Keresés

Részletes keresés

nereusz1 Creative Commons License 2012.03.30 0 0 22103

Nem jár nagyobb szakértelem a szabadsággal. Rittyentünk egy könyvet; letolvajozzuk aki kint merészel hagyni egy Hamvas-textust, aztán megvásállva a könyvet, látom, hogy OM.... Illetve Uram Isten, azért több szerénység is elkelne abban a műhelyben....

Fellegajtónyitogató Creative Commons License 2012.03.30 0 0 22102

Igazad van öreg, de miért nem fordulsz szeretetteli tanácsaiddal személyesen a doktorokhoz?! ;-)

Nekem ugyan a legutóbbi rendszerösszeomláskor (a minap:) eltûnt minden mail cimem, de meg lehet találni ôket a hálón, ha...

Jut eszembe: akik kaptak olykor leveleket tölem, és ezután is szeretnének, küldjenek egy e-mailt a hamvasklub@parknet.dk címre. Elég beleírni, hogy OM...:)

Adjátok tovább, ha... Üdv Ørv'

 

http://www.imamalom.hu/

Előzmény: nereusz1 (22100)
nereusz1 Creative Commons License 2012.03.29 0 0 22101

Kamény = Kemény

Előzmény: Fellegajtónyitogató (22098)
nereusz1 Creative Commons License 2012.03.29 0 0 22100

Nem tom, mekkora doktori kell, hogy normális könyvet összeállítsanak... Nézegethettem a Válasz repertóriumát, aztán a Választ, hogy ki kicsoda... Fogadok, hogy Hamvasból, Kamény Katalinból "oktrojálták" rájuk a doktorátust.... vagy mondják, a 3600 Ft. helyett fizessem ki az 5000-et, s akkor lesz mutató, jegyzet, lábjegyzet... Azt gondoltam, a szabadsággal nagyobb szakértelem jár.....

Előzmény: Fellegajtónyitogató (22098)
Eriel :) Creative Commons License 2012.03.29 0 0 22099

Mi is üdvözöljük Őtet :)

Előzmény: Fellegajtónyitogató (22098)
Fellegajtónyitogató Creative Commons License 2012.03.29 0 0 22098

No igen ;-) Majd eccör, 'vala-ki'... Más: Paksi Erzsi üdvözöl mindenkit szeretettel! Magam es... Üdv Örv'

Előzmény: nereusz1 (22097)
nereusz1 Creative Commons License 2012.03.26 0 0 22097

Ha már író leveleit adjuk ki, nem feltétlenül szükséges, nem sokat ad hozzá az életműhöz, inkább amolyan olvasói indiszkréció, intellektuális kukkolás segíti nyomdához, továbbá piacra ezeket a levelezéseket, de ha már ilyesmire szedi össze magát egy kiadó, akkor bizonyos tradicionális rendet nem árt betartani. Hamvas Béla levelezéséről van szó, az életműsorozat 25. kiadványa közelmúltban  Levelek. 1916-1968 címen látott napvilágot. Legyünk szégyenlősek, ne írjunk neveket. Csak vegyünk elő egy korábbi átkosban kiadott levelezésgyűjteményt, s vessük össze, mi hiányzik az ádáz olvasónak első pillantásra. Arany János Leveleskönyve (Bp., 1982, Magvető K.). Nem említek nevet, csak a címoldal három-négy adatát másolom ide: Válogatta, szerkesztette, a bevezetőt és mutatókat készítette NFK (NFK feloldás: Nem Fontos Kicsoda).

 

Válogatta. Szerkesztette. Valaki el kellett végezze ezt a munkát ilyen-olyan szakértelemmel, mert lássuk be időrend, címzett, tartalomjegyzék, itt-ott lábjegyzet azért létezik. Olyan kénytelen-kelletlen formán még előkaparhatjuk emlékezetünkből, hogy ki is X. Y. kisasszony, , W. Z. úr. De az ember töprenghet, hogy pl. mi az hogy „Bachofent elolvastad és töprengsz…” (38. p.). Aztán hogy mi is a Dunántúl, amelyikről szó esik egyik levélben (folyóirat?, szociográfia?, tájegység?), továbbá mi a Kerényi Károly-ügynek az interpretációja a hazai tudományos életben? És  kicsoda a szentendrei barát, előkerülhet-e végre  a balladai (biográfiai) homályból, vagy egyszerű földműves emberekkel nem érdemes foglalkozni?  De legyünk csak, ha mindez nem földhöz ragadt és unalmas, konkrétabbak: kicsoda Margittay? „Már arra is gondoltam, elmegyek Margittayhoz, és beszélgetek vele…”  (293. p.) Kit rejt Séd neve? „Sédnek már írtam, de írok neki újra…” (293. p.) Az ilyesféle adathiány főleg levélválogatásban kerülhető el mutatók beiktatásával ; ha nem is tökéletesen, de kiszűrhetők ezek a kényelmetlenségek.

