Az Alacsony-Tátra falként húzódik Garamfő és Besztercebánya között, a majd 100 km hosszú gerincen (közúti) átjárás csak az Ördöglakodalma-hágóban lehetséges a Garam és a Vág völgye között. A gerinc csúcsmagassága a Királyhegyi-Tátrában 1948, míg a Gyömbéri-Tátrában 2043 méter. Az átlagos gerincmagasság a Királyhegyi-Tátrában kb. 1400-1500 méter, míg a Gyömbéri-Tátrában 1600-1800 méter. Álljon itt még 3 adat:
- Gyömbér (2043 m; Dumbier): Alacsony-Tátra / Gyömbéri-Tátra - Nyugati-Alacsony-Tátra (Nízke-Tatry / Dumbierské Tatry) - Légvonaltáv: 113 km
- Nagy-Kriván (1709 m; Velky Kriván): Kis-Fátra / Kriváni-Fátra (Malá Fatra / Krivánske Fatra) - Légvonaltáv: 161 km (Ezt az Alacsony-Tátra 1600-1700 m-es gerincszakasza takarja)
- Ostredok (1592 m; Osztredok): Nagy-Fátra (Velká Fatra) - Légvonaltáv: 135 km (Ezt a Selmeci-körhegységhez tartozó, Zólyom feletti, vulkáni eredetű Polyána (1458 m; Polana) takarja)
Nem semmi, hogy mire vállalkoztok, nem sokan alszanak házon kívül télen.
Kisgyón-Fehérvárcsurgó szakasz szerinted mennyire járható most? A Gaja völgye gondolom nem egyszerűen mostanság, ezèrt is gondoltam egy egynapos útra a leírt helyek között.
Nem az Esztramos, valóban a Bél-kő, ahogyan Hörpölin és Homerx is helyesen fejtette meg.
Csodálatos látvány maga a hegy is és ilyen mínuszos, tiszta téli napon a környékre is nagyszerű a kilátás.
Kicsit eltoltam az időt a régi kék jelek keresésével, így csak 10 óra körül értem fel, ilyen időben jobb minél korábban ér fel az ember a csúcsra, dél körül már általában nem olyan tiszta a levegő.
Írtam hogy csodálatos látvány a hegy maga is, de valahol iszonyúan tragikus az is hogy egy évmilliók óta itt álló, csodaszép hegyet kb 60-70 év emberi pusztítás milyen mértékben képes tönkretenni.
Mindegy minek nevezzük (cementgyártás) , és tudom hogy sok embernek adott munkát de az a 7 millió köbméter mészkő nagyon hiányzik a letarolt, megskalpolt Bélkőből.
Mindig elképzelem hogy a meghagyott 815 méter magas kiszögellés hogyan folytatódhatott tovább, ahogyan még 1938-ban is láthatták a Vándorlás résztvevői.
1. A Simon-vára alatti régi szállítóútról fotózva a Tátra felé jól látszik az Apátság és a Bélkő sziluettje is.
2. a bányaudvar
3. kilátás a Bélkő másik, részben meghagyott csúcsáról, a Simon-vára nevű kiszögellésről észak felé
Köszi! Nyilvánossá tettem, eddig is csak véletlenül nem volt az. Nem késett el a dolog, ugyanis végül nem utaztunk annyit 1 nap miatt, inkább a Bakonyban tapostunk egy kis havat a piroson. Ezzel meg is kezdtem a Közép-dunántúli Piros teljesítését, kiváló szakaszolással: Alsóperétől a Öreg-Futóné elágazásáig :-) Már úgyis felmerült a kérdés, mit csinálok ha befejeztem a kéket, hát megvan a válasz, megyek a piroson!
Csak érintőlegesen: Bakonybél felett voltunk, és az Odvaskőben aludtunk. Nem volt nagy túra, az igazi cél most az volt, hogy kipróbáljak egy új cuccot (mentőtakarót) hogy valóban 98%-ban visszafogja a testhőt, mint ahogy írják. Ez ment a polifoam alá, és valóban, egy deka hideg sem jött alulról, a takaró tökéletes. (Télen nem elég a sima polifoam a fagyos talajon, viszont nem annyira jó sokat vinni belőle, mert nagy a helyigényük.)
