Olvasom itt ezt a hosszú OFFolást és már ne haragudjatok, de nekem nagyon tetszik. Igaz hogy nem értek a rádiózáshoz, de érdeklődéssel olvasom a hozzászólásokat. Tőlem nyugodtan folytathatjátok, ha pedig mégis költöznétek, tegyetek be linket.
Ugye jól emlékszem hogy Te írtál a tranzisztor 1938 környéki Telefunkenes kutatásairól? Tudnál erről valami bővebbet? Esetleg netes oldalt? Nekem nem sikerült guglizni mert nem vagyok elég ügyes. Üdvözlettel, Ihagee
Wazze! neidegesiccsmáöreg! Azé vannak a kedvencek, hogy oda berakd ami neked tecc, a többi sitt meg akkor nem láccik. De muxájjwott, mert ott offoltatok ezerrel, és nem wexitek éxre, aztán jő a söprő... :)))
(szerintem kár állandóan kihalt topikokat nyitni. A meglévőket kéne életben tartani. Kedves Spacc, Te nem voltál ifjú, már gyárilag ilyen öreg lettél ? :-))
Az Isten fizesse meg. Még egy kicsi és túlszárnyaljuk a PoliDilit, csak itt a bedöglött topikok száma nő és az áttekinthetőség válik lassan fárasztóvá.
Megnéztem a linken szereplő magnócskát, majd Quad gyűjtőtárs egyetértésével a 60'-as éveket fogjuk belőni. Bizonyára többünknek vannak apró-cseprő magnóink a gyűjtiben...
Kaposvár mellet?? Mire gondolsz, A Jutai lokátorállomásra?
A mobilszolgáltatók érdekesen csinálják.
Ha egy lakótelepi lakóház tetejére akarnak telepíteni, akkor az adott épületben lakók engedélyét szerzik meg, lobogtatva a minimális sugárzásról szóló mérési jegyzőkönyveket, de a szomszédos épületekben lakókat-akiket telibekap a sugárzás-a kutya meg nem kérdez, hogy akarják-e...
Amikor még a nemzetközi távíró üzemmódú hírcsere rövídhullámon történt, az adó és vevőberendezéseket a Posta üzemeltette. Az ún. üzemközpont Bp.-en a Petőfi Sándor utcai Főposta épületében múködött, az adók pedig Székesfehérváron üzemeltek. Két vevőállomás volt az egyik Tárnokon, a másik pedig Rákosszentmihályon volt. Mindkét vevőállomáson nagy területen elhelyezett, nagy méretű antenna rendszerek voltak, a vevőkészülékek kiváló minöségű speciálisan ilyen célra gyártott darabok voltak. Az üzemközpont és az adótelephely, valamint a vevőállomások kapcsolatát kábel összeköttetés biztosította. Minden vett adóállomásra egy-egy vevőkészülék volt hangolva mindkét vevőállomáson és mindkét jel bejutott az üzemközpontba. Igy a jól ismert fadding jelenségből elóálló jelkimaradás minimálisra volt csökkenthető, ugyanis ha az egyik állomáson fellépett a fadding, az üzemközpontban a másik vevőállomásról érkező jelét vették (rögzítették). A későbbiek folyamán Tárnokon üzembehelyeztek a magyar Mech.Labor által fejlesztett és gyártott diversity vevőkészülékeket (szekrény nagyságúak voltak), amelyekben két önnálló vevőegység működött, két külön antennáról és ha az egyik antennán fadding lépett fel, egy kapcsoló automatika tizedmásodperc alatt átkapcsolt a másik vevőegységre. A közleményváltás nagysebességű morsejelekkel (gépekkel) történt. A vevőállomásokon és az üzemközpontban nemzetközi rádiótávírász végzettséggel rendelkező szakemberek látták el a szolgálatot. Bár én müszaki vonalon dolgoztam, ezért kellett pluszban ilyen oklevelet szereznem.
Nem véletlenül írtam, amit írtam. Sokan nem tudják, hogy a volt KGST - országok kommunikációjának fenntartására, külön hálózat jött létre, mely rádió frekvenciás hálózat és minden más hálózatot padlóra küldött ( teljesítmény + zavarás ügyileg ), mivel 2km magasan volt az antenna :) és az Országunkban két helyen. Nem véletlenül pampogtam - tanulmányt is írtam a felderítő lokátorok káros hatásairól / az élő szervezetre/, melyet névtelenül publikált a jogvédő szervezet, a Pécsi telepítés ügyében, hozzájárulásommal, mivel akkor aktív voltam, így nem tehettem semilyen nyilatkozatot. Most sem taszek, akkor sem adhattam hozzá a nevemet, mert még jópár részlet mindig titkos :), így azokról sem most, sem máskor nem nyilatkozom. Mint az akkori sugárterhelés mérésről sem, az említett városokban, az akkori időkben, amit az elkészülés pillanatában titkosítotak, miazhogy szupertitkossá nyilvánították. Napjainkról már sajnos nem tudok. Nagy sajnálatomra, azért kíváncsi lennék a mobil szolgáltatók általi besugárzásra :-)
(ha valakit érdekelnek az alanti témához kapcsolódó rádiók, valamelyik rádiós topikban szívesen folytatom a diskurzust, sajnos egyre kevesebb a speciális rádiók iránt érdeklődők tábora)
Én is voltam anno (kimondani is borzalmas...harminc sok-negyven éve :-) ) RH rádióamatőr, tehát pontosan ismerem a terjedés esetlegességének fogalmát. :-)
Pár évvel ezelőtti leszerelélésig üzemeltettünk világméretű rövidhullámú adóhálózatot kommunikációs célra, 1-10 KW-os adókkal, szuper érzékeny vevőkkel, brutális méretű antennákkal.
Tapasztalatból mondom tehát, hogy pont ez a távolság az, ami mellett a távközlés igencsak esetleges, az esetek túlnyomó részében (napi rendszerességgel használtuk! ) alkalmatlan bármire.
Más a helyzet a broadcast esetében, ahol az információ pont-pont jellegű célba juttatása másodlagos, elég ha a kontinenst "eltalálják" RH-on. :-)
A Lakihegyi (Kossuth) adó korábban 100 majd 135 kW-os volt és már ott is zenélt a káposztafföld.
A 30-as, 40-es években az európai államok főadói 50-100 kW-osak voltak. Ma már ezek a főadók általában több ezer kW-osak, mint pl. a Solti 2 MW-os adó (ezért kérték a spacemakerrel élőket a területről történő elköltözésre). Természetesen itt a KH és HH adókról van szó.
Milyen tranzisztor, rezgőkör, forgókondi, csövek, meg hasonlók ?
Soha nem feledem, amikor annó teljesítménynövelés volt az ukász ( átkosban történt ), nem részletezem miért is történt, de még a káposzták is zenéltek a földeken Solt környékén. Fénycsövekről már nem is beszélve :)
Na a káposztában hol az elektronyika ? De szólt :) 100%-osan.
1994 ben antenna magasság megmérve, ~285m volt, rádiófrekvenciás magasságmérővel, nem részletezem, hogy lett mérve, mert még lecsuknak érte :) A mai napig örzöm a fényképet, amikor megmértük :) Egy őrült munkatársam, elvetemült ötlettől vezérelve, lefényképezte.
És még nem esett szó, a Kaposvár és Kecskemét környéki nagyfrekvenciás-nagyteljesítményű sugárzásról, mintha mikrósütő lett volna a városok mellett, bekapcsolt üzemmódban :)
Valóban felmerülhetne ez a kérdés, ha évekig nem lettem volna rövidhullámú rádióamatőr és nem rem rendelkeznék /professzionális/ nemzetközi rádiótávírász végzetséggel.
Mint amatőr több esetben vettem részt az ún. QRP (kisteljesítményű) versenyeken, amikor az adó bemenő (nem antenna) teljesítménye nem haladhatta meg az 5 Wattot. Ezzel a teljesítménnyel és egy méretezett Yagi (tetőn elhelyezett) antennával kiváló riportot (értékelést) kaptam USA és Japán QTH-jú (települési helyű), valamint Újzélandi amatőröktől.
Másrész egy ideig dolgoztam a Diósdi rovidhullámú rádióállomáson, amely 2 db. 100 kW-os rövidhullámú adójával (néhány kisebb teljesítményű Székesfehérváron telepített adóval együtt) ellátta a Magyar Rádió magyar és idegen nyelvű rövidhullámú műsorsugárzását. Az adók a napszaktól függően különböző frekvenciákon és átkapcsolható irányitott antennákra dolgoztak. Nem egyszer kaptunk az Egyesült Államok hallgatóitól olyan információkat, hogy a náluk tapasztalható térerő meghaladja a helyi adók térerejét. Volt amikor a skandináv halászhajók rádióhálózata kért frekvencia módosítást, mert adóink térereje lehetelenné tette helyi rádióhálózatuk forgalmát.
