Nem gondoltam volna, hogy ennyire "hosszúra" kell hagyni, meglep. Még 2003-ban egy cremonai látogatásom során beszélgettem Stefano Coniával, ő akkor azt mondta, hogy a lelket mindig úgy méretezi, hogy nyomás nélkül olyan lazán, könnyedén behelyezhető legyen, de mindenképp stabilnak kell lennie.
Egyébként a húrlábtalp látszólag jól illeszkedik, de szerintem a látszat csal. Mivel szoktad a talpat a tetőhöz igazítani? Úgy értem, az utolsó simításokat, a lehető legpontosabb illeszkedést mivel éred el?
Akkor még hosszabb kell, annyira kell feszülni, hogy az f-lyuk felső részén a belógó kis fanyelv tapinhatóan kiemelkedjen a felületből, mikor rajta a húr akkor már visszanyomódik, de még akkor is kicsit kiáll.
Ha vastag a tető meg a hát, attól nem lesz karcos a hang, hanem vékony lesz, cincogó, mint a Szokol rádió, nem lesz hangereje, de könnyen szól, könnyű a vonóval bánni. Ilyen a túl vastag hegedű. Ha karcos, akkor olyan, mint amikor énekel az ember úgy, hogy a foga majdnem összeér, és akkor a hangnak megfelelő frekvenciával összecsörren a fog, és így zizeg. Ez van a hangszerben is: valamilyen alkatrész amjdnem összeér, ami ragasztóelválásra, vagy illeszkedési hibára utal. Vastag hangszernek is lehet ilyen. A húrlábtalp jól illeszkedik? kisebb illesztési hibák idővel al szoktak tűnni, ha nyomott felületek között van, mert összeidomul a fa felülete, ha nem tűnik el, az repedés, vagy elválás olyan helyen, ahol nincs szorítóerő, hanem valami más igénybevétel. Így látatlanba meg hallatlanba ennyit tudok mondani.
Sajnos nem a lélek volt a probléma. Habár nyilvánvalóan azzal is probléma volt, mert jobb lett a hang, de alapvetően még mindig karcos, zajos. Arra tippelek, hogy túl vastag a tető. Nagyon merevnek, keménynek tűnik és jól láthatóan vastag is. (A hangszer súlya is arra utal, hogy nem vékony darab).
Most csinálom neki az új lelket, de ezzel mindig hadilábon állok. Ha nincs nyomás a tetőn - mivel kivettem a farszeget is - akkor mindig kiesik a lélek. Túl laza, pedig hosszabbat csináltam neki.
Lehet húrláb illesztési probléma is, de a lélek illeszkedése is lehet rossz, meg lehet, hogy kigödrösödött a tető e léleknél. Ha kiveszed a farszeget, bele tudsz nézni és onnan jól látszika lélek illeszkedése felül is. Nekem abból amit így leírtál, illeszkedési problémának tűnik, esetleg még szóba jöhet valami ragasztáselválás, mondjuk gerenda. Lehet, hogy egy új lélek megoldja a problémát, nem annyira bonyi megcsinálni.Az is lehet, hogy csak simán elfordult a lélek, és akkor nem jó irányba ferdül vége. ha három éve használják a hangszert és még nem cseréltek benne lelket, akkor tuti, hogy az már nagyon érik. Új hangszernél kinyúlik a tető meg a hát, ezért egy év után mindig cserélni kell a lelket.
Van egy hegedű, amivel nem tudok mit kezdeni. Gyönyörű hangszínnel rendelkezik, félelmetesen szép a fa, de egyszerűen túl kemény, „reszelős” a hangja. Nehezíti a dolgot, hogy olyan formában kemény, amivel még nem találkoztam. Az alaphang jó, de sok a mellékzörej. Zizeg, karcos és emiatt nem mondanám, hogy minőségi hatást kelt a szólása. Elvileg - és minden bizonnyal gyakorlatilag is - játszottak már közel 3 évet rajta, gyengébb húrokat is próbáltam, de eredményt nem hozott. Ha a lelket nagyon távol helyezem a húrlábtól (5-6 mm), akkor már közelít a megfelelő hanghoz, de még az se elegendő. Szerintetek mi lehet a lehetséges oka?
Én mindig a lehető legrövidebbre kötöm, márcsak amiatt is, mert a fémhúrhoz kellenek a finomhangolók. Más húranyaggal nem kísérleteztem, amit én játszok, ahhoz nincs jobb a fémhúroknál. Mindenesetre érdekes, pl, hogy a Thomastik húrtartónál előírják a húrlábtól mért távolságot gyárilag. Én arra gyanakszok, hogy az optimális hossz inkább függ magénak a húrtartónak a hosszától és a súlyától, minél hosszabb és minél nehezebb, annál messzebbre kell tenni a húrlábtól. Finomhangolós esetben 3/4-es húrtartó. Egyszer kiptóbálom, hogy milyen az, ha nincs húrtartó, vagyis, lekötöm az összes húrt a farszeghez valamilyen erre alkalmas előkével.
Értem. Mit gondolsz a húrtartó bél hosszáról? A hegedű beállításánál szoktam vele trükközni, úgy vettem észre, hogy eléggé befolyásolható vele a hang. Viszont arra nem jöttem rá, hogy melyik hegedűhöz melyik hossz „illik”, nem volt egyértelmű az eredmény. Például legutóbb egy erős, kemény hegedű járt nálam, a súlya is jelezte (503g), hogy nem egy vékony darabról van szó. Ehhez a hegedűhöz egyértelműen a rövid kötés passzolt jobban, hosszabbra engedve rendkívül érzékeny volt a hangszer.