Sok turista jött fel, bár a tömegnek csak kis százalékán látszott, hogy rendszeresen járja az erdőt (azok nem félcipőben vagy lovaglócsizmában sétáltak a jeges sáron...)
Tavaszi Széllel nehéz felvenni a versenyt, vele azonos szinten írni pedig teljességgel lehetetlen, így meg sem próbálom! De a hétvégén jártam egyet Nógrád és Katalinpuszta között, és ezt szeretném megosztani veletek is.
Országos Kéktúra Nógrád – Szendehely – Katalinpuszta 2015. február 14.
A 7:07-es zónázóval elrobogtam Vácig, ott pedig a már szépen megépített peronon átszálltam a 7:37-kor induló és egészen Diósjenőig csattogó Studenka vagonkára. Elég sokan voltunk a vonaton mi, túrázók (mi adtuk az utazóközönség döntő többségét), de Nógrádon csak én szálltam le, a többiek továbbutaztak. Leszállás után készítettem pár képet a várról és a faluról, benéztem az icurka-picurka váróterembe, megnézni az OKT-s stempli állapotát, hát még mindig ott lóg láncra verve a pénztárablaktól balra. Egy (vagy több) tréfáskedvű illető alaposan kidekorálta a bélyegzővel a váróterem falát, így próbapecsételés nélkül is meg tudtam azonnal állapítani, hogy pecsét minősége megfelelő! Kimentem az épület elé és beizzítottam GPS-t, aztán elindultam.
Átkeltem a sorompón, itt hirtelen meglettek a K- jelzések, most már azokat követve vágtam át az Újtelepen a Kossuth utcán. Leereszkedtem a Fekete-patak széles völgyébe, kereszteztem egy kis kőhídon, aztán a jelzéseket követve rögtön balra tértem a szeszfőzde előtt továbbinduló földútra. Szemre elég sáros lehetett, de a pár fokos fagy kopogósra fagyasztotta a rajta húzódó sárbordáket és a kátyúk víztócsáit. Igyekeztem kihasználni ezeket az átmenetinek ígérkező időjárási állapotokat, így aztán elindultam az úton, aztán a jobbra letérést hamarosan meglelve (most nem volt lekerítve) megmásztam a Hosszú-bérc itt már eléggé ellaposodó hátát. Fenn a tetőn persze elkészültek a kihagyhatatlan fotók a faluról és a várról, aztán az itt is keményre fagyott sárbordás erdei úton leereszkedtem a völgy rétjére. Itt hallottam meg a menetrend szerint az én vonatomat követő Bzmot kerekeinek szapora kattogását, így aztán előkaptam az övtáskámból a fényképezőgépet és készítettem egy sorozatot a tovasuhanó cseh gyártmányú Shinkanzenről.
Nógrád - Vár és vasútállomás
A kidekorált fal a pénztárablak mellett
Szabványfotó: a vár a Hosszú-bérc gerincéről nézve
Újra kereszteztem a Fekete-patakot és a síneket, aztán belevágtam a Nagy-kő-hegyre vezető kaptatóba. Itt, a hegy északi oldalában még szépen megmaradt a hó, de az út már jeges volt a sok olvadástól-fagyástól. Megküzdöttem az emelkedővel, elértem a régi irtásfoltot, itt már annyira megnőttek a fák, hogy már semmilyen kilátás nincs Berkenyére és a környékre. Feljebb újabb irtásfoltokat értem el, ezeket most követhették el a télen, nagyon sok jelzés is áldozatául esett ennek az erdőgazdálkodási tevékenységnek. A területet alaposan és teljesen össze-vissza felszántották a nagykerekű erdei járművek, így aztán megcéloztam egy jelzést az irtásfolt túlsó szélén és toronyiránt végigbukdácsoltam ezen a „vadföldön”. A túlsó szélétől már könnyebb volt a dolgom, gyorsan felkapaszkodtam a gerincösvényen a csúcsig.
Jön a vonat!
