Manapság már nagyon olcsó a kézi hajórádió. Ott vannak kifejezetten nektek való csatornák. Sőt, segélyhívó spéci hullámhossz is. Az eBay a ti barátotok ha a sarcokat sokalljátok. Így a többi vizenjáróval biztos lehet a kapcsolat.
Mivel a vízen nem nagyon lesz terepakadály, simán megfelel számotokra egy PMR rádió is. Ahhoz nem kell semmiféle engedély. 8 csatorna elég lesz bőven (és akkor még nem számoltunk a CTCCS kódokkal).
hajózgatunk a barátokkal és szeretnénk menet közben beszélgetni egymással
olyan-nem drága-de használható, engedélymentes készülékeket keresnénk, amivel tudunk 3-4 kilométer max távolságból érthetően kommunikálni, és ha bővül a csapat, akkor mindenféle hangolás stb nélkül tudjuk bőviteni az arzenált:-)))
Hogy miért oljan a gyártó amilen? A tökömért keni bé a csavarokat még ragasztóval is? Ezt az egy tranyót fél órába tellet kiszedni a helyéről! (Inkább fordított polaritás védelemre valami diódás kütyüt tett volna be!)
Mindenképpen, amint szükségem lesz segítségre, kérek is! Most azt kérem, imádkozzatok, hogy az Úr egy napot ne 24 órából állítson elő, hanem legalább eggyel többől :-)) Az időm kevés.
Ki, mit tekint ünnepnek! Nekem az is ünnep lesz, ha végre ráérek és felhúzom az új RH antennámat. Meg az első ÖK, ha meg lesz a vizsgám.
Szerintem befordultak az emberek. Nekem ünnep az alkotás, a sikerélmény öröme. Az már csak hab a tortán, ha egybe esik valamelyik piros betűssel vagy szabad nappal. A legjobban az baxxa a csőröm, hogy a vevőmmel nem tudok megfelelő ütemben haladni. Mert ugye siránkozhatnék, hogy így szar a rendszer, meg úgy nincs pénzem, de akkor besüllyednék a depibe.
Aztán meg ragadós ez az alkotásvágy. A gyerekek is, mióta megjött az eszük - a tinédzser koron over -, azóta próbálkoznak ezzel-azzal, néha sikertelenül, de nem vesztik a kedvüket.
A politikai vonzataként csak annyit, hogy nekem nyóc, hogy milyen rendszer van, csak ennél rosszabb már ne legyen - lehetne viszont jobb! De semmiképp nem szocializmus!
Ezt eljátszották nem csak a bécsin, hanem a szombathelyi gyorson is, minden egyes alkalommal. Amikor egyedül mentem az esti gyorssal egy szál sátorral Kőszegre, akkor még a szhelyi őrsön - a vasútállomással szemben - is kihallgattak, hogy s mint. Beszóltam nekik, hogy biztos ilyen nyilvánvaló módon disszidálok, de valahogy jó kedvük lehetett, nem pofozkodtak.
No, nem rizsázok! Keresek amatőr barátot, akinek a dokumentációja "irigylésre méltó"! Példáúl: Nem csak a magyar rádióamatőr irodalmat bírtokolja, hanem szorgos gyűjtögetésével magáénak tudja a (z Ex-) szovjet amatőr rádiózást is. Magyarán: Megvan a RADIO folyóirat gyűjteménye. Ha ez netán még archiválva is van az a csúcs! Nem akarom a fontosságát részletezni, ezért a többi mondandómat, és az azt követő eszmecserét privátban szeretném!
