Megkésve bár, de én is őszintén gratulálok nektek az OKT bejárásához. Külön elismerés kispapinak!
Nekem az egyik kedvenc gondolatom a projektben, hogy piaci célcsoportja - többek között - az amerikai turisztikai csoportok. A pongyola fogalmazás miatt ez sokkal inkább az amerikai kontinensre utal, és nem az USA-ra. Olcsó poén plagizálnom Aranyosi Péter klasszikusát, de kihagyhatatlan: örömmel jelentem, hogy perui indiánokkal már több alkalommal is találkoztam a Kéktúra nyomvonalán.
Köszi. Még határtalanok a lehetőségek, pl. melyik hónapban, milyen holdfázisban, hányadikán túráztunk legtöbbször/legritkábban, hányszor esett az eső stb. No és igen komoly adatbázis is készült a túrák alatt a KSH felmérésekből (kávé-sör-hubi). :-)
sose aggodj. ezek a zinformatikusok idonkent elo kell, h jojjenek birkasagokkal, kulonben nem elnenek meg a tanacsadok. szegeny suttyo, egyetemi eveiben tengetoket egyik oldalrol basztattyak a hulyebbnel hulyebb pm mgmt szarokkal elmeletben, mikozben a gyakorlatban egeszen mas, _heurisztikus_ megoldasokat varnak toluk, amik vastagon utik egymast. ezert szar minden kicsit is bonyolultabb rendszer. de ez off, ettol mesz majd fanak a zerdoben :)
"Az OKT ún. alacsonyküszöbű szolgáltatás, ami lehetővé teszi, hogy az alacsonyabb jövedelmű társadalmi rétegek is bekapcsolódhassanak a belföldi turizmusba."
ez ugye 1914-es szoveg. ha nem, akkor ez nagy szegyene a kijelentojenek. sot, erosen diszkriminativ. kimondta ezt?
Hát én sajnos nem vagyok informatikus, úgyhogy nekem a BBFA nem sokat mond, maximum átkonvertálom számológéppel, akkor 48112 :)
"a következő lépés lehet a mit miért nem."
Na ez az MTSZ-nél nagyon megy:D
Gondolom a TTR rendszer követelményi dokumentációt akkor átnézted.
Nekem ugyan az is kínai volt, de leültünk a fejlesztő cégnél, és elmondtuk az igényeinket.
Szerencsére Molnár András informatikus vénával is rendelkezik, így amikor a bizoccság vezetője volt, sokat tudott konkretizálni a követelményrendszeren.
Remélem sikerül célba érni a projekteddel, ha valami segítség kell hozzá, és nem túl nagy feladat (ill. nem haladja meg az agyi képességeimet), akkor szólj.
"Az OKT ún. alacsonyküszöbű szolgáltatás, ami lehetővé teszi, hogy az alacsonyabb jövedelmű társadalmi rétegek is bekapcsolódhassanak a belföldi turizmusba."
Múltkor említettem, hogy készítettem kis statisztikákat a Kéktúra bejárásról, és talán nem haszontalan ezt közzétenni, hiszen régebben folyt itt arról polémia, mennyire olcsó (vagy drága) sport is a kéktúrázás.
Szóval a (meglehetősen szubjektív) tapasztalataim:
Jelzettség: Látványosan javult az elmúlt években, egyre több olyan szakasz van, ami térkép nélkül is követhető. Külön kiemelem a Vértest, amelynek nagy részén vadonatúj, profi festéssel találkoztunk. Ellenpont a Cserehát továbbra is, különösen a Rakacaszend-Irota szakasz kritikus, de máshol is el lehet kavarni ebben a tájegységben (pl. Felsővadász után).
Bélyegzések: Ha jól számolom, 7 olyan hely van, ahol nincs külön valamilyen OKT bélyegző, ezek mindegyike vasútállomás (Kőszeg, Sárvár, Keszthely, Dorog, Nagymaros, Putnok, Bódvaszilas). Az utóbbi években több Veszprém megyei vasútállomás is kapott Kéktúra-bélyegzőt. Továbbra is van sajnos néhány olyan hely, ahol a kocsmák, boltok nyitva tartása miatt nem mindig elérhető a pecsét még napközben sem, de azért szervezéssel, utánajárással – és kis szerencsével - a bélyegzés megoldható (pl. Bögöt, Becske, Fehérvárcsurgó). A ttt túrafórum hatalmas segítséget nyújt, mondanom sem kell. Nekem – egy kivételével – mindenütt sikerült beszereznem vmelyik hivatalos Kéktúra bélyegzőt. (Hosszúperesztegen a kánikulában valószínűleg simán elballagtunk a templom kerítésére helyezett bélyegző mellett, a kocsmából meg már nem gyalogoltunk vissza, megelégedtünk a céges bélyegzővel.)
