Nálam is még egy hete volt virágja a jácintnak, de mostmár feladta. Hidegek az éjszakák.
Letaroltam múltkor a tavirózsákat, kiiszapoltam, kavicsot kiszedtem, üres lett a tavam. :((( Vigasztal, hogy majd tavasszal nem kell csinálnom semmit, csak várni.
De. Biztosan menta. Nem muszáj még ültetni sem, ha csak vízbe van dobva, már gyökereket hoz, és terjed is. Én beültettem tavaly pár szálat a tó sekély részébe, csak úgy a sóder alá. Már az egész partot benőtte, elterült a vízen is, a patak sem látszik ki belőle. A szine, és a formája attól függ, hogy vízben van-e, vagy a parton, és hogy napon, vagy árnyékban. Ahol vízben van a gyökere, és süti a nap, ott sötétlila. Árnyékban világoszöld, a parton a napon sötétzöld. Virágot azokon a részeken hoz, amik le vannak ültetve. Az ilyen hosszú, víz tetején elfolyó szárakon nincs virág, viszont megtelepszik rajta könnyen a fonalas alga sajnos. Több fajtája is van, nálam is leledzik belőle kétféle.
Mindig írogatjátok, hogy nem marad meg a vizisaláta meg a jácint, most kaptam anyám ismerősétől pár kisebb darabot. Ő állítolag áttelelteti napos fagymentes helyen dézsába. Tavasszal szokta az árusoknak eladni, szoval tuti megmarad neki. Most is azért osztogatta el, mert gondolom sokat ö se tud teleltetni.
Egész trutyis vizben adta, lehet csak ez a titka, a tápanyag télen is.
Ezt a 3. növényt tudja valaki hogy mi és hogy ültessem be mert ez valami beültetős, és állítólag vízi menta, de mintha a neten amit találtam nem is így néz ki, viszont érdekes szaga van a levelének.
Sajnos nincs fotóm mert 20 éve szerintem még neked se volt géped !
Nem kell nekem semmit bizonyítanom elég megkérdezni a Czuczort vagy a Sasvárit tőlük voltak a tekik meg a Boáim sőt Phelzumákat is sikerült szaporítani.
Mindegy is szerintem nem olyan nagydolog csak kikelteni nehezebb.
Aha....kösz a képeket. Egy ilyen lejáróféle talán megoldás lenne. Persze a macskákkal még beszélnem kell előtte, nehogy egyzser nagyobb legyen a vadászösztön mint a félelem. Ma megérkezett egy kis akváriumi szivattyú, vasárnap beállítok egy növényes szűrőt a dézsa fölé. Legalább letesztelem mit tudok vizijácint ügyben tenni. Hátha rá tudom beszélni, hogy életben maradjon tavaszig. A gyökérzete jó szűrőanyag lesz a teknőc vizéhez.
Nem tudom most lefotózni, de ha átjön a lányom, készítek képet róla.
Ugyanis nálam most már teljesen szabadon vannak télen a teknősök a lakásba.
Kint a verandán van egy külön rész a számukra, ami nincsen konkrétan elkerítve.
A lényege, hogy van egy nagy műanyag láda a földön, tele vízzel. Van benne egy vízforgató, és egy vízmelegítő (cca. 23°C-ra beállítva), és az egyik oldalán könnyen ki tudnak mászni.
Ugyanezen az oldalon a ládához csatlakozik egy lejáró, amit szőnyegdarabbal borítottam le.
Ennek két funkciója van, könnyen tudnak rajta mászni, és amikor kijönnek a vízből, ezen másznak le, így mire leérnek, már nem nagyon hagynak vizes nyomot a kövön.
Mindez az aqua-terrárium mellett van, amiről már jelentősen lelógnak a futó növények a kőre, egyfajta növényi falat húzva. Így alatta tágas búvóhely van a számukra, ahova szintén be van téve egy régebbi kifuserált szőnyeg.
Így aztán ha akarnak, a vízbe másznak, ha akarnak, elbújnak, ha akarnak, csavarognak a lakásba.
Nem törvényszerű, és kicsit furcsa, de általában estefelé már mindkettő kint van a verandán, vagy a vízbe, vagy az aqua-terrárium alatt elbújva.
Ha valamelyik estére nem megy ki, egyszerűen fogom, és kirakom. Egyből megtalálja valamelyik helyet, és reggelig ott is marad.
Mindez az egyik sarokban van, egyik oldalról egy hűtő, a másik oldalról egy előszoba-szekrény féle határolja be.
Nem mellékesen egyfajta időjósok is. Már nem egyszer előfordult, hogy késő reggel még mindegyik ott volt a verandán, vagy a vízbe, vagy bebújva a növények közé. Ilyenkor majdnem mindig kiderül, hogy várhatóan esős-havas és/vagy hűvös-hideg idő lesz.
