Keresés

Részletes keresés

Zicherman Istvan Creative Commons License 2009.03.08 0 0 121
Szolonyin majdnem ugyan az a kategória, azzal a komoly eltéréssel, hogy történész és nem forgatja ki túlzottan a tényanyagot. Legalább is világosan leírja, hogy hol végződnek a tények, és hol kezdődik saját elmélete.
Szeretem olvasni (két könyve van meg, a ,,Június 22" és a ,,Békésen alvő repülőtereken"), mivel sok olyan anyagot használ, amit nem nagyon használtak, bár sok megállapításával és magánvéleményeivel egyáltalán nem értek egyet, ugyanis sok részletet, tényanyagot, ami nem támasztja alá a verzióit, egyszerűen kihagy. Viszont avval, ami használ rendkívül jól bánik és ami lényeges - nem hamisít! Mondjuk úgy, hogy ,,kihagy" vagy ,,figyelmen kívül hagy".;)
Elolvasni mindenképpen érdemes. Nem megy el a számmisztikába, nemtűzdeli tele a szöveget folösleges részletekkel, nagyon olvasmányos.
Magyarán emeletnyivel jobb véleményen vagyok vele szemben, mint Rezunnal.
Előzmény: Törölt nick (120)
Zicherman Istvan Creative Commons License 2009.03.08 0 0 119
Ajajajajaj!:(
Megint rátört Szuvorovra az agyfosás?
Bazmeg, ez az egy ember rosszabb, mint az egész hidegháborús nyugati és keleti propagandagépezet, együttvéve!
Előzmény: Törölt nick (118)
ambasa Creative Commons License 2008.11.05 0 0 117
Szia Biga!

Nem rég olvastam a Jégtörőt és még kb 30 oldal van vissza az M-napból.

Nos, nekem nem tűnik úgy, hogy bármilyen kritikára is választ adna. nem emlékszem egyetlen egy olyan mondatra sem a könyvből, amikor hivatkozna, valami őt ért kritikára, ez csak első könyv végén illetve a a könyvismertetőben van benne. Szerintem semmi több, mint a reklám része.

én azért a felvetéseit és az adatait erősen kétséggel fogadnám, pl leírja, hogy hány gépesített hadteste van a szovjeteknek (29) és hány harckocsi hadosztálya (61), csak azt felejti el megemlíteni, hogy ekkor a gépesített hadtestek állományában általában 2 harckocsi hadosztály van, vagyis ugyanazt a tételt kétszer könyveli le.Ugyan ekkor kiválasztja a legjobban feltöltött alakulatokat és azt sugalja, hogy a többi, ha nem is ennyire, de jól fel vannak töltve. Amikor összehasonlítja a német és a szovjet páncélosok mennyiségét érdekes módon a németeknél kiemeli, hogy mennyi a működőképes, a szovjeteknél ezt soha sem teszi.

Csak hogy értsd miről beszélek, az ő logikáját követve a szovjeteknek 29x1000 + önálló harckocsi hadosztályok több, mint 30.000 harckocsival kellett volna rendelkeznie. Ezzel szemben a szovjeteknek 23.500 eddig harckocsijuk volt, de mintegy 14.200 volt a frontvonalban (szerintem nagyjából ekkora, vagy 1-2.000 több a működőképes állomány). Rezun azt állítja hogy a szovjeteknek több mint 300 hadosztálya volt, ez igaz, csak azt az apró részletet nem említi, hogy június 22-én a fronton ebből 170 van, míg a németeknek és szövetségeseinek 190. Tudom a szovjetek éppen felvonulóban vannak és csak 2 hét múlva kell fölénybe kerülniük, de ennek az adatnak a közlése, még ha könnyű érvekkel lesöpörhető az ő logikája alapján, mégse említi, mert már ez is elgondolkodtatná a csekély háttérismeretekkel rendelkező olvasóját.

Rezun azt állítja hogy a szovjeteknek 5 feltöltött és 5 feltöltés alatt lévő légideszant hadteste volt, de arról nem beszél, hogy ehhez mekkora szállítógép kapacitás járult (ugyanakkor beszél, hogy a polgári repülés, ahonnan lehetne mozgósítan, nem túl jelentős). Azt állítja, hogy a szovjeteken kívül senki másnak nincs légideszant hadteste. Azért arra kíváncsi lennék, hogy alig pár hónappal korábban Krétán bevetett német erőket (7th Flieger Division, Luftlande Sturmregiment, 5th Gebirgs Division-ból álló közel 29.000 fő) minek lehet nevezni, ha nem légideszant hadtestnek?