 

Tradicionalista szerző levélgyűjteményéről lévén szó, nyugodtan fel lehet hagyni az effajta megtakarítós modernkedéssel. Avagy éppen a felületességgel. Mert jó, hogy Hamvas  1957. XII. 23-án angolul köszön, köszönt és referál  P. E.-nek, csak éppen az ádáz (és magyar) olvasó akad meg Hamvas angolságán pillanatra. Lefordítani sikerül, ám újfent, again: kicsoda a levélszövegben szereplő „Piller, Nagy Guszti, Dobos Imre, Rozman” (210. p.) Filológiailag hitelesíthetők ezek a személyek?

 

Szóval egy bevezető nem lenne hátrányára ilyes vállalkozásnak. Másként szólva:  az olvasó nagyobb megbecsülését is jelentené egy körültekintően, hagyományosan szerkesztett levélgyűjtemény.

Hamvas Bélától.

nereusz1 Creative Commons License 2012.03.26 0 0 22096

Ha már író leveleit adjuk ki, nem feltétlenül szükséges, nem sokat ad hozzá az életműhöz, inkább amolyan olvasói indiszkréció, intellektuális kukkolás segíti nyomdához, továbbá piacra ezeket a levelezéseket, de ha már ilyesmire szedi össze magát egy kiadó, akkor bizonyos tradicionális rendet nem árt betartani. Hamvas Béla levelezéséről van szó, az életműsorozat 25. kiadványa közelmúltban  Levelek. 1916-1968 címen látott napvilágot. Legyünk szégyenlősek, ne írjunk neveket. Csak vegyünk elő egy korábbi átkosban kiadott levelezésgyűjteményt, s vessük össze, mi hiányzik az ádáz olvasónak első pillantásra. Arany János Leveleskönyve (Bp., 1982, Magvető K.). Nem említek nevet, csak a címoldal három-négy adatát másolom ide: Válogatta, szerkesztette, a bevezetőt és mutatókat készítette NFK (NFK feloldás: Nem Fontos Kicsoda).

 

Válogatta. Szerkesztette. Valaki el kellett végezze ezt a munkát ilyen-olyan szakértelemmel, mert lássuk be időrend, címzett, tartalomjegyzék, itt-ott lábjegyzet azért létezik. Olyan kénytelen-kelletlen formán még előkaparhatjuk emlékezetünkből, hogy ki is X. Y. kisasszony, mi az hogy „Bachofent elolvastad és töprengsz…” (38. p.), aztán hogy mi is a Dunántúl, amelyikről szó esik egyik levélben (folyóirat?, szociográfia?, tájegység?), továbbá mi a Kerényi Károly-ügynek az interpretációja a hazai tudományos életben? És  kicsoda a szentendrei barát, előkerülhet-e végre  a balladai (biográfiai) homályból, vagy egyszerű földműves emberekkel nem érdemes foglalkozni?  De legyünk csak, ha mindez nem földhöz ragadt és unalmas, konkrétabbak: kicsoda Margittay? „Már arra is gondoltam, elmegyek Margittayhoz, és beszélgetek vele…”  (293. p.) Kit rejt Séd neve? „Sédnek már írtam, de írok neki újra…” (293. p.) Az ilyesféle adathiány főleg levélválogatásban kerülhető el mutatók beiktatásával ; ha nem is tökéletesen, de kiszűrhetők ezek a kényelmetlenségek.

 

Tradicionalista szerző levélgyűjteményéről lévén szó, nyugodtan fel lehet hagyni az effajta megtakarítós modernkedéssel. Avagy éppen a felületességgel. Mert jó, hogy Hamvas  1957. XII. 23-án angolul köszön, köszönt és referál  P. E.-nek, csak éppen az ádáz (és magyar) olvasó akad meg Hamvas angolságán pillanatra. Lefordítani sikerül, ám újfent, again: kicsoda a levélszövegben szereplő „Piller, Nagy Guszti, Dobos Imre, Rozman” (210. p.) Filológiailag hitelesíthetők ezek a személyek?