Természetesen az antennarendszerek tervezői tökéletesen ismerték az ionoszférikus rétegek tulajdonságait.
Egyébként elnézésedet kérem, szokásom szerint nem észt osztok, mindig csak ahhoz szólok amiben valóságos gyakorlattal és tapasztalattal rendelkezem.
A detektoros vevő működéséhez is szükség van egy jó hosszú antennára. Egyébként ilyen táborokban detektoros vevőket használhattak a legnagyobb valószínűséggel, tekintettel az anód, és fűtőtelep valamint maga a csöves készülék nehéz rejthetőségére.
A detektoros vevőkkel a legnagyobb térerővel rendelkező állomások foghatók, az antenna méretétől függően változó hangerővel.
A rezgőkör max. kismértékű szelektivitást jelenthet egy ilyen készüléknél.
Egyébként nem is biztos, hogy német adásokat hallgattak. :)
A rövidhullámokat ne keverjük bele ebbe. Ott a hullámhossz, az év/ napszak, stb állandóan változik. Detektoros vevő egyébként sem jó rh -ra..
Elég valoszinü, hogy rövidhullámon történt, azok a hullámok sok mindenre képesek (emlékszel még a SZER-re? Ök valahonnan Portugáliábol adtak, hogy nálunk foghato legyen (s nem Münchenböl vagy esetleg Bécsböl).
Késöbb mikor a célpont Irán stb. lett, akkor meg elköltöztették az adokat keletebbre (Csehországba, Lengyelországba stb.). Azaz ismerhették a hullámok terjedését, és rövidhullámon aránylag jól müködhetett még a detektoros rádio is.
(Az én elsö detektoros rádiom is a mai napig kideritetlen okok miatt ( :-D) a középhullám helyett a valamelyik rövidhullámot vette...akkor talán, 10 éves koromban, ez elég légyegtelen volt csak szoljon!).
Tízezer kilométer távolságból ebben a tartományban a célzott vétel (adott pozíciókban levő adó és vevő) valószínűsége olyan csekély, hogy sok mindennek nevezhető, de üzembiztosnak nem igen. Gondolj csak az "E" rétegek mozgására, amiről a visszaverődő rövidhullám akár ezer kilométeres nagyságrendű földet érési pont bizonyalanságot jelenthet.
Ja, és kell hozzá nemcsk egy érzékeny vevő, hanem pár tíz méteres antenna is. :-)
Nekem az ütött szöget a fejembe, hogy ez a fogolytábor valahol Szibériában, vagyis tobb ezer kilóméter távolságban volt Németországtól, tehát valami nagyon precíz detektoros rádió sem lett volna képes közép- vagy hosszúhullámon vételt produkálni. Azt természeresen lehet feltételezni, hogy esetleg a vétel rövidhullámon történt, de hogy mivel az továbbra is rejtély. Az öreg a készüléket sohasem látta, csak halotta amikor a németek egymás között megbeszélték a legfrissebb értesüléseket.
A mai tények ismeretében nem teljesen lehetetlen hogy igazat állított az apósod. Nem régen volt egy kis film az NGC-n, amiben elmesélik hogy egy Mis-X-nek keresztelt titkos kutató részleg azon fáradozott, hogy a fogságba esett amerikai pilótáknak rádiót, fényképezőgépet, filmet, hamis papirokat, pénzt, illetve iránytűt csempésszen be a segélycsomagokba rejtve a fogolytáborba. Egészen hétköznapi dolgokba, ruhakefékbe, gombba, illetve a mastermind-hoz hasonló fatáblákba rejtve a rádiókat is becsempészték ezekbe a táborokba. Hasonló lehetett a helyzet a németeknél is, ahol azért sok mindent kitaláltak. A rádiózáshoz nem nagyon értek, de úgy tudom egysszerű rezgőkörökkkel is lehet vevőt építeni amivel a német hosszúhullámú adókat hallgathatták. Érdemes lenne jobban utánamenni a történetnek.
Ilyen csepp csöves rádióm valamikor volt, hogy hova lett már nem tudom. Kb. 3cm hosszúságú, érdekesen lapos (nem hengeres kivitelű) üveg rádió csövek voltak benne és olyan 9-12 Volttal működtek (középhullámon).
Voltak (több muzeumban is látni) mini csöves rádiok (1-3 csö volt bennük) és ha jol emlékszem csak 60 V körüli volt az anod feszültség az éppen elég volt az akkori rádiovételre. Hajdanán még é is valami hasonlo katonai szerkentyün tanultam morzézni.
Az apámnak, aki szintén elöfordult a fronton - szerencsére nem a keletin - még volt egy elektromechanikus szerkentyüje (sajnos már lába kelt), ami autofeszültségböl (12-24V) csinált 110V-t a rádio meghajtására.
A szerkezet nem volt más csak egy kb. 6 cm átméröjü 20 cm hosszu csöbe összeépiett motor meg egy generátor - még emlékszem milyen remekül fütyült - aminek a kimenetén 110V-t lehetett mérni, s még egy kisebb villanykörtét is rá lehetett kötni.
Apósom, aki mint katona esett szovjet fogságba, valamilyen véletlen folytán igen magas (tábornoki) rangú német tisztekkel került azonos körletbe. Töbször mesélte (Ő már régen elhunyt), hogy ezek a német tisztek - teljesen titokban - naponta hallgatták valami parányi rádión a német rádió adását. Megjegyzem én soha nem akartam hinni neki, de Ő esküvel állította, hogy igazat beszél.
Ezek a tények (mármint, ki mikor találta fel vagy kapott a tranzisztorért Nobel dijat), nem változtat az eredeti beszoláson (ill. megállapitáson), hogy az a magno 9V-s elemekkel, aligha készülhetett 1953 elött, mert csak akkor indult be a tranyok gyártása (kommerciális célokra) és csak akkor kezdtek el elemeket fejleszteni (9V) a tranzisztoros készülékek táplálására.
(Addig a nagy elemek voltak ismeretesek (ma C, D méret) illetve a lapos elem (4,5V) amik föleg zseblámpákba voltak alkalmazva.
A hordozhato elektroncsöves készülékek meg hasonlo káoszban vergödtek, mint a mai zsebtelefonok, ahány készülék annyi fajta telep...
A tranzisztort kb. 1938-ban a német Telefunkennél találták fel, csak a fejlesztés állt meg. Ami pedig érdekes, az első példányok valójában FET technológiával készúltek. Bradley-ék Angliában ezeken az alapokon indultak el a 40-es évek második felében.
Egy igen szép állapotú Pioneer T-6600-as gép az Ebay-en. Még ennél is érdekesebb hogy valaki megkérdezi hogy mennyi lenne a küldés Szaud-Arábiába! Meg is kapja a választ: $230. Már az olajsejkek is gyűjtik a relikviákat, ezért mennek fel az árak.
Ahhoz képest, hogy a tranzisztort 1953-ban találták fel és csak ezt követték a tranzisztorokhoz valo elemek (9V) a PION jelentösen megelözte a korát....
Hagyd a fenébe, amióta négyszemközt, de őszintén véleményt mondtam a cuccáról, azóta nyilvánosan keni rám a xart... jellemkérdés... szomorú vagyok. :-(
Kicsirigó tudom mindenből neked kellene többnek lenni, de rázd már meg a nyakadon a víztornyot, ennél nekem jóval több van és kevés vár javításra, nem úgy mint nálad de örülj a vackaidnak és hagyd abba ezt a dicsekvést, kötözködést, látom már beléptél a második gyerekkorba, és csébed is volt tudom. Hazudozni meg te szoktál mint ahogy többször rajta lettél kapva, itt több topiktárs látta magnóim jó részét és az összest nem is, de legyél boldog a vackaiddal és próbálj meg úgy írni mintha uriember lennél legalább játszd meg. Ez nem verseny kicsihuszárka azt Vili a magnósmúzeumával régen megnyerte. Amit mondasz azt hánnyal is kell osztani? Tízzel, vagy többel? Szánalmasan gyerekes vagy, minden sz@rba kanál, kötözködő fondorlatos lelkű egyházfi... :-)))
Kiscsávó abban a hiszemben él, hogy nincs magnóm. Jelenleg csak 5db 4 sávos, és 3 db 2 sávos van fent a szobába. A pinyóba meg még 4 db. 4 sávos, és 1 2 sávos... az mennyi is? 13. Ha neki ennyi lenne.... de figyeld majd meg, mit mond. azt majd el kell osztani kettővel :))))
Meg a barátomnál 2 db 210 és 310-ből 3 darab volt, na és a nagrák. Neked akkor joformán nem hogy studiogéped, de működö magnód se volt. És csináltál egyáltalán felvételeket? Ja működő most se sok van...
