Akárhogyan is, de bizony ott légvezetéken jön a villamos energia. Annyiban tévedtem, hogy 2×110 kV-os távvezetékkel van a radar-adóállomás bekapcsolva, ebből az egyik rendszer Csernyigovba, a másik a hmelnyicai alállomásba van kötve.
Jövő évben szeretnék menni, esetleg idén októberben. Aztán még ott van a régi terv, hogy működő rbmk-t is meg kellene tekinteni. Röhej, hogy Csernobilban nem sikerült megnézni az erőművet belülről, de Ignalina meg összejött.
Arra meg azt mondják, akik az elmúlt két vében voltak, hogy van valami kis ablak, ahol le lehet mászni. De ezek mind amolyan hírek, aminek valóságalapját nehéz innen ellenőrizni.
A solti középhullámú adó 2MW-ot sugároz le, az ehhez szükséges teljesítményfelvétel 11MW. A Duga radar sugárzott teljesítményének becsült értéke 10-40MW, amihez tehát nagyjából 50-200MW-ot kelhetett betáplálni. De ezt az antenna közelében már nem lehet légvezetéken vinni, mert az zavarná a sugárzást. Földkábelen viszont ekkora teljesítménynél már problémát okoznak a fém védőköpenyben indukálódó örvényáramok, amiket tudtommal csak a 3 fázisvezető nagyon pontosan szimmetrikus geometriájával lehet elfogadható értékre csökkenteni.
Köszönöm az infót. Maga az adóantenna, illetve az adóberendezés ekkora teljesítményt aligha igényelt, de azért volt ott mellette még mit táplálni: https://funtime.kiev.ua/where-to-go/lyubech-1
Amúgy szerintem ez valami ellátásbiztonsági kérdés volt, hogy a radarállomásokat közvetlenül az erőművi alállomásokba kötötték be (Csernobil-2-t Csernobilba, Ljubecs-1-et Csernyigovba, noha a Csernobil AE - Hmelnyica 330 kV-os távvezeték látótávolságban meg el az állomás mellett)). Itt esik el az az elv, hogy a Csernobili erőmű a radar miatt kellett. (Megjegyzem, amikor 66-ban döntöttek az erőműről, a radartelepítésnek még az ötlete sem volt meg).
Csak hazai adatok alapján tudok becsülni: A végletekig kiterhelve 750 MW környékén lehet az átvihető teljesítmény, de ez a távvezeték 40-50 MW-nál érzi jól magát.
Ezek szerint a jelenlegi szabály az, hogy nem lehet épületbe bemenni? Mondjuk engem az 5-ös kiépítés érdekelne mélyebben meg a vörös erdő, elhagyott vasúti pályák, ilyesmi. Ja meg a 1-2-3 reaktor egyike.
Van szerencsém ismerni egy magyar srácot, aki kiépített magának egy kapcsolatot, és több napra jár ki, kisebb csoportokat visz magával. Egész mélyen bement az 5-ös rektorba, Sir Dawid Bowli kolléga is látta a képeket. Van még mindig lehetőség, de eme srác elbeszélése szerint a helyi túravezetők gps nyomkövetőt kell hordjanak magukkal, és ha nagyon sok ideig dekkolnak egy helyben, és felmerül, hogy valami épületbe mehettek be, akkor mennek ellenőrizni őket. Illetve felkerültek Pripjatyba térfigyelő kamerák :(
" Az operátorok meg nem voltak rendkívül jól képzettek, számos forrásból lehet tudni, hogy rengetegen hőrerőmű-operátorokból lettek gyorstalpalón átképezve."
Vagyis, maga a Duga radar kezelése nem volt nehezebb egy átlagos katonai radar kezelésénél... :-)
De a 'jusztírozást', a rendszer beszabályozását/fejlesztését már biztos nem a "hőrerőmű-operátorok" végezték, hanem a ' háttérben ' lévő nagy tudású tudósok/mérnökök/technikusok. És ugye ' lassú víz partot mos ' alapon, előbb-utóbb egy nagyon jól használható, távolfelderítő radarhoz jutottak volna...
Ezt nagyon jól tudta a 'másik oldal' is, és ezért "saját érdekeinek megfelelően" cselekedett... :-(
Mosatanában mi a helyzet a vezetett túrákkal? A covidtől függetlenül kérdezem. Vannak még olyanok mint régen vagy csak ezek a nyugati turistáknak való?
" '82-ben voltunk almát szedni a Nyírségben, tehát a keleti határ közelében. A zsebrádiómon egyik este hallottam az éles füttyöket. Valami katonai radarra tippeltem. Ezek szerint a kopácsoló volt az."
Igen, 'anno' abban az időben éltem a saját "rádióamatőr" időszakomat (ami jobbára csak, rádió adások megfigyelése volt), és én is többször hallottam ezt az 'érdekes', de primitív, és így értelmetlennek tűnő rádiójelet.