Most tartok annál a mesébe illő leírásnál, ahol először ecseteli, hogy Zsukov egy zseni és a katonái szeretik, majd leír egy esetet, név nélkül, hogy kinevez egy fiatal tisztet ezredparancsnoknak, de az az éjszakába magányosan bolyongva nem találja meg az egységét, ezért kivégzik másnap. Na most ha Zsukov akkora zseni, akkor miért választ egy olyan tisztet, aki alkalmatlan, ha csak azért választja ki, hogy kivégezze, akkor kegyetlen, akkor, viszont miért szeretik a katonái, és valóban akár az RKKA-ban akkor vétség az alkalmatlanság egy tiszti poszton, hogy ezért kivégzés jár egyből? Ez a történet, még a szovjet viszonyokról alkotott képen szerint is meseszerű és akkor enyhén fogalmaztam.

A halhin-goli titkosságról, az hogy az ellenség nem értesül a támadásról az nem jelenti azt hogy senki sem tudott semmit. Vagy komolyan elhiszed, hogy a támadást nem előzte meg egy hadműveleti tervezés, nem gyártottak térképeket, miután elkészült a terv, akkor nem tartottak eligazításokat felsőbb szinteken (és osztottak ki térképeket), majd a már eligazított magasabb parancsnoki szintek nem tartottak szintén eligazításokat alsóbb szinteken. A támadás előtt a tüzérségnek nem osztottak ki térképeket rajtuk bejelölve az ellenség felderített állásait, hanem ehelyett a szuper titkolózó Zsukov beszélt a hadseregparancsnokaival a támadás előtt pár órával és aztán uccu neki, nehogy valami is kitutódjon, egy hadsereg nem így működik, csak Rezun sugalja ezt.

Az igaz, hogy az előző kötethez képest javult a fordítás, de azért ne legyünk hasra esve tőle (pl a szovjeteknek soha nem volt páncélgránátos hadosztálya ala Rezun és fordítója).

TG
Előzmény: Biga Cubensis (116)
Biga Cubensis Creative Commons License 2008.11.05 0 0 116
OK, akkor itt beszéljünk erről, feltéve ha valakit még érdekel.
M.Zoli Creative Commons License 2008.11.04 0 0 115

Udv.

 

Ez az elemzi lehet egy kicsit eros megfogalmazas, vagy pontosabban tulsagosan hizelgo. Rezun eppenseggel, hogy nem nagyon szokott elemezni. Az elemzes tudtommal az a tevekenyseg, ahol megprobalok minnel szelesebb informaciot pro es kontra osszegyujteni, majd ezek alapjan kovetkeztetest, kovetkezteteseket levonni. No o csak azokat szemleli, amik szamara pro, illetve azokat amelyeket o gyart az olvaso szeme elott. :)))

 

Udv.

Előzmény: Biga Cubensis (114)
Biga Cubensis Creative Commons License 2008.11.04 0 0 114

Új könyv: M-Nap, avagy ki kezdte a 2. világháborút.

 

A Jégtörőre adott kritikákat is elemzi benne a szerző.

M.Zoli Creative Commons License 2008.11.03 0 0 113
Udv.

Ambasa mar megirta azt, amit en is irtam volna. Nem az a szandekom, hogy addig hergeljelek, amig beraksz ide 100 oldalnyi dokumentum forditast, azt legutobbi akciomkor megfogadtam tobbet nem teszem. De azert tenyleg az a szandek vezerelt engem, amikor ujraelesztettem a temat, hogy mutassunk peldakat, hol csusztat, hogyan, mi az ami igaz abbol amit allit, es hogy hasznalja azt fel. Erveljunk inkabb. Mert ha azt mondod, hogy csak hazudik es csusztat megallas nelkul, akkor ki fogok ide mazsolazni neked annyi allitasat, amelyek igazak, hogy teljesen elterunk a lenyegtol.

Ha nincs idod esetleg valaszolni, akkor ajanlj esetleg hivatkozast, ahol utanna tudnak nezni az erdeklodok, vagy irsz kesobb, vagy akarmi.

