakom ennyire, nagyon lassu a haz felfutese.
Egy öreg Super 2-es kályhám samottozása töredezett meg amit szeretnék kijavítani sárgaföld és vízüveg keverékével. Kérdésem lenne, hogy kell-e (lehet-e) valamilyen módon tisztítani a samottot a koromtól, portól egyéb lerakódásoktól, vagy csak simán rákenhetem a masszát amit kikeverek? Köszönöm válaszaitokat.
Ez azt jelenti, hogy addig nem tudtak megfelelő tulajdonságú acéllemezt létrehozni? Vagy normálisan hegeszteni? Vagy nem tudta a kandallógyáros, és ezért nem hegesztőgépbe, meg hegesztőbe invesztált, hanem kohászba, meg kohóba?
No mindegy, elfogadom amit írsz, nem vagyok szakértője a területnek. Amúgy az egész éppen az öntvényrepedés okai körül indult, illetve, hogy szabad-e pucéran üzemeltetni egy nem erre szánt kandallóbetétet.
Adj valami jó tippet annak a gyártónak, aki a 80-as évek elején beruházott egy évi több ezer tonna kapacitású vasöntési technológiába, kandallóbetétek gyártására.
Nem vitatkozásnak szántam, csak igazoltam, hogy létezik ez a közvélekedés. Én az ilyen híresztelések miatt vettem öntvényt. Attól még lehet, hogy nem jobb semmivel, mint a lemez.
ha a supra astra ele teszem a kezfejem, 50cmre az uvegtol, 5masodpercig tudom ott tartani. ha ilyenkor kinyitom az ajtot, egy meterrol meg egeti az arcom. ennyit elbir egy ilyen gep? neha aggodom, hogy tulfutom.
Már tavaly is írtam ,hogy a rostély elkezdett púposodni. Most már eléggé látszódik. Ez mitől lehet?száraz fával fűtök, soha nem volt túlhajtva. Ebből lehet nekem valami károm? Vissza lehet egyengetni?A normál égést ezt valamilyen szempontból akadályozza?7
Nevezzük ezeket inkább "szakportáloknak". Amit írsz, igaz lehet, ha otthon a Hetra trafóddal állsz neki hegeszteni, de azért a komolyabb gyártók már évtizedek óta ismerik a védőgázas hegesztést. Acéllemezből is sokféle létezik, jobb helyeken hőálló lemezt használnak, méregdrága, de nem véletlen.
Mai gyártástechnológia mellett semmiféle konklúzió nem vonható le az élettartamra vonatkozóan abból, hogy lemez vagy öntvény tűztérről beszélünk. Sőt, még csak az sem igaz, hogy a samottot azért alkalmazzák, hogy védje a lemezt a túlhevüléstől (kivéve a legalja kategóriát).
Az acél és az öntöttvas közül épp az öntvény ami ridegebb, hajlamosabb a repedésre. Pont a magasabb széntartalom miatt ridegebb.
Ha az anyagösszetevőkre, hegesztésre vagy kíváncsi, kandallókazános kollegám biztosan segít, ő gyakorlati szakember, nem "szakportál" :)
Maradjunk annyiban, hogy lemezből is, öntvényből is van jó és rossz minőségű tűztér. Jobb ha nem állok neki összeszámolni hány repedt öntvénytűztérrel találkoztam, 1-6 év használat után.
Simán. Létezik is ilyen, az egyik idős nagynénémnek van. Sütőtér meg főzőlap is van benne tudtommal, és amúgy meg megtévesztésig egy hordozható cserépkályha.
Köszi a videót, nagyon szuper volt! Sok minden van benne. A száraz tüzelő fontossága, erdei köbméter, súlyra vásárolni fát, begyújtás, puffertartály stb.
Elképzelhető, de akkor ez egy olyan közkeletű tévedés, amit még szakportálok is terjesztenek.
"Az acéllemez tűztereknél fontos, hogy megakadályozzák a tűztér túlhevülését, mert 5-600 °C-on már elkezd kiégni az acéllemez amúgy is alacsony (<0,06%) széntartalma, így az rideggé válik és nem tud a hőmérséklet-ingadozásokból adódó anyagfeszültségeknek ellenállni. A legkritikusabb helyzet, azoknál a hegesztési varratoknál alakul ki, amelyek már eleve a sarkoknál, a legnagyobb feszültséggyűjtő helyeken helyezkednek el, ahol a hegesztés miatt a széntartalom nagy része már eleve elégett. Itt a használat során repedések alakulnak ki, így az égéstermék a lakótérbe juthat. Ez a folyamat normál használat esetén 5-6 év élettartamot biztosít a nem hűtött, acéllemezből készült tűztereknek. Az acéllemez tűzterek túlhevülését samott betétek használatával, illetve a lemez külső felületének intenzív, ventillátoros hűtésével próbálják megoldani. Ezekkel a módszerekkel az acéllemezből készült tűzterek élettartama 10-12 évre növelhető.
Ha lehet, acéllemezből készült tűztereket csak látványkandallókba építsünk be, és kerüljük a huzamosabb használatot.
Az öntöttvasból készült tűzterek élettartama a nagy széntartalom miatt fűtésre történő használat esetén is 50-70 év. Az öntöttvasból készült tűzterek komolyabb gyártástechnológiát igényelnek, de egyszerűbb és megbízhatóbb működést biztosítanak a velük szerelt kandallóknak. Itt is alkalmazhatnak samott betéteket, de ezek csak díszítő funkciót látnak el, habár tömegüknél fogva növelik a tűztér hőtároló képességét."
Forrás: kandallo.hu
Mindenesetre a mi szempontunkból lényeges megállapítás (és reméljük, az nem téves), hogy a lemezkandalló élettartama rövidebb, tehát valamiféle degradáción keresztülmegy, az biztos, és célszerű a direkt tűztől béleléssel megóvni.
Először is köszönöm mindenkinek, hogy ennyit foglalkoztok a feltett kérdésemmel. Kicsit felpörgette a topicot (kezdett elmenni a "bezzeg én milyen olcsón vettem a fát" irányba).
A konvekciós burkolat (vagy épített burkolat) és az öntvény között áramló levegő lehet a belépéskor, lent akármilyen hideg, mert mire felér oda, ahol a legforróbb a "vas", addigra már felmelegszik annyira, hogy nem okoz hősokkot neki. (Ha nem melegedne fel, fel sem emelkedne. Persze, ha ventillátor van, akkor feljut a kényszerítés miatt, de addig is melegszik).
Ez az "ellenirányú hőcserélő" hatás nem érvényesül burkolat nélkül, mert ha nincs burkolat, a hideg levegő rögtön a legforróbb részhez juthat előzetes "temperálás" nélkül. És máris ott az a "feszültség", amire "vártunk". Ami nem alakul ki a meleg levegő irányított áramlásakor.
Résen leszek:) Sokat mesél ezekről. Pl. azt a részt szereti legjobban, hogy izzadt, meztelen felsőtesttel állni a kohó mellett, amikor csapolják a vasat. A pici szikrák ömlenek ki, de nem égetnek meg, mert ahogy a nedves bőrhöz érnek, egyből lehűlnek, kialszanak:)
BTW ha már úgy is itt vagy, bizonyára van elképzelésed, tapasztalatod arról, miért repednek az öntvény kandallók?
Értem én, hogy a különböző részek különbözőképpen melegszenek, de ez akkor is így van, ha van burkolata (alatta áramló hűtőlevegővel) és akkor is ha burkolat nélkül sugároz és cserélődik körülötte a levegő. Miért van rajta konvekciós burkolat? Úgy értem a praktikai okokat elhagyva (hőelvezetés, beépítés könnyebb stb.)? Azért, hogy egyenletesen hűtve, de mégis egyenletesen melegen tartsa mindenhol, vagy azért, hogy jobban hűtsön (akár ventillátor nélkül is)? Kicsit nehéz elképzelnem, hogy a burkolat és a behatárolt ki/belépő keresztmetszetek kényszer keringetés nélkül hatékonyabb hűtést eredményeznek, de lehet, hogy mégis így van. Tudsz ilyen mérésekről?
A szén csak olvadékból égethető ki, kvázi ezt hívják acélgyártásnak. Ha ez kandallóval menne, én látnám el Kínát acéllal :)
700 C felett tud távozni valamennyi szén a felületről a környezetbe, de ez magában nem befolyásolja jelentősen az anyagjellemzőket.
Az viszont igaz, hogy a széntartalom (és az ötvözők, valamint a hűtés sebességének függvényében) a karbon különböző formában, elrendeződésben van jelen, amely alapvetően befolyásolja a szilárdsági mutatókat.
A vas-szén ötvözetekben a vas kristályrácsába beépülnek a szénatomok. Ez a kristályrács ötvözőktől és szennyezőktől függően kb. 720-730 C alatt (bőven szilárd állapotban) elkezd átalakulni egy másik formába, ami már jóval kevesebb szénatomot tud oldva tartani, ezért a karbon nagyrésze kidiffundál a kristályhatárokra. Ez a folyamat folytatódik egészen kb. 200 C-ig.
Azaz ha az acéllemezt vagy az öntvényt 200 C fölé hevíted, akkor ezek a folyamatok elindulnak visszafelé. Ezzel magában nem lenne baj, ha nem állna fenn az, hogy a kandalló különböző részei különbőző hőmérsékletre hevülnek, és különböző sebességgel fognak lehűlni. Ezáltal állandóan belső feszültség keletkezik, ami jó esetben megmarad a rugalmas alakváltozás keretein belül.
Ha ezek a feszültségek halmozódnak (rendszeres túlfűtés vagy hősokk) ebből maradandó alakváltozás lesz (vetemedés), végül repedés vagy törés.
"A szén kiégése, valószínűleg az adott anyagon belüli széntartalom mértéke, és formája határozza meg, de ez már metallográfia. Különféle öntvényeknél más és más."
Na ja. Ezért kell beszélnem apósommal. Martin kemencéket, kohókat épített annó:) Megfaggatom az öntvényekről.
Na, még annyit találtam, hogy az acélnak ugyan alapvető összetevője a szén, de 2,06% széntartalom alatt nevezzük acélnak a vas-szén és esetleg további összetevőket tartalmazó "vasat", öntöttvas viszont definíció szerint 2,06% széntartalom felett van. Ez mindjárt egy magyarázat arra, hogy miért ég ki könnyebben a szén az acéllemezből - mivel helyből kevesebb van benne, és szén nélkül már nem olyan "acélos". Továbbá a szén különféle méretű, és alakú, lehet a vas ötvözetben, és a kristályszerekzetben elfoglalt helye is eltérő lehet, így nagyban különböző tulajdonságú anyagok jöhetnek létre.
"..Én konstruciós problémának tartom ezt a dolgot a kályhánál,.."
Ez igaz. Bizonyára nem olyan minőség ami "megfogja" a füstöt. pl a megfelelő betétek csonkakúpban vannak legyártva./az ajtó nyitásakor a füst, engedve a huzatnak, a kúpban gyűlik../és halad a kémény felé. Előfordulhat hogy erősen füstöl a tűztér /nem égett el az előző adag, vagy tul vékony fa lett berakva/ igy a sok füst kiömlik a nyitott ajtón (67x43 cm)--de megtanulja a Zember, hogyan tüzeljen
Még egyszer: ha nincs "fűstgyüjtő" garantált a kifüstölés---hacsak nem nagyon erős a huzat...:(((
Egy öreg Super 2-es kályhám samottozása töredezett meg amit szeretnék kijavítani sárgaföld és vízüveg keverékével. Kérdésem lenne, hogy kell-e (lehet-e) valamilyen módon tisztítani a samottot a koromtól, portól egyéb lerakódásoktól, vagy csak simán rákenhetem a masszát amit kikeverek? Köszönöm válaszaitokat.
Hát én úgy tudom, hogy a lemez élettartama épp a szén kiégése miatt rövidebb. Sokáig a lemezkandallókat egyszerűen látvány-kandallónak nevezték, gondolom most már van sok tartós tüzelésre alkalmas is, de a legtöbb bélelt, míg az öntvénynél ez nem feltétlenül fontos. A szén kiégése, valószínűleg az adott anyagon belüli széntartalom mértéke, és formája határozza meg, de ez már metallográfia. Különféle öntvényeknél más és más. Az öntvény kevésbé deformálódik, viszont könnyebben reped, a feszültségre érzékenyebb, az acél alakíthatóbb, viszont hőre vetemedik, ezért hegesztik pl. szakaszosan a hosszú varratokat, viszont nem melegítik elő, mert eltörni nem fog.
Tényleg, azok is öntvények. De azért a szén kiég idővel nem? Amúgy a nem öntvény (lemez) miért ég el hamarabb? Miért deformálódik (jobban)?
Logikus, amit írsz, de egyelőre elnapolom a kérdést. Szakértői segítségre van szükségem.:) Ha nem külső/belső hőmérséklet különbségből adódó feszültség vágja gallyra, akkor borul az egész elméletem. Ami nem gond, kész vagyok belátni, hogy tévedtem, ha tévedtem. Meglátjuk. Meg akarom érteni, na!:)
Feszültség lesz az ok. Az biztos, hogy amikor öntvényt hegesztenek, előtte kemencében felmelegítik, és csak utána hegesztik. Magát a hőt bírja, aki látott már narancsárgán izzó féktárcsát, vagy turbófeltöltőt, az tudja.
Még mindig nem értem. Én nem vicceltem. Szerintem a kohómérnök és a gépészmérnök ért az anyagokhoz, a gyártástechnológiához és látott már folyékony vasat meg öntést. A gyártó leginkább a saját s.gét védi, hiszen garanciális kötezettségei vannak ugye. Az emberek meg elég találékonyak. Jobb ha bebiztosítja magát.
Nem tudom milyen "mély" a tüztered? De ha van a családban egy szallagfűrész, oly hosszúra vágnám a fát, hogy az ajtóra merőlegesen beférjen--megrakom a 3/4 részéig és fölülről begyújtom--/de lehet hogy túl lenne zavarva a kandalló...?
"..gyorsan kell bepakolni, mert ott megy ki a füst az üveg tetejénél,.."
Zárd el az alsó levegőt, csak az ajtón át kaphat huzatot---igy lassan kinyitod..(ekkor a huzat az ajtótól húzza a levegőt--igy már nem füstöl. (igaz, ha nincs belől egy füstgyüjtő kupola--akkor kifüstölhet. Ha kinyitom a 67x43cm ajtót és rakom a 10-15 kg fát--semmi füst. /igaz a kéményem túl "erős"!