Irtásfolt a Nagy-kő-hegy oldalában
A hegytetőn áll a Loko-pihenő
Punnyadtam pár percig a Loko-pihenő padján, megettem a tízóraim és készítettem pár felvételt az eléggé párás kilátásról. Továbbindulva láttam, hogy errefelé már kezd kiengedni a fagy, de először csak a K+ elágazásában futottam bele nagyobb dagonyába, amit úgy néz ki, rakodónak használtak a télen, itt méternyi mélyek voltak keréknyomok. Átevickélve rajta elértem a Magyarkút felett terpeszkedő hatalmas és vadiúj irtásfoltot, ez a szakasz volt a legsárosabb, kilós sárkoloncokat cipelve a bakancsomon értem le Keskeny-bükki patak völgyébe. A patakban leázattam a sár nagyját a bakancsomról, de még az apraja is volt annyi, hogy nem mentem be a Pipásba, csak kontrolláltam a stempli meglétét a kapuja melletti oszlopon.
Kilátás a Loko-pihenőtől
Bigfoot nyomában valahol a K+ elágazás környékén
Egy újabb irtásfolt Magyarkút felett
Érdekes módon a völgyben futó út egyáltalán nem volt sáros, pedig ide vártam a legnagyobb dágványt. Csak egy helyen volt nagyobb dagonya: a K+ jelzés elágazása mellett, amit szintén rakodónak használhattak a télen. Innen már könnyű volt az utam egészen a Szendehely feletti kis kápolnáig, ahol az útvonalváltozás kezdődött. Az erdei kápolnát eléggé szépen kikupálták az elmúlt két évben, nagypapival és Tavaszi Széllel még eléggé lepukkant állapotban láttuk majdnem két éve. Rátértem Szendehely aszfaltozott utcáira, örültem, hogy végre szilárd talaj van a talpam alatt, ezért aztán a ritkásan festett jelzéseket nem is nagyon figyelve elrongyoltam egészen a nyílegyenes Vörösmarty utca végéig. Itt vettem észre, hogy az elágazásban már egyetlen jelzés sincs, tehát valahol korábban térhettek le. Visszabaktattam egészen a Mező utcáig, itt fedeztem fel az elsőt pár lépésnyire az elágazástól az első villanyoszlopon. Ezen is végigbaktattam, a túlsó végén pedig jobbra tértem a Petőfi utcára, itt pedig szembetaláltam magam a Naszállyal! A gyengén lejtő utca végén teljes pompájában látszott a hosszú hegygerinc! Gratula a jelzésfestőknek ezért az útvonalválasztásért!
Magyarkút után az erdei úton
Kápolna Szendehely határában
Kitűnő kilátás a Naszályra
Letrappoltam az utcán a 2-es főútig, átvágtam rajta a zebrán, aztán a Szepi fogadó mellett (állítólag itt is van stempli, de nem ellenőriztem) nekiindultam a komolyabb völgymenetnek. A jelzések nem túl sűrűk errefelé sem, de követhetők, az utolsó házak után gyalogúton lehet továbbindulni a Kapáskúti-patakot követve. Kis fahidak vezetnek át több helyen felette, mert az ösvény váltakozva halad a patak két oldalán. A völgy alján lehet rátérni a látogatóközpontba vezető útra, elsőre ezt is benéztem: balra indultam el rajta, pedig jobbra kell itt menni. Innen pár perc alatt elérhető az ökoturisztikai látogatóközpont, ahol a pecsét a kis mindenes Erdei boltnál található, az előtető egyik oszlopára szerelt dobozban.
Itt ért véget a teljesítendő kéktúra szakasz, de el kellett még jutnom a tömegközlekedéshez. Két lehetőségem volt: vagy visszakapaszkodok Szendehelyre, vagy pedig elkutyagolok Katalinpusztára. Ez utóbbi mellett döntöttem, és még útba ejtettem a P- és K+ ösvényén a kopjafát is. Úgy emlékszem, pár éve még erdei földutakon haladt a P- errefelé az erdőben, de az erdészet itt sikerrel terelte le róla a jelzéseket! Fél három előtt már Katalinpusztán voltam, megittam egy sört a kocsma-vagyesbolt páros előtti napos padokra telepedve, aztán hazautaztam 14:50-es gyorsjárattal, ami negyven perc alatt ért Újpest, Városközpontba.
