Azt írod, "a terv már így lett beadva": akkor ez az úgynevezett engedélyezési tervdokumentáció, tehát nem szerkezeti kérdéseket taglal, hanem a hatóság részére készül, hogy eldöntse, megépíthető a ház az adott helyszínre az adott feltételekkel. A megépítéshez szükséges tervfajta az úgynevezett kiviteli terv. Ha ez készült és a kivitelező ez alapján helyesen épít, akkor nem kell nagyon tartani a beázástól. Ha nem készült, jogosan fél a tulaj, mert óriási rutinnal és tapasztalattal kell annak a kivitelezőnek rendelkeznie, hogy egy ilyen kényes szituációt hiba nélkül megoldjon. Én személy szerint mindig intem az építtetőket a kiviteli terv elhagyásától, mert adott esetben csúnyán megbosszulja magát a barkácsolás. Javaslatom tehát: csináltasson kiviteli tervet, mert erre így nem lehet, nem szabad!! felelős embernek tanácsot adni.
Azért mertem vennik a bátorságot, mert volt már itt olyan, aki a garázsa vizesedéséről írt. De akkor pontosítanék. Az említett garázs egyben műhely is lesz, vízzel és fűtéssel felszerelve. Gondoltam kaphatok itt valami jó tanácsot - web oldal címe, könyv stb. - mások lapos-tetős (nem tetűs!) tapasztalatairól. A terv már így lett beadva, de kicsit meg van ilyedve a tulaj, mert nem akar majd állandóan a beázással bajlódni.
Értsétek már meg, hogy egy vidéki kisvárosban nem mindig könnyű egy kompetens szakembert keríteni, Összesen két statikus van például, az enyém, mikor elmondtam, hogy fafödémet szeretnék, 10 percig csak vakaródzott, meg hogy ő nem ilyen munkákat szokott csinálni stb. Aztán egy nagyon bonyolultan megvalósítható födémet talált ki, amit az én ötletem alapján sikerült egy sokkal egyszerűbbre áttervezni. Mindemellett becsületes és jó szaki, csak épp fafödémmel nem foglalkozott. Az építésvezetőm szintén nem épített még fafödémet.
Ezért vagyok kénytelen itt tanácsot kérni.
A tervezett rétegrendet elmondtam (kőzetgyapot 6 cm, fölé a beton 12 cm, alul a fa 2,5 cm, ezalatt fagrendák), a lakás egyébként központi (gáz)fűtéses lesz, egyes helységekben kiegészítő fűtéssel (cserépkályha).
Ja és a fürdőszobába is fafödémet szeretnék.
Ahhoz, hogy garantáltan jó terméket lehessen ajánlani tudni kellene a födém teljes rétegrendjét, fűtési viszonyokat stb., mert ha nem jó fajtát építenek be, a páraproblémáknak (lecsapódás, elszíneződés, penészesedés, festéklevállás, stb.) nem nagyon fogsz örülni. A helyes termék kiválasztása kizárólag az építésztervező feladata.
Két kérdésem van a tisztelt hozzáértőkhöz:
1. Egy cimborám felújít egy öreg házat. Minden előzetes érdeklődés nélkül eldöntötte (csak belül alakítgat, ezért tervezővel sem konzultált), hogy parapetes gázkonvektorral fog fűteni. A házban azelőtt fatüzelésű kályha volt. Nyilván gáztervet kell majd készíttetnie, mielőtt bekötik a készülékeket. Kérdésem az, hogy engedélyezik e a parapetes konvektort? Én úgy tudom, hogy nem engedik.
2. Tönkrement az átfolyós vízmelegítőm. Tárolós bojlert akarok venni, két lehetőség van: elektrongyos vagy gázos. A gázos drága, a villanyhoz pedig nincs éjszakai áramom (tudom, már nem így hívják. De mivel nincs, a nevét sem tudom:) ). Kérdésem az, hogy melyik jobb és mennyi a hálózatfejlesztés, ha éjszakai áramot akarok beköttetni, ha a villany mellett döntök.
Köszi! A statikusom, aki a födémet tervezi, sajnos meglehetősen járatlannak bizonyult ebben a kérdésben, ezért ha tudnál említeni egy-két terméket, melyet megfelelő minőségűnek tartasz, szivesen venném, feltéve ha ez nem minősül reklámnak. (akkor esetleg mail-ben).