Hát, próbálom értelmezni, amit írtál. Logikusnak tűnik, de most nem tudom már, hogy végül is miért repednek szét ezek a rohadt dobozok? Én arra építettem az eddigi gondolatmenetemet ill. érvelésemet, hogy az öntvényben keletkező feszültség, a külső/belső hőmérséklet különbség dobja szét. Ez így van vagy nem így van? El vagyok bizonytalanodva.
Egyébként a tűz belül 1000 fok körül van. Annyi kell a pirolízishez. A köpenyig persze már nem jut el ennyi.
Csak be van dugva a füstcső a kéménybe (a kályha tartja a helyén), körbetömködve vastag üvegtömítő zsinórral + egy lemezből ekkeltem maszek takaró rózsát (ovális kellett ugye)...na ez biztos nem szabályos így :)
Kőzetfúró viszi könnyen a téglát. Ha van egy porszívó, amit nem sajnálsz, tartsd oda a csövet fúrásnál.
".. Belül túlhevül, kívül hidegebb, mint burkolattal,.."
Már megbocsáss, de nekem ez magasabb mint a szamárnak a rúdugrás...:(((
Ha nincs rajta burkolat--akkor kicsi a levegő áramlás---tehát jobban fölhevül.
Ha van rajta burkolat a melegedéssel egy időben nő a levegő áramlás /a hűtés/ tehát nem tud annyira fölhevülni.
Az, hogy a burkolat-nélküli külső /és a burkolattal mért külső) hőmérsékletek milyenek?
No, megmondom: a következő életemben kandallókat fogok tervezni--addig napoljuk el a vitánkat...:)) PS. A tervezőknek hiszek---mivel nekem túl magas a léc!
Írni is szokták a légfűtő tűztérbetétek papírjában, hogy nem szabad. A vízteres tűztereknél szokták nagyrészt feltütnetni, hogy körbeépítés nélkül is használhatóak.
Senki nem kötött ebbe bele. Full igaz.* Ebből viszont nem következik az, amit akartok következtetni belőle. Nem pusztán azért reped el burkolat nélkül, mert túlmelegszik, hanem azért, mert a meleg belső mellett a külseje pont túl hideg, azaz az öntvény két oldala között nagy a hőmérséklet különbség.
* Ill. a vízteres csak vízzel mehet, de ez mellékszál és említettem is már.
Keress a hozzászólásaimra, szerintem írtam már róla korábban (tavaly, vagy inkább előtte).
Hirtelen, ami előnye:
-az üveg tök tiszta, ha betartod a max. 3 (esetleg 4 vékony) hasáb egyszeri adagot. Ha több van benne, kicsit homályosodik az üveg közepe (csak ott!), de ez közelről is alig látszik.
-faszán le lehet lassítani, az a 3 fadarab tud égni 2 órát is
-szépen nyaldosnak benne a kék lángok a tetején :)
-jó a bélelt tűztér, szép világos van benne
-az "állított" tűztér miatt jó a mozi, sokszor azt veszem észre, hogy a tévé helyett a hosszú lángokat nézem :)
Hirtelen, ami hátránya:
-a hővédő lemez a hátulján nekem huppogott. Amikor kihűlt, egy qrva nagyot dörrent. Általában fél 3-kor ébredtem erre.. Meggyötörtem kicsit, visszarakva jó lett.
-folyamatosan pattog, de szerintem minden lemezkályha csinálja. Utálom a zörejeket, de ezzel nincs bajom.
-a vermikulit belső elég puha anyag, könnyen sérül. Pl. a cser elég élesre tud hasadni, könnyen karcolja.
-a két oldalsó bélés nekem függőlegesen elrepedt, de szerintem túlhajtottam eleinte. 2 éve úgy használom egyébként.
-a hamutálca az enyémben még valami hajtogatott szirszar, vetemedik, néha billeg emiatt némi hang kíséretében (az újakban jobb fajta préselt tálcát láttam).
-csak egy levegő szabályzó van, egyszerre állítja a primert és az üvegöblítő levegőt. Szerintem ennél nem is lenne érdekes külön állítani.
-a levegő szabályzót csinálhatták volna kevésbé érzékenyre. Pl. a fele sárga/fele kék lángos égést csak kék lángokra állítani úgy 1-2 mm. Úgy szoktam óvatosan ütögetni ujjal befelé.
-szűk a tűztér, hogy begyújtáshoz hogy a legjobb bepakolni, arra idén jöttem csak rá :)
-az előző napi hamut úgy kell átdörgölni a hamurácson, ami kicsi. Spaklival csinálom, sztem a fele sem potyog le.
-gyorsan kell bepakolni, mert ott megy ki a füst az üveg tetejénél, könnyen kifüstöl (a kéményem teljesen oké). Szoktam olyat, hogy a parazsat kihűtöm feketére (20 percre teljesen elzárom a levegőt), és utána pakolok be.
Konkrét kérdésre szívesen válaszolok.
A jutyub besötétítette a videót, na mindegy...képzeld el, hogy tiszta az üveg és a tűztér :)
Várjál, megint terelsz. Nem akkor fog az öntvény repedni, amikor kiégett belőle a szén. Arról beszéltünk, hogy a vadi új kandiba sem szabad beröffenteni ha nincs rajt a konvekciós burkolat. Belül túlhevül, kívül hidegebb, mint burkolattal, ezért ugrik szét. Vagy nem, ha ezt nem hiszed el, de akkor meg miért törik mondd már meg lszi? Ha egyszer-kétszer felnyomom izzásig, még nem ég ki a szén, mégis széttörik.
Nem kell gonoszkodni. Ez egyébként nem gonoszkodás. De tény, hogy nem volt túl kedves a stílus. Sajnos nem nagyon van normális módja annak, ha valakinek a figyelmét fel akarjuk hívni egy égbekiáltó helyesírási hibára. Leginkább azért, mert rendszerint megsértődik az érintett.
Emberek! A magyar nyelv borzasztó nehéz. Én ismerek már néhányat, talán előnyben vagyok, de ezt tartom. A helyesírás különösen nehéz. Nagyon nehezen tanultam meg (nem tudom, megtanultam-e már egyáltalán), ezért talán különösen igyekszem figyelni rá. Nekem is nagyon bántja a szemem néhány durva hiba, amit a fórumra írogatók rendszeresen bedobnak: muszály muszáj, egyenlőre egyelőre, külömben különben, kabtam kaptam, keresztűl keresztül, köppeny köpeny stb.
Szóval nehéz, de szép nyelv a magyar. Ha ez az anyanyelvünk, kötelességünk azt jól művelni, igényesnek lenni arra, ahogyan írunk és megőrizni. Tanulni soha nincs késő és nem szégyen. Nem az a gond, ha eddig nem tanultál meg helyesen írni, hanem az, hogy ahelyett hogy megtanulnád végre és jól írnád innentől mindörökké azt a rohadt nehéz szót, a kapanyél lóg a száddból ha vki. ezt szóvá teszi. Na ez a szomorú.
Ezennel felhatalmazok mindenkit, hogy a helyesírási hibáimat észrevegye és - kedvesen (lszi.:)) - szóvá tegye, kijavítsa! És köszönöm!:)))
Nem olvasom rendszeresen a Tűztér intelmeit és felesleges is belinkelni, de azok a vasdobozok - amiket jobb hiján tűztérnek nevezünk - Habár a tűztér az nem feltétlenül vasból van.
Tehát van két "vasdoboz" azonos anyagból, azonos méretekkel stb.
Az egyiket burkoljuk, a másikat csupaszon hagyjuk és nyomjuk mind a kettőbe a kakaót, azaz jól befűtünk.
Akkor mi történik ?
Hát mind a kettő melegszik , de a burkolt gyorsabban, sőt mindig magasabb hőfok alakul ki benne és a külső falán magasabb hőfok is lesz mint a csupaszon.
És ez megy előbb tönkre. Persze csak türelem és tűzelő anyag kérdése, hogy a másik is tönkre menjem.
Ha kell, akár meg is lehet azokat olvasztani.
De a csupasz tovább birja.
Na most ha a burkolat alá valami hűtőközeget vezetünk, pl. levegőt, akkor a játék megfordul, mivel ez már elvezeti a hőt.
Anno régen a Martin kemencékben előfordult néha olyan 1400 -1600fok is. Minden fehéren izzott az acél higfolyós volt, viszont a falazat és főleg az ajtók - ez utóbbiak vasdból valának, mégis állták a sarat. Egyszerűen az ajtó keretbe vizet vezettek - magyarúl hűtötték és túlélték a borzalmakat.
Megjegyzés : ma mán nincs martin kemence, de vannak nagyhőmérsékletű terek.
Ilyenek az un. kandallókba építhető tűzterek ezek a vasdobozok.
Mennyi ott a hőfok ??
Hát mondjuk 500 és max. 800 fok, de inkább 5 -600 fok. Ki kell mérni.
Ja hogy a konvekciós fűtésnél le kel burkolni a tűzteret ahhoz , hogy máshová is el lehessen vezetni a hőt ?
Az egy más dolog.
De mégegyszer : egy burkolatlan vasdoboz tovább birja mint egy burkolt. Persze ha a burkolat mögé levegőt vezetünk és azt még egy ventillátorral meg is mozgatjuk akkor gyakorlatilag az a tűzteret hűtjük.
Ha egy öntvény túlhevül--a benne lévő szén kiég...és az anyagnak annyi. Vajon miért 3-5 én a jótálás ezen dolgokra? Vajon miért van dupla öntvény a Suprákban? (tüzelés közben "kiégnek a lapok és repednek, deformálódnak)--igy cserélni lehetséges.
Egy burkolat nélküli használatban a nagy hő miatt ez a szén hamarabb kiég--és a betétnek annyi--na, egy ujabb svéd.-csavar--de vááán máásik...:)))
Ezek szerint sajnos nem olvastad végig az okfejtésemet.:(((
Nem önmagában a túlmelegedés veszélyes, hanem az, ha az öntvény két felülete (külső és belső) között a hőmérséklet különbség nagy. Tehát abban az esetben reped, ha kívül hidegebb. Ez pedig burkolat nélkül jön létre, ez a tapasztalat. Ha ekkor a hidegebb, akkor burkolat nélkül hűl többet. Full logika, mit nem értesz tehát?
Amikor az öntvényt készítik, akkor izzik. Ha tűzben felmelegíted, izzik. Nem pattan el, sőt, nagyon is jól bírja a hőt, nem deformálódik, nem ég el, ellentétben az acéllemezzel. Max. a végén majd elolvad, de ahhoz nagy hőfok kell. Csak akkor törik, ha feszültség keletkezik a hőm. kül. miatt. Egy túlhűtött kályha felület - a tapasztalat szerint - pont ilyen eset.
".. egy konszolidált "hőköpenyt" adunk rá, ami azon kívül, hogy védi a túlhűléstől, a túlmelegedést is megakadályozza érdekes módon..."
Itt a "tulmelegedés" a döntő szó (pontosan, mint a víz)Mivel a betét hőfoka 250 C° fölött van az alólról áramló hideg levegő hűti../de nekem az a lényeg hogy "fűti"..:)))
Ha nincs ez a kényszer-áramoltatás (burkolat) akkor csak melegszik, melegszik...na nem ismételgetünk..:(((
A gyártók /már amelyik/ nem hába hívja fel a figyelmet---"burkolat nélkül üzemeltetni tilos".
"..ha nyílás akkora, hogy már nincs is benne szűkület, csak nyílás van, tehát nincs burkolat:) Tudsz követni?:).."
Óó, hogyne érteném!
Ha a nyilás nagy, akkor már nincs is nyilás /na jó a Tordai szakadék az mégis nyílás!/
ha már nincs nyílás akkor van valamennyi feláramlás../nagyobb területen, kisebb sebeséggel.../tudsz követni...:))) Tehát, ha kicsi a feláramlás kisebb a hűtés is...ha kisebb a hűtés, nő a kandalló hőmérséklete...(még mindig követsz....:)).és egy bizonyos hőfok elérése után--recccs..a betétnek annyi...és a levegő feláramlás egy kicsit füstösebb lesz.
Nekem nem muszály elhinni, de ha tűztér hozzászólásait visszaolvasod (igaz vagy két éve írta), akkor talán tőle elfogadhatjuk, azt amit én is írtam. Én neki jobban elhiszem azt, hogy a légfűtéses tűztérbetét (ami a konvekciós fűtés elvén kellene, hogy működjön), konvekciós burkolat nélkül nem sokat ér. Szándékosan nem linkelem a válaszát, jó keresgélést :)
Megpróbálom összefoglani mire jutottunk idáig. Nem lesz egyszerű, de legalább bonyolult lesz:)
Vannak ténymegállapításaink:
1. burkolattal nagy a légáramlás sebessége a betét körül
2. burkolat nélkül ha túlfűtjük, akkor reped
3. ha burkolattal túlfűtjük, nem reped, de a kiáramló forró levegő sok mindent elolvaszthat
4. ha a külső és belső felület hőmérséklet különbsége nagy, akkor reped
Feltevés:
1. A belső (tűz) hőmérséklet burkolat nélkül és burkolattal valsz. nem azonos, de nem lehet több száz fok eltérés.
2. Kívül hidegebb a betét, mint belül.
Következtetések:
1. Ha a repedés a hőmérséklet különbség miatt jön létre Tény4 miatt, akkor csak a külső hőmérsékletben lehet különbség Felt1 miatt.
2. Ha repedés jön létre és a belsőben nincs lényegi eltérés (Felt1), akkor a külső hőmérséklet a repedős esetben (burkolat nélkül) alacsonyabb (Felt2 miatt), mint burkolva.
3. Ha burkolás nékül az öntvény külső hőmérséklete alacsonyabb, mint burkolva, akkor a burkolat hiánya miatt több hőt veszít a felülete.
4. Ha burkolat nélkül több hőt veszít a felület, akkor jobb (nagyobb, hatékonyabb) a hűtés, mint burkolva. Sőt! Túl jó!
Kérdés:
Miért burkolják, ha jobb a hűtés burkolat nélkül?
Válasz:
Egyrészt praktikai okból. A burkolat összegyűjti az elvezetendő levegőt, ventillátorral gyorsítható, csövekkel irányítható a dolog. A sugárzó hőt is forró légáramba fordítja át. A ráadott burkolattal beépíteni is egyszerűbb persze.
