Sziasztok van valakinél használatban, vagy valaki üzemelt már be ilyet? Mik a tapasztalatok hatásfokra, fogyasztásra és milyen fűtésrendszerhez alkalmazzátok?
széhasítottam egy két vödörnyit, amennyivel kezdeni szoktam a befűtést, megmértem, átlagosan 16-18% a nedvességtartalmuk. van egy-két kirívó, 30-40 körül, de azok inkább rossz helyen voltak és a hóesés áldozatául eshettek.
16-18%-osnak annyira nem kéne vészesnek lennie.. lehet, hogy a kazánon állítottam el valamit...?
Miért lenne az nyomorúságos? Szerintem az itt jelenlévők nagy része vizelt vért az első évben a nedves fa miatt (én is), aztán szépen kialakult az évek alatt a tárolás beszerzés. Én pl gázról álltam át fára úgy, hogy csak max gyufa volt itthon. Az első télen az őszön vágott akácot használtam (Eger mellől, mert itt nem találtam). Ha a kazánházadban a füstcső környékén van lehetőséged akkor használd ki a szárításra. Én is azt tettem.
Ezzel az "inox-flexi-bordás hcs. csőcs dologgal kapcsolatban beletenyereltél "nagyok" világába :-)
A baj: kissé drága. Még pár év, és akkor lesz a "bütykölők" világa.(vagy én vagyok lemaradva)
A 16mm átmérő az semmi, a tipikus az 1", és vigyázz, lehet, hogy meg kell venni az egész tekercset.
Ezt egyébként úgy szokták, hogy ezt a lágy spirált egy hordozó kosárszerűségbe teszik, és felülről beleeresztik a tartályba. (az aljába is, ha kell).
A "k" számszerű értéke bonyolult: sok-sok kisdoktori (lopott és saját) készült belőle. Ha valaki e kérdésben rálelt a "bölcsek köve"-re, akkor csinál rá egy programot, és nem fogja ingyen adni.
Elhasítod jó vékonyra, digitális konyhamérleggel megméred, egy nap szárítás után újból megméred, és mindjárt látod, hogy hány gramm vizet vesztett. Esetleg füstcső felett, csak vgyázz ki ne gyulladjon.
Jó nyomon jársz, ha ismert gyári adatokat arányosítasz a saját esetedre.
De! A Drazice tárolók hcs.-i acélcsövek, és ráadásul kívül (HMV oldalon) zománcozottak. Mindkettő hőátadási tényezői, - ez a "k" -, rosszabbak, mint a vörösréz anyagúaké.
Hogy mennyivel, azt szerintem csak a tapasztalat, vagy pl csaba 110 döntheti el.
A gond a vízkövesedénél lehet később, ezt is kalkulálni kéne.
Az A a felület, vagy terület ami résztvesz a hőátadásban.
A réz- nél más lesz a hőátadási tényező, sokkal jobb mint a vas-é
Csak vigyázni kell a beépítésre nem lehet függőlegesen bedugni a bojlerba, mert akkor a felső része ami a melegvízzel érintkezik már kiesik a hasznos felületből.
Tehát ahogy melegszik a víz úgy csökken a hasznos felületed, egyre hosszabb idő kell a felmelegítéshez. Az elektromos betét sokkal magasabb hőmérsékletű, és alacsonyabb.
Erért teszik a hőcserélőket a készülék alsó részébe, vagy alá ott a legnagyobb a delta t.
Én Szolnokon lakom, itt több akácerdő van mint tölgy vagy bükk vagy akármi más. Tavaly előtt vettem utoljára kamion tételben fát, az is az albertirsai erdőkből jött.
Nagyon köszönöm, és szerintem nagyon köszönjük! Engem nem a fogyasztási adatok érdekelnek elsősorban, hisz minden ház és háztartás más, vagyis ami nálam elég, az lehet másnál kevés avagy fordítva, hanem maga a működése, viselkedése, tisztítása, karbantartása, felfűtése....stb.
Én Herz kazánt akartam venni, de többe került a kazán maga, mint az Atmos kiépítve mindenestől. Továbbá a Herz-hez is kellett volna még kb 400 ezer puha magyar forint, hogy teljes legyen, ezért döntöttem az Atmos mellett. Nem bántam meg, de sajnos nem sikerült Herz kazánt látnom sem.
