Miután a banki kötvényekre is vonatkozik az OBA garanciája, nem sokkal magasabb a kockázata az állampapíroknál. De azért valamivel igen. Viszont nem is kínál lényegesen jobb feltételeket, mint a Prémium államkötvény a Kincstárnál.
>Mikor megjelenik egy cikk egy gazdasági lapban, hogy 20 milliárd értékben jegyeztek állampapírt, akkor a jegyzők bankok, cégek, más országok bankjai?
Jegyzés alapvetően a bankfiókokban történő lakossági, kisvállalati vásárlásokat jelent. De aukciókon is használják a szót, és az aukciókon bankok és brókercégek vehetnek részt. (Ún. elsődleges forgalmazók.)
>Abból hogy a benyújtott mennyiség és az elfogadott mennyiség mennyi, mire következtetünk? PL: A131024E09 Benyújtott mennyiség 50 950,00 Elfogadott mennyiség 24 999,96
Normál esetben nem sokra, de ha rendszeresen kétszeres szokott lenni a túljegyzés, most meg nincs túljegyzés, az pl. jelent valamit. A túljegyzések magyarázata, hogy sok az olyan ajánlat, amelyet beadnak jó szerencse-alapon olcsón, hátha kapnak. Az említett eset szerintem teljesen normális, nem kapkodtak annyira a papír után, de szépen elkelt. Ha mégis nagyon tülekedtek érte, azt az ár (hozamszint) elmozdulása jelzi inkább, nem a mennyiségé.
>11 milliárd forintnyi kötvényt vett ma vissza az ÁKK >Gondolom ez nem érinti a kisbüfiket, vagy mégis?
Elvileg bárki megbízhatja a forgalmazók egyikét, hogy a nevében vegyen részt ezen az aukción, akár kibüfi is, de ez aligha szokás.
>Miért váltja vissza az adósságát hamarabb? >1. Volt 11 milliárdja, amit nem tudott jobb helyre tenni?
Vannak nagy állampapír-sorozatok, amelyek lejárata egyszerre százmilliárdos nagyságrendű kiadást jelentene. Célszerűbb ezt időben széthúzni, a finanszírozási terheket szétteríteni, mert úgy könnyebb menedszelni a likviditás. Vagyis: azért veszik vissza már hónapokkal korábban egy részpét, hogy aztán ne egyszerre kelljen az egészet kifizetni.
Tavaly tavasszalazonabn azért is vettek vissza óriási mennyiségű kötvényt, mert sok befektető bennragadt, döglődött az állampapírpiac. Lényegében a devizában felvett hitelek egy részéből élénkíteték a hazai állampapírpiacot. Végső soron jó üzlet volt az államnak, mert a 10 százalék körüli, feletti hozammal (olcsón) visszavett papírok helyett később év végén, idén már 6-8 százalékos hozammal tudtak újakat kibocsátani (drágábban).
Egy pár kérdésem lenne állampapírokkal kapcsolatban:
Mikor megjelenik egy cikk egy gazdasági lapban, hogy 20 milliárd értékben jegyeztek állampapírt, akkor a jegyzők bankok, cégek, más országok bankjai?
Abból hogy a benyújtott mennyiség és az elfogadott mennyiség mennyi, mire következtetünk? PL: A131024E09 Benyújtott mennyiség 50 950,00 Elfogadott mennyiség 24 999,96
Akkor erre nagy kereslet volt? Itt a befektetők egymás alá ajánlanak, hogy nekem elég 5% is? Vagy hogy megy ez?
És még 1 dolog: 11 milliárd forintnyi kötvényt vett ma vissza az ÁKK 2010.06.02 12:40
Két, még idén ősszel lejáró államkötvény sorozat kapcsán hirdetett meg mára visszavásárlási aukciót az Államadósság Kezelő Központ, amelyeken 5.24%-os, a jelenlegi jegybanki alapkamattal lényegében egyező átlagos, illetve 5.23%-os minimális hozamszint alakult ki.
A most augusztusban lejáró 2010/D sorozatú papír esetén köze 8.2 milliárd forintnyi mennyiséget ajánlottak fel az elsődleges forgalmazók visszavásárlásra, amelyet teljes egészében el is fogadott az ÁKK.