Az elérhetőségem az adatlapomon a bemutatkozás rovat utolsó sorában megtalálható. Ha adsz egy email-elérhetőséget, semmi akadálya, hogy elküldjem, ami érdekel.
(A könyv terjedelme mintegy 190 oldal. Lehet belőle csemegézni!) :))
A fogólap homorításának mértékéről is elfelejtettem szólni, tehát amikor nagyobb húrlábmagasság van és kevésbé merev húranyag, akkor a húr kilengése azonos hangerő esetén nagyobb, emiatt a fogólapot jobban meg kell homorítani, mint egy kemény fémhúros szerelésnél, ahol a húrlábmagasság kisebb.
Minden attól függ, mivel elégszik meg a használó. Az igaz, hogy nem az adott húr márkájára, de a húzóerejére mindenképpen lehet tervezni a hangszert, nevezetesen a tartóelemek (tető, hát, gerenda) vastagságának, erejének pontos beállításával. Emiatt már a vastagsági méretezéskor, mikor faragjuk a tetőt és a hátat, tudni kell, hogy milyen erős húrokat akarunk majd rátenni. Ezzel jó magam is szoktam számolni, pedig én nemhogy mester, de papíros szakember sem vagyok, biztos van olyan mester is, akinek "lila gőze sincs", akit én ismerek, annak van. Persze más is befolyásolja a húr tényleges nyomóerejét, nemcsak a húr erőssége, hanem a húrláb magassága is. Azoknak a húrtipusoknak, melyeknek várhatóan nagyobb a kilengése azonos hangerő esetén, magasabb húrláb kell, ami miatt ugyanolyan húrerő jobban nyomja a tetőt, mert ekkor élesebben törik meg a húr a húrlábon, és a tetőre merőleges erőkomponens nagyobb lesz. Így van az, hogy pl ha tudom, hogy fürge népizenét akarok játszani, akkor ugyanolyan hegedűre alacsonyabb húrlábat, de erősebb húrt kell tennem, hogy gyorsabb legyen lenyomni a húrokat, de vonó nyomóereje még így se nyomja rá a fogólapra a rezgő húrt. Egy olyan zeneműfajnál, ahol a hangokat definiáltabban kell megszólaltatni, és inkább a nemes hangképzés a fontos, jobb egy gyengébb húr, puhább anyaggal (nem fém) de magasabb húrlábbal. És még nem elítettem azt, hogy mik a szokásai a játékosnak, mennyire dobja rá a vonót a húrra, milyen magas húrállást szeret a keze, vannak-e technikai hibái, amit a megfelelő hangszerbeállítással palástolni kell..stb. Szóval a képlet nemhogy egyszerűbb, de bonyolultabb, mint amit ez első körben írtam: Nemcsak a húrtipus számít, hanem a hangszer ereje is, és az is ki, mit és hogyan akar rajta játszani. Sajnos ezeket egy komoly hangszernél és konkrét vevőnél mind figyelembe kell venni. Lehet ezek nélkül is élni, működhet a hangszer, de ott már a szerencse dolgozik és nem az ész.
A legtöbb hegedűkészítőnek általában lila gőzük sincs, hogy milyen húr menjen a hegedűre (még hazai igen neves mestereknek se). Készítik a hangszert egy bizonyos elv/séma alapján, aztán kipróbáltatják 3-4 féle húrral, és amelyik jó volt, azzal szerelik fel. A fa tulajdonságai (rezgőképesség) túl sokat számít.
Az, hogy ki készítette a hgedűt, nem mutatja meg, hogy milyen erős húr kell rá, maximum van a készítőnek ajánlott húrtipusa az adott hegedűhöz. Én ismerek olyan hegedűkészítőt, aki többféle húrhoz és húrerúhöz is készít hegedűket.
Szia, azok már megvannak, vagy megvettem, vagy letöltöttem , fénymásoltam. Amiket felsoroltam itt, azok nincsenek fent a MEK-en, azokat akarom megvenni valahonnan, vagy ha nem tudom megvenni, lefénymásolni, akinek megvan.
Bolgár kavalhoz és ney-hez keresek tervrajzot. Leginkább a furatméret és a lyukak kiosztása érdekel, nem is annyira a rajz. :) Van itt valakinek ilyen?
Ha jót akarsz, akkor elfelejted ezeket a mérhetetlenül drága húrokat. Drágák és nem a legjobbak, csak jók.
Én egy Thomastik Dominant Light (vagy soft) -ot ajánlanék. Tehát nem a medium/hard, hanem a lágy verzió, aminek citromsárga a vége. Egyébként, függ attól is, hogy új vagy régi hegedűről van -e szó és még attól is, hogy ki készítette. A legtöbb Magyarországon élő hegedűkészítő munkáját ismerem, jómagam is hegedülök, tehát tapasztalatom az van bőven...
Igen, azt én is láttam, de inkább tűnt játékos kísérletnek, mint használható hangszernek. Molnár Imre is készített ilyet, piccolo / Prím / tenor / bass felosztással. Ezek mind G-C hangolásúak. Amit én képzeltem el, annak az egyik fele G-C a másik E-A. Ezért kérdeztem, de már nem számít, készül külön az E-A cit.
Citerakészítésen gondolkodom, konkrétan az jutott eszembe, hogy egy 180 fokban elfordítható hangszert készítek, melynek egyik fele prím, a másik pedig E-frig lenne.
Ezzel kapcsolatban az lenne a kérdésem, hogy ez működhet-e így, játék közben nem szólalnak-e meg olyan hangok, amik eltorzítják a hangképet?