Másrészt biztonsági okból és talán ez a fontosabb, bár elsőre ezzel nem vagyunk tisztában. Burkolat hiányában a határértéken (leadható teljesítmény maximum) üzemeltetett kandallóbetét öntvénye elrepedhet. Ezért egy konszolidált "hőköpenyt" adunk rá, ami azon kívül, hogy védi a túlhűléstől, a túlmelegedést is megakadályozza érdekes módon. Pont úgy, ahogy a belső égésű motorok vízhűtése teszi, ahogy írtam is már.
Érthető volt?:))) Talán nem írtam nagy (és sok) butaságot.
Ismét. Tök igaz, de az, hogy a konvekciós burkolatból baromi meleg áramlik ki, nem bizonyíték arra, hogy így jobban hűl a kandallóbetét... Ahogy az sem volt az, hogy azért mert a gyertyát elfújja az áramlás olyan sebes, ezért jobban hűt.
+1x had szögezzem le, hogy bár most nekem úgy tűnik, hogy a konvekciós nem hűt jobban, de ha mégis, akkor ez nem az eddig felsorolt megfigyeléseidből következik.
Ki kell derítsük ezt a dolgot, mert nagyon idegesítő:))))
A be- és kiömlő levegő keresztmetszetek előírása fontos. Igen, ez kell a hatékony (gravitációs) áramláshoz. Igen, persze ez hűteni fogja a kandalló testet. Azonban ebből nem következik, hogy így a konvekciós jobban fogja hűteni a kandallótestet, mintha az burkolatlanul van. Gyakorlatilag tök igaz minden amit írsz, csak annyi gond van vele, hogy csúsztatsz picit. Ez nem szándékos és nem bántásból írtam ezt, hanem olyan ok-okozati összefüggést írsz le, ami nem létezik. Tehát két, önállóan igaz állítás közé bebiggyeszted, hogy egyikből következik a másik, holott ez nem derül ki sehol. Logikailag és érveléstechnikailag ez bukfenc.
Ha továbbgondolom, amit írtál "a konvekciós burkolat hatékonyabban hűt" állításod igazolására, akkor egyre nagyobb keresztmetszetek egyre jobb működést biztosítanának. Mi ennek a felső határa? Igen, pontosan, ha nyílás akkora, hogy már nincs is benne szűkület, csak nyílás van, tehát nincs burkolat:) Tudsz követni?:)
1x jól megraktam a kandalló (talán a tűztér 85 %-át beraktam---és elmentem dolgozni. 16 órakkor értem haza.....és valami büzlik, nem kicsit nagyon. Később vettem észre, hogy a kandalló (a kupola rácsozatán át) leolvasztotta a mennyezetről a műanyag-dekort (lengyel gyártmány 50x50-s 1cm-s lapok.....és alóla a 2 cm-s mennyezet hőszigetelést is.
Vajon hány fokos lehetett a levegő? ../és a betétnek semmi baja. (igaz a ludas a 2,5 méter hosszú 180-as fűstcső volt --rádobott még 1-2 KW-t).
".. De mitől lesz hidegebb a kandalló felülete? Mitől/miért lesz ez hatékonyabb?"
Csak a saját példámon:
Az astra2-nél előírás, hogy az alsó levegő-beáramlás területe nem lehet 870 cm2 kisebb---bizonyára az elégséges hűtő-levegő biztosítása véget. De előirás az is hogy a fűtő (kupola) nyilások terűlete 2x870 cm2.--- bizonyára a meleg levegő könnyebb áramoltatása végett. A lényeg: biztosítani a megfelelő hűtő-levegő áramoltatást--hogy ne hevüljön fel a kandalló---egyszerú ez--mint a faék!
Koszi. Egy leier kemenyunk van, szoval szerintem a bekotocsonkot nem olyan egyszeru lejjebb tenni. De remelem, nem lesz gond vele...
A manualban nem irjak, hogy nem lehet folyamatosan uzemeltetni, sot, azt irjak, hogy ha 8 oranal tobb szunetet tartok ket tuzeles kozott, akkor 25%-kal csokken a futokepesseg...
Nem nagyon hallottam róluk, de ez lehet, hogy engem minősít. Lehetnek jók, de fontos lenne tudni, hogy a gyártó szerint folyamatos üzemet bírnak-e. Ha vész van (nincs gáz), akkor az eltarthat pár napig, néhány hétig is, nem?
A kémény szuper és a bekötőcsonkot ne bánd. Legalább az a szakasz is a lakást fogja fűteni.
De ha gond és a kémény megy még lejjebb, ami valószínű, akkor a felsőt befalazod, nyitsz egyet lejjebb és kész.
Es ha mar itt vagyok, megkerdeznem, mi a velemenyetek a Thorma markaju kandallokrol? Konkretan ezt vagy ezt neztem ki. Csak kiegeszito futesnek, illetve vesztartaleknak kellene a gaz melle. Az ar mellett fontos szempont lenne az is, hogy legyen rajta kulso levego bevezetes. Van nehany haas+sohn keszulek is, ami nagyon tetszik, csak azok kicsit tul dragak kiegeszito futesre. :) Esetleg tudtok meg ajanlani valamit, ami megfelel a kriteriumoknak?
Es meg egy kerdes a kemennyel kapcsolatban. Ha jol emlekszem 6 (vagy 7) meter magas a kemenyunk, viszont a bekotocsonk valamiert szinte teljesen a plafon alatt van, tehat kb. 2.5m magasan. Jelenthet ez barmifele problemat?
"Elég egyértelmű, hogy a belső 5-600 fok és a külső hőmérséklet közötti nagy különbség eredményezte ezt. "
Ez jó. Ill. sajnálom, hogy elrepedt, de ez érdekes, sőt hajlok rá, hogy elfogadjam, hiszen a feszültség valóban repeszt. Ha viszont ez igaz, amit írsz és kipróbáltál, akkor pont azt mutatja, hogy a kandalló akkor fog hamarabb elpusztulni ha a külseje üzemi állapotban jelentősen hidegebb, mint a belseje. Ez mikor következik be? Ha a hőt gyorsabban elszállítjuk onnan. Ez az egyik ok-okozati összefüggés.
A tapasztalatok alapján mikor repedhet? Ha nincs (konvekciós) burkolat. Ez a másik ok-okozati összefüggés.
Na ebből viszont érdekes dolog adódik. Azért életbevágó a konvekciós (lemez vagy épített) burkolat, mert annak hiányában "túlhűl" a külső felület és a feszültség elrepesztheti az öntvényt. A burkolat, mint valami védőréteg, szabályozottabb módon tartja (forró) burokban a tűzhelyet.
Mégiscsak jó a vízteres példa. Ill. vehetjük a vízhűtéses, belső égésű motort is. A vízköpeny megvédi a túlhevüléstől, de fontos, hogy a hűtővíz a lehető legmelegebb legyen, mert az égés optimálisabb...
Nem lehet, hogy a burkolat bent tartja a meleget, mig burkolat nelkul szetsugarzodik a ho, igy ha fent van a burkolat, tobb levego kell adott homennyiseg elszallitasahoz, tehat gyorsabban aramlik a levego?
Azóta is pörgetem magamban ezt a dolgot. Hajlok rá, hogy beadjam a derekam:) Csak sajnos muszáj megértenem: miért?
Az rendben van, hogy az áramlás avgyis igazából a légcsere hűt. De akkor is van áramlás, ha nincs burkolat. A radiátornál sincs burkolat mégis van áramlás a szobában. A meleg akkor is felfelé száll. A burkolatban is ez mozgatja a levegőt (a ventillátoros rásegítést most hagyjuk). Az is rendben van, hogy az áramlás gyorsabb a konvekciósnál. Már csak azért is, mert a keresztmetszet szűkös. Az egységnyi idő alatt felmelegedett levegő helyére csak úgy tud hidegebb érkezni a szűk nyílásokon keresztül ha az onnan gyorsan eliszkol. De mitől lesz hidegebb a kandalló felülete? Mitől/miért lesz ez hatékonyabb?
Szerintem az kijelenthető, hogy teljesen meztelenül, egy nem ilyen alkalmazásra gyártott betét károsodhat, és továbbra is azt gondolom, hogy elsősorban kialakuló feszültség miatt. Múltkor repesztettem szét két egymásra kerámia/samott kéményelemet, úgy hogy gallyakat tüzeltem bennük az udvaron kb. nulla fokban. Pompásan égett a tűz, füst nélkül, nagyon komoly huzattal, egyszer csak éles pengés és szépen végigrepedtek. Elég egyértelmű, hogy a belső 5-600 fok és a külső hőmérséklet közötti nagy különbség eredményezte ezt. Szerintem beépítve nem lett volna bajuk, ekkora hőkülönbség nyilván nem alakult volna ki, de a különbségen van a hangsúly, nem a hőmérsékleten. Szóval van olyan dizájn, ami bírja, figyelembe veszi a pucér alkalmazást, és van amelyik nem. Kisebb tüzet nyilván ilyenben is lehet rakni káros következmény nélkül.
Valóban? Úgy tudom van sok készülék, aminek egyáltalán nincs konvekciós burkolata ill. opcionális, hogy veszel-e hozzá. Abba be sem gyújthatsz tehát?
A víztereseknél nem a körbeépítéssel szokott a gond lenni, hanem azzal, hogy az ürge feltöltés (vízhűtés) nélkül akarja kipróbálni. Egyébként nem jó azt is idekeverni, teljesen más.
A kérdés az volt, hogy a légfűtő készülék mit csinál konvekciós burkolattal és anélkül. Van erről valami elérhető mérés? Lehet, sőt valsz., hogy igazatok van, de a "gyertya próba", valamint az "úgy érzem" számomra nem elég egzakt és hiteles. Talán ez érthető, nem?:)
"Következtetés: az irányitott áramlás /konvekciós/ jobban hűt!"
Na várjál, ez így nem lesz jó. Almát hasonlítasz körtével. Próbáltad a régi öntvény kályhát konvekciós burkolattal?
Amit felhánytorgattam (rossz logikai következtetés) az elsősorban arra vonatkozott, hogy azért mert nagy az áramlás sebessége és a gyertyát elfújja, abból nem következik, hogy az a hatékonyabb. Mire? Mennyire hatékony? Hogyan hasonlítható össze?*
Javaslatom a következő: Nézzük meg ugyanazt a kandallót burkolattal és anélkül. Mérjük meg. Döntsünk ezek alapján. Ki tudja megmérni? Én sajnos nem, mert az enyém épített.
//Ha valaki megtette már vagy tud elérhető vizsgálatot erre, örömmel venném.//
*Természetesen kényszeráramoltatás, tehát ventillátorok nélküli verziókról beszélünk, igaz? Ezt is fontos tisztázni, bár mindkét esetben használhatunk ventillátort a hőcsere hatékonyságának növelésére, de a mérés célja nem erre vonatkozna szerintem.
Írni is szokták a légfűtő tűztérbetétek papírjában, hogy nem szabad. A vízteres tűztereknél szokták nagyrészt feltütnetni, hogy körbeépítés nélkül is használhatóak.
Nem értek 1 -t veled. Gondold el még gyerekkorunkban a nagy öntvény-kányhákat /volt vagy 3q/ fellehetett heviteni hogy vörös volt--adig a temporist /max.24 kw/ nem leket. De vegyünk csak 25 kw-t--amit lead a temporis, ha megzavarjuk. Ez /egy öntvény-kájyhánál/acca 3,6-3,9 kw/kg fára számolva, a hatásfoktól függően 1 öra alatt 7-9 kg fa elégetése szükséges. Ha igy tüzeltek volna..összecsuklik az öntvény.
Következtetés: az irányitott áramlás /konvekciós/ jobban hűt!
"Gyakorlatilag "csak" egy másodlagos primer, nem valódi szekunder."
Hát, átolvasva a linket, igazából szekunder feladatot lát el, mert olyan gázt éget el, ami kimenne a kéményen (és valóban teszi is mert látom a plusz lángokat, amik több primer levegővel se jönnének létre), és nem a rostélyon jut be, tény, hogy nem is az ajtó felett, és elő sincs melegítve, de már ilyenen is dolgozom.
Ebben ne legyél olyan biztos. Rossz a logikai következtetésed. Nem csak a sebesség számít, hanem a mennyiség is. Bármiféle burkolat csökkenti a hőleadás képességét. A legtöbb hőt a puszta tűz adja le. A konvekciós burkolatnak két fontos szerepe van: irányítja, gyűjti a levegőt, így azt esetleg el tudod vezetni csövekkel vagy faláttöréssel, másrészt a kandalló oldalából sugárzó hőt is elvezeti, így az nem a külső felépítményt melegíti. Az hogy egy gyertyát nem fúj el az áramlás, nem jelenti azt, hogy nincs légcsere. Van, csak sokkal nagyobb felületen, sokkal nagyobb légtömeg fordul meg a kályha körül. Erről leginkább úgy bizonyosodhatnál meg, ha a tűztér hőmérsékletét vagy a kandalló (tűztér) külső felületét mérnéd meg burkolattal és anélkül. Mindkettő hidegebb lesz, ha nincs rajta semmi.
:) Igen, arra gondoltam. Sajnos koncepcionális hiba van benne, de lehet, erről már értekeztünk. Gyakorlatilag "csak" egy másodlagos primer, nem valódi szekunder. Az viszont jó benne, hogy külön szabályozható!
Az üveg kormozódásra javaslom a következőt: helyezz el néhány furatot a lándzsák vonala és az üveg között. Így a primer levegő egy része, ami a hamutálba megy, felkúszik az ablakhoz és azt mindig tisztán tartja. Esetleg egy-két szögben álló lemezkével még rá is lehet terelni az ablakra a friss levegőt. Nézz meg néhány tiszta üveg rendszert, ez az egyik sarkalatos pontja. A másik pont a szekunder bevezetése az üveg tetejénél. Ha neked ott nem kormolódik, akkor nem a korom miatt, de a szekunder bejuttatása ott ildomos. Segíti az utánégetést. Sok kandallón ott van a szekunder belépő. Ennél csak akkor tudsz jobbat csinálni ha a csövet, amit alulra raktál azt a tűz fölé viszed be. A célod ugyanis az, hogy az a fagáz mennyiség, ami nem tudott elégni az alulról kapott (primer) levegővel, az itt kapjon forró, oxigénben dús levegőt, ami elégeti. Ez viszont már a tercier.:)
A levegő-áramlás között a különbség. Ha lenyúlok a kandalló alsó nyílásához érzem a levegő áramlást /a gyertyát elfujja/. Ez nem érzékelhető a pőre kályha/betét" mellett, tehát nagyobb a hűtés a konvekciós burkolatnál...// ami egy épített kőkandallónál a külső burok.
