Valóban ennyire nem látod/érzed a különbséget a 70 ezer, a 22 ezer és az 5 ezer Ft között?
Aki bérből/fizetésből él, és van családja, az tudja, hogy ez nagy különbség, és nem a hobbijára költi el a család teljes büdzséjét..
70-ezerből tegnap egy használt komplett 1151-es HP PC-t vettem a lányomnak (főképp rajzoláshoz), FireProvideó kártyával, SSHD-val, 8GB RAM-al (és garanciás)
Na AZ már mindenre jó (bármilyen gépet IS leemulál, az összes Commode, Apple és Spectrum mellett akár NES, SNES, GameCube-ot is)
TC64, amihez (ahogy helyesen leírtad) 2 monitor és táp meg minden kell, vagyis dupla energiafogyasztás, ráadásul az egyik C64 (!!!!! :-) )
Az SD1541/II pedig remek fejlesztés.
Eddig minden futott, GEOS és a bővítményei, játékok, demók. Úgyhogy a 99.99% az 100%, csak senki nem mer ilyet leírni, mert bele lehet kötni.
Azon a 0.01%-on kár rugóznod.
Ráadásul pont az ilyen megjegyzések miatt megy el annak a kevés embernek is a fejlesztéstől a kedve, aki csinálná, a többieket meg elbizonytalanítja, elriasztja a vásárlástól, és akkor már TÉNYLEG nics értelme fejleszteni.
9819: A Tremieles dolgokról értelmetlen beszélgetni, azzal kezdeni valamit, ami van.
9820: Baromság hogy a Plus4 ROM cartridge drága lenne. Megcsinálta itt az egyik fórumos ember a C64 Magic desk cartridge Plus4-es verzióját, 0,5 és 1 MB-os ROM-mal is, alig érdekelt valakit. Pedig C16-ra, Plus4-re a sok 1 file-os programhoz jó lenne, telerakni a kedvenc programmal, és 1 életre elég. Sőt, Plus4-nél és C16-nál gyárilag foglalatos minden ROM, akár ide illeszthető paneles verziót is lehetne csinálni a cartridge portba dugós helyett. Mégse csinált ilyet senki. C64-nél és 128-nál az 1764, 1750, 1700 REU-ban is van gyárilag egy foglalat, amibe 8, 16, 32 KB-os ROM-ot lehet rakni, mint a C128 32 KB-os U36-ja, vagy a C64 mód 8, 16 KB-ja, ide se nagyon fejlesztett senki semmit se C64, se C128 módra. Itt van pirossal jelölve. http://commodore128.mirkosoft.sk/reu.html Én csináltam 3 éve 1764-be rakható 1 MB-os Magic deskes panelt bedrótozva, elvitték ezt is. Nem olvasod amit írtam? Pont az SD1541-II nem éri meg a 22e-es árát, amikor csak 99,99%-os 1541 emulációt tud (2017-es az SD1541, 2018-19-es az SD1541-II), ami már 2009-ben kész volt 1541 Ultimate-re, és 2011-ben a TC64-re. Ennél minden jobban megéri.
9821: A 9820-ra is, akkor is a TC64 éri meg a legjobban, 70e-ért is, részletesen leírtam már miért. Aki nem látja, azzal nem lehet mit kezdeni. Nem lenne kihasználatlan, hosszútávon akkor is megéri, ha csak D64-eket használ, és befektetésnek is jó, mert felmegy az ára. Kb. 5-7e-ért csak a PI 1541 panel van meg (csak D64 és D81 kezelés, D71 nincs, nem futtat mindent), ehhez kell még valamilyen Raspberry Pit venni, hogy működjön, ami még kb. 15e-be kerül, aminek csak csökkenni fog az ára, nőni soha. Össz. 20+e-ért ez sem éri meg. Amúgy is nevetséges, hogy 1-2 GHz-es, 1-8 GB RAM-os eszközt használnak egy 1 MHz-en működő 6502-es 1541, 1581 emulálására. Az se szuper, hogy csak 1 kis pár cm-es kijelző van rajta, ezen lehet csak kezelni. Ebből a ľDrive-ból se lett semmi, pedig erre vártam, D71 emu is, 77 oldal üzi 6 év alatt. https://www.lemon64.com/forum/viewtopic.php?t=52438 Még prototípus panelt se látok ott, hogy hol tart. A TC64 jó Plus4-hez is, ha a TC64-et a C64 bővítőportba dugom, berakok egy D64-et, az a Plus4-be dugott serial kábelen kezelhető a Plus4-gyel, teszteltem, Jiffyvel is jó. Persze ez nem az igazi, mert egy C64-nek és 2 monitornak kell bekapcsolva lennie a Plus4 mellett. Ez nálam nem gond, de másnál igen. Ezért lenne jó a ľDrive, ezzel minden megoldódna, ha 99,99%-os 1571 és 1581-at is tudna, C128-hoz, Plus4-hez, C16-hoz is jó lenne.
5000-ből megvan a Pi1541, ami mindent futtat. Minek vegyen az ember 70000-ért egy TC64-et, ha havonta egyszer kétszer előveszi a gépét és megnéz egy két játékot meg demót? Itt nem a pénzről van szó, kihasználatlan lenne. De te ezt úgysem fogod fel, mindig csak a saját szövegedet fújod. És akinek Plus/4-e van az mit vegyen? Ahhoz nem jó a TC64, a Pi1541 meg pont jó.
A Plus/4-en egyszerűen nincs hagyománya a cartridge-nek. a VIC-20on ez volt a fő adatjordozó, de a C64-en is elég sok használható volt, a töltögetések helyett pillanatok alatt bejött a T2 következő pályája.
Ilyen sokpályás, komplex játékok a C16-ra vagy Plus/4-re nem igazán születtek A Spectrum-hoz hasonlóan a C16 is inkább egyszer töltős kazettás platform volt, cartridge alig jelent meg rá.
Kényelmesebb a cartridge, gyorsabb a töltés, de jóval drágább fajlagosan. De Plus/4-en még fejlesztőeszközök sem igazán jöttek létre (ha jól tudom).
Én igen, szerintem is macerás az EPROM égetés, az SD kártyára mentés kényelmesebb. A műanyag ház nélküli cartridge pedig érzékeny az ESD-re is.
Nincsenek fejlesztések?
