Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
Van pár ahhoz hasonló, és attól eltérő témájú is, pl atom vagy biológiai háború (terrorcsapás) esetén mit kell csinálni a városban, mire kell felkészülni stb. Ezeket a valóság alapján állították össze, azon módszerekből, amelyek bizonyíthatóan nagyobb túlélést eredményeznek mint másképpen cselekedve.
A tematikus adók egyre-másra nyomatják a küönböző világvége-elméleteket, amelyben a legelgondolkodtatóbb az volt, amikor egyszer kijelentették: ha jön is a Föld felé egy elkerülhetetlenül becsapódó égitest, a pánik és az anarchia miatt nem fogják nyilvánosságra hozni.:)
Nem tudsz valami forrást ahol ezeket lehet tanulmányozni, valami internetes oldalt, cikket, vagy könyvet? Főleg az ilyen mit lehet megenni és mit nem, meg az ilyen alap túlélő dolgok érdekelnének.
És látod, minden, amit vázoltál, ezer kérdést vet fel, de egyik esetben sem az a legelső, hogy milyen kés lesz majd nálad. És pont erről próbáltam meggyőzni az eredeti kérdést felvető kollégát, meg úgy általában a topictársakat. Na meg ismét levezettem a túlélőkés != túlélés elméletet.
Ha tudnám hogy mi lesz a jövőben, akkor jósként keresném a kenyerem. Úgy gondolj a "túlélésre", hogy holnap, a jövő héten, 2 hónap múlva vagy 2 év múlva bármi megtörténhet. Természeti katasztrófa, egy teljes gazdasági összeomlás, vagy akármi, teljesen mindegy. Ne fagyj meg, legyen mit enned és innod, illetve meg tudd magad védeni -vagy legalább esélyed legyen egy éles helyzetben.
"Miért nem azt mondjuk, hogy munkaeszköz?"
Mert van ami nem feltétlenül munkaeszköz. Egy jókora tőr inkább önvédelmi eszköz.
"hányan tudják, hogy az erdő-mező mely növényei ehetők, miből lehet levest, teát, szükség esetén gyulladáscsökkentő krémet vagy vízhajtó szirupot csinálni?"
Ebben igazad van, biztos nem sokan. Én se vagyok egy szakértő, csak "lelkes amatőr". Olvasgatok, videókat nézek amiben hozzá értők okítanak.
"És akkor az egyik legfontosabbról még nem is esett szó: milyen kondícióban vannak a mai magyar "túlélők"?"
Na igen, nem ártana formába lendülni.
"El tudnak-e viselni egy vadonban töltött hideg éjszakát?"
Ez nekem már megvolt, ráadásul hóban-fagyban, télen. Nem túl kellemes emlék. :)
De nem kell feltétlenül arra gondolni, hogy elhagyod a házat. Hetekig ki se mozdulsz. És ha már túlélés, akkor "prepping". Tartós élelem, ivóvíz, önvédelmi eszközök és minden más hasznos dolog felhalmozása. Ha prepper vagy, akkor nem dzsungelre készülsz, hanem hogy otthon kitarts ameddig csak lehet, hogy nem hagyod el a lakhelyed.
egyszer olvastam valami katonai túlélési kézikönyvet Magyarországról, ahol vagy 50 féle mérgező erdei növény volt felsorolva
de az igaz történeten alapuló, "út a vadonba" című filmben sem a kés volt a gyenge láncszem, hanem, hogy a srác nem tudta, hogy kell feldolgozni a leölt állatot (puskával lőtte) és még a növényhatározóval a kezében sem tudta mit ehet és mit nem
Értem én, hogy mire való. De továbbra is adott a kérdés: milyen túlélés? Ki, mit, miért, mikor, hogyan, mivel? Miért nem azt mondjuk, hogy munkaeszköz? Mert a bozótvágó az, a gallyazó az, a fejsze az, de még a kés is az, ahogy egy bicska is lehet az. Mindegyiknek megvan a feladata, az a munka, amire kiválóan alkalmas. Csak persze akkor hangzana, hogy megyek az erdőbe dolgozni. Mert nem dolgozni megy az, aki "túlél", hanem szórakozni, hobbit gyakorolni. És ezzel nincs is semmi baj, a probléma ott kezdődik, amikor elfelejtik egyesek, hogy amivel "játszanak", az alapvetően egy munkaeszköz, jól behatárolható felhasználási területtel.