Kevés fával nyugodtan üzemeltethető egy betét is--de nem szabad túlhevíteni!
Ez igaz, a primerrel együtt működne, mivel alatta a hamuzótál van. Viszont a furatokon átjutó levegő mégis inkább szekunderként viselkedne. De szekunder levegővel is megoldható, csak ekkor egy lyuggatott csövet kellene a hamuzótál két oldalán könyökkel kivezetve elhelyezni, amit még eltakar a 3 cm-es maradék tűzfal (mondjuk vízcsőnél maradva fél, vagy háromnegyed collos elég lenne szerintem) szintén a lándzsák és az üveg közt. A cső előny az is lenne, hogy irányokat lehetne kipróbálni, nem biztos, hogy pont a függőleges a jó. ó hogy beszélünk róla, talán ez volna a tuti.
Ja, a lándzsák amiket vettem öntöttek, és kb. 12mm-es csap az aljuk. A lyuggatott rostély előtt, még a hamuzótálca felett van egy kb. 5-6 cm-es kivehető rész, ezt kivettem ,és 12-es furatokat helyeztem el, a két végén, és közte kettőt, kb 10,5 cm a távolságuk. A csapokat picit megigazítottam köszörűvel, és beleállítottam a lándzsákat a furatokba. Ennyi, majd készítek fényképet.
Köszönöm! Az a célom, hogy a hivatalos, papíros beszerelés ez legyen, a körbeépítés kőműves munka, nem érinti a tüzelést. Tehát erről a 4ytongos rendszerről kérném a papírt a kandallóstól. Persze, attól, amelyik beépíti így, burkolat nélkül is.
Amúgy a meleg levegő a gravitációs elven a "csupasz" betét mellől is felszáll és új jön a helyére. Tehát nem kellene, hogy túlhevüljön a betét a konv burkolat nélkül sem.
Hát szerintem kevésbé tud túlhevülni burkolat nélkül. Mondjuk feszültségek keletkezhetnek, ha helyenként nagyon elhűl, máshol meg nagyon meleg. Az biztos, hogy vannak teljesen pucér installációk is, de nem biztos, hogy akármelyiknél jó ez a megoldás. De azért a gyártói ajánlást célszerű figyelembe venni.
Egy rövid kérdésem lenne. A helyi kandalló szerint egy sima, nem konvekciós betétet nem szabad burkolat nélkül üzemeltetni.
Állítólag túlhevül. Egy másik kandallós cég szerint ez nem igaz, sokan "4 Ytongra" állítva használják pl a belső építési munkálatok alatt és csak utólag burkolják körbe.
Hát most ég a tűz. De majd beszámolok. Az biztos, hogy most hátrébb került a "tűzvonal". Esetleg még apró furatok sorozatán gondolkodom a lándzsák és az üveg közt félúton. Hátha több láng lenne elöl, ami látványos, továbbá hátha egyfajta gáz-fal alakulna ki az üveg védelmében.
Igen, ez érdekelne, mert az asrta2-n alól a tűzkutyáig /10-12 cm/ vastagon...a szélen fölfelé keskenyedő csíkban rakja le a kormot. Ez bizony tervezési hiba--mint már írtam a tertio-nál a temporisnál és a többinél már kiküszöböltek--de nekem ez van...:(((
Na, én levágtam... Viszont vettem kemény 195 Ft/db-ért 4 db kovácsolt kerítésre való, valójában öntvény anyagú kis lándzsahegyet, és ezeket ismét csak fúrás-faragás árán, az üvegtől kb. 5 cm-re, egymástól úgy 10 cm-re beépítettem, így nem bukik neki a fa az üvegnek. Nagyjából erre lehetett még jó a boldogult magas tűzkutya. Viszont ez így tök jól is néz ki.
Lyukas csövet? Én csak olyat használok.;-D Én vízcső könyököt építettem be a hamuzó két oldalán. Van hogy elzárom, máskor nyitom, még csak figyelem a hatást, de sokszor látom, hogy olyasmit égetek el, ami másképp kimenne a kéményen. Meg már kiflexeltem a tűzkutya felét, mert valaki azt mondta, hogy a magas tűzkutya okozza az üveg kormolódását. Azért hagytam 3 cm-t hogy a hamu ne follyon ki... Van még egy két átalakítás. Szóval faragom a rendszert, ez a bogaram.
Ez fiatalkori tévelygés volt, ráadásul, nem is az én ötletem (aki a tartályt gyártotta az tette rá a golyóscsapot is, a párhuzamos két kör, kazán-kályha miatt volt) most egyszerűen sorosra csinálnám, és nem víztérrel, csak feltekernék egy rézcsövet a füstcsőre, ebben csak 1-2 liter víz fér el, és baj esetén lefúj a kazánnál. Jól működött egyébként, csak 55 foknál többre nem melegítette a radiátorvizet, és a kazánra átállásnál elzártuk, majd, mikor nem gyulladt be a kazán, begyújtottam a kályhát.. A 3m cső a konyha nappalit fűti kb. 30 m2 és megfelelő, megdolgoztatja a füstöt azért, de a kilépés előtti részen kézzel már meg lehet tapogatni. Most kisebbet csinálnék de jól működik tulajdonképpen. Inkább a magasabb hőmérsékletű égés felé mennék el, tűztér szigetelés, szekunder levegő előmelegítve, ilyenek.
Elzáró? Jó nagy mekkmester vagy hallod!:) Elég lett volna a 1 visszacsapó is.
Ez érdekes. Az a 3m cső ennyit levesz? Ha jól értem most is használod.
Ügyes vagy, hogy ilyen kreatívan ennyi helyre el tudod vinni a meleget. Azért jó lehetett volna a vízteres fűtés is, hiszen radiátoraid vannak, ha jól értem. Bár talán nem cserépkályhába.
Ezek szerint füsthőt nem értél akkor és azóta sem?
Ja, és a Kószó féle cserépkályhás könyvből vettem az ötletet, ahol azért konkrét terv nincs, de néhány tévedést leszámítva nagyon jó könyv. Az abban szereplő légfűtést is alkalmazom (nem használt kéményben felvezetem a meleg levegőt, merthogy két kéményt tartalmaz az ominózus fal) Így ventilátor nélkül öt nem kis helyiséget fűtök meg egy tűztérrel.
OK, csak hirtelen válaszoltam... Naszóval, a füstgázhasznosítóról. Kezdetben cserépkályhában gondolkodtam, vízteres, meg ilyenek, volt is ilyenem, de szétnyomta a víz (elzáró szerelvény volt beépítve a párhuzamos kazán miatt, ami hülyeség volt, és be is jött a hibaszázalék...). Naszóval kandallóra váltottam, de oly módon, hogy a fal egyik oldalán a kandalló, a másikon a füstgázhasznosító, amit jobb híján magam "terveztem", nem kell nagy dologra gondolni 206 mm belső átmérőjű, 6 mm vastag acélcsőből van, és a füstgáz a falon átjutva lefelé, majd felfelé kb még 3m-t megtesz a lakásban, tehát U alakban (kb. vagy 200 kg). Ha a kéményseprő meglátná, kitérne a hitéből. Túl nagy egyébként, és szükséges lenne még egy "rövidzár", az U tetején a hideg begyújtáshoz, de ez csak + fokokban gond, és meg is fogom csinálni. Jól adja le a hőt, talán túl jól is, ezért körülvettem a tönkrement cserépkályha csempéivel, korrekt kályhás rakta, mert ez nekem túl precizitás igényes munka. Így az kb. egy konvektornak fogható fel alul be a levegő, a teteje meg nyitott. A kályhacsempe ritkán haladja meg a 40 fokot. Tisztítónyílások vannak, évente takarítom.
14x14-es épített kéményem van (volt) nekem is. Nem nagyon akaródzott kétemeletnyi kéményt kibontani, bővíteni, vagy a ház másik felén megépíteni. Találtam egy céget, akik egy hidraulikus-láncos maróval kibővítették, 180-as béléscsővel kibélelték. Fele/harmada, mint egy új schiedel, meglátjuk meddig bírja.
23700-ban feltett kérdésre aki tud válaszolni, kérem tegye majd meg, köszönöm!
Bízom benne azért, hogy a 6,5-7 méteres (pontosan nem tudjuk) 14x14-es kéményre fogunk tudni majd nagyobb teljesítményű kandallót is kötni, ami tervben van, vízteres kályhafazon 150-es csővel.
Akit én ismerek és fatüzelésű vízteres kandallója van, neki már eleve így lett kialakítva a rendszer az építkezésnél, szóval az övé más eset, mint a miénk, nem utólag kötött rá egy kéményre... és hát biztosan minden engedélyeztetve, ahogy azt egy építkezésnél, használatbavételi engedélyezésnél intézni kell. Szóval őt én hiába kérdezem erről...
No, bő két hét alatt sikerült vállalható szintre jutni kandallózásügyben. Elpazaroltam jó sok tisztítószert, a rosszul kezelt szellőzés, meg a "vizes" fa miatt, elégettem sok fát feleslegesen a nem eléggé fojtott kémény miatt, de szépen lassan haladunk előre.
Tudtam venni a környéken lábonszáradt tölgyet és gyertyánt, 15-16% körüli nedvességtartalommal, napról napra próbálkozok, hogy lehet jobb egy picit, mint tegnap volt.
Mostanra vannak szép nagy kövér parazsaim, kék lidércfények a kályhában, és persze hébe-hóba hibák... :)
MOndja férjem, hogy tud pár utcabeliről, akik utólag (tehát nem beköltözéskor) csináltattak kandallót, vagy hozzánk hasonlóan mobil kandallót kötöttek rá a meglévő pótkéményre, majd megkérdezi őket, hogy ehhez kértek-e engedélyt... nehogy az legyen, hogy tényleg meg leszünk büntetve, amikor jön a szokásos évenkénti "kéményseprés".
gázkémény és fatüzelésű kémény között van "védőtávolság"? Mondja párom, hogy egyik utcabelinek közvetlenül egymás mellett van a kettő. A háztetőn gyak. egy kémény látszik, de belül két "cső".
valaki kérdezte hogyan lehel a hőt kivezetni a kandalló mőgül.
nálam úgy lett megoldva,hogy a betét és a fal közé,csövet szerkeztettünk.ami megy a konyha felé,a fürdőszobafelé és a kandallő feletti kimenő nyillásba.ezt egy 12v- motor nyomja tovább.a motor egy csőre van rászerelve és a csövön lamellákal lehet állitani hogy hova nyomjon többet.ez a kandalló 15 éve épült.nyitot.ha kell valakinek be szkenelem a prospektusát.most azon vagyok hogy ajtót gyártassak az elejére csak még nincs meg rá a pénz.
"Most a kandallónál üvegszerüen rákeményedik a kéményseprő nem tudja levakarni--ki kell égetni, ha már oly vastag. Ha nem lesz addig probléma, áprilisban kiégetjük."
Ennek mi a technikája? Fentről lefelé, hogy nehogy egyszerre belobbanjon az egész? Ha jól értem ez normál kémény. A fémcső ledobná öntisztulóban:)
Ne haragudj, a népi hiedelemmel nem akartalak megbántani, csak szögezzük le, hogy attól, mert régen így gondolták, még nem biztos, hogy úgy volt jó. Akkor úgy lehetett csak vagy nem tudtak róla többet, az akkori tudásuknak megfelelően az volt a legjobb, ahogy csinálhatták. A világ változik.
"Amúgy a 13 méteres kéménynél nagyon kérdéses, hogy nem hűti e el a füstgázt túlságosan."
Erről nagyon viszonylag egyszerűen meg tudsz győződni. Mérned kellene a kémény tetején kilépő hőfokot. Ha normál tüz mellett megvan 60-70-80 fok, akkor már nem pazarolsz, de nincs is túlhűtve a füstgáz. Az alatt probléma van (párakicsapódás).
Ha ez nem megvalósítható, akkor számolj azzal, hogy méterenként 10-15 fokot hűl a füstgáz. Mérd meg a kéménybelépés előtt. A többi matek.
"önmérsékletet tanúsítottam a füstgázhasznosítónál is"
Ez mi volt konkrétan? Érdekel ha tudsz róla többet megosztani.
Így van, ahogy írták is itt valahol elvileg nem kell, gyakorlatilag kellhet. És valóban a nagyobb felület (nem henger) az végülis hátrány. Nálam szigetelni is kellett, sőt önmérsékletet tanúsítottam a füstgázhasznosítónál is körülvettem kályhacsempe köpenyfallal. Több meleget engedek el. Amúgy a 13 méteres kéménynél nagyon kérdéses, hogy nem hűti e el a füstgázt túlságosan.
Világos. Csak azért kérdeztem rá, mert a szakma azt mondja (ha jól tudom), hogy inkább 140-es átmérőjű cső, mint 140x140 négyzet vagy 140x200 téglalap. Nem csak a keresztmetszet a lényeg. Sőt! Egyszerűen más az áramlás. Örvénylik az a nyomorult füst és minden bütyök és sarok megdobja/megakasztja.
A szükség nagy úr. Nyilván ha tudsz csinálni hengeres csövet, olyat csinálsz. Ha jól értem a pára kiszivárgás megakadályozása volt az elsődleges, ami sikerült, így van? Ha a huzattal nem volt előtte és utána sem gond, akkor öhöm és bódosság!:)))
Amúgy meg jó a téglalap alakú kémény, attól még, hogy praktikus okai vannak. Ha pedig belóg valami, akkor a kör se jó. Amúgy meg dugjál egy kör keresztmetszetű bélést egy 12×25-ös kéménybe. Csak válaszként írtam a fórumtársnak, hogy ne aggódjon a kéménye miatt. És azt írtam, hogy a bélésnek egyszerűbb a kör, rájöttem egyedül is, hogy téglából a téglalap az egyszerűbb. Nincs népi hiedelmem a témában. Az átgondolásról meg annyit, hogy a bélés (a kör keresztmetszetű) akkora lesz, amekkorát a kőműves által átgondolt kémény befogad.
Most akkor nekünk engedélyeztetni kellene, hogy ezt a kis 7 kW-os mobil kandallót rákötöttük a kéményre? Vagy az ilyet nem kell...