Az októberben lejáró 2010/B sorozatú papírból közel 5.9 milliárd forintnyi szerettek volna visszaadni az elsődleges forgalmazók, de csak 2.9 milliárd forintnyit fogadott el azok közül a kibocsátó.
A 3-5 hónapos hátralévő futamidejű, ma visszavásárolt kötvények kapcsán az 5.24%-os átlaghozam magasabb, mint a tegnapi másodpiaci kereskedésben a 3 hónapos diszkontkincstárjegyre (D101020) megállapított 5.15%-os referenciahozam.
Holnap az ÁKK a 3, 5 és 10 éves államkötvényekre kibocsátási aukciókat rendez, amelyekre rendre 25, 15 és 10 milliárd forintnyi a meghirdetett mennyiség.
Gondolom ez nem érinti a kisbüfiket, vagy mégis? Miért váltja vissza az adósságát hamarabb? 1. Volt 11 milliárdja, amit nem tudott jobb helyre tenni? 2. Abból, hogy van pénze visszafizetni a hitelt, arra következtetünk, hogy jobb anyagi helyzetben van, tehát csökken a kockázat-> a következőekben alacsonyabb kamatot fog fizetni. Azaz még most vegyek állampapírt, mert ha a későbbiek hozama csökken, az nekem jó!
Nekem is jobbnak tűnik. Ráadásul nem is ugyanaz a kockázati kategória a kettő, bár a hazai banki kötvényekre vonatkozó OBA-garancia sokat közelíti egymáshoz őket.
Ez éppenséggel így van, csak a többi, jelenleg alacsonyabb kamatozású befektetésnél még alacsonyabb a reálkamat. Az infláció csökkenésének meg nem sok jele van.
Minél alacsonyabb az infláció és a kötvény kamata, annál kevésbé rontja le a reálkamatot az infláció. 15 százalék körüli névleges kamatnál vinné el teljesen (15*0,2=3). Nulla inflációnál 3 százalék a kamat, ekkor csak 0,6 százalékpont az adóveszteség.
És tbsz-számlára tehető, ingyenesen, és akkor 0 az adó. Fogy is rendesen a kötvény...
Ez valoban jonak tunik, de ha utanaszamolunk az en ertelmezesem szerint ez a kamatado miatt nem tul nagy realkamatot eredmenyez, hiszen a kamatadoba beleszamitjak az inflaciot is. Tehat ha a jelenlegi ~6%-os inflaciot vesszuk, akkor az 6+3.25=9.25%-ot eredmenyez, de ebbol lejon 20% azaz 9.25*0.8=7.4 7.4% amibol kivonva az inflacios 6%-ot 1.4%-os "valos" realkamat adodik.
Ha esetleg ezt rosszul latnam akkor vki javitson ki plz.
Ez szinte ugyanaz így elsőre, mert ugyan vmivel nagyobb kamatot fizet, de 1 évvel rövidebb futamidejű.
Nincs esetleg vkinek fülese, hogy lesz-e a jövőben még prémium magyar államkötvény, azaz terveznek-e 3 évesnél hosszabb futamidejűt kibocsátani, vagy mi fog történni a lejárata után?
Az a gond, hogy így elég nehéz hosszú távra tervezni, jobb lenne, ha hosszabb futamidejűt is kibocsátanának, akár kisebb kamatprémiummal, de legalább tervezhető lenne így a befektetés.
Az USA-ban már 1997 óta van ilyen államkötvény (TIPS - Treasury Inflation Protected Securities). A múltbeli reálhozamok itt érhetőek el (ha minden igaz): http://www.treas.gov/offices/domestic-finance/debt-management/interest-rate/real_yield_historical.shtml
Ebből látható, hogy a 3% reálhozam elég jó, amit a magyar állam fizet.
A mai NAPI Gazdasgág szertint konkurenciát kapott az inflációkövető államkötvény: http://www.fhb.hu/lakossag/szamla_megtakaritas/befektetesi_szolgaltatasok/fhb_forte_kotveny
Vagyis akár diszkont kötvényről van szó és árfolyamnyereségként keletkezik, akár kamatozó kötvénynél kamatként, ugyanúgy kamatjellegű jövedelemről van szó. A lényege ugyanaz, logikus, hogy az adózása is ugyanolyan legyen.