Az SD-1541/II például magyar fejlesztés, itt csücsül tőlem jobbra, saját kijelzővel, intuitív kezeléssel, és az egyik legjobb D64 kompatibilitással.
Új fejlesztés? Igen. Magyar? Igen. Jiffy-s? Igen. És azért épül az 1541-re, mert ha megnézed a CDSB-t, 90% PRG vagy D64 formátumú, amit lekezel.
Igen, a Chameleon sokkal többet tud, de annyit nem szánnék rá egy ilyen kütyüre.
Ezek szerint nincs igazam, és első kézből való információkkal hülyeség lenne vitatkoznom. Természetesen elhiszem amit leírtál, nincs szükség hozzá a könyvre :-D
Az tény, hogy Tramiel egy keménykezű, rámenős, agresszív (sőt üvöltözős) típusú menedzser volt, állítólag innen ered a Jack Attack játék is.
Életszerű, hogy egy ilyen szabad szellemű csapat (vagy Jay) nem akart egy ilyen vezetőt magának. Mondjuk valóban ott keverhettem össze a dolgot, hogy azt hittem Tramiel már az ATARI-nál volt, mikor tárgyalt az Amiga csapattal, és úgy gondoltam ennek valamilyen köze volt az 500ezer dolláros hitelhez (elég jellemző lett volna Tramielre, hogy ilyen olcsón akart volna hozzájutni a cuccokhoz (ha az Amiga csapat nem tudja kifizetni, akkor a chipek technológiája az ATARI-hoz kerül). Időben elég közel volt a kettő egymáshoz.
Azt mondjuk kissé furcsállottam, hogy Jay az ATARI-tól menekült el, mégis hozzájuk ment vissza hitelért, miközben az ottani menedzsmenttel volt a fő gondja előtte.
Ennek ellenére úgy gondolom, ha nem üt be a válság, akkor az ATARI-nak bőven lett volna pénze megvenni az Amigát (persze akkor nem is került volna a cég Tramielhez "occsóért").
Természetesen az világos, hogy a Commodore árajánlatával jobban járt az Amiga csapat, hiszen ez volt a "szerelem projekt", az egész team-et vitte Jay, míg Tramiel-t csak a chipkészlet érdekelte és kevesebbet is adott volna érte. (mondjuk a Commodore-tól átjött hozzá hű fejlesztők miatt Neki nem is volt szüksége egy plusz csapatra, akik extra munkabért jelentettek volna egy épp csődközelben levő cégnek)
Az, hogy ilyen rövid idő alatt összehozták az ATARI ST-t, azért nem semmi volt, és bár az eladásokban elmaradt, számos területen sok rajongója akadt (MIDI vagy DTP) és milliós eladásokat produkált. A fekete-fehér nagyfelbontású kijelzője sokkal jobb volt DTP-re, mint a Macintosh. Sajnos az Atari kis memóriával és alacsony órajellel kezdett, cooprocesszor nélkül
A csapat szerintem azért nem kellett Tramiel-nek, mert azok mindenképp árkád jellegű gépet akartak, Tramiel/ATARI pedig egyértelműen számítógépet, amit erősen ellenzett az Amiga csapat.
Bekerült az Amiga csapat a Commodore-hoz, erre mit kellett csinálniuk? egy 256KB-os számítógépet. No elég gyorsan le is morzsolódtak.
Ha nincs égetője, keres 1 eladót, aki készít ilyen cartridge-et, elküldi neki a kedvenc programjait, belerakja, leteszteli, emez kifizeti, és örül. Az ésszerű és jó megoldásokat ismertetem, meg hogy miket kell kerülni. Szomorú, hogy még mindig az van, hogy a jó termék = olcsó termék, pedig ez régen nem igaz. A 200 Eurós TC64 a magyarok nagy részének drága, máshol ez semmi.
Az a baj hogy mindenki csak az árat nézi, nem teszi mellé hogy mit tud az eszköz, nem hasonlítja össze a legolcsóbbtól a legdrágábbig az ár mellett a funkciókat is, meg nem hosszútávra tervez, és az olcsót veszik meg, ami valójában drágább. Ez olyan, mint a butatelefon 10e-be kerül, amivel csak telefonálni és SMS-ezni lehet, semmi mást nem tud, no internet, no kamera, stb.. Aztán van az okostelefon, amiben 100+ funkció van, és legyen 50e Ft. Milyen világ lenne most, ha többet adtak volna el a butatelefonból, mint az okosból??? Mondjuk 4 milliárd db-ot, az okosból meg csak 1 milliárdot. Ugye milyen röhejes lenne? Aztán megmagyaráznád, hogy a butatelefon mennyivel jobb, mint az okos, és mindenki hülye, amiért az okost veszi meg. Vicc. Pont ez van az SD2IEC-cel és a TC64-gyel. Pont a rosszul gondolkodók miatt van ennyi rossz ár/funkció arányú termék, és ezért adnak el sokat. Több millió féle termékből ezért van a világban 99%-ban gagyi, legyen az bármi, műszaki cikk, cipő, stb., mert csak az árat nézik. Azt már nem érik fel ésszel, hogy a legolcsóbb a legszarabb, és még középhosszú távon is (hosszútávon pláne) ez a drágább, nem a drágább és sokkal jobb minőségű. Megveszik az 5e Ft-os cipőt, szétmegy 3 hónap alatt, veszi a másik 5e Ft-ost, ami 3 év alatt 12 cipő össz. 60e-ért (igazából 70+e, mert közben emeltek árat), közben a 30e Ft-os min. 3 évig bírná, és egyszer kell megvenni. Akkor melyik a drága? Pont a kis jövedelmű emerek költenek a legtöbbet így, és azt hiszik ez a helyes, pedig nem, belőlük él szinte mindenki. Meg lehet nézni hogy 20+ év alatt milyen sok 100 Ft-os, kínai, stb. bolt lett. Ezért. Azért egyre rosszabb minőségűek a rendes márkák termékei is, mert árérzékeny mindenki, az olcsót veszik meg, így meg csak fos minőségű terméket lehet gyártani. Ha csak 1 hónapig felírná mindenki az összes kiadását, bevételét, meglepődne mennyi felesleges dologra mennyit költ, kávé, cigi, pia, cappuccino, péksütemények, chips, hamburger, kóla, más gyorskaják (1 sima 32 cm-es pizza 2e, ez sokaknak 1 egész napi kajapénz), felesleges autóval mászkálások, bulizások, stb., aztán mondják hogy nincs pénzük, meg ez-az drága. Lenne pénzük, ha a fontossági sorrendjük helyes lenne. Az a hobbi nem ér semmit, ahol ezek a kávé, stb. kiadások fontosabbak. A nettó 160e-s minimálbérből sokan simán költenek a kávé, stb. dolgokra 30+e-et havonta. 