A Telefunken magnókat nagyon régen ismerem (már a 60-as években volt egy mono M5-ösöm), a többi kollégát is én állítottam rá, csak nem tudtam szerezni, kénytelen voltam a Nagrákkal megelégedni amiben Telefunken fejek vannak vannak. Szükségből volt 810-em is ami sajnos szar magnó, nagyon nem vált be a hangja miatt. A keverőm még megvan mert abból nem láttam Telefunkent. Gúnyolódni veled én is tudnék (találnék is fogást rajtad) de nem foglak alaptalanúl azzal sértegetni hogy bölcs lennél, meg fejlődést sem várok el tőled a világért sem fárasztanálak vele. Nem dísznek tartom a magnókat, használom is őket és nem digizésre.
Nézd má meg a citált hsz dátumát lükebóka! Eszerint dzogcsennek mindössze 2 év kellett fosos csecsemőbül agg és bölcs erdei manóvá váláshoz. Ez kicsit kapkodós fejlődési ütem lenne, de tán káros is ez a veszett sebesség...
Most csak annyi változott, hogy amikor szóba hozod neki a magnókat, akkor elmagyarázza hogy mi az, és hozzáteszi, hogy te mennyire nem értesz hozzá. :-DDD
Spacalböff!!! Öcsike! Tájékozatlan vagy csak a szád jár, a Telefunkenek a studiómagnók krémje és a 810-esed a legalja, de te úgyis csak digizel vele neked mindegy. Zenét úggysem hallgatsz a nem egyforma hulladék hangfalaiddal meg a hifiddel és 20 lemezeddel. Nem is lehet mert iskolarádió stilusban a falra akasztottad és a számgépből jön az "áldás". Paneltörp "igényesség és izlés" árad belőled meg a "panelluxus", mint többször is említetted. Süket is vagy jobb lenne a hülye szöveged helyett fordúlnál inkább orvosodhoz és gyógyszerészedhez, hátha segít rajtad. Bolond likból bolond szél fúj! :-))
Van egy pár darab megnyúzottam, de most nem fogom előásni, fotózni és kirakni.... :)))
Na a lényeg az, hogy az A77 és a B77 futóműügyileg de leginkább fékügyileg teljessen azonos. És anno biza az első revi xalagok küllős műnyanyagtárcsán voltak, ha mond ez valakinek valamit. Aki az A77-esét azokkal használta, még ma is jók a fékek. (Na jó, ez barokkos túlzás, de ez esetben csak a féktárcsa paláston a szövetszalagot kellett cserélni.)
Igen , mert a húgom kinn él usában és ő fizet :-)) Aztán amikor évente egyszer hazajön akkor hozza a cuccaimat én meg fizetek mint a katonatiszt :-(( Ihagee
És akkor már biza piacon voltak a stúdijócuccok is, sőt már korábban. Szal nem a B77-hez csinyátták a spanyolviaszkot :)))
De amúgy is nem ajánlatos a használata, mert már a középnehéz NAB orsók is túlterhelik a féket.
Sajna az összes Revi - kivéve az A700-at - nem tudja tolerálni az orsók tömegének növekedését, és mellé még a tölcséres NAB-adapter súlyát. Parasztvakítás az egész.
A tőcséres őrület akkortól datálható amikor megjelentek a colos, és szélesebb szallagok, nabtárcsákon. Sokkal könyebb levenni, cserélgetni a tárcsákkal, ha rajt van a tőcsér. De ez feltételezi, hogy legalább 2-3-4 pár áll rendelkezésre, mert felrakni a tárcsát a tőcséres adapterre viszont macerásabb. Ja! És mégegy: az igaziak teljes egészében fémből készültek.
Amúgy le legjobb ámátőr NAB-adapter tényleg az akaji, ezt - miután feltette az ember a tüskére, - a belső perem elforhatásával rá lehet szorítani a DIN-tüske tengelyére, és áll rajta, mint "Katiba a gyerök"
Inkább ilyenre kéne rácuppanni.
Alant már írták, hogy van értelme a szablynak, azontúl a pórias adapternek van még egy átkos tulajdonsága: kotyog, és zörög.
De tényleg jól mutat, még azon a színes, szikronizált ( méhogy csak szürke lenne ) képen is, amin egy kisebbségi magnó látható :)))) / nem mertem kiírni, hogy o..os, mert a végén megköveznek... / :)
A képen látott adapter (amennyire jol látom) a legprimitivebb adapterek egyike, és csak bizonyos egyszerübb körülmények között használhato.
A jobb adapter 2 helyen van rögzitve:
1. a DIN csapon, hogy onnan ne lehessen szabadon lehuzni
2. A NAB spulni is oda van rögzitve a maghoz, igy az onnan csak pl. a tölcsér elforgatásávan vehetö le.
Föleg, ha magno gyorsan tud csévélni meg van annal a veszélye, hogy az egész spulni lerepül, föleg vertikális spulnik esetében (de elöfordult már vizszintes spulniknál is).
Az amerikai munkavédelmi szempontok meg sem engedik a berendezés müködését rögzitetlen spulnikkal. A csévék széle éles is lehet meg nehéz és már komoly ok a szabályozásra.
Egyfelől enélkül a legtöbb orsózó csonk esetében nem volna rögzíthető, mert nem húzható ki oly mértékben a csonk, másfelől nem lehetne normálisan megfogni sem, hogy elfordítva rögzülhessen az orsó.
Ti annyira sokoldalúak vagytok hogy biztosan meg tudjátok mondani hogy miféle mérőeszköz ez :
Talán látszik a képeken a Huggenberger Zürich felírat, meg a BKI 123. Bocs az offért, de még az is lehet hogy nem , mert magnót is lehet vele mérni :-)) Ihagee
Köszönöm szépen a rajzot. Az a kis csatorna azért van benne hogy oda valami gumialátétet kell tenni hogy tapadjon az orsó az adapterhez? Mert akkor az lehet más méretű is, attól függően hogy milyen befőttesgumit tudok szerezni :-))Üdv, Ihagee
Annak idején egy vizierömüben érzékelök mérték a vizszinteket az egyes trubinákhoz (ha jol emlékszek 4 volt), és más - más frekivel jelezték vissza az egyes szinteket. Ezt kellett rögziteni.
Gyakran kell nagyon kevés informáciot (pl. egy jelado jelét) egy másikhoz viszonyitva rögziteni (vizszint, földrengés, folyamatok stb.) Itt csak az a lényeg, hogy a jelviszony a csatornák között pontos legyen, maga jel amugy sem igen tartalmaz infromaciot - vagy csak nagyon keveset - pl. szint, vagy frekvencia, vagy telefonközpontban a feltárcsázott szám stb.).
A 9,53/4,76 volt az LS, a 2,34/4,76 az már SLS. Egyébként nagyon ritka, nyilván keveset adtak el belőle. Viszont 4 csatornás gép esetében nem tudom elképzelni, hogy mi értelme az SLS-nek. Bár mintha a BRG is gyártott volna 24 csatornás - ahogy ők nevezték - jelentéstárolókat.
így van , ez a normál modell az ismertebb , ugyanugy , mint a többi tipusból (A77,B77)ebből is megcsinálták a LS verziókat. repterek taxiállomások stb ahol csupán a dokumentáltság volt a lényeges , az már kevésbé hogy férfi vagy nő ügyfél beszél 2.38on :-)
A kezelőszervek átalakítása valószínűleg annak a függvénye, hogy a korábbi manuális-mechanikus, vagy az újabb szolenoidos AKAI mechanikára épülő motorokat építi bele valaki. Bár nagy kérdés, hogy miért éri meg ennyi energiát fektetni egy 4000-es AKAI modifikálásába...
Ha jól emlékszem, akkor Kaziking topictárs mondta régebben, hogy van egy tuti átépítési tippje az AKAI 4000-es magnók nyávogásának megszüntetésére. Részleteket persze sosem árult el a dologról, mostmár értjük, hogy miért :-)))
Figyi! A C274. az 4 csatornás "logging recorder" volt super alacsony sebességú, alacsony és a normál 9,5-ör amiből C278 néven 8 csatornásat is csináltak. Ezek nem hifi magnók voltak.
A probléma az, hogy 38-as sebességen már 40dB-nél magasabb szintű az áthallás. Persze lehet egy irányba használni, akkor nem érdekes. Csak szallagpocsékolás.
