Rengeteg arc sokszínű mozaikja foglalja el május 15-től a televíziók reklámblokkjait. Az állampapír új image filmje amelyet Koltai Lajos rendező, Dobos Tamás operatőr és Zságer Balázs zeneszerző neve fémjelez nem kevesebbre vállalkozik, minthogy felhívja a figyelmet a magyar állam által kínált megtakarítási lehetőségekre. A hazai lakossági piacra szánt állampapírok úgy látnak el társadalmilag fontos feladatot, hogy közben a megtakarítónak is vonzó hozamot kínálnak, valódi alternatívát jelentve más megtakarítási formák mellett.
Igazi premiernek lesznek tanúi a tévénézők, hiszen az Oscar-díjra jelölt Koltai Lajos még sosem készített reklámfilmet Magyarországon. Az ÁKK Zrt. megbízásából forgatott image film az első ilyen alkotása. A filmben látható arcok most egyet akarnak cselekedni, segíteni. Eltökélt arcokat látunk, amelyeket belső kötődés erősít. Anélkül hogy látnánk, mégis tudjuk, hogy egymás kezét fogják a képen kívül is mondta el a filmről a premier előtti sajtóbemutatón Koltai Lajos rendező, aki azt is hozzátette: Törekedtünk arra, hogy elkerüljük a reklámfilmekből már ismert arcokat és olyan szereplőket találjunk, akik sokszínűsége jól közvetíti az ügyért való összetartozás üzenetét.
Mi ez a szemét???
Tudtam, hogy lesz valami susmuss az 1,9Mrd Ft-os PR/marketingköltségben amit a lakossági papírok népszerűsítésére szántak.
De ez már több a soknál!
Adjanak jobb reálkamatot, ha nem mozdulnak rá az emberek, akkor adják a jobb kamatokat kevesebb kötöttséggel. Ha így sem, akkor rövidebb futamidőkre is adjanak jó kamatot.
Egy állampapír számára szvsz a legjobb marketing a makas reálkamat semmi más (ha abból indulunk ki, hogy fizetni fognak). Nem értem minek kell bugyuta haknifilmeket forgatni erre.
2Mrd Ft-ból több tizedszázalékkal lehetne emelni a lakossági hozamokat egy évre. Azt max beraknak az MTV-be pár közérdekű hírdetést.
Jól látom, hogy pont a kötvények nincsenek ebben benne?
Külünben bármely kötvény hozamát pontosan ki lehet számolni az Excelben a XIRR, árfolyamát pedig az XNPV függvénnyel (kiterjesztett belső megtérülési ráta, extended rate of return; illetve kiterjesztett nettó jelenérték, extended net present value).
Használatuk:
Felírjuk az egyik oszlopba a kötvény pénzáramlásainak dátumait, mellé a másikba a dátumokhoz tartozó kifizetéseket forintban. Az első sorba a mai (vagy befektetéskori) dátumot írjuk, és az árat mínuszban. (A vétel tehát hozamszámításkor egy negatív pénzáramlás.)
Mellékelek egy példát, egy képzeletbeli kötvényről, amelynek 7,7 százalék a kamatozása, de relatíve olcsón adják, ezért magasabb, 8,8 körüli a hozama (nem számolnak fel felhalmozott kamatot és kevesebb mint két év a lejárat):
Régebbi Excel-verziókban az "Eszközök/bővítménykezelő" menüpontok alatt telepíteni kell a Analysis Toolpack nevű bővítménykönyvtárat az említett függvények használatához.
Kb. 1 hónapja nyitottam egy 5 éves TBSZ-t az Államkincstárban, személyesen. Megkérdezték, hogy szeretnék-e ott helyben pénzt is befizetni rá, vagy majd később, netes utalással/bankkártyás fizetéssel. Ez utóbbi választottam - semmi gond nem volt. Szóval a kincstárban NEM kötelező a nyitással egyidejűleg min. 25000Ft-ot befizetni TBSZ-re.
Ahogy látom, csak egész százalékot enged (azaz 100 bázispontonként lehet ugrálni, ami azért már elég komoly változás), de ahogy nézem, jó közelítéssel be lehet lőni a a "tört" értékeket a két szélső egész érték alapján
(azaz ha tudom, hogy pl. mennyi 8 meg 9%-ra, akkor onnan arányosítva tudom, mennyi 8,5-re.)
Szumma háztartások kezében lévő állampapír állomány:
2012. feb.: 763,9 mrd Ft
ezzel csak az a baj, hogy a likviditási / pénzpiaci / kötvény stb. befektetési alapokon keresztül ennek sokszorosa van a magyar lakosság közvetett tulajdonában.
Csak ugye ezt nem lehet címkézni, azaz nem lehet egy földindulás esetén preferálni a hazai lakossági befektetőket.
Nincs valahol vmi jó kalkulátor, amivel gyorsan és egyszerűen ki lehet számolni, hogy ha (mondjuk) egy 10 éves ÁKTV ref. hozama 8-ről 8,1-re nő, akkor mennyit veszít most az értékéből?
Talán nem is lenne bonyolult excelt függvényt csinálni, amibe csak beírja az ember a lejáratot, meg a hozamot, de hátha megtette már valaki előttem a neten :-)
Azért ez nem feltétlen lesz így. Ha az államcsőd egy nyíltan magyarellenes (mint az mszpszdsz volt) kormány alatt következik be, akkor tényleg elképzelhető, hogy a maradék adóbevételekből nemzetközi adósságot törlesztenek, segílyeznek aztán ha marad, akkor löknek vmit a nyugdíjasoknak is. Fidesz-Jobbik kormány esetén ez kevésbé valószínű.
kincstárnál akarok nyitni számlát. a kérdésem az lenne, hogy besétálok személyivel, adókártyával és tudok nyitni TBSZ-t és számlát egy helyen egy napon?
ilyenkor rögtön megadják a webes eléréshez a belépőt és jelszót, tehát lényegében otthonról tudok vásárolni a saját gépemről állampapírokat?