Kéményseprés nálunk is csak maroktartás és tükrözés... tudom, nálunk eddig gázkémény volt csak. De barátnőmnél a cserépkályha kéményét sem nézték meg/kotorták ki éveken keresztül, mígnem tavaly már ők mondták, hogy akkor talán nézzék is meg és tisztítsák ki, dolgozzanak is valamit, ne csak a pénzt szedjék be... nem tetszett.
Ajaj, na nem egészen ez a helyzet. Ismered? Nem osztogatnak, hanem fosztogatnak:)))
Nincs pára lecsapódás. Eső befolyás igen.
Az akna zárt volt (eltekintve a repedésektől, amin kijött a füst:)). Benne a cső zárt volt (eltekintve a fordított irányú beszereléstől, ami miatt az összes fekete lé kifolyt az összes illesztésnél).
Ez itt a keresztmetszet:
A szürke vonal volt a régi falsík (4-5cm-es tégla élére állítva +1-2 cm vakolat, belül eternites). Tehát körben a fémen kívül levegő, tégla és beltér. Nem hűlt az le, sőt gyorsan felmelegedett, a falat is át tudta melegíteni. Alul zárt volt (teljesen beöntve malterral), felül sajnos nyitott. Tehát az eső is beleesett, de nagyobb gond volt, hogy a csőbe is (kéményt teteje szét van menve, viharos szél is belecsapja) és az összes illesztésnél folyt ki a kormos lé. Amikor be volt gyújtva, akkor meg ráégett. Olyan füsttel, hogy a friss téglát is megszinezte belülről:) fent meg gondolom füstölt a béléscső, meg körülötte a kémény is:)
Na most azon túlmenőleg, amit már soxor leírtam, hogy nyalják meg a hajamat az analf kőművesek, azért az is gond, hogy beleesik az eső. Ezen kell és fogunk is változtatni. De addig is a csövek iránya már rendben van, úgyhogy semmi nem folyik ki.
Még valami. Nem volt és most sincs kátrány a csőben. Mikor két év után kivettem és kipucoltam őket, kb. 3-4mm kormot, poros, laza, szivacsos cuccot találtam benne. Gondolom a korracélon eleve nehezebben tapad, de nem is volt szutyoktermelés. Hallani egyébként, amikor melegszik és hűl, hogy a hőmozgás dobja le a vastagodó lerakódásokat, a cső öntisztuló:)
Egyébként jó a perlit, de talán az is elég, ha tisztességesen le van zárva a teteje és van rajta esővető felépítmény. Hiszen két zárt réteg között a levegő is jó szigetelő, főleg beltérben elég az. A tetőből kilógó szakaszba lehet teszek valami hőszigetelést, de itt nincs max. -7, ez nem Szibéria, hanem Toszkána! Most ez a teteje:
Azt nem tudom, hogy a 100 év, a fagy vagy a kéménytűz tett-e benne több kárt:)
Arra mondtam ezt, hogy elmegyek a boltba kérek béléscsövet, aztán van 3 féle kör keresztmetszetű. Ha azzal megyek oda, hogy 16×14-es kell, olyan meg nincs. Nem alapozom semmire, van egy táblázat a teljesítményhez, ez keresztmetszetet és magasságot tartalmaz, esetleg korrekciót elhúzásra. És azt írtam, hogy inkább csak, nem azt, hogy csak, ezzel elismertem, hogy a kör minimálisan jobb. A kőműves azért csinált tégalalpot mert téglából egyszerűbb, a boltos meg azért ad kör keresztmetszetű csövet, mert egyszerűbb. Én meg csináltam négyzeteset, amilyen nekem kellett, stb.
ami hazavágja az egész huzatot még akkor is, ha a magasság megvan.
Sziasztok!
Erre vonatkozóan van valami szabály? Hogy egy kéménynek milyen magasnak kell lennie? Jó, tudom, hogy legalább fél méterrel magasabbnak kell lennie a gerincmagasságnál.
De pl. van szabály arra, hogy egy X kW teljesítményű kandallót milyen magas kéményre kell/lehet kötni?
Mert lehet, hogy a ház mondjuk alacsony, mint nálunk is, hogy földszintes... kémény 14x14, erre 150-nél nagyobb átmérőjű csővel bíró cuccot nem is lehet rákötni... de a kW is számít, azt is figyelembe kell venni?
A kéményseprés az nálunk annyi, hogy jön a totál benyomott egyén. Mutatom, hol a kazánház. Elővesz egy zsebtükröt(ami olyan koszos, hogy tuti nem lát benne semmit) meg a kazánnál is olyan sötét van, hogy biztosan nem. Odatartja 1 másodpercre. Perkáljam a pénzt, ennyi...mert ugye ha nem akkor jön a büntetés.
Sokan vagyunk, én mindig aggódom, így a férjem szokta rendszeresen ellenőrizni a kéményeket, a gázóra sajnos a hálónkkkal együtt lévő fürdőben van(egész éjszaka kattok, nagyon bánom ha egy vagyonért is, de nem vitettük ki az utcára felújításkor)ide szén-monoxid érzékelőt is tettünk.
"A kör keresztmetszetű bélelés meg inkább csak egyszerűbb, mint jobb, százévek óta téglalap keresztmetszetű a kémények zöme."
Ezt mire alapozod? Butaság. Megint egy népi hiedelem. Azért mert sokáig ezt csinálták, még nem biztos, hogy jó. Most, hogy tudnak már béléscsövet gyártani, lemezből hajlítani, hegeszteni, pont igaz is, hogy a kör keresztmetszetűt könnyebb megcsinálni, DE eddig nem azért nem építettek kör alakú kéményt, mert ez az egyszerűbb. Kéményt építeni négyzet, sőt téglalap alakút a legegyszerűbb. Kiszámolta a kőműves a keresztmetszetet (ha egyáltalán) aztán itt-ott lyukat hagyott a főfalban... Vagy csak úgy, ahogy kiadta a tégla. Kb. ennyire volt átgondolt.
Áramlástanilag ez a sorrend: kör -> négyzet -> téglalap. Sőt! Egy kitüremkedő malterdarab, egy belógó féltégla, elhúzások komoly tömődések kialakulásának előidézői lehetnek, ami hazavágja az egész huzatot még akkor is, ha a magasság megvan.
Köszi, hogy leírtad a tapasztalataidat. Először amikor felmerült a kályha kérdés és mondtam aa páromnak, hogy úgy fél milla egy ilyen és még kémyényt is kell béleltetni, akkor neki is az volt az első kérdése: Miért, az anyukád cserépkályhályához bélelve van szerinted a kémény?
A szűkössége miatt viszont aggódom, bár az is igaz, hogy a magasság 13 m.
SZóval, csak azt akartam kihozni belőle, hogy szögletes bélelést is lehet csinálni, akár savállóból is, különösen, ha szűk már úgy is a keresztmetszet, és nemigen köthetnek bele, mert nem is kötelező. A kör keresztmetszetű bélelés meg inkább csak egyszerűbb, mint jobb, százévek óta téglalap keresztmetszetű a kémények zöme.
Nos, az enyém 25×25, tehát nem téglalap, mégis leírom a saját esetemet, hátha tanulságos. A kéményemben folyt le a kondenz ezerrel, illetve a kénessav ami a füstgázból ás a vízpárából állítólag keletkezik, és egy fél év alatt át is marta a kémény fugáít, amitől irtó büdös lett a lakásban. Elkezdtem utánajárni a dolognak. A következő, helyenként ellentmondó dolgokkal találkoztam. 1. Azt mondták a fatüzeléses kéményt nem muszály bélelni (ez igaz is magas füstgázhőmérséklet, és száraz fa esetére) 2. Azt mondták már 5-6 éve is, hogy alumíniummal nem szabad bélelni a magas füstgázhőmérséklet miatt (persze, de akkor nem is kellene semmivel se) 3. Furanflex bélést Mo-n nem tehetnek fatüzeléses kéménybe (ez üvegszálas, a kémény alakját teljesen felvevő bélés lenne, más országokban engedik...). Nálam azért folyt a trutyi, mert füstgázhasznosítóval kiloptam a hő nagyobb részét, és elhűlt a végére.
Mivel biztos voltam benne, hogy nagy bajt nem csinálhatok, vettem két tábla 1m×2m alu lemezt, talán 2 mm-est, nem volt túl drága. Ahol vettem ott lehajlították 24×24 cm négyzet keresztmetszetre, a maradék 2-2 cm-t megfurkáltam, sziloplaszt neki, meg popszegecs kb 10 cm-enként. Összetettem a kettőt, ez kiadot 4 m 24×24-es négyzetes "csövet". Felülről beadtam a kéménynek, az alja kb 1m-rel lehet a füstcsóbekötő felett. 5-6 éve nincs baja, bele szoktam nézni felülről. Természetesen más dolgokat is kellett csinálnom, de bélés ügyben ennyit. Nem volt 10e Ft az anyag, a kéményseprő alulról nem látja, nem is keresi, mivel nem kötelező (tudtommal).
Nézegettem egy cserépkályhás honlapját, ahol azt írják, hogy a legrosszabb kémény cserépkályhához, kandallóhoz a téglalap alakú. Na, puff neki...Nekünk pont ilyen van(23évvel ezelőtt a legtöbb kéményt így építették). A probléma, hogy ez egy kis tégla méret, azaz 12x25cm, vakolva van, akkor még annyi sem
Ezt bélelni kóracéllal 13m magasságban nem két fillér, ráadásul a keskeny rész már nagyon leszűkűlne. Téglalap alakúra meg nem jó béleltetni, mert azt írják, hogy a kör alakú jó.
Lesz nekem valaha jól működő kandallóm/cserépkályhám vagy a kémény miatt ne erőltessem a dolgot? Sajnos más opció nincs, csak ez a kémény szabad(régen pont kandallónak építették, a nappali mellett megy fel)
".. belegyömöszölték a 250-es korracél csövet (fordítva)."
Most /hogy láttam a képeket/ értettem meg a problémád. Van egy 80x20 kémény abban belógatva egy fémcső (bélelés)--és folyik a trutymó. Gyakorlatilag a fémcső nincs szigetelve???Lezárni a kémény alját és a tetőröl feltölteni a kéményt valamilyen nem éghető szigetelő-anyaggal....majd zárni a kémény tetőt. Gátolva a csapadék befolyását.
A cipőfűző tényleg jó:))) Ha jól értem nem csak a burkoló volt baromarcú, hiszen a gondod először a bekötőcsőnél keletkezett. A bekötőcső ott is csak a bélés síkjáig ér, ezért folyik mellé? Vagy hogy lett a rózsa körül is foltos a fal? Rosszul értek valamit?
Igen, ahogy írtam is, van egy ilyen kritikus szakasz sajnos. Ill. megpróbálhatod kezelni csak azt a szakaszt, ahol a lecsapódás fellép. Ahogy írtad is, ez valsz. a tetőn kívüli rész. Ha azt szigeteled vagy az alá beteszel egy páracsapdát (ez a bonyolultabb), akkor nem fog visszafolyni az aljáig.
Na ezt is próbáltam. Először a téglásat (80x20cm) gyújtottam be egy kis kartonnal, tűzoltók oltották el.:)
Aztán ki kellett bélelni. Kőművesek csinálták (sajnos) fél nap alatt megvolt, belegyömöszölték a 250-es korracél csövet (fordítva).
Ezt is begyújtottam, talán szintén papírral. Gyorsan kiégett, elaludt, de imádkoztam is.
Aztán átalakítottam a kandallót, szóval olyan füstjáratok, visszahűtés egyebek nehezítették a pernye útját, hogy nem nagyon volt esélyem még egyszer begyújtani:) De tudod mit? Nem is hiányzik.
2 évvel a bélelés után, áprilisban kibontottam a bélést, kitakarítottam kívül belül és helyesen visszaraktam. Kerestem képet:
Balra a béléscsőből leflexelt darab látható, rajta nyíl és a felirat: Senzo fumi. Mivel a kandallót alul átépítettük, ezért megtaláltam a flexelt felület másik felét a kandalló felett, innen tudtam meg, hogy fordítva rakták be ezek a zsiványok. Mellesleg a kémény melletti szobában a bélelés után is füstszag volt, sőt az egyik konnektorból néha füst gomolygott...
Jobbra látszik a béléscső 2 év használat után. Mögötte a csíkos tégla vadi új volt, amikor a bélést berakták. Azzal falaztak mellé. Jól látszanak a csorgásnyomok, a ráégés és a tégla is igencsak befeketedett.
Bocsánat. Lehet. Olvasd végig +1x, amit írtam. A bekötőcső önmagában még nem problémás ha a peremfeltételek tökéletesek.
Igen, közben eszembe jutott nekem is, ha nem tökéletes a huzat, dugult a kémény*, akkor lehet szivárgás. De ugye ebben az esetben arról beszélünk, hogy a szoba felé nagyobb a "huzat", mint a kéményben. Ez gáz. Úgy értem ez már megint nem a normál működés kategória.
A lájtos szellentést meg tudod oldani tömítővel, a lájtos folydogálást nem. A víz mindig utat talál. Ja tudom, persze kátránypapírral lehetne szigetelni, de az nem igazán alkalmas a füstcsőre:)
Szóval egyezzünk ki abban, hogy nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy így vagy úgy jobb. Meg kell vizsgálni a körülményeket is: kinek, ill. hová? Minden esetre a kémény béléscsőre rá van vésve az irány. Csak a kőművesek nem tudnak olvasni és a nyilakat sem ismerik:( A bekötőcsőre talán nincs felvésve. Szerelhető így is, úgy is, ha a feltételek adottak.
A kandalló-tüzelésnél valamiért előfurdul. Pl. nálam nem folyik meg--de szinte rá üvegesedik a kémény falára.Amig cserépkályhában vagy aknás kályhákban tüzeltem a kormot szinte porszerüen le lehetett kefélni a kéményből. Most a kandallónál üvegszerüen rákeményedik a kéményseprő nem tudja levakarni--ki kell égetni, ha már oly vastag. Ha nem lesz addig probléma, áprilisban kiégetjük.
Fémnek tűnt. Olyan fémtiszta volt:) Használtátok már egyáltalán?:)
Próbálhatod a szigetelést, de elvileg már szigetelt nem? Ha nincs benne áramlás, akkor nincs lecsapódás. Másrészt ha nagy hozamú az áramlás, az kiszárítja. Neked valahogy pont a kettő között. Pici párás levegő cammog benne felfelé, ezért kicsapódik a pára a hideg falán. Ha nem menne vagy ha gyorsabban menne, talán nem lenne gond. Talán.
