Kata! Sztem tedd közzé az elérhetőségedet és azt, hogy ezt TE forgalmazod. Nem kell titkolni, hála', hogy van közöttünk vki, aki ilyen jó megoldásokat tud kínálni!!! :-) Biztos vagyok benne, hogy sokakat fog érdekelni! (Egy spray-re én is benevezek :D)
Igazán bele néztem a webáruház kinálát, de nem is tudnám eldönteni hogy mit is kell venni,és te tudott hogy mit hoználsz a csauszira.
Itt a e-mailem: beveline@t-online hu, küldjél ra egy mail és megbeszélünk a címet és küldöm neket a pénzt is... JÓ????????????????? köszike Puszi Coni mamája
Ez 2 nap alatt 3 kiállítás a csausoknak, mivel a második napi CACIB-on tatartjuk a klubkiállítást is - reméljük - számos külföldi résztvevővel (is)! Igazán csaus ünnepnek szánjuk és naggyon várunk rá MINDENKIT!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! Holnap megyek a végső egyeztetésre és azt követően minden infó közreadatik.
Itt is kihirdetjük, de aki elküldi részemre a mailcímét, az személyesen is megkapja az anyagot - akár csau barátként is -, természetesen!!!
MINDEN ÉRDEKLŐDŐT SZERETETTEL VÁRUNK- ÉS LÁTUNK!!!!!!!! /Sőőőt, kötelezőőő!:D/
Igazán aranyos a kosárkájában:) Szerintem nagyon szép a bundija, ha nem ismerem a történetet, lehet, hogy fel sem tűnt volna, hogy baj volt:) Biztosan szépen rendbe fog jönni :)
Így van, 28 nap a hatóideje, 1-2 nap eltérés nem valószínű, hogy gondot jelentene, hacsak nem mászkált a kutya kullancsokkal erősen fertőzött helyeken.
Ezen a linken megtalálható Magyarország kullancstérképe, így megnézhetitek, hogy mely területeken mely fajok fertőznek. A másik linket megtaláltok minden fontos információt a kullancsokról:
Nagyon szépek ezek a kis tesók. Már nem is olyan kicsik, nagy mackók lesznek, erősek minden tekintetben. Várjunk csak, most melyik a Debi és melyik a Dina. Nagyon egyformák. Közben már rájöttem, a Debi a sötétebb pofiju, ugye, míg a Dina valamivel világosabb.
Az egészségügyi rovatba rakjátok be nyugodtan, ezek tényleg fontos dolgok. Jó, ha tudja minden kutyatartó, kutyaszerető gazdi.
Szupi infók! Ezeket fel lehetne tenni a honlap "orvosi szekciójába" is úgy, hogy csak rá kelljen kattintani az olvasáshoz! /Megvitatjuk a vebmesterrel:/
Pénteken voltunk chippeltetni és "hazalátogatott" a kis Dina is. Igazi kis tömör gyönyör és rettentően nőcis! Mint láthatjátok bizony van saját véleménye és nem is rejti véka alá! :D:D:D /Persze videózni sokkal könnyebb volt őket, mint fényképezni!:-)
A nyers hús olyan kórokozók forrása is lehet, amelyeket hőkezeléssel ártalmatlanná lehetett volna tenni. Elsőként említendő az Aujeszky betegség vírusa, amely nyers sertéshúsból, különösen belsőségből juthat a kutyák szervezetébe. A vírus a kutyákat és a macskákat veszettségre emlékeztető tünetek (görcsök, nyálzás, tudatzavar és egyéb idegrendszeri tünetek) között pusztítja el. A gyógyíthatatlan betegség megelőzésére kell törekedni, sertéshúst csak alapos főzés után szabad kedvenceinknek tálalni. A nyers húsból számos kórokozó baktérium is a kutyák szervezetébe kerülhet, nagy mennyiségben felvéve szalmonellák is okozhatnak hányással, hasmenéssel, kedvezőtlen esetekben akár elhullással járó megbetegedést.[/color]
A bolhásság az egyik leggyakoribb probléma négylábú barátaink esetében. A kutya saját bolhafajának tekintett kutyabolha (Ctenocephalides canis) meglehetősen hűséges típus, a kutyán kívül csak alkalomszerűen és rövid ideig telepszik más gazdafajra. Alapvetően más a helyzet a macskabolha esetében, ugyanis a nemzetközi tapasztalatok alapján a macskabolha (Ctenocephalides felis) nem csak a cicákon fordul elő túlnyomó többségben, hanem a kutyabolhát fokozatosan kiszorítva, napjainkban már kutyákon is ez a domináns bolhafaj. Ennek részben ellentmondanak a legújabb hazai vizsgálatok, melyek szerint az ebeken a kutyabolha nagyobb mennyiségben volt megtalálható, mint a macskabolha.
A macskabolha sikerének egyik oka az, hogy több gazdához is alkalmazkodott, a macskán és a kutyán kívül akár az embert is megcsipkedheti. Kutyákon és macskákon elvétve más bolhafajok, pl. az emberbolha (Pulex irritans) vagy rágcsálók bolhái is előfordulnak.
A bolhák az ízeltlábúak, ezen belül a rovarok közé tartozó, szárnyatlan, oldalról lapított testű élősködők. A kifejlett állapotban mintegy 2-4 mm testhosszt elérő, barna vagy fekete színű parazita harmadik pár lába a hosszú, rendkívüli teljesítményre képes ugróláb. Akár 40-50 centiméteres távolságra is képesek ugrani, és ezzel az adottságukkal leginkább azon alkalmakkor élnek, amikor a bábból a frissen kikelt, kifejlett élősködő a talajról a közelében elhaladó kutyára vagy cicára igyekszik feljutni. Az egyik négylábú háziállatról nem ugrálnak át a másikra.
A bolhák fejlődésmenetében pete-lárva-báb-kifejlett bolha (imágó) fejlődési stádiumok követik egymást. A bolhák szaporodásának dimenziói megnehezítik az ellenük való védekezést. A kifejlett nőstény bolha az áldozatára feljutva 30 percen belül már vért szív, és ezt követően mintegy 48 órával már párosodik is. A nőstény parazita szervezetében található egy spermatároló rekesz, amely lehetővé teszi számára, hogy egyszeri párosodást követően, egész életén keresztül megtermékenyített petéket rakjon, a hímek további közreműködése nélkül.
Egyetlen nőstény bolha akár napi 50 petét is rakhat, de a 20-30 pete/ nap átlagot két hónapon át megszakítás nélkül képes tartani. Az állatok szőrére lerakott, mintegy 0,5 mm nagyságú, sárgásfehér, ovális peték lehullanak a környezetbe, ahol kedvező körülmények között néhány napon belül 3-4 mm hosszú lárvák alakulnak ki belőlük.
