Biztos igazad van, de én Brian Bagnall könyveiben tök más sztorit olvastam.
A könyveket viszont szívesen kölcsönadom, ha érdekel (angol nyelvű).
Egyrészt a Hi-Toro-t 1982-ben alapították, de már az év vége előtt átnevezték Amigára. Másrészt idézet a könyvből (remélem nem leszek érte seggberúgva):
When rumors began to swirl at CES that Jack Tramiel was about to purchase Atari, Morse began feeling especially apprehensive about the companys pending licensing agreement. Remembering Tramiels turbulent visit in May, he suspected the future looked dismal if Tramiel purchased Atari. That was another thing we were concerned about because we knew that once we lost our protection here, Tramiel was a ruthless businessman and we would be dead in the water, says Bill Hart.
...
Among the many companies Amiga had contacted through the first quarter of 1984 was Commodore. At the time, Lloyd Red Taylor was the vice president of technology. He technologies Commodore was currently at work on, a portable LCD computer and a Unix machine, would prove to have a huge impact on computing in the future. And Taylor had the ability to bring the technology to Commodore through savvy acquisitions. Now he brought to Commodores attention the Amiga, a possible candidate for a mass market replacement for the C64. Red Taylor was really the one who brought that opportunity to the company, says Bo b Russell. For the first part of 1984, Taylor gave Amiga a non-committal response. Commodore lacked a next-generation design that was satisfactory, recalls Nicholas Lefevre, Commodores legal council. We looked at Amiga as the potential next generation. After Taylor left Commodore and joined TTL, he informed Tramiel of the opportunity with Amiga, which led to Tramiel and his sons attempting to acquire Amiga until the negotiations soured. In effect, Taylor was inadvertently responsible for pitting Commodore and Jack Tramiel against on e another. The Amiga relationship was continued by Clive Smith, Commodores vice president of corporate planning. He was the guy who drove their acquisition of the Amiga, says Brian Dougherty, founder of Berkeley Softworks.
...
On June 29, 1984, instead of signing a licensing agreement with Atari, Amiga planned to deliver a check to Ataris John Ferrand for $500,000 plus interest. They hoped this meant Atari could not claim ownership of the chipset technology held in escrow. Dave and I knew that this was going to be sensitive, so we sat down and carefully crafted the words that we were going to communicate to Atari, recalls Hart. They were true but we had to be very careful how we said this. So we wrote it all down and we called and asked for a meeting with the Atari guy. And we knew at that point that Jack Tramiel was in the process of taking ov er Atari. Morse and Hart showed up at Atari headquarters to meet with John Ferrand, check and letter in hand. We went to see the guy we had been negotiating with and Dave read him the statement, recalls Hart. It basically said, Having negotiated in good faith and having seen that the direction Atari wanted to go in was not compatible with the spirit of what we had entered into, we have decided to terminate the negotiations and returned in full the money. And we handed them a check for half a million bucks.
---------------
Azaz: az Amiga már korábban ki akart lépni az Atari dealből, mert az Atari is számítógépet akart építeni az Amiga chipsetre, pedig az eredeti megállapodás az volt, hogy az Amiga gyárt számítógépet, az Atari pedig konzolt. Ezért befektetőket kerestek, többek között a Commodore-t is. És a Commodore-ral még előbb megállapodtak és visszavizették a zsét, mint ahogy Tramiel megvette az Atarit. Egyébként később tényleg volt per, de azért, mert az Amiga azt hazudta az Atarinak, hogy azért adják vissza a pénzt, mert amúgy sem működik a chipset. Azt el is vesztette a Commodore.
Szóval szerintem az tök helytálló, hogy nem a Commodore happolta el az Amigát az Atari elől, hanem az Amiga menekült a Commodore-hoz az Amiga elől.
A 9808-ban írt helyzet attól még igaz, hogy nem fogadod el. Egy olyan eszközt vett szinte mindenki, amivel nem működik semmilyen egész lemezoldalas játék és demó?? Ezen kéne elgondolkodnia mindenkinek. Hogyan próbálják ki az új játékokat, demókat? Erre válaszolj. Még 2020-ban is jönnek ki. VICE-vel? Akkor minek SD2IEC? A GEOS működik joystickkal is, nem kell PS2 adapter.
A 2 MB RAM milyen? 1750XL? Mi használja a 0,5 MB feletti részt? Nagy eséllyel semmi, mert én is kerestem programokat, nem találtam. 1-- Az SD2IEC-hez nem a semmiből termett a lakásodban minden alkatrész, valamikor meg kellett venned.
2-- Nem macera a ROM égetés, ha EEPROM-ot használsz foglalatba rakva, nem kell UV törlő, és ha előre összeírod milyen programokkal játszotok, és ezeket rakod a ROM-ba, többet nem kell hozzányúlni. Gép bekapcs, program kiválasztás 1 gombnyomással, játszás.
3-- Nehogymár a kis 1-2 KB-os BASIC programok mentése miatt ne érje meg 1 MB-os ROM cartridge-et használnod. Erre még a magnó is megfelelő, de a valódi 1541 pláne EGY lemezzel. Úgyis van sokaknak az SD2IEC mellett valódi 1541-e is.
4-- Jiffy C64+1541-gyel 185 blokk (46 KB) load 13s, ha cartridge-et használsz, 23 KB/s a ROM-RAM másolás sebessége, 2s. Pont hogy a cartridge a praktikus akkor, ha 1 részes állandó programokat használ valaki ritkán. Sosem volt SD2IEC-em és hasonlók, Dataset kártyával, Action replay 6-tal kezdtem, meg Final 3-mal, aztán 2000 után IDE64, 1541U, SuperCPU, RAMLink, Dolphindos 1541+1571 jött. Az IDE64 támogatja a Dolphint, atom gyorsan CF-re mentettem az összes programomat lemezről, aztán USB-n át SSD-re. Akik nem használták ezeket, és nem tudják milyen, azok megelégszenek az SD2IEC-cel és hasonlókkal, nekem ez kínzás lenne.
