Ertheto es jo is :Mig a cserepet ( az anyagiakat) megragaszthatod addig a Teged aki ugye az egesz vagy egyben , nem lehet visszatenni a serulesed elotti allapotba...
Sziasztok Ujra!
Orommel fogadtam hozzaszolasaitokat, az eddigi egyetlen versemhez, ami abszolut nem mai, legalabb 3 eve iroddott mar. A Ti verseiteket- eddig meg- abszolut magamenak erzem szinten, es allandoan azt kerdezem itt az ures terem homalyaban, hogy eddig hol volt ez a topic???
Mumu: tiszteled Neked, szuloatya!
Nos, ha erdekel valakit akkor elmondanam, hogy ki is vagyok en:
Torott cserep vagyok
Az Egesz ezer kis darabja
De mig Azt megragaszthatod,
Ez magat nem hagyja.
Kedves Mumu és mindenki más!
Elnézést kérek, hogy eddig nem jelentkeztem, de
valahogy sosem maradt időm az írásra.Fotón voltam,
festettem, majd (rémes) egy napon át nyűztem a
Play Station-t, most meg mennem kell tanulni...
Csak bocsanatot akartam kérni, hogy nem jelentkeztem.
Egyéb helyeken Zooey-nak hívnak, szólíts úgy!
Üdvözlet.
néha csak úgy fájok csendben
mint ősz lánya a méla köd
mikor babrál az alvó kertben
negédes fák lombjai közt
és tűnődök is látok szépet
-előttem ezer gyémánt-titok-
megannyi rejtélyt, furcsa képet
és néha ásítok (vagy ordítok)
nomeg ha jut eszembe pár halott
jaj kik hevernek hűs halom
alatt sírok is én lágyan ott
mert lábomba állt a fájdalom
de bírom ám pihegve némán
és néha jó lenne lenni nem én
de ez borzaszt mint egy rémál-
om hát ki van rajtam kívül e sártekén
és néha nézek jaj magamba
mint kerge bágyadt pici marha
Nagyon sok szep reagalas kedves klia,koszonom.Te egy megertobb merem mondani idealis olvasoja vagy a tarsaim es az en versemnek,ugy reagalsz rajuk mint egy harfa az ujjak lagy pengetesere.
Ezt a verset nem most irtam ,de most talaltam ujra nagyon aktualisnak.
Én tartozom Neked köszönettel a szebbnél szebb versekért. :))) Várom a többit. Lehet, hogy azok közé tartoznék, akiknek a kis ujj nem elég, rögtön az egész kell???? Bocsánat a mohóságomért. Olyan vagyok most - tudom - mint a gyerek, aki beszabadult az édesség boltba. Csuuuuudi jó itt!!!
Olyan jó köztetek. Nagyon jó. Varázsa lehetett a kis kocsmának, ha ilyen ihletet adott.
Drukkolok Neked, hogy "Nem tudom, ugyanis még nem tudom, ki (lesz) az a Neki. :(((((" megleljed. Most gondolj csak bele: Múzsa nélkül így megfogalmazni, mi lesz itt megfizetve, ha az a bizonyos is meglesz? Maga lesz a Csoda?
"Pedig talán velem lenne.
És ha másé nem lenne, csak az enyém -
rettegnék - mert akkor elveszíthetném. "
Ebben minden benne van: az érzés megfoghatatlansága.
De jó, hogy ide jöttél. Tudod, hogy ez a versed segély kiálltás? Igen, az. Én hallom, hogy Te szeretnéd, ha kézen fognának és kivezetnének a "pusztából". Ugye így van? Jól érzem?
"A puszta közepén nem hallja meg senki,
Nevetek. Mert ami itt volt, itt is marad."
Nem igaz, van aki meghallja. Mi már ismerjük egymást a taliról. Meggyőződésem - megérzés ez nálam - , hogy annyira el vagy foglalva a "sebeiddel" , hogy nem veszed észre a hozzád fordulókat. Vagy igen, csak félsz? Félsz az újabb sebektől? De rizikó nélkül nincs boldogság. Ezt nekem elhíheted. "Láss, ne csak nézz!" mondja egy régi dal, és milyen igaza van, kövesd.
Elárulod mikor született ez a versed? Kétség- Milyen találó a cím. És, ahogy kibontod, boncolgatod, végül teljesen "kitakarod" láthatóvá teszed azt amire vágysz, de ami felől kétséged van.
e egy lehetek
a ritmusban lelegzo
Nagy Titokkal..
Vajon nem mindannyiunkat foglalkoztat-e (bevalljuk, vagy nem) a Nagy Titok?
Bár a halottak napja közeleg, ugye a "Nagy Titok" még nem a halál? Vannak más "Nagy Titkok" , melyek nem korhoz kötöttek. Ott belül a lelkünkben, csak fel kell ébreszteni. Mindannyiunkban ott parázslik, csiholjunk belőle örömtűzet, melynél az utolsó leheletünkig melegedni tudunk. És ha mi felmelegszünk, akkor ezt a meleget - akár a verseinken keresztül - tovább tudjuk adni a szegény "hidegtől reszkető" melegedni vágyóknak. Adjunk minél több fényt, meleget, hogy a világ - melynek részecskéi mi lennénk - fényre derüljön. Huh, de költői voltam, de talán itt helye van ennek, nem gondoljátok?
