Belefutottunk ebbe a szerintem elég tipikus problémába...
Kivitelező valamit elcseszett a pince szigetelésénél (2 éves családi ház), és szépen nedvesedik, salétromosodik a fal. Kivitelezővel próbálok még anyázni egy sort, de őszintén szólva nem fűzök túl nagy reményt hozzá...:-)
Nézegetem az utólagos szigetelési módokat, alapvetően két technológiát találtam: a fémlemezeset, illetve az aquapol-nak, hydropol-nak nevezett bontás nélküli, kémiai módszert.
Tapasztalatokat kérdeznék: melyik módszerbe érdemes belevágni, előnyök/hátrányok, ár/rombolás/tartósság.... szóval minden érdekelne ezekről, illetve más működő technológiákról is...
Köszi előre is a hozzászólásokat!
(Elnezest az ekezetek hianya miatt, de most csak mobilrol tudok irni.)
Koszonom a reszletes leirast.
A valaszodban kihangsulyoztad, hogy laikuskent ne en mondjam meg, hogy milyen modszer lehet jo nekem. Te is taglaltad a kivitelezok szakmai hozzaertesenek a szintjet ezert az en velemenyem 3 tenyezo moiatt is ellentetes a tieddel.
1. Hafelhivok 4-5 "szakembert" akkor mind mast fog mondan annak fuggvenyeben, hogy O eppen melyik technologiat ismeri vagy melyikkel tudja a legnagyobb haszonkulcsot elerni. Sajnos a Magyar szakemberek tobbszorosen bebizonyitottak, hogy nem szabad bennuk megbizni. Ezt kisebb reszben sajat, nagyobb reszben ismerosok altal osszegyujtott rossz tapasztalatok alapjan tudom altalanosan kijelenteni. Eddig ha minosegi munkat csak akkor lattam, ha en csinaltam magamnak. Sajat karomon pedig nem fogok kiserletezni "szakemberekkel", akik egy adott korulmenyben egy adott helyszinen egy megfelelo idopontban mar bizonyitottak valakinek. Termeszetesen lfogadom, hogy vannak olyan munkalatok amiket csak hatosag altal bejegyzett ember vegezhet. Ez nem olyan.
2. Egy szakember nem ismeri a hazamat. Nem tudja, hogy mennyire belvizes a terulet, mennyire valtozekony a fal minosege, raadasul azt is nehezen fogja tudni figyelembe venni, hogy en az epuletben lakok es nem szeretnek a szuksegesnel nagyobb koszt, rongalast.
3. Nem talalkoztam meg "SZAKEMBERREL" ebben a temaban. Ha valaki felmutat nekem egy epiteszmernoki es egy vegyeszmernoki diplomat 10 eves szakmai tapasztalattal, akkor talan elhiszem, hogy az utolagos vizszigetelest nem csak a felhasznalt anyagokhoz kapott leiras alapjan tanulta.
A fent leirtak miatt volt eredetileg az a kerdesem, hogy olyanok jelentkezzenek, akiknek mar elvegeztek valamlyen vizszigetelest es pozitiv vagy negativ tapasztalata van.
Elnezest ha arrogansnak tunok. Nem szemyelyeskedsnek szantam.
Szerintem azért nem olvasol olyan bejegyzéseket, amelyek sikeresek voltak, mert ide általában azok jönnek akik még előtte vannak a szigetelésnek és éppen tájékozódnak. Persze jönnek ide kivitelezők is akik tele vannak ötletekkel és agyrém hülyeségekkel. Nem akarok nevesíteni senkit, de aki ráismer az tudja, hogy hidroszkópikus vakolattal nem lehet megoldani a problémát. Az is jó persze, ha azt akarom, hogy a vakolatba ne jusson be a víz. Ebben az esetben viszont nem tud kipárologni a fal mert ezek a vakolatok éppen a sótáróló képességük miatt teljesen vízhatlanná és 0 páraáteresztő képességgel fognak rendelkezni.