"Aztán léptek egyet és a kisebb jövedelműek számára csináltak ilyeneket, de 18-as orsómérettel is."
Elég nagy marhaság a csévélőmocikat olyan közrl tenni egymáshoz és a fejegységhez, h nem menjen rá a 10,5'-os orsó, ami nem sokkal teszi olcsóbbá, de alaposan korlátozza a használati értéket. Persze picit olcsóbb, mert rövidebb vezetékekkel lehet a mocikat bekötni, meg tán kevesebből kijöhet a fék is, de kinek éri ez meg?
Azért a kedvünkért vedd le a hátát és kukkants bele a belsejébe. Mert ha ez az X-3-as mechanikáját kapta (amire nagyon hasonlít), akkor biza inkább dísztárgynak való.
Azért ez nem ilyen egyszerű, hogy "gyere cipó, hamm bekaplak"!
a Tascam egy sajátos kis szegmenst célzott meg a készülékeivel, az otthon zenélgető, hangmérnökösködő réteget. Ezek nem profi zenészek, csak hobbiból alkotnak otthon, és nem nagyon akarnak egy vagyont költeni a hobbijukra. Ezeknek csinálták ezeket a gépeket, elöszőr 10,5"-os gépeket (A-3340. A-3440 stb, model2 keverő) illetve hozzá a mastereket (A-3300SX-2T stb) Mind viszonylag olcsó gép, és mindegyik 1/4"-t használ. Aztán léptek egyet és a kisebb jövedelműek számára csináltak ilyeneket, de 18-as orsómérettel is. Ezután jött a portastudio ami keverő és kazettás 4 csatornás gépek kombinálását jelentette, illetve a 4 csatornás, de 9,53-on futó kazettás deckek korszaka. Valószinűleg sikeres lehetett az elképzelés, mert sokáig életben volt a rendszer (sőt még ma is létezik multi-channel Hard Diszk rekorderek formájában!) és mások is megpróbálták követni a TEAC-ot. Láttam ilyen kazetta+keverő komninációt a fostex-től és az Audio Technikától, 6 sávos kazettás magnóta Sansuitól. De messze a TEAC adta el a legtöbbet ezekből, sőt az A-3340 a legnagyobb példányszámban eladott 4 CH gép a világon.
Néhány szám felvételére, pedig teljesen megfelő az 550 méteres szalag 38-on!
Már korábban értekeztünk róla, hogy a digitális világban is megpróbált egy hasonló rendszert meghonosítani a TEAC és a Sony. Ez volt a DTRS, ami azért elég hamar eltünt a piacról. Ez is azt bizonyítja hogy a TEAC elég jól beletalált ebbe. Persze nekik nyilván nagy tapasztalatuk volt ebben, mert a TEAC/Tascam egymaga több fajta szalagost gyártott mint az összes többi nagy gyártó együttvéve.
Tudod, negyedsávost nem ildomos 50 mikronossal etetni. Bár az is igaz, hogy negydsávost nem szoktunk 38-al járatni... dehát ott van rajt a DBX ki-bemenet.... tipikus Tascam-os téwút...
Azért jó poén hogy csak 18 cm-es orsó megy rá ! Ha 50 mikronos szalagot futtat , akkor a 360 méter fél vagy negyed órára elég ( 19,05/38,1 cm/s)... Vagy rosszul tudom ? Ihagee
Megoldható, bogdány határától nem messze lakom Szentgyörgypusztán, és biginél is van jó sok felvétel, magnó meg van szarásig, Biginél: Telefunken M10A, Ottari M50, nálam: Telefunken M15A, M5B, Nagra4S, Nagra 4SJ, QGB, és még sokan mások...
Jöhetel hozzám is pl felwenni ezt-azt. ))) Kálmus hetente kéccör jön. Egyréxt jobb nálam a hang, másréxt itten nix axxonyállat aki miatt nem lehet rendesen zenélni... )))
Köszönettel venném a meghívást! Van Dunabogdányban egy kis telkem, oda szoktam járni kapálni meg fürödni a Dunában. Néhány jó minőségű hangfelvétel is érdekelne 38-on félsávra. Megoldható?
Az STM amúgyis félsávos. Volt (ill. ez kivételesen ma is megvan) egy japán nagy magnóm a 70-es években abban is elkoptak a fejek, tesla volt a felvevő és lengyel grundig csöves a lejátszó, tökéletesen működött, csak elég hamar elkoptak a japán fejekhez képest. Aztán bécsből hoztak sony fejeket és azokat raktam bele (a magnó nem sony) ezt tudtam anno beszerezni. 38, 19,, 9.5, és 4.8 sbességet tud, és negyedsávos.
A Pulp Fiction.c filmben amikor hazamennek a táncolászásból (Uma és Travolta ), bemennek a nappaliba és Uma bekapcsol egy B@zi nagy szalagost (szól a Girl you'll be a woman soon ), na az milyen magnó ?
Tudja valaki ? gondolom én , valami TEAC lehet, a gombokból ítélve.
Valaki esetleg próbálta-e már Akai 4000DS MKII-ben az eredeti fejeket más típusúval sikeresen helyettesíteni? Pár napja kíváncsiságból belebiggyesztettem egy Tesla ANP935-ös fejet a felvevőfej helyébe és meglepődve tapasztaltam, hogy remekül vesz fel. Az eredeti rommá van kopva, annál fényévekkel jobb lett. De vajon megéri-e normális felfogatást eszkábálni hozzá, vagy ez csak átmeneti öröm, úgyis hamar elkopik, csak én hallom jónak, mert a régi már nagyon pocsék állapotú. A lejátszójej helyébe még nem próbáltam bele, előbb kíváncsi volnék, van-e tapasztalatotok vele? Folyamatban van gyári, nem agyon kopott fejek beszerzése, csak kíváncsi volnék, hátha más már rég lejátszotta ezt korábban (amin nagyon nem lepődnék meg a korabeli beszerzési lehetőségek mellett)
A helyzet az, hogy Ti már segítettetek egyszer, gondoltam hátha most is tudtok! Ugyebár közeledik a karácsony, és a fiam most sem tud elrugaszkodni a szalagos magnó tárgykörtől. Jelenleg 18-as tárcsákat gyűjt, és "feltétlenül szüksége van" egy MAXELL típusúra
(Idén legalább arról sikerült meggyőznünk, hogy több magnó már nem fér el a lakásban, ezt inkább ne kérjen a Mikulástól...). A vaterán össz-vissz egyet találtam, de egy kicsit drágálottam.
Esetleg nincs valakinek egy felesleges, amit korrekt áron eladna?
Nekem pedig meg van a párja. Ami érdekes ez a müszer volt a régi miskolci 100 W-os, francia gyártmányú TV adó hangadójában. Ez a tartalék műszer az adó leselejtezése után került hozzám. (mérete: 95x95 mm)
pedig még ellenálláshálóval illesztett VU-k voltak
Ez nem is volt a vita tárgya, s talán részben ez volt a lényeg, mert igy megbizhato volt a müszerek kijelzése (egy ellenállás sokkal ritkábban megy tönkre, mint egy halom elektronikai alkatrész.....).
S attol nincs rosszabb, ha egy ilyenfajta müszer megbizhatatlan. A hosszu pályafutásom során egyszer fordult elö, hogy egy fénysávos müszert javitani kellett (mások is elromlottak, de azokat nem igen lehetett javitani, legfeljebb displayt cserélni).
Pontosan a csillapitással volt gond. A kollégák megjavitották kalibrálták (nem is egyszer) mégis végül is ki lett utálva, mert mindenki aki a berendezésen dolgozott, csak morgott, hogy nem jo a müszer. Végül betömtük a nagy lyukat és a bazi nagy müszer helyett egy kisebb, modernebb (természtesen uj) került a helyére.
Egy mechanikus VU müszer meg csak egyszer ment eddig tönkre - megszakadt - kb. 300 volt használatban!
Szerintem ennek a témának egy másik topicban lenne a helye! Megjegyzem még nem láttam olyan soksávos magnót (Sony, MCI, Studer, Ampex, Otari) amihez ne járt volna a VU méter. Vagy be volt építve a pult alá, vagy konzolként lehetett rátenni.
Szerintem nem beszélünk el egymás mellett , ez a téma is van olyan érdekes , mint pl a pacal napokon át :-))
Nah , hogy ne csupán elméletiskedésről legyen szó: passziv VU mindenféle kiegészítők nélkül európai magnókon:
Telefunken M20 , Telefunken M21, Studer A62-B62-B67-A80. ezek valószínűleg 300msec-esek, az A807-é pedig biztosan az.