 

Szóval egy bevezető nem lenne hátrányára ilyes vállalkozásnak. Másként szólva:  az olvasó nagyobb megbecsülését is jelentené egy körültekintően, hagyományosan szerkesztett levélgyűjtemény.

Hamvas Bélától.

Fellegajtónyitogató Creative Commons License 2012.03.14 0 0 22095

Nos, nem olvastam, örvindek, hogy most igen...:)

Előzmény: Fellegajtónyitogató (22094)
Fellegajtónyitogató Creative Commons License 2012.03.14 0 0 22094

Köszönet, de azt hiszem olvastam a hamvasbela.org hírlevelén keresztül:)

Előzmény: nereusz1 (22093)
nereusz1 Creative Commons License 2012.03.14 0 0 22093

http://www.krater.hu/uploaded/pdf/20120227_p0qg.pdf

 

(Örwin, meg ha még valakit érdekel Hamvas)

Eriel :) Creative Commons License 2012.03.08 0 0 22092

Szééép! :) Köszi.

Előzmény: nereusz1 (22090)
nereusz1 Creative Commons License 2012.03.08 0 0 22091

 

HÖLGY TOPIKTÁRSAKNAK

 

BOLDOG ÉS SOK ÉS SZÉP

 

NŐNAPOT

 

KÍVÁNOK!

nereusz1 Creative Commons License 2012.03.08 0 0 22090

KITUDÓDIK

 

Vizekkel, holddal közös titkúak.

Tekintetük virágok veszedelme.

És átvezetnek, örvénylő hidak,

és ők a túlpart égben gyökerezve –

 

A kegyelem és foganás egész

művével állják, felhő és kevély rügy,

hogy kitudódik: nincsen születés

csak általuk, csak őbennük, csak értük.

nereusz1 Creative Commons License 2012.03.07 0 0 22089

És a mottó:

 

"Több a csíkos bunda ára

mint az atléta-mezé --

világ ura, végy be engem

fenevadjaid közé."

nereusz1 Creative Commons License 2012.03.07 0 0 22088

Ezt a kulcs-erő<----->erő-kulcsot nem egészen értem.....

keylogger<---->loggerkey......

 

remek lektűr ez Tigrisbunda....  Az író bekódolta, hogy Torontóba vágyik...(2011-ben) :)

Fellegajtónyitogató Creative Commons License 2012.03.07 0 0 22087

Na ez legalább jó kedélyrôl tanúskodik... szinte hihetetlen, hogy csak árnyalatnyi epe érzôdik! :D

Előzmény: nereusz1 (22086)
nereusz1 Creative Commons License 2012.03.06 0 0 22086

"PÁVA ERZSÉBETNEK

F. hó 23-án kelt meleghangú táviratukra az alábbiakat közöljük: Üdvözletüket köszönjük és az abban foglalt jókívánságokat népi demokráciánk javára kívánjuk fordítani. Tesszük ezt annál is inkább, mert márc. első napjaiban termelőszövetkezetet alapítottunk, amely a "Vörös Reménység TSZCS" büszke nevet viseli. Az ERBE irodaépület és a garázs között levő kb. 350 öles földet megműveltük, és részben be is ültettük. A sárgarépa, petrezselyem, borsó és hagyma ki is kelt és szépen díszlik. A retek sajnos elfagyott, mivel itt az időjárás rendkívül kedvezőtlen, és tegnap is nagy hóvihar volt 6-8 cm-es hóval. Bár a burgonya, kukorica és napraforgó a babbal együtt a földben van, aggódunk, hogy a hideg miatt tönkremegy. A TSZCS nyolc tagból áll, akik közül a következő dolgozók neveit említjük meg: Hamvas Béla, Hamvas Béla, Hamvas Béla, Hamvas Béla és végül Hamvas Béla. Nemdolgozók a következők: Török A. Pál, Szentmihályi András, Kovács Sándor, Nyéky Szabolcs, Győrffy József, Szabó István. Persze, majd ha érik a paradicsom, mindnyájan ott lesznek! Sokat gondolunk Inotára, és minden nap emlegetjük a szegény ottmaradottakat.

Tiszapalkonya

1954. április 27"

 

Rázatva magamat a pesti busszal a néhai inotai erőmű hűtőtornyai mellett én is szeretettel gondoltam az egykori "Vörös Reménység TSZCS" összes tagjára tagjára és elnökére is.