Így a víz feljebb húzódik, még jobban károsítva a falat és megjelenik az elkészített hidrofób vakolat felett. De erről majd még mondok valamit később.
Visszatérnék KGR barátunkhoz. Nekem mindig gondot okoz az, hogy laikusok akarják meghatározni, hogy milyen módszerrel szigeteljék az ő épületét. Ez olyan, mintha elmennék az orvoshoz és mondanám neki, hogy milyen betegséget állapítson meg és milyen gyógyszert írjon fel. Ezt szakemberre kell bízni. Minden eljárásnak vannak javallatai és ellenjavallatai. Összhangba kell hozni a dolgokat, úgy, hogy lehetőleg a megrendelő ne kerüljön anyagi csődbe a kivitelezés miatt. Tehát lehetőleg olcsón és jól kell elvégezni mindent. Menjünk akkor végig a kérdéseken.
Leírom most a szigetelések típusait megbízhatóság szerint. És itt most a kivitelezők ne szívják a fogukat mert ők is tisztában vannak ezzel.
1:/ Falazó elem csere (aláfalazás) Bármennyire is hihetetlen, de ezt az eljárást nehéz
Utánozni, mert valójában vízszintesen szigetelőlemez kerül a falba abban a magasság-
ban amit a kivitelezés igénye. Kicserélésre kerül a vízoldott sókkal szennyezett falazó-
elem, vályognál és vert falnál a meggyengült, morzsalékossá vált falrészek.
Ellenjavallat: drága és időigényes
2. Falfűrészelés, falátvágás. Kivágják a vízszintes ágyazó habarcsot és a helyére
szigetelőlemezt helyeznek. A félelmed, hogy a lemezek között átmegy a víz az alaptal-
an, mert megfelelő átfedésekkel készítik, az fedéseknél ékelik fel azaz, a fal súlya
hihetetlen erővel összenyomja, ráadásul, általában javított zsugorkompenzált anyaggal
töltik ki a rést amely impegrált is , tehát nem vezeti a vizet.
Ellenjavallat: csak ott alkalmazható ahol megfelelő vízszintes fugasor van, az aljzat
is felbontásra kerül, így megoldható az aljzat és fal szigetelésének korrekt kapcsolata.
3./Lemezbeütés. Korrózió mentes saválló,bordázott lemezt ütnek be a falba.
Ellenjavallat: Drága, ferro-krom-vanádium ötvözet amelyből készül 50 es falnál
Csak a lemez kerül kb 10.000 Ft-ba. Persze vannak a piacon jelen olyan szakik
Ezt megoldják bruttó 6.000-ből. Nem nehéz kitalálni, hogy akkor ők mit kínálnak.
Csak megfelelő szerkezetű falaknál javasolt, akkor ha a megfelelő magasságban tudják
beütni a lemezt. Ha a vakolat nem lesz lecserélve akkor sem javasolt mert a rázkódás
a vakolatot eltávolítja a fal szerkezetétől ezáltal romlok az állósága.
4./ Kémiai eljárások. Sok lötty van forgalomba. Az egy tévhit, hogy ha magas nyomáson
csinálod akkor az jó. Anno annak idején ezt kitalálta valaki, hogy növelje a vásárló
biztonságérzetét a szereivel kapcsolatban. Lényeg, hogy nem a nyomás a lényeg,
hanem az, hogy beül a fal ne legyen üreges. Ha mégis az akkor megerősítő és kitöltő
habarcsinjektálással kell rendbe hozni a dolgokat és akkor már lehet injektálni alacsony
nyomáson is vagy akár gravitációs szétterjedésű anyaggal is.
Ellenjavallat. Csak tömör falazóelemnél javasolt. Vegyes falazatoknál nehéz az anyag
kiválasztása. Ha falazat megreped a szigetelés után (járműforgalom, épületsüllyedés) stb.
akkor a repedések mentén a víz újra felszívódik.