2 hónapig nem csinálnak ilyeneket, és megvan a TC64 ára. Plusz az emberek hallgatnak a reklámokra, egyre hamarabb lecserélik a még működő eszközöket, amivel azt érik el, hogy a drágább cuccok is egyre gyengébb minőségűek, mert miért tervezné meg a gyártó 10+ évre a hardvert, hogy min. 10 évig hibátlanul működjön (a mai technológiáával, jó tervezéssel simán lehetséges), ha úgyis lecserélik 3-5 év alatt? 3-5 éves működésre tervezi meg 1 év garival, persze ehhez képest drágán adva. A boltban 150e-ért adott TV-t kb. 20e-be kerül legyártani, ekkora gyártói+nagyker+kisker haszon van a műszaki cikkeken. Az egész világ magának köszönheti, hogy ez lett a helyzet mindennel, amit itt írtam, egyszerre egyre szarabb és drágább minden, a régi jó márkák egy része eltűnt, a maradék is fost gyárt. A fél-1 milliós OLED TV-k nagy része nem fog 5 évnél tovább működni, ennyit a 150e-es is elmegy. Minél nagyobb a TV, annál több az áramfelvétele, annál jobban melegszik, annál könnyebb korlátozni az élettartamát gyengébb alkatrészek beépítésével a tápba, az inverterbe, stb., főleg ezek romlanak el. Az 1. kicsi LCD TV-mben is 3 táp elkó száradt ki, kicseréltem, és még mindig működik, pedig 15 éves.
Te nem fogadod el, hogy másoknak mások a szempontjai. Lehet, hogy X többet tud, de ha Y olcsóbb, akkor a többség azt fogja venni. Megköszönjük, ha elmondod, hogy X miben jobb, de ne szólj le senkit, ha utána is az olcsóbbat választja.
> Ezen kéne elgondolkodnia mindenkinek.
Nem, nem KELL. Te felhívod a figyelmet rá. Aki szeretne, majd elgondolkodik.
> Hogyan próbálják ki az új játékokat, demókat?
Azt próbálom ki, ami működik a rendszeremmel. A többi NEM érdekel. Nem munkáról van szó, hogy fontos vagy éppen kötelező legyen bármi is.
> A GEOS működik joystickkal is, nem kell PS2 adapter.
:-D Tudom, hogy működik. Nekem kényelmetlen. Már megint meg akarod mondani, hogy mi nem kell nekem. Neked nem kell, nekem meg igen. :-P
> Az SD2IEC-hez nem a semmiből termett a lakásodban minden alkatrész, valamikor meg kellett venned.
Termett. ;-) Ez a szakmám, vannak maradék alkatrészek, termékminták a különböző projektekből.
> Nem macera a ROM égetés
De. Nekem az.
Ráadásul a legtöbb embernek nincs EEPROM égetője, viszont le tud tölteni bármit a netről és rá tudja menteni egy SD kártyára.
> Erre még a magnó is megfelelő, de a valódi 1541 pláne EGY lemezzel.
Magnóval nem szivatom magam. És lemezzel sem, pedig van egy 1541-II. Egyszer kipróbáltam, működik. Ennyi.
Tisztelem a tapasztalatodat és a tudásodat, hiányoznál a fórumból. De baromira zavaró, hogy mindenkinek meg akarod mondani, hogy mi lenne neki a legjobb. Leszólod mások gyűjteményét, eszközeit, használati szokásait. Ez egy hobbi, szórakozni járnánk ide. Nem szeretném, ha eluralkodna a rossz hangulat. Bőven elég ha elmeséled, hogy te hogy csinálod. Szívesen olvassuk. Aki akarja, az pedig követhet. ;-)
Akkor se értem miért terjedt el az SD2IEC, amikor pont a lényegre nem használható, az egész lemezoldalas és lemezes dolgokra mindennél a saját töltőjével, legyen az sima, gyorstöltő, IRQ-s. Miért működnének a 12-es CF kártyára átírt IDE64 programok SD2IEC-cel? Ha működnek is, mit számít? Kb. 200-250 program van ilyenre átírva. http://singularcrew.hu/ide64warez/fullgamez A 10000+ C64-es programhoz képest ez semmi. Az IDE64 nekem addig volt jó, ameddig nem volt TC64, meg 1541U se, a valódi 1541 lemezekről a jó programokat Dolphindosszal CF-re mentettem, meg a SuperCPU-val használtam, meg kiírtam D64, D71, D81-eket lemezre. Ezekre a funkciókra már nincs szükségem, így eladtam. Itt a TC64, ez majdnem mindent tud, amit kell, C64-be dugva, a serial kábelt a C16-ba dugva ezzel a D64-ek mennek C16-tal is. Ezért adtam el az 1541U-II-t. Az Easyflash 3 is benne van, ha valami nem megy TC64-gyel, akkor gyorsan ki lehet írni D64-et, nem kell XU1541, stb. kábel, meg jók a fél-1 MB-os programcsomagok. Ez az 1 cartridge kell ma C64-hez, ez majdnem mindenre jó. Már Amiga AGA mag is van hozzá, A1200-at is emulál. http://retroramblings.net/?page_id=1422 Persze ebben sose lesz 68060 80-105 MHz, 128 MB RAM, stb..