Nagyon tetszik a versed. Küldj még, ha van a tarsolyodban, jó?
Miutan megvettem Kantor Lajos konyvet Szabedi Laszlorol (Balassi kiado ) es tudom hogy a Bolyain vilagirodalmat tanito , Securitatetol 1959-ben Szamosfalvan ongyilkosagba kenyszeritett,kedvencei vltak a versek.O azt mondta hogy verset megszeretni es termeszetet megismerni Shelley,Percy Bysshe-el , "Az oda a nyugati szelhez " cimu versel kell kezdeni.
Ha hozzajuthatok olvasatok el.Kulonben az onkepzokorhez tartozhat , ha Ti is akarjatok , nem csak sajat verseink publikalasa hanem olyanoke amelyek rank befolyasal vannak /voltak es lehet belole "onkepezni ".
Sallikam,ez megint egy nivos ,tiszta vers.
Egyetlen kritikam:probalj mefg masrol is irni .Tudom milyen nehez ha ettol a hangulatol vagy dominalva.A harcodban segit a vers iras is.
De a koltoi venad erositeseheu szukseges a temak sokasaga.Probald meg.
Mindig a szabadságról álmodtam,
Mindig azt hittem, szabad voltam,
Tévedtem, rab vagyok, tehetetlen,
Belesülve betonná vált szokásokba.
Minden csak egy érzés, és én éreztem,
Minden, amit utálok, az én gyermekem,
Hiába tagadom, hiába kiáltom, nincs nem,
Csak igen van, igen a szenvedésekre.
Lázadhatok csak azért, hogy lázadjak,
Kiálthatok csak azért, hogy kiáltsak,
A puszta közepén nem hallja meg senki,
Nevetek. Mert ami itt volt, itt is marad.
Van-e jogom igazat mondani,
magam igazat,
eltorni a pajzsot
a csendet,magat,
maganyom kunyhojabol
a tomor levegon at,
hegyekbe
visszhangot
kuldeni,
s varni,hogy a hangra
osszegyulnek a csodaszarvasok
s csillogo szanon
elhuznak,
a fenyo ala,
s puha ho alatt
megtalalom
meleg fold-temetomet,
anyam olet,
lehulott level-kebleket,
e egy lehetek
a ritmusban lelegzo
Nagy Titokkal..
kedves EMPEROR,most felre teszem a kritikus szemuvegem (de nincs is mit tegyek ennel a versnel vele)csak az erzeseimre tamaszkodva azt mondom:Ez igen ! Jol megfogtad az ismerkedes ellentmondasait , felelmet es oromet.
Apró technikai probléma vagyon avval az előző résszel: még mindig nem tudtam visszarekvirálni attól, akinél van. De addig is itt egy friss példány:
Találkoztam Vele.
Nem tudtam: tán Ő Az?
Nem tudta: tán Ő az.
Beszéltem Vele: Ő beszélt hozzám,
de én nem mertem Őt megszólítani benne.
Pedig talán velem lenne.
És ha másé nem lenne, csak az enyém -
rettegnék - mert akkor elveszíthetném.
Ez csütörtökön épült korcsmában. Akár folytatásnak is mondhatjuk.
Hogy jó-e Neki? Nem tudom, ugyanis még nem tudom, ki (lesz) az a Neki. :(((((
Kedves klia!
Nagyon örülök annak, hogy sikerült úgy visszaadnom versben a gondolataimat, hogy sikerült őket "megfejteni":))) Asszciációid találóak, épp ezt akartam kifejezni a "gyertyaláng" harcával.
Köszönöm Neked is, és Mumunak is az őszinte véleményezést!
A gyertyaláng megszemélyesítése, fantasztikus ötlet, annak kifejezésére, amit az élet alatt
érthetünk.
Születés - öröm - némi torpanás - harc - gyengeség - végső küzdelem - megadás - halál
Ezek jutottak eszembe. Asszociációim közeledtek valamelyest a költő gondolataihoz? :))))
További alkotó kedvet, és nekünk minél több alkotást! :)))
Naná, hogy nem vagyok önzetlen, már megint csak a saját örömünkre gondoltam. De talán - magam is verselgetek, ezért tudom - nekünk se semmmi, ha írhatunk, és ezzel örömet szerezhetünk.
Négy sor, csupán négy és mit tesz? Elénk varázsolta az őszi tájat. :)) Szinte látom a
vörösbe hajló avart, orromban fanyar illata.
És hallom a csendet. Igen akkora a csend, hogy hallom: vigasztalva dalt dúdol, hogy ne sírassuk a nyarat. De jó!!!!!!!!! Elvíttél bennünket egy gyönyörű, lelkünket simogató, színaranyba öltözött mesevilágba. "Mesél az erdő". Köszönöm
Mint, aki pár napja még szintén új volt, de már mintha ezer évre lenne itt otthon:))))))))) sok szeretettel üdvözöllek és köszöntöm a bemutatkozó versedet.
Jellegében, formailag és tartalmilag egyaránt nagyszerűen szolgálja a bemutatkozást! Gratulálok!
Mikor küldöd a testvéreit?
Kedves Abbath!!!
A vers jó lesz, csak szerintem nem elég kifejtett.
De maga az irányzék jó.Tudom én még semmit sem írtam,
de este majd jobban ráérek, és akkor lehet engem is kritizálni.
Üdv.