A bolhalárvák a fényt kerülve elrejtőznek a padló repedéseiben, a bútorok kárpitja és a szőnyegek alatt. A lárva a kutya vagy macska környezetében fellelt szerves törmeléket, hámsejteket, bolhaürüléket fogyasztja. Táplálkozás közben egy galandféreg faj petéit is felfalja, így kerül a szervezetébe egy másik parazita fejlődési alakja, amely később a kutyák, macskák beleiben élősködik. A lárvák bebábozódnak, ezzel egy rendkívül ellenálló fejlődési alak jön létre. A bebábozódott lárvákból kelnek ki a kifejlett bolhák. A kikelés igen nagy sebességgel zajlik, ha a báb közelében kutyák vagy macskák jelennek meg. A báb belsejében várakozó élősködő érzékeli a környezetében a szén-dioxid szint és a hőmérséklet emelkedését, valamint a rezgéseket, ezek hatására előbújik és igyekszik gyorsan feljutni kedvenceinkre. A bolháknak csak a kifejlett alakja élősködik. Egy szúró-szívó szájszervvel felfegyverzett, kifejlett bolha mohó vérszívó, naponta akár 13 mikroliter vért is kiszivattyúzhat az áldozatból, ami a kicsiny méretéhez viszonyítva tekintélyes adagnak számít.
A bolhák emésztése rendkívül gyors és pazarló, az ürülékük nagy mennyiségben tartalmaz alig vagy egyáltalán nem emésztett vért. A rosszul emésztett vér a darált mákhoz teszi hasonlatossá a fekete bolhaürüléket, amelyet megnedvesített itatós papírra helyezve, a hemoglobin kioldódása miatt látványos, piros elszíneződés jelenik meg a nedves itatóspapíron az ürülék körül. Ez az egyszerű bizonyítási eljárás segít abban az esetben, ha a bolhafésű az állat szőréből bolhát nem, csak bolhaürüléket emelt ki.
Néhány kifejlett bolha rövid időn belül fejlődési alakok tömegével képes a lakásunkat elárasztani, ha egyszer bejutottak a kedvenc állatainkon utazva. Amennyiben a kedvenc háziállat szőrén öt kifejlett bolhát találunk, ez egyben azt jelenti, hogy a környezetében mintegy 95 bolha fejlődési alak búvik meg és várja az alkalmat, hogy kifejlett bolhává alakulva vért szívhasson.
rendkívüli szaporodási potenciál egyik példája: amennyiben három bolhás cica öt héten keresztül egy lakásban tartózkodik, és nem részesül a külső élősködők elleni kezelésben, akkor egy 8 négyzetméter nagyságú területet 2364 bolhapete és 426 lárva borít el (Beck és Pfister, 2004.). A kifejlett bolhákat és a környezetben megbúvó fejlődési alakokat csak rendszeresen ismételt külső élősködők elleni kezelésekkel és következetesen végrehajtott mentesítési programmal lehet megsemmisíteni.
A kutyák bélparazitáinak - férgességének - veszélyeiről, terjedésének lehetőségeiről időnként szélsőséges vélemények kapnak szárnyra kutyás és nem kutyás körökben egyaránt. Elkeserítő adat, hogy a városi kutyák nagy része fertőzött valamilyen bélparazitával.
Az emlősállatokban élő bélparazitáknak az összességét nevezi az egyszerű kutyás gazdi, a köznyelv "bélférgeknek", vagy csupán "férgeknek". A pontosítás kedvéért a kutyákban előforduló bélférgek döntő többsége két csoportba tartozik:
- fonálférgek, - galandférgek.
A fonálférgeknek hét faja létezik, ebből a kutyákban az orsóféreg (Toxocara canis) a legelterjedtebb. A galandférgek négy fajából kettő a kutyák esetében régóta elterjedt és közismert (Dipylidium caninum és Echinococcus granulosus). Az úgynevezett rókaféreg (Echinococcus multilucularis), mint nevéből is kiderül, főleg a rókákban élősködő faj, de az utóbbi években terjedőben van a kutyák körében is. A bélférgeknek ideális életteret biztosít a kutya szervezete, mert táplálkozásuk és szaporodásuk a kutya élete végéig biztosított. Megfelelő immunrendszerrel rendelkező állat esetében ennek többnyire még csak látható tünetei sem jelentkeznek. Maga a folyamat a következőképpen játszódik le: - a bélféreg petéit a kutya lenyeli; - a vékonybélben a petéből kikelnek a lárvák, és megkezdik vándorlásukat; - a lárvák átfúrják magukat a bél nyálkahártyáján, s a vérereken és a gyomorfalon keresztül eljuthatnak az állat májába; - a májból a véráramlattal eljuthatnak a kutya szöveteibe és izomzatába, de akármelyik belső szervbe is vezethet az út, így akár a tüdőbe vagy a szívbe; - általában a lárvák mozgása és fejlődése megáll ebben a stádiumban; - az egészséges, kifejlett kutya bélrendszere rendelkezik olyan védelmi rendszerrel, amely meg tudja akadályozni a kifejlett bélférgeknek olyan mennyiségben történő csoportosulását a belekben, hogy azok ott komolyabb károsodást tudnának okozni.
Bizonyos esetekben azonban a bélférgek komoly egészségkárosodást, vagy szélsőséges esetben a gazdaállat pusztulását is okozhatják. Ilyen esetek a következők: - a kutya immunrendszere valamilyen oknál fogva meggyengül (öregedés, betegség, stressz stb.); - a férgek túlzottan elszaporodnak, és túl sok tápanyagot vonnak el a kutya szervezetéből; - kölyökkutyák esetében; - kistestű kutyák esetében; - vemhes vagy szoptató anyaállatoknál.
Az igazi veszélyt azonban nem az jelenti, hogy a kifejlett férgek vagy azok petéi és lárvái kis mennyiségben a kutyában vannak, hanem az, hogy a kutya aktív részesévé, elősegítőjévé válik a paraziták nagyfokú elterjesztésének. Ez pedig már emberre és állatra (nemcsak kutyára!) egyaránt nagy veszélyt jelent. Az alábbiakban néhány, félreértésen alapuló kérdésre adott válasszal a bélparaziták elterjedésének csökkentéséhez kívánunk hozzájárulni.
"Az én kutyám biztosan nem férges! Mindig nézem a székletét, de nem látok benne semmit! A legutóbbi féreghajtáskor sem jött ki belőle semmi."