A korai Ampex magnókon (pontosabban amikről ismeretem van!)pedig még ellenálláshálóval illesztett VU-k voltak , ugyanugy ahogy az eredeti ős telefonos leiratban is szerepel, 1G és 700Atól fölfele.
Amint láttuk a képen, még az amatör konstrukcion is van. Az egyes 1-2 sávosokon nem szokott lenni. Azokhoz lehetett külön konzolt rendelni.
műszerek valóban deprez elven működő mechanikus szerkezetek, azokban azonban semmiféle "késleltető" megoldás nincs
Ez érvényes az europai meg a japán konstrukciókra. Ennek ellenére még tavaly is gond nélkül vettem 4 darab "igazi" VU müszert az amerikai Fry's-nél (http://www.frys.com/) , amihez semilyen elektronika nem kell (a megfelelö szinterösitön kívül), mégis szépen lassitva esik vissza a mutató. Tehát, ha valaki akarta volna, ilyeneket is rakhatott volna a házi magnokba is.
miután ezek a műszerek is egyszerűen feszültséget, ill, ezáltal teljesítményt mérnek, kitérésük egyenes arányban áll a hangerővel.
Ez csak akkor érvényes, ha a müszerre a hang kerül (elektronika nélkül), ha mérö elektronika van az utban már az állitás nem igaz.
A magno müszeren egy 0 szint a legritkább esetben azonos a 0 dB-ellel (1mW 600 Ohmon) azaz, akkor mivel egyezik a magno 0 szintje?
hát ez nem így van ráadásul nem a saját VUval
Márpedig minden felvétel elött a technikus felteszi a méröszalagot és megnézi valamennyi indikátort hogy 0 szintet mutat-e (vagy -10-et ,ha olyan rész is van a méröszalagon. Természtesen ez a bemérés nem azonos a müszakiak által elvégzett mérésekkel, ahol ki kell vonulni az egész méröparkkal.
Volt egy idö, amikor a szintezés kedvéért minden szalag elejére fel kellett venni 1-2 perces szinuszjelet (1 kHz meg 10 KHz, néh mást is), amiket a magno müszerein kellett helyes szintre beállitani.
nembaj a magnó VU nem erre kell
Ilyen soksávoson valoban nem, de ezeket megelözte a 1 vagy 2 sávos magno és a VU használat onnan jött, hogy még egy aluképzett riporter is tisztességes hangu felvételt tudjon csinálni.
már az 50-es években többféle fénymutatós VU használatban volt komolyabb és drágább elektronikákkal meghajtva (-60dB indulással!) ,mint maga a magnóelektronika.
Hát nekem is van még néhány ilyen fénysugaras müszerem, de azok köszönö viszonyban sincsenek a VU méterekkel (azonkivül hogy ráirnak valamit). Ezek kivétel nélkül sima csillapitás nélküli deprez müszerek, ahol a mutatot fénnyel helyettesitették, és a cél az volt, hogy még gyorsabbak legyenek (kisebb tömeget kell mozgatni, de kisebb a kitérés is - de hosszabb a mutato.)
Azután az elektronikában megjelent az önkifejezést teljes tartománya (van egy ilyen müszerem, igaz már plazma kijelzövel, nem kevesebb mint 8 fajta csillapitással - némelyikhez még egy neves rádioado is oda van rendelve..... mondván, hogy az XX rádioban igy modulálnak.....:-)
Igazad van abban, hogy részben igaz amit leírsz ,vagyis az a fele biztosan amikor spaccal egyetértesz :-))
"de a magnok müszerei, csak nagyon ritkán egyeznek ezzel"... bizony egyeznek ,ez a lényege
"A magnok bemérése is általában ezen az egyetlen szinten történik szinusz jellel."...hát ez nem így van ráadásul nem a saját VUval
"Ez azonban abszolut semmit nem mond arrol, hogy milyen hangos a zene vagy a beszéd." nembaj a magnó VU nem erre kell
"Az europai cuccokban sokáig sima deprez müszereket használtak" már az 50-es években többféle fénymutatós VU használatban volt komolyabb és drágább elektronikákkal meghajtva (-60dB indulással!) ,mint maga a magnóelektronika.
1. Ez nem a Stúdiómagnó magnó topik és a stúdiómagnókban eleve nincs szintmérő, a szint beállítás és ellenőrzés ott a keverő asztalokon történik.
2. a félprofi és kommersz magnók régi tipusaiban lévő szintmérő műszerek valóban deprez elven működő mechanikus szerkezetek, azokban azonban semmiféle "késleltető" megoldás nincs, a késleltetés a vezérlő elektronikában (legtöbbször egy egyszerű tranzisztor, dióda, kondenzátor összeállítás) van megoldva.
3. Ezzel szemben a műszer mágnesének speciális kialakításával a műszer linearitását megszüntetik, a kis szintű jelek láthatóságának érdekében.
4. Skálájuk hossza gyakran rövidebb, mint az egyébb, elektronikus mérésekre használt deprez műszereké.
5. miután ezek a műszerek is egyszerűen feszültséget, ill, ezáltal teljesítményt mérnek, kitérésük egyenes arányban áll a hangerővel.
Nem akarok szélmalomharcot folytatni, és részben igaz az is amit te irsz, de a VU-nak meg a dB-nek valoban nem sok köze van egymáshoz.
A 0 dB definicioja ugy van, ahogy irtad a 1mW-ra vonatkoztatva, de a magnok müszerei, csak nagyon ritkán egyeznek ezzel (annak ellenére, hogy a többségükon van valahol egy hitelesitett 0dB-es szint, ami rendszerint a studio belsö rendszeréhez igazodik (ha ott a 0 dB 1,55V azaz +6dB, akkor ahhoz). A magnok bemérése is általában ezen az egyetlen szinten történik szinusz jellel. Ez azonban abszolut semmit nem mond arrol, hogy milyen hangos a zene vagy a beszéd.
Ezért, ahogy már irtam, az amerikaiak bevezették a VU métert, ami egy Deprez müszer, de speciálisz ballisztikával (nem elektronika), igy a mutato felfelé (majdnem) azonnal követi a jelszintet, de nem esik vissza. Igy az emberi szem aránylag könnyen tudja követni a mozgást, ráadásul a mutató kitérése is nagyobb a megszokott deprez müszereknél (120 fok körül van - ez tünt fel leginkább a magnon) mert ott okvetlenül el kell érni legalább a -20dB + 3 dB kitérési tartományt. Igy azokon igen ritkán fordul elö extra szinskála a fehéren (krémszinün) meg a piroson kivül.
Az europai cuuccokban sokáig sima deprez müszereket használtak, ahol a mutato kitérése 120 fok alatti, gyakran csak 90 fok), és nincs benne semmilyen késleltetés - azaz a mutato jel nélkül azonnal visszazuhan a skála bal sarka felé.
Ezt elektronikával probálták megcsinálni (ha VU szerü kijelzést akartak). A baj az volt, hogy a müszer maga lineáris skáláju (és kis kitérésü), igy nagyon kis tartományban kell tartani a moduláciot - ezért lett a 0 alatti 3 -6 dB tartomány rendszerint sárgával jelölve, hogyha itt mozog a modulácio, akkor kb. egyforma a hangerö is. (Aki már ült keverö pult mögött tudja, hogy milyen nehéz egymástol függetlenül zenét meg beszédet ugy felvenni, hogy azok késöbb egyforma hangerövel szoljanak.)
A PEAK hold funkcio csak késöbb jelent meg, amikor az átviteli láncban olyan dolgok lettek beiktatva, amiket egyszerüen nem volt szabad tulmodulálni. Ebböl a szempontbol a magnoszalag igen igénytelen, hiszen a munkapont is ugy van meghatározva, hogy mikor érnek el a szalagon egy bizonyos szintü torzitást (néhány dB e szint felett nem csinál semmi rosszat, csak az ilyen impulzusok torzitását növeli, amit sokak akár zenei hatásnak is vélnek - mint pl. sok csöves erösitö hangját is jobbnak tartjuk pedig sokkal jobban torzitott). Igy egy analog nagysebességü magnora teljesen felesleges a peak-hold mérés.
Az ilyen sokcsatornás magno müszereit a kutya sem szokta nézni (kivéve a technikusokat, akik beállitgatták a magnot - azokat meg amugy is szinte kizárolag a 0 szint érdekli), meg legfeljebb azt, hogy megy-e rá a jel vagy sem. A hangmérnök a keveröpult müszereit nézi, mert azok vannak a szemügyében és azok mást is tudnak mutatni, mint a magno müszerei. (Ráadásul ezek a magnok mindig a háttérben szoktak menni, vagy akár egy másik helységben a zaj meg a klima miatt.