Szakaszolás: Heyjoe honlapjáról nagyon szépen lekövethető, hogy a túrázók általában milyen etapokban teljesítik a túrát, szerintem a mi 54 túranapos, 4 és fél évig tartó teljesítésünk nagyjából megfelel az átlagnak, azaz kb. 20-25 km-es túranapokkal számolhatunk. Aki ennél kevesebbeket tervez, annak szembe kell nézni azzal, hogy a kiszállásokhoz néha elég komoly távolságokat kell gyalogolni (pl. a Hosszúpereszteg-Sümeg, Kékestető-Sirok, Jósvafő-Bódvaszilas szakaszok esetében), és a visszajutás sem egyszerű a közlekedési lehetőségek miatt. Persze sátorozással megoldható a dolog, mi inkább a kicsit hosszabb napi távokat választottuk a kritikusabb távolabbi szakaszokon.
Költségek: meglehetősen nehéz forintra kiszámolni, mennyibe is kerül az OKT végigjárása, hiszen egyhuzamban, vadkempinggel is meg lehet oldani minimális utazási és szállásköltségekkel, de szerintem a többség 1-2-3 napos szakaszokkal teljesíti, és így tettünk mi is (6 kétnapos és 6 háromnapos túránk volt). A túrázásokhoz otthonról (Bp. mellől) összesen mintegy 8800 km-t utaztunk (ebből 5 ezer km vonat, kb. 2000 km autóval és 1600 km busszal), mindez kettőnknek több mint 180 ezer forintba került (fiamnak 50% kedvezmény, nekem 33-50%), tehát ha valaki teljesáron és egyedül utazik, hasonló nagyságrendű összegekkel számolhat. Telekocsival csökkenthetők jelentősen az utazási költségek, mi néhány alkalommal éltünk is ilyen lehetőséggel.
18 alkalommal vendégéjszakákkal gyarapítottuk (volna – ha mindenhol kiszámlázzák) a belföldi turisztikai statisztikákat, ezekre összesen 94.350 Ft-ot költöttünk, azaz kispapival általában 4500-6000 Ft-ot fizettünk éjszakánként a szállásért, fejenként tehát 2200-3000 Ft-ért meg lehet szállni az ország minden részén (Budapestet és környékét értelemszerűen nem próbáltuk). A magánszállásadókat preferáltuk.
A szállás és az utazás tehát közel 280 ezer Ft volt, de ebben nincs benne a kaja, a sör-üdítő, a belépők, a túrafelszerelés stb., amiről már nincs statisztikám, de gyanítom, hogy még egyszer ennyit tesz ki, tehát kettőnknek összesen legalább félmillió volt a Kéktúra végigjárása. Ami persze sok, de ha azt veszem, hogy ezért mennyi élményt kaptunk, akkor azt kell mondjam, az utolsó fillérig megérte.
Hát, ennyire olcsó vagy drága sport a kéktúrázás (szerintem) ….
A hivatkozásban a régió rövidítésének megváltoztatásával a többi régióra eső szakasz leírását is el lehet olvasni, pl. http://okk-emop.hu/projekt-leiras/. Kísértetiesen hasonlóak... :-)
Aktualitását az adja, hogy a leírás szerint 2 hónap múlva - elvben - befejeződnek a projektek, ezért jó lenne tudni, mi valósult meg belőle, mi nem.
Különösen kíváncsi lennék a ranger-rendszerre, mert szó van róla a projektben, és amúgy nem nagyon hallani felőle, pedig a ranger-ek akár bevonhatók lennének a turistautak felmérésébe is talán.
Tudom, ezt nem itt kellene kérdezni, hanem az MTSZ honlapján, csakhogy ott nagyon vigyáznak, nehogy a projektekkel kapcsolatos infók kiszivárogjanak.
"A kivitelezés folyamán a célként kitűzött szint fokozatosan csökken, ezt se tudjuk megvalósítani, azt se és így tovább."
Na jó, én ettől kezdve Güszi témájával nem foglalkozom, mert fölösleges. Én inkább olyan dolgokban veszek részt, ahol a célként kitűzött szint fokozatosan növekszik, ahogy az újabb, és újabb fejlesztéseknek köszönhetően egyre több minden valósítható meg.
Nem szeretnék senkit elméleti kérdésekkel untatni, de a legfontosabb az, hogy kalkuláljunk a BBFA "hatással", az "elhajlással".