A másik probléma pedig az, hogy a "túlélést" a legtöbben az eszközök irányából közelítik meg. A divatos "túlélősite-okon" sem azt látom, hogy pl. növény-, és állatvilág alapismeretek. Mindenki a túlélőkéssel hadonászik, miközben hányan tudják, hogy az erdő-mező mely növényei ehetők, miből lehet levest, teát, szükség esetén gyulladáscsökkentő krémet vagy vízhajtó szirupot csinálni? Hányan tudnának a "túlélők" közül napokig az erdő adta javakból enni és inni? Hányan tudnak térkép nélkül tájékozódni? Sőt (mivel ilyesmit is okítok elvileg hozzáértő embereknek, jól ismerem a "viszonyokat"): hányan tudnak térképet olvasni ebben az országban? Hányan "értik" az időjárást, a domborzat és a (mikro)klimatikus viszonyok kapcsolatát? Hányan tudják, hol érdemes egy ismeretlen területen a patakot, forrást, vizet keresni? Hányan tudnak vizet ihatóra tisztítani? Hányan tudnak csomót kötni? Na nem a cipőjükre, hanem úgy általában, különféle célokra. Hányan ismerik az állatok szokásait, jeleit? Hányszor láttam már, hogy hangyaboly közepébe verik fel a sátrukat?
És akkor az egyik legfontosabbról még nem is esett szó: milyen kondícióban vannak a mai magyar "túlélők"? Képesek-e 20 km-t gyalogolni (mert kb. ekkora távolságban már általában lakott területre lehet jutni a "dzsungelből")? És csomaggal? Vagy "bajtárssal" a hátukon? Képesek-e napi szinten (pl. élelemgyűjtési céllal) felmenni a hegyre, meg lejönni onnét? Képesek-e vizet hordani, mondjuk 2x5 liter formájában a völgyből a hegytetőre? Képesek-e egy tisztességes méretű gödröt (csapda, pince vagy egyéb céllal) ásóval kiásni? Képesek-e terepen az útról letérve a susnyában mozogni? Ismerik-e a természetes gyógymódokat? El tudnak-e látni sérült társat? Eltudják-e látni magukat? Alkalmasak-e napi 8-12 óra fizikai munkára? El tudnak-e viselni egy vadonban töltött hideg éjszakát? Mentálisan bírják-e a hideget, a sötétet, a forróságot, az egésznapos szúnyog inváziót, a vizes ruhát és azt, hogy nincs WC papír?
Na, ha ezek a témák már megvannak (és ugye mindenki érzi, hogy milyen hiányos a lista), akkor érdemes azon stresszelni, hogy milyen kést vigyen magával az erdőbe az ember.
Macsétával nem szokás se krumplit pucolni, se kanalat faragni. Arra a zsebkés való. Az ilyen nagy késekkel viszont akár nekikezdhetsz tüzelőt is aprítani, amit egy bugylibicskával azért nehezebb kivitelezni. Persze külön egy szekercével is mászkálhatsz, de az éle annak is kicsorbulhat. Egy komoly felszerelésbe érdemes több kést beletenni, akármilyen hozzá értő ember állít össze ilyen csomagot, beletesz legalább 3-4 kést. Hogy melyik milyet ajánl, az már más kérdés. :)
Na ja, hiszen a lakosság túlnyomó részének a pár milliárdból- sohasem kell extrém túlélőtúrán kipróbálnia a kését, hétköznapokra, az autóba téve meg az olcsóbb, jól promotált kés is jó.
Aztán ha valamilyen oknál fogva kicsorbul vagy más okál fogva elhasználódik, pár fillérért vesz egy másikat. Vagy egy újabbat. Kapitalizmus van, időzített avulás van bevezetve. Csak nekünk drágák ezek a divateszközök, amelyeknek értékét nem a használhatósága, hanem a neve, márkája adja. Milyen divatos lett anno az ún Rambo-tőr, ami egyébként nehéz és ronda, a hátoldalán levő fogazás csak az ellenfél belének kiontására jó, a vastag él a kenyér és szalonna vágására alkalmatlan.
Viszont rohadtul fickósan néz ki..:)
Amikor a fasz@acsákó megveszi, fejébe veszi a silttel hátrafelé fordított baseballsapkát és kimegy az utcára, ő a császár.
Nem aszondom hogy semmire se jó, pl szalonnasütéshez nyársat elsújtani vele kiváló. Ha elég éles.
És milyen vele krumplit pucolni? Vagy hagymát karikázni? Vagy fából használati tárgyat (pl. kanalat) faragni?