A zárszámadó közgyűlést természetesen megejtjük. :))  (Csak tudnám ki a levél címzettje?)

gábornok Creative Commons License 2012.02.24 0 0 22085

Erő-kulcs, kulcs-erő. üdv

Törölt nick Creative Commons License 2012.02.23 0 0 22084

Nagyon tetszik a kép, kár, hogy nem vagyunk ott. Sőt el tudnánk oda még valakit képzelni. :)

 

http://konyves.blog.hu/2012/02/22/szerdara_szerb_antalt

Fellegajtónyitogató Creative Commons License 2012.02.22 0 0 22083

Na ebben egyetértünk! ;-)

Előzmény: nereusz1 (22082)
nereusz1 Creative Commons License 2012.02.21 0 0 22082

ÉS ez még mindig kiegyensúlyozottabb, mint olyan művészettörténeteket olvasni, amelyekben Kassák és Hamvas mintha meg sem születtek volna.

Fellegajtónyitogató Creative Commons License 2012.02.21 0 0 22081

Köszi a javallatot, de a részlet alapján Emôke kicsit túl... khm; - inkább nem is próbálom megtalálni rá a kifejezést...;-) Üdv Ørv

Előzmény: nereusz1 (22080)
nereusz1 Creative Commons License 2012.02.20 0 0 22080

Komoróczy G. Emőke könyvét most látom digitalizálva, és egyben ajánlom is azoknak, akiket a képzőművészet, avantgarde, hagyomány, Kassák Lajos és Hamvas Béla kapcsolata érdekel. Íme egy részlet  akönyvből:

 

"Hamvas szerint az erkölcs: hűség az isteni értelemhez. A szó: tett, amit tett követ - ez az élő teremtés folyamata; erő-átvitel, a lélek karbantartása. Mi más ez, ha nem a kassáki program - metafizikai síkra emelve? Bár Kassák korántsem volt a bölcseletben jártas, s mindenkor két lábbal állt a valóság talaján, de mint >>isteni tehetséggel<< áldott művész, ösztönösen érezte a benne munkáló teremtő erő szakrális jellegét (>>a Fény az én rokonom<<), s biztos volt benne, hogy a szívébe írt erkölcsi törvényhez soha, semmilyen körülmények között nem lesz hűtlen. A >>hagyomány<< az ő szemében természeti Teljességünk kibontakoztatása és Jézus morális parancsainak követése. Bár nem tanulmányozta soha a >>szent iratokat<<, tisztában volt vele, hogy csakis egyfajta felülről ható szellemi sugárzás teremthet/ne/ békét és világosságot az emberi életben. Ebben Hamvas >>rokona<< - ezért lehet mindkettejük életműve (bármennyire is különböző síkokon hatott) tápláló erőforrás a jövőbeni megújhodás útjait kereső experimentális művészek számára. A mindenkori társadalmi kényszerrel, politikai erőszakkal szembeszegülő magatartásuk, meg-nem-alkuvásuk erős belső, szellemi integritásukból fakadt; ezért nem váltak a >>sátáni erők<< foglyává (nem véletlen, hogy a magát >>demokratikus<<-nak hazudó un. >>szocialista<< társadalom mindkettejüket a perifériára szorította). A valódi értékrendre épülő közösség álma (amely mindkettejüknél kulcs-fogalom) a megújulás hitét, Pünkösd "üzenetét" közvetíti az ">>go-tudata kalitkájában vergődő ember<< számára. Ahogy Németh Péter Mikola írja: >>a valóság dualizmusába vetett ábrándos hitünk, örökös szabadságvágyunk és sóvárgásunk úgy elerőtlenít bennünket, hogy senki emberfia nem képes már egy bizonyos idő után azt állítani: 'Nincs két valóság! Ti és Én egyek vagyunk!' Miként ama Názáreti mondta a tanítványainak: 'Aki engem lát, az az Atyát látja'. Az Egység-tudat megélése volna ma a legfontosabb pünkösdi ajándék<< (Új Pünkösd vigíliája, Napút, 2008 aug.). Hamvas Béla és Kassák életműve: ilyen pünkösdi ajándék (lehetne, ha az emberek szélesebb körben ismernék őket). Hamvas az intellektuális horizontot tágítja; a hétköznapok embere számára kevésbé érthető; Kassák viszont a >>munka embereinek<< kínál szellemi táplálékot; azoknak, akiknek erkölcsi tudatán /is/ múlik a társadalom életműködése."

