Állítólag ídős ember volt az fszt aztán míndíg simensen dolgozot és fura volt neki a D55 És valószínű az is baki volt hogy nem vette észre hogy helytelenbe mennek(Mv)!
Az az 55 az alapáramkörök kifejlesztésének évére utal, az elsőt Vámosgyörkön adták át, a másodikat Budapest-Angyalföldön, jópár évvel később, mint 55. Az elsőről Vámosgyörkön emléktábla van. Hozzátartozik még, hogy egyesek szerint Budapest-Angyalföldet előbb kezdték építeni, csak Vámosgyörk előbb elkészült.
És igen, Dominó 55 volt (van) ott, akkor adták át. Azóta(?) nem vesznek ki forgalmistáktól szakvizsát, önállósítót és nincs kezelési szabályzat vizsga a két ünnep között és közvetlenül előtte, valamint vágányzár és menetrend-változás sem lehet. Ez pár éve dőlt meg, amikor nyárról télre került a menetrendi év eleje-vége.
Sztem mindenki benne volt:
Az fszt, mert nem tudta kezelni a berendezést;
A vezér, mert a hívó az hívó;
A fűtő, mert odaléphetett volna, csak ugye a fűtő-vezér hiearchia nem tette lehetővé;
Az, aki karácsony előttre tette a berendezés átadását;
Aki kitalálta, hogy Nyugati ne forgassa be a favázas kocsikat acélvázasra;
Aki alkalmasnak minősítette az oktatási és számonkérési rendszert, ami alapján kivették a vizsgát az fszt-től.
Az fszt., mert nem szólt, hogy nem érti a dolgát (már ha tudta, hogy nem érti).
A vonalon 1967-tól Rákos-Rákoshegy, Rákoshegy-Maglód, majd folytatólag Maglód-Gyömrő, Gyömrő-Mende állomások között került az önműködő térközbiztosító berendezés üzembe, a vonali táplálást végző állomások D 55 berendezéseinek létesítésével együtt, elektromechanikus ütemadókkal, valameddig - talán Maglódig - 50 Hz-s táplálással, majd az M 62 berendezések szűrőinek 50-ről 75 Hz-sre átalakításával tértek át a vonal 75 Hz-s táplálására, a vonali szigeteltsíneket 1972-ben, a villamosításkor építették át kétsínszálas szigetelésűre. Az állomásokon pedig nem volt jelfeladás, a vonatfogadó vágányok két szakaszra osztva 400 Hz-s szigeteltesínekkel üzemeltek az állomások átépítéséig, kivéve a korábban átalakított Rákoshegyet.
Attól, hogy nem volt jelfeladás (a gőzösön ez amúgy is mindegy lett volna) és villamosítás, még rossz gombot nyomott a szolgálattevő a biztosítóberendezésen, bár nem tudom utóbbi D55 volt-e? (Azt hiszem igen, de ennek utána kellene nézni.)
Attól, hogy rossz vágányra kezelt (illetve próbált kezelni) kijáratot a szolgálattevő, majd ennek többszöri sikertelensége után hívóval járatta ki a vonatot, a mozdonyvezetőnek tudnia kellett volna, hogy a helytelen vágányra nem járhat ki és nem kellett volna túllépnie a hívó esetén engedélyezett 15 km/h sebességet.
Helló/Szervusztok Nem tom aktulális-e vagy ismerős e a dátum nektek 1968. december 22.-én 17:03 perckor Mende és Sülysáp vasútállomások közöt!Szrintem mindenki tudja mi történt ott aznap "este"!Nem tudom hogy igazából ki is számítható hibásnak a balesetban!az aki a hívó mellet 15km/h helyet 45km/h-val halad el vagy az aki nem figyelt oda miket nyomkod a D55-n?
Hát tudod, a rosseb se tudja, azt a műszaki szakszöveget, amit a főiskolán a kezembe adott Tatjána Vasziiljevna orosztanárnő, abból egyedül azt tudtam lefordítani magyarra: DVÍGATYEL: GÉPEK. Pedig Ő, moszkvai volt, a férje a most már megszűnőben lévő kecskeméti honvédkórházban volt orvos. Ki mit tud? Az hogy én néha elgépelem a gondolataimat, az senkit sem jogosít föl arra, hogy 'te soha nem is voltál vasutas, messziről ugatod a vasúti biztosítóberendezéseket, aki még kitérőt sem látott, váltójelzőt sem szabályzott be, nagy ívű kitérővel sem találkozott, átszelési kitérőt még életében nem állított be, az nekem csak a tanfolyamot dirigálhatja
Köszönöm, lehet hogy majd néha mégis csak meglátogatom a topikot. Egyébként hozzá tudsz-e férni ahhoz a baleseti jegyzőkönyvhöz, ami 1992 június 10 vagy 11-én történt este 8 óra körül Rákosrendezőn a "B" toronynál, ugyanis ebben nagyon is érintett vagyok, nekem semmit sem adtak ki.
Kösz a pontos infót, én 1985-ben már Kecskeméten voltam, de a helyszínt is biztosan rosszul írtam, én már az emlékezetemben sem vagyok biztos.
Elköszönök minden fórumostól, további jó véleményeket mindenkinek. Egyébként a Szergely-Szergej fórumon meg azért baszogattak (M62 barátok ide) mert j-vel írtam.
1985.01.07.-én 16:28-kor a 904 sz. vonatot 88 km/h sebességgel továbbító M63 004 főgenerátorának forgórésze Nagysimonyi és Osffyasszonnyfa között (Nagysimonyi mh. után kb. 500 -600 méterre) a pálya 792/793 sz szelvényében több darabra szakadt, majd a tetőt áttörve a mozdonyból kirepült. Ezen alkatrészek egyike a mozdony után sorozott első, 20-57 004 psz. kocsi 2. fülkéjének folyosói elválasztó ajtajára esett a tetőn keresztül. A fülke ajtaja és ablakai betörtek, azonban a fülkében egyedül tartózkodó postakezelő nem sérült meg. A fülke előtt álló - szolgálatból haza utazó - vasutas dolgozó súlyos sérüléseket szenvedett a bezuhanó alkatrésztől. Ő deréktól lefelé megbénult.
Ezeket a trükköket még dízelmozdony-villanyszerelő koromban tanultam Vezér Uraktól, ugyanis ilyesmit plombálni is kellett. Ne is csodálkozz azon, hogy másfél év után otthagytam a fűtőházat.
A gép után közvetlenül a postakocsi volt, az egyik vasúti postás meghalt, a másik súlyos gerincsérülést szenvedett.
88 km/h sebességnél a főgenerátor (állórész száma 366767, a forgórész száma 6, gyártási éve 1975) forgórésze széttört és egy darabja a mozdonyt követő személykocsi utasterébe berepült. Egy celldömölki 35 éves MÁV dolgozó sérült meg munkából hazafelé utazva maradandóan, alsó végtagjai megbénultak.
Egy kis kiegészítés, Nagysimonyi-tól haladt a vonat Osttfyasszonyfa felé, simonyi után az emelkedőn repült el az M63 004-es gépnek a generátora. A gép után közvetlenül a postakocsi volt, az egyik vasúti postás meghalt, a másik súlyos gerincsérülést szenvedett. Az eset kb. 1980 körül történt, erre nem emlékszem pontosan.