Az 1571-et és 1581-et 99,99%-ban jól emuláló eszköz hiányzik még, ami C64+C128-cal is működik, és a rendes képernyőn vannak a menüi, ilyen nem létezik. Ez nagyon kéne az egyre drágább 1571+1581-ek miatt. Régen léteznie kéne ennek, és régen D71-ben és D81-ben is kiadni az új játékokat, demókat, C64-re is, nem értem miért kell 2000-2020-ban is a 171 KB-os D64-gyel szarakodni, meg lemezt fordítgatni. Azért az eladott össz. 800+ db 1541 Ultimate (minden verzió egyben), meg a min. pár 100 eladott TC64 mutatja, hogy az SD2IEC nem jó mindenre, és vannak gondolkodó vevők is. Ennyi felhasználóra lehetne jó programokat írni. Akkor veszek Ultimate 64-et, ha lesz benne min. 18 MHz-es 6510, vagy inkább 65C816 emu (meg 1-16 MB gyors RAM), min. ez kell hogy minden karakterhelyet külön programozhassak, lásd a 9808 képeket, itt is ezt tettem SuperCPU-val (a Virtual assemblernek min. 1 MB SuperRAM kell). Ezt még a TC64-gyel se lehet megtenni, mert csak a képernyő kikapcsolással van kb. 20 MHz (pl. tömörítőnél, ilyenkor nem szakítja meg a VIC a CPU-t), pont a VIC-et lehet lassabban programozni bekapcsolt képernyőnél (amikor a VIC a RAM-hoz fér hozzá a CPU áll, mert időosztásban működnek), csak kb. 15 MHz-cel, így csak minden 2. karakterhelyet lehet programozni. Ez nekem kevés. A VIC 17,x MHz-cel építi fel a képet, ennél gyorsabb CPU-val lehetséges csak a minden karakterhely programozása.
Az árról: Pont az SD2IEC és a hasonló cuccok a drágák, az SD1541-II 22e, nem értem hogyan adhatott el belőle több 100 db-ot, ennyire hülye mindenki? Csak 1541 emu, és kész. Értelmetlen volt kifejleszteni 2017-től, amikor már 2009-ben kész volt 1541U-ra (50e-ért is sokkal jobban megéri) a 99,99%-os 1541 emuláció, és 2011-ben volt TC64. Az SD2IEC-nek, stb. csak pár alapfunkciója van 10-22e-ért, a rengeteg funkció miatt a TC64 a legolcsóbb, még ha 200 Euró is. A rendes 300-as árfolyammal ez csak 60e Ft, a 360-assal 72e, így is nagyon olcsó, amikor a valódi C64+1541-ek 25+e-nél tartanak, és ezeket is megveszi a sok barom.
Én ezt annyival árnyalnám, hogy nekem a leggyakrabban használt eszközöm az SD2IEC (bár tény, hogy plus/4-hez, ha már ez az a topic), C64-hez csak egyszer kipróbáltam, hogy jé, tényleg működik, ott 1541U vagy U64 van használatban. És egyébként tudtommal az összes IDE64 fixált játék is megy SD2IEC-el, márpedig (amíg a 1541U ki nem jött), addig miden addigi cuccot megcsináltak IDE64 fixáltra. Szóval ilyen szempontból egy SD2IEC igenis lehet jó választás, ha valaki csak régi játékokkal akar nosztalgiázni. És árban azért (főleg, ha valaki saját magának építi akár tizede is lehet a 1541U2P-nek)
A 1541U után persze megint elit dolog lett 1541 only-ra fejleszteni. Amióta nekem a 1541U-im vannak, azóta az IDE64 nem volt gépbe dugva (illetve az elején még próbálgattam őket együtt, de már évek óta nem).
Biztos igazad van, de én Brian Bagnall könyveiben tök más sztorit olvastam.
A könyveket viszont szívesen kölcsönadom, ha érdekel (angol nyelvű).
Egyrészt a Hi-Toro-t 1982-ben alapították, de már az év vége előtt átnevezték Amigára. Másrészt idézet a könyvből (remélem nem leszek érte seggberúgva):
When rumors began to swirl at CES that Jack Tramiel was about to purchase Atari, Morse began feeling especially apprehensive about the companys pending licensing agreement. Remembering Tramiels turbulent visit in May, he suspected the future looked dismal if Tramiel purchased Atari. That was another thing we were concerned about because we knew that once we lost our protection here, Tramiel was a ruthless businessman and we would be dead in the water, says Bill Hart.
...
Among the many companies Amiga had contacted through the first quarter of 1984 was Commodore. At the time, Lloyd Red Taylor was the vice president of technology. He technologies Commodore was currently at work on, a portable LCD computer and a Unix machine, would prove to have a huge impact on computing in the future. And Taylor had the ability to bring the technology to Commodore through savvy acquisitions. Now he brought to Commodores attention the Amiga, a possible candidate for a mass market replacement for the C64. Red Taylor was really the one who brought that opportunity to the company, says Bo b Russell. For the first part of 1984, Taylor gave Amiga a non-committal response. Commodore lacked a next-generation design that was satisfactory, recalls Nicholas Lefevre, Commodores legal council. We looked at Amiga as the potential next generation. After Taylor left Commodore and joined TTL, he informed Tramiel of the opportunity with Amiga, which led to Tramiel and his sons attempting to acquire Amiga until the negotiations soured. In effect, Taylor was inadvertently responsible for pitting Commodore and Jack Tramiel against on e another. The Amiga relationship was continued by Clive Smith, Commodores vice president of corporate planning. He was the guy who drove their acquisition of the Amiga, says Brian Dougherty, founder of Berkeley Softworks.
...
On June 29, 1984, instead of signing a licensing agreement with Atari, Amiga planned to deliver a check to Ataris John Ferrand for $500,000 plus interest. They hoped this meant Atari could not claim ownership of the chipset technology held in escrow. Dave and I knew that this was going to be sensitive, so we sat down and carefully crafted the words that we were going to communicate to Atari, recalls Hart. They were true but we had to be very careful how we said this. So we wrote it all down and we called and asked for a meeting with the Atari guy. And we knew at that point that Jack Tramiel was in the process of taking ov er Atari. Morse and Hart showed up at Atari headquarters to meet with John Ferrand, check and letter in hand. We went to see the guy we had been negotiating with and Dave read him the statement, recalls Hart. It basically said, Having negotiated in good faith and having seen that the direction Atari wanted to go in was not compatible with the spirit of what we had entered into, we have decided to terminate the negotiations and returned in full the money. And we handed them a check for half a million bucks.
---------------
Azaz: az Amiga már korábban ki akart lépni az Atari dealből, mert az Atari is számítógépet akart építeni az Amiga chipsetre, pedig az eredeti megállapodás az volt, hogy az Amiga gyárt számítógépet, az Atari pedig konzolt. Ezért befektetőket kerestek, többek között a Commodore-t is. És a Commodore-ral még előbb megállapodtak és visszavizették a zsét, mint ahogy Tramiel megvette az Atarit. Egyébként később tényleg volt per, de azért, mert az Amiga azt hazudta az Atarinak, hogy azért adják vissza a pénzt, mert amúgy sem működik a chipset. Azt el is vesztette a Commodore.