Udv.
Előzmény: Zicherman Istvan (105)
ambasa Creative Commons License 2008.11.03 0 0 112
Igazad van. Ezzel semmi mást nem akartam jelezni, hogy önmagában egy erődvonal megléte sem zárja ki a támadó szándékot. Mint ahogy a franciák a Maginot vonal meglétének ellenére, korlátozott méretű támadást indítottakl 1939-ben a német-lengyel háború idején (ha jól emlékszem 2 ho-nyi erővel) átlépték a német határt.

TG
Előzmény: showtimes (110)
ambasa Creative Commons License 2008.11.03 0 0 111
OFF

Szia István!

azt azért ne feled, hogy ezt a fórumot Te hoztad létre. Az meg nem hiszem, hogy jó taktika egy vitában, hogy aki nem ért velem egyet, azt ostobának tekintem. Sajnos ha akarjuk, ha nem Rezunt el kell olvasni, mert annyira elterjedt egy bizonyos réteg gondolkodásában, hogyha vitázni akarunk vele, akkor ismerni kell. És Rezun mint minden okos demagóg igazságokat és féligazságokat csoportosít úgy, hogy számára kedvező következtetéseket lehessen kiolvasni belőlük. Soha sem értettem egyet azzal, ha valamiről megmondják mit kell gondolnom róla, jobban szeretem magam kialakítani az álláspontomat. Tudom ez az én hibám. Azért olvasom el Rezunt (gondolom Te is elolvastad, mint ahogy Zoli), mert én szeretném kialakítani az álláspontomat, és nem más gondolatait szajkózni. És azért beszélgetünk (és nem vitatkozunk) itt jobbára Zolival, mert esetleges téves ismereteink napfényre kerüljenek. (mint ahogy Zoli engem már javított is, vagy ahogy - igaz nem nekem címezve - de betetetted a mozgósítási adatokat)

Ha megengedsz egy gondolatot még, nem hiszem, hogy jó taktika Rezunt azzal elintézni, hogy hazudik és csúsztat. (hiszen ha így lenne, miért hoztad létre ezt a fórumot) Rá kell mutatni, hogy hol teszi ezt és mi a valóság. Erre kiváló példa a fórumnyitó cikk fordításod, ahol tételesen kiveséznek egy fejezetet, és nem csak azt mondják, hogy hazudik, és ezt tessék elhinni. Ha így tennénk, akkor ugyan azt csinálnánk, mint Rezun.

Egyébként, amikor egy másik fórumon néhány hónapja szóba hoztam hogy olvasom A jégtörőt, pont Te voltál aki "átzavart" ide, hogy itt vitassuk meg a dolgot. Az akkor feltett kérdéseimre a mai napig nem válaszoltál (65. hsz). Persze akkor mindkettőnknek más problémái adódtak (foggyulladás).

És ha elfogadsz tőlem egy jó tanácsot, itt ne hozd a rosszabbik Énedet, mert se Szlejer, se TacskO nem ír ide (és remélem nem is fog), viszont csak mondanivalód hitelességét rontod. Viszont sokkal meggyőzőbb a kétkedőknek az olyan hozzászólásaid, mint a maiak amik az erődrendszerekre vonatkoztak, ahova adatokat, térképeket és hivatkozásokat tettél be. Szerintem sokkal meggyőzőbbek, mint ha csak egyszerűen kinyilatkoztatod, hogy hazudik.

TG

Ui. és hogy valami biztatót is írjak, nyugi azért pénzt nem adtam érte, könyvtári példányt olvasok. 8)
Előzmény: Zicherman Istvan (105)
showtimes Creative Commons License 2008.11.03 0 0 110
Csak ne feledd el, józan paraszti ésszel arra kellett készülniük, hogy amíg a Wehrmacht színe-java keleten van lekötve (esetleg Csehszlovákok, később ténylegesen a lengyelek) addig nyugaton védekezni kell a jelentős erőfölényben lévő francia-angol haderővel szemben. Nem lehettek biztosak abban, hogy annyira impotensek lesznek, mint történt.
Előzmény: ambasa (109)
ambasa Creative Commons License 2008.11.03 0 0 109
Szia!

akkor ellenpélda István által felsoroltak mellé.

Siegfried vonal

Német erődrendszer amely nyugaton épült részben 1940 elött. és mégis támadtak májusban.