Én is radarra vagy esetleg valami ipari gép káros mellék kisugárzására gondoltam, de de egyszer mindenre fény derül... :-)
Szerintem nincs szükség arra, hogy bárki téged meggyőzzön, ez tök esélytelen - és nem azért, mert itt ne lennének olyanok, akik a megfelelő tudással rendelkeznek -, hanem neked van egy tudományon felül álló dolog, ami megakadályoz a tények befogadásán, az pedig a hit. A hit abban, hogy jól tudod.
Az operátorok meg nem voltak rendkívül jól képzettek, számos forrásból lehet tudni, hogy rengetegen hőrerőmű-operátorokból lettek gyorstalpalón átképezve.
És hihetetlen, de nekünk nem az HBO Csernobil sorozat az etalonunk.
'82-ben voltunk almát szedni a Nyírségben, tehát a keleti határ közelében. A zsebrádiómon egyik este hallottam az éles füttyöket. Valami katonai radarra tippeltem. Ezek szerint a kopácsoló volt az.
" Bár a Duga radar is érdekes, de annak legalább lehet tudni az okát. A nagy kedvencem nekem az UVB-76 rádióadó."
wikipedia
" Rövid, monoton zümmögést sugároz , kb. 25 hang / perc sebességgel, a nap 24 órájában.
A jel 1,2 másodpercig tartó zümmögő hangból áll, 1–1,3 másodpercig szünetel, és percenként 21–34 alkalommal ismétlődik."
" Néha a zümmögő hang megszakad, és hangüzenetet sugároznak"
"A műsorszolgáltatás kezdő időpontja vitatott. Állítólag azonban valamikor a hetvenes években kezdték el sugározni "
A "buzzler" hangok közötti "sustorgás"-ról nekem az jutott eszembe, hogy itt a "sustorgás"-ban lehetne titkosított adatátvitelt végezni, a "zajban eltemetett jelek vétele" módon...
Erről még egy régi-régi Rádiótechnika újságban olvastam. :-)
Ezt az adatátviteli dekódolást az IBM fejlesztette ki még a 60'-as években a csillagrádiózáshoz.
Lényege hogy ha a hasznos jelszint jóval kisebb mint a zaj-szint akkor is kinyerhető a hasznos információ a zajból, ha a nagy redundanciával kódolt jelet, a számítógépes dekódoló egység "többszörösen visszacsatolt elemzéssel" ki tudja nyerni a zajból.
Ennek alapfeltétele a "csomagolás", vagyis csak akkor tudja a számítógép kinyerni a gyenge szintü hasznos jelet a magas szintü zajból, ha "tudja mit keressen", vagyis az üzenetcsomag kezdete, vége és mérete nagyon kötött...
Lényegében speciális agoritmussal történő, többszörös kivonás végeredményéről van szó...
De ha nem tudható, hogy milyen a csomagolás, akkor a számítógép nem "tudja mit keressen"... (ahogy Zami, a tudós gumimaci mondta a kis gumimcinak aki ijedten kérdezte, hogyan fogják megtalálni elveszett kis társukat: "Mindennek meg lehet találni a nyomát, ha tudjuk, hogy mit keresünk.") :-)
(később a nagykapacitásu (GB-os) wincseszterekben is használták ezt a technikát...) :-)
Gondolom ezt a technikát alkalmazzák ötletesen az oroszok a 70'-es évek közepe óta az ügynökeik utasítására/informálására.
A nyilvánvaló kat-i, titkosszolg-i alkalmazáson túl ('szám mondó rádió') az UVB-76 rádióadó ezzel a módszerrel a "buzzler" hangok közötti "sustorgás"-ba elrejtett üzenetekkel ugyanolyan biztonságu titkosított adatátvitel valósítható meg az éteren keresztül mint a "szám mondó rádióadók" segítségével, de nem szükséges kódkönyv, ami lebukásveszély...
Mivel 75'-körül már elérhetőek/gyárthatók voltak az első kezdetleges chipek amelyekkel ez megvalósítható volt, ezért előszőr az ügynökök ezt egy közönséges rádióba építve/rejtve haphatták meg amelyeket szétszedve is csak a hozzáértő láthatta, hogy több alkatrész van benne a kelleténél... :-)
Később már a rádiók "gyári" IC-it, chip-jeit "helyettesítették" a saját "KGB"-s chip-ekkel, amelyek az alapfeladaton túl (a műsorszóró rádióadás vétele), a dekódolást és adattárolást is ellátták. Az eszköz automatikusan vehette, dekódolta és tárolhatta is a rövidebb üzeneteket kicsiny, néhány kilobájt-nyi memóriálában.