Szóval szerintem az tök helytálló, hogy nem a Commodore happolta el az Amigát az Atari elől, hanem az Amiga menekült a Commodore-hoz az Amiga elől.
A 9808-ban írt helyzet attól még igaz, hogy nem fogadod el. Egy olyan eszközt vett szinte mindenki, amivel nem működik semmilyen egész lemezoldalas játék és demó?? Ezen kéne elgondolkodnia mindenkinek. Hogyan próbálják ki az új játékokat, demókat? Erre válaszolj. Még 2020-ban is jönnek ki. VICE-vel? Akkor minek SD2IEC? A GEOS működik joystickkal is, nem kell PS2 adapter.
A 2 MB RAM milyen? 1750XL? Mi használja a 0,5 MB feletti részt? Nagy eséllyel semmi, mert én is kerestem programokat, nem találtam. 1-- Az SD2IEC-hez nem a semmiből termett a lakásodban minden alkatrész, valamikor meg kellett venned.
2-- Nem macera a ROM égetés, ha EEPROM-ot használsz foglalatba rakva, nem kell UV törlő, és ha előre összeírod milyen programokkal játszotok, és ezeket rakod a ROM-ba, többet nem kell hozzányúlni. Gép bekapcs, program kiválasztás 1 gombnyomással, játszás.
3-- Nehogymár a kis 1-2 KB-os BASIC programok mentése miatt ne érje meg 1 MB-os ROM cartridge-et használnod. Erre még a magnó is megfelelő, de a valódi 1541 pláne EGY lemezzel. Úgyis van sokaknak az SD2IEC mellett valódi 1541-e is.
4-- Jiffy C64+1541-gyel 185 blokk (46 KB) load 13s, ha cartridge-et használsz, 23 KB/s a ROM-RAM másolás sebessége, 2s. Pont hogy a cartridge a praktikus akkor, ha 1 részes állandó programokat használ valaki ritkán. Sosem volt SD2IEC-em és hasonlók, Dataset kártyával, Action replay 6-tal kezdtem, meg Final 3-mal, aztán 2000 után IDE64, 1541U, SuperCPU, RAMLink, Dolphindos 1541+1571 jött. Az IDE64 támogatja a Dolphint, atom gyorsan CF-re mentettem az összes programomat lemezről, aztán USB-n át SSD-re. Akik nem használták ezeket, és nem tudják milyen, azok megelégszenek az SD2IEC-cel és hasonlókkal, nekem ez kínzás lenne.
Jay csapata kifutott a pénzből, melyet eredetileg három fogorvos szponzorált. Azt,hogy a Hi-Toro azért futott ki a pénzből, mert az ATARI-val lassan haladtak a tárgyalások (Tramiel előtt a management ott is elég béna volt), vagy mert a fejlesztések felemésztették a kezdeti pénzt, nem tudom.
Az ATARI nyújtott Nekik fél millió dollár hitelt, mellyel kizárólagos jogot formáltak a projektre, amennyiben nem fizetik vissza. Mai áron ez $1.2M. Nem aprópénz. Azt hiszem elég egyértelmű, hogy az ATARI pénze nélkül nem készülhetett volna el a prototípus a híres integrált áramkörökkel,, ami a CES-en még csak egy nagy formátlan doboz volt, és amire Steve Jobs azt mondta: túl sok az alkatrész.
A Commodore -fejlesztők híján, akik Tramiel-el együtt nagy számban átmentek az ATARI-hoz - egy olyat lépett, hogy az fél millió dollárt elutalták egyeztetés nélkül az ATARI-nak, és ezzel a részükről letudták a dolgot. Ezt persze az ATARI megtámadta, hiszen az Ő hitelük nélkül a cég már tönkrement volna, és szétszéledtek volna a fejlesztők is. De tudjuk mi lett belőle.
Szóval ha ezt nem hívhatom lenyúlásnak, akkor nem tudom mit... De ezt a fejlesztő csapatot is ugyanúgy szétcs**te a C= pénzéhez management csapata mint a sajátját.
Nem értem hogy világszerte 1000+ embernek miért felel meg az SD2IEC 8-10e-ért C64-hez, C128-hoz, Plus4-hez. Ha a vevők nagy része tényleg kb. úgy és arra használja, amire te (többen írtak nekem ilyeneket), akkor pláne értelmetlen. Ha csak d64-ből prg-ket, vagy simán prg-ket akarnak betölteni, nem akarnak utántöltős játékokat, demókat használni, akkor létezik 1 MB-os C64 cartridge, az 1-0 és A-Z + shift A+Z (10+26+26) gombokkal lehet indítani max. 62 programot. A neten minden megvan róla, bárki gyártathat NYÁK-ot, összerakhatja. Néhányan hirdetik most is. Alig adnak el belőle pár db-ot. Sokkal jobban megéri ilyet venni a kedvenc C64 programokkal, mint az SD2IEC. 2017-18-ban csináltam 128, 256, 512 KB-ost, és 1 MB-ost, alig tudtam eladni több hónap alatt 20 db-ot. Pedig sok melóval felkutattam egy halom utilt (20 db), ami jól kitölti a 128 KB-os helyet, 1-2 programot újra is tömörítettem, mégis alig érdekelt valakit. A 256 KB-osba válogatott jó játékokat (9 db, 547 KB) a másikba zenéket (8 db, 373 KB) raktam, mindről leszedtem az intrókat és újratömörítettem, uaz. Ezt a 2 db 256 KB-os tartalmat raktam egybe az 512 KB-oshoz plusz 1 programmal. Az 57 programos 1 MB-ost a 128 KB-os utilból, a 2×256 KB-os 17 programból, és még 20 másik programból raktam össze. Ezek csak példa ROM-ok voltak. A 256 KB-1 MB-ost úgy hirdettem, hogy a vevők által kérteket rakom bele. Ez sok meló volt, ezekkel is tesztelni, ha valami valamiért nem működött, másik tömörítővel készültet keresni, ezt is tesztelni, stb.. Nem érte meg 6-9e/db-ért a sok munka. Videókat is csináltam, hiába.