TG



Előzmény: edesviz (99)
Zicherman Istvan Creative Commons License 2008.11.03 0 0 108
Direkt így épült, ugyanis az erődített körzetek a fő, várható csapásmérő irányokat zárták (ipari központokat, csomópontokat, stb.) szárnyaik pedig természetes akadályokra támaszkodtak (magaslatok, mocsarak, kiterjedt erdőségek, széles folyók). Atöbbi köztes részt a hadseregnek kellett elfoglalnia.
Nem egy rossz ötlet. Legalább is adva marad az ellentámadás lehetősége.
Előzmény: edesviz (107)
edesviz Creative Commons License 2008.11.03 0 0 107
Szia kösz
az infót de ez a rendszer meglehetősen lukacsos. Ha van mélysége a védelemnek, akkor meg szita.

Édesviz
Előzmény: Zicherman Istvan (103)
showtimes Creative Commons License 2008.11.03 0 0 106
Rezun témában nem kívánom exponálni magam, csupán megjegyzem, hogy a németek nem csak a határvonalon végeztek felderítést, hanem rendszeresen berepültek a szovjet határhoz közeli légtérbe. Ezt már csak azért is tehették, mivel Sztálinnak volt egy parancsa, amely értelmében a provokációk elkerülése érdekében a határsávban tilos volt a német gépek megtámadása.
A felderítők ráadásul általában nagy magasságból dolgoztak (pláne a németek a jó gépeknek és kitűnő optikának köszönhetően). Ha szó szerint a határ fölött repült, akkor is be tudtak fotózni jó látási viszonyok közt akár 20 km-re is. Ha meg bejött 10-15 km-rel, akkor értelemszerűen ennyivel tovább.
Előzmény: Zicherman Istvan (105)
Zicherman Istvan Creative Commons License 2008.11.03 0 0 105
Semmire sem alapozza. Szokásos Rezun-féle mesék hülye gyerekeknek, akik a katonai témákhoz k.b. ugyan annyira értenek, mint ő maga.
IGEN költséges egy ,,álcázás". Főleg úgy, hogy ki is építették nagyjából a vonalat, kiképezték hozzá a katonákat, a gyárak már 1942 első félévére megkapták a megrendeléseket építőanyagra, eszközökre, stb....
Ráadásul nem közvetlenül a németek szeme láttára ment az építkezés.
Rezun, a reája jellemző idiotizmussal, azt képzeli, hogy ott áll egy rakat katona a határon (pontosan a vonalon), és építkezik, építkezik, épitkezik.

Megmondom őszintén, hogy a legszivesebben le se szarnám Rezun agyfosásait, mivel OLTÁRI baromságokat ír, és hazudik, csúsztat és mellébeszél, mint a vízfolyás, ráadásul csak a hozzá hasonló félművelt analfabéták vannak elájulva az ,,elméleteitől".
Mint Rezunnak, mind pedig a lelkes olvasótáborának ALAPVETŐ tárgyi tudásai sincsenek az adott témában.:/

De azon már egyszerűen csodálkozni sem birok, hogy viszonylag értelmes embereket is megvezet!:(((
Előzmény: M.Zoli (104)
M.Zoli Creative Commons License 2008.11.03 0 0 104

Udv.

 

A Molotov vonallal kapcsolatban azzal ervel, hogy maszkirovka volt. Pl. azert, mert a nemetek szeme latara epitkeztek, nem pedig a hatartol valamelyest beljebb, tavol a a figyelo tekintetektol. Most kerdes, hogy ezt mire alapozza, illetve ha tenyleg egeszen kint a hataron mukodtek a szovjetek, akkor mi vezette oket erre. Azt meg tudjuk, hogy a maszkirovkahoz nagyon ertettek, es oriasi alcamunkakat voltak kepesek veghezvinni.

 

Mielott duhrohamot kapnal megint, mert ilyet irok neked, szolok, hogy ezek Rezun ervei, nem az enyemek. En nem foglalok allast ez ugyben, informacio hiany miatt is tobbek kozott. Meg aztan szivesen hallanek nehany dologrol ami ezt a felvetest cafolja.

 

Udv.

Előzmény: Zicherman Istvan (103)
Zicherman Istvan Creative Commons License 2008.11.03 0 0 103
Molotov-vonal.
1940-1941-ben kezdték el intenzív építését az új országhatár vonalán, sok helyen a háború kezdetéig már nem tudták befejezni az építést. Részben a régi erődrendszerekre támaszkodott (p.l. Breszti erőd, Tallin, Lvov (Lemberg), stb. stb. stb.)