Híd a Kapáskúti-patakon
Az Erdei bolt az ökoturisztikai központban
A kopjafa
Az úton természetesen velem volt a GPS, és úgy gondolom, ezután a túráimról felteszem ide a trackek elérhetőségét. Ezek szabadon letölthetőek, felhasználhatóak, minden jogról lemondok ezekkel kapcsolatban egyszer s mindenkorra.
A Bakonyban a nagy hó váltakozik a sárral és a jeges szakaszokkal. Éjszaka ahol aludtunk (barlang) +1 fok volt; reggel hatkor a szabad ég alatt -2 fokot mértem, és fél hétkor már csiripeltek a madarak. Itt a tavasz.
(Majd a szomszéd TT Topicba írok egy hosszabb jelzés- és útvonalanalízist a 3 x 50 teljesítménytúra 2. szakaszának 2. részének mai bejárásáról).
Itt most csak egy általános állapotjelentés
Tost-szikla, Lukács-árok, Vadállókövek (Prédikálószék): csonttá fagyott föld-hó-jég + jeges szikla. A Vadállókövek gerince hágóvassal biztonságosabb lett volna, még szerencse, hogy felfelé mentem. A Prédikálószéken elég sokan mászkáltak, akiket megpróbáltam lebeszélni a Vadállókövek menti leereszkedésről.
"...Cross-motoros közeledett a gáton porfelhőt húzva maga után. Stirlitz tudta, hogy testi erővel nem állíthatja meg, ezért gonoszul nézett rá. Így sem állította meg. Lassan a körtúra végéhez ért, leereszkedett az országútra, és a pontonhíd felé indult. „A hidász. – gondolta Stirlitz.” 11.15 magasságában ért a hídra, a hidász gyanakodva-csodálkozva kérdezte: - Végig járta? Stirlitz sejtelmesen bólogatott. – Hol tanult maga ilyen gyorsan menetelni? – A Vörös Hadseregben. – válaszolta Stirlitz, majd elgondolkodott, hogy nem fecsegett-e túl sokat..."
Készítettem egy kis segítséget az OKT túrák megtervezéséhez, persze, nem csak ahhoz használható. A túrák, ugye, nem csak kizárólag arról szólnak, hogy eljussunk A pontból B pontba, hanem közben megnézzük az érdekességeket, megszomjazunk, megéhezünk, leülnénk egy kicsit, felmásznánk egy kilátóra, vagy futnunk kell az eső elöl valami fedett helyre. A hagyományos térképeken akár digitális, akár papír, ezekhez a tevékenységekhez megvan minden információ általában, csak elveszik a többi közt, nehezen vehető észre. Gyarló vagyok, így a térkép leginkább a saját igényeimnek igyekszik megfelelni, azok a dolgok szerepelnek rajta, amiket én fontosnak tartok. Vegyük sorra:
OKT Pecsételőhelyek:
Lássuk be, OKT közben eléggé fontos tényező :) Ha megvan adva az adatbázisban, akkor közvetlen link vezet a teljesitmenyturazoktarsasaga oldalra az adott pecsételőhelyhez, illetve a turistautak.hu-s adatlapra. A tuhu-s banner mindegyik POI kategóriában megjelenik, ha meg van adva. Figyelem, ez nem azt jelenti, hogy tuhus-import, csupán egy link az adatbázisban. Az adatok forrása a popup alján, forrás:xyz formában jelenik meg, itt láthatjuk pl. a turistautak.hu jelölést is. Ha nem jelenik meg a forrás, akkor az adatbázisban csak a módosításcsomagban szerepel, ahol létre lett hozva az adott pont, arra már nem vadásztam. Ha nem jelenik meg a tuhus, illetve a ttt-s banner, azt jelenti, nem szerepl az osm adatbázisában. Ezt könnyen orvosolhatjuk, a JOSM linkre kattintva a JOSM szerkesztőben, az ID-re kattintva pedig az ID elnevezésű, böngészőben futó szerkesztőben tudjuk hozzáadni. A website, illetve az url címkék vannak jelenleg használva, a program is ezeket figyeli. Ha nem tuhu-s, vagy ttt-s linket talál a script, akkor egy kis földgömb ikont rak ki, erre kattintva tudunk a hivatkozás túlsó felére jutni. Ez jó hosszú bekezdésre sikeredett, a többi már kurtább lesz, mert az itt leírtak a szerkesztésről ugyanúgy igazak a többi rétegnél is.