Az szja tv. másképp fogalmaz kamat ügyében, mint ahogy te gondolod. Egyrészt tágabb (mint ez az eset), másrészt szűkebb (ha tbsz-re teszed). A Q-kötvény a b) pont alá tartozik.
65. § (1) Kamatjövedelemnek minősülnek - figyelemmel az (5) bekezdés rendelkezéseire is - a következők: a) bármely hitelintézeti betét (takarékbetét), fizetési számla követelés-egyenlege esetében a magánszemély és a pénzforgalmi szolgáltató között fennálló szerződés (ideértve az üzletszabályzatot, kamatfeltételeket is) alapján jóváírt és/vagy tőkésített kamat összegéből a szokásos piaci értéket meg nem haladó rész; b) a nyilvánosan forgalomba hozott és forgalmazott, a tőkepiacról szóló törvényben ilyenként meghatározott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, kollektív befektetési értékpapír esetében - figyelemmel a (6) bekezdés rendelkezéseire is - ... az árfolyamnyereségre irányadó rendelkezések szerint megállapított rész;
Mindegy, hogy hogyan hívjuk. Ha beteszel X forintot és X+K forintot kapsz vissza, akkor ebből K a kamat vagy hozam lesz, ami után kamatadót kell vonni.
A diszkontkötvények az egy évnél rövidebb lejáratú kötvények, amiket névérték alatt árusítanak és a futamidő végén a névértéket kapod vissza.
Írtatok a Quaestor QPT kötvényeivel kapcsolatban korábban. Azt szeretném kérdezni, hogy miért kell ez után is kamatadót fieztni, amikor ott nem kamatot kapsz, hanem a tőkéd nő? Én úgy tanultam, hogy a diszkont kötvényeket éppen ezért találták ki.
Személyes véleményem egyébként az a hasonló kis- és középvállalati magyar kötvényekről, hogy lehet bármilyen jószándékú, becsületes és igyekvő is az adott cég, amint a válság is mutatta, eléggé sebezhető. A kisbefektetőknek pedig szerintem azért a 3-4 százalékpont kamatfelárért nem érdemes a teljes tőkéjét kockáztatni.
Meglepének tartom ugyanakkor, hogy amikor nemrég a Globex-vezetőket jogerősen elítélték, az azért, történt, mert az emberek, önkormányzatok számláiról eltűntek értékek. Azzal senki sem foglalkozott, hová tűnt a kötvénykibocsátó társaság szintén rájuk bízott vagyona, és miért nem fizettek végül a kötvények után egy fillért sem.
Van-volt sok hasonló cég, kötvény a piacon. A működők közül a Reálszisztéma nagyon hasonló, a csődbe mentek között pl. a Globex, a WVM Lízing vagy az Első Hazai Faktorház említhető.
A PSZÁF közben kiadott egy határozatot és egy sajtóközleményt a témában, lehet, hogy olvassák az index fórumot? :)
http://www.pszaf.hu/hirek_ujdonsagok/10_04_08-Questor.html illetve http://www.pszaf.hu/bal_menu/hatarozatok/tokepiaci_hatarozatok/FH-III-1-2010.html
Elnézést, hogy csak most válaszolok, a hét eleje számomra nagyon húzós. Tkp. már meg is előztek.
"Ezzel szemben, ha banki betétbe tettem volna, vagy banki kötvényt vásárolok ami 2003 utáni, akkor arra az OBA vonatkozna, ami kifizetne engem, ha tönkremegy a bank."
Ez igaz, nincs is vita ebben közöttünk: alacsonyabb kockázat, alacsonyabb hozam, nagy(obb) biztonság.
"a lényeg: A Kötvény mögött a QUAESTOR Csoport pénzügyi ereje áll. és ha az elfogy?"
Na most nekem is van ilyenem, de nem csak ilyenem. Nagyobb hozam, nagyobb kockázat, kisebb biztonság. Szerintem ez soha nem lehet OBA-s.