5./ Szigetelő krémek ( Dryzone). Ez egy valóban modern és minden igényt kielégítő
rendszer, amit akár laikus is elkészíthet. Csak a krém kell hozzá meg pisztoly.
A bökkenő csak az, hogy drága. Kb. 13.000 Ft/fm 50-es falnál az anyag költsége.
Ebben az esetben is érdemes szakit hívni, átgondolni, hogy valóban jó megoldás
arra a falazatra. Ráadásul, 30 %-al olcsóbban hozzájut az anyaghoz az aki a for-
galmazónál már komoly megrendelő.
6./ Falszárító vakolatok: Megfelelő magasságban leverik a vakolatot és a helyére
pórus vakolat kerül. Lényeg, hogy mikro pórusokkal rendelkező vakolatot
használjanak. Az összes többi csak nagy név de nem ér semmit. Ezeknél a vakola-
toknál a lényeg az, hogy a vakolatba nem jut be víz, csak pára. A páraátadó felület
a vakolat és mondjuk a tégla találkozási pontja, ezért a sók a falban maradnak és nem
jutnak be a vakolatba, ezáltal akár 100 évig is szárítják a falat.
Ellenjavallat. Habár önállóan alkalmazható, megnöveli a helységek páratartalmát.
A vakolatokról bővebbet a viprex.hu olvashatsz.
7./ Az Aquapol meséről meg itt nem szeretnék írni sokat, ezt már megtette előttem
egy fórumozó. De aki nagyon hisz benne az mondjuk, érdeklődjön Békéscsabán
a Katolikus Plébánián.
Az ablakokra amennyiben magas légszigetelésű akkor egyébként előírás az automata
résszellőző használata. A neten utána tudsz nézni. Sok van belőle pl. Aereco stb.
A padlófűtésnél a csövek fölött kell minimum 35 mm betontakarás, de inkább 4 cm szokott lenni. A csővel és az alatta levő vashálóval együtt igy a padlófűtéses beton vastagsága általában 7 cm, igy számolj.
Az injektálásos módszernél szeretik elhallgatni a cégek, hogy 15-20 évente ismételni kell.
Rég óta olvasom a fórumot, mivel én is hasonló problémával küzdök. Egy dolgot viszont hiányolok, ami az utólagos falszigetelési technológia kiválasztásánál nagy segítséget tudna nyújtani. Ez pedig a gyakorlati tapasztalat. Az egész neten alig találok olyan leírást, ahol azt írják, hogy "3-4 évvel ezelőtt vízszigeteltem a házamat ezzel és ezzel a technológiával és azóta nincs panaszom". Ebben kérném a segítségeteket.
A házam vegyes falazatú. Kb 80% tégla, 20% vályog. Ez az esetemben azt jelenti, hogy vannak részek, ahol 5 sor tégla után 2 sor vályog, majd ismét tégla helyezkedik el a falban. Vannak közfalaim, amik teljesen vályogból és vannak olyan falaim, amik teljesen téglából építettek. Emiatt egységes vízszintes "fugasor" nincs.
Az épületet kívülről hőszigetelték és új, fa nyílászárókat építettek be. Kívülről körben, egységes beton járda van, amit nem szivesen bontanék meg. Mivel kívülről hőszigetelt a ház, ezért belső oldalról történő utólagos vízszigetelési megoldásokon gondolkozok (falátvágást és lemezbeverést ezért elvetettem annál is inkább, mivel a behelyezett lemezek átfedései között a víz ugyanúgy fel fog szivárogni a véleményem szerint, hiszen a víz mindig megtalálja az útját).
Az általam elképzelt módszer az alábbi lenne:
1. teljes aljzatbeton felverése és 25-26cm mélységig töltés elhordása.
2. 5 cm kavicsréteg
3. 5cm szerelőbeton
4. utólagos falszigetelés
5. szerelőbeton vízszigetelése, amit lehetőség szerint felfuttatnék a falra is addog a pontig, amíg az utólagos falszigetelést elhelyezték
6. 10cm hőszigetelés a szerelőbetonra
7. padlófűtés kialakítása
8. 5 cm záró beton.