Szép kilátás:
Túrázni azért jó, mert amikor felmászunk egy hegytetőre, ott mostanában gombamódra elszaporodott kilátókkal is megküzdhetünk. Ha van ott kilátó, akkor a popupban a lakonikus tömörségű "torony" feliratot találjuk, ha csak kilátóhely, akkor ez nincs ott. Ha pedig nem tudjuk, hogy amit látunk, Tátra, vagy Schneeberg, csak klikkeljünk a a PeakFinder feliratra, és rögtön láthatjuk a csúcsok neveit:
Források:
A vízutánpótlás is eléggé fontos lehet, és ezt az erdő közepén a források biztosíthatják. A script kijelzi, hogy iható a forrás, vagy inkább szomjazzunk tovább, persze, csak ha szerepel az adatbázisban az adat. Ha nem szerepel, és tudod, írd bele :)
Romok
Szeretem a romokat, akár egy régi pince, akár vár, úgyhogy nem volt kétséges, hogy kell ilyen pont :)
Menedék (eső)
Ha jön a vihar, akkor célszerű gyorsan fedezékbe vonulni, ami lehet esőház, fedett buszmegálló, de ha más nincs, akár egy fedett les is többet ér a semminél.
Pihenő
A legkellemesebb pillanatok, amikor levehetjük a hátizsákot, és leülhetünk :) Jelenleg a piknikezőhelyeket, és a tűzgyújtóhelyeket gyűjti össze, a sima, egyszerű padokat figyelmen kívül hagyja, túl sok van belőle.
Várak, kastélyok
Nagyok, látványosak, szépek, kár kihagyni őket.
Látványosságok
Különleges szikláktól a szélmalmokig, minden, ami belefér, és amiért érdemes lehet egy kis kitérőt tenni.
A rétegek tartalma közt van átfedés, hiszen szerepelhet valami a Látványosságok, a Várak, és a Romok közt is, ha esetleg egy látványosan szép romról van szó. A legfelső réteg ikonjai kattinthatóak. Minden kategória naponta többször automatikusan frissül, a popup alján látható, mikori állapotú az adott pont.
Nem, nem mára gondoltam, most Csongrádon vagyunk apósomnál. Kaposmérő és Zselickisfalud között maradt egy rövidke bejárandó szakasz az RP-DDK somogyi részéből, téli időszámítás esetében ideális túrának tűnt. Jövő hét végére gondoltam kivitelezni, de miután Zselickisfaludon nincs "melegedő", és úgy tűnik, hogy egyelőre a talajviszonyok sem ideálisak még, az is elképzelhető, hogy a (dél-)balatoni nyaralás egyik napjára ütemezem be, a szennai skanzen alaposabb megtekintésével egybekötve. Jövő hét végére így esetleg egy, az utóbbi időben háttérbe szoruló OKT, esetleg ideális talajú (homok) AK szakasz jöhet szóba.
Most értem haza a Cuha-völgyből , jól számítottam hogy ott megreked a hideg levegő , jó nagy hó van még mindig , és szerintem marad is egy ideig , hiába lesz plusz 10 fok , bent még 11-kor is fagyott egyes helyeken
Most jöttem be a Zselicből. Szüz terepen 5-10 cm-es hó van, éjjel - 6 volt kb. délelőtt 10 körűl kezdett olvadni. Gond ott lehet ahol keréknyomban állt a víz és ráesett a hó mert az bizony beszakad és akkor lehet cuppogni, de a bakhátak jól járhatók.