A kérdés,hogy mivel kell ezt összevetni, pl. milyen tipusú vállalati kötvényekkel és mi garantálhatná, hogy vis major esetén a kötvényes legalább a tőkéjét vagy valamit abból mindenképpen viszontlát.
Ha erre van jó válasz, én is szivesen olvasom. Szerintem mellesleg végső soron semmi.
Magyarországon ez most smallcap vagy midcap? Lehet, hogy nincs hasonló cég és instrumentum a piacon?
Megkérdeztem egy befektetési tanácsadót Quaestor ügyben, és a következőket válaszolta:
"Az Ön által említett kötvény vállalati kötvény, melynek a megvásárlásával a vállalat üzleti kockázatát futja. A vállalati kötvények és az államkötvények közötti kamatkülönbség a kockázati prémium. A Quaestor győri ingatlanhasznosítást, USA-beli telekommunikációs üzletágat, és egyéb oroszországi projekteket finanszíroz a kötvények kibocsátásával.
A részvénytársaság pénzügyi eredményeiről a BÉT honlapján tájékozódhat.
A vállalati kötvények kockázati szempontból kisebb kockázatúnak számítanak mint a cég részvényei (baj esetén előbb a kötvénytulajdonosok vannak kifizetve, csak utána a részvényesek)
Vásárolhat Quaestor kötvényt, de itt is igaz, hogy ne ide tegye az összes tőkéjét, vagy legalábbis ne egy sorozatúba rakja. Azt is érdemes megfontolni, hogy másodpiacon vesz ilyen kötvényt, sokszor magasabb hozamot tud elérni ugyanakkora kockázattal. Másodpiacon érdemes még megnézni az OTP Olimpia és Linea kötvénysorozatát is. Szóval nem kell félni a vállalati kötvénytől, de érdemes tájékozódni a cégnél, hogy mit fedeznek belőle.
Arra figyeljen oda, ha a lejárat előtt szeretne a pénzéhez jutni, akkor csak a másodpiacon tudja eladni az épp aktuális árfolyamon!"
A kötvény forgalmazója, aki adja veszi a kötvényt a quaestor egyik "A" cége és a kötvény kötelezettje a "B" cége. Tehát a Beva csak akkor lenne nekem jó ha az a cég megy tönkre, ami a kötvény adásvételével, megőrzésével foglalkozik "A". Ha a quaestor "B" cége megy tönkre aki a kötelezettje a kötvényemnek, akkor az "A" cég szépen ideadja a kötvényemet, ami nem ér semmit.
Ezzel szemben, ha banki betétbe tettem volna, vagy banki kötvényt vásárolok ami 2003 utáni, akkor arra az OBA vonatkozna, ami kifizetne engem, ha tönkremegy a bank.
Én így tudom, de ha te másként, akkor világosíts fel. Így érthető az is, hogy miért fizet többet a vállalat kötvénye, mint egy állampapír. Többet fizet, nagyobb kockázat.
Rosszat nem akarok mondani senkiről, de nekem az üzletkötő azt mondta, hogy 100% hogy a PÉNZT megkapom, pedig egy ilyen esetben amit leírtam lehet hogy nem kapnám meg.
a lényeg:
A Kötvény mögött a QUAESTOR Csoport pénzügyi ereje áll.
Na akkor próbáljunk életet lehelni ebbe a topikba is :)
Bár nem tudom, hogy ide tartozik-e szorosan (állampapir topik), de legalább annyiban igen, hogy ennek a kövénynek a hozama rendesen korrelál a jegybanki alapkamattal. És hát a befalap topikban is nagyon toleránsak voltak az Olvtársak, amikor egy kicsit offoltunk.
Szóval a BEVA tagság a Quaestornál rendben van. Ennek ellenére mindig óvatosnak kell lennie minden befektetőnek, nem vitás.
De már annyiszor olvastam, hogy valamiért az emberek a qpt jellegű kötvényektől tartozkodnának és most Te is az OBA-val jössz elő. Ezt már nem tudom hova tenni.