Nem hőbörgök, csak nagyon nem reális, hogy a 2006-ban 2e-ért hibátlanul táppal lehetett vaterán C64-et kapni (tudom, mert ennyiért vettem működőt, és 3e-ért dobozost), ez most 15-20e-ért, a dobozos 25+e-ért kel el, 8-10-szeres ár úgy, hogy az infláció 16 év alatt nem volt össz. 100%. Alig vettem pár dolgot idén, csak a reális árú dolgokat (pl. 2 C64 2 táppal + 1541 postával össz 12e, max. ez a 3×4e a reális ár most), a felvert árakon nem lehet. Itt az eredménye, hogy senki nem tett semmit a sok kereskedő árfelverése ellen. Külföldön is ez megy. Rengeteg C64, 1541, Amiga 500, stb. kapható még mindig világszerte, még mindig sokkal több, mint a kereslet, az áraknak max. lassan szabadna felfelé menni, kb. 2-szeres ár/15 év ütemben. De nem, 50+e-ért kelnek el a sima A500-ak vaterán, 2 napja is volt egy 54e-es, teszteletlenül, simán csak bekapcsolásosan, a belső FDD simán lehetett rossz.
Még hogy nem lehet a fejlesztésekkel nagy pénzeket szakítani? Dehogynem, ez megy régóta. C64 Reloaded V2 180 Euró (a NYÁK + az alkatrészek nincs össz. 50 Euró, mert az összes fontos chipet (CPU, 2×CIA, VIC, 2×SID) a vevőnek kell beleraknia, megvennie, hogy használható legyen), stb.. Sok hardverfejlesztés volt csak C64-nél, a legtöbbnek nem sok haszna van pl. Turbo chameleon 64 (TC64) mellett. Az Easyflash 3 már 70-80 Eurónál tart, amikor kb. 4-5 éve postával 40 Euróért vettem újan. Az új Amiga eszközök is egyre drágábbak, követik a régi dráguló cuccok árait. Szutyok 68030 40 MHz, 128 MB RAM-os kártya A1200-hoz 200 Euró, 50 MHz-es 300 Euró, 55 MHz-es 360 Euró, mindez 2014-5-ben??? 2016-19-ben már 240 Euró volt a 40 MHz-es, és 380 az 55 MHz-es. 68020 (32 bites) 28 MHz-es 64 MB RAM-os 2015-ben volt 80 Euró, aztán 2016-ban lebutította 68EC020 (24 bites) 28 MHz 16 MB-osra 130 Euróért. Idén majdnem 150 Euró az újabb verzió 16 MB-tal és 26 MHz-cel. Nevetséges, amikor az alap A1200-ban 16 MHz-es 68EC020 megy 14 MHz-en. Ezért lenne jó, ha végre lehetne kapni a Warp 1260-at 500 Euró + CPU árért, ez odabaszna minden fos drága terméknek. 68060 105 MHz-ig, 256 MB RAM, RTG grafkártya 1920×1080-ig, gyors CF+SD vezérlő, hangkártya, Kickstart váltás, wifi, USB, stb.. A gond hogy az új jó, gyors cuccokra alig fejlesztenek programokat, legyen szó bármilyen gépről, írtam a 16 MB-os 1764 REU-t, a 15-20 MHz-es TC64 turbót, stb., mindezt úgy, hogy az Ultimate II + az Ultimate 64 + TC64-ből (mindben megvan a 16 MB-os REU) világszerte össz. 1000+ db-ot adtak el. Fejlesztettem már 2 éve, amikor meghirdettem a 16 MB-os SuperCPU 128-amat, mindenki láthatta a C64 demóeffektjeimet, ami 20 MHz-es 65C816-tal működött. Ebből ízelítő, a 2. kép mozgó effekt, a 4. képen nincs sprite:
Vicces, ahogy elvárod, hogy a te témáidról legyen szó. Ne izgulj, ha érdekel valaki, akkor válaszolni fog. ;-)
SDIEC
Írtam már, hogy nekem teljesen megfelel az SDIEC. Volt itthon minden alkatrész hozzá, csak össze kellet dobni egy lyuknyákon. Kéthetente egyszer betölteni a gyerekeknek a Wizard of Wort, meg a Bubble Bobblet teljesen jó. Nem érdekelnek se demók, se egyéb olyan esetek, amik nem működnek vele.
Hardver vásárlás
Mindennek az a reális ára, amennyit a piacon adnak érte. Lehet ezen hőbörögni, de akkor sem fog változni. Nekem például eszembe sem jutna régi hardvereket vásárolni. Nem akarom gyűjteni őket, nem akarom restaurálni és eladni sem. Nem értek hozzá elégg, így rizikós, és pénz kidobás lehet belőle.
Nekem bőven elég volt a neten nézegetni a restaurálós videókat. Biztosan túl nagy lelkesedésel meséltem róluk az ismerőseimnek, mert kaptam tőlük több kupac régi vasat. (Atari Portfolio, PowerMac 7200, C64, C+4, Spectrum, stb.) Nekem bőven elég, ha ezeket életben tudom tartani. Nem akarom eladni őket. És hiába ez a szakmám, fejleszteni sem akarok rájuk. Se hardvert, se szoftvert. Tök jó buli lehet, de inkább olyasmivel foglalkozom, ami előre mutat.
Új fejlesztések hiánya
Azért írtam le a fentieket, mert többé-kevésbé másoknál is előfordulhatnak ugyanezek. Ez részben megmagyarázza az új fejlesztések hiányát. Gőzmozdonyvezetőből is sokkal kevesebb van, mint néhány évtizede, új gőzmozdonyból pedig semennyi.
Természetesen vannak olyanok, akik fejlesztenek, mert ez a hobbijuk. Néhányan árulnak is ezt-azt. De nagy pénzeket nem lehet szakítani.
Röviden: Nincs meg a megfelelő motiváció arra, hogy több új fejlesztés legyen egy halott platformra.
Bármennyit kesereghetsz itt, ez nem fog változni. Ez egy hobbi, és azért járok ide, hogy az örömet okozó hobbimmról beszélgessünk. Ha csupa kesergés van itt, az elveszi a kedvemet az egésztől.