Jay csapata kifutott a pénzből, melyet eredetileg három fogorvos szponzorált. Azt,hogy a Hi-Toro azért futott ki a pénzből, mert az ATARI-val lassan haladtak a tárgyalások (Tramiel előtt a management ott is elég béna volt), vagy mert a fejlesztések felemésztették a kezdeti pénzt, nem tudom.
Az ATARI nyújtott Nekik fél millió dollár hitelt, mellyel kizárólagos jogot formáltak a projektre, amennyiben nem fizetik vissza. Mai áron ez $1.2M. Nem aprópénz. Azt hiszem elég egyértelmű, hogy az ATARI pénze nélkül nem készülhetett volna el a prototípus a híres integrált áramkörökkel,, ami a CES-en még csak egy nagy formátlan doboz volt, és amire Steve Jobs azt mondta: túl sok az alkatrész.
A Commodore -fejlesztők híján, akik Tramiel-el együtt nagy számban átmentek az ATARI-hoz - egy olyat lépett, hogy az fél millió dollárt elutalták egyeztetés nélkül az ATARI-nak, és ezzel a részükről letudták a dolgot. Ezt persze az ATARI megtámadta, hiszen az Ő hitelük nélkül a cég már tönkrement volna, és szétszéledtek volna a fejlesztők is. De tudjuk mi lett belőle.
Szóval ha ezt nem hívhatom lenyúlásnak, akkor nem tudom mit... De ezt a fejlesztő csapatot is ugyanúgy szétcs**te a C= pénzéhez management csapata mint a sajátját.
Nem értem hogy világszerte 1000+ embernek miért felel meg az SD2IEC 8-10e-ért C64-hez, C128-hoz, Plus4-hez. Ha a vevők nagy része tényleg kb. úgy és arra használja, amire te (többen írtak nekem ilyeneket), akkor pláne értelmetlen. Ha csak d64-ből prg-ket, vagy simán prg-ket akarnak betölteni, nem akarnak utántöltős játékokat, demókat használni, akkor létezik 1 MB-os C64 cartridge, az 1-0 és A-Z + shift A+Z (10+26+26) gombokkal lehet indítani max. 62 programot. A neten minden megvan róla, bárki gyártathat NYÁK-ot, összerakhatja. Néhányan hirdetik most is. Alig adnak el belőle pár db-ot. Sokkal jobban megéri ilyet venni a kedvenc C64 programokkal, mint az SD2IEC. 2017-18-ban csináltam 128, 256, 512 KB-ost, és 1 MB-ost, alig tudtam eladni több hónap alatt 20 db-ot. Pedig sok melóval felkutattam egy halom utilt (20 db), ami jól kitölti a 128 KB-os helyet, 1-2 programot újra is tömörítettem, mégis alig érdekelt valakit. A 256 KB-osba válogatott jó játékokat (9 db, 547 KB) a másikba zenéket (8 db, 373 KB) raktam, mindről leszedtem az intrókat és újratömörítettem, uaz. Ezt a 2 db 256 KB-os tartalmat raktam egybe az 512 KB-oshoz plusz 1 programmal. Az 57 programos 1 MB-ost a 128 KB-os utilból, a 2×256 KB-os 17 programból, és még 20 másik programból raktam össze. Ezek csak példa ROM-ok voltak. A 256 KB-1 MB-ost úgy hirdettem, hogy a vevők által kérteket rakom bele. Ez sok meló volt, ezekkel is tesztelni, ha valami valamiért nem működött, másik tömörítővel készültet keresni, ezt is tesztelni, stb.. Nem érte meg 6-9e/db-ért a sok munka. Videókat is csináltam, hiába.
Nem hőbörgök, csak nagyon nem reális, hogy a 2006-ban 2e-ért hibátlanul táppal lehetett vaterán C64-et kapni (tudom, mert ennyiért vettem működőt, és 3e-ért dobozost), ez most 15-20e-ért, a dobozos 25+e-ért kel el, 8-10-szeres ár úgy, hogy az infláció 16 év alatt nem volt össz. 100%. Alig vettem pár dolgot idén, csak a reális árú dolgokat (pl. 2 C64 2 táppal + 1541 postával össz 12e, max. ez a 3×4e a reális ár most), a felvert árakon nem lehet. Itt az eredménye, hogy senki nem tett semmit a sok kereskedő árfelverése ellen. Külföldön is ez megy. Rengeteg C64, 1541, Amiga 500, stb. kapható még mindig világszerte, még mindig sokkal több, mint a kereslet, az áraknak max. lassan szabadna felfelé menni, kb. 2-szeres ár/15 év ütemben. De nem, 50+e-ért kelnek el a sima A500-ak vaterán, 2 napja is volt egy 54e-es, teszteletlenül, simán csak bekapcsolásosan, a belső FDD simán lehetett rossz.