Ha egy kutya bélsarában nem lát a gazdi bélférget, az még nem jelenti azt, hogy nincs az állatban! A fonálférgek (orsóféreg és kampósféreg) nem hagyják el a kutya testét a bélsárral. Az egyetlen lehetőség arra, hogy ezeket a férgeket a kutya szervezetéből távozni lássuk, ha a kölyökkutyában nagyon elszaporodnak, és hányadékkal kiböfögi őket. Ezeknek a férgeknek a petéi (csak mikroszkóppal láthatók!) vagy ritkán a lárvái (0,5-2 mm nagyságúak) időszakonként a bélsárral eltávozhatnak. Sok esetben a bélsárral a kutyából eltávozott féregpeték vagy féreglárvák száma olyan csekély, hogy felületes, ránézéses vizsgálattal nem állapítható meg, hogy van benne vagy nincs, ráadásul az ürülésük szakaszos. A féreghajtó beadása után is előfordulhat, hogy az elpusztult férgek megemésztődnek a kutya belében, illetve ürülhetnek az emberi szem számára nem látható mérettartományba tartozó parazitaalakok is. Ezért nemcsak akkor kell egy kutyát féregteleníteni, ha a gazdi látja a bélsárban a férgek valamelyikét, hanem rendszeresen, egész életén keresztül.
"Szánkázik a kutya a fenekén. Biztos férges!"
Bár a "szánkázás" gyakori kísérő tünet, de nem biztos, hogy bélférgességre utal! Okozhatja például a kutya bűzmirigyének gyulladása is. Ugyanígy igaz, hogy ha nem látunk semmi különös tünetet, az még nem jelenti azt, hogy kutyánk nem fertőzött. Az esetek döntő többségében sajnos semmiféle felismerhető tünet nem jelentkezik.
"A kutyámnak adott féregtelenítő mindenfajta féreg ellen hat?"
Vannak speciális készítmények egy-egy féregfajra, de a leginkább elterjedtek az úgynevezett kombinált (széles spektrumú) szerek, amelyek szinte minden bélféregfajt elpusztítanak. A lakásban vagy kertben, udvaron tartott kutyáknak ezek a készítmények teljes mértékben megfelelnek. Ezek az állatorvosnál vagy állatpatikákban beszerezhetőek. Vannak speciális készítmények is, amelyekkel lehetőség van egy-egy kutya esetében az életkörülményeiből adódó rizikónak megfelelően egy-egy féregfaj ellen kezelni. A vidéken élő, mezőn vagy réten rendszeresen egeret, patkányt vadászó kotorékebet érdemes fonálférgek ellen ható gyógyszerrel az átlagosnál gyakrabban féregteleníteni. A vadászathoz használt vagy erdős vidéken élő kutyát, amely gyakran találkozhat rókával, tanácsos 4-6 hetente galandférgek ellen ható készítménnyel féregteleníteni, mert például a rókaféreg 30-40 nap alatt válik ivaréretté és kezdi el a petéit lerakni.
Hogyan kaphatták el a kölyökkutyák a bélférgeket, hiszen még nem is vittük ki őket a kertből?"
A néhány hetes kölyökkutyák között leginkább elterjedt bélparazita az orsóféreg. A tapasztalatok szerint ennek az az oka, hogy az anyaállatnak az előzetes és a vemhesség ideje alatti féregtelenítésére nem fordítottak elég figyelmet. Az anyaállat három különböző módon jelenthet veszélyt a kölykeire: - a vemhesség ideje alatt a megváltozott immunrendszer miatt már az anyaméhben történik a fertőzés; - a szülés után a férgek az anyatejen keresztül a kölykök szervezetébe jutnak; - az anyaállatból eltávozó orsóféreg-peték visszakerülnek a kölykökbe. A szukát a vemhesség előtt, a kiskutyákat két-három hetes kortól kéthetente féregtelenítsük!
"Miért mondja az egyik állatorvos, hogy évente kell féregteleníteni a kutyámat, egy másik meg azt, hogy három hónaponként?"
A tárgyilagos helyzet gyakorlatilag még ezeknél a javasolt időintervallumoknál is rosszabb. A kutya szervezetébe bármilyen módon bejuttatott féregtelenítő szer csakis azokat a férgeket pusztítja el, amelyek abban az időpontban, kifejlett alakban a kutyában vannak. A szerek azonban nem nyújtanak hosszú távú védelmet vagy megelőzést. A gyártmányok között igen nagy az eltérés: némelyik használata utána 3-5 nap, másoknak 4-5 hét elteltével a kutya gyakorlatilag ismételten valamilyen féregfertőzést szedhet össze, ha pl. megeszik vagy megnyal valamit, amiben valamilyen bélparazita petéi vagy lárvái vannak. A helyesen tanácsolt 3-6 hónaponkénti rendszeres féregtelenítés jó kompromisszum az elmélet és a gyakorlat között, aminek betartása a férgek túlzott elszaporodását, elterjedését nagyon hatékonyan megelőzheti. Fontos tudni, hogy jogszabály írja elő a kutyák éves kötelező veszettség elleni oltása mellett az oltással egy időben végzett, széles spektrumú szerrel történő féreghajtást is.
A kutyák bélparazitáinak - férgességének - veszélyeiről, terjedésének lehetőségeiről időnként szélsőséges vélemények kapnak szárnyra kutyás és nem kutyás körökben egyaránt. Elkeserítő adat, hogy a városi kutyák nagy része fertőzött valamilyen bélparazitával.
Az emlősállatokban élő bélparazitáknak az összességét nevezi az egyszerű kutyás gazdi, a köznyelv "bélférgeknek", vagy csupán "férgeknek". A pontosítás kedvéért a kutyákban előforduló bélférgek döntő többsége két csoportba tartozik:
- fonálférgek, - galandférgek.