Az informatikai rendszerek tervezésénél abból kell kiindulni, hogy mit szeretnénk, mi az elvárás.
Ez az elvárt szint.
Csak a következő lépés lehet a mit miért nem.
Ez a megvalósítható szint.
A végén van a megvalósult szint.
Van egy klasszikus ábra, melyet ide nem tudok felrajzolni, de megpróbálom körülírni.
A kivitelezés folyamán a célként kitűzött szint fokozatosan csökken, ezt se tudjuk megvalósítani, azt se és így tovább.
Az egyenes (felfelé nyíl), mely ábrázolni hivatott a fejlődést, fokozatosan elhajlik, és a szint süllyed.
Úgy is fogalmazhatnánk, hogy lekonyul.
Namármost ha már az elején csökkentjük a célt, akkor az elhajlás miatt az eredmény a szint alá megy, eléri a BBFA-t.
Azt kell tehát megfogalmazni, hogy mire akarjuk használni a rendszert, ezt követheti csak a kompromisszumok sora.
Én úgy gondolom, hogy fogalmazzuk meg azt, hogy kéne működnie a rendszernek!
Egy fontos tulajdonság az, hogy ki a karbantartója.
Mivel központilag ez nem megoldható, Lud ezt már alaposan körüljárta egyszer, csak az lehet, hogy "nyitottnak" kell lennie, azaz mindent, ami változhat, követhető módon kell nyilvántartani.
Ez magyarul azt jelenti, hogy a legkisebb egység (szerintem ez a szakasz) szintjén láthatóvá kell tenni a történetet.
Ki, mikor, mit, miért módosított.
Mielőtt specifikálnám, itt abbahagyom, hisz a kérdésedet azt hiszem megválaszoltam.
Megtaláljuk az összegyűjtőt és a kezelőt, ha meg tudjuk fogalmazni, hogy mit akarunk.
Én most információkat gyűjtök, és készítem az un. deszkamodellt.
Kell adat, még ha nem is pontos, hogy lássuk, mi történik majd, ha elkezdjük feltölteni a rendszert.
"egy felhasználóbarát felületen hozzáadhassák a terepen szerzett tudásukat."
Igen ez is nagyon fontos, mert a turistautak.hu-t és az OSM-et is sokan használják, de csak áttételesen, és fogalmuk sincs, hogyan lehet egy hibát bejelenteni.
A TTR rendszertervében is ez a feladat meg volt fogalmazva, de a felhasználóbarátság, még nem érkezett el ez ügyben :)
Valamint egy ilyen megoldás, még nem ad megoldást a másik fontos elemre, a turistautak védelmére.
Tehát hiába jelenti be valaki, hogy beszántották az utat Szárligetnél, attól még az csak tény marad, és nincs a kijavítására direkt algoritmus. (felelős, hatáskör, stb...)
Most nem ugrik be, hogy mire gondolsz 2010-es történetre, de az adatbázis struktúráját valóban alapvető dolog összeszedni egy rendszertervhez.
Ezt pár hét alatt simán összehozható, ha pár okos ember összedugja a fejét.
Nyilván az alapvető dolgok, hamar összejönnek (kezdőpont,végpont, stb...)
De hamar felmerül, hogy a turistautakat akarjuk e csak nyilvántartani, vagy a rajta futó, esetenként több kezelőhöz tartozó jelzéseket is, esetleg mondjuk a burkolatokat, nehézséget, és a szemetességi rátát is?
Elindulhatunk előre így is, de a nagy kérdés akkor is az marad, hogy ki lesz az adatok összegyűjtője és kezelője?
az elgondolás nem új, a tuhu-nál is évekkel ezelőtt megvolt az elképzelés, hogy az adott jezések (szakaszok) tartalmazzák mikor volt felmérve, milyen a jelzettség állapota, ki gondozza stb. valamilyen szinten még a mostani félbehagyott rendszer is alkalmas egy ilyen nyilvántartásra, ahogy egy jó képességű fejlesztő az OSM-re is simán összeütne egy olyan adatkezelőt, amely szöveges sorai dinamikus külcsönhatásban lennének a térképi adatokkal, pl. ha változik egy útvonal, akkor ennek a hossza módosul a táblázatban, ugyanakkor lehetne térlépen megjeleníteni mely részek lettek adott éven belül felújítva. az útvonalkezelés és a szabad adatmezők beillesztése sokkal jobban megoldott az OSM-nél - csak itt meg egyelőre az adattartalom kevesebb úgymint jelzett turistautak.