Én tudom rosszul? Quaestornál nincs betét. Miért kellene ez az OBA-tagság? Tényleg úgy érzed, hogy félrevezettek?
Szerintem erre gondolsz: http://www.quaestor.hu/index.phtml?ow_page_number=2769
Ez a quaestor qpt kötvénye. Egy vállalati kötvény.Én is rendelkezem vele, de az ügyintéző félre is vezetett vele. Azt mondta, hogy 100%-hogy egy év múlva visszakapom a tőkét és a kamatot (az én esetemben 12.15 % -ot mert az meg tavaly októberben volt, mikor még magasabb kamatokat adtak). Nos hát mint mondta BeVa védelme alatt én teljes nyugalommal, alhatok mert biztos, hogy visszakapom a kötvényem. Ez így is van. A kötvényt biztos meg fogom kapni, kérdés, hogy a pénzt is. Mert a BEVA csak arra ad garanciát, hogy a kötvény meg lesz. Arra hogy a pénzt is biztos visszakapjam, az OBA tagságra lenne szükség, de quaestor nem tagja az OBA-nak. Tehát lássuk miből élünk: A QPT kötvényt a vállalat állítja ki, amiben kötelezi magát arra, hogy egy év múlva visszafizeti neked a pénzt+kamatot. De mi van ha tönkremegy a cég és egy év múlva nem fog tudni fizetni ? Akkor Te leszel a balek. Nem hiszem, hogy tönkremennének, elvileg már 20 éve vannak Magyarországon és eddig nem hallottam rosszat róluk, de az ördög nem alszik, mint tudjuk.Lehet hogy jó befektetés, de szerintem nem szabad beletolni mindent. Én is csak később tudtam meg, hogy ez így lehet. Itt a fórumon, ha érdekel olvasd el a hozzászólásaimat és kérdéseimet itt a befektetési alapos topicban: http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9022635&la=98936875
a 15716-os hozzászólásban kérdezek erről a kötvényről. Érdekes visszanézni, hogy vitázok, holott be kellett látnom a végén, hogy nem is volt igazam :)
Köszönet a fórumtársaknak, különösen Bufla-nak
Remélem hasznodra lesz a hozzászólásom, de azért járj utána mindennek magad is, mert biztos csak úgy lehetsz benne. És ha végén döntöttél kérlek számolj be nekünk a forumon. Írhatsz az ajánljatok befektetési alapot topicba ott kicsit nagyobb az élet. Sok sikert!
"nem értem, hogy a hozam csökkenése miért eredményezi a kötvény árfolyamának emelkedését. Fordítva lenne "logikus", nem?"
Hátha még aktuális.
Van tízezer forintod, ha 10 százalék kamatot vagy hozamot kapsz rá, akkor 11 ezer lesz egy év múlva. (számítás: 10 000*1,1=11 000). Ez azt is jelenti, hogy egy egy év múlva lejáró, 11 ezer forintot fizető kötvény jelenleg 10 ezer forintot ér, ha 10 százalékos hozamot vársz tőle. Azaz ennyi az áfolyama.
Ugyanígy, ha van 9091 forintod, és 10 százalék kamatot kapsz rá, akkor 10 000 lesz belőle egy év múlva. Mert 9091*1,1=10 000. Azaz egy egy év múlva lejáró, 10 ezer forintot fizető kötvény - vagy pl. diszkont kincstárjegy - most 10 százalékos hozamszint mellett 9091 forintot ér.
Ha viszont a hozamszint felmegy 20 százalékra, akkor ugyanez a papír már csak 8333,333(...) forintot ér, ennyi az árfolyama. Ugyanis 8333,333 forint plusz ennek a 20 százaléka, azaz 8333,333*1,2=10 000.
A hozam felment 10-ről 20 százalékra, az árfolyam pedig ennek következtében jól leesett. Mindez nem érinti azt, hogy a papír egy év múlva mennyit fizet ki, csak a lejárat előtti piaci árat. A lejárat időpontjában a kettő összeér.
Nos, ez a topic ugyan halódik, de a befektetési alapos topicban: http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9022635 gyakran előkerülnek állampapírok, például az 15 110-es hozzászólástól. Szerintem érdemes olvasni.