Még hogy nem lehet a fejlesztésekkel nagy pénzeket szakítani? Dehogynem, ez megy régóta. C64 Reloaded V2 180 Euró (a NYÁK + az alkatrészek nincs össz. 50 Euró, mert az összes fontos chipet (CPU, 2×CIA, VIC, 2×SID) a vevőnek kell beleraknia, megvennie, hogy használható legyen), stb.. Sok hardverfejlesztés volt csak C64-nél, a legtöbbnek nem sok haszna van pl. Turbo chameleon 64 (TC64) mellett. Az Easyflash 3 már 70-80 Eurónál tart, amikor kb. 4-5 éve postával 40 Euróért vettem újan. Az új Amiga eszközök is egyre drágábbak, követik a régi dráguló cuccok árait. Szutyok 68030 40 MHz, 128 MB RAM-os kártya A1200-hoz 200 Euró, 50 MHz-es 300 Euró, 55 MHz-es 360 Euró, mindez 2014-5-ben??? 2016-19-ben már 240 Euró volt a 40 MHz-es, és 380 az 55 MHz-es. 68020 (32 bites) 28 MHz-es 64 MB RAM-os 2015-ben volt 80 Euró, aztán 2016-ban lebutította 68EC020 (24 bites) 28 MHz 16 MB-osra 130 Euróért. Idén majdnem 150 Euró az újabb verzió 16 MB-tal és 26 MHz-cel. Nevetséges, amikor az alap A1200-ban 16 MHz-es 68EC020 megy 14 MHz-en. Ezért lenne jó, ha végre lehetne kapni a Warp 1260-at 500 Euró + CPU árért, ez odabaszna minden fos drága terméknek. 68060 105 MHz-ig, 256 MB RAM, RTG grafkártya 1920×1080-ig, gyors CF+SD vezérlő, hangkártya, Kickstart váltás, wifi, USB, stb.. A gond hogy az új jó, gyors cuccokra alig fejlesztenek programokat, legyen szó bármilyen gépről, írtam a 16 MB-os 1764 REU-t, a 15-20 MHz-es TC64 turbót, stb., mindezt úgy, hogy az Ultimate II + az Ultimate 64 + TC64-ből (mindben megvan a 16 MB-os REU) világszerte össz. 1000+ db-ot adtak el. Fejlesztettem már 2 éve, amikor meghirdettem a 16 MB-os SuperCPU 128-amat, mindenki láthatta a C64 demóeffektjeimet, ami 20 MHz-es 65C816-tal működött. Ebből ízelítő, a 2. kép mozgó effekt, a 4. képen nincs sprite:
Vicces, ahogy elvárod, hogy a te témáidról legyen szó. Ne izgulj, ha érdekel valaki, akkor válaszolni fog. ;-)
SDIEC
Írtam már, hogy nekem teljesen megfelel az SDIEC. Volt itthon minden alkatrész hozzá, csak össze kellet dobni egy lyuknyákon. Kéthetente egyszer betölteni a gyerekeknek a Wizard of Wort, meg a Bubble Bobblet teljesen jó. Nem érdekelnek se demók, se egyéb olyan esetek, amik nem működnek vele.
Hardver vásárlás
Mindennek az a reális ára, amennyit a piacon adnak érte. Lehet ezen hőbörögni, de akkor sem fog változni. Nekem például eszembe sem jutna régi hardvereket vásárolni. Nem akarom gyűjteni őket, nem akarom restaurálni és eladni sem. Nem értek hozzá elégg, így rizikós, és pénz kidobás lehet belőle.
Nekem bőven elég volt a neten nézegetni a restaurálós videókat. Biztosan túl nagy lelkesedésel meséltem róluk az ismerőseimnek, mert kaptam tőlük több kupac régi vasat. (Atari Portfolio, PowerMac 7200, C64, C+4, Spectrum, stb.) Nekem bőven elég, ha ezeket életben tudom tartani. Nem akarom eladni őket. És hiába ez a szakmám, fejleszteni sem akarok rájuk. Se hardvert, se szoftvert. Tök jó buli lehet, de inkább olyasmivel foglalkozom, ami előre mutat.
Új fejlesztések hiánya
Azért írtam le a fentieket, mert többé-kevésbé másoknál is előfordulhatnak ugyanezek. Ez részben megmagyarázza az új fejlesztések hiányát. Gőzmozdonyvezetőből is sokkal kevesebb van, mint néhány évtizede, új gőzmozdonyból pedig semennyi.
Természetesen vannak olyanok, akik fejlesztenek, mert ez a hobbijuk. Néhányan árulnak is ezt-azt. De nagy pénzeket nem lehet szakítani.
Röviden: Nincs meg a megfelelő motiváció arra, hogy több új fejlesztés legyen egy halott platformra.
Bármennyit kesereghetsz itt, ez nem fog változni. Ez egy hobbi, és azért járok ide, hogy az örömet okozó hobbimmról beszélgessünk. Ha csupa kesergés van itt, az elveszi a kedvemet az egésztől.
Ha értesz hozzá, akkor fejlessz te! Ha nem értesz hozzá, akkor finanszírozz fejlesztést! Majd megírhatod a sok jó hírt, és mi veled fogunk örülni. De a kesegésnek semmi értelme.
> mivel a Commodore lenyúlta előle az általa és ATARI által is szponzorált Amiga csapatot Azért ez elég nagy csúsztatás. Egyrészt Tramiel sose szponzorálta az Amiga Inc.-et, az Atari viszont valóban. Másrészt meg Tramiel meg akarta venni az Amigát (amikor még nem tudta, hogy az Atarin keresztül amúgy is az övé lehet), de a rá jellemző üzletpolitikával, tudván, hogy csődközelben vannak annyira pofátlanul szar ajánlatot tett nekik, hogy ők inkább megkeresték a Commodore-t, remélve, hogy adnak pénzt Tramiel szivatására. És bejött. Hogy később a Commodore ellehetetlenítette őket, az más kérdés, de ez akkor jó döntés volt.