A kínai rambókések alatt az olcsó, bazári kinézetű nagy késeket értem (általában bowie), amik hozzá kevésbé értők számára nagyon kemény cuccnak tűnhetnek, miközben a legtöbb esetben gyengén hőkezelt, nagyon alapszintű acélból (?) készülnek, így kemény terepen ha nem is esnek szét, de pl. élüket baromi gyorsan elvesztik. Nyilván van kivétel, ebben nem kételkedem. De még ezek használati értékéről is elég sokat elárul, hogy az igazi "túlélési szakértők" valamiért nem ilyen típusú késeket ajánlanak. Meg úgy általában, ki, mit és miért akar túlélni - mindig ide lyukadok ki. Ha hirtelen jön a veszedelem (lásd vörösiszap és társai), akkor nagy valószínűséggel az embernél csak egy Victorinox vagy Spyderco lesz, nem egy tizensok centis szablya. Ha meg előre lehet készülni a szitura (háború, árhullám stb), akkor meg kizárt, hogy egyetlen késsel indul neki az egyszeri polgár a susnyának. De mindegy, ez az én mániám (mármint a túlélés hétköznapi értelemben vett létjogosultságának megkérdőjelezése), ezzel nem akarok megint elkanyarodni a témától.
Alapvetően én is nagyon vigyázok a cuccaimra. Azért is szeretek mindenből egy szinttel jobbat venni, mint ami az igényem (ha tehetem), hogy tutira ne legyen baja. Túlméretezek inkább mindent. Nálam ez elsősorban hóbort. Persze egy jó kés mindig jó ha van, pláne az éjszakai horgászatok során.
"Na, csak óvatosan, nehogy bepereljenek márkahitel-rontásért."
Ezt csak olyan cég tenné meg, amelyik nem nyilvánvalóan és köztudottan szart gyárt. Ha mégis erre kerülne sor, akkor szegény Gerber ügyvédei egész évben túlórázhatnának, mert picit sok helyen jelentek meg kategórikus vélemények (nem éppen pozitív kicsengéssel) a BG szériával kapcsolatban. Amekkora felhajtást csináltak a BG vackoknak, ennyi erővel akár egy jó közepes minőségű termékpalettát is gyárthattak volna, és akkor most nem az ekézés menne az egész világhálón, hanem mindenki elismerően csettintene, hogy na, azért a Gerber is tud, ha akar. De nem, mert miért is gyártsanak minőséget, amikor a túlélőkirály nevével, arcával, illatával bármit el lehet adni?
A fotelrambóknak úgyis csak annyi kell, hogy durván nézzen ki. Nem véletlen, hogy a késhez nem értők jelentős része, amikor foldert keres, a Gerbernél és a kincsó Bökernél köt ki.
"Egyébként egyetlen késsel se feszegetnék semmit, nem arra való."
Ez pontosan így van! Ezt hangoztatom már mióta, hogy a kés nem erre való!
Ne csak azt nézzétek, hogy milyen vastag, hanem azt is, hogy miből van. Egy 3 mm vastag alumíniumot például bárki kézzel el tud hajlítani. Egy 3 mm-es acélt már nem valószínű. És ha már acél, akkor az ötvözet sem lényegtelen, hiszen vannak rugalmasabb és merevebb fajták is.
De úgy általában teljesen felesleges a penge vastagságán lovagolni. Használni kell és kész. A nyársat, fát, csirkecombot nem fogja érdekelni, hogy hány milliméteres. A gagyi kincsó rambókés lehet akár 5 millis is, simán beletörhető a fába feszegetéskor, ellenben egy minőségi késnek semmi baja sem lesz tőle. Jó példa erre a Gerber Bear Grylls szériás ótvar folderei.
A belinkelt cikkben milyen százalékban írnak késekről? Ki írta, hogy késekkel ásna ki valakit valahonnan? Az első amit a cikk megemlít az a gyalogsági ásó. Szerinted "túlélő feleszerelés = egy darab jó kés és semmi más"? BOB -ról hallottál már? Víztisztító technikákról? Tűzgyújtó készletről? Szerintem olvasd el azt amire választ írtam. :-P
Én túrázás közben egy triflex morát használok és nem tűnik használhatatlanúl vékonynak, már többször is aprítottam vele tüzifát, úgy hogy csapkodtam a pengehátat egy doronggal, nem lett semmi baja. Mondjuk nem árt, ha megfelelő szögben tartja az emberfia, de ez igaz a vastagabb pengékre is. (Egy kis fejsze, vagy fűrész persze jobb erre, de ha csak egy kávét akarok főzni akkor a kevéske tüzifához elég a mora is, vagy nem is kell semmi) Azért ha az otthoni kenyérvágó és konyhakések vastagságát megméred, azok inkább az 1-1,5 mm-hez vannak közel szerintem. (Hacsak nem extrastrapás konyhád van :) ).
Hát igen, itt, M.o.-n, ahol bárhol is vagy néhány km-en belül van egy település, vagy tanya, elég nehéz indokot találni a túlélő cuccok használatára. Ez inkább olyan hobbyszerűség nálunk.