A VU az a volume unit, és az biza a telefóniában jelent meg legelőbb. Csak az a probléma, hogy hogy semmi többet nem jelent. Amit említettsz, az már egy jóval későbbi szakasza a fejlődésnek. Ma is többféle mérési metődust használnak a kivezérlés megjelenítésére komolyabb berendezések a spektrálistól kezdve a kombinált csúcs és átlagkivezérlésig.
Ami a színeket illeti. Ezek -túl azon, hogy még a klf. "bar" kijelzőknél is jelen vannak - ergonómiai jelentőséggel bírnak, de leginkább a deprez-műszeres megoldásoknál, különösen akkor ha azok mérete korlátozott, ráadásul a számuk is nagy, mint jelen esetben. Nincs olyan ember, aki eccere akár 4 műszer által mutatott értéket precízen fel tud fogni, pláne itt ennél a példánál, ahol ennek eccerre többszöröse van. Na ilyenkor segélnek ezek a számodra nem logikus dolgok. Persze magad is kipróbálhatod, eccere egy tucat fehér hátterű mutatós műszer által kijelzett értéket egy pillantással kiértékelni, de ez nem fog menni.
Azért van a sárga mező, mert a sárga háttér elött jobban láccik a mutató mozgása. A kiértékelés tudat alatti szakasza hatékonyabb ilyenkor. De ez a történet korai szakaszához tartozik, az akkori technikai lehetőségek között ez volt az egyik igéretesnek tűnő verzió.
Ma már a PEAK-HOLD fukció korában ez a moccer a feledés homályába került.
Érdekes amit írsz, ugyanis egy hiteles mérőszalagnál a 0 dB szintű, 1 kHz-es jel esetén, amikor a magnó Line kimenetén az előírt szint mérhető, a beépített műszerek általában a 0 szinten állnak.
A 0 dB (vagy VU) szintet mindig egy pontos vonal jelzi, mert ez elég fontos szint a magno beállitásához. Ezt nem lehet mezövel jelezni.
Az europai magnokon szokott a -3 dB - 0dB tartomány kihangsulyozva lenni (föleg, ha inkább csucsindikátor volt a müszer), az amerikai magnokon ilyesmi nincs.
Akkor lehet, hogy jobb a monitorom, mert én bizony bal oldalon egy zöld mezöt látok, majd egy kis sárga következik és ezután jön a piros. Ilyen egy VU méteren sohasem volt és nincs is értelme.
Ez komoly tévedés. a telefonia 0 dB-le meg a 0 VU egymástol teljesen elválasztando értékek. A (VU) a müszer csillapitására utal, az, hogy 0 dB-en mind a kettö ugyanazt jelenti az (majdnem) véletlen, mert egész másrol van szo. (Amugy az amerikai gépeken a 0 VU az rendszerint +4 dB volt - Europában viszont általában +6 dB). A két müszernek teljesen más a skálája meg a mutato mozgása is. (A VU a hangeröt igyekszik mutatni a ez europai müszerek meg a moduláciot, és a kettö nem ugyanaz).
(Amugy ez örökös vita a mai napig, és a német iskola - amit nálunk is követnek - müszaki szempontbol közeliti meg a kérdést, és mérik a hangot, az amerikai iskola meg inkább a hang tartalmát helyezi elönybe és emiatt igy mérik a hangot - más csillapitásu kijelzökkel. Sajnos a mai napig hallhato, hogy 2 egyformán 0 dB-re modulált hang nem egyforma hangerejü, és rohannak az emberek a hangeröszabályzokhoz lehalkitani vagy erösiteni a hangot. Ez hallhatod a TV-ken stb, de a lemezeken meg a szalagokon is.
Elnézést, hogy beledumálok, de az én monitoromon (CRT és nem egy csúcs) tökéletesen látható a 0 dB-ig terjedő zöld mező, majd az e fölötti piros mező (ha egyáltalán van ennek jelentősége).
Kicsi tévedésbe vagy. Lehet rajta akármilyen mező, lehet kármilyen színű, egy ami fix (régen!!!) 600ohmon 1 kHz színusszal megküldve 1 mW-on a skálamutató "0" értéket mutasson a skálán. Hisz a neve is ez, "Volume Unit" A telefóniáből vettük át, később, a 60 évek elején kiegészültek a meghatározó paraméterek, úgy mint fel és lefutási értékek (milisec. értékben).
Biztos lehetsz benne, hogy rendes, decibelskála is van rajt.
A VU métereken nincs zöld meg sárga mezö, és a kitérés felbontása is egy kicsit más (csak a 3 plusz dB szokott piros lenni), és az a tartomány kevesebb mint a skála 1/3-a.
Az biztos hogy szép munka, bárki csinálta, söt ha még valoban össze is kombinálta több gyár megoldásait (Ampex fejegység, ?? mechanika, saját elektronika meg távvezérlés - mert ha jol látom mozgato gombok sincsenek rajta) akkor le a kalappal a készitöje elött.
Ami viszont még feltünt - hátul a két cséve között van egy kör alaku számlálo (ha az, az?) - ami nagyon hasonlit egy STM (ML) ledes számlálo egységre. Egy nyugati magnon ilyesmit és ott elhelyezve, még nem láttam....(szerintem nagyon hülye helyen van a kezelö számára).
Nos, hogy gyári-e azt én nem tudom, kicsit sasolgattam ezeket a műxereket, de ezek bia VU-k, csak fekete xámlaposak, és kívülről xereltek... De amúgy tényleg ámátőrnek néz ki, de ahoz képest böcsületesen meg van csinálva.
A fejtakaron ott az AMPEX felirat, de egy amerikai cég sohasem használt ilyen tipusu müszereket (ök a VU méterre esküdtek, ezek meg nem azok).
Továbbá a tengerentulon nem volt nagyon szokás a szalagstabilizálo (az a két vastag görgö a széleken) használata. Az AMPEX inkább az elektronikába bizott. (8 évig gondoztam 2 darab MM1100-st meg vagy tiz AG keskenyebb szalagu magnot 2-8 sávost).
Én nagyon ugy látom, hogy itt valamilyen öszvérrel van dolgunk (a fejegység AMPEX, de minden más nem annyira....)
Ül az ember egy szobában egy széken, az ajtó bezárva. De ha belép egy Nő, az ember megszűnik csak embernek lenni, és azonnal Férfi lesz. És éppen annyira lesz férfi, mint amennyire Nő volt az, aki belépett.
A szalag laza, tehát nem lejátszás állásban megy. A monitor kapcsoló viszont nem source állásban van, tehát nem a bemenet szintjét mutatja a kijelző...
Valóban nagyon gyanús, ugyanis a felvételi/lejátszási szint kijelző mellett is látszik egy számláló, meg a magnó jobb oldalán is látszik egy számláló, ráadásul a két számlálón nem ugyanaz az érték van...
Nem tudom eldönteni, hogy ez csak Photpshop, vagy valódi! Egy Cseh honlapról töltöttem le. Mindenesetre ilyen 3 színű műszer volt néhány Technics kazettáson, de ettől még lehet hamisítvány.
Öcsike! Nem volt első széria, mindíg is 2-3 féle között lehetett választani, a fadobozos (Tonban Shatule) TS jelzésüeknél az erezet, és furnírfajta (Teac, Palisander...) között. Maxixmum, ha nem volt a kereskedőnél olyan, várt az ember egy pár napot...
Nekem szerencsére nincs ragadós TDK szalagom, pedig elég sok fajta van. De mondta valaki a fórumon hogy van neki ragadós LX-e, ami pedig nagyon jó szalag. (és nem is régi)
Azért csekkold le hogy milyen szalag van az orsón. Nézdd meg a befutót, és hogy gyári-e a ragasztás rajta.
Baromi régi szalagok ezek, még az AUDUA-nál is régebbiek. A TDK-k ugyan nem ragadnak, de azért nem árt vigyázni. Azon kívül valami buhera van velük, mert van köztük műanyag és fém orsós is.
Sajna nem az enyém. Most hírdetik az usa Ebay-en. Nincs valami nagy tülekedés érte. Nem is tudtam hogy a Ricoh is gyártott magnót. Vagy legalább is próbálkozott vele.
Lásd lennebbi írás . Egyébként nagyon affelé gravitál a szitu ( lásd Unitra rovat 9 , hogy nem is 2 , hanem 3 daniel volt , mert az uccsó ottani fotón valami fémkeretszerűséget láttam .