Az elkúrt fejlesztések egy részét utólag lehet kompenzálni, vagy már 198x-9x-ben megtették, FDD gyorsítások. Volt 1987-ben Dolphindos 2-3 C64+1541-re, sőt a V3-as 1571-re is, 25×-ös sebesség, 3-5 mp-es loadok, 40 sáv. Aztán 2000-től volt IDE64 8x KB/s-os loaddal CF kártyáról. SuperCPU volt 1996-ban 20 MHz-es 65816-tal, max. 16 MB-tal, az IDE64-gyel 300+ KB/s load. RAMLink 1990-ben 16 MB-tal, 50 KB/s load, SuperCPU-val 390 KB/s. Meg 2000 után 99,99%-os gyors 1541 emuk, Ultimate II, Turbo chameleon 64 (TC64) 15-20 MHz-es 6510-zel, 16 MB-os REU-val, stb.. De a legfontosabbakat nem lehet utólag megoldani, az elmaradt fejlesztésekre írt programokat, demókat, játékokat, meg a grafikai, felbontás, szín, stb. dolgokat sem. Most 2020-ban senki nem fogja megcsinálni azokat a fejlesztéseket, amiket anno nem tettek meg, pl. a C65 rendes befejezését, az Amiga AAA chipsetet A1200-hoz, stb.. Sőt, még nagyobb a probléma, mert a már megjelent, és világszerte 500-1000+ db-os mennyiségben eladott modern eszközökre is alig jön új program, játék, demó, mint az Ultimate II, TC64, stb.. Rendesen a mai napig nincsenek kihasználva a képességeik. IDE64-re 2-3 demót írtak, amik gyengék. Pedig a TC64 kb. 15 MHz-es 6510-ére miket lehetett volna már írni 2011 óta? Még ha csak D64-ekkel is, programmal is be lehet mountolni a következő D64-et a további loadhoz. Vagy 1 adott mappából direkt töltene prg-ket D64 nélkül, itt is min. 50 KB/s-mal. A max. 16 MB-os 1764-es REU-ra is csak Nuvie videókat csináltak, de évek óta nincs új. Az 512 KB-os 1750-re 2014-ben volt compo, gyenge eredménnyel. https://csdb.dk/event/?id=2391 Az Amiga 66-80 MHz-es 68060-ra sincs sok demó, inkább csak 50 MHz-es 68030-ra, ez kevés.
Természetesen ez az 1980-as évek elejének technikai színvonalát képviselő processzor (8501) nem tud versenyezni a dupla pipeline-os és 40MHz-es ez80 proceszorral, aminek van Z80 kompatibilis üzemmódja IS.
Mikor az Amiga létrejött, Tramiel már rég az Atarinál volt és az Atari ST-t hozta a ki (mivel a Commodore lenyúlta előle az általa és ATARI által is szponzorált Amiga csapatot)
Úgyhogy Tramiel utolsó Commodore-os projektje a 264 széria volt, és utána már az ATARI ST-n dolgozott, megelőzve az Amiga bemutatását is
(egyébként az ATARI ST házát ugyanaz az ember tervezte, mint a Plus/4-ét, Ira Velinsky)
Mint lejjebb leírtam, a frekvencia nem minden. A 6502 illetve a származtatott processzorok hatékonyabbak, mint a Z80,viszont jóval alacsonyabb az órajelük.
A 8501 frekvenciájét a TED állítja, viszont a TED-el elekapcsolva 8502 2.125 MHz-ig húzható. (ami ezzel bizonyos számítások alatt gyorsabb, mint a Z80 4MHz-en)
Ez a magas frekvencia, illetve a hatékonyabb mikrokód együtt azt eredményezi, hogy a 8502 ugyanazt a kódot gyorsabban futtatja.
A PI kiszámolása X tizedesig elég ismert és egyértelmű kód, amit a CPU összehasonlítására alkalmaznak.
Az, hogy miképp jön ki a 2.115MHz? SVS ultimate Map 2.1 tartamazza a megoldást, a képernyő kikapcsolt állapotában bizonyos biteket át kell állítani, és jön a turbó mód, ami lényegében a C128 2MHz módnál is gyorsabb (igaz ehhez nem árt némi hűtőborda a proci tetején hogy ne süljön meg).
Az említett állományban a Hardware fül alatt van az áttekintő. Természetesen kikapcsolt képernyő mellett értendő, de ugyanez a C128-ban és a BBC Micro-ban is elérhető funkció volt a kalkulációk gyorsítására. http://plus4world.powweb.com/tools/Ultimate_Map
"Badline nélkul a +4 CPU majdnem olyan gyors mint a Z80 3.5MHz-en."
Ezt hogy sikerült kiszámolni? :DD
De, mégha így is van (nem), a +4-ben a cpu talán overclockolható lenne, mondjuk 3--3.5 megáig, de a 8bites kisgépek általános "time domain hiánya" miatt a rendszerben ezt SEMMI más nem viselné el.
Egy Z80as gép általában natív húzható 5megáig kb. szétesik a képalkotás, de (pl kikapcsot képpel) minden működik.
És akkor itt jön az a kérdés, dehát ott a busz-sebesség a sok órajel hosszú utasítások miatt alacsonyab...ja...csak épp egy 2megás 6502-n is 6-8 utasítás kell ugyanarra a feladtra, tehát végül ott (vagy inkább ott sem) tartunk sebességben, mint a 16bites regiszterekkel, komplex adatmozgatással, árnyékregiszterekkel, stb,stb felfegyverzett Zilog-ok.