13 erődített körzetből állt.
(Körzet neve; lefedett front; erődrendszer mélysége; erődített csomópontok; fegyverbunkerek mennyisége)

Telsajszkij EK/ 75 km/ 5-16km/ 8/ 366;
Saulaji EK/ 90km/ 5-16km/ 6/ 403;
Kaunaszi EK/ 106km/ 5-16km/ 10/ 599;
Alitusszki EK/ 57km/ 5-16km/ 5/ 273;
Grodnenszki EK/ 80km/ 5-16km/ 9/ 606;
Oszovecki EK/ 60 km/ 5-6km/ 8/ 594;
Zambrovszki EK/ 70km/ 5-6km/ 10/ 550;
Breszti EK/ 120km/ 5-6km/ 10/ 380;
Koveli (Ljubompolszki) EK/ 80km/ 5-6km/ 9/ 138;
Vlagyimir-Volinszki EK/ 60km/ 5-6km/ 7/ 141;
Sztrumilovszki EK/ 45km/ 5-6km/ 5/ 180;
Rava-Russzki EK/ 90km/ 5-6km/ 13/ 306;
Przemisli EK/ 120km/ 4-5km/ 7/ 186.



Mára Molotov-vonal intenzív építése is ellent mond Rezun elméletén. (Sok más egyébbel együtt pedig eleve cáfolja mondókáját.)
Előzmény: Zicherman Istvan (102)
Zicherman Istvan Creative Commons License 2008.11.03 0 0 102
Sztálin-vonal vázlata.
Kettős célt övetett:
1. Biztosítani a statikus védelmet;
2. Biztosítani a csapatok manőverezését ellentámadásokhoz.
Ezért erődövek (erődített körzetek) csoportjaiból állt, melyek között a hézagokat háború esetén kitöltötték volna a csapatok, így az átjárhatatlan erődített körzetek között lévő hézagokon át a hadsereg ellentámadásokba mehetett át, illetve hadműveleteket lehetett volna vezetni. (Ebben ülönbözött p.l. a Maginot-vonaltól, a Siegfrid-vonaltól, és sok hasonló mástól.
Az első 13 erődített körzetet 1928-ban kezdték el építeni (Karéliai, Kingiszepi, Pszkovi, Polocki, Minszki, Moziri, Korosztyeni, Kijevi, Novograd-Volinszki, Leticsevi, Mogiljov-Podolszki, Ribnicki és Tiraszpolszki védelmi erődített körzetek.
1938-ban elkezdték még nyolc erődített körzet építését (Osztrovszki,Szebezsszki, Szlucki, Sepetovszki, Izjaszlavszki, Sztaro-Konsztantyinovszki, Osztropolszki és Kamenec-Podolszki körzetek).
1939-ben a vonalat, illetve az épülő körzeteket konzerválták, mivel az országhatár eltolódott nyugati irányban.

Az 1941-es német adatok szerint (kivéve a Karéliai védelmi körzetet, azt nem vették be), csak fegyveres betonbunkerekből a Sztálin-vonal védelmi öeiben volt:
142 betonkazamata a tábori tüzérség számára (ebből több két, illetve három és négy ágyús bunker; egy részük géppuskaállásokkal is rendelkeztek);
248 páncéltörő ágyú számára kiépített bunker (több két ágyús bunker; egy részük géppuskaállással is rendelkezett);
2572 géppuskás bunker és kazamata (ebből több kettő, három, négy vagy hat géppuskás bunker).
A számba nincsenek benne a harckocsik és tábori tüzérség számára kiépített nyílt és fedett lőállások (kaponirok), az óvóhelyek, földalatti támaszpontok, megfigyelőpontok, tűzvezető pontok, raktárak, parancsnoki harcálláspontok, kommunikációs központok, partvédelmi erődök ütegei.