A fonálférgeknek hét faja létezik, ebből a kutyákban az orsóféreg (Toxocara canis) a legelterjedtebb. A galandférgek négy fajából kettő a kutyák esetében régóta elterjedt és közismert (Dipylidium caninum és Echinococcus granulosus). Az úgynevezett rókaféreg (Echinococcus multilucularis), mint nevéből is kiderül, főleg a rókákban élősködő faj, de az utóbbi években terjedőben van a kutyák körében is. A bélférgeknek ideális életteret biztosít a kutya szervezete, mert táplálkozásuk és szaporodásuk a kutya élete végéig biztosított. Megfelelő immunrendszerrel rendelkező állat esetében ennek többnyire még csak látható tünetei sem jelentkeznek. Maga a folyamat a következőképpen játszódik le: - a bélféreg petéit a kutya lenyeli; - a vékonybélben a petéből kikelnek a lárvák, és megkezdik vándorlásukat; - a lárvák átfúrják magukat a bél nyálkahártyáján, s a vérereken és a gyomorfalon keresztül eljuthatnak az állat májába; - a májból a véráramlattal eljuthatnak a kutya szöveteibe és izomzatába, de akármelyik belső szervbe is vezethet az út, így akár a tüdőbe vagy a szívbe; - általában a lárvák mozgása és fejlődése megáll ebben a stádiumban; - az egészséges, kifejlett kutya bélrendszere rendelkezik olyan védelmi rendszerrel, amely meg tudja akadályozni a kifejlett bélférgeknek olyan mennyiségben történő csoportosulását a belekben, hogy azok ott komolyabb károsodást tudnának okozni. Bizonyos esetekben azonban a bélférgek komoly egészségkárosodást, vagy szélsőséges esetben a gazdaállat pusztulását is okozhatják. Ilyen esetek a következők: - a kutya immunrendszere valamilyen oknál fogva meggyengül (öregedés, betegség, stressz stb.); - a férgek túlzottan elszaporodnak, és túl sok tápanyagot vonnak el a kutya szervezetéből; - kölyökkutyák esetében; - kistestű kutyák esetében; - vemhes vagy szoptató anyaállatoknál. Az igazi veszélyt azonban nem az jelenti, hogy a kifejlett férgek vagy azok petéi és lárvái kis mennyiségben a kutyában vannak, hanem az, hogy a kutya aktív részesévé, elősegítőjévé válik a paraziták nagyfokú elterjesztésének. Ez pedig már emberre és állatra (nemcsak kutyára!) egyaránt nagy veszélyt jelent. Az alábbiakban néhány, félreértésen alapuló kérdésre adott válasszal a bélparaziták elterjedésének csökkentéséhez kívánunk hozzájárulni.
"Az én kutyám biztosan nem férges! Mindig nézem a székletét, de nem látok benne semmit! A legutóbbi féreghajtáskor sem jött ki belőle semmi." Ha egy kutya bélsarában nem lát a gazdi bélférget, az még nem jelenti azt, hogy nincs az állatban! A fonálférgek (orsóféreg és kampósféreg) nem hagyják el a kutya testét a bélsárral. Az egyetlen lehetőség arra, hogy ezeket a férgeket a kutya szervezetéből távozni lássuk, ha a kölyökkutyában nagyon elszaporodnak, és hányadékkal kiböfögi őket. Ezeknek a férgeknek a petéi (csak mikroszkóppal láthatók!) vagy ritkán a lárvái (0,5-2 mm nagyságúak) időszakonként a bélsárral eltávozhatnak. Sok esetben a bélsárral a kutyából eltávozott féregpeték vagy féreglárvák száma olyan csekély, hogy felületes, ránézéses vizsgálattal nem állapítható meg, hogy van benne vagy nincs, ráadásul az ürülésük szakaszos. A féreghajtó beadása után is előfordulhat, hogy az elpusztult férgek megemésztődnek a kutya belében, illetve ürülhetnek az emberi szem számára nem látható mérettartományba tartozó parazitaalakok is. Ezért nemcsak akkor kell egy kutyát féregteleníteni, ha a gazdi látja a bélsárban a férgek valamelyikét, hanem rendszeresen, egész életén keresztül.
"Szánkázik a kutya a fenekén. Biztos férges!" Bár a "szánkázás" gyakori kísérő tünet, de nem biztos, hogy bélférgességre utal! Okozhatja például a kutya bűzmirigyének gyulladása is. Ugyanígy igaz, hogy ha nem látunk semmi különös tünetet, az még nem jelenti azt, hogy kutyánk nem fertőzött. Az esetek döntő többségében sajnos semmiféle felismerhető tünet nem jelentkezik.
"A kutyámnak adott féregtelenítő mindenfajta féreg ellen hat?" Vannak speciális készítmények egy-egy féregfajra, de a leginkább elterjedtek az úgynevezett kombinált (szélesspektrumú) szerek, amelyek szinte minden bélféregfajt elpusztítanak. A lakásban vagy kertben, udvaron tartott kutyáknak ezek a készítmények teljes mértékben megfelelnek. Ezek az állatorvosnál vagy állatpatikákban beszerezhetőek. Vannak speciális készítmények is, amelyekkel lehetőség van egy-egy kutya esetében az életkörülményeiből adódó rizikónak megfelelően egy-egy féregfaj ellen kezelni. A vidéken élő, mezőn vagy réten rendszeresen egeret, patkányt vadászó kotorékebet érdemes fonálférgek ellen ható gyógyszerrel az átlagosnál gyakrabban féregteleníteni. A vadászathoz használt vagy erdős vidéken élő kutyát, amely gyakran találkozhat rókával, tanácsos 4-6 hetente galandférgek ellen ható készítménnyel féregteleníteni, mert például a rókaféreg 30-40 nap alatt válik ivaréretté és kezdi el a petéit lerakni.
"Hogyan kaphatták el a kölyökkutyák a bélférgeket, hiszen még nem is vittük ki őket a kertből?" A néhány hetes kölyökkutyák között leginkább elterjedt bélparazita az orsóféreg. A tapasztalatok szerint ennek az az oka, hogy az anyaállatnak az előzetes és a vemhesség ideje alatti féregtelenítésére nem fordítottak elég figyelmet. Az anyaállat három különböző módon jelenthet veszélyt a kölykeire: - a vemhesség ideje alatt a megváltozott immunrendszer miatt már az anyaméhben történik a fertőzés; - a szülés után a férgek az anyatejen keresztül a kölykök szervezetébe jutnak; - az anyaállatból eltávozó orsóféreg-peték visszakerülnek a kölykökbe. A szukát a vemhesség előtt, a kiskutyákat kéthetes kortól kéthetente féregtelenítsük!
"Miért mondja az egyik állatorvos, hogy évente kell féregteleníteni a kutyámat, egy másik meg azt, hogy háromhónaponként?" A tárgyilagos helyzet gyakorlatilag még ezeknél a javasolt időintervallumoknál is rosszabb. A kutya szervezetébe bármilyen módon bejuttatott féregtelenítő szer csakis azokat a férgeket pusztítja el, amelyek abban az időpontban, kifejlett alakban a kutyában vannak. A szerek azonban nem nyújtanak hosszú távú védelmet vagy megelőzést. A gyártmányok között igen nagy az eltérés: némelyik használata utána 3-5 nap, másoknak 4-5 hét elteltével a kutya gyakorlatilag ismételten valamilyen féregfertőzést szedhet össze, ha pl. megeszik vagy megnyal valamit, amiben valamilyen bélparazita petéi vagy lárvái vannak. A helyesen tanácsolt 3-6 hónaponkénti rendszeres féregtelenítés jó kompromisszum az elmélet és a gyakorlat között, aminek betartása a férgek túlzott elszaporodását, elterjedését nagyon hatékonyan megelőzheti. Fontos tudni, hogy jogszabály írja elő a kutyák éves kötelező veszettség elleni oltása mellett az oltással egyidőben végzett, szélesspektrumú szerrel történő féreghajtást is.