Jó ötlet. Kérdezd meg a sihedert! Csak ne kereskedővel beszélj:)
Ez bi'on igaz lehet, de vajon a kandallón lévő füstcső-hüvelyre miért "ráhúzni" kell a csövet? Miért nem lehet bele dugni..../a gyártók is tudnak valamit......amit sokan nem...:)))
(ha gyenge a huzat....vagy hideg a kémény, vagy hosszú a füstcső---bizony itt-ott "szellent" az össze-eresztésnél...)!
Hát ez így van, már ha meleg párás levegőről beszélhetünk a lakásban. De korábban még mindenki a kinti párát emlegette. Egyébként még mindig nem mindegy, hogy van-e áramlás, vagy nincs. Akkor a jó kérdés már csak az, hogy kint több-e a pára, vagy benn, illetve inkább az, hogy a maga hőmérsékletét figyelembe véve melyik a telítettebb, melyikből csapódik le több pára. De csak ötlet volt részemről, legjobb lenne rendszeresen tüzelni nyilván. Nem fémbetét van amúgy, hanem kerámia. Végső megoldásnak a külső hőszigetelés marad a tetőn kívüli résznél.
Bár még így is furcsállom, nem hiszem, hogy általános ez a jelenség, pedig másoknak is lehetnek hasonló fűtési szokásai, keveset használt ugyanilyen kéménye, ha mind így járna, a Schiedel csak tudna rá valami megoldást.
Már megbocsáss, de ez butaság. Az öreganyád nem volt valami nagy szaki:) A füst soha nem fog egy 1/2mm-es peremen ütközni és kifújni. Akár lyukat is hagyhatsz a csövön, nem kifújni fogja a füstöt, hanem beszívni a levegőt. Gondolj bele: merre van nagyobb huzat? Na ugye, hogy a kémény teteje felé? A tömités jó ötlet egyébként, pont a felesleges "idegen" levegő beszívás elkerülésére. Azonban míg a levegőt megállítja, a fordítva összerakott csövek esetén a víz, pára, kátrány stb. ellen egyáltalán nem véd. Előbb-utóbb a trutyi ki fog folyni! Honnan tudom? Kipróbáltam mindkettőt.
@Régiségkereskedő
Igen, félelmed megalapozott. Azonban, ahogy Skar is írta, el kell kerülni, hogy bármiféle visszafolyás egyáltalán felléphessen a csőben. Ez igaz. Tedd meg.
Másrészt ha csak a bekötőcsőről van szó, amely szögben, akár merőlegesen támad a kéménybe, ahol kvázi függőleges kürtő fogadja, amelynek az alján páragyűjtő, koromgyüjtő van, és a bekötőcsöved egy picit be is lóg a kéménybe, akkor a kéményben bármi történik, bármi folyik vissza, nem fog a bekötőcsövedbe folyni, így nem lesz problémád akkor sem, ha a kisebbről indul nagyobb átmérő (füstáramlás irányába). Ha ez a te eseted, akkor nem kell vele foglalkoznod. Tehát +1x: ha a páralecsapódás ezen a szakaszon kizárt és bele nem folyhat semmi, akkor ne piszkáld.
Azonban lehet olyan is, amikor a kandallóra kvázi rá van építve a kémény. Úgy értem elhúzással, alsó gyűjtőrész nélkül, gyakorlatilag folytatólagosan megy a cső a kandallótól a kémény tetejéig. Vagy a kéménybe úgy van a bekötő érkeztetve, ahogy ott az esetleges folyások beletalálhatnak a bekötőcsőbe. Ekkor életbevágó figyelni arra, hogy a füst haladási irányának megfelelően helyesen - tehát nagyobb átmérőből indul kisebb - módon kell a csöveket összerakni. Nálunk is ez volt ebből probléma. A kőművesek megcsinálták, én 2 év után kiszedtem a bélést és megfordítottam. Ugyan a csöveken jelölve és írva is van a beépítés iránya, mégis valsz. megboldogult öregannyukra tekintettel tojtak a jelzésre és fordítva tették be a csöveket. Minden illesztésnél kifolyt valami, majd rá is égett. Mondhatom boldog voltam:(
A gázkazánok esetében van egy körgyűrű, mely összegyűjti, abból van kicsövezve a lefolyóba. Így esélye sincs a víznek elérni olyan helyekre ahol galibát okozna.
a szerelt kéményben láttam már a bekötés felett egy darab ferdén odaheggesztett lemezt ami oldalra vezeti a kondenzvizet, esetleg a kéményed belső oldalán a samottcső ragasztóból megpróbálhatnál egy kellőképpen ferde vízelvezetőt csinálni.????
Nem amiatt írtam, hiszen úgy emlékszem, hogy te éppen azon problémáztál, hogy túlságosan ég... csak azért, ha esetleg valamikor így járnál, gondolj erre, mert nem feltétlenül a fa a gond, ez is lehet.
Miért lenne az? Már a Zöreganyám is igy rakta össze a füstcsövet.../és a Ző unokája is...:)))
Az lenne a "gáz" Nem csak képletesen--a füst ütközne a a szembe dugott csővel és a hézagokon "szellentene"). Azért valami tömitő-anyaggal érdemes az összedugás előtt bekenni!
Csiga, wamsleros tapasztalat, hogy nem mindig a vizes fa tehet róla, hogy nem akar égni... én erre ma jöttem rá, pedig ráadásul épp tegnap írtam a "résről":D.
szóval egész nap nem tudtam normális tüzet csiholni, nagyon pipa voltam már, meg hűvös is lett a lakásban délutánra az épp hogy csak pislákoló tűz mellett.
Tegnap este (mondván, legyen jó sok parázs, tovább kitartson éjjel) jól meg lett rakva a kandalló, illetve már délutántól nem is lett lerázva hamu. REggel leráztam, egy teli hamuládával kivittem, de különösebben nem tisztogattam, örültem, hogy parázsról beindult újra, úgyhoyg csak rakni akartam napközben... de nem égett rendesen...:s
11-től már nem raktam rá inkább, hogy kialudjon a tűz, és délután nagyon alaposan kitakarítottam, fent sem maradt szinte semmi hamu, amit csak tudtam kiszedtem belőle, illetve "leeresztettem" a rácson és kivittem a hamuzó fiókkal... 2 teli fióknyi lett... azóta olyan gyönyörű lánggal ég megint, hogy öröm nézni.
Szóval azért lényeg a lényeg, hogy tudom én, hogy az égéshez levegő kell... gondoltam elég, ha lent ki van nyitva max állásba a "levegőztető"... de most már látom, hogy nem lehet "megúszni", hogy naponta egyszer hagyjam, hogy kialudjon, és alaposan áttakarítsam, mint ma... mert ha az ember örömködik, hogy de jó, nem kell újra begyújtani és csak rakja folyamatosan és csak lent a fiókot üríti, az nem elég neki... ehhez ennek túl kicsi a tűztere,"befullad", hiába van totál nyitva lent a levegő... pedig azzal a "rostélyrázó karral" szoktam lerázni napközben a hamut...akkor is túl sok volt neki. Más nem lehet, mert a fa ugyanaz.
Bocsánat, elég hosszú lett, meg itt ezt mindenki biztosan tudja... én nagyon kezdő vagyok... csak gondoltam hátha jól jön neked is ez...
Ha a meleg, párás levegő kiáramlása okozza a problémát, akkor nem jó még rá is segíteni. Az összes pára a hideg fémbetéten fog landolni, onnan meg visszafolyik. Ld. előző hsz.
"Vagy a meleg levegő kiáramlást próbáljam megakadályozni pillangószeleppel? mert a szekunder levegő nem elzárható ezen a kandallón, ott mindig tud kimenni meleg levegő a kültérbe, sajnos."
Hát jó kérdés. Ahogy írtad is, rendesen van benn pára. Meleg, párás levegő. Ha ez elindul kifelé a kandallón keresztül de nem 150-200 fokos "füstbe ágyazva", akkor nem igazán van esélye, hogy elérje a kémény tetejét. Ergó a hideg fémbetéten kicsapódik a pára, onnan meg szépen visszafolyik. Ennyi. Mekkora szerencse, hogy nagyobb csőbe megy kisebb. Ill. remélem, hogy így van, mert az illesztéseknél ki is folyna.
Én tennék egy próbát. Ha nincs használva, akkor FULL ZÁRNI a kéménybe lépési pont előtt. Ha lehet a kandallót, akkor azt, de ha jól értem, ez nem lehetséges, akkor viszont a füstcsövet. A pillangó sem zár tökéletesen. Ha megszűnik a probléma, akkor ez volt az ok (meleg, párás levegő a kandallón keresztül próbál távozni).
Ha nem szűnik meg? Akkor passz. Keresünk majd egy másik elméletet:)))
Ja, van egy másik ötletem is. Használni. Folyamatosan. A kandalló az égési levegőnek a párás meleget használná, de megfelelő égési hőmérséklet biztosításával kiszállna a kéményen a pára. A fában lévővel együtt. Gondolom ez is felmerült már, biztos van okod rá, hogy nem használod. Talán nincs száraz tüzelőd?
+1: Szellőztetni naponta 1-2x. Főleg úgy, hogy benn van 2x fok párás, kinn meg hideg, száraz. 5-10 perc, sok párát kivisz.
Nem, nem, jól gondoltam és jól is írtam. Csak nem tudtok követni.:) Persze ez néha nekem is nehezemre esik:)))
Kétség nem fér hozzá, hogy az el nem égetett szénhidrogénből nem szabadul fel pára. Azonban ezt a mondatot (is) a szöveg összefüggésében kell vizsgálni, úgy van értelme. Ld. 23641
Szóval arra gondolt, hogy nincs pára. Tehát hiányzik a pára. Melyik pára hiányzik? Ami a gáz elégésekor keletkezne. Tehát az a pára nincs most, ami akkor lenne ha elégetnénk. De nem égetjük el. Tehát az a pára nincs most, amit az el nem égetett gáz hozna létre. Tehát ez a pára az el nem égetett szénhidrogénből származó pára. Így oké? :)
Amúgy ja. Ma végre nem volt fagy (-1) reggel. Tök jó!
Nem lehet, hogy hagynod kéne egy kis áramlást, nem lezárni a kéményt. Értem, hogy az veszteség, de az elpárolgást segíti. Lehet, hogy a hőtehetetlenség-eltérés az ok. Melegszik fel az idő a nap folyamán pl., és az éjjel kihűlt kéményed lassabban melegszik, ergo hideg a felület, lecsapódik a pára. A hagyományos kémény ezt lehet, azért tolerálja, mert beszívja a párát, aztán kipárologja amikor a levegő gyorsabban hűl, mint a tégla. A tied meg profi Schiedel, és a felülete nem issza "jól" a vizet... Csak egy ötlet.
Ennyire nem néztem meg, ill. a neten azt találtam, hogy van többféle ECOSTAR. De így van egyszerű esetben a hamuzótálca, és felette a lyukak szűkebben vannak, és kínálkozik a lehetőség, hogy innen rövid úton adj neki szekunder levegőt. Nyilván olyan módon, hogy ne potyogjon ki hamu, én pl. vízcsőkönyököt tettem be, így a hamuszint felett jut be a levegő. De többféle kialakítás van, ezért ehhez kell igazodni. Amit írtam az inkább csak a visszaalakíthatóság szempontjából írtam, meg persze a forró levegő, és az ezáltal kialakuló magasabb égési hőmérséklet tökéletesebb égést eredményez. Persze tapasztalati úton lehet csak tökéletesíteni ezt is, én pl. még nem végeztem vele, egyelőre nem tudok beszámolni, hogy milyen lett. És persze az sem lehetetlen, hogy egy betét úgy jó, ahogy van...
még csak ez sem igaz, pusztán amikor nem volt kondenzációs kazán, akkor elhatározták, hogy a szebb számokkal számolnak, mert akkor a normál kazán is lehet 93%-os :)
A kondenzációs (égéshő) kazánoknál a fűtőértékre megadott 102...108 % - os pillanatnyi hatásfok nem jelenti azt, hogy ezek a kazánok perpetuum mobile-k.
Amikor kifizetjük a felhasznált földgázt, nemcsak a fűtőértékét fizettük ki, hanem égéshőjét is.
A különféle gyártmányú és típusú hagyományos gázkazánok ismertetőiben általában a pillanatnyi ( laboratóriumi körülmények között mért) hatásfok értékeket adják meg, legtöbbször 90...92%-ot.
ha a normál számítást vennénk alapul, a kondenzációs kazán lehetne maximum 100%, akkor a normál kazán max 80%-os
vagy mondjuk úgy, nem ez a gazdaságos, hanem a normál a pazarló
Nem olyan régen tudatosodott bennem, hogy a kondenzációs készülékek 100% feletti hatásfoka valóban nem átvágás. Nyilván a kondenzációs működésnek szigorú feltételei vannak, a készülékek az idő nagy részében ezt nem is képesek teljesíteni, de tény, hogy tudják a számokat. Na szóval a lényeg, hogy az égés során keletkezett vízgőz kicsapatásával, azaz kondenzálással olyan energiát nyernek ki*, amit a gázművek nem adott el nekünk. Ezzel előmelegítjük a visszatérő vizet...
Bocsánat, gondolom sokan tudtátok már régen, de nekem ez nem olyan régen esett le.
Na persze ettől még nem akarok gázzal fűteni, sőt teljesen le akarom kapcsolni (már csak HMV-re használom).
*Ha vízből csinálunk gőzt, energiát viszünk be, ha gőzből vizet, energiát vehetünk ki.
Bocsánat, igazad van. A példa célja egy kis kémiai egyenlettel történő szemléltetés volt. Valóban nincs benne etilén, pontatlan voltam, ebben teljesen igazad van.
A földgáz tipikus összetétele:
Metán (CH4)97%
Etán (C2H6) 0,919%
Propán (C3H8) 0,363%
Bután (C4H10) 0,162%
Szén-dioxid (CO2) 0,527%
Oxigén (O2) 0-0,08%
Nitrogén (N2) 0,936%
Nemesgázok (A, He, Ne, Xe) nyomelemként
Tehát pontosítva (ha mondjuk a 97% metánnal számolunk):
Nem haragszom, de én (és real_geri is) arra a részre gondolt, amit nem kell elégetni. Na abból nem lesz vízpára, sőt semmi, mert ki sem jön a csövön. Így oké?
real_geri (23620) Es azota nem csorog mindenen a para ha fozok :)
tunderlala-3 (23621) MOndjuk ezt a pára/szag elszívó megoldja. Anélkül sem párásodik, úgy érted?
sur5al (23622) Az el nem égetett szénhidrogénből származó párára gondolt...