9. falszárító és sólekötő vakolat felhelyezése.
10. aljzatkiegyenlítés
A fal utólagos vízszigetelésénél 2 technológia tetszik. Az egyik a magas nyomású injektálás, a másik pedig a dryzone. Utóbbinál viszont szintén nem értem, hogy miként terül el egységesen a furatokba betöltött anyag (önterülő??!).
Az elvégzett munkálatok után körülbelül fél évig nem glettelnék és festenék, hogy ki tudjanak száradni a falaim (páramentesítő készülékkel is segítenék a folyamatnak). Ezután az én gondolatom szerint BÁRMIVEL glettelhetek és festhetek, hiszen a falaim szárazak és a víz útját elzártam. Amennyiben ez nem így van, akkor a technológia nem 100%-os és tovább vizesednek a falaim (emiatt is szeretnék másoktól gyakorlati tapasztalatokat begyűjteni).
A munkálatokat mind magam végezném (kivétel ez alól a magas nyomású injektálás).
A falak egyébként körülbelül 10-15 cm magasságig vizesednek, amit csak a ledobott vakolat jelez (nem látszik vizesnek a fal).
A jól záródó nyílászárók miatt automata szellőztető rendszert is be fogok építeni, hogy megfelelő legyen a páratartalom is.
Véleményeiteket, tapasztalataitokat előre is köszönöm!
A házunk kb. úgy helyezkedik el, mint a 38-as bejegyzésben található képen. Az egyik oldalon a pinceszint teljesen a felszín alatt van, a másik oldalon viszont már a felszín felett. Ahol felszín alatt van a pinceszint, ott a falak zsalukőből vannak. Nagyobb (hosszan tartó) eső után, vagy most, hogy gyorsan olvadt el rengeteg hó, néhány helyen a fal alján (zsalukő alatt) beszivárog a víz a pincébe. A zsalukő ezeken a helyeken 2-3 cm magasan vizes, de a falon máshol nem látok vizes foltokat, ezért azt gondolom, hogy a szigeteléssel általában nincs nagy gond. (Lehet, hogy tévedek...) Úgy néz ki, mintha állna a víz a ház körül és azon a néhány helyen van valami rés a szigetelésen, ahol utat talál a fal alatt a pincébe. Sajnos, amikor építkeztünk, akkor nem gondoltunk arra, hogy hegytetőn gondot okozhat a talajvíz, ezért nem fektettünk le dréncsövet az alap köré. Ha ezt utólag szeretnénk megtenni, akkor milyen mélyre célszerű lefektetni? Le egészen az alaphoz (3 m)? Vagy esetleg 1-1.5 m-rel a felszín alatt, a ház falától 1-1.5 m-re lefektetve is segíthet? Tudtok ajánlani megbizható szakembereket Esztergom környékén?
Szeretnék érdeklődni, hogy van-e valkinek tapasztalata kenhető vízszigeteléssel (pl.: Bitugél, Ceresit Bonobit CP44, Ceresit CR166, vagy valami más ) kapcsolatban? Mennyire jól "működnek", megbízhatóak-e ezek az anyagok?
Nem szokványos a problémám. Egy 5 lakásos, nem alápincézett, 10 éve teljeskörűen felújított ház földszintjén lakunk. A konyha és a nappali fala közös. A konyhában cirkó, de a felettünk lévő emelettől kezdődően - annakidején- nem lehetett a kéményt bélelni. Csak erre tudunk gyanakodni, semmi másra, mert esőzéskor a konyha és a nappali közös falán, a nappali oldalán hatalmas, vizes foltok jelennek meg. Talajvíz nem lehet, mert a foltok, másfél méter magasságban kezdődnek és hosszan elnyúlnak a téglák közötti malterban( gondolom én). Ezek a vízfoltok egész nyáron nem voltak láthatóak, teljesen szárazak voltak a falak, de most, amikor az első eső leesett már megjelentek a szokásos helyeken. Létezik az, hogy a béleletlen kéményből folyik a falba a víz? Ebben a falban van vízvezeték is, de azt megvizsgálták és nem ereszt. Egyéként ténylegesen csak esős időben vizes a fal. Létezik ilyen?