"A kutyánk nagyon férges volt. Elképzelhető, hogy ránk, emberekre is átterjedt, és most a mi beleinkben is férgek vannak?" A kifejlett bélférgek közvetlenül nem terjednek át az emberre. A terjedés mindig csak a férgek petéinek vagy lárváinak egy közbeeső terjesztő általi átadásával történhet. Ez a közbeeső terjesztő éppen úgy lehet az ember által elfogyasztott növény, mint állati hústermék, de nem az emberrel egy élettérben élő kutya. Természetesen a bélféreg minden emberben előfordulhat, függetlenül attól, hogy férges volt a kutyája vagy nem, illetve van kutyája, vagy nincs. Ilyen esetekben célszerű a családtagoknak gyógyszertárban kapható (humán) belsőparazita-ellenes szerrel történő kezelése.
"Valóban életveszélyesek a kutyában élősködő férgek az emberekre?"
Amennyiben a bélférgek petéi valamilyen úton-módon az ember szervezetébe kerülnek (pl. a kisgyermek a szájába veszi a kezét, amellyel előtte kutyát simogatott, s annak szőrzetén bélféreg-peték voltak), akkor ott megindul a lárvává való átalakulásuk, majd kifejlődésük. Attól függően, hogy vándorlásuk, mozgásuk után melyik emberi belső szervben találhatók, különböző betegségeknek lehetnek okozói. Nagy az affinitásuk az idegszövethez, ezért nagy hányaduk juthat az agyvelőbe, de esetenként a szembe is. Súlyos tüneteket okozhatnak, elsősorban nagyobb mennyiségű fertőzőképes pete felvétele után. Leginkább a gyerekek vannak kitéve a fertőződés veszélyének, hiszen a kutyával érintkezve kevésbé ügyelnek a személyi higiéniára. Kedvenceink a bélparaziták különböző fajainak fő hordozói lehetnek, ezáltal erősen megnövelhetik a fertőzés elterjedésének veszélyét, ami már a kutyával érintkező felnőttre és gyerekre is potenciális veszélyt jelenthet. Ám ha a kutya rendszeres féregtelenítésben részesül, étrendjében a nyers hústermékek, vágóhídi és konyhai hulladékok nem szerepelnek, és az emberi családtagok betartják az alapvető higiéniai szabályokat, akkor a fertőzés terjedésének veszélye minimálisra csökkenthető. A kutya ürülékének a közterületről történő összeszedése szintén nagyban hozzájárulhat a bélféreg-fertőzés terjedésének megakadályozásához.
A kutyáknak rendszeres belső és külső parazita elleni kezelésekre van szükségük. Gyakori külső parazita a bolha, a kullancs, a tetű és a rühatkák. A jelentősebb belső élősködők pedig a bélférgek. A legtöbb parazitás megbetegedés sokáig rejtve marad a tulajdonos elől, olykor eleinte ki sem mutathatóak. A parazita ellenes szerek általában rövid ideig hatnak, ezért a leghelyesebb a kutya életkorától és életmódjától függő rendszerességgel védekezni.
Kölyökkutyák:
Az orsóféreg a kölyökkutyák leggyakoribb bélférge, ami ráadásul az embert is megfertőzheti. A kölykök először a méhen belül vagy az anyatejjel veszik fel a parazita lárváit, ami aztán vándorol a szervezetükben. A kifejlett férgek a kutya vékonybelében élnek, ahol mikroszkopikus méretű petéket raknak ezerszám a bélsárba, amelyek a külvilágra kerülve 2 hétig érnek, majd évekig fertőzőképesek maradhatnak. Ezért az első féreghajtást úgy kell ütemezni, hogy az lehetőleg megelőzze a kölykökben az első kifejlett férgek megjelenését a vékonybélben és a peteürítést, ami az alomtestvérek masszív fertőzéséhez vezet. Ez ugyanis a belső szervek súlyos, maradandó károsodását okozhatja, nem beszélve a férgek táplálékelvonásáról és toxinjairól, ami aztán az egész szervezet és vele az immunrendszer legyengüléséhez vezet. Ha a kiskutya hasa kitágult, dobszerűen feszes, de bordái és csigolyái kilátszanak, akkor nagyon valószínű, hogy a férges, aminek súlyos következményei lehetnek.
A kutyák, mint említettük, már az anyaméhen belül is megfertőződhetnek, ezért az orsóférgek kifejlődésére és a peték megjelenésére a bélsárban 21 napra van szükség. A vándorló lárvákat nem, illetve nem teljesen tudjuk elpusztítani, ezért a kölyköket 2-3 hetes életkorban ajánlott először féregteleníteni valamely a kifejlett fonalférgek ellen hatékony szerrel. Ezt követően 2 hetente kell újra kezelni őket, vagyis 5 és 7 hetes életkorban. Ha már megtörtént az első három féreghajtás, akkor a kölyköket fél éves korukig kéthavonta, ezt követően pedig minden kutyát legalább 3-4 havonta ajánlott féregteleníteni. A féreghajtások hatékonyságát évente bélsárvizsgálattal lehet ellenőrizni, ami azért hasznos, mert az egyes féreghajtó szerek csak bizonyos féregfajtákra hatnak, így előfordulhat, hogy még a rendszeresen kezelt ebek is masszívan fertőzöttek. A féreghajtó szerek nem védik meg a kutyákat az újrafertőzéstől, így a kutya bármely életmódot folytat, az élete során fertőződhet különböző bélférgekkel, amelyek közül nem egy a tulajdonost egészségét is károsíthatja. A folyamatos védekezés ezért nem csak magánügy, de közügy is!
Fonalférgek ellen több hatékony és biztonságos készítmény is kapható, mi az első kezelésekre leginkább a paszta formátumúakat ajánljuk. Később, általában 6 hetes életkortól használhatóak a tabletták.
Anyakutyák:
A leghelyesebb az anyákat a kifejlett kutyák szokásos kezelései mellett külön kezelni orsóférgesség ellen a pároztatás előtt, majd együtt kezelni a kölykökkel.
