Na ehhez én már kevés vagyok az amúgy is hiányos tudásommal :) Tudtok esetlegajánlani valakit Miskolcról vagy annak környékéről, aki át tudná nézni a teljes rendszert, és megcsinálná a szükséges feladatokat? Nem akarok nagyobb bajt okozni... De pl. azt nem értem, hogy ha "tele" van a rendszer automata légtelenítővel, akkor miért levegősödik le?
És van még néhány kérdés: mi a légtelenítési folyamat helyes menete? Csak a felső szinten kell elvégezni, vagy az alsó szinten is?
Van az a piramis alakú keverő szelep, ami az előre menő és visszatérő cső közé van beiktatva. Annak milyen az ideális állása?
A keringető szivattyúk áramoltatási sebessége mekkora legyen a kazánnál, a földszinten és az emeleten?
Bocsánat a sok kérdésért, de próbálnám kicsit megérteni az alapokat, amiket egy mezei felhasználónak tudni illene :) Tényleg hálásan köszönök minden segítséget!
lehet megtelt vizzel a tágulási tartályod. Próbált megmozgatni, ha nehéz, akkor le kell engedni, felpumpálni és jöhet a víz vissza. Nekem van két nagy, mindkettő 1 év alatt leerereszt teljesen.
Szia! Amikor kihűl a rendszer (25 fok körül kapcsolnak be a keringetőszivattyúk), és leállnak a keringetők, akkor a rendszer nyomás 0,8-0,9 bar. A tágulási tartály Varem LR50-es, ezek a specifikációi:
Capacity: 50 Litre
Dimensions: 555mm (H) x 380mm (D)
Max. system temperature: 99ºC
Max. pressure of vessel: 6.0 bar
Connection: 3/4"
Pre-charged to 1.5 bar
Colour: Red
De sajnos nem tudom mennyi víz van az összes rendszerben, és elég-e hozzá a tágulási tartály....
A fütésrendszer hideg állapotban milyen nyomáson van ? Ha a tágulásid 1 bar nyomásra van elöfeszítve , akkor a 0,8 bar-os nyomásnál a rendszerben semmi szerepet nem játszik . Szerintem az történik , hogy mikor lehül a rendszer , akkor az automata légtelenítökön keresztül levegö jut vissza a rendszerbe a felsö szinten , ha nyitva vannak az automata légtelenítök . A tágulásiban leengedném a nyomást 0,7 bar-ra és a fütésrendszerben viszont feltölteném a nyomást 1bar-ra . A légtelenítöket mindenhol kinyitnám . Figyelném a nyomásméröt a rendszerben . Amint csökkenne a nyomás nyugalmi állapotban ( lehült rendszer ) , feltölteném 1bar-ra . Amikor már állandósult valamennyire a nyomás , akkor zárnám az összes autómata légtelenítöt .
A tágulási mérete megfelelö a rendszerben található víz mennyiségéhez ?
Szia! A kazán 1.5-2 bar közötti nyomást bír, 40 fokos üzemi hőmérsékleten 1.5 bart mutat az óra. Van egy bordó kiegyenlítő tartály is, az 1 baron áll nyugalmi helyzetben.
Sziasztok! Segítsegre lenne szükségem: egy pince plusz 2 szintes családiház padlófűtésével van gondom. A fűtési rendszerekhez egyáltalán nem értek... Az a problémám, hogy az emeleten hangos a fűtés, "rotyogó" hang jön a keringetőszivattyú környékéről. A földszinten és az emeleten is van egy-egy elosztó doboz, ahol a 8 körös rendszer csövei plusz a keringető szivattyú van. Az emeleti dobozban a felső sorban körönként átlátszó kis rugós "bigyók" vannak, amik közül néhány a "rotyogó" hangokkal megegyezően fel-le mozognak. A keringető szivattyú előtt van egy piramis alakú szelep, ami a hideg-meleg vizet keveri. Ha kinyitom, akkor erősödik a zuborgó hang, ha elzarom, akkor csökken, de még úgy is zavaró. 2x2 légtelenítő szelep is van a felső szinten, mégis zuborog a víz. Már szóltam többször is a szerelőnek, aki egyszer a 0,6 baros rendszer víznyomást megemelte 0,8-ra, így javult a helyzet, de nem szűnt meg, azt mondta, hogy majd lelegteleníti magát a rendszer. Nem javult a dolog, ismét kijött, tekergette a szelepeket, majd ismét mondta, hogy varjak mig lelégteleníti magát a rendszer. Hát nem jött be az sem.... Mi lehet a gond? Fa tüzelésű a kazán, radiatorok nincsenek, 3 db keringetőszivattyú van beépítve: egy a kazánnál, egy a földszinti elosztó doboznál, egy pedig az emeliti doboznál. Előre is köszönöm a tippeket!
a 90. oldalon az acélhálós módozat értékei, beton felületi terhetlésétől függően. 35mm betontakarás a legkisebb érték.
Ugyanígy 35mm betontakarást ír olyan fektetésre, ami alulról nem veszi körbe betonnal a csövet. Pl. a Varinova pogácsás lemeznél, 66. oldal. Így szerintem nem tudhatja ugyanazt a terhelést elviselni.
"Nekem is 8cm betonban van a 20as cső, kb 2cm bakokat tettek a vas alá."
Akkor nálad a 20-as cső alatt kb 25mm beton és a cső fölött 35mm van, ha jól számolom. Nem repedt meg sehol a betonod?