Sziasztok! Szerintetek mivel lenne érdemes vízszigetelni egy 50 cm-es kő falakból,döngölt sáv alappal épült házat? Sajnos majdnem fejmagasságig vizesek a falak és elég dohos bent a levegő. Én injektálásra gondoltam + végig drén csövezni a házat kívülről. Egyébb ötlet?
Az én telkemen nem áll a víz, mert az a mennyiség ami leesik azt a föld elszívja.Az esőcsatorna vize pedig el van vezetve tartályokba. Neki meg kellett volna csinálnia a kerítését a háza mellett, mert nem tudom mennyire látszik a képeken amit beszúrtam, de a háza előtt és után van készítve kerítés, de a ház vonalában lespórolta, de ha csinált volna kerítést úgy ahogy kell, vagyis folytatja abban a vonalban ahogy a telek többi részén(eleve nem érne föld a házához, csak az alapnál) akkor nem ázna a háza fala, ja és persze szigetelnie sem ártott volna.
Én nem kibúvót keresek, de ne velünk akarják már helyrehozatni azt, amit jó pár évvel ezelőtt elszúrtak.
Pincehelyiség fala elvileg vízzáró vakolattal lett vakolva a nem megfelelő szigetelésből adódó vizesedés miatt.
A nedvesség átszivárog a falon elég nagy felületen. Nincsen csőtörés, egyszerűen nedves a fal. Ez elképzelhető vízzáró vakolatnál, vagy a mesterember esetleg a sokkal olcsóbb sima vakolattal csinálta?Hogyan lehet ezt kideríteni?
Utólagos vegyi szigetelésnél általában szilikon, sziloxán, mikroszilán emulziókat vagy akrilgéleket lehet a falakba injektálni, de ezekhez injektáló felszerelés kell, mert általában nyomás alatt történik a bejuttatás.
Amennyiben a falak nem túl nedvesek a Dryzon is alkalmazható, ahhoz nem kell komoly berendezés. ( Bitimpex 0613622473)
Az aquapol ügynökök, termékforgalmazók honlapján megismerheted az összes egyéb szigetelési technológiát, korrektül leírják mindnek a hátrányait, kivéve az aquapol, mert az az egyedűli üdvözítő megoldás.
Amúgy ha valaki kételkedik a hatásosságában, érdemes megkérdezni a BME szerkezettanszékén oktató mérnököket, igaz ők nem olyan képzettek, mint némely plébános, de esetleg elmondják, hogy a hiteles mérés egy technológia hatásosságáról úgy történik, hogy előttem a falakból mintát vesznek, és szigetelés után is folyamatosan mérik.
A mérést akredittált intézet, cég végzi, tehát nem a képzettség nélküli személyek, akik nemrég még Amvay értékesítők, reluxa ügynökök, taxisofőrök voltak, és az aquapol sugár hatására megvilágosodtak.
Ha ma valaki el akar adni egy átlagos festéket, vasalót , takarót, stb a legbiztosabb, mód beleírni nemlétező egyetemek nemlétező tanszékének kitalált professzoraira, vagy a Nasa-ra hivatkozni.
Sosem hiányoznak a honlapról a megelégedett kundschaftok levelei
Próbáltam jó képet beszúrni.A kerítéssel talán meg tudná akadályozni a viz falhoz folyását , én legalábbis arra gondolnék. A ház két végén befejezte a kerítést, pedig a háza mellett folytatnia kellett volna, de gondolom spórolásból ez kimaradt.
Ha mégis bepanaszol, szerinted kinek adnának igazat?
Én amit a leeső esőből össze tudok gyűjteni megteszem, vannak leásva tartályok, de ami a ház mellé a földre esik nem tudom összegyűjteni és gondolom ez áztatja a szigeteletlen falat.