Ha értesz hozzá, akkor fejlessz te! Ha nem értesz hozzá, akkor finanszírozz fejlesztést! Majd megírhatod a sok jó hírt, és mi veled fogunk örülni. De a kesegésnek semmi értelme.
> mivel a Commodore lenyúlta előle az általa és ATARI által is szponzorált Amiga csapatot Azért ez elég nagy csúsztatás. Egyrészt Tramiel sose szponzorálta az Amiga Inc.-et, az Atari viszont valóban. Másrészt meg Tramiel meg akarta venni az Amigát (amikor még nem tudta, hogy az Atarin keresztül amúgy is az övé lehet), de a rá jellemző üzletpolitikával, tudván, hogy csődközelben vannak annyira pofátlanul szar ajánlatot tett nekik, hogy ők inkább megkeresték a Commodore-t, remélve, hogy adnak pénzt Tramiel szivatására. És bejött. Hogy később a Commodore ellehetetlenítette őket, az más kérdés, de ez akkor jó döntés volt.
Az elkúrt fejlesztések egy részét utólag lehet kompenzálni, vagy már 198x-9x-ben megtették, FDD gyorsítások. Volt 1987-ben Dolphindos 2-3 C64+1541-re, sőt a V3-as 1571-re is, 25×-ös sebesség, 3-5 mp-es loadok, 40 sáv. Aztán 2000-től volt IDE64 8x KB/s-os loaddal CF kártyáról. SuperCPU volt 1996-ban 20 MHz-es 65816-tal, max. 16 MB-tal, az IDE64-gyel 300+ KB/s load. RAMLink 1990-ben 16 MB-tal, 50 KB/s load, SuperCPU-val 390 KB/s. Meg 2000 után 99,99%-os gyors 1541 emuk, Ultimate II, Turbo chameleon 64 (TC64) 15-20 MHz-es 6510-zel, 16 MB-os REU-val, stb.. De a legfontosabbakat nem lehet utólag megoldani, az elmaradt fejlesztésekre írt programokat, demókat, játékokat, meg a grafikai, felbontás, szín, stb. dolgokat sem. Most 2020-ban senki nem fogja megcsinálni azokat a fejlesztéseket, amiket anno nem tettek meg, pl. a C65 rendes befejezését, az Amiga AAA chipsetet A1200-hoz, stb.. Sőt, még nagyobb a probléma, mert a már megjelent, és világszerte 500-1000+ db-os mennyiségben eladott modern eszközökre is alig jön új program, játék, demó, mint az Ultimate II, TC64, stb.. Rendesen a mai napig nincsenek kihasználva a képességeik. IDE64-re 2-3 demót írtak, amik gyengék. Pedig a TC64 kb. 15 MHz-es 6510-ére miket lehetett volna már írni 2011 óta? Még ha csak D64-ekkel is, programmal is be lehet mountolni a következő D64-et a további loadhoz. Vagy 1 adott mappából direkt töltene prg-ket D64 nélkül, itt is min. 50 KB/s-mal. A max. 16 MB-os 1764-es REU-ra is csak Nuvie videókat csináltak, de évek óta nincs új. Az 512 KB-os 1750-re 2014-ben volt compo, gyenge eredménnyel. https://csdb.dk/event/?id=2391 Az Amiga 66-80 MHz-es 68060-ra sincs sok demó, inkább csak 50 MHz-es 68030-ra, ez kevés.
Természetesen ez az 1980-as évek elejének technikai színvonalát képviselő processzor (8501) nem tud versenyezni a dupla pipeline-os és 40MHz-es ez80 proceszorral, aminek van Z80 kompatibilis üzemmódja IS.
Mikor az Amiga létrejött, Tramiel már rég az Atarinál volt és az Atari ST-t hozta a ki (mivel a Commodore lenyúlta előle az általa és ATARI által is szponzorált Amiga csapatot)
Úgyhogy Tramiel utolsó Commodore-os projektje a 264 széria volt, és utána már az ATARI ST-n dolgozott, megelőzve az Amiga bemutatását is
(egyébként az ATARI ST házát ugyanaz az ember tervezte, mint a Plus/4-ét, Ira Velinsky)
Mint lejjebb leírtam, a frekvencia nem minden. A 6502 illetve a származtatott processzorok hatékonyabbak, mint a Z80,viszont jóval alacsonyabb az órajelük.
A 8501 frekvenciájét a TED állítja, viszont a TED-el elekapcsolva 8502 2.125 MHz-ig húzható. (ami ezzel bizonyos számítások alatt gyorsabb, mint a Z80 4MHz-en)
Ez a magas frekvencia, illetve a hatékonyabb mikrokód együtt azt eredményezi, hogy a 8502 ugyanazt a kódot gyorsabban futtatja.
A PI kiszámolása X tizedesig elég ismert és egyértelmű kód, amit a CPU összehasonlítására alkalmaznak.
Az, hogy miképp jön ki a 2.115MHz? SVS ultimate Map 2.1 tartamazza a megoldást, a képernyő kikapcsolt állapotában bizonyos biteket át kell állítani, és jön a turbó mód, ami lényegében a C128 2MHz módnál is gyorsabb (igaz ehhez nem árt némi hűtőborda a proci tetején hogy ne süljön meg).
Az említett állományban a Hardware fül alatt van az áttekintő. Természetesen kikapcsolt képernyő mellett értendő, de ugyanez a C128-ban és a BBC Micro-ban is elérhető funkció volt a kalkulációk gyorsítására. http://plus4world.powweb.com/tools/Ultimate_Map
"Badline nélkul a +4 CPU majdnem olyan gyors mint a Z80 3.5MHz-en."
Ezt hogy sikerült kiszámolni? :DD
De, mégha így is van (nem), a +4-ben a cpu talán overclockolható lenne, mondjuk 3--3.5 megáig, de a 8bites kisgépek általános "time domain hiánya" miatt a rendszerben ezt SEMMI más nem viselné el.
Egy Z80as gép általában natív húzható 5megáig kb. szétesik a képalkotás, de (pl kikapcsot képpel) minden működik.
És akkor itt jön az a kérdés, dehát ott a busz-sebesség a sok órajel hosszú utasítások miatt alacsonyab...ja...csak épp egy 2megás 6502-n is 6-8 utasítás kell ugyanarra a feladtra, tehát végül ott (vagy inkább ott sem) tartunk sebességben, mint a 16bites regiszterekkel, komplex adatmozgatással, árnyékregiszterekkel, stb,stb felfegyverzett Zilog-ok.