Nézd meg az Unitra -- lengyel szerelem nevű rovatban a 621. és a 625. közötti beírásokat , majd a fotókért a 633. sorszámút . Egyébként most megint voltam kint fél napra Dél-Lengyelországban , és egy 4napos ünnepre csöppentünk be , s a lengyelek 10-ből 10X úgy viselkedtek , hogy ha nem lennék egy ilyen vén kaka-baka , tényleg kiköltöznék örökre oda , nem itt ebben a letetvesedett pororszában , Ady ugarján élnék . De ez nem tartozik ide . Fogok kapni egy fadobozos Unitra mikrofont is a '80-as évekből . Spacc mesternek adtam egy tangenciáliskarút , Ő megjavítá a Tandberg Rádióm ki--bekapcsolóját . Állítólag Néked van a másik illen .
Adott a Wesselényi utcában egy digitalizáló stúdió az Almássy tér magasságában , s egy a Dob utca nagy számainál . Nékem egy olyan Unitra óriásmagnóm van ( Pik Dama M 3804 SD ) ,amit még a nemzetközi Unitra rovat sem ismer .
PS. A véletlenek közrejátszása is érdekes, Gabóczával pont ezekről a témákról váltottunk néhány szót tegnap :-))
( ha valaki Off-nak ítélné a témát, volt egy halvaszületett ötlet az EKG-jelek mágnesszalagra történő rögzítését illetően, aztán maradt a hagyományos papírszalag )
Szeretnék elkerülni egy fogalomzavart : a képeden egy jellegzetes EKG-görbe és a Kaszás látható. Erre alapult az orvosi műszerek fejlesztésében közreműködők között az általam idézett üzenet. Zárt osztályról szó sincs a történetben. Az egy más pálya :-))
Egyszer, talán 4 évvel ezelött árultak a Vaterán egy ehhez hasonló álló sztereo erősítős orsós gépet, aminek Standard volt a márkaneve. Annak a hátulján is ez a Nakamichi felirat volt. Valami 8 ezer forintért ment el. Szép állapotú volt, de olyan bőröndszerű oldala volt mint az Akai M sorozatnak. Aztán ugyanezt a gépet sok más márkanévvel is láttam. (Pioneer, stb)
A bélyegek, és a Picassó sokszorosát érik a megalkotásuk óta, ezek a gépek csak akkor jó boltok, ha valaki jóval áron alul jut hozzá, és úgy adja el! Az a Revox ugye a hetvenes évek végén is ennyibe került, csak hát azóta a pénzromlás legalább 2000%-os...
Azon kívül, hogy ki, mit, miért gyűjt. azteljesen személyreszabott dolog, én (ha másnak kárt nem okoz vele) mindig tiszteletben tartom, és még a gyufacímke gyüjtés is sokkal hasznosabb dolg, minta az árá a kocsmában landolna...
Amerikában van olyan magánszemély aki tankokat gyűjt. (hadrendből kivont hatástalanított járművekről van szó) Aztán korabeli háborus filmek forgatásához kölcsönzi őket, jó pénzért. Minden lehet jó üzlet.
Ismerem a gyűjtőt, voltam is nála lent, tavaly nyáron vettem tőle egy gépet. Teljesen megbízható, korrekt embernek tartom. Rengeteg gépe van ezeken kívül is. (Studer stb) Talán a Revox A77 B77 és a kis Akai éri meg az árát, a többit kicsit drágállom.
Köszi, egér beállítva. Nagy szükség van az ilyen hasznos kis progikra, mert mostanában kissé elhanyagoltam az egerentyűt. Már csak egy billentyűzet demagnetizáló progi kéne. :)
Nekem van egy Unitra zrk M2405 S Stereo magnom.Kérdésem az lenne hogy, hogyan tudom digitalizálni a régi szalagos hangot.És hogy kb mennyi az ára egy ilyen magnonak.Köszi
Simán. 3 éves koromban behajolt egy fekete keverék kutya a kiságyba, megharapta a kisujjam. 5 éves voltam a Dunaharaszti földrengés idején, élénk, pontos képek vannak róla beégetve az agyi EPROM-omba.
Fólia. Pont a plexi formájú kivágással. Csak a szélet be kellett kenni ragasztóval, de olyan akkor még nem volt, mert amit adtak hozzá 2 hetente elengedett. utána jött 6 csepp a-keton.
Én nem ilyenre gondoltam. Lehet 50 dolcsiért kapni 6 sávos, 2 csatornás ( a két csatorna 6 pár bar elrendezésben, kábellel + jumperekkel fürtölhető, 1 oszlop 16 ledes folyamatos vonalat mutat, peak-hold funkciós, és a pontossága jobb mint 1,5%. és kurvára compact, 15 mm az egység magassága, csap táp kell neki...
Amúgy egy kis dil-kapcsolóval kiiktatható a spektrum-funkció...
Mondjuk azért 58-ban bármely tévét birtokolni önmagában is státuszszimból(e)um lehetett!!! "Az úttörő az belenyúlik a vízszintes eltérítőtekercsbe!!!" (ez az úttörők tizenkét pontjából a tizenhatodik!) Nékünk Munkácsy volt, azon néztem szombatonként a cicavízió monoszkópját....:)))
Én 57-58 tájékán kaptam ez első komolyabb "csapást" a Duna tévénktől, mert csak belepiszkáltam, mert naon kiwi voltam.... Utána tévé már csak eccer baxott meg, egy Color Star... De az Istenes volt, máig is kiver a víz, ha rágondolok...
A szóban forgó magnó apámé volt-egész gyerökkoromat végigigkísérte-(elvisbillheli,rollingszonszjézuskrisztusszupersztár)-nyolcvanháromban fizikát tanuló hetedikesként titokban szétszereltem, és vidáman érintettem teljesen fém csavarhúzómat-az úttörők lendületével-a bal oldali potméterbe bemenő szürke vezetékhez-az volt a síma -akkor-kétszázhúsz voltnyi potenciaforrás.... Az ezt követő három rajgyűlésen( mi voltunk a Lenin- raj)mindenki azt kérdezte:Frenky miért áll olyan furcsán a szád amikor a múltkor még nem?
Engem eccer majdnem agyoncsapott, Le volt véve a teteje, meg az alja, ott bűvölgettem, utána meg akartam fordítani, és ahogy ráfogtam, a hövejkujjammal szépen udaértem..... felkaptam, és ott rángatóztam pár másodpercet, és csak úgy tudtam megszabadulni, hogy nagynehezen elengettem. Nu, vége is lett nekije....
Köszönöm a választ! Közben elbicikliztem az ajánlott másik elektromos boltig, de az zárva volt, így bánatomban vettem egy doboz sört, ezt betettem a dzsekizsebembe, ráhúztam a zipzárt, hazatekertem s most itthon vagyok, és a zipzár rászorult a sörre.Ez nagyon bánt. És az a két ötven egy tokban hogy van kötve egymáshoz képest párhuzamosan, vagy sorosan? Mert csak két kivezetést látok... (közbe' azért próbálom nyitogatni a zipzárt, de a végén feltépem!)
A felesége is tudja? Mert akkor a markodban tarthatod :-))) Bár tudom ilyet hobbista férfitársainkkal nem tennénk mert nagyon gonosz dolog lenne. Üdv , Ihagee
Mindenesetre kiforrasztottam a döggencset, bevittem a környékbeli elektronyos boltba, ahol csak hölgyeladók voltak számolták a napi bevételt, és megmutattam a kondit-megijedtek, hogy:"jujj de nagy jajj!!"-mondom nem kell úgy megijedni, nem műf.....izé ez, csak lézerkardot szeretnék otthon gyártani.Erre megnyugodtak, s mondták, hogy náluk ilyen nem is szokott lenni... Egyébként valamelyest már látom a feliratot,350/400v 50+50uF van reá írva.Akkor ez azért 50uF-os ugye?
Köszöntem szépen a választ! A kedves fijjam talált a gépre-most presztizskérdés, hogy a fater megbírkózik-e a feladattal:)... (Vagy agyonráz az áram:)))
Üdvözletem! Tákolnék egy ZK120-as csöves Gundiglicencunitrát,úgy tűnik a nagy pufferkondija kiszáradt, mert nagyon bánatos brummot ereszt a készülékre. Kicserélném, de lekopott az elkoról a felirat.Tudnátok segíteni-milyen értékű elkó lehetett ez?
Én is lexartam wolna a wilág politikai eseményeit, ha ilyenen hallgattam wolna akkor a zenéket... Érdekes, h ök wextették el a háborut, mi meg nyertünk...