Mindenki visszakapta a hozzászólásait. Aki továbbra is tud írni, az felhasználhatja a gondolatait, de törölt hozzászólást nem másolunk vissza.
Aki nem tud írni, attól bizonyos ideig búcsút veszünk. Neki egy lehetősége van. Leüli a büntijét. Ha erősködik, visszaregel, a főnikkjének lesznek bejelentkezési problémái.
manapság az egyik legjobb üzlet állampapírba fektetni (az egy más kérdés, hogy hosszú távon fizetésképtelenné teszi az országot), jelenleg kevés jobb megoldás van és az emberek még mindig a bankokba hordják a pénzt, ezt szokták meg ez van...
egy-két generáció után sem fogunk ott tartani, mint ajrópa többi részén, ahol a vagyonok jó része diverzifikálva van és szépen gyarapszik.
"tehat penzugyi osszemlas/panik eseten is tartja az erteket"
Persze kérdés, hogy melyik piacon és milyen időtávon. Épp a legutóbbi (2008-as) pénzügyi összeomlás során az ingatlanok ára is csökkent, jobban mondja van olyan magyarázat is, hogy éppen az amerikai ingatlanárak csökkenése váltotta ki a részvényösszeomlást, mert összement az (ingatlan)fedezet a tőkeáttételes befektetések meg a hiteltartozások alól.
Magyarországon is hasonló a helyzet, mert az eladó szerint tartja az értékét az ingatlan (nem hajlandó engedni), a vevő szerint pedig nem ér annyit. Nem köttetik üzlet.
:-) kinek és hol? Ingatlanos vagy? Az én pozícióm, kis túlzással 100% államkötvény 20 éve.
"
:) nem vagy jo megfigyelo: pl. itt a forumon mondtam, pont ebben a hozzaszolasban, amire valaszoltal :)
meg hasonlo helyeken
100% allamkotveny: azert letezik az a fogalom hogy diverzifikacio. Ez arrol szol, hogy bar kissebb a haszon, de eloszlik a befektetesed.
Amugy a magyar allamkotvenyrol ne beszeljunk ugy mint agy kis kockazatu befektetesrol.
Kerdezz csak meg egy kulfoldi befektetot: forint + magyar allamadossag= nagyon nagy kockazat (ezert van a 10% koruli hozam)
Te csak arra nem keszulsz fel ha: Forint nagyon leertekelodik vagy Forint megszunik vagy Magyarorszag nem fizeti vissza a kotvenyeket.
Ilyen esemenyek sokszor bekovetkeztek a multban, es bekovetkezhetnek a jovoben is.
A te dolgod merlegelni es diverzifikalni.
A termofold Veszprem megyeben van, de teljesen mindegy a TSZ aranykoronara ad berleti dijat es az volt 2% korul.
Szerintem a fold olyan mint a Picasso festmeny: a benfentesek adjak veszik egymas kozott egyre magasabb aron, es neha talalnak egy-egy balfeket aki beveszi es megveszi tolunk dragan.(egy fajta szabalyozott piramisjatek) Szigoruan a maganvelemenyem, nem vitatkozni akarok ezen, ha valaki lat benne fantaziat, nosza.
a termofold az szerintem egy nagy parasztvakitas szo szerint, nezegettem, hat 2%-ot fizet a TSZ, es a helyi gazdalkodok is azt mondtak a foldre, hogy "kell a fenenek"...
Helyileg hol van az a termőföld? Mekkora egybefüggő terület? Hány aranykorona?
20 év valójában SEMMI. A gazdaságtörténelemben olyan események, amik mindent visznek ennél ritkábban fordulnak elő: háború, államcsőd, stb. Ezek ritkák, de a hatásuk nagyon nagy és én akkor bizony nem szeretném újra kezdeni csak azért, mert egy helyen volt a pénz. A befektetés nem csak a profit maximalizálásáról szól, hanem a kockázat megosztásáról is.
Ez fokozottan igaz, ha olyan vagyonról van szó. amit nem 1 generáció alatt lehet összehozni.
Valószínű, hogy 10 millió alatt nem érdemes sz@rozni, be kell tenni MÁK-ba TBSZ-en. 50 millió felett ugyanez már nagy hiba lenne. A kockázatmegosztást én nem csak az eszközosztályok között értem (kötvény, ingatlan, stb.) hanem földrajzilag is. Tehát ne legyen itthon minden. Jöhet egy 2. Rákosi, és kitalálja, hogy államosítja, stb. A rendszerváltás is ritka, de nagy hatású esemény.
a lakasnak akkor van ertelme, ha diverzifikalni akarsz:
10 millional erdemesebb csak allamkotveny
30 millional mar elgondolkozhat az ember, hogy 10 millabol vesz egy lakast, 20-at allamkotvenybe
most amugy majd 9%-on lehet lakast kiadni (pl. 2 szobas lakas ami 9milla, kb 65-ert ki lehet adni)
es vegyuk figyelembe hogy hosszu tavon azert felmegy az ara, azt szoktam mondani, hogy majd amikor 1 millio lesz egy liter tej, akkor mar nem 9-et fog erni a fenti lakas
az igaz hogy valamennyivel kevesebbet hoz az ingatlan, es macerasabb, de realjavak koze tartozik, tehat penzugyi osszemlas/panik eseten is tartja az erteket.
a termofold az szerintem egy nagy parasztvakitas szo szerint, nezegettem, hat 2%-ot fizet a TSZ, es a helyi gazdalkodok is azt mondtak a foldre, hogy "kell a fenenek"...
