Ja és akkor még a korabeli magyar végvári vitézek dicsőségkönyvébe egy újabb oldal, az 1561. július 18-i zalaszántói csata, amikor egy portyáról és fosztogatásból hazatérő nagyobb oszmán csapattestet, mintegy 300 főt megleptek és az utolsó szálig elpusztítottak.
Egy kevésbé fontos és kevésbé ismert kis hegyi vár volt Hegyesd vára, nem messze Tapolcától.
Rátóti Gyulaffy László itt hajtotta végre az egyik legnagyobb hőstettét, amikor 1562-ben visszafoglalták a turbánosoktól.
"A különben jelentéktelen magánvár 1561 áprilisában íródott rá a hadi krónikák lapjaira, amikor április 16-ról 17-re virradó éjszaka a veszprémi törökök egy rajtaütés alkalmával váratlanul elfoglalták. A megszállók vezére, Bajazit vajda azonnal parancsot adott a megerődítésére, amit a környékről fegyveres erővel összeterelt keresztény jobbágyok hajtottak végre, vastag cölöpökből egy alsó palánkvárat, úgynevezett huszárvárat emelve a Várhegy lábánál, amely ez év végére el is készült. Az itt állomásozó török lovasok rövidesen a környező vidék rémévé váltak, de a csekély létszámmal őrzött környékbeli magánvárak fegyveresei nem tudtak a túlerővel szembeszállni, ám 1561 július 18-án rajtavesztek az oszmánok mikor Zalaszentgrót ellen vonultak Hegyesdről. A hazafelé tartó portyázókat a németfalui (ma Lesencefalu) Hosszúberek előtt a környékbeli várakból összesereglő, mintegy 400 lovasból és gyalogosból álló magyarok meglepték őket és a szántói csatában mintegy 300 főt, parancsnokaikkal együtt megöltek. A korabeli feljegyzések szerint Bajazit vajda minden eszközzel siettette az újabb védőművek elkészültét, a lassúnak tartott pórnépek közül például húsz embert a fülénél fogva szegeztetett a palánkhoz.
1562 márciusa 31-én a dunántúli végházakból, vármegyei csapatokból és környékbeli birtokosok magánhadából összevont 2159 fős magyar had megszállta a várat, és ágytűz alá vette a falakat. A többek közt Magyar Bálint, Ormányi Józsa, Perneszi András, Gyulaffy László, Csoron János, Vázsonykői Horváth Gáspár, Búza Benedek és Török Ferenc hadnagyok által vezetett had egy hétig ostromolta a várat. Április 8-án Salm Eck győri obrist (főkapitány) is megérkezett a Sopron felől érkező újabb ágyúkat kísérve, mire Bajezit vajda is tárgyalást kezdeményezett a vár feladásáról. A győzelemre és zsákmányra éhes magyar had, azonban még aznap döntő rohamot indított, és 8-án estére elfoglalták a várat. Salm a várat újáépítésre alkalmatlannak találta, ezért a következő napokban fel is rombantották. Ezután újra már nem építették, Hegyesd lerombolt kővára többé nem szerepelt a hadi krónikákban, maradványai erősen lepusztultak, megóvására még nem történtek kezdeményezések."
1566-ban az egyik parancsnoka volt annak a seregnek, amely szétverte Arszlán pasam budai beglerbég Várpalotát ostromló 6-7 ezer fős seregét, majd visszafoglalta a töröktől Veszprémet.
Ezt köszönöm, hogy felhoztad. Igen tudok sok mindent mutatni. Sajnos Kanizsa várának hűlt helye maradt, mivel összes köveit felhasználták Kanizsa barokk ujjáépitéséhez.
Most egyelőre csak Thury György egyetlen fennmaradt portréját tudom adni, Kanizsa várának rajzát és makettjeit.
és majd mutatom a leleteket is, amit innen feltártak.
Zala vármegyében, Alsóorosztony falu határában csalták tőrbe a törökök 150 lovasával Thury György kanizsai várkapitányt, az 1550-es, 1560-as évek törökellenes küzdelmeinek egyik legnagyobb hősét, a "magyar Cidet" 1571. április hó 2-án.
Emlékét kopjafa őrzi, a dűlőt pedig Táltostemetőnek hívják.
Akkor aki jobban megnézte még megvolt a stukkodiszes tükörterem a képen a tulsó végén. Ami történelmi érték és amit lebontottak hogy egy texasi jellegű krimot csináljanak. Ez talán 6 éve történt, még mielőtt kiköltoztem volna.
Kaposvár vasutállomása, épült 1899-ben. Volt nem is olyan régen, talán 8 éve egy csodás étterme stukkókkal aranyozással és faragott butorokkal. Ezt eltávolitották és krimót alakitottak ki benne. Arrol volt hires.hogy itt alakult meg a kaposvári Kisgazda Párt.
Egyébként az általad említett javaslaton már túl van a magyar vasút, mert a gyönge forgalm mellékvonalakon kis fogyasztású, kb. 50 fős befogadóképességű csehszlovák gyártmányú dízel motorvonatok hozzák-viszik az utasokat, nem mozdonyos szerelvények.