Amik ráadásul a 68k-hoz hasonlóan "plug an play" odavissza kompatibilisek ,egy kései 40Mhz-es még 5V-os Z80 pár IC-vel "beugható" egy spectrumba, és úgy fut minden, hogy játszhatatlan...vs nézzük meg az SCPU-t mi van benne és mibe kerül(!) mindez, a 20MHz-es 65C816 illesztéséhez.
{ami ráadásul egy "sánta" 6502 csak, mert nem úgy működik a vezérlőegysége, ettől nincsenek "tiltott kódok", még átkapcsolhatóan sem, mert "minek"...(pedig lehetnének műszakilag aránylag könnyen, eg mikroprogramoott vezérlőegységben azt csinálja az opkód, amit a mikroprogramja leír) innentől meg ezt a fajta felhasználást megette a fene}
Tudom hogy nem csak a CPU MHz számít, plusz custom chipekkel, RAM DMA-val (lásd a 256 KB-os 1764 REU-t a 8726 REC chippel, 1 MB/s adatátvitel, a demók, lemezmásolók használják, 1 egész 1541 lemezoldal belefér), stb. lehet tehermentesíteni a CPU-t, mint azt az Amigánál tették a blitterrel, copperrel. Sok adatmozgatás a RAM-ban a CPU nélkül történik, a demók kihasználják, már az A500-ban a 28 MHz-es alapórajelet (negyedelve megy a 68000-re, 7 MHz) közvetlenül az Agnus chip kapja, ebben van a blitter+copper. Érdekes hogy a chipRAM kezelés is ebben van, ami mégis atom lassú, még 68030 50 MHz-nél is fél perc, mire a képernyő és színfelbontás (elég 4-ről 16 színre sima felbontásban) átállítása után újraépíti a képernyőtartalmat. Az A1200 példa jó, én is akartam mondani, tényleg kb. 2,5-szeres sebesség lesz csak a fastRAM miatt, elég 8 MB is. A végső A1200 verzió butított lett, sőt még 1 MB RAM-mal akarták kiadni, de végül 2 MB lett, vicc. A max. chipRAM 2 MB minden Amigánál, ennek min. 8-16 MB-nak kellett volna lennie, és az A1200 alaplapon pluszban 4-8 MB fastRAM-nak. Csak a Workbench 3.0 bootolás 0,5 MB RAM-ot foglal! Komolyabb oprendszernél, OS 3.9 1-3 MB is lehet, ezért csak fastRAM-mal lehetséges. Az A1200 óraportos csatlakozónak kihagyták a felét, ezt eredetileg másra tervezték, most csak ilyen RTC (Real Time Clock) modult és hasonlókat lehet rádugni, semmi komolyat. Az AGA helyett AAA chipset és grafika lett volna, ebből se lett semmi. Az IDE vezérlő minden ilyen Amigánál (A1200, A4000) sima PIO0-s, ez lassú, max. 3,3 MB/s, jó ha az 1 MB/s elérhető turbókártyával is. Gyártottak Amigához FastATA-t, ez PIO4-ig ment, ez max. 16 MB/s. A lényeg, hogy még az Amiga 1200 (68EC020 14 MHz, 2 MB RAM) is használhatatlan min. 68030 50 MHz (8-szoros erő) + 8-32 MB fastRAM-os turbókártya nélkül. Scandoubler is ajánlott, ez VGA kimenetet csinál. Kezdetben az Amiga és PC CPU-k 5V-on mentek, aztán csökkentek a feszek, a 68060-nál (1994) 3,3V lett, mert az 5V-os 68040 már 40 MHz-en is forró volt, nem lehetett 5V-ot használni a 68060-nál. A 68060 50 MHz-en simán meleg, semmilyen hűtés nem kell neki, borda se. 66-80 MHz-en már kell venti (50 MHz-es CPU ment ennyin). Azért nem voltak olyan melegek a CPU-k, a C64-es 6510 még forró volt, 1987-ben a HMOS 8500 kijött, ez fele olyan meleg volt, nem kellett hűteni. Az 5+12V-os 6581 SID és a 6569 VIC is forró volt, az 5+9V-os 8580 és a csak 5V-os 8565 VIC már nem. Az 5V-os Plus4 8501 forró volt (ezért, és a kezdetleges technológia miatt ment tönkre mára a nagy részük), pedig csak 1,7 MHz-en ment, ha még pár évig gyártják, akkor itt is lett volna HMOS, ami hidegebb lenne. Ezért lett 6502-es helyettesítő a géphez, elvileg még lehet kapni. Még ma is gyártanak modern 14 MHz-es 6502-t és 65C816-ot is (ez ment 20 MHz-en a SuperCPU-ban), bármikor építhetett volna bárki új turbókártyát C64-hez, max. 16 MB RAM kezelés, stb., de semmi. PIA, VIA, ACIA, stb-t is gyártanak, egy komplett új 20 MHz-en működő rendszert lehetne építeni. https://www.westerndesigncenter.com/wdc/chips.php
A PC CPU-k feszültsége hiába csökkent 5V-ról már 0,xV-ra, az áramfelvételük sokat nőtt, ezért vannak 65-100W-os CPU-k, ez 1V-on 65-100A, gondolj bele hogy ez mennyi. Egy átlagos lakásban 230V-ra 16A-es kismegszakító van, ez elég mindenre. A 68060-as 3,3V-on 1-2A-t fogyasztott 50-80 MHz-en, a 3,3V-os részen 3A-es stab IC van, LT1085, vagy újabb.
Meg egy észrevétel. Akkoriban sokkal gyengebb volt a gyartastechnologia, es rzek a procik fogyasztottak rendesen. Ugyhogy egy kis belso hellyel, rossz szellozessel rendelkezo gepbd nem lehet akármilyen procikat csak ugy belevagni, mett erosebb.
Off egy peldaA lanyom SFF gepebe beraktam egy 105w-os negymagos Xeon-t mert szeret ett volna egy kicsit jobb gepet de epp nem volt rá zsé. A BTX formátumú gép szellozese alapbol csak 65w-ra van felkeszitve, az ATX hutot meg nem lehet felrakni. Ugyhogy ment a venti rendesen a kis legteru gepben ami g nem vettem vissza egy kicsit a feszt.