Előzmény: Zicherman Istvan (101)
Zicherman Istvan Creative Commons License 2008.11.03 0 0 101
Sztálin-vonal:
http://www.liniastalina.narod.ru/
http://oldmv.livejournal.com/3638.html
http://www.fortressby.com/index.php?option=com_zoom&Itemid=34&catid=3
http://www.pereplet.ru/history/suvorov/suv_lst.htm
http://kamenets-tour.com/beside/linstal.html

Molotov-vonal:
http://www.fortification.ru/forum/index.php?action=vthread&forum=1&topic=584
http://forum.sudden-strike.ru/showthread.php?p=219938
Előzmény: Zicherman Istvan (100)
Zicherman Istvan Creative Commons License 2008.11.03 0 0 100
Ha az oroszok nem a határaikon túlra készülnek, akkor ők is építettek volna.
..................
Ha vennéd a fáradságot és utánnanéznél, akkor igen gyorsan rájönnél arra, hogy a szovjetek is építették az erődrendszereket, és igen intenzíven (Sztálin-vonal, Molotov-vonal, Távol-Keleti (u.n. Usszuri-Amúri védelmi öv) erődvonal.)
Ugyan annyira készültek a ,,határaikon túlra", mint bárki más.
Előzmény: edesviz (99)
edesviz Creative Commons License 2008.11.03 0 0 99
Szia, sajnos off topic,
de elgondolandó, hogy Európában minden állam, amelyik tehette, erődrendszereket építet. A KisAntant, Franciaország, Belgium, Finnország, Svájc. Jobbára a státusqou-t akarták megőrizni. Még a haború folyamán is épitettek, Atlanti fal, Árpádvonal...
Ha az oroszok nem a határaikon túlra készülnek, akkor ők is építettek volna.
Édesviz
Előzmény: ambasa (97)
Némedi László __ Creative Commons License 2008.11.02 0 0 98
mind az olajról, mind a létszámokról írtam valamelyik 2vh topikban. Még térképet is rajzoltam... :)
ambasa Creative Commons License 2008.11.02 0 0 97
Szia!

Rezun szándékosan keveri azt, amit az angolszászok stratégiának és taktikának, míg a szovjetek harcászati, hadműveleti és hadászati szintekre bontanak. Szándékosan keveri, a stratégiai szándékot, annak taktikai megoldásaival.

1941-ben egy kicsit hasonló helyzet van a katonai gondolkodásban, mint az 1870-71. porosz-francia háború után, amikor is azt vonták le a katonai elméletekkel foglalkozók, hogy a támadó fölényben van a védővel szemben. Ennek egyenes következménye lett az első világháború patt helyzete, ahol is a főként támadásra kiképzett csapatok és tisztek sokáig nem tudtak mit kezdeni az időközben tűzerő tekintetében megerősödött és ez által fölénybe kerülő védőkkel (géppuska)

1941-ben mindenki azt láthatta, a német-lengyel háború és a franciaországi hadjárat, halhin-gol után, hogy a gépesített és jól manőverező fölényben van a statikus védővel szemben, mert a támadó választja ki, hogy hol és mikor koncentrálja az erejét és képes a védő érzékeny és kevéssé védet elemeire csapást mérni, amikor csak akar. Ráadásul ez összevágott a szovjeteknek a 30-as években kidolgozott mély hadművelet elméletével is.

Ehhez képest a Mannerheim vonal csak egy ellenpélda volt, amit ráadásul az időjárás és a terep körülmények is befolyásoltak.

Nem emlékszem, hogy olyat írtam, hogy a szovjetek azt gondolták volna, hogy védekezni fölösleges (ha mégis, akkor rosszul fogalmaztam. Elnézést!). A szovjet katonai gondolkodás nem zárja ki a védekezést, csak azt mondja róla: A védelem célja, felkészülés a támadásra. Vagyis a védelem mindig egy átmeneti állapot, mert a cél, nem az ellenség felmorzsolása, hanem megsemmisítése, és csak támadással lehetséges.

TG
Előzmény: edesviz (95)
Zicherman Istvan Creative Commons License 2008.11.02 0 0 96
A modern harc nem csak statikus védelemből áll, hanem manőverből. Magyarán védelemben is lehet támadni, illetve támadásban védekezni.
Ezt nevezik ,,az erők dinamikus egyensúlyának".

A Téli-háborúból pedig levonták a következtetéseket. Többek között azt is, hogy a védelmi vonalat a régi országhatártól nyugatabbra kell tolni (így kezdődött a ,,Sztálin-vonal" egyes szakaszainak lebontása, kiürítése, illetve újabb védelmi öv felhúzása, már az új határ vonalán.
Rezun ennek is ,,simán" utánnanézhetett volna, mivel a vonallal kapcsolatos irodalom az elmúlt 15 évben (beleértve a dokumentum és rendelkezés-gyűjteményeket) lassan meghaladja a száz kiadványt.

Semi újat nem csinál, csak a szokásos mellébeszélést.