Amik ráadásul a 68k-hoz hasonlóan "plug an play" odavissza kompatibilisek ,egy kései 40Mhz-es még 5V-os Z80 pár IC-vel "beugható" egy spectrumba, és úgy fut minden, hogy játszhatatlan...vs nézzük meg az SCPU-t mi van benne és mibe kerül(!) mindez, a 20MHz-es 65C816 illesztéséhez.
{ami ráadásul egy "sánta" 6502 csak, mert nem úgy működik a vezérlőegysége, ettől nincsenek "tiltott kódok", még átkapcsolhatóan sem, mert "minek"...(pedig lehetnének műszakilag aránylag könnyen, eg mikroprogramoott vezérlőegységben azt csinálja az opkód, amit a mikroprogramja leír) innentől meg ezt a fajta felhasználást megette a fene}
Tudom hogy nem csak a CPU MHz számít, plusz custom chipekkel, RAM DMA-val (lásd a 256 KB-os 1764 REU-t a 8726 REC chippel, 1 MB/s adatátvitel, a demók, lemezmásolók használják, 1 egész 1541 lemezoldal belefér), stb. lehet tehermentesíteni a CPU-t, mint azt az Amigánál tették a blitterrel, copperrel. Sok adatmozgatás a RAM-ban a CPU nélkül történik, a demók kihasználják, már az A500-ban a 28 MHz-es alapórajelet (negyedelve megy a 68000-re, 7 MHz) közvetlenül az Agnus chip kapja, ebben van a blitter+copper. Érdekes hogy a chipRAM kezelés is ebben van, ami mégis atom lassú, még 68030 50 MHz-nél is fél perc, mire a képernyő és színfelbontás (elég 4-ről 16 színre sima felbontásban) átállítása után újraépíti a képernyőtartalmat. Az A1200 példa jó, én is akartam mondani, tényleg kb. 2,5-szeres sebesség lesz csak a fastRAM miatt, elég 8 MB is. A végső A1200 verzió butított lett, sőt még 1 MB RAM-mal akarták kiadni, de végül 2 MB lett, vicc. A max. chipRAM 2 MB minden Amigánál, ennek min. 8-16 MB-nak kellett volna lennie, és az A1200 alaplapon pluszban 4-8 MB fastRAM-nak. Csak a Workbench 3.0 bootolás 0,5 MB RAM-ot foglal! Komolyabb oprendszernél, OS 3.9 1-3 MB is lehet, ezért csak fastRAM-mal lehetséges. Az A1200 óraportos csatlakozónak kihagyták a felét, ezt eredetileg másra tervezték, most csak ilyen RTC (Real Time Clock) modult és hasonlókat lehet rádugni, semmi komolyat. Az AGA helyett AAA chipset és grafika lett volna, ebből se lett semmi. Az IDE vezérlő minden ilyen Amigánál (A1200, A4000) sima PIO0-s, ez lassú, max. 3,3 MB/s, jó ha az 1 MB/s elérhető turbókártyával is. Gyártottak Amigához FastATA-t, ez PIO4-ig ment, ez max. 16 MB/s. A lényeg, hogy még az Amiga 1200 (68EC020 14 MHz, 2 MB RAM) is használhatatlan min. 68030 50 MHz (8-szoros erő) + 8-32 MB fastRAM-os turbókártya nélkül. Scandoubler is ajánlott, ez VGA kimenetet csinál. Kezdetben az Amiga és PC CPU-k 5V-on mentek, aztán csökkentek a feszek, a 68060-nál (1994) 3,3V lett, mert az 5V-os 68040 már 40 MHz-en is forró volt, nem lehetett 5V-ot használni a 68060-nál. A 68060 50 MHz-en simán meleg, semmilyen hűtés nem kell neki, borda se. 66-80 MHz-en már kell venti (50 MHz-es CPU ment ennyin). Azért nem voltak olyan melegek a CPU-k, a C64-es 6510 még forró volt, 1987-ben a HMOS 8500 kijött, ez fele olyan meleg volt, nem kellett hűteni. Az 5+12V-os 6581 SID és a 6569 VIC is forró volt, az 5+9V-os 8580 és a csak 5V-os 8565 VIC már nem. Az 5V-os Plus4 8501 forró volt (ezért, és a kezdetleges technológia miatt ment tönkre mára a nagy részük), pedig csak 1,7 MHz-en ment, ha még pár évig gyártják, akkor itt is lett volna HMOS, ami hidegebb lenne. Ezért lett 6502-es helyettesítő a géphez, elvileg még lehet kapni. Még ma is gyártanak modern 14 MHz-es 6502-t és 65C816-ot is (ez ment 20 MHz-en a SuperCPU-ban), bármikor építhetett volna bárki új turbókártyát C64-hez, max. 16 MB RAM kezelés, stb., de semmi. PIA, VIA, ACIA, stb-t is gyártanak, egy komplett új 20 MHz-en működő rendszert lehetne építeni. https://www.westerndesigncenter.com/wdc/chips.php
A PC CPU-k feszültsége hiába csökkent 5V-ról már 0,xV-ra, az áramfelvételük sokat nőtt, ezért vannak 65-100W-os CPU-k, ez 1V-on 65-100A, gondolj bele hogy ez mennyi. Egy átlagos lakásban 230V-ra 16A-es kismegszakító van, ez elég mindenre. A 68060-as 3,3V-on 1-2A-t fogyasztott 50-80 MHz-en, a 3,3V-os részen 3A-es stab IC van, LT1085, vagy újabb.
Meg egy észrevétel. Akkoriban sokkal gyengebb volt a gyartastechnologia, es rzek a procik fogyasztottak rendesen. Ugyhogy egy kis belso hellyel, rossz szellozessel rendelkezo gepbd nem lehet akármilyen procikat csak ugy belevagni, mett erosebb.