Egyébként arról van szó, hogy a natúr fa födém fölé raknánk egy párazáró fóliát, erre jönne a kőzetgyapot hőszigetelés, majd ez fölé a vasbeton. (a padlás beépítetlen) Az említett fóliát a kőzetgyapot és a vasbeton közé tennénk.
A polikarbonát lemez egy műanyagból készülő üveghelyettesítő anyag. Pontosabban olyan helyeken helyettesíti az üveget, ahol nem a tiszta ki/belátás, hanem a fény átengedése a cél. Ugyanis ezek a lemezek általában a két szélső felület között harántbordákból állnak, azaz a látványt torzítanák.
Leggyakoribb felhasználása pl. felülvilágító ablak, előtető, zuhanykabin oldala, térelválasztó. A PC (ez a polikarbonát rövidítése is, nem csak a számítógépé!) törésálló, de hajlítható, sőt a minőséget a gyártás során a vastagsággal, összetétellel, a bordázattal be lehet állítani. Azaz sokféle van, de mindenesetre jóval könnyebb az üvegnél.
Az ára ... nos az elég húzós, mondjuk az egyszerű hengerelt vagy húzott síküveghez képest. Egy dróterősítéses edzett üveghez képest már nem annyira.
A másik gyakran használt üveghelyettesítő műanyag a plexi, ami használatát tekintve jobban hasonlít a síküvegre, de az sem olcsó.
Természetesen van, nem is egyféle vastagságban, szerkezettel és minőségben. Éppen ezért a tervező szépen előírja az éppen szükséges típust, és akkor már könnyű beszerezni.
Jóreggelt!
A félreértések elkerülésére:
Az nem érthető, hogy oszkaar elképzelésében mifajta oksági összefüggés van a szomszéd által elkövetett locsolás és az üveg fóliázása között... :)
Kedves Oszk'kár ! ( És értetlen tudós barátom Hacsa )
Én speciel abszolute értem, miről beszélsz, lévén meg lettem kűzdve a hasonló problémákkal a közelmúltban.
A hőszigetelő üveg egyébként nem termoplán, hanem thermopan, de ez mindegy, beszélgetésünk tárgya szempontjából.
A pára nem feltétlenül lett a közvetlen vízbefolyás következtében előállva, elképzelhető, hogy a gyártás során ide-oda beszorult leveg türemkedett elő a hirtelen és egyoldalú hőmérséklet változás következtében előállott gyorsmozgás következtében -)
Namármost, ebben a rétegzett szerkezetű üveg tető - fal egységben ugyebár normál esetben nemhogy víz, de még levegő sem lehetne, úgyhogy a hirtelen behatásból bekövetkező biztosítási esemény realitása magas.
A fólia kérdésben pesszimistább lennék, mert a legdrágább az a biztonsági ( "törhetetlen" ) üveg, vagy átlátszó plexi/üveg , amely valóban megfelelő az idegenkezű betörés elkövetésének megakadályozása céljára. Sajnos, a fólia csak második helyen áll, ez a rossz hírem, a jó, hogy lehet kapni!
Nem értem a kérdésedet. Most cserélni akarod az üveget vagy fóliázni?
Mondjuk azt sem értem, hogy honnan jutott be a víz a két üveg közé, és ha valahol bejutott, ugyanott miért nem tud kiszellőzni? Vagy közben szét volt szedve??
A másik kérdésedre: légyszi itt ne! Ez nem az a topic, máshol lehet... Vagy nyiss egy új topicot erre a célra, esküszöm, bele se nézek :))
Bedros kolléga is csak azért ide írta, amit írt, mert nem tud olvasni, hogy r_b privibe kérte, ahogyan az itt szokás. Pláne egy olyan kérdésben, ami egyáltalán nem tartozik a lakásépítés témakörébe...
Megjegyzem, bedros kollégával szemben más vonatkozásban is erős averzióim vannak, de ez nem ide tartozik, és már csak azért sem teszem meg azt a szívességet neki, hogy korlátozom a szólása szabadságát... :o))
Lassan finisben a lakas (csempe allitolag mar a kamionon, ket het helyett hat het utan :( ), es adodott egy ujabb problemo.
Szal a draga felsö szomszed takaritoja nekiallt egy slaggal kivülröl mosni a telikert ablakait. A nagy nyomasu es mennyisegü viz aztan annak rendje szerint megtalalta egy elöregedett tömitöcsik menten az utat a mi lakasunkba. Ez valszeg könnyeden orvosolhato a jövöben, de a nagyobb bibi, hogy a thermoplan üvegek köze is bejutott, es a ket üveg között most parasodik. Gondolom cserelni kellene az üvegeket. Vegre a kerdes: letezik olyan, amit elfogad a biztosito is, es nem kell külön meg foliaztatni? Csak mert ugy tünik, hogy a folia dragabb, mint az üveg magaban. Talalkoztatok mar ilyennel?