Kifejlett kutyák:
Mivel a kutyák egész életük során bármikor megfertőződhetnek a különböző bélférgekkel, ezért általában 3-4 havonta ajánlott őket féregteleníteni. A külső paraziták közül a bolha és a kullancs a leggyakoribb. A tüdőférgesség nálunk ritka, a szívférgesség pedig leginkább a külföldről behozott vagy az utaztatott kutyákat veszélyezteti, de Magyarországon is elterjedt annak egy rokona, ami kevésbé veszélyes, de az embert ugyanúgy megfertőzheti. A külső paraziták ellen havonkénti rendszerességgel kell védekezni. A felnőtt kutyák külső és belső parazitózisainak a megelőzésére rendelkezésre álló szerek közül a tabletták, a nyakörvek és a spot-on készítmények a legpraktikusabbak. A bélférgek ellen kapható sok megbízható tablettás készítmény, amelyeket 3-4 havonta alkalmazunk.
Újonnan szerzett kutyák:
Minden újonnan szerzett, kapott, talált vásárolt kutyát azonnal, majd 2-3 hét múlva ismételten kell féregteleníteni egy fonál és galandférgek ellen egyaránt hatékony készítménnyel.
Az ember érintettsége:
Komoly probléma, hogy a kutyák parazitás megbetegedései fertőzőek. Más állatokat és sok esetben az embert is megbetegíthetik. A leggyakoribb problémát az orsóférgek okozzák, amelyek kisgyermekekbe kerülve több kórformát is előidézhetnek. A galandférgek akár halálos megbetegedést is okozhatnak! Ezért a rendszeres féreghajtás a kutya tulajdonosának erkölcsi kötelessége. Ma, a veszettség elleni védőoltással egy időben kötelező a kutyákat széles terápiás skálájú készítménnyel kezelni. Fontos az, hogy a kutyatartók tisztában legyenek a felelősségükkel a kedvenceik, saját maguk és a családtagjaik, valamint a játszótereket látogató gyermekek egészségvédelme érdekében.
Azokat a védőoltásokat, amelyeket minden kutyának meg kell kapnia, alapoltásoknak nevezzük. Ebbe a körbe a fertőző májgyulladás, a leptospirózis, a parvovírus okozta bélgyulladás, a szopornyica és a veszettség elleni védőoltás tartozik. A többi, nem alapoltásokat egyedi mérlegelés alapján javasolja az állatorvos. Ez utóbbiak közül a bőrgombásság, a Lyme-kór, a koronavírus és a tetanusz elleni védőoltás kérhető és adható hazánkban.
1.) Minden kutyának ajánlott alapoltások
Parvovírus okozta bélgyulladás ellen a járványtani környezettől függ az első oltás időpontja. Ez általában 6 hetes életkor, de lehetséges előbb és később is oltani a kölyköket. Az első oltást legkésőbb 8 hetes korig minden kölyöknek tanácsos beadatni, majd 2-4 hetente ismételni addig, amíg az oltás a kutya 12 hetesnél kora után esik.
Fertőző májgyulladás, leptospirózis és szopornyica ellen 8 hetes életkorban tanácsos az oltásokat elkezdeni, majd 2-4 hetente ismételni úgy, hogy az utolsó alapoltást 12 hetes életkora után kapja a kölyök. Ezt követően évenkénti emlékeztető oltás javasolt.
Veszettség: Az első oltást a törvényi előírás alapján minden 3 hónaposnál idősebb kölyöknek 1 hónapon belül be kell adatni. Ismétlés fél év múlva majd évente. Rendkívül súlyos közegészségügyi jelentősége miatt Magyarországon minden kutyának kötelező.
2.) Egyedi elbírálás alapján ajánlott védőoltások
Bőrgombásság: A tartási körülmények és a fertőzés előfordulása alapján ajánlott mérlegelni. Megelőzés és gyógykezelés céljából egyaránt alkalmazható 8 hetes életkortól.
Lyme-kór: Az első védőoltás 12 hetes kortól adható be, amit 3-5 hét múlva, majd évente kell ismételni.
Koronavírus: Az alapoltások után leginkább csak a tenyész-szukákat ajánlott évente beoltatni ellene.
Tetanusz: Az első oltás 4 hónapos életkortól adható be. Ismételni kell 4-8 hét, majd 1 év múlva. Ezt követően kétévente kell ellene oltani az immunitás fenntartása érdekében.
Ajánlott oltási program:
Az elmondottak alapján minden kutyára saját, elsősorban a szülők védőoltásaitól, a kutya fajtájától, tartási körülményektől és a környezetben előforduló megbetegedésektől függő oltási programot kell összeállítani. Az alábbiakban a leggyakrabban ajánlott protokollt ismertetjük.
A veszettséget fél, a többi védőoltást 1 év múlva kell megismételni.
Miért kell az ismétlőoltás és mi az a maternális immunitás?
Az újszülött állatok immunrendszere még nincs felkészülve a környezetben lévő kórokozók elleni védekezésre így a különféle fertőzések ellen védelemre van szükségük. Ezt a védelmet életük kezdetén az anyaállattól kapják, részben születésük előtt a méhlepényen keresztül, részben az anyatejjel a születés utáni napokban. Ebben az esetben a kiskutyák az anyakutya szervezetében termelődött ellenanyagokat készen kapják meg, mivel azok képesek átjutni a méhlepényen, illetve nagy koncentrációban találhatók meg az ellés után képződő anyatejben, un. fröccstejben. Ez az immunitás azonban időlegesen, a kölykök életének első heteiben jelent csak megfelelő védelmet, és hozzávetőlegesen két-három hónapos korukra az anyától kapott ellenanyagok kiürülnek szervezetükből. Ezután egy kölyökkutya immunrendszerének felkészültsége egy esetleges fertőződéssel szemben a kapott vakcináktól függ.
Mennyi idő kell a védettség kialakulásához az oltás után?
Általánosságban minimum 10-14 nap szükséges a megfelelő védettség kialakulásához. Kölyökkutyákban figyelembe kell venni emellett az anyától kapott ellenanyagok lehetséges jelenlétét is. Ebben az esetben gyakran csak a második, vagy a harmadik oltás után alakul ki az immunitás. Emiatt nem tanácsos a kölyökkutyákat az oltási sor befejezése előtt kutyatársaságba vinni, illetve az utcán sétáltatni.
Az utóbbi pár hónapban többen fordultak hozzánk kérdéseikkel egészségügyi témakörben illetve tanácsokat kérték etetéssel, vásárlással kapcsolatosan. Az elmúlt pár hétben készítettem pár cikket egészségügyi és mindenféle kutyás témakörben. Ezek a hasznos információk és fontos egészségügyi témák hamarosan fent lesznek a weblapon is.