 

http://mek.oszk.hu/10300/10390/10390.htm

nereusz1 Creative Commons License 2012.02.18 0 0 22079

"....liberalizmus kedvelt modellje a piac. Egyrészt a piacnak az adsza-nesze, a quid pro quo objektivitását tulajdonítják; azokat a kritériumokat, melyek mérhetôk, mivel konkrét érdekeken alapulnak, melyeknek tudatában van minden emberi lény, aki valóságos vagy lehetséges partnere a másiknak. Sôt mi több, a piac vastörvényei az értékeket az egyetlen objektív és helyes mérce, a kereslet-kínálat szerint állapítják meg. Másrészt a piac a racionális felfogás mintapéldája, megtalálhatók benne a társadalomban jelentkezô különbözô áramlatok; és olyan térség, ahol az ellentétes érdekek kiegyensúlyozzák egymást. Ebben ragadható meg a liberális ismeretelmélet gyökere: a piac a konszenzusra épül, a piac törvényeit a konszenzus tükrözi. Nem az a kérdés, kinek van igaza, mert az objektivitás önmagában nem létezik (Kant); a fontos az, hogy szót értsünk egymással, hogy megismerjünk minden egyes ítéletet, azért, hogy aztán ki tudjuk választani közülük a legvalószínűbbet, azt, amelyet mindenki elfogad. Az igazság mint ismeretelméleti eszmény elillan; marad a legfôbb érték, mind az ítéletekre, mind az árukra nézve: a csere."

 

(Molnár Tamás: A liberális hegemónia)

 

Valami igazsághoz, nehéz idők járnak a piacra, kénytelenek lesznek visszatérni. Ha meg nem, akkor ezeket a nehéz időket kell megvásároni, ha már csak ezek járnak a piacra. Nehéz időket IMF-hitelért.

Kimchi02 Creative Commons License 2012.02.18 0 0 22078

Ha tudnád, hogy nekem mi számít...?!  ;) Annyit elárulok, hogy a szolipszizmus meg a kamuezotéria biztos, hogy nem... 

 

Ha már engedélyt kaptam, akkor hagy éljek vele:

 

Hamvas Béla citátumok (két kisregényből)

Előzmény: Törölt nick (22073)
Kimchi02 Creative Commons License 2012.02.18 0 0 22077

Ha tudnád, hogy nekem mi számít...?!  ;) Annyit elárulok, hogy a szolipszizmus meg a kamuezotéria biztos, hogy nem... 

 

Ha már engedélyt kaptam, akkor hagy éljek vele:

 

Hamvas Béla citátumok (két kisregényből)

Előzmény: Törölt nick (22073)
nereusz1 Creative Commons License 2012.02.17 0 0 22076

Az Életharmónia Alapítvány által kiadott Ars Naturae számából idézve. Rendkívül ihlető olvasmány. És ez irányzat teéjesen eltűnt a közgazdaságtanból. Helyette a "pénzvarázslók" - És egyre több és hitványabb bűvészinas, akik jobb híján -- megkukultan -- ugyanazt a varázsszót szajkózzák, mivel kiszabadult és nem engedelmeskedik és eltűntetéssel fenyegeti őket, akik az események gazdáinak vélik magukat.

 

"Akár bevallottan, akár nem, a gazdaságnak valami rettenetesnek kell mutatkoznia, amellyel szemben az ember védtelen. Átok ül a gazdaságon, és miként az élettelen természet, értelmetlen, kíméletlen szükségszerűségeknek van kitéve. Habár az emberi szellem – ahogyan azt a felvilágosodás túlfokozott ördögi megszállottsága különösképpen szereti – lelkesedéssel, mintegy kétségbeejtő optimizmussal veti magát oda az anyagi természetnek – s nemcsak hogy éreznünk, hanem még örömmel üdvözölnünk is kell a szorítást, a rabságot, az átkot! Amint a darwinisták lelkesedve ünnepelték az embert mint állatot, és még inkább lelkesedtek azért, hogy majd egyszer még magasabb rendű állattá fog válni; itt is ugyanez a helyzet. Marx szerint a mechanikus szükségszerűség még magasabb célok, a kommunizmus elérését is előmozdítja; hasonlóképpen hirdette ezt korábban Smith harmóniáról szóló tana,[4] vagy később Charles Darwin és Ernst Haeckel tanítása az >>emberiség fejlődéséről<<, amely a legjobbak kiválasztódása révén történik.