P.S.: Ráadásul Szuvorov SOHA sem volt KATONATISZT. POLTISZT volt rövid ideig, majd irodista. A ,,nagy katonai felderítő múltjáról" szóló szöveget is saját maga találta ki. Soha sem dolgozott a hírszerzésnek.
Előzmény: edesviz (95)
edesviz Creative Commons License 2008.11.02 0 0 95
Kedves Ambasa
"Minden áron azt akarja az olvasóba bebeszélni, hogyha valaki nem statikus védelmet épít ki, az akkor már támad, és minden olyan csapat amely nem elsődlegesen erre a feladatra van kitalálva (tehát nem gyalogos, vagy tüzér) az már támadó. Ugyanakkor védekezési taktikaként kezeli, a felperzselt föld taktikáját és ez elképzelhetőnek tarja akár a Dnyeperig is (ugyanakkor nem beszél arról, hogy a későbbiekben ezeket a területeket vissza kellene foglalni és erre megfelelő felszereltségű csapatok kellenek. Olyan agyrémet vázol fel, hogy a Szovjetuniónak a határai mentén körbe egy 30 km mély aknamezőkkel, felperzselt földel és erődökkel kombinált övezetet kellet volna kiépítenie, mivel nem ezt tette csak is támadni szándékozhatott. Katona létére eléggé érdekes elképzelés, főleg úgy, hogy akkor már mindenki előtt ismertek voltak az 1940-es franciaországi hadjárat tanulságai. "
Irtad, ezek szerint az oroszok nem vonták le a finn háborúval kapcsolatos konzekvenciákat se, (Mannerheim vonal). Tehát védekezni fölösleges. Azza csak támadásban gondolkodhattak.

Édesviz
Előzmény: ambasa (73)
Zicherman Istvan Creative Commons License 2008.11.01 0 0 94
Úgyhogy ezek igen relatív számok. De Rezun ezeknek ,,abszolute értéket" tulajdonít.
Végül is érthető, mivel saját maszlagát kell valamivel alátámasztani.
Előzmény: Zicherman Istvan (93)
Zicherman Istvan Creative Commons License 2008.11.01 0 0 93
És a papíron szereplő 1,2 milla tervszerűen mozgósított (behívott) közül ismét nem lehet tudni, hogy mennyi kapta meg a behívóját (július 1-re már elég nagy területek voltak német ellenőrzés alatt, esetleg evakuációban voltak, vagy beléptek önkéntesnek illetve népfelkelőnek (azaz duplán szereplenk az elméleti 5,3 millióban), vagy meghaltak a bombázások alatt, illetve német fogságba kerültek, esetleg elmenekültek az erdőkbe.
Előzmény: Zicherman Istvan (92)
Zicherman Istvan Creative Commons License 2008.11.01 0 0 92
Továbbá:
1941. július 1-ig 5,3 millió embert hívtak be katonai szolgálatra (ebből 2,1 millió önkéntes, illetve 1,4 millió népfelkelő). A behívottak egy részének (k.b. 600.000 fő) a TERVSZERŰ ŐSZI SOROZÁSON KELLETT MEGJELENNIE.


Magyarán - Rezun megint csúsztat, mert az állítja, hogy ezeket mindet és azonnal behívták, pedig a július 1-ig kikézbesített behívók közül legalább 600.000 katona ,,csak" ősszel volt köteles megjelenni a sorozáson (5,3 milla - 0,6=marad 4,7 milla).
Ebből szintén ki kell zárni az önkénteseket és népfelkelőket, ugyanis ezek eredetileg nem szerepeltek a hadsereg mobilizációs nyilvántartásában (4,7 millából - 2,1 milla, majd - 1,4 milla= marad 1,2 millió besorozott).

Ez azt jelenti, hogy a hadsereg, tervszerűen, az előre kiállított háborús mobilizációs tervek alapján mindössze 1,2 millió ember mozgósítását vette tervbe (ami egy nagyon is reális mozgósítási szám).

Előzmény: Zicherman Istvan (91)
Zicherman Istvan Creative Commons License 2008.11.01 0 0 91
Most nézem:
A 4 826 907 fő a flottával együtt.
4 776 000 fő az RKKA létszáma.
Előzmény: Zicherman Istvan (89)
Zicherman Istvan Creative Commons License 2008.11.01 0 0 90
Ráadásul ekkor sok hadosztály még csak papíro létezett.
Előzmény: Zicherman Istvan (89)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!