egyedül ez nehéz feladat, elég csak arra gondolnom, hogy a pár kilométeres lakókörnyezetemben hány turistaút, zarándokút, kerékpárút, nordic walking út, futókör létesült az elmúlt években. állami feladatként is nehezen tudom elképzelni. a mostani anyagilag erősen megtámogatott felbuzdulás és ígérethegyből nem sok mindent látok megvalósulni - és ami talán még rosszabb a fenntarthatóságot se látom biztosítottnak.
ez csak úgy működik szerintem, ahogy jzp kollega felvázolta, azok akik szabadidejükben a természetet járják, és elkötelezettséget éreznek hogy térképi, nyilvántartási szinten is rendezett legyen a turistautak rendszere egy felhasználóbarát felületen hozzáadhassák a terepen szerzett tudásukat.
hasonlóan, mint a kéktúra pecsétek rendszere, aki azt a fórumot olvassa képben van hol van a pecsét, mikori az utolsó infó, milyen nehézségek vannak a különböző évszakokban a szakaszokon.
Általam ismert, éppen ezért a balatoni / somogyi / zselici útvonalakkal nincs is problémám.
Bele-belenéztem, többször is, de azt hiszem csak a megyehatár a gond.
Az számomra elfogadhatatlan, hogy egy országos nyilvántartás részekből álljon.
Épp ezért használom az alábbi fogalmakat:
Útvonal
Települések közötti, gyalogosan járható, jelzett út, azonos szín és forma, leginkább sáv, de lehetnek kivételek.
Végső soron turistaút, hisz az a lényege, hogy turistajelzéssel jelzett.
Valaki majd megfogalmazza pontosabban, de kb. ez a lényege.
Útvonal szakasza
Az útvonal egzaktul elhatárolható része.
Az egzakt azt jelenti, hogy koordinátákkal és névvel azonosított PONT, jelesül POI.
A szakaszolás lehetővé teszi a megyék szerinti "bontást", de fontos a tulajdonviszonyok miatt is.
Figyelembe kell venni az útvonal karbantarthatóságát, tehát azokon a helyeken, ahol egy-egy szakasz kerül általában felújításra, ott érdemes ezt a szakaszolást elvégezni.
Természetesen minden szakasz határa PONT, azaz POI.
Speciális szakaszolási "kényszer" a kiágazó út.
Ez nem egységesíthető, de azok a "kiágazások", melyeknek végpontja van, és onnan nincs tovább (csúcs, kilátó, forrás, stb.) azok külön kezelendők.
Az "alárendelt" utak azonosítása okoz némi gondot, de nem ez a lényeg.
Viszonylag jól kezelhetőek a településekhez vezető "kiágazások", ezeket klasszikusan a négyzet jel azonosítja, színe általában azonos a főútvonal színével.
Van továbbá a "ráhordó" út, településtől az útvonalig.
Gyors kattintgatásokkal, úgy, hogy egy úton többször is átterveztem, Bozsok-Velem-Cák-Kőszeg-országhatár által bezárt területen a túraútvonalak hossza kb. 120 kilométer. Szóval nem ígértem nagyon föléd :) Kicsi a hegység :)
Sajnos az ellenségeskedés, még ha nem is jellemezném ilyen erős szóval, az egész társadalomra igaz.
Inkább az együttműködési képtelenség / nézeteltérés szavakat használnám.
Nyilvántartás van rengeteg, csak mindenki másképp csinálja.
De az egy területen festők között is van sokszor nézeteltérés, hogy ki milyen jelzést merre vezetne.
Talán a legnagyobb ilyen jellegű nézeteltérés az Északi Zöld létrehozása volt, amikor ütötte sok helyi meglevő jelzés rendszerét.
A kéktúra útvonal módosítások kapcsán is rengeteg a nézeteltérés.
Nagyon nehéz a "hogyan továbbot" kitalálni, csak próbálkozások vannak.
1 önkéntesnek egyedül tuti beletörik a bicskája, és ha netán hatalmas munkával összeszed adatokat, az sem lesz állandóan naprakész.
Állami feladatként, törvényekkel alátámasztva megoldható lenne, ha megvan a kellő törvényhozói akarat.
A kettő között meg melyik csoportosulás tudna elsöprő tömegű támogatottságot szerezni, hiszen ha csak 1-2 ellenző is van, akkor már lőttek az egésznek.
Az okt kvízhez volna egy kérésem: A háttér térképet lehetne esetleg választhatóvá tenni? Tuhu volna az igazi, de már egy szintvonalas térkép is sokat segítene. Rakk Gyula térképe lehetne a minta.