Off egy peldaA lanyom SFF gepebe beraktam egy 105w-os negymagos Xeon-t mert szeret ett volna egy kicsit jobb gepet de epp nem volt rá zsé. A BTX formátumú gép szellozese alapbol csak 65w-ra van felkeszitve, az ATX hutot meg nem lehet felrakni. Ugyhogy ment a venti rendesen a kis legteru gepben ami g nem vettem vissza egy kicsit a feszt.
A MHz nem minden. Egy ügyes architektura kompenzalhatja az alacsonyabb on órajelet. Az AMD64 alacsonyabb orajelen tudta a P4 sebességet. De egy csomo peldag lehetne sorolni. Badline nélkul a +4 CPU majdnem olyan gyors mint a Z80 3.5MHz-en.
Ami durva, hogy pl. az Amiga 1200 kb. 2.5x gyorsabb lesz ha raksz meg bele fast RAMot a chip RAM mellé. Az a durva, hogy nem igy hoztak ki alapból es ezt nem is tudatositották a néppel. Igy jatekgep maradt az ennel sokkal komolyabb masina. A HD flopykkal kapcsolatos észrevételeid, meg hogy miert egy bites az adatatvitel ha ott a 8bitnyi adatvonal, teljesen jogosak.
Az A2000 is 1987-ben jött ki, addigra tényleg elkúrtak mindent. A C64-ből befolyt sok profitot értelmesen kellett volna fejlesztésre fordítani. A 9791 folyt. A Commodore gép+FDD CPU-k (6510, 8500, 6502) végig 1-2 MHz-en maradtak 1982-94-ig, az Amiga alapgép CPU-k 1985-94-ig 7-25 MHz-en voltak (68000 7 MHz A1000 1985, A500 1987, A500+ 1991, 68020 14 MHz A1200+CD32 1992, 68030 16-25 MHz A3000 1990, 68040 25 MHz A4000 1992), a turbókártyák csak 1993-7-ben jöttek ki 68030 40-50 MHz, 68040 40 MHz, 68060 50-75 MHz CPU-kkal. Közben a 2,5 MHz-es Z80 1976-os, az 1 MHz-es 6502 1975-ös, a 8 MHz-es 68000 1979-es, a 16 MHz-es 68020 1984-es, a 16 MHz-es 68030 1987-es, a 40 MHz-es 68040 1990-es, az 50 MHz-es 68060 1994-es, stb.. 7-8 éveket késtek a 68000-68030 CPU-k használatával. Az A1200-t 1992-ben MMU+FPU-s 40 MHz-es 68040-nel kellett volna kihozni, min. 16 MB RAM-mal, stb., de 24 bites butított 68EC020 14 MHz és 2 MB RAM lett. 1994-ben volt 120 MHz-es PowerPC 603-as CPU, aztán kb. 1997-re kb. 300 MHz-es is, az 1997-es Amiga 1200-as PowerPC kártyákon 160-240 MHz-esek voltak, nekem is volt 210 MHz-en hajtott 200 MHz-es 50 MHz-es 68060-nal. A PC CPU-k itt tartottak: 1978-79 8086 és 8088 5 MHz, 1982 80286 6 MHz, 1985 80386 40 MHz, 1989 80486 25 MHz, 1993 Pentium 66 MHz, 1994-ben 100+ MHz-nél voltak, stb.. 1993-ra lemaradt az Amiga ezekkel szemben.
Az Amiga 2000 fejlesztése során már alig maradt valaki az eredeti Lorraine project fejlesztői közül.
Ne felejtsük el,hogy eredetileg egy baromi jó árkád gépet akartak, ami valódi PC-vé bővíthető lenne. Nem az UNIX vagy PC kompatibilis masinát akartak. Kár, hogy nem Tramiel vette meg az Atari-nál, hanem a Commodore-hoz került.
Ami később a CD32 vagy CDTV lett, talán az volt az eredeti terv de addigra már a csapat szétszéledt (vagy kirúgták).
ON
Hogy valami 264szériával kapcsolatos dolog is legyen, Dave Haynie, aki az a Amiga AAA grafikus chipset projekten szöszölt vagy 3 évig (ennyi idő alatt a baromi komplex C128, a 264 és C64 gépeket kompletten megtervezték-összesen) legelőször a 264 gépen reszelgette a körmeit, ez volt az első munkája a Commodore-nál (hogy pontosan melyik részt csinálta, nem tudom, lehet hogy pont a TCBM buszt, hahaha, később a Zorro3 volt az egyik fő munkája, ami szintén baromi komplex lett, bár legalább tudta a Plug&Playt, messze megelőzve ebben a PC-ket).
Úgyhogy ha valaki, akkor Ő tényleg felelős lehet az Amiga grafikus képességeinek a lemaradásáért.
Az egész technológii lemaradásért főképp Gould a felelős, Ő rúgatta ki Tramielt is.
Tramiel fél a technológiai lemaradástól, és egy 32 bites gép projektet erőltetett, amibe a fő befektető Gould már nem akart pénz invesztálni, csak "kaszálni", "fejni a tehenet" ami a C64 volt.