Bekapcsolni speciális módon, nem mechanikus/látható kapcsolóval lehetett (mágneses impulzus-sorozat, vagy a hangszórón keresztül egy meghatározott frekvenciára állítva + fütty-kóddal...stb..), így lebukás csak az alkatrészek értő! szétszerelésekor történhetett... (ha nem volt a chipben szétszerelékor aktiválódó önmegsemmisítő, így a chip-be 'beégetett' dekódoló algoritmus sem "de-khónspirálódhatott"..) ;-)
" 10MW-ot írnak, ami mondhatni lófasz teljesítmény, lévén hogy a négy blokk betermelt 4000MW-ot a hálózatba. Tehát e-miatt nem építették volna az erőmű mellé, vagy ha jobban tetszik, nem építettek volna atomerőművet a radar mellé, pusztán azért, hogy ellássák energiával. Műszakilag nem indokolt."
Csak energetikailag nem is indokolt, de ha azt is figyelembe kell venni, hogy lehetőleg minél inkább nyugatra legyen a birodalmon belül, de ne túl közel a határhoz, hogy elég jól védeni lehessen, akkor a két feltételt figyelembe véve nem sok lehetőségük adódott... :-)
" Itt 10MW-ot írnak, ami mondhatni lófasz teljesítmény.."
És vajon tényleg ez is az igazság...? Vagy ezt is csak "vetítik"... :-)
Mindenesetre "visszafelé gondolkozva" az amcsik helyében engem rohadtul 'idegesített' volna egy ilyen szerkezet... És ha nem is működik -még!-, én nem vártam volna meg, hogy "kicsiszolják" a "másíná tyehnyiká"-t ... :-)
Az előző hozzászólásom előtt nem néztem meg mit írnak a duga radar teljesítmény igényéről, csak tippeltem, hogy nem lehet 100MW nagyságrendű. De most késztettél rá, hogy utána nézzek. Google első találat:
"The Duga systems were extremely powerful, over 10 MW in some cases, and broadcast in the shortwave radio bands. They appeared without warning, sounding like a sharp, repetitive tapping noise at 10 Hz repetition rate, which led to it being nicknamed by shortwave listeners the Russian Woodpecker."
Itt 10MW-ot írnak, ami mondhatni lófasz teljesítmény, lévén hogy a négy blokk betermelt 4000MW-ot a hálózatba. Tehát ezzel gondoltam cáfolni, hogy e-miatt nem építették volna az erőmű mellé, vagy ha jobban tetszik, nem építettek volna atomerőművet a radar mellé, pusztán azért, hogy ellássák energiával. Műszakilag nem indokolt. Részemről ennyit tudok hozzátenni.
A Duga adóteljesítményét 10 MW MRP-re becsülik, dehát az adóantennanem egy egyszerű félhullámú dipól volt, hanem egy szép nagy antennamező. A dolog szépsége egyébként, hogy az adóantenna nem a Csernobil-2 volt, hanem egy másik objektum a Dnyeper túlsó partján, Ljubecs mellett. Oda egy egyrendszerű 110 kV-os távvezeték volta betáp a csernyigovi hőerőműből. Valószínűleg egy kis megerőltetéssel ki tudnám számolni, hogy mekkora villamos teljesítményt lehet átvinni negyven kilométerre, 110 kV-on 3×240-es sodronyokból álló fázisvezetőkkel, de már ahhoz túl késő van. Esetleg Mopi, mint erősáramú szakember, ha erre jár fejből megmondja.
srácok, ha lehet, ne üljünk fel egy ál-laposföldhívő trollnak még akkor sem, ha nagyon ügyesen írta meg, amit megírt :) pont elég provokatív, igyekszik valósággal vegyíteni az ál-tévképzeteit, akármelyik részére is válaszol akárki, csak árnyékra tud vetődni nála, stb., ilyen egy igazi troll. amúgy tényleg ügyes, meg lehet nézni, máshol mit művelt.
vagy persze ha ráérünk és megpörgetnénk picit a topikot, akkor hajrá, de ne tekintsük ezt vitának, inkább valamilyen mutual consent-en nyugvó, egységeiben kacsintással végződő hozzászólás-lánc egyes elemeinek... ;)
Köszönöm "válaszodat", ha egyáltalán lehet ezt a hozzászólásodat válasznak tekinteni... :-(
Ugyanis semmi érdemlegeset nem érintettél a felvetésemből - Duga radar teljesítményét kivéve.
Amiről nem tudtál meggyőzni, hogy elég hozzá kis teljesítmény ahhoz, hogy "kiértékelhető képet" kapjunk a Föld túloldalán lévő tárgyakról a visszaverődött radarjelekből... :-(
A másik -lényeges!- kérdés az, hogy hihető-e az, hogy 'a sok éves stabil működés után, a nagyon jól kiképzett és tapasztalt operátorok, olyan fatális hibák sorozatát ! követték el, aminek következtében felrobbant az atomerőmű Csernobil-ban...' :-(
Szóval tudom, hogy "hivatalosan" 'úgy volt ahogy a Netflix Csernobil film-sorozatában bemutatták, de ettől függetlenül vannak "érdekes" egybe-esések...' :-)
"Sok van mi csodálatos, de az embernél nincs csodálatosabb!" :-(