 

De mit is akar ez jelenteni? Minden optimizmus, minden stilizált felszínesség és minden érzéketlenség, ami a mechanikussal, az értelmetlennel szemben megnyilvánul, amilyennek természettudományunk egésze – és nem csupán annak szociális része – a lezáratlan, töredékes, élettelen és örökké változó természetet leírja, elégtelen ahhoz, hogy átsegítsen bennünket ezen tanítás megsemmisítő voltán és ördögi megszállottságán s elrejtse annak sátánisztikus szellemét. A gazdaság szellemtelen és istentelen marad számára, és éppen ez jelenti az ember sorsát.

De még ha félre is teszünk mindenfajta fejlődés iránti lelkesedést és anyagban való hitet, folyton ugyanaz tűnik elő: módszere alapján minden individualisztikus közgazdaságtan benső szükségszerűséggel hajt a matematika felé. A matematika azonban semmit sem tud megmagyarázni az életből. A matematikai értelem nem jut az élet és a szellem világának közelébe. Minthogy azonban a gazdaság valamiképpen mégiscsak az élethez tartozik, egy másfajta közgazdasági tan után kell néznünk."

 

(Othmar Spann)

 

-----------------------------------------------------------------------------------

4 Adam Smith a modern közgazdaság atyja

nereusz1 Creative Commons License 2012.02.17 0 0 22075

Az Életharmónia Alapítvány által kiadott Ars Naturae számából idézve. Rendkívül ihlető olvasmány. és ez irányzat teéjesen eltűnt a közgazdaságtanból Helyette a "pénzvarázslók" - És egyre több és hitványabb bűvészinas, akik jobb híján -- megkukultan -- ugyanazt a varázsszót szajkózzák, mivel kiszabadult és nem engedelmeskedik és eltűntetéssel elfenyegeti azokat, akik az események gazdáinak vélik magukat.

 

"Akár bevallottan, akár nem, a gazdaságnak valami rettenetesnek kell mutatkoznia, amellyel szemben az ember védtelen. Átok ül a gazdaságon, és miként az élettelen természet, értelmetlen, kíméletlen szükségszerűségeknek van kitéve. Habár az emberi szellem – ahogyan azt a felvilágosodás túlfokozott ördögi megszállottsága különösképpen szereti – lelkesedéssel, mintegy kétségbeejtő optimizmussal veti magát oda az anyagi természetnek – s nemcsak hogy éreznünk, hanem még örömmel üdvözölnünk is kell a szorítást, a rabságot, az átkot! Amint a darwinisták lelkesedve ünnepelték az embert mint állatot, és még inkább lelkesedtek azért, hogy majd egyszer még magasabb rendű állattá fog válni; itt is ugyanez a helyzet. Marx szerint a mechanikus szükségszerűség még magasabb célok, a kommunizmus elérését is előmozdítja; hasonlóképpen hirdette ezt korábban Smith harmóniáról szóló tana,[4] vagy később Charles Darwin és Ernst Haeckel tanítása az >>emberiség fejlődéséről<<, amely a legjobbak kiválasztódása révén történik.

 

De mit is akar ez jelenteni? Minden optimizmus, minden stilizált felszínesség és minden érzéketlenség, ami a mechanikussal, az értelmetlennel szemben megnyilvánul, amilyennek természettudományunk egésze – és nem csupán annak szociális része – a lezáratlan, töredékes, élettelen és örökké változó természetet leírja, elégtelen ahhoz, hogy átsegítsen bennünket ezen tanítás megsemmisítő voltán és ördögi megszállottságán s elrejtse annak sátánisztikus szellemét. A gazdaság szellemtelen és istentelen marad számára, és éppen ez jelenti az ember sorsát.

De még ha félre is teszünk mindenfajta fejlődés iránti lelkesedést és anyagban való hitet, folyton ugyanaz tűnik elő: módszere alapján minden individualisztikus közgazdaságtan benső szükségszerűséggel hajt a matematika felé. A matematika azonban semmit sem tud megmagyarázni az életből. A matematikai értelem nem jut az élet és a szellem világának közelébe. Minthogy azonban a gazdaság valamiképpen mégiscsak az élethez tartozik, egy másfajta közgazdasági tan után kell néznünk."

 

(Othmar Spann)

 

-----------------------------------------------------------------------------------

4 Adam Smith a modern közgazdaság atyja

Törölt nick Creative Commons License 2012.02.13 0 0 22073

Annak aki ilyeneket idéz, az már olyan útra lép, ahol nem a „látogatottság”, hanem a visszajelzés számít.

 

Előzmény: Fellegajtónyitogató (22071)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!