Én úgy láttam, hogy ahol külső levegő van, ott a hamuzó tálca mellett vezetik fel a levegőt az égéstérbe.
Ennél az Ecostarnál viszont a hamuzó két oldalán van a két ventillátoros szívó "fiók", de ezek, gondolom, nem az égési levegőt nyomják, hanem a fűtésre való levegőt szívják be és tolják a konvekciós burkolat alá.
ne haragudj , de az el nem égett szénhidrogénből pára nem lessz esetleg szénmonokszid csak az elégettből lessz pára földgáznál kb 1-1,5 l/köbméterenként
Minden bizonnyal lehetséges, és valószínűleg nem "gyári eszközökkel". Azt ne várd, hogy a gyártó üdvözöljön egy ilyen átalakítást (gondolom, a kincstári verzió szerint az a betét úgy jó, ahogy van). Ez a saját kockázatod, jól is sikerülhet, és kevésbé jól is. Legjobb volna először kiismerni a működését. A másik lehetőség, amit én is elkezdtem megvalósítani, az a felülről, a füstcsövön keresztül lejövő kis keresztmetszetű csövön bejuttatni az égéslevegőt. Így elő is lesz melegítve, és a betétben se teszel kárt. Mondjuk, én faragom a betétet is... ;-))
Nekem most hajnalban csak 2 órát megy a gáz + egész nap őrláng. Így kb olyan 4-5m3 megy el naponta. Egész napra a kandallóba 1 kosár fa kb 6-8 kg, meg 3 diszperzites vödör fa estefelé a vegyes kazánba. Szigeteletlen szilikát ház 100 m2.
Reggel 7-kor 20 fok délben 23 fok, este 7kor 26 fok. Tudom szigetelni kellene. Első körben 10 cm-es üveggyapot megy a padlásra tavasszal.
Szeretnék egy ECOSTAR kandallóbetétet külső levegőre kötni, de a forgalmazó szerint ez nem lehetséges sem gyári, sem barkács eszközökkel. Nem értem, ez a betét honann veszi az égési levegőt ? Nem lehet alá semmit beépíteni, hogy onnan levegőzzön? Gyárilag hogyan jut be a levegő?
Már akkor is 480000 volt az éves gázátalányom (csak fűtés főzés)
Azóta fa fűtés kazán+puffertartály,+ vízteres kandalló kombináció.
A villanyboilereket viszont kidobtam(2db) éves költsége éjszakai árammal150000 volt azóta egy kis junkers használt kifogástalan állapotú, (ingyen kaptam) megoldja a melegvizet +főzés két lakásra 40m3 gáz havonta
Ugyanannyi m3 gázzal érsz el ugyanolyan hőfokot, mint mondjuk 5-10 éve?
Mert hőérzetre persze, hogy ugyanolyan meleget ad... csak nem mindegy, mennyi gázzal. Érdekes lenne visszakeresni, ha valakinek megvannak régi számlái. Mert nekünk határozottan úgy tűnik, hogy a fogyasztásunk is emelkedik. Az ár az persze, egyre drágább a gáz... de a m3 is több télen, mint régebben volt.
Es azota nem csorog mindenen a para ha fozok :)
MOndjuk ezt a pára/szag elszívó megoldja. Anélkül sem párásodik, úgy érted?
Tiz eve elektromos, keramia lapos tuzhelyen fozok, azota nem szokik el a fele meleg a fazekmellett, es nem izgat az ilyen kerdes
A kazan meg mindig ugyanolyan jol melegit :)
Es azota nem csorog mindenen a para ha fozok :)
Van benne valami, már én is gondoltam rá többször, hogy indukciós főzőlapot kellene venni helyette. A sütő elektromos, azzal semmi gond nincs.:) Anno szettben vettük ezt (bosch), és az elektromos egy árban lett volna a gázossal... csak az még a sima elektromos főzőlap volt, és akkoriban sokan panaszkodtak rá, hogy nem jól szabályozható, stb., ezért maradt inkább a megszokott gáz. Nem is volt semmi gond, aztán 1-2 éve ez van... és nem csak én látom így.
Kár, hogy már megint nem mi nyertük a lottó ötöst.:s :D
Volt egyszer egy ember, aki nagyon szeretett főzőcskézni régi, megszokott kis sparheltjén. Imádta a finom ételeket, melyeket ezen készített.
Telt-múlt az idő, s a szomszédok, ismerősök már mind gáztűzhelyre cserélték a maguk sparheltjét. Mondták is az embernek: cserélje már Ő is! 'Hisz az mennyivel kényelmesebb, tisztább, jól szabályoztató... és sorolták tovább számtalan előnyét. De emberünk ellenállt: Nincs is jobb dolog a világon főzésre-sütésre egy sparheltnél!
Egy szép napon azután mégis vett egy gáztűzhelyt. Ódákat zengett róla mindenkinek, milyen jó is azon főzni. Sorolta mindenkinek számtalan előnyét. És megállapította: Nincs is jobb dolog a világon a gáztűzhelynél!
Telt-múlt az idő, s a szomszédok, ismerősök sorban lecserélték gáztűzhelyüket elekrtromos főzőlapra és sütőre. Győzködték buzgóan emberünket is, cserélné már Ő is! De emberünk folyton csak ezt mondta: Nincs jobb dolog a világon a gáztűzhelynél!
Egy napon elromlott a gáztűzhely. Régi is volt, kopott is. A szerelő is csak vonogatta a vállát, mikor meglátta. Emberünk elballagott a boltba, és vett egy villanyos sütőt, és egy villanyos főzőlapot.
Kíváncsian kezdett a kipróbálásukhoz. Mert nagyon szeretett sütni-főzni... Csakhamar a következő megállapításra jutott: Nincs jobb dolog a világon a villanyos főzőlapnál és sütőnél!
Azóta is boldogan főzöget, sütöget, ha meg nem halt...
Elég azt felfogni, hogy sem a "fazék" sem a "sokára" nem fizikai mennyiség
Ellenben az, hogy most 10fokkal hidegebb viz jon a csapbol, mint 2 honapja, emiatt lassabb a melegedes, az mar igen. :)
Ezt majd megmondom a szomszédasszonyomnak, meg a barátnőimnek is, mindenki sokkal könnyebben fogja viselni ilyen szép elnevezéssel, hogy fél óra, mire felforr egy fazék víz.:D
Érdekes amúgy, eleinte mi is figyeltük a kéményt kintről többször, mennyire füstöl (újszülöttnek minden vicc új:D) .... az biztos, hogy sötétszürke füst nem jön belőle, mint ahogy nagyon sok háznál látni. Nagyon belejátszik a háttér (ég színe), hogy mennyire látod a füstöt... érdekes. De biztos, hogy van füstje, csak annyira nem látszik, mint mondjuk egy széntüzelésű kéménynél.. gondolom azokból jön az a ronda fekete.:(
Egy barátomnál volt alkalmam megfigyelni a Wamsler Kaminot, és pozitívan meglepődtem. Száraz fával szinte alig volt füstje a kéménynek, a látvány alapján is szépen égtek a fagázok.
Van lent egy rés (közvetlenül az ajtónál), ott is jön be a levegő a tűztérbe, ami ha eltömődik (hamutól mondjuk), akkor fog kormosodni az üveg. Olvastam a wamsler oldalon, hogy minden kandallójukban van "tiszta üveg rendszer"... talán ez lehet az, nem tudom.:O
Nálunk is elkezdett kormolni, azt hittem, a vizes fától olyan... meg valahogy nem is égett olyan jól, szintén csak a vizes fára tippeltünk.
Aztán férjem "rendesebben" kitakarította a belsejét, ott is (eleinte erre nem is figyeltünk, mert fel sem tűnt az a rés ott), és egyből észre lehetett venni az égésen is, és onnantól megint nem kormol az üveg. Szóval erre a résre figyelni kell, mert oda berakódik a hamu és akkor nem "működik".
Ha ez rendben van, akkor "takarékon" sem kormol... pedig hát nekünk sajnos nincs száraz tüzelőnk idén télre.:(
".. nem a teljesítménye a kevés, hanem pont az a sok..."
A legkisebb tüztér-betétek (orea, M58) teljesitménye is nagyobb mint egy kamino-é. Leszabályozni az égést tökéletesen csak a külső levegössel lehet...szerintem..?
Olyan 60-65 nm körül van az egész házrész. Kb 35, esetleg 40 cm vályogház.
Igazából az lenne a jó, ha még lejjebb lehetne húzni takarék felé a Kaminot úgy, hogy nem kormolja az üveget. Ugyanezzel a fával időben mennyivel többet tudna egy Supra? Takarékon az is kormolja az üveget?
Igazából nem a teljesítménye a kevés, hanem pont az a sok. Még elvett levegővel is.
Hát igaz,h még csak 2. szezonosak vagyunk,de h a 1,5 éve szárított fánál a 2,5 éves mennyivel jobb(vagy csak mi fejlődtünk)az hihetetlen,szinte a taranis-os videóhoz hasonló üvegnyalós efektek is vannak..hmmm csodálatos....szval hajrá mindenki csak száraz fával,ja most 14%-os,s az alma jobban teljesít mint a bükk,bár több a hamu,vagy csak mi vagyunk nagyon kezdők...ja és egy Temporis-t dédelgetünk..pá pá!
Nem állandó, a környezetével a hőmérséklete, jár rajta keresztül a levegő. Azért hagytam alul felül nyitva, mert a kombikazánom mellett van az alsó bekötőnyílása, ami a kellőképpen zárt fürdőszobából a másik kéményen eltávozó levegőt pótolhatja. De mivel a kazán mostanában inkább csak HMV, ezért kifelé is megy rajta gravitációsan a huzat, ez biztos. A benti helyiségben 20-25 fok mindig van. Eredetileg ezt akartam a kazánnak, csak a kéményseprő nem engedte, és szerelt kémény lett helyette.
Jobban jársz, a helyiségek felé teszel a falba egy-egy ventillátort. Termosztáttal vezérelve, okosan elhelyezve egészen egyenletes hőmérséklet alakítható ki.
Mint azt már többször leírtam (nem bántás képpen).
A központi fűtés fogalma nem az, hogy a ház közepére elhelyezett kandallóval "ajtónyitásos vezérléssel" befűtjük az egész házat. Bizonyára maga a hőmennyiség is kevés. Segíthetsz a dolgon, ha apáink, (inkább nagyapáink) módszerét választod. Konvekciós nyílásokat alakítassz ki a "hőkamra" és a fűteni kívánt helységek között. Ez mellesleg a száraz légfűtés alapja is.
A folyosón van a kandallóm (Kamino 8 kW), innen nyilnak a szobák, konyha. (20, 16, 12 nm) Az a gond, hogy a meleg levegő a folyosó mennyezetén pang. Szerelnék föl egy mennyezeti ventillátort, hogy minél több hő áramoljon a helyiségekbe. Szerintetek ez jó megoldás lenne? Ha igen, milyen ventillátort vásároljak?
"Arra lennék kíváncsi, ha pl egy minőségi Supra, vagy hasonló lenne ott, akkor mi lenne a különbség? Ettől is takarékosabb lenne? Ez sem egy fazabáló."
Elég összetett a dolog. Függ a ház szigetelésétől, nyílászárók, nm. stb.. Egyterű, szintes stb... Nagyban függ a kinti hőmérsklettől is. pl. ha nappal 5 fok van, s az éjszaka 0 körül, akkor nálunk elég csak 2 naponta begyújtani. Szerintem a nagy hidegekben feladná a leckét a Kaminonak. Pontosan hány nm-t is fűt vele?
Mi csak kandallóval fűtünk(86nm egyszintes, 30 porotherm+8 szigetelés+15cm födém, gázszámla 2500ft/hó.
Igen. Ez a mindenben jobb, nem tudom mit takar pontosan. Teljesítményt, vagy takarékosságot?
Az lenne a szuper ha még lassabban égne üveg kormolás nélkül. Így 1/3-ad levegővel tiszta volt az üvege. Ittunk egy sört, és néztem, ahogy szép lassan kígyóznak a lángocskák. :)
Csak nagyon meleg volt. Ez a kályha így közelről süt. Ennyivel jobb az épített kandalló.
23 m hosszú "csőházat fűtök. a kandalló a ház közepén../majdnem. Utcára 2 háló 1 5m2 gardrob,majd egyb 43 m3 napali../itt áll a kandalló/. Hátrébb előszoba, /fürdő. még hátrább étkező-konyha. Az egész 125 m2. Az idén más fütő-eszköz nem volt felfűtve! Nappali 23-26 C°, a hálók 19 C°, az étkező a hátsó kamra-ajtón 16 C°°. Évi fa-fogyasztás (2 szezon után) 70-75 q vegyes fa akác/alma.
Astra2 a szörnyecském--de ha most csinálnám, nem mondanék le a temporisról.
Öcsémnél beüzemelésre került egy 8 KW-os Wamsler Kamino nosztalgia kályha.
Nem gondoltam volna, hogy ilyen jó lesz.
A kályha a nappaliban van, ami kb 18 nm, abból nyílik a kályhával szembeni oldalon a zuhanyzó és a konyha, ami 5+5 nm. A kályha mellett közvetlen egy másik nyitott ajtó, ott a szoba. A falon átmegy a füstcső, ott egy Radeco hődobon keresztül fordul vissza a 14*14 cm-es kéménybe a füstcső.
A Duna-partról gyűjtött tavalyi száraz nyár és fúzfával fűt. Reggel kilenckor begyújt, akkor van cirka 20 C fok. Délután 15 óráig 5 darab!! kb falkarnyi vastagságú 25-33 cm-es nyárfát égetett el, ekkor volt a szobában 23 C fok, a fürdőben-konyhában 22, az előtérben 27.
A levegő alul olyan 1/3-1/2 között van nyitva. Ha lejjebb húzod, kezdi befüstölni az üveget.
Szépen komótasan ég, az üveg tiszta. Nincs semmilyen szag, vagy füst.
Kíváncsiságból tettem rá nem egyet, hanem 2 db fát. ( nyár) Fél óra múlva lett az előtérben 31 C fok.... Ajtó-ablak kinyit.
Este 21 órakor még tett rá 1 darab fát. Nagyjából ennyi a napi fűtése. Nem hittem a szememnek.