Üdv! Van egy eladó NOS állapotú, tényleg még használatlan! UHER M518A riportem mikrofonom, UHER 4200 orsós magnóhoz volt. Eredeti dobozában, nyakkal, talppal, eredeti csomagolásban. Az új árának töredékéért odaadnám. Itt egy link egy másikról több képpel: http://cgi.ebay.com/UHER-M518A-DYNAMIC-REMOTE-CONTROL-MICROPHONE-NEW-BOX-/110575896143?pt=LH_DefaultDomain_0&hash=item19bed6464f E-mail címem publikus.
Tiszta már a fejünk, ma nem ittunk (vizet)-hát jöjjenek a tekerős eszközök!
Noheinmál:
Az élet olyan,mint egy orsósmagnó:a csévélő orsó gyorsan kezd, habzsolja a szalagot,szomjazza a tudást,az öreg adagoló mög osztja a tudást-lassan, öregesen csorgatva a tapasztalatot... A szalag közepén tartva a helyzet kiegyensúlyozott-az érdeklődési mennyiséget a tapasztalatosztó(éppenhogy)ki tudja elégíteni. Ám a végére elfogy a szusz: -a csévélő orsó tele van tudással,lelassul, megfontolt nem pörög immár-az öreg adagoló meg zihálva forgolódik-míg szívritmuszavara következtében le nem dobja magáról az élet szalagját...
(psszttt-ajkához ne emeljen butykost aki hozzászól!!!)
Néhány évvel ezelött akartam eladni egy orsóst. A hírdetésbe beírtam hogy "a készülék fekete színű" Az EBH feljelentett a kitétel miatt, szerintük az lett volna a helyes hogy a készülék "kreol színű".
Megszokod,vagy megszöksz.Itt egy régi összeszokott baráti csapat van.Szokni kell a stílusukat.Mindenki valamiben jó,ki ebben,ki abban.Akik nem szemtelenek,azokat befogadják.Az Index ilyen lett.Szinte minden megengedett,kivéve a labanc szó ellentéte.Akkor azonnal moderálnak.Van AVX,meg más helyek,a szakmai tudás viszont itt van.Van gyűjtő,aki a mechanikák területén verhetetlen.Nem lenézni senkit,ez nem a kinek van nagyobb,és ki hányszor topik.Ezt írom a helyesírásra,mert sokak fejében hatalmas szakmai tudás van,ők abban jeleskednek.Nem kell elmenni innen,hanem visszaolvasni kell a topikot,és türelmesnek lenni.Amiket zagyvaságnak tartassz,azokkal nem kell foglalkozni.Vendég vagy,és nem házigazda.(Én is.)
A nem ide való témákra már több topik lett nyitva láthatod. De ez állandóan bekövetkezik, ami egy baráti társaság beszélgetése során is, hogyvalaki bedob egy témát és ezután mindenki ezen kezd rágódni.
Erre mondják, "vagy megszoksz, vagy megszöksz". :-)))
(Alig egy hete, hogy ennek elkerülése céljáből nyitottam a Speciális topikot, de ismét mindenki félrelép)
Ha visszaolvasol tapasztalhatod, hogy azért elég hosszú és érdekes szakmai beszélgetések folynak le itt.
Az az igazság, hogy szívesen olvasnám ezt a topikot, mert érdekelnek a szalagos magnók nosztalgikus okokból, de néhány ember zagyvasága miatt inkább mégsem.
Miután nem vagyok rendszeres borivó (nagyivó), időnként megengedek magamnak egy-egy igazán jó szekszárdi Cabernet Sauvignont vagy egy Tokaji Szamorodnit. Igaz ezek valóban drágábbak, de az is igaz, hogy olcsó húsnak híg a leve. :-)
A jó múltkor megiszogattam egy üveg Chilei Cabernet Sauvignont (még el is meséltem itt az egyik topikban Spaccnak). Az volt a meglepő, hogy flvolt rajta tüntetve, hogy Németországban palackozzák. Vajon odáig tankhajóval szállítják ? Minden esetre a jó magyar bornak nyomába sem lép. Ugyan ez a tapasztalatom néhány elegáns palackozású - itt kapható - spanyol borral is. Szerintem egy magyar nincs rászorulva külföldi vinkókra. :-)
Faluhelyen ha megkérdezed mér ittak kora reggel 2 deci pájinkát, aszongyák, mer sok a savam. Napközben meg megisznak 3 lityi vereset. Kérdezed, oszt ezt most mér? Válasz: Mer má semmi savam...
Igazságod wagyon, nem is kicsi, de a helyedben megprobálkoznék ugyanezen fajta Chilei, walamint Olasz wáltozataiwal is. Mert a wáltozatosság gyönyörködtet. Ja és blues-hoz is marhajol megy az ize. )))
Saját tapasznyalatom szerint a száraz fehértől borongós leszek, az édeset nem iszom, mint az édes vöröset se, sztem a legjobb a száraz vörös, ezen belül is a Cabernet Sauvignon, abból is a villányi. Jazzhoz az az igazi.
Téwedésben teccik lenni. Kálmussal minden pénteken bewizsgálunk egy-két üweg weresbort, ami pixok jol illeszkedik a zenei hangokhoz, sokkal jobban, mint a fehér. Habár az Ir whisky sem kutya. )))
Sajnos eddig még senki sem vizsgált ,hitelt érdemlően, és különösen nem A/B teszt ben, a fehér illetve a vörös bort! Ennek a hangzásra gyakorolt hatása, márpedig nem elenyésző !
Egyiket se, inkább hozzad a xemed, meg a xád és az otthoni pálexböl kostolot. Kálmus xokta hozni a Nagra magnoját, annál ugysenincsen jobb magno kerek e wilágon. Meg xoktak hozni jobb féle, eladásra xánt magnokat. Ideén M5 Telefunkent hoztak pl. Kálmus le is csapta magának. De mindég meg lehet oldani, h más magnok is gazdát cseréljenek. Pl ML 210-310-610 xok lenni naon olcson is. Terméxetesen kifogástalan állapotuak.
De wan. Láttam is olyanokat, akik ugy berugtak, h mán xombat este axitték, h wége a bulinak, pedig aznap jöttek le, és haza is witették magukat. Pl Gabocza, az nagy piás. Tawaj a hütöt is felrobbantotta a hülye söreiwel. )))
Kedves barátom! Itt van egy-két régi idióta, akik vének, és ezért elnézzük nekik, hogy tudatlanságukat fonetikus, illetve "lengyelmódi" karattyolással leplezzék. Kérlek, ha egy mód van rá, ne állj be mögéjük a sorba...:)
Aztán mög együtt élök egy rotel mög denon erőssítővvel,egy salafirestaurált prelúdiummal,egy nad lemezjáccóval denon emcével-meg itt a sarokban kókadozik egy mocsári teknős, aki nyáron egészen jól fejlődött és zabált-most azonban úgy(űgy-mer' afődi vok) tűnik, hogy téli álmot akar aludni. A teknős nagyon jól szól...
Nem. Vót: -grundigliszensz zk orsósmagnóm-igaz ezt apám szerezte be földi pályafutásom előtt négy évvel,emléköim (afődi kifejözés!)-szörint kettedik szülinapomon nyomta elviszt, mög bill helit-én meg a torta helyett azt néztem, hova tűnik el benne a szalag, meg högy miért jön utánna az ki, -teszladiamant kazettásmagnó-szépenvöttfölmögjáccotle szterejóban(alföldi vagyok) azúerhááróól(imáttam)... -aztán sharpmásolős(alfőődi vagyok) dekk dolbibével, -aztán aiwa döck dolbibééscével, viszont magnő még a kedvenc kamerám , a hávéhúszas HDV canön. Szeretöm. Fenti mind magnó, plussz a tányérforgató akai. jujj de jóuu így élni!!!
Az üwegfejtöl hubog... Nem baj, maj kinöwöd oxt lex még jobb is. ))) Wan direkt Akai topic is itt audiolandon. Én meg lengyel wok az itteniek xerint, me oan bunkok, h nem ismerik az angol nyelwet, me azok irnak igy, de nehogy eláruld nekik! )))
Én aztatat lesemeröm írni,mer csak egy akaigx630alszívökegylövegőt,ami nemdolbys,nempros,nemkvadró..... én szöretöm(alfőőődi gyerök vagyök)-de népiessen mégiscsak negyedsávos a lelköm. De forog,és zenél-és hubbog-de az énfijjamm. Ezér szeretöm.
680/132 92 19
színű műszer volt néhány Technics kazettáson, de ettől még lehet hamisítvány.
ay.com/Vintage-Grundig-DeJUR-Hand-Held-Tape-Recorder-/150498393071?pt=Vintage_Electronics_R2&hash=item230a673bef
ezért is tettem fel azt a képet.
Ez nem TV-s topik. Na!