Ha ezek igazak, akkor az általam itt megírt dolgok egy része mégis lehetséges lett volna. Ezekről várom az üziket. A C128, C128D, C128DCR gyártását azért fejezték be 1988-ban, amit írtál? Sosem láttam 1989-est, vagy későbbit. Egy csomó jó fejlesztési lehetőség lett volna a C128D-nél is. A 2 MHz-es 8502-ből 3-4 MHz-es is jöhetett volna, a C64 CPU-jánál is jó lett volna paranccsal változtatható (C128-nál FAST = 2 MHz, SLOW = 1 MHz) freki 1, 2, 3, 4 MHz-re, így megmaradt volna a kompatibilitás a régi programokkal, amiket 1 MHz-re írtak. A Z80 csak 2 MHz-en ment, pedig kb. 4 MHz-et akartak. Nem kell azon csodálkozni, hogy egy 1982-ben kiadott jó termékkel (C64) egy gyártó csak 12 évig működött, aztán csődbe ment. Nem is történhetett másképp, csoda hogy nem következett be hamarabb, amikor a C64-en semmit se fejlesztettek 12 évig, csak a 250469-es alaplapot 1987-ben, ami ugyanazt tudta, mint a régi széles. Az 1541 is ugyanolyan maradt végig, csak 1541-II lett belőle. Nem a C128, 1571, 1581 (ezekre alig írtak programokat) volt a jó fejlesztési irány, hanem a C64 fejlesztése, meg a C65, ha már a C16, Plus4 megbukott 1985-ben, pedig csak 1984-ben jött ki. 12 év alatt sokminden fejlődött, a gyártástechnológia is, a konkurens cégek a gépeikkel is fejlődtek. (Az Amigát is elkúrták, ez is nagy durranás volt 1985-ben az A1000-rel, aztán 1992-re már régen elkúrták, amikor az A1200-at úgy hozták ki, ahogy. Közben elment mellettük a világ.)
A C64 nem igazán volt olcsóbb, mint a konkurrecia, csak ha pl z USA-ban bevittek egy másik gépet, akkor $100-al olcsóbban adták. (a termék indításánál)
Ezzel nyírták ki a Texast, és a Timex-et az USA piacon.
A ZX Spectrum sokkal olcsóbb volt UK-ban mint a C64, emiatt találta ki Tramiel, hogy egy hasonló árú, de ütőképesebb termékkel kiüti a Spektrumot (csak félrement az árképzés miután elment a cégtől). A Plus/4 mindazt tudja, amit a Spektrum 48K, csak jobban, a C16 mint a ZX Spectrum 16K, csak jobban (OK, talán a proci sebességét leszámítva).
A 264 vonalat azért nem erőltették, mert ugyanazokon a gyártósorokon ment a C64, és a tervekkel ellentétben 1984/1985 körül sem csökkent a kereslet a C64 iránt, és azon sokkal többet lehetett keresni és gyorsabban el lehetett adni (nemcsak a raktárkészletet növelte).
A C128-at is azért nem erőltették később, mert hiába volt magasabb a C128 ára (főképp a sok extr aIC és memória miatt), a harmadik verzióját a C64-nek úgy beolcsósították (főképp aa bent ragadt régi alkatrészek felhasználásával) hogy egy C128-on fele annyit keresett a commodore, mint egy C64-en . A Plus/4-en meg semennyit, mert csak über-akciósan, ár alatt tudták eladni.
Te ne szórakozz, ott van alapból a 2 db 6526 és az user port a C64-ben, meg az 1541-ben az I/O vezérlő 6522-ben a szabad 2. 8 bites port, ez van kötve Speeddosra is, ha 6526-ra cseréték volna, itt is van 2 db 8 bites port. Meddig tartott volna kb. 1987-ben, amikor a C64C a 250469 keskeny alaplappal, és az 1541-II kijött, hogy párhuzamos kezelésű 1541 rutint rakjanak a C64 ROM-ba, pl. a sosem használt, több 100 byte-ot elfoglaló RS-232 rutinok helyére, és kijöjjenek egy ilyen FDD-vel nem 1541-II néven? Akár 32 KB-os DOS-szal, mint az S-Jiffynél van. Még a magnó rutinokat se kellett volna kivenni a C64 ROM-ból. Vagy éppen kivehették volna, mert 1987-től alig használt valaki magnót. Vagy a $C000-CFFF 4 KB-os sima nem használt RAM részre tenni még 4 KB ROM-ot, ehhez 1 kicsit módosított 251715 PLA kellett volna csak, ez csinálja a ROM/RAM kiosztást is. 1982-től 1987-ig 5 évük lett volna ezekre, a 250469-et, az 1541C-t a 251854 kicsi alaplappal, az 1541-II-t, a C128-at, a C128D-t, stb. is megcsinálták 1987-re. Sokkal több dolgot akartak csinálni, lásd a sosem kiadott termékeket, egy részük itt van, volt itt sok idő. https://www.floodgap.com/retrobits/ckb/secret/periph.html
1541D, 1542, 1543, stb.. Az összes 1541-II tápon rajta van hogy "1571-II", mégse készült soha ilyen, pedig most ilyenem is lenne, sokkal jobb a külön táp, mint a sima egybe tápos 1571. 1541-II, 1571-II, 1581 (1987-ben jött ki), mind mehetett volna ugyanazzal a táppal. 1987-ben erősen fejleszteni kellett volna, nem a gyártási költség csökkentésével foglalkozni. Már 1987-re elkúrta a Commodore cég, ez nem kérdés. Ekkor jó alkalom lett volna a termékfrissítésekre. 1988-ban a C128DCR-hez simán lehetett volna 1 MB-os 3,5-es belső FDD az 1571 helyett. Sőt ebayen láttam eladni C128CR-t, ami a C128DCR-hez hasonlított, 16×4164 helyett 4×41464 128 KB RAM, még csak 16 KB VDC RAM (sima chipcserével 64 KB-ra bővíthető), 6581 helyett 8580 SID, 4×16 KB helyett 2×32 KB-os ROM-ok, jumperelhető 24/28 lábú (2364/2764) karakter ROM (U18), stb.. Kép. http://www.zimmers.net/anonftp/pub/cbm/schematics/computers/c128/c128cr.jpg
9787 epy: Neked sincs igazad, ezt írtam neked is. Erősen növelhette volna a piaci részesedését, meg a bevételét, ha azokat megcsinálják 1987-ig, amiket írtam. 1989-90-ben tervezték a C65-öt, 1989-ben ki kellett volna jönni vele. Gyors CPU, dual 8580 SID, nagy felbontás, sok szín, belső 3,5 FDD, stb..