Bocs, hogy ennyi a rizsa.
Meg valami. Le szabad itt irni azon cegek/üzletek nevet, akivel valami problema van, illetve mert valamiben nagyon jok? Csak masok okulasara.
Azt hiszem, ez nem reklám, az Akadálymentes... CD-ről vettem:
QUIRIN-ART KERESKEDELMI és SZOLGÁLTATÓ Kft
2016. Leányfalu Szt.Imre Herceg útja 17.
telefon/fax : 06-26-380-159 mobil telefon :06-309-922-690
LIFTTECHNIKA KFT 1145 Budapest, Szugló út 66.
Tel:38-30-582, fax: 25-29-166
B®
6csekk,
jó, akkor megvizslatom a netet ilyen címekért, meg el kellene mennem a földalatti Mexikói úti végállomására, ott van egy olyan lift, ami tolókocsi szállítására alkalmas, biztos megtalálható rajta a gyártó neve.
r_b.
Ez eléggé speciális dolog, nincs közvetlen infom, de nem hiszem, hogy az országban 2-3 több cégnél több vállalkozna ilyesminek a szerelésére.
Azt gondolom, hogy egy ilyen szerkezet sosem készen kapható, hanem az egyedi méretek és adottságok alapján készül. Ehhez nyilván helyszíni felmérés is kell. Valószínűleg azt kellene csinálni, hogy komplett ajánlatkérési anyagot kellene szétküldeni a liftes cégeknek.
Tacsek & Hacsa,
lépcsőlifttel kapcsolatos infókra lenne szükségem magánba, mivel márkák, gyártók, szerelők vadásztatnak. Egy négyszintes iskolaépületben kellene majd felszerelni.
r_b.
Van esetleg valakinek infója egy pellérdi (pécs melletti) műanyag-ablakgyártó cégről és termékeiről. A cég neve: DOSS, német profillal dolgoznak, ROTO vasalattal, k=1,3 alapkivitelben, 10 év garancia.
100% előleg (?!) esetén iiigen jelentős árkedvezményt adnak.
A leírtak alapján meg lesz a határoló szerkezeteknek az az úgynevezett hőtehetetlensége, amitől lassan hűl ki, és lassan melegszik fel a lakótér. A tetőterek nagy része hőérzet szempontjából valóban lakhatatlan, amit tervezési, kivitelezési és egyéb hibák okoznak. Kis hazánkban a nagy hőszigetelési lázban égők gyakran elfeledkeznek arról a fontos tényről, hogy nem elég a téli hideget kiszorítani, a nyári meleg bejutásának az esélyeit is csökkenteni kell. Mellesleg a hőszigetelés komoly páratechnikai kérdéseket is felvet, ami legalább olyan súlyos hibaforrás.
Remélem, azért nem lesz túl meleg nyáron a ház a felsorolt anyagokból és rétegrendekkel.
Ahogy észrevettem, a tetőteres házak felső szintje szokott meleg lenni, akár hogy is szigetelik.
Ez a megtérülés számítás egy érdekes dolog. Kifogsz 3 enyhe telet, akkor az "életben nem térül meg".
Ráadásul azt is mondják, hogy "túl jól zárnak" mostanában az ablakok. Ezért most már szellőző szelepeket is ajánlanak a falba építeni (30-40kHuf), hogy a szellőztetéssel ne fűtsed drasztikusan az utcát.
Ha meg redőnyt vagy egyéb külső sötétítőt is teszel az ablakokra, akkor meg aztán számolhatod a megtérülést.
Szerintem Magyarországon nem is annyira a hidegtől lehet szenvedni, hanem a melegtől. (Azaz nem biztos, hogy a fűtési számlát kell nézni, hanem a nyári kánikulában a lakás hőmérsékletét.)
A kérdésemmel csak azt szerettem volna tudni, hogy egy építész szerint megéri-e x helyett y ablakot venni.
Vagyis már eldöntöttem magamban, de kíváncsi voltam még egy véleményre.
Nem akarom megspórolni az épületgépészt, így fog készülni számítás.
Már néztem a programot, de még nem sikerült befejeznem a számítást.