Persze még lenne mit tenni bőven, mert most már meg az a gond, hogy ezek az 1970-es években, 1980-as évek elején gyártott motorkocsik kezdenek kiöregedni. lassan aktuális lesz a cseréjük korszerűbb járművekre.
Van is róla egy film, vagyis inkább Dorfmeister ihlette film, cime: Szent Kristóf kápolnája. Egy barokk festőművész, egy eldugott kis faluban a 18. században; és persze egy fiatal festőművésznő önmagára találása a kápolna restaurálása közben (szval több idősikon mozog a film).
Amúgy a vasútnál mi fogyasztja a több energiát ? A mozdony vagy a kocsik ? Mert talán megoldás lehetne, a kisebb forgalmú vonalakon kevesebb, egy-két kocsi használata a forgalomban.
Egy érdekesség. Dorfmeister István (barokk festő) önarcképe, Szent Lukács képében amint megfesti a Madonnát. Gálosfa, kicsiny eldugott falu a Zselicben, ennek a templomában. A római legenda idáig is elért ;)
Május 3-án volt 400 éve, hogy a Zala vármegyei Csáktornyán megszületett Zrínyi Miklós, költő és hadvezér, horvát bán, Zala és Somogy vármegyék örökös főispánja, az 1663-1664 évi török háború egyik legnagyobb hőse.
Többek közt a Szigeti veszedelem szerzője és a nemzetvédelmi egyetem névadója.
Most már csak a MÁV emblematikus 29-es számú vonala, közismertebb nevén "északi parti", "tapolcai" vagy "észak-balatoni" vonal van hátra, azaz a Pusztaszabolcs - Szabadbattyán - Tapolca vasútvonal, amelynek a létesítéséről még később írok majd.
Érdekes, hogy ez a turisztikai szempontból kiemelt fontosságú terület a 20 sz. elején még nem rendelkezett vasútvonallal, amit az itt élő lakosság igencsak nehezményezett.
Végül 1909-ben került átadásra ez a vonal, de erről majd később.
Ezt a rövid szakaszt 1892-ben a Dunántúli HÉV társaság építette, de ennek meghosszabbítását Zalaszentgrót és Balatonszentgyörgy között már a Zalavölgyi HÉV társaság.
A Zalaszentgrót - Balatonszentgyörgy vasútvonal részben a Zala folyó völgyében haladt, a Zalai-dombság legeldugottabb, de egyben leghangulatosabb vonulatai között.
Főként kis falvakat kötött be az ország vasúthálózatába, a legismertebb közbenső település az egykori Deák-kúriáról nevezetes Kehida volt, ahol ma a híres kehidai termálfürdő található.
A 43 km hosszú, hanulatos kis mellékvonal 3 helyen keresztezte a Zala folyót.
1895. december 15-én adták át a forgalomnak.
Érdekesség, hogy az 1900-as évek elején tervben volt, hogy a Szombathely-Rum vasútvonalat Kám-Csipkerek-Baltavár irányába meghosszabbítva Türjénél összekötik a balatonszentgyörgyi vonallal, létrehozva ezzel egy Szombathely-Balaton vasutat. A tervet 1909. február 11-én részletesen ismertették a Sárvári Járás című lapban. Pénzhiány miatt azonban ez sosem valósult meg, noha még az 1920-as, sőt az 1960-as években is többször elővették a régi tervet. A Szombathely-Rum és a Zalaszentgrót-Balatonszentgyörgy vasútvonalak 1974-es bezárásával azonban végleg lekerült a napirendről.
A Zalaszentgrót - Sármellék közötti középső, 31 km hosszú szakaszt az 1968. évi új közlekedéspolitikai koncepció jegyében 1974. május 25-én bezárták - sajnos, mert így már nem tudtam végigvonatozni rajta...:-(
A Balatonszentgyörgy - Sármellék közötti szakaszt főleg katonai és teherforgalmi célokból még fenntartják, bár nagy forgalom nincs rajta.
Érdekesség, hogy Kehidán a vasútállomás épületét nem bontották el, az jelenleg is megtalálható, mégpedig a termálfürdő területén.
Sajnos arra nem tudtam rájönni, hogy milyen célokat szolgál, mert fürdővendégként nem mehettem be.
Lehet, hogy a fürdő üzemeltetéséhez tartozó dolgok vannak a régi állomásépületben...
Az 1830-tól már mezővárosi rangban lévő Zalaszentgrót 1892. január 28-án kapott vasútvonalat, ekkor nyílt meg a Türje - Zalaszentgrót szárnyvonal.
Az Ukk - Zalaegerszeg vonal 1968-1969. évi átépítése ezt a vonalat is érintette:
Ennek során Türje és Zalabér állomások között a pályát új, rövidebb nyomvonalra terelték. A két állomás megszűnt, helyettük Zalabér-Batyk néven új elágazó állomás nyílt az egykori állomásközben. Az eredetileg Türjére csatlakozó zalaszentgrót–sármelléki és a Zalabérre csatlakozó sárvári vonalakat is ide kötötték be.
2007. március 3-tól a vonalszkaszon a személyvonati forgalom szünetel...
meg lehet tartani, inni és táncolni skype- on is lehet, te itt és a partnered ott: kinyujtjátok egymás felé (képernyő felé) a kezeteket majd lejtetek, és koccintotok a képernyő felé.