Szerintem is, ez csupán üzletpolitika, teljesen szándékos volt, nagyon jól csinálták. Így volt olcsóbb a C64, olcsóbb volt mint a konkurencia, vitték mint a cukrot. Az hogy emiatt drágábbak a perifériák, nem számít. Ha valaki nem tudta megvenni a 1541-et akkor vett magnót. Nem beszélve a többi későbbi gépekről, Plus/4, C16, így azok sem voltak drágábbak.
Ne szórakozzatok már, hogy a fenébe lehetett volna egy ekkora áttervezést megtenni a C64-en? Persze, a hardveren egy kábelt bekötni semmiség. Mellé egy új drive-ot tervezni lehet. De mindketttőhöz új KERNAL-t kellett volna tenni, ami kezeli is. Így is volt egy csomó program, ami úgy indult, hogy "kapcsolj vissza normal KERNAL-ra", mert ROM routinokat használt és a módosított KERNAL-okban azok nem voltak ott. Egy ilyen pénzfejő cuccnál hülyék lettek volna ezzel foglalkozni. Az üzletileg logikus döntés az volt, amit csináltak: csökkenteni az előállítási költségeket.
Néhány egyszerű dologgal (amiket írtam, és a 9781-ben írták), nagyobb odafigyeléssel még sokkal sikeresebb lehetett volna a Commodore cég, és nem 1994-ben, hanem később szűnt volna meg. Nem lenne gyenge, lassú, 1 fejes, serialos 1541-em, ha lenne 2 fejes, gyorsabb, parallel, vagy IEEE-488-as, meg 3,5-es ben is ilyen, stb.. Mindenből csak a legjobb lenne nálam. 1 MB/lemez 2 fejjel simán lehetséges volt már kb. 1982-ben, az IEEE-488-as, az 1541-nél 4-6-szor gyorsabb SFD-1001, stb-vel, már akkor megoldották DD lemezre. Ezek után végig 1994-ig az 1 fejes, serialos, lassú 1541-et nyomatták, 1541-II néven is, 2×170 KB/lemez kapacitással. Érthetetlen, visszafelé fejlődtek. Milyen játékokat, demókat írhattak volna C64-re, Plus4-re 1 MB-on 1 lemezre már 1987-től?? Ehhez 1541-gyel 3 lemez kell 6 oldallal.
A 9781-re. Mindennel egyetértek. A 2. bekezdéses lehetőséget kihagyták. Én se értem miért csinálták olyanra 1984-ben az 1551-est, meg az adapterét, minek kellett a TCBM a sok alkatrésszel, 6525-tel, 6510T-vel, amit lehetetlen beszerezni, sima 6510 nem jó helyette. Bonyolult és lassú az egész. A sima IEEE-488 is jobb lett volna. 1985-ben a C128+1570-nél, majd az 1571-nél kész volt a 10-szeres burst mód. Az 1570-et se értem, kb. fél évig gyártották csak 1985-ben (1986-tól már 1571 volt), 1571 alaplap, változatlan 1571 DOS, külön vágásokkal, vezetékezéssel, ellenállásokkal butították le a vezérlőt az 1 fejes mechanikához. Ennek mi értelme volt? Itt látszik mind2 alaplap, az 1570 hogy néz ki? https://myoldcomputer.nl/technical-info/mainboards/drive-mainboards/board-310420-15701571/ Tényleg, az IEEE-488 cartridge-et (VIC-1112) megcsinálták VIC-20-ra is, aminek nem sok értelme volt, 5 KB SRAM-os géphez. Miért kellett bele még 2 db 6522, amikor a gépben is volt már 2? https://www.commodore-info.com/computer/item/vic_1112/en/desktop
A 9783-ra: Semeddig se tartott volna a C64-re, Plus4-re kb. 15 tűs parallel (8+7 tűs dsub15) csatit tenni az FDD-khez, a magnó csati helyett. Egyszer használtam ilyen csatit OC-118 Speddoshoz. Ilyen. https://www.summitsource.com/Assets/ProductImages/CO115N.jpg De még ez se kell, a C64, Plus4 bővítő és user port is ott volt (dehogy nem volt hová dugni a bővítéseket), az user porthoz csinálhattak volna párhuzamos átviteles FDD-ket, az FDD-ből eleve user port csatis kábel jött volna ki (lásd az Amigás külső floppykat a dsub 23-as apa csatis kábelekkel), a Speeddos, Dolphindos is az user porthoz csatlakozik. Sőt volt 3-as userport elosztó is, 2 db Dolphindosos 1541-et egyszere kezelt, teszteltem. Az új meghajtókkal is ment volna ez, file és lemezmásolás. Nézzétek meg pl. a CBM 610 (eladtam) hátulját, cartridge, RS-232, IEEE-488, magnó portok, mindez 1982-ben. Ha ebben ezt meg tudták csinálni, beépített 6525-ös IEEE-488 vezérlővel, akkor a C64, Plus4-be belefért volna a burstos, meg a párhuzamos FDD vezérlés is.