Többeket is érint, így először a védőoltások fontosságáról pár információ:
A védőoltás a betegségek megelőzésének fontos eleme. Ma már számos olyan betegség kialakulása ellen védekezhetünk védőoltással, amelyek korábban tömegesen szedték az áldozataikat a kutyák között.
Miért fontos a védőoltás?
Évente sok kutya betegszik meg, vagy pusztul el olyan fertőző betegségek miatt, amelyeket vakcinázással tartósan meg lehetett volna előzni. A fertőző betegségeket okozó vírusok és baktériumok nagyon elterjedtek a kutyák között. A nem oltott kutyákra óriási veszély leselkedik, hogy megbetegszenek és elpusztulnak parvovírus okozta bélgyulladás, szopornyica, fertőző májgyulladás, leptospirosis vagy kennel köhögés következtében. Tény, hogy a fertőző betegségek esetében a megelőzés a legfontosabb, hiszen számos betegség következményét gyógykezeléssel már nem tudjuk megszüntetni. Amikor a kutya már megbetegedett, a tüneteket súlyos költségek árán valamennyire enyhíteni lehet, de ez nem mindig jár sikerrel. A kutya vakcinázása a tulajdonos felelőssége, mivel a nem oltott kutyák fertőzési forrást jelentenek a többi kutya számára is.
Hogyan működik a vakcina?
A vakcinában található gyengített vagy elölt mikroorganizmus aktiválja a szervezet saját védelmi rendszerét és ez által a szervezetben védőanyagok, ellenanyagok képződését serkenti. Ezek az ellenanyagok védik meg a fertőző betegségek ellen a kutyát. Ezt a védelmet nevezzük immunitásnak.
Előnyök és hátrányok
Az immunrendszer alapvető szerepet tölt be a betegségek elleni védekezésben. Az egyik legfontosabb feladata a kórokozók (baktériumok, vírusok, gombák és paraziták) elleni küzdelem. A vakcinák segítenek az immunrendszer felkészítésében ezek ellen. A védőoltás a kutya szervezetében ellenanyagválaszt provokál, ami segít a később támadó valódi kórokozót leküzdeni. A védőoltások hatására termelődött ellenanyagok azonban nem minden esetben eredményeznek teljes védelmet és nem minden kutyában hatnak egyformán. Ezért lehetőleg még a megfelelően beoltott kutyákat is távol kell tartani a fertőzésektől. Az első oltás beadatására 6-8 hetes életkorban kerüljön sor, mert néhány kölyökben az anyai ellenanyagok mennyisége ekkorra már a kritikus érték alá csökken. Ezt 2-4 hetente kell megismételni úgy, hogy az utolsó 12 hetes életkor után essen. Addigra ugyanis az anyai ellenanyagok szintje biztosan olyan alacsonyra csökken, hogy a kölyök képes az oltásra reagálni. Vannak olyan védőoltások is, amelyeket nem adunk be addig, amíg az anyai ellenanyagok szintje magas, mert kicsi a korai fertőzés valószínűsége. Erre példa a veszettség elleni vakcina, amit Magyarországon jogszabály ír elő a kutyák számára, de csak 3 hónapos kor után.
Az utóbbi években sok hiedelem és köztük nem egy tévhit terjedt el a védőoltások veszélyeivel kapcsolatban. Az igazság ezekkel szemben az, hogy a védőoltásoknak valóban lehet kára, de az nem közelíti meg a vakcinázás elmaradásából származó veszélyeket. Az oltások beadása csekély, azok elmaradása viszont súlyos kockázattal jár.
Az oltási reakciók ritkák és általában enyhe lezajlásúak. Ajánlott előre tájékoztatni az állatorvost, ha ilyen reakció előfordult már a kutya múltjában, mert ennek ismeretében más oltóanyag használatával vagy a védőoltás beadásával egy időben végzett megelőző kezeléssel a mellékhatás kockázata csökkenthető. Emellett ismertetni kell a kutyánál tapasztalt egyéb problémákat, a korábbi súlyosabb megbetegedéseket és a fennálló gyógykezeléseket is.
Az esetleges nemkívánatos oltási reakciók miatt nem indokolt a védőoltások elhagyása. Ma Európában azoknál a nemzeteknél a leghosszabb ugyanis a kutyák átlagos élettartama, amelyek a legrendszeresebben oltatnak. Sok országban egyáltalán nem számít ritkaságnak a 20 év körüli kutya, míg ahol laza az oltási fegyelem, ott 5-10 év is nagy idő.
Az oltást megelőző vizsgálat legalább olyan fontos, mint maga a védőoltás, ezért nem ajánlott utcai tömegoltásra vinni a kutyát.
Közben én is tájékozódtam a védőoltások beadásáról a mi orvosunktól és bizony lehet ilyen mellékhatása a védőoltásoknak, amiről fo_no írt. Oltás beadása után előfordulhat nemkívánatos mellékhatás, bágyadtság, levertség, étvágytalanság pár napig. Pár napon belül magától el kell hogy múljon. Azt az egyszerre történő veszettség és kombinált oltás beadást én sem értem. Mert két oltást egyszerre nem szabad beadni. Vagy veszettség, vagy kombinált. Ha mégis kap veszettség oltást, akkor utána legalább 3-4 hétnek el kell telnie, hogy a kombináltat be lehessen adni.
Néhány témában próbálok segíteni, már hamarabb is akartam, de az elmúlt 10 nap eseményei eléggé megzavarták a családunkat, de erről majd a másikban.
A veszettség oltásról:
TÁJÉKOZTATÓ KÖZLEMÉNY
A 2009. január 01-től hatályba lépett, a veszettség elleni védekezés részletes szabályairól szóló 164/2008. (XII. 20.) FVM rendelet előírásai következtében részben megváltoztak az ebek tartásához és kötelező veszettség elleni védőoltásához kapcsolódó szabályok.
Ezért az Országos Főállatorvos és a Magyar Állatorvosi Kamara az alábbi tájékoztatóval kívánja elősegíteni az állattartók jogkövető magatartását:
1.) A korábbiaktól eltérően 2009. január 01-től az eb tartója nem a területileg illetékes önkormányzatnak, hanem az állata állat-egészségügyi felügyeletét ellátó, az eb tartója által szabadon választott magán-állatorvosnak köteles bejelenteni, ha az állata a három hónapos kort elérte, elhullott vagy elkóborolt, vagy új tulajdonoshoz került.
2.) Az új tulajdonosnak az eb tulajdonába kerülését be kell jelentenie az általa szabadon választott, az állata állat-egészségügyi felügyeletét ellátó magán-állatorvos felé. A bejelentésnek tartalmaznia kell a legutóbbi veszettség elleni védőoltás helyszínét, időpontját, a védőoltást beadó állatorvos nevét és kamarai bélyegzőjének számát is. A bejelentés történhet a kutya oltási könyvének bemutatásával is.