Ne érts félre, én nem szándékozom sem vízóra aknában, sem frigóban elszállásolni, hiszen akkor minek van? Én szeretem őket szelídítgetni, nézegetni. Csakhogy Sanyinak senki nem ismeri az előéletét. Lehet évek óta landolt a Dunában, és lehet, csak 1-2 hete szökött meg. Ki tudja? Ő nem mond semmit. Nem akarnám nagyon kibillenteni a megszokott életritmusából. Próbálok rá figyelni, és annyit látok az eddigiekből, hogy téli szállást keres amikor kiveszem. Tőlem lakhat a kanapé mögött is, bánja kánya, csak félek, hogy víz nélkül baja lesz. A macskák szerencsére rettegnek tőle. :)) Legalább nem piszkálják.
:o)) Én simán hazahoznám. Ha szaporodni akar, legfeljebb itt hagy, csaszlat párszáz métert és már otthon is van az eredeti élőhelyén. Tudni kell telket venni! :DD
Sanyit időnként kiveszem mászkálni, amikor nagyon kalimpál. Igazából nem tudom jól teszem-e? Lehet, hagyni kellene megszokni az új helyét?
Egy ideig csámborog a lakásban, aztán elvackol egy sarokba, és másnapig elő sem dugja az orrát. Ilyenkor vissza szoktam tenni a dézsájába, mert úgy tudom víz nélkül az ékszerteknős max. 2 hétig bírja. Ennek mondjuk ellentmod az, hogy G. Zoli pl. egy frigóban telelteti a vörösfülőit, és köszönik jól vannak, szaporodnak. A szaporulatból kaptam egyet én is.
Szóval....hagyjam békén a lakásban, vagy inkább ki se vegyem? Van napozóstégje is természetesen, de hatalmas egy őslény, és a dézsa lehet vagy 50 literes. Ez nem teljesen az ő mérete, de idebent nincs nagyobb.
A gyakorlati tapasztalat az mutatja ki, hogy azok közül az édesvízi teknősök közül, amelyeket lehet teleltetni, a megfelelő körülmények között történt teleltetés után intenzívebbek a párzási hajlamok, valamint a kikelt tojások aránya is nagyobb.
Semmilyen más egyéb élettani funkciója nincsen!
Csakhogy ezeknek is akkor van értelme, ha valaki nagy mennyiségben tenyészti a teknősöket.
Mintegy 90% - 95%-ban az ékszerteknős tartók egy-két teknőst tartanak, melyek nem is biztos, hogy eltérő neműek.
Ráadásul statisztikailag kimutatható, hogy sajnos jelentősen nagy részük meg sem éri az ivarérett kort.
Ez a teleltetés is sok esetben egyfajta "divat", és sajnos veled együtt nagyon kevesen vannak, akik tudatosan, odafigyeléssel teleltetik a teknőseiket.
Általában a "hallottam valahol" szimpdróma érvényesül, és ebből indul ki az, hogy zömében két ok miatt teleltetik a teknőst akkor is, ha nem kellene:
1. Kipróbálom én is .....
2. Addig sem kell vele foglalkozni ....
A teleltetés technikájáról meg annyit, hogy komolyabban utána olvasni már lusta, mert elszokott tőle. Hiszen a faszbukon sem kell sokat olvasgatni, főleg nem kell gondolkozni, csak klikkelgetni.
Így aztán ha egy "nagy arc" ír valamit, ami neki szimpatikusnak tűnik, már meg is van győződve róla, hogy ha ilyen egyszerű, ő is meg tudja csinálni.
Az idők folyamán sok helyen olvastam már képtelen, és persze hihetetlen történeteket teleltetési körülményekről, de még nem olvastam olyan írás, amiben az lett volna, hogy teleltettem a teknősömet, mert azt mondták, hogy így-meg-úgy kell, és sajnos elpusztult.
Pedig biztos "felemelő érzés" volt számára kitakarítani kedvenc teknősének tetemét.
Érdekes mert nekem a teleltette állataim szaporodtak mindig amit meg bent tartottunk azok sosem párosodtak legyen az mór vagy ékszer teknős.
Azért mindig a legtermészetesebb környezetre, táplálásra törekxem .
Heti 1xmax2x etetem, de mindig van nálunk élő hal is szerintem a természetben sem jut többször táplálékhoz, de a nagyon éhes fog magának . A többiben egyetértek veled maximálisan.
Annyit hozzá, hogy a védett növényeket/állatokat általában azért védik, mert kevés van belőlük. Azzal egyetértek valamilyen szinten, hogy ha védett, de fogságban van és gondozzák, az jó. Ez alapkövetelmény lenne. DE! A szaporodásuk nincs biztosítva, vagy ha mégis, akkor a szaporulat nem kerül vissza a természetbe. Mert lehet, hogy jó helye van az állatnak/növénynek, de mégis meg lesz károsítva a természet a kimaradó szaporulattal és azok genetikai értékével.
Én is találtam város közepén mocsári teknőst, de nem az volt, hogy rohanjak haza vele, és rakjam a tavamba, hanem a közeli természetvédelmi területre lett kiszállítva, ahol fajtársaival találkozhat, csendes, háborítatlan környezetet talál. Én legalábbis így gondolkozom.