A vason a betontakarás alapvetően a korrózióvédelem miatt van előírva. Szerintem itt nem igazán kritikus ez, de nem vagyok szakember.
Felette az 50mm az miből jött ki?
Nekem is 8cm betonban van a 20as cső, kb 2cm bakokat tettek a vas alá. Hallottam már olyat, hogy 6cm betonból kihozták, ott tuti nem voltak meg a vastagságok alatta-felette, de működik.
Padlófűtés acélsíkhálóra lesz rögzítve. A cső 16mm átmérőjű. A síkháló magassága 2*5mm ( a keresztező huzal miatt).
Ha 10mm-t emelem meg a síkhálót, hogy a beton aláfolyjon, az elégséges?
Tehát így nézne ki a rétegrend felülről lefelé:
50mm betontakarás
16mm cső
10mm acélháló
10mm beton
Azaz összesen 86mm esztrichem lenne.
Egyes írások szerint 15mm-t kéne megemelni a síkhálót. De akkor az egész szintem 5mm-t emelkedik.
Viszont ahol a síkháló átfedésben van, ott a síkháló már 15mm magas. Tehát ezeken a sávokon csak 5mm-t lenne megemlve, ha a legfelső síkot tartani akarom.
Azaz ezeknél az átlapolt sávoknál így nézne ki a rétegrend felülről lefelé:
50mm betontakarás
16mm cső
15mm acélháló
5mm beton
Hogy állítsam be a magassági értékeket? Hogy lesz jó? :)
Ami még bonyolítja a helyzetet, hogy vannak olyan rendszerek, pl a pogácsás hőszigetelő EPS-be rögzítik a padlófűtés csövet, vagy a takkerrel a hőszigetelő lemezhez kapcsozzák a csövet. Ezeknél egyáltalán nem borítja beton alulról a csövet. Tehát ez jó rendszer, akkor emiatt nem tudom, mennyire lényeges a síkhálót alulról fedő betonvastagság 10-15mm-es kialakítása. Akár megemelés nélkül feküdhetne az EPS-sen (illetve az azon lévő fólián).
Esetleg nincs valakinek alternatívája az ESBE min 80 000Ft-os rendszerére (motoros)? Egy olyan keverőszelepet akarok ami rendesen szabályozza a kevert vizet egy változó hőmérsékletű meleg oldali ág mellett. Puffer tartályról lesz fűtve a padlófűtés és nem találok olyan rendszert ami ezt tudná garantálni és ne lenne arany áron. A pufferből a meleg víz hőfoka 60-90C között lesz. Vagy megbízható erre a célra ez is? -> https://www.gepeszcentrum.hu/esbe_vta322_automata_haromjaratu_keveroszelep_34_35_60c_4238
Nálam a felső szinten laminált padló van a padlófűtésen. Minimális veszteség van, de nem számottevő. De ez nagyban függ attól, hogy milyen sűrűn van a cső fektetve. Nálam a csőtávolság 7-10 centi. 89-ben fektette le a szakember. Elég is 26-30 fokos előremenő.
Van esetleg valakinek személyes tapasztalata (nem csak hallotta hogy látta hogy olvastak róla) padlófűtésre laminált-at rakva milyen? Az egyértelmű hogy nem fogja olyan jól átadni a hőt mint egy járólap (direkt padlófűtéshez ajánlott laminált). A kérdés igazából csak annyi hogy nem bánta meg a döntést az illető? Az asszony nagyon fél attól, hogy amikor épp nem kapcsol a fűtés akkor hideg lesz így a legtöbb helyre szeretne lamináltat rakatni...
Üdv ! Ha van rá keret ,akkor ami befér lépésálló azt berakni, és fölé meg a padlófűtést kialakítani! Gondolj majd a padlófűtés szintjén az oldalsó dilatációra (max 2 cm körbe ) !:-)
A segítségeteket szeretném kérni, kádárkocka házat újítunk fel, adott egy 12 négyzetméteres rész (konyha lesz) ami alatt pince van, a pince tetejét E betongerendák tartják, sajnos ezen betongerendák teteje kb 22 centivel feljebb van, mint a jelenlegi szerelőbeton teteje. Mivel egyben lesz a konyha-étkező-nappali, nem szeretnénk szintkülönbséget a betongerendák miatt. Jelenleg a szerelőbetonig van meg (bontás után így néz ki). Visszabontani az egészet és új szerelőbetont csinálni nem akarunk. Mindenhol padlófűtés lesz a házban.
Két opcióra gondoltunk:
A: Betongerendák közé vékony lépésálló és kitölteni (aljzat)betonnal, ebben futnának a padlófűtés csövek (elfér a csövek átvezetése).
Előny: nincs szintkülönbség
Hátrány: dilatáció miatt csempe ide nem kerülhet valószínűleg
B: Betongerendák közt feltölteni lépésálló szigeteléssel majd erre egyben még egy vékony réteg lépésálló és erre rá az aljzatbeton a padlófűtéscsövekkel együtt.
Előny: nem probléma a dilatáció
Hátrány: szintkülönbség lesz amit nagyon nem szeretnénk
Természetesen mindkét megoldás tartalmazza a vízszigetelést, illetve a dilatációs szalagokat, csak a szemléltető képen nincs rajta.
Ti hogyan oldanátok meg, esetleg valakinek más ötlete lenne?