A kerítés meg nem csinálás hogyan függ össze a pince vizesedésével ?
Ezt nem érteni.
Ja, ha nincs kerítése akkor Ti is panasszal fodulhattok ellene a jegyzőhöz, hogy átjön a kutyája, a macskája, sőt nem is kell lennie kutyájának, csak annyi kell a panaszhoz, hogy átjönnel a kutyák.
Mi még jó régen a tanácsi időkben így jártunk. Az egyik szomszéd panasszal élt atanácsnál ellenünk, hogy hiányos akerítés, csináltassuk meg. hát meg lett csinálva olyan hogy aki ránézett sirva fakadt.
A panaszos szomszédunk azóta meghalt, a kerítés még mindig áll, igaz befuttatva nővényzettel, így nem is ol'an borzalmas !!
tehát ha ők 'feljelentenek' - ti meg panasszal fordultok ellene a kerítés hiánya miatt !
De a kerítés létesítésének vannak jól körül írt szabályai, azt kell figyelembe venni.
Sok mindent mondhat a szomszéd. De ha problémája van, ilyen esetben akkor nem feljelent, hanem bepanaszol, vagy a biróságra megy.
Lehet persze feljelenteni is. Pl. ha kislányokat molesztál vagy az éjszaka lop a szomszéd, akkor feljelentheted - akár névtelenül is.
Viszon ilyenkor panaszra mehet először a jegyzőhöz, majd feljebb és feljebb, akár Strassburgig is.
Ha van pénze és ideje.
"Szerintetek kinek van igaza?"
Mik vagymunk mi ? biróság ??
egyébként mindenkinek van joga panaszra menni és pereskedni bárkinek bárki ellen csak ki kell fizetni az illetéket. Egy eccerű panasz bejelentés nálunk már 15 eft -nál kezdődik. Csak a jegyzőhöz !
Szerintetek ha a szomszédnak ázik a pincéje, és azt mondja, hogy miattunk ázik akkor igaza van?
Csatoltam két képet.
A tetőnkről lejövő esővíz el van vezetve, akkor elvileg csak attól a víztől ázhat, ami a földre esik, ebben az esetben neki kellett volna a házát szigetelni ugye?Vagy megcsinálni végig a kerítést a háza mögött és nem lerövidíteni, mint ahogy tette?
Meg tudnátok mondani,hogy mi annak a masszának a neve,amit utólagosan szoktak a falakba bespriccelni a felszivárgás ellen? És hol lehet beszerezni az ilyet?
egy epitesz ismerosom egy viznyelo godorrel oldotta meg a beazast. egy 0,5mx0,5mx0,5m vagy esetleg melyebb, nagyobb godor, amiben a viz osszegyulhet eso idejen aztan csak ki kell szivattyuzni.
Ezekre a kérdésekre tudna nekem valaki válaszolni? A hőszigetelős topikban nem válaszoltak.
(45 vm-es mészkő fal, szuterén, kb. 1,60 m a földben, salétrom, vízszigetelés)…
A költségek miatt kérdezem: hogy alul, a pincerész falán (földben 1.60, felül 50 cm) kívülről a vízszigetelést és drénezést és hőszigetelést megcsinálhatom-e úgy, hogy egyszerre csak két oldalt, aztán 4 év múlva a másik kettőt?
VAGY:
Meg lehet, DE akkor a hőszigetelő anyagot el kellene hagyni, (csak a kenhető kátrány), mert hőhíd lesz a
sarkoknál? Magyarul félig lehőszigetelni nem lehet a pincefalat, ha jól gondolom?
2. Ugyanennél a szuterénnél - pincénél ha elhagyom a szuterénfal hőszigetelését, később az emeletet be lehet burkolni? /Egy építész ezt mondta/…
3. A kenhető kátrány a jobb, vagy a bitumenlemez?Azt hallottam, hogy a kenhető rugalmasabb, és ezért jobb…