Öcsém elmondása szerint a nyárfa úgy 1,5-2 órát van el a kályhában. A meleget tapasztaltam. A házikó 35-40 cm vályog.
Nekem is kell egy kandalló!! :))
Arra lennék kíváncsi, ha pl egy minőségi Supra, vagy hasonló lenne ott, akkor mi lenne a különbség? Ettől is takarékosabb lenne? Ez sem egy fazabáló. (A gázszámla tavaly átlag 20-40 ezer között volt, a nyárfa meg szinte ingyen van a Duna-partról)
Szóval mit tud jobban egy drágább készülék? De jó lenne összehasonlítani...
Dehogynem. Ejjel lefagy, mivel nem futok eppen, majd ahogy melegszik az ido, kienged, es mar csorog is a para
Amilyen kod-para-zuzmara ma volt, nem semmi. Minden vagy jeges vagy vizes volt
Én pl, főfűtésnek használom. 2009 juniúsában csináltam, a betét akkor 217 ezerbe került.(az összes költségem acca 430 ezer volt). De ha ma csinálnám a temporist választanám --akkori ára 415 ezer forintocska.Hosszú-távon ez jóval olcsóbb megoldás!
Nálam is cserép kályha van 2 szoba közé beépítve A kályhától kb 70 centire szorosan a fal mellett közvetlen van az lcd tv .Eddig nem volt gond vele , de most hogy többet kell fűteni érzem h langyos a széle (nem vészes ). Kérdésem , hogy el lehetne kerülni valamilyen anyaggal , ami visszaverné a hőt- a tévé szélének a felmelegedését (8 cm széles kb ) ?
Még annyit a másik válaszhoz, hogy rendesen gyújts be ha tüzelsz (úgy értem, ne kevés fával, rövid ideig), az első pára mindig lecsapódik, de ha komoly füstgázáramlás van, akkor gyors a párolgás is, "kimelegszik" a kémény, és szépen egyre feljebb kerül az a szint ahonnét kezdve elpárolog, és jó esetben ez végül teljesen megszünteti a kicsapódást. További segítség lehet a kémény tetőn kiívüli részének körbeszigetelése. Ez a felső rész szigetelés híján nagyon hideg, és itt mindig lecsapódik a pára, amíg itt is nem lesz elég meleg. Ehhez viszont tartós tüzelés kell. A fuga átmaródás csak egy dolog, aztán jön az erős füstöltkolbász-szag, végül a kémény tönkremenetel. Ja, és bárcsak kondenzvíz lenne, kénessav keletkezik tudtommal a füstgáz és a víz párzásából.
mivel csak "hobbi" kandalló van, és nem minden nap ezzel tüzelünk, szépen amikor ilyen takony idő van, akkor a kéményben páralecsapódás és kondenzvíz lefolyás van, ami a beépített alsó kifolyón néha szivárog, és most frankó fekete lett a vanília fuga a kémény körül
gondolom a kondenzvízzel csak a folyamatos tüzeléssel lehetne mit kezdeni, nem?
most a kémény alját kitömtem papírtörlővel, hátha felfogja, mert a parafadugó amit betettünk a kifolyóba, nem volt elég.
Végül is kilőve, volt este nálunk a férfi. Egyrészt most nincs is belőle, másrészt nem is ajánlotta, azt mondja, nagyon "törek", vékonyka darabok szoktak lenni.
Vettem egy 6.5 Kw-os lemezkandallót a ház közepére (90m2 és minden ajtó rányílik) gázmegtakarítás céljából. Mi a legjobb, leghatásosabb tüzelési módszer? Hogy tudom a legjobb hatásfokon működtetni? Az asszony otthon van az 1 éves fiúnkkal. Reggel 8-tól délután 5-ig fűtene a kandallóba aztán én begyújtanék a vegyestüzelésű kazánba.
A világ legegyszerűbb kandalló üveg tisztitója a következő: Nedves szivacsot a hamuba mártasz és serényen átdörgölöd vele az üveget, majd száraz ruhával törlöd. A többi mind csak felesleges pénzkidobás és kockázat, hogy korrózióhoz vezet.
Egyszer letisztítottam a kandallóüvegemet valami ablaktisztítóval. Ahol ráfolyt az öntvény részekre, ott a szép fekete helyett megrozsdásodott, máig látszik. Vigyázni kell ezekkel, szerintem savas ne legyen a kémhatása, inkább lúgos!
Ha eltűnt a parázs, már nem gyulladt be a fa. Egyébként tavaly brikettel fűtöttem, ez a szárítás csak kísérletezés volt néhány alkalommal, mérve a betett és kivett fa súlyát. Igen tanulságos volt, hogyan lesz 32 kilóból 19 kiló.
A hordógyártáshoz használt fa többnyire tölgy, és komoly cégeknél külön ember megy ki az erdőre, és egyenként megalkuszik a törzsekre, tehát minőségre csak a legjobb jöhet szóba. Hogy mennyit szárítják megmunkálás előtt, azt nem tudom, elvileg alakítaniuk is tudni kell, tehát, hogy a hulladék száraz-e, azt jobb megmérni.
Már írtam, az a tapasztalatom, hogy a bükk hajlamosabb a kormozásra, kátrányképzésre és a füstölésre, mint az akác. Különösen, ha nem elég száraz, és kevesebb levegőt kap a kelleténél. Ezért kénytelen vagyok naponta üveget tisztítani. Eleiben speciális kandallóüvegtisztító szerekkel kezdtem, de nem lehet mindenhol kapni, drága is, ráadásul nem sok különbséget tapasztaltam a hagyományos saniter árúkhoz képest. Most egy új kegyszert fedeztem fel, amely mind tisztítási tulajdonságait, mind pedig az árát tekintve "világbajnok"! Ez a TESCO -ban kapható, "Lefolyótisztító" néven, 1 literes kiszerelésben. (piros müanyag flakonban hozzák forgalomba) 188,- forint az ára, ami több, mint elfogadható! Mivel ebben a kiszerelésben nem praktikus a használata, ezért kiürült pumpás (spriccelös) tisztítószeres flakont töltök meg vele. Így közvetlenül a kandallóüvegre spriccelhetö, kézzel hozzá sem kell érni. Nem kell elkenni sem, kellö távolságról szépen beszórja az üveget. Szinte alig kell várni vele, nedves szivaccsal azonnal letörölhetö a korommal együtt. Utána, gombóccá gyűrt ujságpapírral, szárazra törlöm. A flakonon is fel van tüntetve, hogy erős szerről van szó, tehát vigyázni kell vele! Bőrre ne kerüljön, mert mindent old! (téged is!) Szemről pedig nem is beszélek! De ez a fokozott figyelem, minden tisztítószerre érvényes!
Betehetsz 100 kg-ot is, ha nem gyújtod meg. Vagy ha meggyújtod, de tudod 3 napig nagyjából egyenletesen égetni :)
A hány kg magában nem mond semmit, van még ott egy idő is, mint tényező. A 10 kW névleges azt jelenti, hogy 70%-os átlagos hatásfokkal kb. 3 kg brikettet égethetsz el a készülékben óránként. Száraz fából kb. 10-15%-kal többet.
A max. telejesítménnyel nem kell foglalkoznod, üzemszerű körülmények között az kiadódik néha az égés egyenletlenségéből is.
Salikoval levelezgettünk kicsit brikett-ügyben, s felhívta a figyelmem, hogy óvatosan etessem a kandallót - a magasabb fűtőérték miatt - tisztán téglával.
Van erre valamilyen ökölszabály? Ismerjük a brikett fűtőértékét (17 Mj/kg), a tűztér névleges (10kW) és/vagy max (20kW) hőteljesítményét. Hány éves a kapitány? Hány kiló brikettet szabad max beraknom, hogy ne legyen baj?
Már az elején megvettem... :D Nagyon tanulságos ám! A "félszáraz" kifejezést is akkor kaptam válaszul, mikor virtuálisan egyik kézben meglengettem a fejszét, a másikban a mércét.
Igen, így van. Sokat száradhat, de hogy mennyit az a vastagságától, fajtájától is függ.
Szerintem fontold meg egy nedvességmérő beszerzését.:)
Az említett úriember egyébként patikamérleggel méregette és ez alapján számolta ki, mennyit vesztett a súlyából "sütés" közben. Keress rá, ebben a topikban volt 1-2-3 éve.
Konkrétan a pasas feleségével beszéltem, találkoztam vele kutyasétáltatás közben...csak nem akartam túlbonyolítani, amit írtam... ő nem tudott árat sem mondani, majd este átjön a férje, akkor többet tudunk majd.
Kíváncsi leszek, mit kérnek ezért... ha az ára jónak tűnik, akkor fogunk kérni belőle valamennyit kipróbálásra... mert amit most hozott a párom, ez nagyon "vegyes" sajnos.
igaz , én csak 60 nm-t fűtök egy cserépkályhával / 2 szoba / , van gázkonvektor is- hálistennek nem kelllett még idén bekapcsolni-, de teljesen jól vagyok rövidnadrágban is.DDDDDDDDDDDD.
A környékén nem szárad, a tetejére és a teamelegítős részbe pakolva viszont igen, ott úgy átforrósodik, forgatjuk is többször, ott sokat szárad. HA ég a belsejében is a tűz rendesen, ad elég meleget, hogy átforrósodjon a kályha... na ez tegnap nem jött össze, kínlódtam vele rendesen, úgy persze a tetején lévő sem száradt semmit mire beraktam... tiszta ördögi kör volt.:s
Hordógyártáshoz ért valaki??
MIlyen fát használnak ahhoz? Ma ajánlotta egy utcabeli, hogy tud hozatni hordógyártásnál szélekből leeső faanyagot hasogatva, darabolva. Azt mondja, jó kemény fa és sokáig ég.
Engem az érdekelne, hogy amiből már hordót tudnak készíteni, az friss vágás is lehet, vagy ehhez is már régebbi fa kell? Mert a nedvességre vonatkozóan nem tudott persze mit mondani, annyit, hogy nála ég rendesen, és sokáig, így nagyon nedves nem lehet...
Szerencsére boldogulok az előző szállítmány+brikett kombóval, a jómadarak meg ígértek jövő hétre talponszáradt csodát. Annyi lesz a különbség, hogy nem leszek rest eléjük menni az erdőgazdaságba, s csak akkor indulunk útnak hozzám, ha tényleg ok a cucc.
---
Brikettel milyen tapasztalataitok vannak?
Eddig csak barkácsosat tudtam venni, nem igazán volt a környéken - szem előtt - tüzép. Ez valami lengyel téglaformájú brikett. Próbáltam előtte ismeretlen eredetű rudakat, de azok valahogy marha gyorsan, parázs nélkül elégtek. Ez a tégla elég jól tartja magát, csak sajnos 60 Ft/kg. :-|
én tavaly kisérleteztem (azóta meg már kiszáradt a tavalyelőtti vágású fánk), több nap alatt száradt ki a fa rendesen, úgy, hogy a napi adag leégése után a ~300 fokos tűztérbe tettem néhány órára. A kályha környéki szárítás inkább önámítás, 5-6 százalékos nedvcsökkenés nem oldja meg a helyzetet. A megoldás szerintem a brikett (fa, szalma), ha kiszámolod, még olcsóbb is, mint a vizes fa, nem kormoz, kátrányoz. A vizes fa meg tökéletes lesz jövőre.
Én úgy vettem észre, hogy amikor jó száraz a fa, akkor így ég, nem kéken. Persze lehet, hogy fától is függ, nem tudom... de amikor nálunk kék lánggal ég, akkor inkább csak annyi történik, hogy a fahasábok inkább csak feketednek és éppen csak égnek, de akkor kéken... szerintem akkor csupa víz a fa.:(
Most sikerült jó szárazat rakni rá.:)
Alufóliában szoktatok krumplit sütni benne parázson? Nagyon nyamis!:p :))
Ha most építkeznénk (vagy akár lenne most olyan kazánház, ahová el lehetne helyezni), akkor ilyen lenne... plusz a nappaliba egy sima légfűtéses kandalló, csak a látvány kedvéért.:)
Én is ott szárítom (sokszor sajnos csak szárítanám) a fát... a környékén, és a tetején.
Ha sikerül jól begyújtani, mármint jó nagy lánggal, nagy meleget adva ég a tűz a kandallóban (miénk kályhafazonú wamsler othello), akkor a tetejére pakolt fák pár óra alatt szerintem jelentős mértékben száradnak, sokszor annyira forró lesz ott a fa, hogy kézzel nem is tudom megfogni. Ilyenkor ezeket használva a következő megrakáshoz, megint jól lehet velük tüzelni.
Tegnap viszont olyan napunk volt, hogy képtelen voltam normálisan melegítő tüzet csiholni a kályhában, csak feketedett benne a vizes fa, nem is melegített úgy, hogy a többi a tetején rendesen száradni tudjon... estére sikerült végre "rendes tüzet" varázsolni bele, napközben elég hűvös is volt emiatt idebent.
Hát kezdek rájönni, hogy mennyire tényleg nagyon-nagyon fontos, hogy normális száraz fával tudjon tüzelni az ember... de hát most ez van:s
A kályha tetején nem hagyunk semmit, mármint fát, ha elmegyünk itthonról... biztos ami biztos... olyan forró sokszor az ott lévő fa:O
Igazi gyöngyszemre akadtam az este! A kérdésre, miszerint milyen állapotú a fa, mikori vágás, a félszáraz választ kaptam. Édes, nem? :-D
Írtátok, hogy korábban valaki a topikból a kályha tetején/környékén szárított ki gyanús tüzelőt, jó eredménnyel. Mit gondoltok, mennyi időre van szükség körülbelül, hogy egy 15-20 kilós adag észrevehető mértékben száradjon? Elég, ha a szobában van, vagy rakjam a kályha környékére, tetejére?
Nem. Biztosan így működik, csak megnézni nem lehet:)
Jó is az. Ha vegyesem lenne, nekem is faelgáz lenne az tuti. Hála Istennek ide elég a vizes kandalló is. Szeretjük nagyon, én már gyerekkoromban nagy tűzbűvész voltam. Meg aztán inkább ez, mint óránként (köbméterenként) 1 euró a gázra. Jó esetben, ha van vezetékes. Ha nincs, akkor 1,8-2/m3.
Amúgy meg ki kell tapasztalni. Hagyományos építésű kályháknál azt mondják addig kell fűteni amig az ajtó feletti második csempesor kb 120 fokos nem lesz.
:)