3.) Az ebek veszettség elleni védőoltásának beadatása továbbra is a kutya tartójának kötelessége. Az állattartó köteles minden három hónapos életkort elért ebet 30 napon belül veszettség ellen saját költségén magán-állatorvossal beoltatni, az oltást az első oltást követően 6 hónapon belül megismételtetni, majd ezt követően a kutyát évenként veszettség ellen beoltatni.
4.) A kutyák veszettség elleni védőoltását valamennyi magán-állatorvos elvégezheti. Az oltást végző magán-állatorvos köteles az oltás beadását a helyszínen az állat oltási könyvében és/vagy az egységes európai állatútlevelében a saját kező aláírásával és a kamarai bélyegzőjének lenyomatával igazolni.
5.) A rendelet 2009. január 01-től kezdődően a kutyák veszettség elleni védőoltásának igazolására vagy a kutyák, macskák, görények Közösségen belüli mozgásához való útlevélminta létrehozásáról szóló, a Bizottság 2003. november 26-i 2003/803/EK határozatának melléklete szerinti útlevelet (egységes európai állatútlevél), vagy egy új, pontosan meghatározott tartalmú oltási könyvet (Kisállat Egészségügyi Könyv) ír elő. Az új típusú oltási könyvek egyedileg sorszámozottak, a sorszámokat a Magyar Állatorvosi Kamara adja ki.
- 2 -
6.) 2009-ben az ebek veszettség elleni védőoltásának igazolásához csak azoknak az állatoknak kötelező az új, a rendelet előírásainak megfelelő Kisállat Egészségügyi Könyv kiállítása, amelyek 2009. január 01-ig még nem kapták meg az első veszettség elleni védőoltásukat, vagy az oltási könyvüket pótolni szükséges, esetleg az állat tulajdonosának a személye megváltozik. Minden egyéb esetben a 2009. év folyamán változatlanul használhatóak a korábban kiállított oltási könyvek. 2010-ben valamennyi, a rendelet előírásainak meg nem felelő oltási könyvet le kell cserélni legkésőbb akkor, amikor az állatot veszettség ellen beoltják. 2010. január 01-től már csak a rendelet előírásainak megfelelő Kisállat Egészségügyi Könyvben vagy az egységes Európai állatútlevélben igazolható a veszettség elleni védőoltás beadása.
7.) Azt az ebet, amelyik nem részesült az életkorának megfelelően előírtak szerinti (érvényes) veszettség elleni védőoltásban, veszettség szempontjából aggályosnak kell tekinteni. A veszettség szempontjából aggályos állatot tizennégy napra hatósági megfigyelés alá kell vonni, és - amennyiben még nincs - az ebeket elektronikus azonosító transzponderrel (bőr alá ültetett mikrochippel) a tulajdonos költségére meg kell jelölni. A megfigyelés megszüntetésével egy időben az érvényes veszettség elleni védőoltással nem rendelkező eb veszettség elleni beoltását el kell rendelni. Az oltatási kötelezettség elmulasztásakor az állat tartójával szemben bírság is kiszabható.
8.) Az állattartó köteles az oltási könyvet megőrizni, azt a veszettség elleni védőoltás beadatását ellenőrző állat-egészségügyi hatóság felszólítására bemutatni, illetve tulajdon átruházás esetén az új tulajdonosnak átadni, továbbá biztosítani, hogy az oltási könyvet a közterületen az ebre felügyelő személy magánál tartsa az oltás érvényességének bizonyítása céljából.
Budapest, 2009. január 05.
Országos Főállatorvos
Magyar Állatorvosi Kamara
A lényeg, hogy a veszettség elleni oltás 3 hónapos kortól adható és egy hónapon belül meg kell kapnia a kutyának. Majd az első veszettség elleni oltás után 6 hónapon belül kell megkapni a második veszettség elleni oltást. Január 01.-től bevezetésre kerül, de még nem kötelezően csak javasolt a Kisállat Egészségügyi Könyv, ami sorszámozott és a beadott oltásokat tartalmazza, ugyanúgy, mint a régi oltási könyv. Jövő évtől pedig már kötelezően minden kutyánál lecserélik ezeket a régi oltási könyveket a sorszámozott Kisállat Egészségügyi Könyvekre akkor, amikor a kutya soron következő veszettség oltását kapja. Sati kérdezte, hogy adható-e a veszettség oltás és a féreghajtó egyszerre. Igen, ugyanis a féreghajtó tabletta a belekben fejti ki hatását és a férgeket távolítja el a szervezetből, a veszettség elleni oltás pedig az immunrendszer védelmét hivatott erősíteni és a veszettség kórokozója ellen védi a szervezetet.
- mi a féreghajtót mindig együtt kapjuk a veszettség elleni oltással, ezek szerint azt is más alkalommal kellene?
- egyszer már beszéltünk a féreghajtásról, de lusta vagyok visszakeresni,
végül is mitől alakulnak ki ezek a nyavalyás férgek? Alapvetően a nyers hústól, nem? Na, azt nálunk a Marci nem kap, amúgy meg sem enné, nemrég próbáltam egy picit adni neki, de még az orrát is elfordította.
A főtt hústól meg eleve nem lehet ilyen baja, ugye?
Amúgy azt is ritkán kap.
- Kullancs: alapvetően két dolog lehet, vagy fertőzött a kullancs, és akkor babéziás lesz a kutty,
vagy nem fertőzött a kullancs, és akkor semmi más gondot, betegséget nem okoz.
Vagy igen????
- Kata annak idején azt írta, hogy a bolhák okozhatnak, okoztak ilyen szőr-problémát, a kullancs elleni szerek nem védenek bolhák ellen is?
Mert szerintem igen.
Én a Finci cicámra bolha elleni csöppet kerestem, és ugyanúgy a Frontline-t adták, csak cicák részére. Mert Finci nem bírja a bolha-nyakörvet.
Pénteken orvosnál voltunk Stefikével. Nagyon tetszettünk a doktornéninek és nagyon jól viselkedtünk... 3,6 kg-osak vagyunk és nagyon egészségesek! Kaptunk féreghajtást, úgy néz ki, hogy nincs féreg. Holnap lesz Stefi 8 hetes. Nagyon harap, de már picit jobban kezelem, együtt tanulunk :D Jól eszik, rendesen iszik és rengeteget alszik, csak egy bánatom van... Stefi nem csóválja a farkincáját, ez miért lehet? Az autó utat megint nagyon élvezte, lesett ki az ablakon, kíváncsiskodott.
